Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1899-06-29 / 52. szám

arányban a jövedelem. A hivatalnoki fi­zetések révén a gazdasági szempontok szenvednek, ő azt indítványozza, hogy az uj állás ne most, csak akkor szer­veztessók, mikor az egylet háza felépül. A most javasolt orvoslási mód egy kis ópium, a mely az egyletet meg nem gyó­gyítja, csak a bajt enyhiti. Haj n a 1 István dr. utalván a túl­szaporodott teendőkre, melyeket egy em­ber meg nem bir, szervezni akarja az állást. Hiszen a gazdasági egyletnek tervei is vannak, ezt megoldani uj em­ber nélkül nem lehet. 0 azt megfonto landó érvnek tartja, hogy uj ifjú ember szinte belenevelődjék a titkári feladatba. A költségvetés szerint, melyet komo­lyabban átnézett, ezt a kiadást az egy­let megbírja. 5600 frt maradvány volt tavaly, 500 frt előre nem láthatókra lett fölvéve, — ezekből bőven kitelik a költség, mely a hivatalok szervezésével jár. Hatszáz frtot vélne a segódtitkári állásra fordítani, de itt is lehet megta­karítást elérni. Melegen ajánlja az albi­zottság előterjesztését. Erre szavazás rendeltetett el ; de a választmány véleményével kisebbségben maradt, igy a segódtitkári állást nem szervezik. Erre Szalay József szólalt fel arra tevén indítványt, hogy a mennyi­ben a titkár nem tartózkodik Csabán, öt a pénztárnok helyettesítse, azt egy­kétszáz forint dotáczióval elérhetjük. Zsilinszky Endre: Az egyletnek akciókópessógét kell visszanyernie. Uj intézmények kellenek, hogy a gazdák kifelé is lássák a gazdasági egyletet ós a munka ne szaporodjék össze a gyűlési tanácskozásokban ós feliratokban. A ta­gokat toborozni, az erőt fokozni, ma a közöny és a gazdák elfoglaltsága idején csak ugy leszünk képesek, ha rendelke­zésre áll az a szer, mely azokat, a kik­nek bevonására apellálunk a gazdaosz­tályból, személyesen fölkeresi. Az ő cél­zatainak ez a tiszta forrása. Mert attól fél, hogy azon a lejtőn, melyen az egy­let megindult, ha tovább guru), a teljes föloszlás következik be. Ezt V arságh Béla pártolja, mig B e 1 i z e y Rezső Szalay József indítvá­nyát fogadná el. Z1 i n s z k y István kéri, hogy miután a mostani vita, ha hallgatólag is az ő vádolésa, hogy feladatait nem végzi, kéri olvastassék fel védelme. Ennek a köz­gyűlés helyt ad ée GeiBzt Gyula el­nök konstatálja, hogy a titkárt egyéni­leg senki sem vonta a vitába, senki működéséről nem szólt gáncsolólag. Zsi­linszky Endre dr. is kijelenii, hogy ő neki személyi ügye a titkárral nincs, az egylet akczióképtelensége a viszonyok­ból folyik. Hajnal István dr: Sok nézetét osztja előtte szólónak, de a konklusiót nem. 0 nem fél az egylet feloszlásától mert tudja, hogy mindég lesznek az egy­letnek lelkes tagjai, a kik az egyletet fönntartják. A fölfogás sötét. Az akció­képesség megnyerése a közgyűlésnek in tézkedési tárgya nem lehet. A választ­mányt kérné megbízni, hogy újólag ta­moru nótát kezdtek a czigányok. A he­gedűnek zokogását elkapta az imbolygó esti szellő, a közeli kis fehér házak ka­pujában megfordult a kulcs, kíváncsi lány fejek kandikáltak elő, szemeikből egy­egy könycsepp pergett alá, 8 az igaz részvét sóhaja rebbent el ajkukról: — Te szegény. . . te jó Dámai Bella. Lassan, szomorúan szolt a nóta tovább. A lord feltekintett a bolthajtásos égre... Az égről pedig éppen egy fényes csillag hullott alá ... A Dámai Bella édesanyja zokogva jött ki a kiskapuba, elfojtó zokogással csak annyit tudott mondani: — Bella nincs, . . . Bella már meg­halt . . . A lord mintegy őrülten támolygott be a szobába, a hol hófehér ágyon hol­tan feküdt menyasszonya. Mosolygott még az ajka, mintha szenvedése nem is lett volna . . . A faluban hamar elterjedt a hire, hogy Dámai Bella meghalt, a vőlegénye már nem is találta életben . . . Sze­gény, jó Dámai Bella . . . Hirtelen esett betegségbe . . . Nem menthette meg emberi éaz, mert halál ellen nincs or­vosság. Az öreg szomszédok is sirva gyújto­gatták meg a mécset: — Nekünk nem lehet meghalni, mi szívesen mentünk volna helyetted a ko­porsóba, mórt kellett neked meghalni, te szegény ... te jó Dámai Bella . . . Eltemették . . . sokan megsiratták . . . IV. Lord Wigth Bertrand egy két nap múlva Tálrafüredre ment. Nem talált szíjé fájdalmára enyhítő balzsamot. Egy­ezer eiiünt. Sokáig ntm lattek. Egyik vezető talaha meg széizuzott tagokkal, a szikláról a iLéljiégbe vetette nagát. nácskozzék e kérdésben és tegyen ja­vaslatot. D é r c z y Péter : Szép beszédben körvonalazta a gazdasági egyesület fel­adatát. A tagoktól nem csak az anyagi támogatást, a tagdíj lefizetését kell várni, hanem a szellemi támogatást is. Eszmé­ket vetünk mi föl, hanem a kivitelben megfeneklik a dolog, A kivitel pedig nem egy emberé, — hanem minden em­beré. Fölveti a kérdést, hogy hány tag van olyan, a ki tagokat gyűjtött? A gazda­sági egyletek mind stagnálnak, a hol a tagok nem támogatják szellemileg és anyagilag az egyletet. Megtudná nevezni azon gazdasági egyletek, melyekben lel­kes tevékenység mutatkozik ós ott a ta­gok, ha nem is sok tag lelkesedése adott tartalmat. Jerünk szót ebből a gyűlésből azzal a tudattal, hogy mindnyájunknak vannak föladatai, kötelességei ós ne fi­zelett tisztviselőktől várjunk mindent. (Helyeslés). Erre a közgyűlés elfogadta Hajnal István dr. indítványát, melylyel most már a választmány teljhatalmulag fel­ruházták, hogy a kérdést a legjobb be­látása szerint rendezze. * Az ülésen jelen voltak Geiszt Gyula elnök­lete alatt; Zsilinszky Endre dr. ig. elnök, Be­liczey Istvá i, Rezső, Géza éa Tibor, Szalay Jó­zsef éi Gyula, Sohár Kálmán, Korosy Camil, Maczák György, Nóvák László, Hajnal István dr., Badics Elek, Kohányi Róbert, Kocziszky Mi­hály, Sukk Kálmán, Kovács L. Mihály, Lavatka Gyula, Varság Béla, Szondy Lajos, Banner Béla, Verner László, Veres Lajos, Bajcsy János, Ro­senthal Adolf, Dérczy Péter, Löwinger Lipót, Sailer Gyuls, Reisz Simon, Wagner Ferencz, Lukoviczky János, Patay András, Bakos Má­tyás, Áchim P. János, Áchim F. Andrá», Reiner Béla. A földvétel Orosházán és Csorváson, — Képviselőtestületek ülései. — Orosháza legutóbbi képviselőtes­tületében tárgyalta a földvétel ügvét. V a n g y e 1 Szilárd főjegyző szerint 323 frtot kellene ajánlani holdjáért és már ezen ülésből a kormányt fölkérné, hogy engedje meg a regále kötvények elada­sát s az azért befolyó pénznek a föld vételre való fordítását. M i k o 1 a i István szerint Orosháza községe ilyen vásárlásba nem mehet, mert a 323 frtnak nem tudjuk mennyi lepz meg a függeléke, mert a Csaba városa által közzétett hirdetésből ezt nem lehet megtudni. — A regále kötvénye­ket ellehet bármikor adni, de azt biz­tosra veheijük, hogy a vármegye jóvá­hagyását nem nyernénk meg erre. T o b a k István : kijelenti, Csabának, ha megvesszük a Bónumot 300 írtjával holdját, mi teszünk, ha nem tudjuk elő­teremteni a szükséges pénzt ? Ezen a kérdésen könnyen nem esünk át. M i k o 1 a i István : Az én nézetem ar, hogy ilyen dologba belevinni a né­pet, nem segítségére vagyunk vele, ha­nem romlását idézzük elő, mert meg nyomorítjuk vele népünket. Itt egy kis hold jó földnek az ára felmegy 400 fo rintra B ehhez jön mintegy 50 frt költ­ség, de lehet, hogy még több is ; ennek 5% kamatja 22 frt 50 krt tesz ki; ehhez jön még azután az adó ístb., mondjuk, hogy 5 frt s igy egy holdra a biztos ki­adás felmegy 27 frtra. Tthát a ki élni akar belőle, az nem tud mit csinálni. Én részemről nem szavazom meg a vételt. Ifj. H a j d u Mihály : Megrontani a népet már nem lehet, mert már meg van Az egyik megpróbálja, hogy bir-e veie s ha nem bir, akkor leteszi a terhet, de akad mindig olyan, a ki felveszi ezt és emeli ismét addig, a meddig bírja, Br ó s z János : Én osztom Mikolai nézetét, mivel ón is számításokat eszkö­zöltem s az én számitásom szerint egy hold jobb minőségű földre 36 frt 44 krt kell fizetni. Kérdem most már, vájjon hoz-e majd annyit lisztán az a föld, bogy élni is lehessen belőle? En azt hiszem, hogy nem hoz. S az óriási teher 50 évig nyomja a szegény földvásárlót. Jankó Gy.: Ha bemegyünk a vé télbe, akkor a községet esetleg zavarba hozzuk. Szemenyei István : Vegye fel a község az egész szükséges összeget s a földvásárlásról igy csak a községnek tar­toznának. M i k o 1 a i I.: Hajdú Mihály azt mondja, hogy a vásárlók nem ennek a földnek a jövedelméből akarnak megélni. Új-városon ós Nagy-királyságon 13 fo­rintért birják a földnek kis hoidját ós mégis a berlőknek egy rosze megszökött. Hát a 25—30 frtot akkor hogy birnák törleszteni ? Kvanka M.: Ha a szegény ember, a ki venni akar a földből, most 25—30 házbért fizet, ezt ezután a föld törlesz tésébe fizeti. (Többen: de miből épit?l) — Föidvóion 34—35 frtot kellett fizelni, a kevesebfcet meg XLCSI ntm tudnák? Helyeslem a regále papir eladását. A köz­ség vegyen fel annyi kölcsönt, bogy a vételáron kivül kiteljen belőle a százalék ós egyéb költség is. Népünk addig, még nincs a kezében föld, nem tudja megmu­tatni, mit lenne képes termeszteni, pedig esetleg 100 frtot is kitermelne egy hold ból. Az a fő, hogy a fizetési feltóteleket jól csináljuk. Vagy segítsünk a szegény népen, vagy mondjuk ki nyíltan, hogy nem akarunk rajta segiteni. FreuderM : Csaba városa 150,000 frtot ránk igért és elütött bennünket a vételtől. Bónum urosházának ór legtöbbet. Nekem aggályaim vannak a tekintetben, hogy hogyan végződik dolgunk Csabá­val, a mely minket oly c ufosan kiját­szott. — 3-szoros százalékot emlegetnek, de én hiszem, hogy a jog, törvény ós igazság korszakában elnézéssel lesznek. Ha lehet szerezzük meg Bónumot annak a népnek, a mely hiszi az istent s szereti hazáját. R a j k i J.: Én azt hiszem, hogy Csaba nem birja a birtokot megvenni. A kinek nincs pénze, annak nehéz földvá­sárlásba menni. Szemenyei I.: Most mutassák meg az urak, hogy van isten ós haza A ki nem birja a ti rhét, majd leteszi s lesz a ki újra felveszi azt . . . Raj ki J. : Jöjjön egy 63 as vagy 66 os esztendő, akkor elszöknek a földtől. G a b n a i István : A hallottak után valóban elvagyok fogulva, mert látom, hogy olyan ember nem akar támogatni, a ki a szegény népen segiteni akarna. Mi szegény emberek ait hisszük, hogy a kormány segiteni akar rajtunk 8 ha a község is segiteni akarna, akkor most valóban segíthetne. — Mikolai ur példáját ilt nem lehet alkalmazni, mert itt egy holdon több jövedelmet lehetne teremteni, mint Újvároson vagy Király­ságon tiz holdon. Horváth I.: Szeretném ha a köz. ség megvenné Bónumot, de kölcsön pón zen földet venni nagyon terhes feladat­V a n g y e 1 Sz.: ígérjük meg a 323 frtot. B r ó s z J.: Kéressék fel Csaba elöl­járósága, hogy a feltételeket írja körűi. Van gyei Sz.: A feltételek azok lesznek Orosházára, mint Csabanak lesz a gróffal. — Kérem a gyűlést, hatalmaz za fel az elöljáróságot, hogy a regále kötvény eladását jelentse be a megyén és a kormánynál. C 8 o r v á s község képviselőtestülete egyhanguisg megkötötte Csabával a szer­ződést, mely szerint a község 323 hold földet, holdankint 300 forintjával megvett Csaba községtől, azon birtoktestből me­lyet Trautmannsdorf Ferdinándtól vett Foglalóul holdanként 50 Irtot fizet le. A esabai uj vasútról. — Jelentés a közgyűléshez, — Az első gazdasági vasut most tar tott közgyűlése az épülő Csaba apáczai vasut építéséről a következő jelentést adja : Ezen vasútvonal építése — az 1897. évi jelentésünkben megadott és elfoga­dott programm szerint — Csaba állomás és ezen állom ia előtt létesített pülya­szinben való keresztezések kivételével a mult év őezén készen volt ugy, hogy a kovacsháza—kigyósi vonalon az ideig­lenes és iparvaganyszerü teheráru forga­lomra a magas minisztériumtól az enge­délyt erre kinyervén, a termények egy­rószót tzen vonalszakaszon már fuvaroz hattuk Í8. É ozimen az 1898. óv végével 7244 frt t5 kr. bruttó bevétel meilett, 3947 frt 41 kr. tiszta jövedelmünk volt, a mely összeg, minthogy a két vonal összege ez idő szerint még egyesíthető nem volt — •fyelőre az idei üzleti bevételekhez utal­tatott ós a jövő évi közgyűlésen elszá­moltatni fog. A csabai vonalrósz épitésónól nagy akadályul szolgált a magyar kir. állam­vasutak csaba-aradi ós csaba-nagpváradi vonalain tervezett kót rendbeli páiyaszin­ben való keresztezés ügyének végleges elintézéie, a mely munkálatainkat hóna pókig megakasztotta uary, hogy a leg­buzgóbb utánj irassal csak ez évi már­czius hó vegén sikerült anyagvonatain­nak a keresztezéseken való átkelését biz­tosítani ós Csaba állomáson a még hátra­levő munkaiatokat fokozott erővel foly­tatni. Kedvező időjárás mellett folyó évi junius hó elején az egész fővonal, a szárny­vonalak és a kitérőkkel együtt annyira elkészül, hogy a vasut a már szentesí­tést nyert engedélyokmányunknak leg­közelebb víirható leérkezte utár nyom­ban kieezközlendő müszakreudfri bejá­rással kapcsolatban a hónap közepe felé rendehetesének akadalytalanul átadható lesz. Létesítve lett a 48.70 klmtr. hosszú fővonalon kivül 14,36 klmtr. szárnyvonal, njiiitjlife\ti a kovácsház—ceabei vasút­vonal összes , épitéei hossza — az állo­mások és kitérők mellékvágányait bele nem értve — kerekszámba 43 oo klmtr. Tájékozásul már a mostani alkalom­mal jelezhetjük, hogy ezen 63°° klmter hosszú vasúthálózat tényleges építési költ­ségei — a melyek az 1893. óv végével 8525T6 frt 01 krt igényeltek — és a me­lyeknek végösszegét jövő évi közgyűlé­sünkön részletesen kimutatni fogjuk, az épitós teljes befejez'ével a vasut létesi­tésérs engedélyezett 473000 frlnyi épi­téei tőkének előreláthatólag is még jó val alatta maradnak. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőházból. Budapest, junius 28. (Saját tud. táv.) A képviselőházban Széli felszólalására nem vették tudomásul Rátkay lemondá­sát az összeférhetetlenségi bizottsági tag­ságról. A fogyasztási adójavaslatokat le­tárgyalták. Szombatig nincs ülés. Széli ma Bécsbe utazott. A képviselők vakácziója. Budapest, junius 28. (Saját tud. táv.) A képviselőház a jövő hót végén letár­gyalja a kiegyezési javaslatokat s aztán kezdetét veszi a nyári szünet. Egy mezőberényi községi hiva­talnok ügye a közigazg. bíró­ság előtt. Budapesi, junius 28. (Saját tud. táv.) A közigazgatási bíróság Wekerle elnök­letével tegnap tárgyalta Barna János mezőberónyi főpéntári ellenőr felebbezó­sót, ki a község régi szabályrendelete alapján vitatta, hogy ő az állasra élet­fogytiglan volt megválasztva, nem pedig, mint eddig az összes fórumok magya­rázták, hogy csak a szabályrendelet meg­változtáig, igy tehát nem volt jogos he­lyébe mást választani. A köz'gaíga'ási bíróság Szentkirályi biró referálása alapján, Barnát íelebbe­zésével elutasította. ÚJDONSÁGOK. A mezőberényi Petőfi ünnepély. A bókésmegyei közmivelődési egye­sületnek Mezőberényben rendezendő Pe­tőfi ünnepélyre minden körben a leg­odaadóbb érdeklődést keltette fel, a helyi rendező bizottság, a mely a községi elől járótág ós az összes egyesületek és ol vaeókörök megbizottaiból alakult, f. hó 26-án tartotta meg értekezletét, a melyen a vármegyei közmivelődési egyesület tit­kárának részvételével az ünnepély soro­zata megállapittatott. Vázlatosan itt kö­zöljük azt tájékozásul. Julius 30-án a közmivelődési egylet tagjainak, a vidéki ós budapesti vendégek erkezóse d. e. 1(J órakor fogadás, üdvözlő beszéd, lovas bandérium, kocsi korzó, elszállásolás, békósvármegyei közmivelődési egyesület díszközgyűlése a Széchényi-téri I. ker. ev. templomban, emléktábla leleplezése, közebéd Délután dalárda, honvéd katona­zenekar, Petőfi szavalatok és dalok, bu­dapesti művészek és művésznők közre­működésével, este tánczmulateág a „Ki­rály szálloda termeiben A bizottságok igy alakultak. Fogadó bizottság rendezői: Belenoáresi József, Berthóly Károly dr., Mázor Elemér dr. Bandériumi bizottság rendezői Hor­váth János elnöklete alatt: Berthóty Ká, roly dr., Litvay János, Kolozsi Sándor, Adamik Pal, Schéfer József, Turi Sán­dor, Marmorstein Károly dr. Emléktábla leleplezés rendezési bi­zottság : Belencóresi József, Berthóty Károly dr., Mázor Elemér dr., Mucsy Mihály és a tanítói kar. JI díszközgyű­lés elrendezósere felkeretett Belencóre.-i József. Bankét rendezők: Belencéresi József, Szilágyi Demeter, Kutzián György, Mayer Károly, Bihály József, Berthóty Károly dr., Mázor ndemór dr. Népünnepélyt rendező bizottság : Be­lencéresi József, Mázor Elemér dr., Ber thóty Károly dr., Bihály József, ifj. Rs­ner Péter, ifj. Komlódi János, ifj. Lédig József, ifj. Madarász János, Kovács László dr., Fehér Pál, Maáas Adám, Szarvaszky Pál, Vagner Márton építész, Woif Pal, Kolozsi Lajos, Berthóty Károly dr. Di­csérettel kell megemlékeznünk az I-ső kerületi ev. egyház hazafias érzelmű presbyteriumáról, mint a mely felügye­lőjének javaslatára a legnagyobb kész­séggel felajánlott templomát a diszgyü­lósre. A mezőberónyiek lelkesedése után

Next

/
Thumbnails
Contents