Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1899-02-26 / 17. szám

XXVI. évfolyam. B-Csaba, 1899. Vásárnap, február hó 26-án. 17- szám. BEKESMEGY EOZLONY POLITJKAÍ es VEGYESTAKTALMU LAP. Szerkesztőség': Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féle ház) a hova lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre 3 forint. — Negyed évre 1 frt 60 kr. í gyes szan; á -a 8 Kr. Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor Jehet, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára flfogad bármely jónevü fővárosi és külföldi hirdetési iroda. Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féle ház hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizeteai „Nyilttér^-ben egy sor közlési dija 25 kr. Az uj kormány bemutatkozása előtt. Széli Kálmánt tegnap fogadta ü Felsége s mire e sorok megjelennek, a kormány kineveztetése is napvilágot lát a hivatalos lapban. Kedden este mutatkozik be az uj kabinet a szabadelviipártban, melynek tagjai sorából alakult meg tisztán a kormáuy, szemben a többször fölmerült elleutetes hirek daczára. Szerdáu márczius elsején nevezetes napja lesz a képviselőháznak. (Aranyért sem lehet már kapni s karzatra jegyet) Ekkor mutatkozik be Széli Kálmán miniszterelnök és az uj kormány tagjaival s fogja elmondani programúját. A programmbeszéd a béke jegyében született és meg fog több kijelentésénél történni, hogy minden párt lelkesülni, éljenezni fog Mikor esett ez meg ? Soha. Csoda lesz, ha megtörteik. Le lát Sséii Kálltán ezermester. Beszélik, hogy ámbár iljen népszerűséggel kezdi meg Széli formánja működését, — minisztersége nem lesz tartós, mert csakhamar átfogja tigedni helyét a óissidens és nemzetipártiak közüs kormányának, miután a fúzió n eglesz. Hú zen beszélni sokat beszéltek, mikor Bál ffy koimáiiyt alakított, nem három hónapot jósoltak-e Ltki ? S négis négy évig tartotta magát. Most kiindulnak abból, 1 ogy miután Lukács távozni akar, miután az igazságüg) miniszterségre strohmaun kerül, a belügyminiszteri tárczát pedig be sem töltik, — ez a három miniszteri szék föl volna tartva Apponyi, Horáuszky és Andrássy Gyulának. De ki indulna meg politikai kávénénikék sejtelmein és ártatlan kombináczióiu ? A fúzióról szó van, az bizonyos, de még nem jutottunk oda, hogy a nemzetipárt tagjai egyenesen felmondják Brázaynak, a függetlenségi képviselőnek, a hol otthont találtak, a szállást. A fúzió nem is úgy lesz meg, liogy egyszerre belépnek a szabadelvüpárt közzé a kilépettek meg a nemzeti párt, hanem szórványosan, lassanként történnek meg a belépések. Ezek egyike lesz az eJsök kőiül való, Szilágyi Dezsőé, a mi annál feltűnőbb, mert tudvalevőleg Szilágyi meg Széli Kálmán nem nagyon rokonszenveznek egymással. A dissidensek java még szerdáu este újra bi lép a párt tagjai közzé, azonnal, mihelyt Széli programmját elmoiidotta. Csütörtökön már az elnökválasztás haláridejét is kitűzik szombatra s közbeesőiig az oly sok keseiüséget okozó indemnitást, megadják. Most már nem is kell négy hónapi, mert a képviselőház még márcziusban a költségvetési törvényja\aslatot veszi tárgyalás alá és a békepontozatok szerint, ennek is sima áteresztése biztosítva van. Nem lesznek tehát nagy budget beszédek, a mint ebben az évbiu a Treuga Dei szelleme fogja a tanácskozásokat jellemezni. Könnyű dolga lesz Perczel Dezső képviselőházi elnöknek ! Szerencsére azonban ide oda letelőben lesz az öt esztendő. S ellenzéki honatyáinknak nem szabad elpetyhüdni, mert mit szólnának odahaza hozzá, ha a képviselő ur szája befagyna és legalább reggelire egy-egy minisztert ba nem írüstökölne. A képviselőház közelebbi munkarendje lesz: elnökválasztás közben megszavazzák az indemnitást, vagyis véget vetnek az ex-lexuek és a kormány törvényes felhatalmazást kap arra, hogy adókat szedjen és a tavalyi arányban a kiadásokat folyósíthassa. A végrehajtók tehát hat nap múlva ismét munkába kezdhetnek. Az állam mindössze elveszti a február 15-től eső késedelmi kamatokat, mert az ex-lex miatt törvényes adófizetési kötelezettségünk márczius 4-ig (előreláthatólag eddig) nem volt, következésképpen az első negyedévi adót jogunk lesz az adófizetés kötelezettségének publikálásakor kamat nélkül fizetni. Ez az államnak százezer forintos tréía, de ki veszi azt most komolyan, mikor az obslrukczió milliókra menő kárt okozott az országnak. Még a jö'ső héttn letárgyalják az egyéves kiegyezési provizóriumról való javaslatot és a két njonezozási javaslatot, az elmaradt sorozás márczius lő tol bizonnyal elrendeltetik, igy a mércze alá áillitandó legfölebb azt nyerte, hegy gyöngéd szemek keserű könnye 15 nappal később pörög le, hogy ő reájuk az assentáló bizottság kimondotta a „tauglich"-ot. Nagyobb törvényalkotások : a kúriai bíráskodás, a végleges 1904-ig való kiegyezés, a vicinális és incom palililitás kérdései, a házszabály revízió. Ltsz tehát munka és a vig farsangolás után hiszszük, hogy magukba térnek a parlament kerékkötői, minden komoly munkának eddig körömszakadtig akadályozói. Gyáripar Békésmegyében, — Levél a szerkesztőhöz, — T. Szerkesztő ur 1 Szót kérek a „Békósmegyei Közlöny" ma egy hete megjelent vezércikkéhez. Egészében osztom azt a fölfogását a czikkirónak, ha nálunk a mezőgazdasággal rokon mezőgazdasági gyáriparnak kellene kifejlesztetnie, hogy a munkások azon panaszán, melyben muDkahi?Bjról beszéljek, (a mely különben is ntm mindég elfogadható) segiítünk. Természetes I Ez van közelfekvőleg kéznél. De sajna, ha birtokos osztályunk ezért jobban nem buz gólkodik. Termesztési szövetkezettel lehelne ezukorgyárt vállalatilag is biztosítani, ntm kellene a termelőknek maguknak pénzüket befektetni. Ha ők tennék, persze kettős volna a haszon is, de evezzünk csak át a világocieánokon, mig az t meiikaí teimelő lypusaira akadunk, a ki mkíbb kereskedő, mint terme.ő. Ná.unk az agrárok hetyke fölénnyé! beszélnek a merkantil erdekekről, kö! gbzdütági közvéleménynek lenne az a Eígy \ilégfordulása, ha a termelőt ktreskidt'mi (rsék vezetné nálunk is oly ttititikbtn, nint Amerikában. De ezl vaini egy férfiútól és az ő becsvágyát ír < gmozgalni oly térre, mely tisztán a gazdfosztálynak speczialis dolga és a sikere csakis magánk ez osztálynak negnoítíulásábói várható : kissé sok 1 Hiszen lehet kidveímenjezőleg e le'ren is fellépni ; de végre mégis vala melyes hajlardótágrak gazdaosztály nnkból kellene kiindulnia. Arra pedig sokáig várhatunk. Ellenben mi van szemünk előtt. Tes*ék elolvadni az arsdi kamara jelentését, melyben mily megható helyzetet tár föl „BekésfflegjeiKözlőny'tárcája. A milieu. — Apróság. — A napi életben sokszor használjuk a szót. A nélkül, hogy alaposan tudnak róla Jó lesz bát e sorokat elolvasni. Eztu jelenleg annyira használatos kifejezés alatt, az embert körnjeíő külvilágot érijük, melyből összes benyomásait meríti, a melyek szerint egész lényege idomul. A benyomások egész soro?átan kivül az uralkodó eszmék, néze tek, tzokusok nevelés s a társadalom azon tényezők, mely«k által az ember je i"gzetes alakot ölt s ezek adják egyszersmind minden c?elekveséie, gondo lat viligára, szellemi életére nazve az indiió okokat Egyszóval, az ember milieu jenek a produktuma. Eien nézettel megközelítjük azon potitjt, mely a vallasban mint praede>ti íaiio, a bölc<ószetben mint az okszerűség elve szerepel s melyeknek a modern socziulogu* a milieu befolyását allitja szembe Ha ezeil nézetet a mai olaszországi viszonyokra alhalmazy.uk, ugy érthetővé válik előttünk, hogy az évtizedek óta roppant njomorbin sinylőd'l, butasagra kárhoztatott, s a p-llagra aital lelki élet-b n megrendül olasz n<p, a j-lenlegi an-tr cbistiLus etzmekkel leit szociális milieu je folytan miért tereniii e műveletlen nep erőszakos természetének megfe.előleg, az anaichtstikus propaganda embereit oly íjhgy szamban. A minden napi élei nyilvánulásainál is léptenny ouion találkozunk a milieu ezeu fent leirt befolyásává', a mennyiben a tai-adaom minden retege hiven tükrözi viszsza a környezethez s a külvilági benyomásokhoz ilkalmazkodott egyéniségeket, kü.önösen észlelhejük ezt a nyers tömegnél ós az átlagos embernél, ki mindenben a milieu ezen ktnyszerhatásanak vau alávetve. Ezen néiet azonban nagy megszorítást s-zenved, ha ezt a lángeszű emberre alkalmazzuk. A genialitás főlényege abban áll, hogy inspiratonkus jellegéuel fogva átérzi milieu-jónek hiányait, rzt ují átalakítani törekszik s egy uj milieu alkotárával a jövendő nemzedéknek uj utat nyit. Látjuk az emberiség történetebői, hogy minden haladás egy uj milieu teremtésével jár. A vállási tó ren Christus a zsidóság merev monotheismu-át a szeretet útjára tereli s az általa alkotott, milieu t ismét Luther a Kierarchia ós feudalismus kötelékei alól felszabadítja s az akkori viszonyoknak megfelelőleg étalakitja. Tekintélyes politikai egyéniségek egy c-sjpással változtatnak meg szazadon alkotásokat pl. Bismarck, Kossuth, mások ismét ugyan azt teszik az irodalmi, művészi vagy tudományos terén. A genialitás kimagasló alakja leginkább szembetűnik az altal, hogy egész századok szerintök s az ál talok alkotott milieu szerint neveztettek el. A 17-dik század Newton százada vagy a felvirágzó természettudományoké, a 18-dik század Voltaireé vagy a felvi lágosultságé, a 19 ik század a találmá nyok ós a tudomány százada vagy is Stephen.-on ós leginkább Daiwiné, ki a biologianak tudományos alapkövét megvetve, különö

;en az antropo centrikus iiány megdöntésével egy uj világnézet alkotójává lőn. És végül vétsünk egy pillantást a 20dik század nilieujébel A jelenkor tudósai oly kicsegtető prognózissal állanak elő, hogy ezt már előre is a ki békülés századanak nevezik el, mert tőle várják a vailási, társadalmi stb. ellenté tek megszüntetését és a humanismus és emlerb^rati szeretetteljes felkarolásával az ös«zes emberiség boldogulását; egyszóval Hutteni Ulrich a reformatio bajnalpirjánál mondott szavainak beteljesülését: „juvat vivere". —tr. Sipulusz történetei. Elbeszélte : Sipulusz. A kitűnő humorista, Sipulusz, arról nevezetes, hogy még jobb izüen tudja elmondani a történeteit, mint a hogy azokat megírja. — a mivel pedig nagyon sok van mondva. Mikor a minap Nagy váradon járt : akkor is sok pompás tör ténetet mondott el, a melyeket még nem irt meg sehol. Nos hát, mi megelőzzük Magyarország legjobb kedvű Íróját ós megírjuk az ő történetkóit, a hogy tőle hallotluk íme, Sipulusz jövendő humoreszkjei dióhéjban. I. Faure Félix és a szerecsen. Ezt a történetkét Párisban hallottam a köztársaság elnökéről, a kit kegyetlenül satirizáltak a franczia lapok. De hát a tréfaban is van valami igazság; hát még a satyrában ? Faure Felixnél nagy fogadás van. Az elnök nemcsak franczia és európai, de exotikus "előkelőségeket is fogadott. Többek közt bemutattak neki egy fekete óriást: egy algiri sergeant-t, aki talán a Viktória Nyanza tó meilől cseppent a franczia gyarmat hadseregébe. Az elnök ur zavarban volt, mit is lehetne be^zelgetni az Elysée palota ritka vendégével ? Azt. nem akarta tőle megkérdezni. hogy milyen volt a termés — erre a téidésre monopoliumuk van az európai uralkodóknak. Utoljára is ezt kérdezte tőle: — Uraságod már régóta szerecsen ? Az algiri kissé zavarba jött. Még az is az eszébe jutott, hogy tán nem is volt ő mindig szerecsen, ha az elnök ur komolyan kérdi ? — Születésem óta az vagyok, felelte végre tiszteletteljesen. Faure Félix vállára veregetett kegyesen : — Jól van, barátom, csak folytassa ! Mondá és tovább ment, oly leereszkedő mosolylyal, ami egy szuverénnek is becsületére vált volna. II. Jl Sipulusz foglalkozása. Eít a történetkót pedig a kis lányom beszélte el nekem. Vele törtónt az iskolában. Nevezetes látogatója érkezett az osztálynak. íj. tanitó figyelmessé tette őt a kis lányomra. A vendég előszólította a kicsit. — Mond meg nekem, kis lányom, kicsoda a te éde9 apád ? — Rákosi Viktor! — Szép, szép. Hát aztán, azt meg tudnád-e mondani, hogy micsoda az édes apád? A kis lány nem felelt. — Nos, hogy mi a foglalkozás 1 Erre a kicsi rögtön kész volt a felelettel :