Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1899-03-09 / 20. szám

tartja annyival inkább, mert ugy működési köre, valamint a társulat alapját képező fontos tényezők a társulatnak eddig fennállott hatáskörében érvényesültek s azon körülmény pedig, hogy a községi képviselet egyrésze egyes ártéri birtokosok csoportosulása folytán más más megbizottak körébe jutott, a társulatnak újbóli alakulására befolyással nem lehet, mert a képviseletnek ezen joga és módja a törvény értelmében eddig is fennállott és továbbra is fennáll. A belvizrendezósi tervek nagyobbrószben való elkészültét aközgyü lés tudomásul veszi és utasitja a társulat főmérnökét, hogy a tervezetet az egyes érdekeltekkel, a gyulai folyammérnöki és aradi kultúrmérnöki hivatalokkal tüzetesen megvitassa, a netalán szükségesnek mutatkozó változtatásokat eszközölje s azt végleges terv alakjában a május havi rendes közgyűlésnek terjessze elő. Abókésiszivattyu-telepre beérkezett tervekre vonatkozólag pedig elrendeli a közgyűlés, hogy ezek a földmivelósügyi minister rendelete értelmében gépész-mérnöki szempontból felülvizsgálat megejtése u'án végleges terv alakjában szintén a május havi rendes közgyűlés elé terjesztendők. A közgyűlés elrendeli, hogy a társulat hálás kegyeletének nyilatkozásaként Erzsébet királyné emlékezetére, emlókfák ültetessenek, s utasitja a tarsu lati igazgatót, hogy a társulat hivatalos helyiségének telkén s a gátőrházak te lepein, s egyáltalán a tátsulat tulajdonát képező alkalmas helyeken emlékfák ültetéséről s az ültendő fáknak „Erzsébet királyné emlékfái" feliratú táblákkal való ellátásáról gondoskodjék, továbbá, hogy az elültetendő fák mennyiségéről — az ültetési helyek megjelölésével — a gyu lai kir. folyammérnöki hivatalt április haváig órtesitse. A társulat kijelenti, hogy a feketekörösi fahidnak vashiddá való át változtatásához hozzájárulni nem hajlandó, mi vei már egy ízben eme hid meghosszabbításához 3221 írtai hozzájárult. Az ülésen jelenvoltak: Ladics György társulati elnök, Dutkay Béla, Korosy László, Áchim Gusztáv, Szatmári Gábor, Szél István, Hoffmann Mihály, Szekér Gyula, dr. báró Drechsel Gyula, Erdödi Ferencz, „Aszalay Gyula, Békési Mihály, dr. Hajnal István, Varga András, ifj. Endrész András, GerleinJ Reinhardt, K. Schriffert József, Keller Imre, Álb János, Arató István, Eisele József, Exner Ferencz, Fábián Lajos, Góg András, ifj. Góg Mihály, Horváth Pál, L. Kovács János, Kukla Ferencz, Lendvay Má» tyás, Ludvig Ferencz, Ludvig Mihály, Miskucza György, Pikó Imre, Ravai Gábor, Rostás Lajos, Rozsos János, Schmidt Gyula, Ád. Schriffert József, Sebestény Mihály, Stefánovics Péter, ifj, Steigervald Ferencz, Szilágyi Imre, Szőke Peter, Yaszpil József, Vidó István, Vidó János, Kocsor Gergely, Lavatka Gyula, Minich József, ifj. T. Nagy Gergely, Z. Tóth Sándor, továbbá Gallacz János kir. tanácsos, ministeri osztálytanácsos, Szarvassy Arzén kir. főmérnök, ministerij megbízott, Erkel János társulati főmérnök és Csausz Lajos társulati igazgató. A társulatnak az uj árfejlesztéssel 305 érdekeltségi szavazata van. A községi érdekeltségen kívül legtöbb szavazata vanAlmássy Dér es ós W e n c k b e i m Frigyes grófoknak, egyenkent huszonhét Az orosházi tehénlegelő felosztásához. A napokban érkezett meg a törvény szék Ítélete a tehónlegelő felosztására nézve, a mely annyival kedvezőbb a felosztókra, mert eddig meg senki sem volt, a ki a felosztást megtamadta volna. Most, a midőn elérkezett az ideje, hogy ugy az Ítéletet, mint a felosztást meg támadjuk és föllebbezzük, nem tartom időszerűtlennek e tárggyal nyilvánosan foglalkozni s szellőztetni azon okokat, melyek meggyőztek engem is arról, hogy a tehónlegelőtfelosztaninem szabad s a felosztást minden áron meg kell akadályoztatni. Az orosházi tehénlegelőt urbariális alapon akarják felosztani, pedig az u r bariális eredetű volt ugyan, de ma nem urbariális természetű. Az uradalommal végleg rendeztetett és lebonyolittatott az elkülönítés, majd a tagosítás és telekkönyvezós kér dése is ezelőtt körülbelül 40 évvel. Ma nem az urasággal folyik a legelő felosztásának kérdése, nem az urasággal folyik a perlekedés, hanem perel egy ne hány sptkulácziót üző egyén, a ki többre becsüli saját önző czé'jait, mint egy község érdekeit, a ki többié becsüli azt az egy pár garast, mint a község békéjét s a lakosság nyugalmát, a ki érzeketlen szívvel ós kézzel dob üszköt a nyugodt polgár házára, a ki irgalom nélkül forgatja fel a mar 40 év előtt rendezett, a mai napig törvényesen fennállott telekkönyvileg igazolt s hosszú 40 évi megszokás és haboritlan birtoklás által megváltozhatailannak hitt elévült állapotot. Nem akarok ezen alkalommal kitér jeszkedni azon első mozzanatra, mely a legelő felosztás tervét egyik községi kisbíró agyában megfogamzotta s a mely a rokon lelkekben hamar viszhangra talált. Itt csak annyit jegyzek mag, hogy ezelőtt 40 évvel az urasággal a birtokelkülönítés rendeztetvén, azután már nem az urasággal, de Orosháza birtokos lakosságával rendeztetett a legelő kérdése olyan formán, hogy minden 1U sessió után adatott egy-egy "tehén járás. Ez a tehén járás pedig a birtokosok által fentartott közös tehén legelőből osztatott ki, mindenkinek a nevére íratott s minttehón járás min denkinek a nevére teleköny veztetett s mint ilyen volt adás-vétel tárgya. Egy szám alatt szerepelt az egész tehén legelő a telekkönyvben és „közjelleg" volt máig, amennyibeq mindenki hajthatott ki marhát a legelőre, akár volt birtokos, akár nem, akár volt tulajdon tehén legelője, akár nem, csak legeltetési jogot kellett váltani, a mihez eddig mindenki könnyen hozzá juthatott, mert mint „legelő" a vételár nem volt magas, de a bérlet sem volt jelentekeny Ezek a száraz tények, ez a szomorú valósági De hát hol van itt az uraság gal bevógzetlen egyezség, — hol van az úrbariális pörnek az alapja? Hisz az uraság kiadta a tehénlegelőt még 40 óv előtt, az urasággal az elkülönités lebo nyolittatott s ma sem szándékozik senki az uraságot pörbe fogni. A tehéntegelő régi birtokosai pedig felosztották maguk közt a legelőt s „legelő" czimen telekkönyveltettók saját nevükre, ajután „közjellegei" adtak a legelőnek az altal, hogy annak kezelését s felügyeletét a községi elöljáróságra bizták, a mely elöljáróság vásárolta be a szükséges bikákat s a község gondoztatta azokat csak azért, hogy a marhatenyósztés fenntartassák s a legelő „közjeliegu" biztosittassók, a mit az első birtokosok is kívántak és óhajtottak. De lás-uk a kérdést más szempontból s ha már nézetem szerint nem urba riáÜ8 természetű ez ügy, szabad e tűrni s nem kell-e mindent elkövetni éppen a község, a község lakosai érdekében, hogy a felosztás megakadályoztassók I Lassúk pár szóval a község érdekeit, hisz azzal szorosan összefügg a lakosság érdeke is Orosháza ma egy nagyközség 22 ezer lakossal, a melynek igen cs kaiy határa van, alig 16 e.er hold, a melyen a lakosság megé ni nem tud s igy más vármegyékbe, vagá más községek határába kell terjeszkednie. A kö^sagnek e szeiint adóalapja csekély, igy a köz,égi terhek fokozatos emelkedesát lehet csuk remelni. A községnek szabad, rendelke zésre álló területei nincsenek, a mint a községből kilép az ember, már magánterületen van. A község élénk kereskedelem és forgalommal bir, hetipiaczai mes-zeföldön híresek, népesek s igen nagyok. A piaczról él a lakosság egy nagy része s még nagyobb része az, mely a piaczról szerzi be a legfonto-abb tápszert, a tejet, amelyet ma aki-gazda, a ki-iparos, a szegény zsellér szállít a piaezrs

5, hogy az abból szerzett parktaj czária fedezze napi szükségletét s tartsa ftnn csaladját. Hány szegény család trar, melynek egyedüli vagyona az a kis te= hén, mely tejével az egész cjaládot el tartja, sőt a megtakarítottból a piaezra is juttat valamit. Hat megfoszuk — t. legelő osztók — ezeket a szegényeket utolsó falat kenyerüktől ? Ki veszi magára a felelősséget, hogy az által nem-e a ma is alig fékezhető, elégedetlen socialismusnak lesz kiszolgáltatva a köz ség nyugalma. A tehénlegelő felo>z'ásával tönkre lesz téve Orosháza piacza s közgazdasága, a legfontosabb élelmi czikknek, a tejnek szabad piacza s versenye lesz megszüntetve s lesz kiszolgáltatva egyes legelőosztok monopóliumának. A marhatenyesztás p»dig, melyet eddig a község gondozott, ki lesz szolgaitalva egyes gazdag birtokosoknak, a kik t. i. kepesek lesznek apaállatokat is tartani. Nézetem szerint: a tehénlegelő mai állapotában fenntartása az egyedül lehetséges mód, a község nyugalmának, érdekeinek, piaczának s állattenyésztésének megóvására, mert a kö'síg közelében szabad föld nincs, más varmegyék területén a község nem tarthat fenn tehénlegelőt, a község körül egyesektől drágán ösz-za vásárlandó terület pedig roppant adós.aggal s adóval terhelné meg a lakosságot. Azt mondják a legelőosztók: „ott a község földje." Igaz. Csakhogy annak a földnek a jövedelme a községi szükséglet, a községi adó pótlására szolgál s h'a az ma elvételik rendeltetése czéljatól, a hiányzó jövedelmet a lakosságnak kell pótolni. Vagyis azt kívánják a földosztók, hogy vétessék el a községtől egyedüli vagyona, mely értéket képvisel s szántóföld számba megy, melynek jövedelme az összes lakosság szükségleteire fordittatik ós alakittassók „legelővé", ennek ellenében osztassék fel a mai tehenlegelő, mely mindig, ős idők óta legelő volt, de osztassék fel az érdekelt spekulánsok közi, a kik a legelőt nem mint szántó főidet, de mint „legelőt" olcsó pénzen vették össze. Miután pedig a legelőnek ma sincs magas ára, igy értékesíteni nem érdames, tehát meg kellett indítani a felosztási mozgalmat, a malynek vógczélja csak is az. hogy a mit megvettek egye sek „olcsó" áron, mint, tehm'.ejelőt, nzt eladjak „drága" pénzen a közsegnek újólag, mint „tehénlegelőt." Da közegészségi szempontból sem engadhető meg a lagelőfalosztás. Az 1894 évi törvény a tehónlegelő felosztásit a miniszter jóváhagyásatói tette függővé. És nagyon h'lyesen Orosháza kép viselőtestüíete utóbbi közgyűlésén egy hangulag ellene nyilatkozott a falosztásnak, sőt elhatározta az üíy föllebbezését. Nagyon halyasen tette. Csak egy pontra hívom fel m <g a lakosság figyelmet s sz a pont az, hogy Orosháza összes csap adók vizeinek egyedüli levezető csatornaja ma a te hónlegel ől Nézzen széjjel valaki Orosházán s meg fogja látni, hogy a száraz idő daczara a község körüli viz medenczek színig vannak vízzel, a fölös leges viz a legelőkre szivárog ki. Milyen lesz az állapot akkor, ha beáll az rső< időjárás s elzárják a legelőkre vezető csatornát, — no akkor az egész község belefulladhat belvizeibe, melyeket eddig mint legalacsonyabb helyre, egyedül a legelőre lehetett levezetni. Hol van m

:g ennek az állapotnak további követkazmónye, a ki'erjedt bategedés, járványok s sűrű halálozások ? Ezek után csak egy kérdést intézhetek a t. legelő-osztó urakhoz: Szabad-e egy 22.000 lélekből álló nagy község közegészségét, nyugalmát, piaczát, köz gazdasági előnyösebb helyzetét,} egynehány ember haszonlesésének oda vetni* Én bizom, hogy a sziv meg fog dobbanni önökben is, mely füleikbe fogja harsogni: „Urak, első sorban legyünk emberek 1" —ó —k. i „Eékésmegyei Közlöny" táviratai. Rakovszky mentelmi ügye. Budapest, márcz. 8. (Saját tud. táv.) Midőn a Bái ffy kormány ellen az utcza tüutetett, a reedőrség megszállotta a Sándor u cát s többek között Rakovszkyt nem akarta átengedni. Rakovszky ekkor he vesen szólott, mire Krecsányi kapitány le akarta tartóztatni és csak Perczel Béninek sikerült kivonni a képvise őt a ren dőrség kezei közül. Ezt az ügyet ma tárgyalta a képviselőház. Kubinyi Árpád uj vizsgálatot indit ványozott. Gajáry Ödön ezt ellenezte, Buzáth, Oiay Lajos és Ivánka pártolták. Szavazásnál a Tisza csoport 69 tagját kivéve, — azuj vizsgálatot a képviselőház elrendelte. Interp^ll czió a nemes-ócsai választásért. Budapest, márcz 8. (Saját tud. táv.) A képviselőházban kettős interpelLczió volt ma. KubikBéla ós Piohler Győző beszéltek hallatlan visszaélésekről, mire Széli Kálmán megígérte a vizfgálat elrendelését. A választ általános helyesléssel f'ogsdtók. A kiegyezési provizórium. Budapest, március. 8. (Saj. tud. táv.) Ma megkezdte k a képviselőházban a gazdasági provizorium tárgyalását, mely minden emoczió'né kül folyt ÚJDONSÁGOK. Titokzatos gyilkosság Csabán. Hétfőre virradóra a közraktár vasúti sinjén, az államvasutak kerítésénél egy ismeretlen bullára skadtfk. Intelligensnek látszó fiatal ember volt, a kit nem lehetett agnoszkálni, iratai nem voltak és nem ismerte senki. Kezdetben azt lehetett gondolni, hogy az idegen Csabára jött meghalni, hogy öngyilkosságot követett el. A hullát a kórházba vivén, a törvényszéki bonczolás nevezetes fölfedezést tett, hogy az illető gyilkosságnak áldozata ós a legborzasztóbb halál nemek egyikével végezték ki: megfojtották. Nyakán durva kezek ujanyomai lát szacak, végül egy kék vérrel futott szallag mutatjf, hogy az idegen embert zsi neggel hurkolták meg. Kedd délutánig t hulla ismeretlenül feküdt a kórházban. Kedden délután a csabai csendőrség táviratot kapott Kis jenőbői, hogy Pikó László nyomdatulajdonosnak, a kinek megkelletett volna érkeznie és a ki Csabán időzött vasárnap virradóra, — nyoma veszett. A személyleírás, a ruházat teljesen megegyezett a még el nem temetett bullával. Kisjanőn pedig a fuvarosainak tűnt föl Pikó elmaradása. Pikó ugyanis egy feivideki városkából Kisjenőba volt le telepedendő, a hol nyomdát szándékozott nyitni. Laszállittatta kis nyomdáját és nyomdai műszereit vonaton Csabáig, innét fuvarosokat szegődtetett, a kikkel útnak indította kereseti eszközét. — Menjenek csak szépen, én majd vonaton addig oda is érek, mig maguk megérkeznek, előbb meglátogatom gyulai rokonaimat, — mondotta a fuvarosoknak. Pikó azonban ugy látszik a vonatot elkéste és már c.-ak hajnalban mehetett Gyulara, unalmában az állomáson bóbiskolt, majd vesztére az állomás körül őgyelgett. Ez volt a veszte. Gyilkosa pénzt sejthetett nala és a gyönge szervezetű embert fojtogatni kezdie és hihetőleg ő vonszolta, a mikor végzett vele a sínekre. Mit, mennyit rablott el aztán tőle, körülbelül sem tudják,meit Csabán Pikót senki sem ismerte. Gyulai rokonai, a kikhez látogatóba akart menni, tegnap jöttek át Gyuláról, a kik a meggyilkoltban fölismertek tényleg Pikó Lászlót. Ugy a csendőrség, mint a rendőrség iázasan keresi a gyilkost. Nem lehetetlen, hogy az idegen ember volt, a ki a hajnali vonalok egyikével elakart utazni s rálesett a szereECsétlen áldozatára. A fuvarosok kihallgatása is ma történik s talán valami nyomott nyernek ebben a rettenetes bűntényben, mely egyike a bestiális bűneseteknek. — A nyakon lévő vérrel futott szallag az ing erős megszorításától származhatott, a mint a gonosztevő áldozatát hátulról vonszolta a gyalogjáról a forgalomtól távolabbi sínpárra. Mint lapunk zártakor értesülünk, a gyí kost elfogták. Lakatos Sándor lefokozott hadapród követted a gyilkosságot rablási czólból. A lefokozott hadapród a 101 es gyalogezredhez tartozott ós Fejértemplomban állomásozott. Mély megdöbbenést keltett, mindenfelé ez a züllés, mely a nagy remény ű intelligens ifjút a vesztőhelyre juttatja. — A Nemzeti Szövetség zászlóbontása. a vasárnapi ünnepély nagy arányúnak ígérkezik. A szövetség nemzeti szinü plakátjai, melyek a közönséget egybegyűjtik, állandó érdek ődés tárgyai A szervező bizottság elnökénél, Vara ágh Bélánál most jelentkeznek ugy a központi, mint a vidéki szövetségi kikü döttek. A vendégek nsgy része, köztük a szövetség központi igazgató-tanácsa a 10 óra 44 perckor érkező gyorsvonattal érkezik es fogadtatásukra a szervező bizottság tagjai, az elszállásolási bizottság is kimegy. Ehhez a fogadtatáshoz a nagyközönség részvételére is számit a rende zőeég. Az ünnepély a vigadóban lesz és pontban délután három órakor kezdődik. A közönséget a rendezőség fölhívja, hogy mivel az ünnepély pontban 3 óra kor kezdődik, helyeit időre elfoglalni szíveskedjék. Nehogy a közönség túlságosán megszállja a vigadó termét, a rendezőbizottság annyi belépő jegyet nyo mattat, a mennyi hallgató a terembe be fér. Ezeket a jegyeket mától kezdve dij nélkül, ingyen G e n c s y József és F ek e t e Sándor kereskedéseikben a jelentkezőknek sor szerint kiosztják. A tolongás elkerülése és a rend érdekében felhívjuk mindazokat, a kik a szép hazafias ünnepélyen részt venni kivánnsk. szíveskedjenek minélelőbba jegyeiket átvenni, mert a jegyek jelentkezés sorrandje szerint, személyválogatás nél kiii mindenkinek kiadatván, attól lehet tartani, hogy a jegyek hamarosan elfogynak. Három órakor a vigadó eló kordont vonnak, a vaeut-utczát nyitva tartják, hogy a jegygyei biró közönség minden akadály nélkül elfoglalhassa helyét. A vigadóban H ü k e Lajos elnöklete aluli rendfentartó bizottság jelöli ki a hallgatóságnak helyét, de a vendégeknek és a hölgyeknek székek állanak rendelkező sére. Az esti előadás szintén, tekintve,