Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) július-december • 53-76. szám

1899-07-02 / 53. szám

folytán. Ut egy haldokló beteghez hív­ták, a kin előbb eret vágtak és a ki göiC9ökben vonaglott, mert agyvérszegó­nyedós állott be. Szükséges az eltiltás az ügy érdekében még azért is, mert az or vosi tekintély rovására megy és mert ha a megosztott felelősség elkerültetik, akkor az érvágás a minimumra sülyed. Révész Fülöp dr., az érvágástól tényleg eltiltaná a borbélyt, de a köpö­lyüzéstől nem. Annál inkább, mert or­vosi praxisából tudja, hogy a köpölyü zés teljesen ártalmatlan. Szondy Lajos dr. a javaslatot egész terjedelmében elfogadja. R a p c s á k Emil dr. kérdést intéz, hogy a köpölyüzést az esetben az orvo sok végzik e majd? Kovács Pál dr.: Hát a pióczázást ki fogja végezni? A szembetegségben igen fontos, hogy hova ragasztják a pióczát. H ó d y János dr.: Ne togyék az or vosnak kötelezővé a vérelvevést. Bizto­san tudja, hogy a köpülyözést egy orvos se fogja végezni. Mert senki sem nevet­teti ki magát, hogy a bögréket vigye kosárban. (Derültség.) Attól fél, hogy a titkos érvágók, ha ez életbe lép, meg­szarodnak. Pándy Kálmán dr.: Ennek van remediuma; ugyanis, ha az illetőt meg büntetik. Csabán volt egy albiró, a ki 10 krajczárért fogat búzott és mikor 100 frtra Ítélték, elment a kedve, azóta nem huz. (Derültség. Szamek dr. közbeszól : Azóta még többet huz. uJónk derültség.) Ezután az indítványt nagy többség­gel elfogadták. Kun Pál dr. indítványt mutat be, hogy a közegészségügy államositassék és ezzel egyidejűleg az orvosok szolgálati pragmatikája, áthelyezhetlensógük kimon­dassák. (Helyeslés.) Az indítvány, mint a békésmegyei orvosok szövetségének javaslata terjesztetnék föl az országos orvosi kongresszushoz és ugyancsak Éé­késvármegyetörvényhatósága is meg lenne keresendő, hogy indítson e tárgyban or­szágos mozgalmat. A szépen megindokolt javaslatot óljenzéssel fogadták. Hajnal István dr. : Következetes azon elvi felfogásában, hogy a közegész­ségügy államosítása felesleges. Az or­vosi rendnek bajait ismeri, osztja a szé­pen megokolt javaslatot; de az a véle ménye, hogy a mai keretben a bajok megorvosolhatók. Tekintélyünket egyedül csak a humanismus alapján küzdhetjük ki, követelésekkel soha sem. 0 az autó nomiát oly becsesnek tartja, hogy azt nem áldozná föl. Erre még Kun Pál dr. reflektált s elnök a javaslatot egyhangúlag elfoga dottnak jelenti ki. A biztosító társulatok által fizetendő és az orvosi vizsgálatokról felvett véle­mények dijjazása tárgyában Kun Pál dr. mutatott be javaslatot. Ez a tárgy az or­vos kongresszus döntése alá kerül. Is­merteti az egyes szakköröknek e kérdés­rő' való nézetét. Z ö 1 d y János dr. elnök szerint két felfogás jelentkezik e kérdésnél. Az egyik az, hogy a tiszteletdíj progresszív legyen, vagyis minél nagyobb a biztosított ösz­szeg, annál nagyobb legyen a tiszteletdíj ; a másik felfogás szerint a tiszteletdíjnak egységesnek kell lennie. Elnök a nélkül, hogy a hozandó határozatnak prejudi kálni akarna, egyedül azt tartja humá­nusnak, hogy a tiszteletdíj egységed le­gyen. (Helyeslés). Több hozzászólás után a közgyűlés ezt határozatul is kimondotta. Az ülésen jelenvoltak : Zöldy János dr. me­gyei főorvos elnöklete alatt Hajnal István dr., Kun Pál, Berkes Sándor dr., Reisz Miksa dr., Steiner Zsigmond, Kovács Pál, Révész Fülöp dr., Rapcsák Emit dr., Weisz Lajos dr., Gremsper­ger Pál dr., Wallflsch Ferencz dr., Rajz Miksa dr., Deák Lajos dr., Szamek Ignácz dr., Bárdos Arthur dr., Pándy Kálmán dr., Kulpin Dániel, Frey Géza dr., Hódy János dr., Eisler Vilmos dr., Burger Lipót dr., Wágner Dániel dr,, Keleti Ignácz dr., Szondy Lajos dr,, Beude Albert dr., Marmorstein dr. Aratás előtt. — Tartalék munkaerők készen. — Mint a vármegye alispánja egy bir lapi kacsa után a földmivelésügyi mi­niszternek hivatalosan jelenti, egész Bé­kósmegyében nyugodtak a kedélyek.Nyu­godt aratásra van kilátás, Minden eshe­tőséggel azonban számolt a földmivelés­ügyi miniszter. Azon czélból, vezeti be rendelkezését a miniszler — hogy az egyes vármegyék ben az arató munkások által netalán ter­vezett aratási sztrájk megelőzhető, eset­leg meghiúsítható legyen, a sztrájk által okozható súlyos közgazdasági károk el­hárításáról gondoskodni óhajtván, a f. évi aratás idején a mezőhegyesi, kisbéri és bábolnai m. kir. álihmi ménesbirto­kok, továbbá a beszterczebányai m. kir. erdőigazgatóság, a zsarnóczai m. kir. er­dőhivatal, valamint a beregmegyei szoly­vai járásban levő állami bérlet területén megfelelő számú aratómunkást fog ál lami költségen készenlétben tartani, s az egyes munkaadóknak a sztrájkoló mun­kások pótlására, rendkívüli esetekben e készletből fogja a szükséges munkaerőt rendelkezésére bocsátani. Mivel azonban az aratási munkála­tokhoz szükséges munkaerő közvetítésé­nek e rendkívüli módja csak indokolt esetben vehető igénybe, arról, hogy a munkaadók a közvetítésre mily esetben tarthatnak számot s a közvetitea miíy eljárás mellett lesz eszközlendő, az érde­kelt birtokosoknak lehetőleg a gazdasági egylet elnökével egyetértőleg való bizal mas tájékoztatása ós megfelelő további eljárás végett a következőkben értesítem. Az összpontosított munkás-készletből az alább közölt eljárás és feltételek mel­lett első sorban csak azon munkaadó kaphat munkásokat, a ki az aratási mun­kákra tényleg szerződtetett munkásokat, munkásai azonban az ő hibája nélkül a szerződós teljesítését megtagadták, s a szerződés teljesítése végett alkalmazott hatósági közbelépés sem vezetvén ered ményre, a munkaadó helyben vagy a kör nyéken a közvetlen szomszédjai által fi­zetett munkabér ós feltételek felajánlása mellett munkásokat nem kaphatott. Azon kérdésben, hogy e körülmények fenforognak e ? s igy az illető munka adónak a szükséges munkaerő átengedé síre igénye van-e? a járási főszolgabíró­nak (rendőrkapitánynak) kell első sor ban Méltóságodhoz (főispán) vagy Mél­tóságod távoliéteben az alispánhoz (pol­gármesterhez) javaslatot tenni. Minthogy nincs kizárva annak lehy tősége, hogy olyan munkaadó is jelent­kezhetik, a ki a felesleges munkakészlet bői olcsóbb munkaerőt remélvén szerez­hetni, maga keresett ürügyet szerződött munkásainak elbocsátására, s maga adott okot a sztrájkra, kijelentem, hogy ilyen munkaadónak semmi esetre sem fogom a netalán szükséges munkaerőt átengedni, mert ha ily munkaadók is támogatásban részesülnének, a netaláni sztrájk meghiú­sítására tett intézkedéseim nem csak czól­tóvesztettekkó válnának, de a helyzetet jövőre kétségtelenül súlyosabbá tennék. A továbbiakban az ilyen tartalék munkások szállítását ós díjazását írja körül a miniszter. A tartalék munkaerő intézménye tavaly nagyszerűen bevált és a miniszter méltán rászolgált a gazdik igaz hálájára és elismerésére. Azt hisz­szük, hogy legalább Békósmegyóben tar­talék munkaerőre nem lesz szükség. * E helyen közöljük, hogy a szeghalmi munkások munkából kimaradt csoportji nevében K. P a p p Sándor igen ildomos levélben kéri meg általunk a vármegye al­ispánját, a mennyire csak lehet segítsen helyzetükön, szereztessen számukra mun­kát, mert mégnincs ós ők nem sztrájkolnak elhatárolásból csak munkából kimarr.d tak a saját akaratukon kivü . Mi a leve let a c«l érdekében á'adtuk a varmegye alispáni hivatalának; a derék s józan szeghalmi munkásokhoz pedig azzal a tanácscsal vagyuuk, hogy még a mai nap folyamán j elentkezzenek Csánky Jenő szeghalmi főszolgabírónál, a ki távirati­lag fogja bejelenteni a földmivelótügyi miniszternek, hogy hajlandók munkát vallalni. És hiszszük, hogy ennek meg lesz a maga foganatja. A Pesti Hirlap kacsája. A Pesti Hirlap, még eddig nem is mert forrásból, Peter-Pal napjára a kö­vetkező hirlapi kacsával „örvendeztette" meg olvasóit: Békésmegyéből rosz hírek érkeznek. Az örökké elégedetlen mezei munkások egyrószét ugyanis megint elbolonditották, azt hitetve el velük, hogy a szerződós ós munka nélkül ievő munkásokat a h^ tóságok kötelesek eltartani, hogy igy minden munkásnak 70—80 krajczár na­pidíjhoz van jussa, AZ elámított s régeb­ben szerződóst kötött munkások erre ugy okoskodtak, hogy ha semmittevésért is 70—80 krajczár napidijat kapnak, akkor bolondság volna munkába állani s reg­geltői estig dolgozni üls mert igy gon­do koztak, hát százával mondták föl az idei kukoriczakapálási és aratási mun­kák végzésére kötött szerződéseket ugy az uradalmakkal, mint a földbirtokosok­kal szemben. Az alispán intézkedésére a csendőrség a nyomozást megindította s igy derült ki, hogy a munkásokat egy Kecskeméti Mihály nevü csavargó szo­c ialista ámította el, arra is rá akarva birni őket, hogy kivándoroljanak. A baj a mozgolódás daczira sem nagy s nem iaen valószínű, hogy a bujtogatásnak rosssabb eredménye legyen. Az uradal­mak és a földbirtokosok a szerződések fölbontását nem ellenzik, a mi a mun kásokat nyugodtabbakká teszi. Foloc.u­dasuk persze csak később történik, ami­kor munka nélkül maradnak s amikor minden kétségen kívül rájönnek arra, hogy a ki nem dolgozik, az koplal Az egész hir mindössze, mint a vár­megye a'ispánjauak a kacsát, követő de­raentije szól arra zsugorodik, hogy csu­pán két 'eset történt, midőn egyhelyütt három, máshelyütt nyolcz munkás kérte a szerződós alól való fölmentesét, mert másutt jobb munkát kaptak Ily esett azonban mindemitt és minden evben for­dul elő. Általában nincs ok arra az ag goda.omra, hogy az aratás nsm fug nyu godtan lefolyni. Bizunk a Pesti Hirlap lovagiassá gában, hogy rendes levelezőjén nem fogja rajta száradni azt a gyanút, mintha a közleményt ő irta, vagy adatait szolgál­tatta volna. Vegre is az a tirztelt kon tár laptudósító, a ki ilyen főbenjáró ügy­ben ily lelkiismeretlenül hazudik és fel ülteti a lapo', rn^géidiímli, hogy lelep­leitessék, nuri egyebkiut arra hiru »z ódium, a ki rendes mdósitóu' lápjánál évek óta működik. Baj a gyomai búzában. — Buza penész-gomba és védekezési módja — Gyomai tudósítónk értesítése nyomán a minap jelentettük, hogy a föidmiveles­ügyi minisztérium által kirendelt L i n­h a r d t György, a magyar-óvari gaz­dasági akadémia tanára a buzaban az olasz buza-penészt konstatálta Gyomán, valamint azt is, hogy az élősdi igen szaporán lépett föl és érzékeny kárt oko­zott. Levelezőnk ujabban még a kővet­kezőket jelenti, a hazánkban még alig ismert uj betegségről: A buza-penész a rossz? Hátha a törvények rosszak, mert hiszen azokat emberek csinálták, a sze relmet pedig a természet, vagy — ha ugy tetszik — az Isten oltotta belénk. Es mit gondol kegyed, asszonyom, mi nélkül lenne meg inkább az emberiség : szerelem vagy törvény nélkül ? De most veszem észre, hogy ón itt teljesen fölösleges dolgokat fecsegek. Hi­szen kegyed nem áll e kinos dilemma előtf. Kegyed jó, mert boldog, és meg is érdemli a boldogságát, mert jó. De hány jó asszony van még széles e vi­lágon, aki nem boldog. Es mikor a jó ós boldog asszony előtt megvallom, hogy a boldogsága nekem annyira imponált, hogy távolról sbm gondoltam arra, hogy ezt megzavarjam, sőt — még őszintébben szólva — ez erkölcsi tisztaságot terjesztő boldogság megakadályozta azt is, hogy ezt fenyegető vágyaim támadjanak, akkor eszembe jutnak az a jó és főként azok a szép ós fiatal asszonyok, akik nem bol­dogak. Es ezzel megnyugtathatja a ked­ves férje urát. Nem vagyok-e ón tisztes­séges ember, aki ugy gondolkozom, hogy a gyilkossággol egyenlő sulyu bűntett megrontani egy szerető emberpár boldog­ságát, mikor annyi, de annyi szegény asszony boldogtalanságát kell a mi fia­tal szivünk szerelmével enyhíteni ós itt­ott boldogságra átváltoztatni. De azért mégis nagyon irigylem a fórjót, hogy ő legkevésbbó sincs érdekelve ennek a mi emberbaráti szeretetünknek a gyakor­lásában. Annyira irigylem, hogv olyan férj magam is szeretnék lenni, csakhogy ahhoz megint olyan asszony kellene, mint Kegyed, akinek kezeit csókolja igaz ttsztelője : Bodrogi Bálint. Az érettségi. Ida még 17 éves sem volt egészen, csoda e, ha első szerelme egy diák volt. Egy tejfölös szájú diák. Mindig igy tzo­kott ez le nej. Először jön fgy diák, az­nión masnit, váore iön ez is&xi. Szép gyerek volt Róbert, csakhogy gyerek volt még. 18 éves, dehát szom­szédja volt Idának. Szüleik összejártak ós Idának imponált a nyolezadik gym­nasiumba átlépett fiu, kit nálunk már gymna8Íumi polgárnak neveznek. S ha még hozzátesszük, hogy Róbert verseket irt ós szavalt az önképzőkör elnöke volt s értekezéseket olvasott fel, sőt novellá­kat adott közre a helyi lapokban: nem tűnhetett-e fel hérosznak Ida kisasszony előtt? Tehát a gyermekek, Ida ós Róbert kijelentették, hogy szeretik egymást. Ha­lálosan szeretik. Nem birnak ólai egy­más nélkül, 8 csak egymásnak élnek. Es mikor a lugasban is együtt ábrándoztak s Ida megengedte hogy Róbert kezett csókoljon neki, (ez volt az első kézcsók, melyet a leány kapott) sokszor felsóhaj­tott a fiu : — Csak már az érettségin tullennék I — Miért, kérdó a leány és tekintetét az ifjú arczára emelte. — Hát azért gondolom, mert akkor már nem volna messze az az idő, midőn magát feleségül vehetnem. — De hisz az egyetem ? . — Oda nem fogok most már járni. Elvégzem a vasutasok tanfolyamát, el­megyek vasutasnak. Mához két évre a feleségem lesz, Ida. — Hány éves lesz akkor Róbert? A fiu arcza vörös volt mint a rák. — Húsz éves multam. — De hisz akkor várnunk kell még. Róbert egyet sóhajtot s azután mély ségesen hallgatott. Ida észrevette, hogy a fiu elszontyo­rodott, hát igy szólt hozzá.: — Ne busuljori Róbert, nem baj, hogy akkor még csak husz éves les-z; a fő, hogy most meg legyen az érettségi. — No, hacsak az kell magának Ida, felelt önérzetesen Róbert, az meg less: biztosan. S a fiu annál kevesebbet tanult, an­1 nál több verset irt s még többet időzött 1 Idáiknál. EíaJatt Ida esülei a .leány uk­> ról betiéi^etitk; hí anja ezólt; — Ugy találom, hogy elérkezett az ideje, hogy Idát társasagokba vezessük : — Iga*I — A jövő héten egy kedves kis tánc mulatság lesz, a lársaskör rendezi, eióf zártkörű, jó less, ha ide elvisszük Idát — Nekem sincs az ellen kifogásom — .rákkor hát készülni fogunk e mu­latságra. Azután előhívták Idát s mamája igy szóit hozzá: — Te már nagy leány vagy, vége a gyerekkori napoknak, most már kisasz­szonynak tekintünk. Jövő héten a társas­kör tánczmulatságon részt fogsz venni Igyekezzél, hogy csinos légy leányom Ida szemei ragyogtak az örömtől Boldogan tapsolt kis kezeivel: — • Nagyszerű, nagyszerű 1 De azért este megkérdezte Róberttől — Maga is eljön ugyebár? Róbert nem felelt. — El kell jönnie Róbert, sürgetó i leány. — Én nem leszek ott. — Dd miért nem lenne ott ? — Ha maga mulatni megy, ám men­jen, ón jó mulatást kívánok és visszavo­nulok. És hogy szavainak súlyt kölcsönöz zön, Róbert már is ott hagyta a leányt. Hazamenőben azon gondolkodott, hogy helyesen beszólt-e. Csak nem mondhatja azt a lánynak ; — Szívesen mentem volna a mulat ságra, hogy önnel tánczoljak, s önben gyönyörködjem, de az igazgatóm meg az iskola szabályai nem engedik. Ida pedig meg volt sértődbe, hogy Róbert a faképnél hagyta. Esa .után hi­ába jött ál, hozzájuk a fiu, Ida nem mu­tatkozott, kiizante, hogy igen el van foglal /a s készül arr i a mulatságra. Róbert egészen el volt keseredve; egy csomó szerelmes levelet iri, a:oka beröpitó a nyitott ablakon át Idához, ki, azonban mindez nem akadályozott meg abban, hogy a társaskör nsulateügán igen jól érezze magát, t. reggelig tanczoljon. Mikor Róbert, hónalja alatt a köcy« vekkel az iskolába készült, akkor ment haza a tánczból Ida. Egész 89reg fiatal ember kisérte. a fóhékdnysóg ördöge szállta volt. ur a­ta e, a. •j. s igen leiogiaua a a iuojw ... Este átment Ida anyjával Róberték hez. Megvigasztalta a fiút: — Miből bukott el? — Latinból és németből, felelt szé­gyenkezve Róbert. — Ki tanítja e tantárgyakat? — Horváth! — Ha ezt tudtam volna 1 Épen egy hete, hogy megkérte a kezemet, s mert odaígértem, hát bizonyára meghozta volna nekem az örömet, hogy önt kérésemre át­ereszti. Róbert előtt szódült a világ. C-ak azt tudta, hogy Ida menyasszony lesz, az ő latin- ós német tanárának menyasz­szonya Mikor jobban érezte magát, fel kelt helyéről, s oeak ennyit mondott : —• Most már tudom, hog;. miért buk­tam el. A vetélytárs féltékenységé volt a végletem. Ida kisasszony, önök össze­illenek. Szólt és kiment a szobából. E nem várt kijelentésre még a bukott fiu két­ségbeesett édes apja is kaczagott. Gasparone.

Next

/
Thumbnails
Contents