Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1899-01-22 / 7. szám

szóba volt eddig. Perczel házelnökségéhez a többség szilárdan ragaszkodik. Uj választás esetén a néppárt letör, mert nem váltak be Kassandra jóslatai és az egyházpolitikai törvények nemcsak a hitéletet nem gyöngítették, hanem emel ték. És a néppárt is összeveszett. Eszterházy, Asbóth kiléptek, most Molnár politikai egyénisége enyvezi össze őket. Az Apponyi-párt a disszidensekkel esetleg emelkedni fog, igy beszélik a borongó homlokú képviselők. S. A gazdasági év^s eselédek nyugdija. — Emlékirat a földmivelésügyi miniszterhez. — A békésmegyei gazdasági egylet rendkívül nagy horderejű kérdésben szó lal föl. Emlékiratban fejtve ki egy, a gazdasági éves cselédek existenciáját biz to8Ítandó nyugdíj-intézmény üdvös voltát. Az emlékirat főbb pontjaiban következő : Tagadhatatlan az, — mondja az emlékirat, — hogy az 1898. II. t.-cz.-nek a mezei imunkásokra vonatkozó humánus intézkedései — melyek a minimumban csúcsosodnak ki — a munkásokat a múlthoz kópeat oly kedvező helyzetbe jutatták, miszerint félni lőhet, hogy az éves cselédekre nézve oly csábító hatással leend, miként a mezőgazdaság alapja rendittetik meg általa, mert míg a szolgalaton kivül álló munkás kedvező vi szonyok között [egész évi szükségletét két nyári hónapban jóformán biztosit hatja s a többi hónapok alatt élvezve független voltát, csak akkor ós ugy vállal munkát, ha az kedvére van s ba azt a reá utalt gazda jól megfizeti, addig az éves cseléd ugy a saját, mint részben családja szabadságát lekötve, egész éven át kénytelen dolgozni a saját ós családja életfenntartásáért. S ha majd az éves cselédek azon tapasztalatra jutnak, hogy lótelüket az egész évre pár hó alatt biztosíthatják, könynyen oda juthat a gazda, hogy éves cselédjei felmondják a szolgálatot, pedig a rendszeres gazdaság vitelben az éves cselédek a fő tó nyezők. A gazdasági egylet azon nézetben ben van, hogy elodázhatatlan az éves cselédek érdekeit s existentiáját biztositó törvény, avagy szabályrendelet létesítése, mert ha ez meg nem történik, el lehetünk készülve — s jelei már is észlelhe tők — hogy nálunk is, miként a nyu goti államokban, vagy Amerikában a munkabérek annyira felfognak emelkedni, hogy terhes szállítási ós közlekedési viszonyaink között a gazdálkodás lehetetlenné válik, vagy annyira sulyosbittatik, hegy a birtokos osztály a pusztulás szomorú örvényébe sodortatik. Biztosítani kell tehát az éves cse lédnek nemcsak megélhetését, de biztosítani kell őt öreg napjaira, sőt munkaképtelenség esetére is arról, hogy ha java életkorát munkában töltötte el, ak kor, midőn önerejéből magát és csa'ádját fenntartani nem képes, ne a szegények háza várjon reá, hanem a társadalom gondoskodjék megélhetéséről. Ekkor ós igy teend csak eleget a társadalom azon humánus czélnak, mely a munkástörvény alkotása által a munkások egy része érdekeinek szolgálatot tenni óhajtott. De ez által nagy szolgálatot teendene egyszersmind a gazda, a birtokos osztálynak is, mert hiszen mindkét tó nyező anynyira egymásra van ualva, hogy csak egymást kiegészítve felelhet meg nemzetfenntartó feladatának. Oly nyugdíj és segélyalapok létesítése szükséges a kormány, a vármegye, a községek ós a gazdatársadalom bevo násával ós mindenesetre az éves cselédek hozzájárulásává! a kölcsönösség alapján, mely az évus cselédek megélhetését munkaképtelenségük vagy aggságuk esetére biztosítani lenne hivatva. Ez leendene az egyedüli és legbiztosabb mód az elégedetlen elemeknek állandó megnyugtatására és a munkástörvóny által a független mu-ikásoknak nyújtott kedvezmé nyek paralizálásara. Gazdasági egyletünk át levén hatva ezen eszme rendkívüli horderejótől. máris lépéseket tett arra nézve, hogy a vármegye által egy ily segély- és nyugdíjalap lótesitessék, sőt munkálatba is vette egy ily segtly- ós nyugdíjalap létesítéséről szóló szbályrendeleti tervezet elkészítését; ámde azon nézetben van gazdasági egyletünk, hogy egy vármegye magában alig lehat képes egy ily nagy horderejű és fontosságú kérdésnek egyszerű szabályrendelet ut ján való helyes megoldásira s csakis országos törvény által véljük annak szerencsés megoldását keresztül vihatőnek. Végül az emlékirat utel arra, hogy Bókósmegye nagybirtokosai Wenckheim Frigyes gróf, Apponyi Albert gróf már önkényt létesítettek a maguk gazdasági cselédeik számára éves cseléd segély ós nyugdijalapot, melyet akként lehetne szervezni, hogy abba a mezei napszámos osztály, a saját elhatározásából beléphet ós nyugdíjban, ha terheiben részt vesz, részesülhet, de rá nézve fakultatív intézmény maradna, ellenben a gazdasági éves cselédek okvetetlón részesülnének áldá saiban. Az emlékirat mára miniszternél van. Kíváncsian várjuk válaszát. Csaba város közgyűlése. Csaba képviselőtestületének hétfőn tartott érdekes lefolyású közgyűlése tárgyairól még következőkben tudósítunk : A villanyvilágítás. Ez a kérdés lesz a közgyűlések tengeri kígyója. Sok szó hangzott el ós fog még elhangzani, de villanyfény aligha fog egyhamar felgyúlni Csabán. A magyar vasúti forgalmi társaaág oly ajánlatot tett a városnak, hogy haj landó óvi 3500 frtórt 250 drb 16 gyertyafónyü égövei az utczai világítást ellátni, azonkívül a városházi hivatalok it, udvart, istállókat, folyosót szintén világi tani, a városban eddig 101 petróleum lampa ég s ez, meg a városháza világi tása óvi 2200 frtba kerül, tehát 1300 frt több költséggel villanyfény lenne ós 101 utczai lámpa helyett 250 égne. A magány fogyasztók óránkiat 1 V* krt fizetnének, ez külön alku tárgyát képezne. Kérik 50 évre a jogot, melynek letelté vei az egész telep ingyen a város tulajdona lenne, de megválhatja előbb is. A bizottság az előnyös ajánlat elfogadását kéri és az eWben való hozzája rulis kimondását. Szeberónyi Lajos óhajtja a létesítést, h» az többe nem kerül, mint a mennyire előirányozva van. Rosenthal Ignácz nagy haladás nak tartja, ha az eddigi 101 petróleum lámpa helyett 250 villanylámpa fog égni s igy a lakosság óhajának tesznek eleget, hogy biztosabban járhassanak. Különben is az elvben való hozzájárulással még kötelezettséget nem vállalnak. Dr. Zsilinszky Endre a haladás elől nem zárkózott soha el, de 50 évre nem hajlandó lekötni a várost. E őbbre teszi a jó utak létesítését, most még fe neketlen sárban történik a köziekedéi. Most csak 1300 írttal lesz több a kiadás ; de egy két óv alatt, amennyiben a távolabbi utczak lakosai is kérik majd a villanyvilágítást, az ősszeg megháromszorosodik. Beliczey Razső szintén óhajtja a villanyvilágítást, ha az kipróbált rendTestamentom. — Levél egy békési leánynak — Édes! Ne ütődjék meg azon, hogy én irok önnek, én, ktt ön megsértet*, kit rútúl, galádul megcsalt; de hát búcsúznunk kell, időre, betekre, évekre, talán örökre búcsúznunk kell s most a válás pilla natában annál inkább erőt vesz rajtam a szentimentálizmus, szánalom ön irányában. Hát ezért irok önnek. Nem akarom visszatéríteni, nem vágyódom az édes mult után ; higyje el: jobb ez igy. Ez a póz nem zajgó, nem kétséges, csak végtelenül nyugalmas. Talán bünhődünk En is, ön is. Mert nemcsak az emberhalált büntetik. Semmikép sem. Hitét döntöm meg. Két rekonlélek megnyilatkozásának elfojtása is bűnhődés. Talán az Isten ujja, talán a lót törvénye. Sokat pengették e húrt a költők, de a hang üres, untalan, durva volt; nem a verizmus. Örök rejtélye a szívnek, talánya a ló leknek. Mert csak addig halódás az élet. Azontúl eló»k tárul az éden, a boldog ság helikona, hol nincs csalódás, nincs könyörtelen lélek, mindenki boldog, min denki mámoros. Valami bolond haladó paradicsomnak nevezte. Mert én ugy gondoltam: boldog vagyok, megelégedett, hiszen láthatom orczái rózsáit, a mint virítanak felém ; láthatom szempillái alatt mosolygó kék szemét; elhallgathatom édes hangjának üde csábját, meg azután elfürödhet tekintetem fru frus lenhaján s érezhetem közelségének kábító meleget. Igy gondoltam, igy hittem. S az ábránd napról napra folytatódott. Szőttem álmokat arany fonálból, édes délibábokat szivárványszínekből. Telehintém színes zománczczal ; ragyogó azúr ég pompázott felettem; a maga haját csak jobban megaranyozta a csalóka nap sugár, csábosán, kábítón s ón boldog voltam S akkor jött a sors Mikor életre keltem, elhalt e sok ábránd, a tűnő képzettel maga is szétfoszlott, mint az álom, csalókán, nyom nélkül, a szivárványok zománcza letörö't, — köröttem zúg a szél : ősz van. Hid^g, nedves, s ón be'éburkolózok köpönyeg mb '. R deg a valóság, gyötrő a kiábrándulás. Mer' maga csak álom volt, édes álma életre kelt szivemnek, mi sohasem v lt az enyém, csak kisértett, u'alt erre, arra mint az úttéveaztett meteor, én követtem s jött a való. Ridegen, borzalmasan kiábrán ditott. S ón megtudtam mindent. Több, mint a mennyit elviselhet k. Az idő aktutlia. Setnmk'p sincs kedven Hideg van fizom. Hu búcsúzzunk. Maga nem sokat veszít, cjak megcsalódott bennem. Kedélye megmarad normális állapotban, újra víg lesz, jobban esik a koczczintás, mert — lerázott Könnyebb igy s a kedélyhangulat is visszatér. Talán igy, talán ugy. D ) semmikép sem hátrányos. Szive, az a gyöngéd, de mód felett erős szív, nyugodt maradi; üres volt, betöltetlen most s üres les?en i-<. Igy van ez magánál s végtelenül helyesen. Innen jut az eszembe valamelyes mese egy ábrándozó, meg egy arrogáns lélek ről. Szép mese, de hóbortos mese ós csupa bohemvér. Ha elmondanám, ka czagna felette. Kinőtt már a gyermekkorból, nincs kedve regét hallgatni.'Azért hallgatok ón. ' Sárga, ködös az ő<z, nyomott hangi lat borong mindenfelé, a fák immár csupaszok s rövidesen beáll a végtelenül nyugalmas csend Mikor már télbe haj lik belőle — ő is telel. Ez nem az ő szezonja. Fázik a test, fázik a sziv is. Jobb is, ha búcsúzunk. Mogorva körülöttünk minden, legyünk mi is azok, kell, maga kívánja. Ne kétkedjen, legyen hát szent akarata. Ha tűrni kell, tűrjön, csak ne hajoljon. S maga azzal az igéző szemével ne kételkedjen, Higyje, jól van ez igv. En ?okat veszítettem Többet, mint maga hiszi. De lássa, — raadom f-jem. Csak azért, mert maga akarja. S ne gon dolja, hogy vádolom. Sammikép sen I Gondolja : bateg vagyok, fantaziálok, s higyje, minden vagyok, csak jó nem Sa mi fő : nem vagyok erdemes a m«gi kegyóra Higvje I Lássál En bolondultam maga után Nem hazudok, hi-zan tudj*. Emlékszik, most egy éve? Akkor ismertem m^g ma gát, akkor kezdődött boldog utam s immár vógp. Hitte volna? Uijy-e, ugy-e, hogyne? Ijy van ez rendén. Pedig kkor is híd g volt, nem sütött a nap s a szól fagvosan csókolta fel orcíánknt. Da belsőm lázongott, mert szerettem- Maga eljött, találkoztunk, az időt eltrécseltük ós ón boldog voltam. Da most akarok. Akarok nem szeretni, mert fázós az idő. Magának mindegy, így is, ugy is. A mult maga előtt semmi, mert maga — szívtelen. Igan, igaza van. Váljunk el. Hullnak a levelek, múlnak az álmok Ébredjünk. Maga megy jobbra, ón balra. Ha talán uj életre kelne tavasszal az álom, ne ébresszük fe), ugv is csak csalóka illúzió, nem egyéb. Feledjünk. A multat, a rég?', mi szép volt, mint maga ; Édes, mint maga, ki könyörtelen. Feledjünk együtt, álmodozzunk különkülön. Mert nem jól hozott össze a sors. Maga nem értett meg «ngem, ón magát. . . . Isten vele. Hideg van, a nap fénye nem ragyog; köd vonul le — fá zom. Szerelmein napja lehunvt, szivem fagyos : köd nehezedett rá. Mindenkép pen dermesztő a helyzet. Ősz van, köd ós hideg az idő. Szivünk kihűl, mint a föld, kihal az érzés. Bucsuzzunk. Maga megy jobbra, én balra Havasi Albin. szerű és tul drága nem lesz, de 50 évre lekötni a várost, garanczia nélkül, mégis csak meggondolandó. Beliczey István a villanyfényt csak akkor fogja kívánni, ha az utczák járdával lesznek ellátva. K o r o s y Lís ló is barátja a jó járdának, de hogy ez 10—15 ÓT alatt létesüljön minden utvonalom. t«<^ék a köz munkaadót 1 frt 20 krról 2 frtra emelni. A tarsaság ajánlata a leg tiőuyösebi) s e kérdésben végre is C9ak elvben határoznak. Dr. Fáy Samu felszólalása után, hogy a magánfogyasztók érdekei is a szerződ isban kifejezést nyerjenek, — a bizottság a végleges szerződés elkijzitósóvel és előterjesztésével magbiiatott. Már delet harangoztak, mikor nívszerinti szavazással eldöntötték, ho;y a község pénzei a takarékpénztárban e-< az aradi ipar és népbank fiokintózetmél helyeztessenek el jövőre nézve is. Délután a többi ü?yek kerültek jorra. A katonai barakok. Előterjesztetik a tanácsnak a katonai birakok épitéséra vonatko ó javaslata. A katonai parancsnokság a mintegy tizenhatezer frttal költaégeit barakk felállítását i^en szigorú feltételeket követeli, kijelentvén, hogy a mennyiben a köíség képviselőtestülete nem határozná el az ópitóat, — kénytelen lese a katonaságot Csabáról elhelyezni. Kocziszky Mihilv volt ai első f-lsíólaló ós kérdást intéz, hogy az épi tés me yik épitósi alapból nyerne fede zetet ? Z s i 1 i n 31 k y Endre dr egyréssről megnyugtató feviláJ03Ítást kér arra nézve, hogy a katona-tág nagyobb száma az építés által biztosittank-a ? Máirészrői ne a veszit-e a város óvi bérben a „Kakas" vendéglőnél, a hol eddig a póttartalékosok elhelyezte tek ós a mely jövedelem megcsappanás révén bérlő a vele megkötött szerződésül elfő,' állani. KorosyLiszló megadja a felvilágosítást. 400 póttartalékos elhe'yezéae negigéretetr, ha a varo< a barakkot felépiti. A 101. cs. gyalogezred egy zászló aljának székhelye Csiba, ai pedig a legfelsőbb haduri rendelkezéssel, a meddig m s legfelsőbb haduri intézkedés nem történik, — a katonaságnak Csabán való elhelyezése biztodttotnak látszik, A Kakas vendéglőben való elhelyezés csorbítása nem lehet kérdés tárgya, mert a bérlővel kötött szerződésben a város semmi kötelezettséget nem vállal, hogy ez amúgy is vendéglő épületben a kato naság elhelyezése biztosíttassák. E tekintetben a vendéglő-bérlőnek nem lesz joga semmi kártérítésre. Beliczey Rezső azt látj a, hogy a Kakas vendéglő bevétele kissebb lesz és kétségtelen, bogy egy városi ingatlanunk jövedelmében csökkenni fog. Az ópitás dolgát erősen megakarja gondolni, mert az építés többet fog kerülni. Hi«zen ott, a hol az építés terve te'ik, a mgysziken költséges alagcsövezósnek is kell történni. Rosenthal Ignácz szerint véglegesen nem lehat határozni. Előbb poutos saámitások eszközlendők; ma csak elvileg mondíná ki az építést, felhivnn a m rnököt ós tanácsot, hogy a ró ízletes terveket a város tanácsa mutassa be. Egyben helyezze magát érintkezésbe a katonai parancsnoksaggal s a kérdés azon ágában is tegyen tájékozást, mennyi tartalékos ós póttartalékos hivarik be, mikor az adatok előtte lesznek, tegyen jelentést: Az elvi kijelentést most megtenné. Zsilinszky Endre dr. szintén egész bizonyosan tudni kívánja, hogy a katonaság menynyi időre és körülbelül meddig helyeztetik el a barakokban s nyerhet e a város abban garanciát, hogy évek során, — legalább addig, mig az Vpitett barakok kifizetve nem lesznek — a póttartalékos ós tartalékos katooák kiképzés caóljából Csabára fognak bahi vatni. Az elvi kijelentéstől, hogy építünk, nem zárkózik el Korosy László a múltra vonatkozólag 4 évre visszamenőleg a tanács kezében van a póttartalékosok után nyert bevétel. Az adatok megnyugtatók, murt a póttartalékosok kikép/.ésre állandóan emelkedő arányban hivatnak be. A képviselőtestület e'vileg kijelenti, hogy az epítóabe belemegy; a tanács a rész'etes tervek és tárgyalás végett kiküldetik, a midőn a részletes tárgyalás során a kérdést újra tárgyalni fogja. ARNEYAL LEGÚJABB FARSANGI Telefon : 28. (JIN»\K4«Ok női ruha-kelmékben ISÖT Vidékre minták kívánatra bérmentve küldetnek. "lÉGI Békésmegye legnagyobb áruházában legolcsóbban beszerezhető. Rosenthal Testvérek Utódai B.-CSABA, FŐTÉR. Telefoni 28.