Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1899-06-25 / 51. szám

Béla elnöklete alatt, melynek főtárgyát képezte a nemzeti szövetség programmját elkészíteni. Az elnök!megnyitván az ülést, jelentette, hogy eddig a társadalmi és nemzeti szövetség szakosztálya készítették el programmjukat, a harmadik, a munkás ügyi nem készülhetett el, mert elnöke mélyebben akarja megjelölni azon kereteket, melyekbe e szakosztály akcióját bele illesztenie kell. A társadalmi szakosztály veszi ke* zébe Csabán a nemzeti ünnepeknek : Szt. Istváü napja, márcz. 15 stb. rendezését; óhajtja a kisdedóvók ós iskolák szegény gyermekeinek lehetővé tenni e nevelőházak akadálytalan látogatását. Láng Gusztáv indítványára a népdalárdak szer vezésének kérdésére e szakosztály figyelmébe ajánltatik. Alapjában a programmot elfogadták, egyelőre azonban a történelmi szobor állítás eszméjét az anyagi erő hián elejtették. A nemzetiségi szakosztály ezekben jelölte meg működési keretét ós irányát: Feladata azon működési irányt meg jelölni, s működés terjedelmének és tartalmának azon arányait megállapítani, a melyekben a szakosztály jövendőben a magyar állameszme megszilárdítása, a magyar nyelv iránti szeretet ápolása, fejlesztése s megerősítése, s a közéletben, intézményekben a magyarosodás szelle mének meghonosítása s állandósítása körül közre munkálni, vagy irányitólag közre hatni kiván. Ezen fontos feladata teljesítése közben utal az egyes módozatokra, a melyeket a nemzetis gt szak osztálynak czóljai elérésében megválogatnia kell. Csabán nincsenek nemzeti- ! sógi mozgalmak; s bár lakosai túlnyomó részben nem a magyart vallják anyanyelvükül, a különböző anyanyelvű polgárok között nemzetisági különbségek, villongások nincsenek. De mert epen a lársadalom alsó rétegeiben a nép nem tisztán a magyar nyelvet használja egymással való érintkezéseiben, a szakosztály kulturmissiót teljesít, a midőn nem erőszakos, nem izgató eszközökkel, ha nem a néppel való érintkezést keresve, a körülményekhez alkalmazott, helyesen megválasztott barátságos módon c.-endes munkát igyekszik kifejteni az egységes magyar állameszme iránti fogékonyság felébresztésén, s a magyar nyelv megkedveltetésére. Felhívja a szakosztályt, hogy feladata irányától, terjedelméről, tartalmáról, s czóljai elérésében az eszközök megválasztásáról eszmecserét folytatni szíveskedjék. A szakosztály az elnök által előter jesztettek alapján beható tanácskozást folytatvan, az abban foglaltak helyeslése s elfogadass mellett a nemzetiségi szak osztály munkaprogrammjakónt a következő előterjesztést teszi a nemzeti szövetség igazgató választmanya eló. Kisdedóvókban, s magyar tannyelvű iskolában szegény sorsú szülőknek gyer mekeit a tandíj befizetése, s tankönyvek adományozása által segélyezünk, s ott, a hol a rendkívüli szegénység ezt indokolttá teszi, a tanuló gyermekeket iskolába járatása, esetleg a téli ruházat adományozása által biztosítsuk; a magyar nyelvben figyelemre méltó előmenetelt tanusitó gyermekeket ju'alomkönyvekben részesítsük. A vármegyei közmivelődési egyesület által az alsóbb neprétegek számára alapított népkönyvtárakat könyvadományokkal támogassuk, illetve ha a szövetség anyagi körülményei megengedik, ily irányú szövetségi népkönyvtárt létesít sünk. Tartsunk helyesen megválasztott időben népelőadásokat, ismeretterjesztő népfelolvasásokat a hazai történelem köréből, s a magyar irodalom népies ismertető sóvel. Nem magyar ajkú cselédgyermekek nek magyar helyen szolgálatba adását a közvetítés felajánlásával előmozdítsuk. Biztosítsuk azon módozatokat, a melyekkel a nép alsó rétegeiben a magyar nyelv könnyen elsajátithatása czéljából megkedveltethető volna : a színház látó gatás. A szövetség kebeleben muzeum egyletet létesítsünk oly feladattal, hogy a közoktatási kormánytól a decentralízá- ! lásra szánt muzeum tárgyakból egy gyüj1 temény beszereztessék, a gyűjtemény szakszerűen kezeltessék, s az egyes tár gyak népies ismertetésevei nyilvános elő adások tartassanak. Ez a szép programm elfogadtatott. Legközelebb a munkásügyi bizottság is összejön tanácskozásra. Az iskolák beszámolói. — Első közlemény. — Legközelebb esik hozzánk, leggyor sabban jutott kezünkhöz a csabai kót folyton izmosodó tanintézetnek, a Ru dolfgymnasium és polgári leányiskolának értesítője. A Rudolfgymnasiumi értesítő szép testes kötet, két figyelemreméltó tanulmánnyal. Egyik Erzsébet királyasszony érzésteli necrológlja, a másik ugyancsak R e 1 1 Lajos dr. szép tanulmánya a fiumei kirándulásról. Nemcsak az útirajznak könnyed, vonzó stylje jellemzi ezt a szép három ives tanulmányt hanem a minden érdemest meglátó fürge szem, a rövid pár napot kitűnően érté kesitő megfigyelő, a ki sok uj dolgot tár föl és azok is haszonnal olvashatják, kik a csabai diákok útját már megjárták. Kitűnő gondolat volt ezt az útirajzot fölvennie az értesítőbe; így rögzittetik meg a növendékek előtt mindaz, a mire tanáraik az útban fölhívták figyelmüket, egyszersmind mindenha kedves emlék lesz az előttük e kirándulás kedves em 1 ;kei révén ez a érte-itő, a hol minden le van irva. Az intézet évi eseményei közzé vau iktatva az 1898 évi junius 13-án elfogadott szerződés, ebbenazállamsegély 16.000 írtban állapíttatott meg. Ebből érdekes tudnunk, hogy a Rudolf-gymnasiumhoz megállapított 13 rendes tanár közül — a hittanárt és rajztanart is ide értve — nyolczat az eddigi mód szerint, törvénye* kellékekkel ós képesítéssel biró egyének közül a gymnasium kormányzásával megbízott bizottság választ, ötöt pedig nyilvános pályázat utján, a gymnasiumi bizottság ajánlatára, de jelöléshez nem kötve, szintén törvényesen képesített s mindenesetre evangélikus egyénekből, a vallás- ós közoktatásügyi magy. kir. Miniszter nevez ki ós pedig végleges alkalmazással. A miniszter által betöltendő tanszékek a következők : egy óclassikai, egy modern philologiai, egy mathesis-phisikai, egy természetrajzi-földrajzi ós egy mértani s szabadkézi rajzi és szépirásí, összesen öt rendis tanári tanszék. A történeti rósz felsorolja, hogy a gymnasiumi bizottság elnök Zsilinszky Endre lett, a ki székfoglaló beszédében körvonalozta elveit: fölemelni a csabai iskolát az ország első középiskolái közzé. A bizottság pénztárnoka, ki'Vidovezky Já nos lemondván tisztéről, az a férfiú' a gymnasiumi bizottság megalakításától fogva mindenkor nemes buzgalommal és kiváló sikerrel kezelte, gyümölcsöztette az intézet pénzeit, helyébe Such Albert választatott. Ösztöndíjban részesültek : A bányakerületiből: I. o.: Tomka Károly. II. o.: Zsilinszky Gábor, III. o. Zsilinszky Endre. IV. o.: Bagyinka Mátyás, Lepény István, Moravszky András, Szeberényi Pál, Szikon Mihá'y, V. o.: Korén Emil. Be' án József-féle alapítványból : Szo l .r Ferencc V. oszt. tsnuló 100 frt. Kazinc y f le alapítványból: Klein I'ínác, Friedmann Lajos, Kuc^ovszky Gyul8, Dede Lajos Kis-i Ferencz, Fekete László, Tóth Ferencz, Reisz Elek. Kaptak még ösztöndijat Saguly József, Donner Gyula, Sipos András, Petrovszky István, Braun Adám, Kovács Mihály, Jaiis József, Valentinyi János, Neumann Henrik, Fehér Károly, Kucsovszky Gyula, Dede Lajos. Könyvjutalomban részesültek : Varga Antal, Grünbaum Vilmos, Gergelyi Imre, Fassánok János Szolár Ferencz ós Rasovszky Gzsa. Mint szorgalmas szertornázók jutalmat kaptak a következők : Révész Sándor I. oszt. 1 frt, Simoncsios Vilmos HI. oszt. 2 frt^Gécs János IV. oszt 2 frt, Kvasz Ferencz IV. oszt. 2 frt, Szikora Mihály IV. oszt. 1 frt, Tarján Géza V. oszt. 1 frt, Juhász József VI. oszt. 3 frt, Salamon Károly VI. oszt. 3 frt, Petrovica Viktor VI. oszt. 2 frt. Az athletikai tornát szorgalmasan űző tanulók közül 1—1 frtnyi jutalomban részesültek a VI. osztályból: Kvasz Mihály. Wagner Gyula, Ezen rendelet folyományaként hozta meg a közigazgatási bizottság a feleb bezés alatt álló II. fokú határozatát, melynek felülvizsgálása most már reám hárulna. Minthogy azonban a felterjesztett iratokból arról győződtem meg, hogy Puszta- Szent-Tornya nagyközség önállása tekintetében tényleg fennálló állapot megbolygatása most, küszöbén a községi törvény revíziójának, — mely esetleg a községi alakulási kórdóseket uj alapokon fogja rendezni,— sem indokolt, sem idő szerű nem lenne, részemről arra, hogy a hivatali elődöm által be sem fejezett és a községi törvény 158. §-a szerint a belügyminiszter elhatározásától függő tárgyalásokat az időközben lefolyt két óv elteltével folytassam, illetőleg, hogy azok fonalát újból fölvegyem, — magamat indíttatva nem éreztem. Miről a közigazgatási bizottságot a további szabályszerű eljárás végett oly megjegyzéssel értesítem, hogy jelen rendeletemmel Puszta-Szt. Tornya községnek az országgyűlés házához benyújtott ós a folyó évi április hó 15-ón hozott kép viselőházi határozattal nekem kiadott kérvénye, valamint Justh Gyula ós társainak folyó évi április hó 14-ón beér kezett közvetlen beadványa is elintézést nyert. Kelt Budapesten, 1899' junius 29. Széli Kálmán. * E miniszteri rendelettel előáll az a kórdós, hogy Gáspár-telekkel mi történik? Mint ugyanis ismeretes, Puszta-Szt. Tornya feloszlását megelőzte az, hogy Orosházától fontos közigazgatási tekintetek miatt elcsatolták a Geiszt Gáspár féle birtoktestet és közigazgatásilag Kondoroshoz csatolták. Ugyanekkor a belügy miniszter is az orosháziak megnyugtatására ugy válaszolt, hogy majd Orosházát, melynek határát megcsonkították — Puszta-Szent-Tornyával kárpótolják; éppen azért Gáspár-leiek végleges átcsatolása csük azon esetben effekiuál.tátik, a midőn Puszta-Szent-Tornya gorea eldől. Miután pedig Puszta-SzentTornya községi jellege fentartatik, — alig hihető •— táimennjire megokol nak közigazgatási tekintetek, — hogy Orosházától elszakittassék a Gáspár telki birtoktest. E tekintetben a fentebb kő zölt miniszteri leirat nem nyújt tájéko zást, bizonnyal a törvényhatóság kezdeményezi majd, hogy ebben a részben a helyzet tisztáztassék. Nemzeti szövetség/ — Programm készítés. — A csabai nemzeti szövetség igazgató választmánya ülést tartott Varságh Földszint. — A Békésmegyei Közlöny eredeti tárczája. — Odabenn Erdélyben, Csíkban és Háromszéken nagyon éitelmes, egyztTü az uri nép is. Olyanok ott az emberek, hogy megértésükhöz nem kell sck idő, p'áne aki nagyon szeret a magyar ember esze járásában gyönyörködni, annak felfrissült lelke szinte úszik azoknak kristály lel keikben, sziveikben. Ha itt kezet szorítsz a székely paraszttal, rögtön rájösz, ha még nem is vagy olyan magyar, hogy a történelem nem cziczomázta fel a magyar hírnevet, nem dicsérték érdemén felül, csak az arany igazságot mondták el róla egyszerűen, hauri emberrel kötsz barátságot, meghajolsz előtte román pol gáriárs, mert a székely ur. a magyar ur, akiben sziv, esztétikus gondolat, magyar lélek van. De nem etnográfiát akarok én irni Háromszékről. Csak egy pár szóval akartam jellemezni az én nyugalmazott járás biró uramat: a Mikó Antal bácsit akartam bemutatni. A székely egyszerűség, az egyenes lélek embere, Kovásznán ismerkedtünk meg vele, a hogy ott sétált a parkban, a galambősz szakálával. Tú työgő dehogy volt a menése, reszketeg dehogy a hangjai A kót szeme örökké derült volt, mint az első bálos leányé, bizalmasmegszólitása pedigolyan, mintha gyönyörködne abban a vonzalomban, a mi mellé vitte — a tisztelőket. AZ öregtől hallottam egyszer : — Öcsém 1 Elmondhatom magamról, hogy hetvenkét esztendő alatt, pedig nem parányi idő ezt az ember életében, nem íarultam nagyobb fönséget, mint szeretni. Szeretni egy asszonyt, a ki szereti a szemünket, szájurkat, lelkünket. Szeretni egy asszonyt, a kinek szemében ott ég a szeretet lángja, a hogy ott csókoljuk ajakát, telve boldogsággal sziveinkben, szeretni egy asszony', a kinek emlőjén ott keczag a gyermekünk, a kinek hajnal-piros arczán ott van a lelkünk reprodukcziója, — Öcsém I Nincs az istennek nagyobb tudománya a szeretetnél, de nincs nagyobb ostora annál, mint hogyha megöli bennünk a szerető érzést. Nem illik nekem, bolond öregnek ilyen lyrai kieresztéseket tenni, de ha értenétek: tudom, méltányolnátok bennem az embert. — Bácsi I Edes bécsi I — Jel van, no. Elhiszem,hogy hisztek a szerelemben, nem is veszem én zokon, hogy ugy megmosolyagtatok. Gyerekek vagytok, ez az egész. Da/szen érjétek el csak az idő; I jin mondom, pedig viiágélete mben nem hazudtam akarattal soha. Micsoda érzés az, ha gyermekeinket ölelhetjük, az valami I Mindig ugy gondolom, hogy az is'en az ő dicsőségéből kellett, hogy ezt adja. Másban csak küzdő semmi emberek vagyunk, csak a szeretet az, a mi felemeli az embert az Ltenhez, innen van talán, hogy az emberek összeköttetésben vannak az éggel. — Gyermekeinknek minden bűnét képesek vagyunk megbocsátani, őket nagyon-nagyon szeretjük. * Az utóbbi mondásán gondolkoztam el iöbbször, ha nekem is volt egy kis barátságos, ssabad időm. Megbocsátani gyermekeinknek a bünt, mindenesetre jellemzetes voná», de hogy mindent megbocsásunk, abhoz talán, bármilyen nagy lelkünk V8P, bizonyos lemondás is kell. Lám, Kcc ag Bilikének is voltak szülői, ac milyen szülői I Mindennaposak az igaz, de Feri bácsi mégis halállal fizetett, mikor kifogy oit belőle a sziv. Mindennaposak voltak, mert olyan szülők voltak, mint ezer közül kilenczszázkilenczvenkilencz, a kik Birikéjükórt kiadták a pénzüket, taníttatták fenynyel ós urasan, ők is ugy tudták szeretni, mint a hogy apák-anyák szereinek, ugy örültek, ugy abajgatták, mint a kikben van ész. sziv és lélek, apasági, anyasági érzés., hevület, vonzalom. És ón, édes Istenem, dehogy merném lelkemet felizgatni arra, hogy őket csendes egyszerűségükben azért elítél jem, hogy a tizenötéves Birikébe, mára könnyelműség, a pályaválasztás befósz kelődött. Hiaz' ő azzal az ábrándos jó lelkével, lehot, hogy valami tempera mentumos vágygyal akart színésznő lenni, a ki majd világot hódit, a ki édes hazánk nyelvét majd ott pattogtatja a világot jelentő deszkákon, ő azzal a kedvvel készült, a mit ellesett a sikerrel mü ködő színésznők játékából. — Szebb, édesen könnyelműbb és valami boldogságot adóbb pályánál alig Í8 van drágább, mint.a színészi, csak az a kegyetlenség van a sors kezében, hogy nem állit kordont a fiatalok vágyai elé, de még ez segit szegény leányoknak, a bogy a tündérvilág rózsás útjára messze be vigye, mint valami csaló délibáb, a honnan aztán nem lehet visszatérni, mert már akkor eltévelyedtek a labirintben. Okosan, hivatárszerüen ós a pálya komolyságával betölteni a színésznői szerepet és az emberek által felállított tisztességes életet, nagyon nehéz, a ki ehhez ért: az az igazi színésznő, az nő ; arról talán, ha még hozzá játékos is, ellehet mondani: az a nyelv apostola. De Kócsag Feri bácsi jól látta, hogy az ő leánya, habár nem romlott a lélek abban a gyermekben, nem a színésznői pályára való, gyerekésszel is c-ak azokat a szokott színésznői hajlongásokat, azokat az óvácziókat tudta magasztalni Közbevetette tehát a lelkét, akaratát, de nem használt. A kiknek még Birikéhcz jussa volt, mint a rokonoknak, azok a Feri bácsi szivét még utóbb megpuhították. A kóristársaságon kezdte. Még a negyvenes években könnyű volt; nem igaz ám az, hogy a színészi akadémia még a színészetre is mindég képesit. Még akkor könnyű volt, persze t>zoknak, a kikben tehetség volt, ma az akadémiával, nehéz azokban, kikben a hiu ábrándnál nincs egyéb semmi sem. Két három szót adtak szerepül neki, de a mellett rémítő szigorral jegyezte fel az ügyelő az ügyetlenségeit. Minden este ott volt a színpadon, de neki az érdemből nem volt része. Nagyon ártatlanul viselte magát, de a közönség, a ki siet elitólni a színésznők viselkedését, nem adott neki módot arra, hogy ilyen maradjon. Vala ui kin pénzű ember, a ki csak éppen azért akart udvarolni, meri a többinél nagyon lemaradt volna, egy este meglátta valami sikamlós operettben, meg az, este, a bogy tehette, kudta a pénzét valami viragra. A szegény leány, mit is ismerle sz életet? Azzal a butácska egyszerűségével fogadta e', hogy ő azt a művészetéért kapta. És nem lett belőle művésznő, Az évekig csak kóristá'-kodó leány már sokat kepzelt magáról ha annyi ajándékot kapott és tok volt az udvarlója. Fo kozatosan bele szokott a bestia életbe, nem tanult, nem igyekezett, a szépsége eimult, a mi ugyan a jó szjuóeznek nem ebőrendü dolog, de hogy egyszerű legyek : olyan ez náluk, olyan szükséges ez nekik, mint a fejszebe — a nyél Már szerződést se kapott. De a kétségbe nem eső, a vig lányok mindig megmentik magukat. Az orfeum menedékhely, csak az a legrosszabb, nem soká tartja kebelében a megtévedt ma darat Kelepcze, de n°m soká tartja fog lait. Hanem a mikor már kiszabadítja foglait, azokat czudarul leveri, a szír nyukat lenyesi. A lépcsőn lejebb, a kávéházi éjj-h foglalkozat, az alsóbb fok. A mi ezután következik, az a lelki meghasonlas, arról halátlan dolog beszelni. * Nem olyan nehéz a figyelmet arra felhivnom, mit szenvedett ez alatt a vi-