Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) július-december • 53-76. szám

1899-09-03 / 71. szám

a „kis grófné" levelét. Még a középfokú melléknevet is kót bével irta. Ez a mi földünk bűvös ereje. Ne türelmetlenkedjünk hát. Magyarok leszünk mi a Kárpátoktól az Adriáig az ellentállás daczára — mind. * Végtelenül csodálkozom, hogy Gyula város követe, Bartha Miklós drámát irt és nem —vígjátékot. Mert rendkívül komikus helyzeteket tud teremteni. A múltkor ily czim alatt irt a Magyarországban vezórczikket: „Bünős-e vagy ártatlan?" Már tudniillik: Dreyfus. Es azon végzi, hogy nem érti, miért foglalkoznak Dreyfnssal a magyar lapok hasábszámra, talán csak nem Antikrisztus ? Van a magyar lapoknak előbbre való ügye stb. Feltűnt, hogy* ez elvek mellett a Magyarországnak az napi tudósítása Dreyfusról hat oldal, vagyis tizenkét laphasáb volt és a Dreyfus per tárgyalása óta a Magyarország 82.520 sort közölt a Dreyfus ügyről. A vezérczikknek, a mint ezekből látszik, igen szép foganatja volt a maga konyháján is. Iparosaink. Csaba, szept. M A következő hét B ékósmegyében az iparosoké. Huszonhét ipartestületnek kiküldöttei találkoznak a hét derekán Csabán, ebből majdnem fele békésmegyei ipartestület. Az ő hetük alkalmából foglalkozzunk a kis ipar helyzetével. Olvassuk el az iparosok e fontos kérdését ós okuljunk belőle. * Az ipar is, mint sok más kevésbbé fontos nemzetgazdasági tényező, csak a legutóbbi időben és a kormány különösen figyelmes támogatása folytán lend'ilt fel. A mai magyar ipar állásáról mi magunk eléggé tájékozva vagyunk és magunk között nem valami jó véleményt táplálunk felőle. Ha el is dicsekszünk vele nagy néha, hogy ez, meg az a külföldi tekintélyes lap — ha hízelegve szól rólunk szeretjük megtenni tekintélyessé — milyen dicsérőleg nyilatkozott a magyar ipar fejlődéséről, mi ezért mégis Bécsbe megyünk bevásárolni, sőt néha, akik teszik, továbbra is elmennek egyik-másik dologért. Mert annyira mégsem hiszünk a külföldi tekintélyes lapnak, hogy gyakorlatilag, meg is bizonyosodjunk arról, amit állit. Es ebben elől járnak a vidéki városok. A vidékiek nagyon szeretik felkeresni például az osztrák császár várost és sokan azt gondolják, hogy ugyanazt a dolgot, ha Budapeston vásárolná, hát akkor is bécsi eredetű munkát kapna. És ebben is van némi igazság. A fővárosi üzletek hemzsegnek a bécsi áruczikkektől ós csak különlegesség gyanánt tartanak némely belföldi dolgot. A czáfolattól való félelem nem tart bennünket vissza annak az őszinte szónak a kimondásától, hogy a bndapesti emberek közt is sok van olyan, aki a közeli Bécsből hozat magának — például bútort. Ez azonban már ritkább eset; legtöbbet vétkeznek ez ellen a vidéki kisebb és nagyobb városokban. Vájjon mi lehet ennek az oka ? Mert sokszor igazán a leglényegtelenebb dolgot, valami mindennapi szükségletre szánt apróságot Bécsből rendel meg utánvéttel a járási székhelyek minden számottevő tisztviselője. Azt mondjuk; hogy sokszor ós nehogy valaki félreértsen, ismételjük, hogy ez nem általánosságban van mondva. Ebben kétségtelenül nem az illető megrendelők a hibásak, hanem a viszonyok, a körülmények, melyek közt élnek. A legnagyobb hiba a vidéki városok iparosaiban van, akik sokszor, hogy ne mondjuk legtöbbször, nem képesek kielégíteni a legszerényebb igényeket sem. És ezért nem támogatják őket. Miért nem képes a vidéki iparos vevőjót kielégíteni ? Mert nem érti a mesterségét vagy csak tökéletlenül. Ezt különösen a kisebb városokra lehet mondani, ahol -örökös a panasz a rossz kiszolgálás miatt. És miután az árut mégis drágán adják, hát inkább Budapestre vagy Bécsbe megy bevásárolni számtalan ember; ha nem megy akkkor innen rendeli meg szükségletét. A vidéki kisiparost pedig mellőzi. A kisiparosok ezért a mellőzésért már sokszor panaszkodtak, jogosan is, de azért rajtuk múlik,Ihogy másképpen legyen. Az iparosnak többet kell tanulni és többet kell dolgozni, hogy megfelelhessen az igényeknek. Azok az idők már elmultak, mikor az elemi iskola elégséges volt, hogy valakit a jól vagy rosszul eltöltött inas évek után már jó mesterré kvalifikáljon. Azóta változtak az igények, haladtunk és csak a kisiparos nem haladt, ugy mint kellett volna. Máig is irtózik tőle, hogy iskolát végezzen, pedig a polgári iskola az iparosok számára kitűnő lépcső. De mihelyt a szegényebb és eredetileg iparosnak indult fiu ide be teszi a lábát, már csak a legritkább esetben lesz belőle iparos. Elvégzi a négy vagy liat osztá'yt, aztán lázasan keresi, hogy ez az iskolai végzettség minő uri állásra képesít, mely után kényelemszeretete rajongással vágyódik. Inkább díjnok vagy irnok lesz, aki aztán igen sokszor, valljuk meg ezt,a keserű igazságot is, lenézi az iparos embert, de még a kereskedőt is. Ez igy van. Személyes tapasztalás, de számos panasz érlelte ezt a meggyőződést, melynek őszinte igazságában még az érdekeltek sem mernének hangosan kételkedni. — Szóval: hogy j valaki a negyedik vagy pláne a hatodik osztály elvégzése után iparosnak menne, az a legritkább esetek közé tartozik. Csak ugy véletlenül lesz iparos, mint a hogyan véletlenül lesz proletár. A czéltudatos pályaválasztást mellőzi. Hogy Ausztriára liivatkozzunk: ott bizony akárhányszor előfordul, hogy gimnáziumi érettségit végzett ifjú visszatér az eke szarvához. A minap nálunk is előfordult egy eset. Selmeczbányán egy gimnáziumot végzett fiatal ember elment müasztalosnak. Hogy nevethették ez a kitűnően nevelt fiatal embert a társai. Bizonyosan megmosolyogták. Pedig minő számító okosság van tettében. Amig mindnyájan ezt az okosságot meg nem értjük ós meg nem becsüljük, addig nem lesz intelligens magyar iparos osztály ós nem lesz versenyképes magyar iparos, nem lesz versenyképes ipar. M. S. szerelmes csók tette asszonnyá. Forró vérhullám szökött föl arczomba és mikor az én szerelmesem másodszor is magához akaifc vonni, indulatos kétségbeeséssel tiltakoztam: — Nem, nem akarom . . . Jól emlékszem arczára e pillanatban : elmosolyodott. Es mosolyása annyira fájt az érzelmekkel telitett szivemnek ! A nagy és igaz érzelmek tragikus hangulata tett elfogulttá és ő tréfálkozni kezdett e nagy pillanatban : — De édesem, még egyszer meg kell próbálnunk, olyan bájosan ügyetlen volt az első csókod ! Az első csókod ? Agyamban villámgyorsan kergették egymást a legrettenetesebb gondolatok. Az első csókod ? Hát neki már ez nem első ? Más leányt is szeretett, csókolt ? Hát nem lelkünk végzetszerű, istentől rendelt találkozása volt ez a mai este ? 0 más nő mellett is érezhette már, a mit most mellettem érez ? Hát akkor miért is vagyok én itt ? Oh, ne kaczagj ! Tizennyolczéves voltam és mardosó szégyen fogott el e gondolatok után. En azt hittem, minden embernek van egy párja, ki legjobban megfelel lelkének, és mikor összetalálkoznak, jön a nagy pillanat, a szerelem pillanata, melynek izzó kohójában elolvad mindaz, a mi eddig bástyaként vette körül a leányleiket: a szemérem, konvenczió, nevelés, szokások, és az örök isteni törvény ül diadalt az ember felett. A természet mosolygó helyeslése mellett csattan el az első csók ós a nagy mindenséget betöltő szerelem gazdagabb lesz a mi érzésünkkel. De most rettentő kétség fogta el lelkemet és durván felé fordultam. — Más leányt is csókoltál már? — De édesem . . . — Akarom tudni — kiáltottam indulatosan, — éa jogom is van tudni . . . Alázatosan lehajtotta a fejét ós csak kinos habozás után felelt: — Édesem, bocsáss meg nekem ! A férfi élete más, mint a leányé, de azért még is csak téged, egyedül téged szeretlek ! Egy szót sem feleltem neki, csak bámultam magam elé mereven a sötétségbe. Nem haragudtam. Olyan mélységes, intenzív fájdalom fogta el a lelke jiet, hogy e kicsinyes érzésnek nem is jutott volna hely benne. Hát a szerelem a legszentebb misztérium a nő előtt, a férfinak csak szórakozás, időtöltés, legjobb esetben ideig-óráig tartó érzés ? . . . Hogy egyedül csak engem szeret? Ki tudja, hánynak mondta már ezt előttem, s ki tudja, hánynak fogja még mondani ? Oh, érzem, hogy nem hazudik, s most igazán szeret; de nem hazudott a múltban, s nem fog hazudni a jövőben sem ? A férfi-szerelemnek csak alkalomra van szüksége, hogy megnyilatkozzék, most pedig tavasz van, ón fiatal és szép vagyok . . . Edes volt neki ez a csók, éppen olyan, mint volt a másik, s mint lesz a többi, mert a férfi minden nőben újra meg újra megtalálja a szerelmet. Mig ón tudom, hogy sohasem togom többé órezniezt a fájdalm w gyönyört, azt a szomorú boldogságot, mely oly széppé, oly feledhetetlenné teszi az első szerelmet ! Elrejtém az arczomat és csöndesen sirni kezdtem. Fiatal voltam, tizennyolczéves, és sirni tudtam azon, hogy életem első csókja miért nem első csók. a férfi életében is, ki itt ül mellettem: dédelget, biztat, bátorít, eskiisziií, hogy szeret; de a ki nem ért az én fájdalmamból, kétségbeesésemből, szenvedésemből semmit, semmit. A szegedi kiállítás. Csaba, szept 2. Ma délelőtt tíz órakor József főherczeg az Alföld metropolisában. Szegeden megnyitja a kiállítást. Megyénk gazdái, mint értesülünk, Szarvason, Csabán ós Mezőberónyben szervezkednek, hogy a kiállítást megtekintsék, mely reánk bókésmegyeiekre nemcsak azért érdekes, mert specziáiis mezőgazdasági kiállítás épen az Alföldre is nagyobb mértékű, — évek óta nem volt — sőt extenzív gazdálkodási időnkben csupán mezőgazdasági kiállítást megrendezni nem is mertünk, de érdekes reánk bókésmegyeiekre, mert több nagy uradalom, közép- és kisgazdaságunk képviselve van. Z linszky István gazdasági egyleti titkár egy hét óta Szegeden időzik, hogy a kiállítás megyei részét rendezze. Mint közöltük, Beróny, Szarvas, Endrőd, Szeghalom, Vésztő népies állattenyészeteikkel vannak képviselve. Gazdasági egyletünk a megnyitáson Cs. Geiszt Gyula elnök és Zlinszky titkárral van képviselve. A mai nap délutánján lóverseny lesz ; este pedig a területet fényesen kivilágítják. Tekintettel a mindenfelől mutatkozó érdeklődésre, közöljük a szegedi ünnepségek egy heti naptárát, hogy olvasóink kiválaszthassák a legalkalmasabb napot a kiállítás megtekintésére, ismételjük, hogy a gazdasági egylet tagjainak csoportos (15—20 tag) kirándulása esetén féláru menetjegyet élveznek s ennek igazolványát lapunk kiadóhivatala készséggel kiszolgáltatja. A kiállítás egy heti naptára a következő : Szeptember 3-án : Délelőtt 10 órakor a kiállítást József főherczeg megnyitja. Délután 2 órakor kiállítási lóverseny. Este a kiállítási terület fényes kivilágítása. Szeptember 4-én: Reggel 9 órakor V-ik országos gazdakongresszus a városháza nagytermében. Déli 12 ólakor: Délvidéki föídmivelők egyesületének közgyűlése. Országos méhészeti kongresszus az uj-szegedi vigadó táncztermóben. Szeptember 5-én : V-ik orsz. ga kongresszus. Országos méhészeti kong szus. I. orsz. halászati kongresszus a rosháza kis tanácstermében. Este tüzij a kiállítás területén. Szeptember 6 án : Orsz. móhéí kongresszus. Délután 5 órakor: a tüze ság gyakorlata. Este a kiállítási ter fényes kivilágítása. Szeptember 7-én: Délután 4 óra kerékpárverseny. Délután 5 órakor a I gári daloskör hangversenye a kiállítás rületón, este léggömb feleresztése ós k: lágitás. Szeptember 8-án : I. orsz. szőlősz és borászati kongresszus és kirándulási Délután 2 órakor díjugratás, lovasjátc ügető-verseny a lóversenytóren. Este n pies műkedvelői előadás a vigadó tánctermében és tűzijáték a kiállítás területé Szeptember 9- v?: Délelőtt 9 órak< gazdasági tanítók kongresszusa az irjs-/< gedi vigadóban. I. orsz. szőlőszeti ós b( rászati kongresszus és kirándulások. Dó után 5 órakor a Szegedi daloskör han£ versenye. Este teljes kivilágítás a kiáll tás területén. Szeptember 10-én: I. orsz. szőlőszeti ós borászati kongresszus és kirándulások. Délután népünnepély ós cselóddijazás a kiállítás területén. Este kiállítási nép-bál. Este 6 órakor kiállítási sorsjáték húzása, este 8 órakor tűzijáték. jak, hogy még ily nagyarányú mezőgazdasági kiállítás nem volt hazánkban. Hogy némi fogalmat adjak pl. az állatkiállitásról, azt jegyzem meg, hogy bonyhádi siementhali, sveiezi, kuhlandi bikák 300-ig vannak gyönyörű példányokban kiállítva. A tehén kétszer annyi, ló ezerre megy. Ebben Békésmegye is exczellál. A mint a Tisza-hidon átmegyünk UjSzegedre, jobbról-balról két-két sátor van a mezőgazdasági termékek számára. Itt vannak kiállítva a bókésmegyei gazdasági egylet terményei, itt — külön fülkében a szarvasi mezőgazdasági bizottság kiállítása, mely fölötte gazdag és tanulságos. Van itt nagyobb tanyagazdaság térképe és fényképe, a Tepliczky Jánosé, kisebb tanyagazdaság Halasi Jánosé. Halma y Ödön szarvasi városi mérnök óriási szorgalomról tanúskodva, kiállította azt a térképet, mely a paraszt birtokoknak a szarvasi járásban 1867-től 1899-ig térfoglalását jelentette. Az adatok meglepőek. Itt van kiállítva C h o v a n Károlynak tizenkét évről való grafikus térképe az időjárás és termésről; itt találjuk annak térképét, hogy a Körösszabályozás mennyi földet szabadított föl a termelés céljaira, zsilipről fényképek. Szarvas bikaistálóinak modellje, Bolza Géza gróf cselédházai, Bolza Pál gróf vizi-müve rétöntözésre, itt van bemutatva. Szarvas ménlóistállója modellben, fényképpel van föltüntetve. A tájfajta lótenyészetből négy fias kanca, tehenek, juhok, kosok vannak kiállítva. Gazdag és meglepő az aradmegyei részben Tafller orosházi seprő gyáros kiállítása, Békésmegyóből Török József tanító, méhészeti cikkeket, Behán Pál szarvasi iparos rostáját állította ki. De rövidesen bajos még erről beszámolni. * Szarvasról szeptember 10-ére kétszáz tagból álló csoport megy a kiállítás megtekintésére. Mezőberényből 50 tagu csoport ma este indul, Horváth János gazdaköri elnök vezetése alatt, a kik a gazclakongresszuson is részt vesznek. A kiállítás megtekintését ne mulaszszák el a bókésmegyei gazdák : sokat fognak tanulni. Megyei esetek. 1. A Zsivena, meg a fekete kutya. Mióta a „Békés" leleplezte, hogy Csabáról a turócz*szent»ruártoni Zsivena ünnepélyeit többen látogatják, e sorok Írójának _ kelletett kottyantania, hogy a többek alatt Csabáról csupán szerénysége értendő. 0 re (összeesküdni ment, hanem a magyar sajtó tudósítójaként. És biztosíthat mindenkit, hogy mégifj. J eszenszky Károlyt, a herényiek hazafias érzésű derék lelkészét se fogadnák görbébb szemmel, mint a csabai leleplezett férfiút, ott a tót Athénben. Szógyen reá ki rosszra gondol, idézem XVí-ik Lajossal. De most nem polemizálok. Hanem elmondom a zsivenai kaland )t. Rjggel négy óra» kor érkeztem a tótok Athenéjébe és hogy a tett helyen legyek : a Dómba szálltam. Az az csak akartam. Minden szoba le volt foglalva, az ün» nepély nagyobb alakjainak. Hajléktalanságnak keserű gondja szakadt rám. Végre méo-io ' aper« ;zi s» Hevenyészett szemle a szegedi kiállításon. — Saját tudósít >nkt51. — Szeged, s;ept. 1. Az országos magy ír gazdasági-egylet vezéremberei, kik lázasan „iószülnek a kiállítás utolsó munkálataival, ujongva mondJ Clüljd a sors, én fölkérem, vezessen be a lakásomba. A szálláson kutya szelídítő, de még egy lélek sem volt, mindenki a fölakasztott Raduz sorsára volt kíváncsi. Hozzá : az eső nagy uyáii záporként omlott. Jött egy éjjeli bandukoló. Magyarul szólítom. i Igaz, más nyelven nem is szólíthattam, mert más nyelven egy kukkot sem tudok). — Uram 1 Ide vagyok szállásolva. De egy kutya nem enged. Vezessen be. Múlhatatlanul be kell jutnom. — Szívesen, szólt a szolgálatkész ur. Jöjjön. Ajtót nyit. A kutya még harciasabban fujla ekko r már igy : — Uhhuhuhuhuhuhu1 Az oszták armádia hagyományos visszavo-