Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) július-december • 53-76. szám

1899-07-02 / 53. szám

folytán. Ut egy haldokló beteghez hívták, a kin előbb eret vágtak és a ki göiC9ökben vonaglott, mert agyvérszegónyedós állott be. Szükséges az eltiltás az ügy érdekében még azért is, mert az or vosi tekintély rovására megy és mert ha a megosztott felelősség elkerültetik, akkor az érvágás a minimumra sülyed. Révész Fülöp dr., az érvágástól tényleg eltiltaná a borbélyt, de a köpölyüzéstől nem. Annál inkább, mert orvosi praxisából tudja, hogy a köpölyü zés teljesen ártalmatlan. Szondy Lajos dr. a javaslatot egész terjedelmében elfogadja. R a p c s á k Emil dr. kérdést intéz, hogy a köpölyüzést az esetben az orvo sok végzik e majd? Kovács Pál dr.: Hát a pióczázást ki fogja végezni? A szembetegségben igen fontos, hogy hova ragasztják a pióczát. H ó d y János dr.: Ne togyék az or vosnak kötelezővé a vérelvevést. Biztosan tudja, hogy a köpülyözést egy orvos se fogja végezni. Mert senki sem nevetteti ki magát, hogy a bögréket vigye kosárban. (Derültség.) Attól fél, hogy a titkos érvágók, ha ez életbe lép, megszarodnak. Pándy Kálmán dr.: Ennek van remediuma; ugyanis, ha az illetőt meg büntetik. Csabán volt egy albiró, a ki 10 krajczárért fogat búzott és mikor 100 frtra Ítélték, elment a kedve, azóta nem huz. (Derültség. Szamek dr. közbeszól : Azóta még többet huz. uJónk derültség.) Ezután az indítványt nagy többséggel elfogadták. Kun Pál dr. indítványt mutat be, hogy a közegészségügy államositassék és ezzel egyidejűleg az orvosok szolgálati pragmatikája, áthelyezhetlensógük kimondassák. (Helyeslés.) Az indítvány, mint a békésmegyei orvosok szövetségének javaslata terjesztetnék föl az országos orvosi kongresszushoz és ugyancsak Éékésvármegyetörvényhatósága is meg lenne keresendő, hogy indítson e tárgyban országos mozgalmat. A szépen megindokolt javaslatot óljenzéssel fogadták. Hajnal István dr. : Következetes azon elvi felfogásában, hogy a közegészségügy államosítása felesleges. Az orvosi rendnek bajait ismeri, osztja a szépen megokolt javaslatot; de az a véle ménye, hogy a mai keretben a bajok megorvosolhatók. Tekintélyünket egyedül csak a humanismus alapján küzdhetjük ki, követelésekkel soha sem. 0 az autó nomiát oly becsesnek tartja, hogy azt nem áldozná föl. Erre még Kun Pál dr. reflektált s elnök a javaslatot egyhangúlag elfoga dottnak jelenti ki. A biztosító társulatok által fizetendő és az orvosi vizsgálatokról felvett vélemények dijjazása tárgyában Kun Pál dr. mutatott be javaslatot. Ez a tárgy az orvos kongresszus döntése alá kerül. Ismerteti az egyes szakköröknek e kérdésrő' való nézetét. Z ö 1 d y János dr. elnök szerint két felfogás jelentkezik e kérdésnél. Az egyik az, hogy a tiszteletdíj progresszív legyen, vagyis minél nagyobb a biztosított öszszeg, annál nagyobb legyen a tiszteletdíj ; a másik felfogás szerint a tiszteletdíjnak egységesnek kell lennie. Elnök a nélkül, hogy a hozandó határozatnak prejudi kálni akarna, egyedül azt tartja humánusnak, hogy a tiszteletdíj egységed legyen. (Helyeslés). Több hozzászólás után a közgyűlés ezt határozatul is kimondotta. Az ülésen jelenvoltak : Zöldy János dr. megyei főorvos elnöklete alatt Hajnal István dr., Kun Pál, Berkes Sándor dr., Reisz Miksa dr., Steiner Zsigmond, Kovács Pál, Révész Fülöp dr., Rapcsák Emit dr., Weisz Lajos dr., Gremsperger Pál dr., Wallflsch Ferencz dr., Rajz Miksa dr., Deák Lajos dr., Szamek Ignácz dr., Bárdos Arthur dr., Pándy Kálmán dr., Kulpin Dániel, Frey Géza dr., Hódy János dr., Eisler Vilmos dr., Burger Lipót dr., Wágner Dániel dr,, Keleti Ignácz dr., Szondy Lajos dr,, Beude Albert dr., Marmorstein dr. Aratás előtt. — Tartalék munkaerők készen. — Mint a vármegye alispánja egy bir lapi kacsa után a földmivelésügyi miniszternek hivatalosan jelenti, egész Békósmegyében nyugodtak a kedélyek.Nyugodt aratásra van kilátás, Minden eshetőséggel azonban számolt a földmivelésügyi miniszter. Azon czélból, vezeti be rendelkezését a miniszler — hogy az egyes vármegyék ben az arató munkások által netalán tervezett aratási sztrájk megelőzhető, esetleg meghiúsítható legyen, a sztrájk által okozható súlyos közgazdasági károk elhárításáról gondoskodni óhajtván, a f. évi aratás idején a mezőhegyesi, kisbéri és bábolnai m. kir. álihmi ménesbirtokok, továbbá a beszterczebányai m. kir. erdőigazgatóság, a zsarnóczai m. kir. erdőhivatal, valamint a beregmegyei szolyvai járásban levő állami bérlet területén megfelelő számú aratómunkást fog ál lami költségen készenlétben tartani, s az egyes munkaadóknak a sztrájkoló munkások pótlására, rendkívüli esetekben e készletből fogja a szükséges munkaerőt rendelkezésére bocsátani. Mivel azonban az aratási munkálatokhoz szükséges munkaerő közvetítésének e rendkívüli módja csak indokolt esetben vehető igénybe, arról, hogy a munkaadók a közvetítésre mily esetben tarthatnak számot s a közvetitea miíy eljárás mellett lesz eszközlendő, az érdekelt birtokosoknak lehetőleg a gazdasági egylet elnökével egyetértőleg való bizal mas tájékoztatása ós megfelelő további eljárás végett a következőkben értesítem. Az összpontosított munkás-készletből az alább közölt eljárás és feltételek mellett első sorban csak azon munkaadó kaphat munkásokat, a ki az aratási munkákra tényleg szerződtetett munkásokat, munkásai azonban az ő hibája nélkül a szerződós teljesítését megtagadták, s a szerződés teljesítése végett alkalmazott hatósági közbelépés sem vezetvén ered ményre, a munkaadó helyben vagy a kör nyéken a közvetlen szomszédjai által fizetett munkabér ós feltételek felajánlása mellett munkásokat nem kaphatott. Azon kérdésben, hogy e körülmények fenforognak e ? s igy az illető munka adónak a szükséges munkaerő átengedé síre igénye van-e? a járási főszolgabírónak (rendőrkapitánynak) kell első sor ban Méltóságodhoz (főispán) vagy Méltóságod távoliéteben az alispánhoz (polgármesterhez) javaslatot tenni. Minthogy nincs kizárva annak lehy tősége, hogy olyan munkaadó is jelentkezhetik, a ki a felesleges munkakészlet bői olcsóbb munkaerőt remélvén szerezhetni, maga keresett ürügyet szerződött munkásainak elbocsátására, s maga adott okot a sztrájkra, kijelentem, hogy ilyen munkaadónak semmi esetre sem fogom a netalán szükséges munkaerőt átengedni, mert ha ily munkaadók is támogatásban részesülnének, a netaláni sztrájk meghiúsítására tett intézkedéseim nem csak czóltóvesztettekkó válnának, de a helyzetet jövőre kétségtelenül súlyosabbá tennék. A továbbiakban az ilyen tartalék munkások szállítását ós díjazását írja körül a miniszter. A tartalék munkaerő intézménye tavaly nagyszerűen bevált és a miniszter méltán rászolgált a gazdik igaz hálájára és elismerésére. Azt hiszszük, hogy legalább Békósmegyóben tartalék munkaerőre nem lesz szükség. * E helyen közöljük, hogy a szeghalmi munkások munkából kimaradt csoportji nevében K. P a p p Sándor igen ildomos levélben kéri meg általunk a vármegye alispánját, a mennyire csak lehet segítsen helyzetükön, szereztessen számukra munkát, mert mégnincs ós ők nem sztrájkolnak elhatárolásból csak munkából kimarr.d tak a saját akaratukon kivü . Mi a leve let a c«l érdekében á'adtuk a varmegye alispáni hivatalának; a derék s józan szeghalmi munkásokhoz pedig azzal a tanácscsal vagyuuk, hogy még a mai nap folyamán j elentkezzenek Csánky Jenő szeghalmi főszolgabírónál, a ki táviratilag fogja bejelenteni a földmivelótügyi miniszternek, hogy hajlandók munkát vallalni. És hiszszük, hogy ennek meg lesz a maga foganatja. A Pesti Hirlap kacsája. A Pesti Hirlap, még eddig nem is mert forrásból, Peter-Pal napjára a következő hirlapi kacsával „örvendeztette" meg olvasóit: Békésmegyéből rosz hírek érkeznek. Az örökké elégedetlen mezei munkások egyrószét ugyanis megint elbolonditották, azt hitetve el velük, hogy a szerződós ós munka nélkül ievő munkásokat a h^ tóságok kötelesek eltartani, hogy igy minden munkásnak 70—80 krajczár napidíjhoz van jussa, AZ elámított s régebben szerződóst kötött munkások erre ugy okoskodtak, hogy ha semmittevésért is 70—80 krajczár napidijat kapnak, akkor bolondság volna munkába állani s reggeltői estig dolgozni üls mert igy gondo koztak, hát százával mondták föl az idei kukoriczakapálási és aratási munkák végzésére kötött szerződéseket ugy az uradalmakkal, mint a földbirtokosokkal szemben. Az alispán intézkedésére a csendőrség a nyomozást megindította s igy derült ki, hogy a munkásokat egy Kecskeméti Mihály nevü csavargó szoc ialista ámította el, arra is rá akarva birni őket, hogy kivándoroljanak. A baj a mozgolódás daczira sem nagy s nem iaen valószínű, hogy a bujtogatásnak rosssabb eredménye legyen. Az uradalmak és a földbirtokosok a szerződések fölbontását nem ellenzik, a mi a mun kásokat nyugodtabbakká teszi. Foloc.udasuk persze csak később történik, amikor munka nélkül maradnak s amikor minden kétségen kívül rájönnek arra, hogy a ki nem dolgozik, az koplal Az egész hir mindössze, mint a vármegye a'ispánjauak a kacsát, követő deraentije szól arra zsugorodik, hogy csupán két 'eset történt, midőn egyhelyütt három, máshelyütt nyolcz munkás kérte a szerződós alól való fölmentesét, mert másutt jobb munkát kaptak Ily esett azonban mindemitt és minden evben fordul elő. Általában nincs ok arra az ag goda.omra, hogy az aratás nsm fug nyu godtan lefolyni. Bizunk a Pesti Hirlap lovagiassá gában, hogy rendes levelezőjén nem fogja rajta száradni azt a gyanút, mintha a közleményt ő irta, vagy adatait szolgáltatta volna. Vegre is az a tirztelt kon tár laptudósító, a ki ilyen főbenjáró ügyben ily lelkiismeretlenül hazudik és fel ülteti a lapo', rn^géidiímli, hogy lelepleitessék, nuri egyebkiut arra hiru »z ódium, a ki rendes mdósitóu' lápjánál évek óta működik. Baj a gyomai búzában. — Buza penész-gomba és védekezési módja — Gyomai tudósítónk értesítése nyomán a minap jelentettük, hogy a föidmivelesügyi minisztérium által kirendelt L i nh a r d t György, a magyar-óvari gazdasági akadémia tanára a buzaban az olasz buza-penészt konstatálta Gyomán, valamint azt is, hogy az élősdi igen szaporán lépett föl és érzékeny kárt okozott. Levelezőnk ujabban még a kővetkezőket jelenti, a hazánkban még alig ismert uj betegségről: A buza-penész a rossz? Hátha a törvények rosszak, mert hiszen azokat emberek csinálták, a sze relmet pedig a természet, vagy — ha ugy tetszik — az Isten oltotta belénk. Es mit gondol kegyed, asszonyom, mi nélkül lenne meg inkább az emberiség : szerelem vagy törvény nélkül ? De most veszem észre, hogy ón itt teljesen fölösleges dolgokat fecsegek. Hiszen kegyed nem áll e kinos dilemma előtf. Kegyed jó, mert boldog, és meg is érdemli a boldogságát, mert jó. De hány jó asszony van még széles e világon, aki nem boldog. Es mikor a jó ós boldog asszony előtt megvallom, hogy a boldogsága nekem annyira imponált, hogy távolról sbm gondoltam arra, hogy ezt megzavarjam, sőt — még őszintébben szólva — ez erkölcsi tisztaságot terjesztő boldogság megakadályozta azt is, hogy ezt fenyegető vágyaim támadjanak, akkor eszembe jutnak az a jó és főként azok a szép ós fiatal asszonyok, akik nem boldogak. Es ezzel megnyugtathatja a kedves férje urát. Nem vagyok-e ón tisztességes ember, aki ugy gondolkozom, hogy a gyilkossággol egyenlő sulyu bűntett megrontani egy szerető emberpár boldogságát, mikor annyi, de annyi szegény asszony boldogtalanságát kell a mi fiatal szivünk szerelmével enyhíteni ós ittott boldogságra átváltoztatni. De azért mégis nagyon irigylem a fórjót, hogy ő legkevésbbó sincs érdekelve ennek a mi emberbaráti szeretetünknek a gyakorlásában. Annyira irigylem, hogv olyan férj magam is szeretnék lenni, csakhogy ahhoz megint olyan asszony kellene, mint Kegyed, akinek kezeit csókolja igaz ttsztelője : Bodrogi Bálint. Az érettségi. Ida még 17 éves sem volt egészen, csoda e, ha első szerelme egy diák volt. Egy tejfölös szájú diák. Mindig igy tzokott ez le nej. Először jön fgy diák, aznión masnit, váore iön ez is&xi. Szép gyerek volt Róbert, csakhogy gyerek volt még. 18 éves, dehát szomszédja volt Idának. Szüleik összejártak ós Idának imponált a nyolezadik gymnasiumba átlépett fiu, kit nálunk már gymna8Íumi polgárnak neveznek. S ha még hozzátesszük, hogy Róbert verseket irt ós szavalt az önképzőkör elnöke volt s értekezéseket olvasott fel, sőt novellákat adott közre a helyi lapokban: nem tűnhetett-e fel hérosznak Ida kisasszony előtt? Tehát a gyermekek, Ida ós Róbert kijelentették, hogy szeretik egymást. Halálosan szeretik. Nem birnak ólai egymás nélkül, 8 csak egymásnak élnek. Es mikor a lugasban is együtt ábrándoztak s Ida megengedte hogy Róbert kezett csókoljon neki, (ez volt az első kézcsók, melyet a leány kapott) sokszor felsóhajtott a fiu : — Csak már az érettségin tullennék I — Miért, kérdó a leány és tekintetét az ifjú arczára emelte. — Hát azért gondolom, mert akkor már nem volna messze az az idő, midőn magát feleségül vehetnem. — De hisz az egyetem ? . — Oda nem fogok most már járni. Elvégzem a vasutasok tanfolyamát, elmegyek vasutasnak. Mához két évre a feleségem lesz, Ida. — Hány éves lesz akkor Róbert? A fiu arcza vörös volt mint a rák. — Húsz éves multam. — De hisz akkor várnunk kell még. Róbert egyet sóhajtot s azután mély ségesen hallgatott. Ida észrevette, hogy a fiu elszontyorodott, hát igy szólt hozzá.: — Ne busuljori Róbert, nem baj, hogy akkor még csak husz éves les-z; a fő, hogy most meg legyen az érettségi. — No, hacsak az kell magának Ida, felelt önérzetesen Róbert, az meg less: biztosan. S a fiu annál kevesebbet tanult, an1 nál több verset irt s még többet időzött 1 Idáiknál. EíaJatt Ida esülei a .leány uk> ról betiéi^etitk; hí anja ezólt; — Ugy találom, hogy elérkezett az ideje, hogy Idát társasagokba vezessük : — Iga*I — A jövő héten egy kedves kis tánc mulatság lesz, a lársaskör rendezi, eióf zártkörű, jó less, ha ide elvisszük Idát — Nekem sincs az ellen kifogásom — .rákkor hát készülni fogunk e mulatságra. Azután előhívták Idát s mamája igy szóit hozzá: — Te már nagy leány vagy, vége a gyerekkori napoknak, most már kisaszszonynak tekintünk. Jövő héten a társaskör tánczmulatságon részt fogsz venni Igyekezzél, hogy csinos légy leányom Ida szemei ragyogtak az örömtől Boldogan tapsolt kis kezeivel: — • Nagyszerű, nagyszerű 1 De azért este megkérdezte Róberttől — Maga is eljön ugyebár? Róbert nem felelt. — El kell jönnie Róbert, sürgetó i leány. — Én nem leszek ott. — Dd miért nem lenne ott ? — Ha maga mulatni megy, ám menjen, ón jó mulatást kívánok és visszavonulok. És hogy szavainak súlyt kölcsönöz zön, Róbert már is ott hagyta a leányt. Hazamenőben azon gondolkodott, hogy helyesen beszólt-e. Csak nem mondhatja azt a lánynak ; — Szívesen mentem volna a mulat ságra, hogy önnel tánczoljak, s önben gyönyörködjem, de az igazgatóm meg az iskola szabályai nem engedik. Ida pedig meg volt sértődbe, hogy Róbert a faképnél hagyta. Esa .után hiába jött ál, hozzájuk a fiu, Ida nem mutatkozott, kiizante, hogy igen el van foglal /a s készül arr i a mulatságra. Róbert egészen el volt keseredve; egy csomó szerelmes levelet iri, a:oka beröpitó a nyitott ablakon át Idához, ki, azonban mindez nem akadályozott meg abban, hogy a társaskör nsulateügán igen jól érezze magát, t. reggelig tanczoljon. Mikor Róbert, hónalja alatt a köcy« vekkel az iskolába készült, akkor ment haza a tánczból Ida. Egész 89reg fiatal ember kisérte. a fóhékdnysóg ördöge szállta volt. ur ata e, a. •j. s igen leiogiaua a a iuojw ... Este átment Ida anyjával Róberték hez. Megvigasztalta a fiút: — Miből bukott el? — Latinból és németből, felelt szégyenkezve Róbert. — Ki tanítja e tantárgyakat? — Horváth! — Ha ezt tudtam volna 1 Épen egy hete, hogy megkérte a kezemet, s mert odaígértem, hát bizonyára meghozta volna nekem az örömet, hogy önt kérésemre átereszti. Róbert előtt szódült a világ. C-ak azt tudta, hogy Ida menyasszony lesz, az ő latin- ós német tanárának menyaszszonya Mikor jobban érezte magát, fel kelt helyéről, s oeak ennyit mondott : —• Most már tudom, hog;. miért buktam el. A vetélytárs féltékenységé volt a végletem. Ida kisasszony, önök összeillenek. Szólt és kiment a szobából. E nem várt kijelentésre még a bukott fiu kétségbeesett édes apja is kaczagott. Gasparone.