Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1899-01-22 / 7. szám

szóba volt eddig. Perczel házelnökségé­hez a többség szilárdan ragaszkodik. Uj választás esetén a néppárt letör, mert nem váltak be Kassandra jóslatai és az egyházpolitikai törvények nemcsak a hitéletet nem gyöngítették, hanem emel ték. És a néppárt is összeveszett. Esz­terházy, Asbóth kiléptek, most Molnár politikai egyénisége enyvezi össze őket. Az Apponyi-párt a disszidensekkel esetleg emelkedni fog, igy beszélik a borongó homlokú képviselők. S. A gazdasági év^s eselédek nyugdija. — Emlékirat a földmivelésügyi miniszterhez. — A békésmegyei gazdasági egylet rendkívül nagy horderejű kérdésben szó lal föl. Emlékiratban fejtve ki egy, a gazdasági éves cselédek existenciáját biz to8Ítandó nyugdíj-intézmény üdvös voltát. Az emlékirat főbb pontjaiban kö­vetkező : Tagadhatatlan az, — mondja az em­lékirat, — hogy az 1898. II. t.-cz.-nek a mezei imunkásokra vonatkozó humánus intézkedései — melyek a minimumban csúcsosodnak ki — a munkásokat a múlt­hoz kópeat oly kedvező helyzetbe jutat­ták, miszerint félni lőhet, hogy az éves cselédekre nézve oly csábító hatással leend, miként a mezőgazdaság alapja rendittetik meg általa, mert míg a szol­galaton kivül álló munkás kedvező vi szonyok között [egész évi szükségletét két nyári hónapban jóformán biztosit hatja s a többi hónapok alatt élvezve független voltát, csak akkor ós ugy vál­lal munkát, ha az kedvére van s ba azt a reá utalt gazda jól megfizeti, addig az éves cseléd ugy a saját, mint részben családja szabadságát lekötve, egész éven át kénytelen dolgozni a saját ós családja életfenntartásáért. S ha majd az éves cselédek azon tapasztalatra jutnak, hogy lótelüket az egész évre pár hó alatt biztosíthatják, könynyen oda juthat a gazda, hogy éves cselédjei felmondják a szolgálatot, pedig a rendszeres gazda­ság vitelben az éves cselédek a fő tó nyezők. A gazdasági egylet azon nézetben ben van, hogy elodázhatatlan az éves cselédek érdekeit s existentiáját biztositó törvény, avagy szabályrendelet létesítése, mert ha ez meg nem történik, el lehe­tünk készülve — s jelei már is észlelhe tők — hogy nálunk is, miként a nyu goti államokban, vagy Amerikában a munkabérek annyira felfognak emelkedni, hogy terhes szállítási ós közlekedési vi­szonyaink között a gazdálkodás lehetet­lenné válik, vagy annyira sulyosbittatik, hegy a birtokos osztály a pusztulás szo­morú örvényébe sodortatik. Biztosítani kell tehát az éves cse lédnek nemcsak megélhetését, de bizto­sítani kell őt öreg napjaira, sőt munka­képtelenség esetére is arról, hogy ha java életkorát munkában töltötte el, ak kor, midőn önerejéből magát és csa'ád­ját fenntartani nem képes, ne a szegé­nyek háza várjon reá, hanem a társada­lom gondoskodjék megélhetéséről. Ekkor ós igy teend csak eleget a társadalom azon humánus czélnak, mely a munkás­törvény alkotása által a munkások egy része érdekeinek szolgálatot tenni óhaj­tott. De ez által nagy szolgálatot teen­dene egyszersmind a gazda, a birtokos osztálynak is, mert hiszen mindkét tó nyező anynyira egymásra van ualva, hogy csak egymást kiegészítve felelhet meg nemzetfenntartó feladatának. Oly nyugdíj és segélyalapok létesí­tése szükséges a kormány, a vármegye, a községek ós a gazdatársadalom bevo násával ós mindenesetre az éves cselédek hozzájárulásává! a kölcsönösség alapján, mely az évus cselédek megélhetését mun­kaképtelenségük vagy aggságuk esetére biztosítani lenne hivatva. Ez leendene az egyedüli és legbiztosabb mód az elé­gedetlen elemeknek állandó megnyugta­tására és a munkástörvóny által a füg­getlen mu-ikásoknak nyújtott kedvezmé nyek paralizálásara. Gazdasági egyletünk át levén hatva ezen eszme rendkívüli horderejótől. máris lépéseket tett arra nézve, hogy a vármegye által egy ily segély- és nyugdíjalap lótesitessék, sőt munkálatba is vette egy ily segtly- ós nyugdíjalap létesítéséről szóló szbály­rendeleti tervezet elkészítését; ámde azon nézetben van gazdasági egyletünk, hogy egy vármegye magában alig lehat képes egy ily nagy horderejű és fontosságú kérdésnek egyszerű szabályrendelet ut ján való helyes megoldásira s csakis országos törvény által véljük annak sze­rencsés megoldását keresztül vihatőnek. Végül az emlékirat utel arra, hogy Bókósmegye nagybirtokosai Wenckheim Frigyes gróf, Apponyi Albert gróf már önkényt létesítettek a maguk gazdasági cselédeik számára éves cseléd segély ós nyugdijalapot, melyet akként lehetne szervezni, hogy abba a mezei napszámos osztály, a saját elhatározásából beléphet ós nyugdíjban, ha terheiben részt vesz, részesülhet, de rá nézve fakultatív intéz­mény maradna, ellenben a gazdasági éves cselédek okvetetlón részesülnének áldá saiban. Az emlékirat mára miniszternél van. Kíváncsian várjuk válaszát. Csaba város közgyűlése. Csaba képviselőtestületének hétfőn tartott érdekes lefolyású közgyűlése tár­gyairól még következőkben tudósítunk : A villanyvilágítás. Ez a kérdés lesz a közgyűlések ten­geri kígyója. Sok szó hangzott el ós fog még elhangzani, de villanyfény aligha fog egyhamar felgyúlni Csabán. A magyar vasúti forgalmi társaaág oly ajánlatot tett a városnak, hogy haj landó óvi 3500 frtórt 250 drb 16 gyertya­fónyü égövei az utczai világítást ellátni, azonkívül a városházi hivatalok it, ud­vart, istállókat, folyosót szintén világi tani, a városban eddig 101 petróleum lampa ég s ez, meg a városháza világi tása óvi 2200 frtba kerül, tehát 1300 frt több költséggel villanyfény lenne ós 101 utczai lámpa helyett 250 égne. A ma­gány fogyasztók óránkiat 1 V* krt fizet­nének, ez külön alku tárgyát képezne. Kérik 50 évre a jogot, melynek letelté vei az egész telep ingyen a város tulaj­dona lenne, de megválhatja előbb is. A bizottság az előnyös ajánlat elfo­gadását kéri és az eWben való hozzája rulis kimondását. Szeberónyi Lajos óhajtja a lé­tesítést, h» az többe nem kerül, mint a mennyire előirányozva van. Rosenthal Ignácz nagy haladás nak tartja, ha az eddigi 101 petróleum lámpa helyett 250 villanylámpa fog égni s igy a lakosság óhajának tesznek eleget, hogy biztosabban járhassanak. Különben is az elvben való hozzájárulással még kötelezettséget nem vállalnak. Dr. Zsilinszky Endre a haladás elől nem zárkózott soha el, de 50 évre nem hajlandó lekötni a várost. E őbbre teszi a jó utak létesítését, most még fe neketlen sárban történik a köziekedéi. Most csak 1300 írttal lesz több a kiadás ; de egy két óv alatt, amennyiben a távo­labbi utczak lakosai is kérik majd a vil­lanyvilágítást, az ősszeg megháromszo­rosodik. Beliczey Razső szintén óhajtja a villanyvilágítást, ha az kipróbált rend­Testamentom. — Levél egy békési leánynak — Édes! Ne ütődjék meg azon, hogy én irok önnek, én, ktt ön megsértet*, kit rútúl, galádul megcsalt; de hát búcsúznunk kell, időre, betekre, évekre, talán örökre búcsúznunk kell s most a válás pilla natában annál inkább erőt vesz rajtam a szentimentálizmus, szánalom ön irá­nyában. Hát ezért irok önnek. Nem aka­rom visszatéríteni, nem vágyódom az édes mult után ; higyje el: jobb ez igy. Ez a póz nem zajgó, nem kétséges, csak végtelenül nyugalmas. Talán bünhődünk En is, ön is. Mert nemcsak az ember­halált büntetik. Semmikép sem. Hitét döntöm meg. Két rekonlélek megnyilat­kozásának elfojtása is bűnhődés. Talán az Isten ujja, talán a lót törvénye. Sokat pengették e húrt a költők, de a hang üres, untalan, durva volt; nem a verizmus. Örök rejtélye a szívnek, talánya a ló leknek. Mert csak addig halódás az élet. Azontúl eló»k tárul az éden, a boldog ság helikona, hol nincs csalódás, nincs könyörtelen lélek, mindenki boldog, min denki mámoros. Valami bolond haladó paradicsomnak nevezte. Mert én ugy gondoltam: boldog va­gyok, megelégedett, hiszen láthatom or­czái rózsáit, a mint virítanak felém ; lát­hatom szempillái alatt mosolygó kék szemét; elhallgathatom édes hangjának üde csábját, meg azután elfürödhet tekin­tetem fru frus lenhaján s érezhetem kö­zelségének kábító meleget. Igy gondol­tam, igy hittem. S az ábránd napról nap­ra folytatódott. Szőttem álmokat arany fonálból, édes délibábokat szivárványszínekből. Tele­hintém színes zománczczal ; ragyogó azúr ég pompázott felettem; a maga haját csak jobban megaranyozta a csalóka nap sugár, csábosán, kábítón s ón boldog voltam S akkor jött a sors Mikor élet­re keltem, elhalt e sok ábránd, a tűnő képzettel maga is szétfoszlott, mint az álom, csalókán, nyom nélkül, a szivár­ványok zománcza letörö't, — köröttem zúg a szél : ősz van. Hid^g, nedves, s ón be'éburkolózok köpönyeg mb '. R deg a valóság, gyötrő a kiábrándulás. Mer' maga csak álom volt, édes álma életre kelt szivemnek, mi sohasem v lt az enyém, csak kisértett, u'alt erre, arra mint az úttéveaztett meteor, én követtem s jött a való. Ridegen, borzalmasan kiábrán ditott. S ón megtudtam mindent. Több, mint a mennyit elviselhet k. Az idő aktutlia. Setnmk'p sincs kedven Hideg van fizom. Hu búcsúz­zunk. Maga nem sokat veszít, cjak meg­csalódott bennem. Kedélye megmarad normális állapotban, újra víg lesz, jobban esik a koczczintás, mert — lerázott Könnyebb igy s a kedélyhangulat is visszatér. Talán igy, talán ugy. D ) semmi­kép sem hátrányos. Szive, az a gyöngéd, de mód felett erős szív, nyugodt maradi; üres volt, betöltetlen most s üres les?en i-<. Igy van ez magánál s végtelenül helyesen. In­nen jut az eszembe valamelyes mese egy ábrándozó, meg egy arrogáns lélek ről. Szép mese, de hóbortos mese ós csupa bohemvér. Ha elmondanám, ka czagna felette. Kinőtt már a gyermek­korból, nincs kedve regét hallgatni.'Azért hallgatok ón. ' Sárga, ködös az ő<z, nyomott han­gi lat borong mindenfelé, a fák immár csupaszok s rövidesen beáll a végtelenül nyugalmas csend Mikor már télbe haj lik belőle — ő is telel. Ez nem az ő szezonja. Fázik a test, fázik a sziv is. Jobb is, ha búcsúzunk. Mogorva körülöttünk minden, legyünk mi is azok, kell, maga kívánja. Ne kétkedjen, legyen hát szent akarata. Ha tűrni kell, tűrjön, csak ne hajoljon. S maga azzal az igéző szemével ne kételkedjen, Higyje, jól van ez igv. En ?okat veszítettem Többet, mint maga hiszi. De lássa, — raadom f-jem. Csak azért, mert maga akarja. S ne gon dolja, hogy vádolom. Sammikép sen I Gondolja : bateg vagyok, fantaziálok, s higyje, minden vagyok, csak jó nem Sa mi fő : nem vagyok erdemes a m«gi kegyóra Higvje I Lássál En bolondultam maga után Nem hazudok, hi-zan tudj*. Emlékszik, most egy éve? Akkor ismertem m^g ma gát, akkor kezdődött boldog utam s im­már vógp. Hitte volna? Uijy-e, ugy-e, hogyne? Ijy van ez rendén. Pedig k­kor is híd g volt, nem sütött a nap s a szól fagvosan csókolta fel orcíánknt. Da belsőm lázongott, mert szerettem- Maga eljött, találkoztunk, az időt eltrécseltük ós ón boldog voltam. Da most akarok. Akarok nem szeretni, mert fázós az idő. Magának mindegy, így is, ugy is. A mult maga előtt semmi, mert maga — szívtelen. Igan, igaza van. Váljunk el. Hull­nak a levelek, múlnak az álmok Éb­redjünk. Maga megy jobbra, ón balra. Ha talán uj életre kelne tavasszal az álom, ne ébresszük fe), ugv is csak csalóka illúzió, nem egyéb. Feledjünk. A multat, a rég?', mi szép volt, mint maga ; Édes, mint maga, ki könyörtelen. Feledjünk együtt, álmodozzunk külön­külön. Mert nem jól hozott össze a sors. Maga nem értett meg «ngem, ón magát. . . . Isten vele. Hideg van, a nap fénye nem ragyog; köd vonul le — fá zom. Szerelmein napja lehunvt, szivem fagyos : köd nehezedett rá. Mindenkép pen dermesztő a helyzet. Ősz van, köd ós hideg az idő. Szivünk kihűl, mint a föld, kihal az érzés. Bucsuzzunk. Maga megy jobbra, én balra Havasi Albin. szerű és tul drága nem lesz, de 50 évre lekötni a várost, garanczia nélkül, mégis csak meggondolandó. Beliczey István a villanyfényt csak akkor fogja kívánni, ha az utczák járdával lesznek ellátva. K o r o s y Lís ló is barátja a jó jár­dának, de hogy ez 10—15 ÓT alatt léte­süljön minden utvonalom. t«<^ék a köz munkaadót 1 frt 20 krról 2 frtra emelni. A tarsaság ajánlata a leg tiőuyösebi) s e kérdésben végre is C9ak elvben hatá­roznak. Dr. Fáy Samu felszólalása után, hogy a magánfogyasztók érdekei is a szerződ isban kifejezést nyerjenek, — a bizottság a végleges szerződés elkijzitó­sóvel és előterjesztésével magbiiatott. Már delet harangoztak, mikor nív­szerinti szavazással eldöntötték, ho;y a község pénzei a takarékpénztárban e-< az aradi ipar és népbank fiokintózetmél he­lyeztessenek el jövőre nézve is. Délután a többi ü?yek kerültek jorra. A katonai barakok. Előterjesztetik a tanácsnak a katonai birakok épitéséra vonatko ó javaslata. A katonai parancsnokság a mintegy ti­zenhatezer frttal költaégeit barakk fel­állítását i^en szigorú feltételeket köve­teli, kijelentvén, hogy a mennyiben a köíség képviselőtestülete nem határozná el az ópitóat, — kénytelen lese a kato­naságot Csabáról elhelyezni. Kocziszky Mihilv volt ai első f-lsíólaló ós kérdást intéz, hogy az épi tés me yik épitósi alapból nyerne fede zetet ? Z s i 1 i n 31 k y Endre dr egyréssről megnyugtató feviláJ03Ítást kér arra nézve, hogy a katona-tág nagyobb száma az építés által biztosittank-a ? Máirész­rői ne a veszit-e a város óvi bérben a „Kakas" vendéglőnél, a hol eddig a pót­tartalékosok elhelyezte tek ós a mely jö­vedelem megcsappanás révén bérlő a vele megkötött szerződésül elfő,' állani. KorosyLiszló megadja a felvilá­gosítást. 400 póttartalékos elhe'yezéae negigéretetr, ha a varo< a barakkot fel­épiti. A 101. cs. gyalogezred egy zászló aljának székhelye Csiba, ai pedig a leg­felsőbb haduri rendelkezéssel, a meddig m s legfelsőbb haduri intézkedés nem történik, — a katonaságnak Csabán való elhelyezése biztodttotnak látszik, A Ka­kas vendéglőben való elhelyezés csorbí­tása nem lehet kérdés tárgya, mert a bérlővel kötött szerződésben a város semmi kötelezettséget nem vállal, hogy ez amúgy is vendéglő épületben a kato naság elhelyezése biztosíttassák. E tekin­tetben a vendéglő-bérlőnek nem lesz joga semmi kártérítésre. Beliczey Rezső azt látj a, hogy a Kakas vendéglő bevétele kissebb lesz és kétségtelen, bogy egy városi ingatla­nunk jövedelmében csökkenni fog. Az ópitás dolgát erősen megakarja gondolni, mert az építés többet fog kerülni. Hi«zen ott, a hol az építés terve te'ik, a mgy­sziken költséges alagcsövezósnek is kell történni. Rosenthal Ignácz szerint végle­gesen nem lehat határozni. Előbb pou­tos saámitások eszközlendők; ma csak elvileg mondíná ki az építést, felhivnn a m rnököt ós tanácsot, hogy a ró ízletes terveket a város tanácsa mutassa be. Egyben helyezze magát érintkezésbe a katonai parancsnoksaggal s a kérdés azon ágában is tegyen tájékozást, mennyi tartalékos ós póttartalékos hivarik be, mikor az adatok előtte lesznek, tegyen jelentést: Az elvi kijelentést most meg­tenné. Zsilinszky Endre dr. szintén egész bizonyosan tudni kívánja, hogy a katonaság menynyi időre és körülbelül meddig helyeztetik el a barakokban s nyerhet e a város abban garanciát, hogy évek során, — legalább addig, mig az Vpitett barakok kifizetve nem lesznek — a póttartalékos ós tartalékos katooák ki­képzés caóljából Csabára fognak bahi vatni. Az elvi kijelentéstől, hogy épí­tünk, nem zárkózik el Korosy László a múltra vonatko­zólag 4 évre visszamenőleg a tanács ke­zében van a póttartalékosok után nyert bevétel. Az adatok megnyugtatók, murt a póttartalékosok kikép/.ésre állandóan emelkedő arányban hivatnak be. A képviselőtestület e'vileg kijelenti, hogy az epítóabe belemegy; a tanács a rész'etes tervek és tárgyalás végett ki­küldetik, a midőn a részletes tárgyalás során a kérdést újra tárgyalni fogja. ARNEYAL LEGÚJABB FARSANGI Telefon : 28. (JIN»\K4«Ok női ruha-kelmékben ISÖT Vidékre minták kívánatra bérmentve küldetnek. "lÉGI Békésmegye legnagyobb áruházában legolcsóbban beszerezhető. Rosenthal Testvérek Utódai B.-CSABA, FŐTÉR. Telefoni 28.

Next

/
Thumbnails
Contents