Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1899-06-22 / 50. szám

XXVI. évfolyam. B.-Csaba, 1899. Csütörtök junius hó 22-én 50. szám. BEKESMEGTEI EOZLONT POLITIKAI es VEGYESTARTALMÜ LAP. Szerkesztőség : Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön Appouyi-utcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féle ház) a ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. - Fél évre 3 forint. - Negyed évre i - t o'J kr hova lap szellemi részét illet5 közleményen küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyet szám ára 8 kr. Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jónevü fővárosi és külföldi hirdetési iroda. Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féle ház hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő „Nyllttér'-ben egy sor közlési dija 26 kr. Itthon és a külföldön. A kiegyezés vitája az országgyűlésen a mai nappal veszi kezdetét. Mindössze kilencz felszólalás várható, igy ha Eötvös kedvesen fogadott fenyegetését meg is valósitja, hogy — minx alá' seina —kibeszéli az ülést, — egy hétnél tovább a vita nem fog tartani és ez után a képviseló'ház tagjai szabadságra mennek. Akiegyezés anyaga meglepetéseket nem igér.A parlamenti szünet szeptember elsó' feléig tart, a midőn a delegáczió és kvótabizottságot fogják megválasztani. Az osztrák kormánynak, melynek a delegáczió tagjainak megválasztása alkalmából parlamentjét össze kell hivnia, kemény dió a delegáczió tagjainak megválasztása. jí franczia kormányválság ügye ismét bonyolódottabb lett. Mar a második ember, a kit a franczia köztársasági elnök a kabineta lakitással megbízott, vallott kudarczot. Pedig munkája szépen halad előre és tudták mar, kik lesznek benn a kabinetben. S ime, az utolsó órában meghiusult az uj kombináczió, a megbízott Waldeck-Rousseau lemondott a kabinetalakitásról. Mennél tovább húzódik a kormányválság megoldása, annal veszedelmesebbé, válik a helyzet és Loubet elnöknek ugyancsak sietnie kell, hogy embert talaljon, a ki meg tudja alakítania minisztériumot. Ha eietre képes minisztériumot tud alakítani, egyszersmind az ő erősségét és az elnöki méltóságra való rátermettségét fogja igazolni. WaldeckRousseau kudarczát különben Krantz volt hadügyminiszternek köszönheti. És itt ismét belejátszik a Dreyfusügy politikába. Néhány miniszterjelölt ugyanis attól tette függővé elhatározását, hogy Krantz is belépjen a kabinetbe, de Krantz, a ki ugy látszik nem szeretne a generálisok ellen fordulni, nem akarta elfogadni WaldeckRousseau erélyes programmját és megtagadta közreműködését. Ez döntötte halomra a kabinetalakitás munkáját és ma fog az elnök uj embert keresni erre a misszióra. Bárki lesz a megbízott, nehéz lesz a munkája. Bár a közvéleményben nagy változás történt, az elmék Ítélete még mindig habozó. — Sokan vannak, a kik azt hiszik, hogy a rennesi bíróság újra elitéli Dreyfust, nem azért, meit bűnös, hanem, mert ezt az „elégtételt meg kell adni a hadseregnek". Bizonyos, hogy a monarkisták, klerikálisok és boulangisták, a kik az antirevizionalisták szövetségét teszik ki, megtesznek mindent, hogy aDreyfusügy a íelszinen maradjon. Az uj kormányban tehát valamennyi becsületes republikánus párt tekintélyes férfiainak helyet kell foglalnia és éppen ez okozza a nehézséget, melylyel a kormányalakítás jár. J1 szerb és törökök között határoillongás volt. A törökök szerb katonák betörését panaszolják el, a szerbek viszont azt hirdetik, hogy a török katonák követték el a határsértést A szerb kormány különben legközelebb kékkönyvet ad ki, melyben az egész ügyet részletesen fogja ismertetni. Nagyobb baj nem lesz a dologból. A diplomáczia majd elsimítja JJ franczia-német barátkozásnaA érdekes példájáról irnak a franczia és német újságok. Ha egyszer ! közös érdekeink találkozhatnának, mi i ' lehetnénk a világnak leghatalmasabb szövetségesei, — mondotta egy német. JJz orosz kormány a diákmozgalommal van elfoglalva Ezek a nem régen véget ért mozgalmak, melyek vért kívántak és sok fiatal embert a börtönbe juttattak, arra birta az orosz kormányt, hogy az egyetemi életnek III. Sándor reakezionárius egyetemi statutumai teremtette viszonyaival foglalkozzék. A kultuszminiszter valamennyi orosz egyetem rektorát tanácskozásra hivta össze Pétervárra. A tanácskozás ma kezdődött meg. Az iskolaév végén. Beköszöntött a nagy vakáczió. Gyermekeink megint egy évvel lettek öre gebbek, de ezzel együtt öregbedett a szülők gondja is. Mert ez a szülői gond a gyermekeknek nemcsak iskolatársuk, hanem követi őket messze ki az életbe, a meddig csak a szerető szülők szeme láthat. A költő hasonlata szerint ezek a szemek még a szemfedőn keresztül is áínak. Oh, bár teljesülne is, jó szülők, a ti minden kivánságtok, mert egyedül ez lenne mel ó jutalmatok ezért a végha tetlen, ezért a pótolhatatlan szeretetért. Eleknek a kívánságoknak teljesülését kívánjuk mi most nektek szintén az iskolaév végével. Legyen gyümölcsöző ez az isko'aev. Kalaszba szökött aranyifjú ságunk szerezzen örömet nektek, legyen hasznos a hazára ós az emberiségre. Fontos fordulópont az esztendő tör ténetóben ez az iskola-évzáró időszak. Ifjuságunk közelebb jut az életpályájához, egy részük pedig már kilép az életbe, ott hagyja az iskolapadokat ós künn, a zajos világban követi óletczó!jait. Szárnyára lőn bocsátva. Vájjon elég erŐ3-e, elég érett-e az élet helyes felfogására, az élet küzdelmeire, ez mind csak most fog elválni ? Föl van-e szerelve a hasznos ismereteknek aszal a tárházával, mely az [életben való boldoguláshoz föltétlenül szükséges. Vájjon haszonnal járt-e az iskolai pálya az érlelem, a kedély és az akarat össz hangzatos kiművelésére ? Erről az ifjú csak ezulán fog vizsgát tenni. Mert az élet mestere mindennap felhívja az embert, hogy feleljen ós a legfogósabb kérdéseket adja fel neki. Aztán jól kell ám az életben felelni, mert az élet mestere könyörtelen, hamar buktat. Ebbs az élet iskolájába az iskolai bizonyítvány jóformán csak belépti jegy. AZ igazi iskola moít kezdődik. A dolognak kót oldala van. Az egyik iskolarendszerünkben keresendő, a mát-ikat a magyar társadal t.i felfogasra kell visszavinni. Iskolarendszerünk már megszűnt kísérletezés lenni. A közoktatasi politika hivatott intézői vegleges mtgallapodásra jutottak. A miisüolaink összhangban vannak most már állami, társadalmi ós közgazdasági igényeinkkel. Iskoláink most már kezdenek nekünk valók lenni. Szükséget pótolnak. Az elemi oktatas hatalmas fejlődést mulat fel. Az Írástudatlanok száma évrőlévre igen nagy mértékben csökken. Viszont az olvasottság terjedése folytán általában finomulni kezdenek a szokások, az életigények az eddigi parasztság' köreben is. Ha felemlítjük, hogy az elemi okiatíssal igen ügyesen ö^sze van kapcsolva a földművelés, az ipar ós a forgalom tudományának köréből vett hasznos ismeretek tanítása, bátran kijelenthetjük, hogy népokatatásunk a mi alsó néposztályunk óletigónyeinek kitűnően „Békésmegyei Közlönytárcája" Nem az a gyász . . . Keni hí a gyász, a fájdalom Mit a világ szeme láthat Tíikon siiok kebelébea, ült lakik az egész bánat I Ki lelkére köti fáiylát És nem lüzi homlokára, Egymagán sir csöndes éjjel, Műid ősszel a puszták l'ája. Nem az a gyász, a fájdalom Mely kitöradi. haagjj sz5ba.i — Akkor l'áj a s»iv igazán, Ha csendesebben dobban. Ha ugy felkölt álmainkból, S hallgatjuk mit zug a szél, Mig idebent néma csöndben Az a halk dobbanás beszél. ... Van nekem egy fehér könyvem Tciisteli ily beszéddel, Gyémánt rótta hó lapjára A belüket minden éjjel. Sóhajtással törülgette, Mint homlokunk verejtékét, lmád-jíiggal kapcsolta be Mini az imádságos könyvét. Az a tisz'a. hófehér könyv A le lelked édes anyám, lladd csókolom a betűjét Minden egyes selyem-lapján I Tórulgeessm a. könnyeket Mik miatiunk hullta, gyakran — Imádságos szép lelkeddel Én is voied .imádkozzam! Prigl Olga. Az asszony. — A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárczája — Irta : Belenceresi Dezső. Az agfczony ntm hajtotta izzó fejét üí auittktablahoz, a hogy a regi novellákban szokás, hanem visszafordult s dacosan, kihívóan vagta az ura szeme közé : — Ig m . . . Megcsaltam. A fVrfi szelni sem tudott hirti len, cstk valami hörgő sóhajjal dobta le magát egy alacsony pamlagra s ideges kézzé), erőszakosan, csak lépdeste a pamlag rojtjait. Az asszony még mindig ugy álit, Kiegyenesedve bátran s szinte szána kozva nézett le a kin'odó emberre, a kinek a szivébe csapott a szavával. Az hirtelen felugrott, odarohant a', asszonyhoz s egy dührohamban meg kapta az asszony két vállat s megrázta erősen, ii dulato an. — S még kitudja mondani ezt az aljatsvgot, ilyen nyugodtan ... A ezemem közzé mer még nézni is . . . ? — Igy, csak öljön, fojtson meg . . . Magának való szerep ez ugy is . . . A férfi eifordu t az asszonytól. Az meg b szólni kezdett. — C-illapult már a dühe? Megtud már hallgatni nyugodtan? — Beszeljen, beszeljen, mondta a férfi rekedten az izgalomtól s visszaesett a p imlagra. — Az asszony rá nézett az urára, a ki csak bámult a levegőbe, mintha még most sem értette volna meg a történteket. — Hallgas.-on meg . . . Emlékszik még arra ugye, a mikor feleségül vett ? A mikor járt a mi szegény házunkhoz, a gazdag hatalmas ügyvéd ur ? S emlékszik Tary Gézára is. arra a szegeny fakó iktatóra ? De hiszen minek beszéljek én hosszasan . . . Elmondom, megértheti röviden is I Igen megcsaltam... Meg, mert gyűlölöm! Csattant fel az aszszony hangja. — Gyűlölöm, mert megvett a gaz dagíágával a szüleimtől. A férfi szinte fúrta bele magát a psmlagba s reszketett a dühtől. — Megmondom most , . . Nem ^ze rétiem soha, csak gondoltam . . . Tary Gézát szerettem és szeretem most is I De otthon, ha tudná, hogy micsoda kínszenvedés, pokol volt az életem magáért ... S addig, addig beszéltek, kényszeritettek, üldöztek, mig megad'am magam a sorinak, s a felesége lettem. D* az a szerelem, a miről a bohó leány azt hitte, hogy könnyen eltemetheti, kigyulladt az asszony szivében. A fény, a pompa elvakitotta a szivemet egy ideig. S most megmondom, hogy gyüiölöm. Maga az, a ki ellopta az én sejtett bol dogságomat, elrabolt mástól . . . Most mondom meg, mikor ébredek. Ig.m, ellopta a boldogságomat . . . Megvette az ábrándozó leányt a vagyonával, a ki mást szeretett, 8 a kit más szeret. Megvett, a szüleim eladtak . . . S a szerelem nem foszlik szét olyan könnyen, a hogy gondoltam I . . S bogy megcsaltam, ez az ón bosszúm azért a kinszenvedesért, a mit nekem okozott . .. Megcsaltam. Taryt szeretem. Elmondtam mindent, ez as ón bosszúm. S most, ha tetszik, játsza el Otthellót, öljön meg, gyilkoljon meg, ha akar, nem bánom ... De azt hiszem okosabb dolgot fog cselekedni. Csak ug/ emelkedett a keble az asztzonyuak a beszéd után s foszlányokban hullt ki kezéből a kis selyem kendő a szőnyegre. Az az erős, hatalmas férfi pedig ott kínlódott a pamlagon. Keze ökölbe szorult a gyilkoló saavakra s alig bírt magával, hogy egy utolsó öleléssel össze ne roppantsa azt az asszonyt. Majd lassan felállt. Az ajtó felé indult s rá tette kezét az ajtó kilincsre, rá se nézett az asazonvra, 8 mintha magának beszélt volna, kínos kaczagással mondta : — Igen . . . teszek valamit . . .okosat .,. S kilépett az ajtón. S a kilincs görbülve maradt a fogása után. Az asszony csak nezett utána, aztán leült. Elővett egy felhőszinü, virágos levélpapírt és sebesen, idegesen írni kezdett. II. Tary G"za letette a tollat, hogy megkapta a levelet. Sietve bontotta fel s olvasni kezdte az apró női betűket. . . . Megmondtam neki mindent Először olyan volt, mint az őrült, megakart fojtani De mikor hidegen vágtam a sze me közé mindent, csak hallgatta némán, aztán ott hagyott. Gondolom, hogy doigozik már a valókereseten. S megszabadulok tőle, hogy a tied lehelek. S:sgé nyen, de boldogan, szerelemben fogunk élni. S a mit a leány hibázott, jóvátette az asszony. S tudom, hogy te régen megbocsátottál a lány hibájaiért a szenvedő asszonynak. Átéltem bűnömért, hibámat, hogy megtudtam tagadni szerelmünket, a pokol minden szenvedését s majd együtt leszünk a menyországban Csak adjon türelmet a várakozásra szerelmünk . . . Az nap nem lehetett Tary Gézával tisztességesen beszólni. S a mutató könyvbe iktatta be az érkezett uj darabokat. * Kemény ügyvédet egy napig nem látta a felesége, A szomszéd faluba ko csizott at egy klienséhez, ott is ebédelt s délután jött haza. Egyenesen beült az irodába. Az egyik irnok behozla neki a kész darabokat s Kemény szokása ellenér át se nézte, csak aláirta a nevét. — Jól van. Ma dóiután dolgozom. A fiu kiment. Az ügyvéd tenyerébe hajtotta fejét s gondolkozott. Majd felállt ós sebes léptekkel járkálni kezdett. A külső szobaban ö*zzesugtak. — Bajban iehet a princi. Bízonyasan azt a kuruez válasziratot csinálja. Kemény hirtelen megállt, benyúlt egy kis fiókba, kivett onnan egy csillogó, fénylő kis jószágot s a belső szobák fele indult. Megállt. Megfordult, fejébe csapta kalapját, s az első szobán at kiment. — Elmegyek, barangolt ozóltalanul az utczán.