Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1899-05-21 / 41. szám

Melléklet a „Békésmegyei Közlöny" él-ik számához. a nyomort pedig derítse fel a remény vigasztaló sugarai Szálljatok, le tovább a temetők, földi zarándokiásunk békés lakó helyére, ra­gyogjátok be a sirok éjjelét, hadd szem iélje az elbizakodott földi ember, a tul világ örök fényét, érezze, bogy örök fény az ő lelke is, mely a síron tul vissza tér forrásához 8 az örökké valóság fényten­geróvel egyesül. Szálljatok oh dicső égilángok, oly sötét kietlen, oly hideg itt lent a földi világ. * Magasztos ünnep vagy te piros pün­kösd napja, oly gyönyörű a te megérke­zésed I Sötét zöld szőnyeg borítja a mező­ket, a százados fák hüs lombjai borítják a 8ziklabórczeket, a nap sugaraitól meg­aranyoíva, teljes pompájában ékeskedik az egész természet: „Kivirult már a pünkösdi rózsa," ott mosolyog felénk a Kicsiny kertben, a hegyeken körös-körül pedig a pásztor lánykák orczáinak tűz­rózsái égnek. A fenyvekkel koszorúzott bérczeken ifjak és lányok máglyákat raknak, át át ugranak rajta s a merre a szél lebbenti a lángot, onnan várják boldog jövőjük elérkezését. Lám a közönséges falusi nép a láng jarásában reménykedik szép pünkösd ünnepén. Mibe merjünk remény­kedni mi, kiknek elviselhetetlennek tü nik fel a földi lót sivársága, zordon éj­szakája, mint a fény hónába, a honnan a nap sugara száll s világítanak a nap és a csillagok 1 A kinek elméje, szive világított, ki­nek minden gondolatát, tettét lang heví­tette, az ért meg téged igazán, pünkösd ünnepe, együtt örvend felvirradasodnak, ártatlan lelkekkel, egyszerű szivekkel. * Gyorsan eltűnő földi hiúságok, ok talan törekvések jelzésére használják, a pünkösdi királyság kifejezését. A ma­gyar népnek meg van a maga pünkösdi királynéja, kit rózsa koszorúval ékesite nek fel s pünkösdi rózsákat visznek utána, egyes családokhoz ellátogat az után a pünkösdi királynő, az ünnep első napján, elzengi jókivanatait, mi közben tánczolnak és kíséretével boldogságot kívánva, tovább megy. Milyen bölcsek a nép lelkéből fakadt allegóriák, mennyi igazsag rejlik bennök. A mi a földről való, az hamar felvés ,i a néhai nevet: szépen ragyoghat, mint a pünkösdi rózs8, azután elröppent, volt, niüc j. mint a pünkösdi királyság. E i hazám, én kedves nemzetem, mi­lyen régi a te életed, a korszakok mily hosszú sorozatát nyeréd el az egek Urá tói! Ez?r éves már a te uralmad e föl­dön, királyságod bizonyosan nem pün­kösdi királyság, a nehéz, küzdelmes mul tat számítva, adja a Mindenható, hogy a jövőben se legyen pünkösdi a te király­ságod. Sokszor, számtalanszor ünnepelted már te Jézus Krisztus síületését, feltá­madását, s mint e napon, u?y vártad számtalanszor az égi világosság és égi tüzlángok röppenósót 1 Végig fut rajtam a hideg, borzadok, ugy sejtem, hogy e mai napon kevesebb a fény, nem oly meleg a langl Hiszen oly kietlenül zord, oly na gyon szomorú a világ, oly bánato-ak az emberek I Ha égből várnánk vigasztalást, nem a földi gyógyír után futkosnánk hasztalanul, ugy bizonyára hamarabb megjönne fájó sebeink gyógyulása. Hisíen oly hatalmas a bűn, oly fé­nyesen tartja diadalát a gonoszság ! Ha a rossz nem nyerne elegedő támaszt a földön, ha nem kényeztetnék el annyira az emberek, előbb diadalmaskodnék Is ten világosító szent lelke az emberek gonosz indulatán. Zárkozott, megfásult szivekbe, meg dermedt lelkekbe nem száll égi feny . . . miért fagyottel annyi szivben. miért nem dereng tovább sok lélekben régi viiágo-­ság, hová lett a bitnek, boldogító, min­dent pótló édes melege? Irén. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai Az osztrák kormány bukása. Budapest, május 20. (Saját tud. táv.) Bécai beavatott forrásból jelentik, hogy Thun kormány bukása után a király hi­talnok minisztériumot í nevez ki, mely Széllel a kiegyezést a 14. szakasz alap ján megcsinálja. Széli Kálmán miniszterelnök ma Bécsbe érkezett. Szerb püspök és patriárka. Budapest, máj. 20. (Saját lud. táv.) A karlóczai zsinat Zmejanovics püspök eljárása fölött, Brankovics pát riarka ellen intézett támadásaiért rosz szalását fejezte ki. Kánoni határozatát későbbre taríja fönn. Zmejanovics a zsinat ülése után fel­kereste Brankovicsot, kit őszintén meg­követett. Korosy László főjegyző, Zsiros An­drás községi biróval teljes számban je­lent meg. Ott volt testületileg az ág. ev. presbyteriuma, mely az érkezőben a ke­rületi felügyelő illusztris egyéniségét fo gadta. Azonfelül nagy közönség jelent meg a peronon, a mely lelkes, tüntető éljenzéssel fogadta az államtitkárt, a ki a szalon kocsiból leszállott. K o r o s s y László főjegyző a város nevében meleg istenhozottal üdvözli szü lővárosa kiváló fiát, a ki, ha örömmel jön oda, a hol bölcsője ringott, nem ke vésbé örömet okoz a város polgárainak megjelenésével. Zsilinszky Mihály a formás ós éljenzés3el kisért beszédre a következő­leg válaszolt: Nagyon köszönöm, hogy ide kifá­radtak a vasúthoz és ily nagy számmal. Orötnmel ós ugy jöttem az önök körébe, mint a testvér s szívesen szorítok kezet önökkel Engedjék meg, hogy mondani­valóimat holnapra tartsam és most azt jelentsem ki. hogy örülöK, mert itthon vagyok. Lelkes éljenzés harsant föl a beszédre. Erié aztán az államtitkár a város négyes fogaiu kocsijára ült Korossy László balján és egy gyönyörű bevonuló következett. A menet már jóval elhagyta a Löwy-fóle fatelepet és a szebbnél szebb fogatok ínég egyre jöttek az állomástól. A verőfényes tavaszi napon ezrekre szállta meg a közönség a gyalogjárót ós szívből köszöntötték Csaba vendégét. Ma délelőtt tizenegy órakor a város­háza nagy termében Csaba község elöl­járói ugy a különféle testületek ós egy­letek külön-külön tisztelegnek a város képviselője előtt; a beszámolót pedig, mely iránt nagy érdeklődós mutatkozik, a vigadóban délután fél négy órakor tartja meg. Zsilinszky Mihály két napig időzik Csabán. ÚJDONSÁGOK. Zsilinszky Mihály Csabán. Zsilinszky Mihály, a köz- ós po­litikai életnek ez országos nevű és tisz­telt alakja tegnap délutáu a gyorsvonat­tal Csabára érkezett. A város kiváló szü löitót és ez időszerint képviselőjét, ki po­litikai beszámolójára érkezett választói közzé, kitüntetve és lelkesen fogad'ák. Fogadtatására a községi elöljáróság élén — Pünkösd. Madardalos, rózsabimbó fakasztó legszebb ünnepe a teljes pom­pijaban levő term iszetnek, a midőn az akaez fölséges illata szinte mámorossá tes?, mi ránk köszöntött a szép pünkösd ünnepe A kettős ünnep alatt megyénk mindegyik helyén szép sikerű sokadal­makra készülnek. Csabán ma d. u. 1/a4 órakor a „Vi­gadódban Zsilinszky Mihály közokt. allamtitkár, Csaba város országgyűlési képvi.-elője politikai beszámolót mond választóinak. A politikai életben általán érdeklődéssel várják azon politikai nyi­latkozatokat, h melyeket Zsilinszky Mihály, a szabadelvüpártnak ez oszlopos tagja mond. Ma folyik a ligetben a betegsególyző egylet nagy népünnepélye, a melynek ötletes programmja oly sok 1; tnivalót, mulatságot igér. A mulatság iránt óriási érdeklődós költetett föl. — A lemondó igazgató-elnök, a hol­nap tartandó gazdasági egyleti közgyű­lésen bizonnyal a megjelenő tagok között sajnálkozást fog kelteni, hogy egy évvel előbb választott igazgató-elnöke, Zsi­linszky Endre dr., a ki előbb is a gaz­dasági egyletnek egyik legmunkásabb tagja volt ós a ki rövid időn belől az egyleti munkásság intenzivebbé tételére oly sok gyakorlati eszmét vetett föl, tiszté­ről lemondott. Lemondását Geiszt Gyula elnöknek küldte el, ki azt a közgyűlés elébe terjeszti. Őszinte sajnálkozással ér­tesülünk a tevékeny ós a közgazdasági törekvésekért mindenkor az első vonal­ban harczoló igazgató elnök távozásáról, mely egyúttal gazdasági egyletünk jö­vőjére is kihatással lehet,_ ebben a korban, midőn az önkónytes társulási törekvések és különösen a gazdaosztálynak érdekkép­viselete iránt a gazdaosztályban mond­hatni fásult közöny uralkodik. Talán nem csalódunk, ha a közöny miatt jobbára meddő munkásság tapasztalata birta rá a tevékeny ós becsvágyó elnököt, hogy a nobile officiumot tovább nem viseli. — Kettős esküvő. Két bájoc, boldog nővér egyszere megy holnap oltár elé, hogy elmondja hitvesi fogadalmát. Egyike olvasóink kiváló ismerőse P r ig 1 Olga, annyi benső," irodalmilag értékes tárcza­czikk szerzője, a kit M á n y i Gyula, gyo­mai áll. anyakönyvvezető vezet oltár elé, nővérét Prigl Ellát pedig Jacobi Gábor nagybecskereki városi mérnök. A két boldog párnak igazsj-ivből kivánjuk az ég áldását oly mértékben, a mint ezt igazán megerdemelik I — A vármegye rendes tavaszi közgyű­lése Mint mir jelentettük, a vármegye rendes közgyűlése e hó 29 ón lesz. A rtndes tárgysorozat nem kevesebb, mint 120 pontból áll, melynek javát köiségek­nek jóváhagyást igénylő ügyei és feleb­bezések teszik. — Miniszteri intézmény három kerül tárgyalásra. A földmives is­kola államosítása ügyében Darányi mi­niszter leiratát is ez a közgyűlés fogja tárgyalni. A miniszter az iskola átvételét tárczája terhére teljesíteni hajlandó, azon­ban a vármegyei felügyelő-bizottság fen­tartását nem teljesiti, mert az állami ke­zelés következtében az ő szervei vannak hivatva az ellenőrzést teljesíteni. A vár­megye készséggel ós azzal veszi tudomásul megjegyzést, hogy őt csupán az iskola litja elő. Ön, kedves, mosolygó gyermek, megérdemli a boldogságot. Mivel pedig a könnyek szükségesek az életben, csak azt kívánom, sohasem sirjon másként,— mint örömében. V L A czigány rajkó. Ünnepnap volt . . . Talán éppen 0 felsége neve napja. Disz ruhában ur és szolga, Selyem sleppes: urnő frajla.") Maros»Vásárhely sétánya Nem csoda, ha tömve tele, Száz halandó ugy tér be, ha Tüdejét kint hagyja — fele És ez élő kirakatba Most lép be a legszebb lányka, Habtermetét megbámulni Még a szellő is megálla. Szőke haja fürtjeibe Szerelmes a — saját anyja, S mint a melynek párja ritka: Szép szemére büszke apja. De ki a lány bájairól Egész könyvet tudna irni , Barna ifjú ott terem most A leánykát elkísérni. S megindul a beszéd árja Hajnal, virág s csillagokról . . . — A fák galyai recsegnek Egetrázó sóhajoktól. Túlvilági boldogsága Nagy fényétől elvakulva Nem látják, hogy nagy fülelve Rongyos rajkó jár nyomukba. S hallgatózva beszédöket Midőn legszebbnek találta : Elébük vág s vigyorgatás közt Érdekelve ezt kiáltja : Herczeg úrfi, apám uram ! S szép kisasszony jó anyácskám ! Ne sajnáljanak egy krajczárt, Ha piczula azt se bánnám . . . Fülig pirul a széplány e „Lealázó csúf" beszéden ; Bosszút liheg udvarlója, Anyja fuldoklik mérgében. De a rajkót nem hatja meg A kedélyek^lázadása, Ismétli e frázisokat' Többfélekép variálva. Itt végezve, másokhoz ment S újra kedzte s még több hévvel . . . Délfelé a háta kék lett, De zsebe is megtelt pénzzel. Kohányi Róbert. •) A székelyeknél fiajla, fiai szobaleány. Csabai könyvek. — Donner Lajos : A gyermek értelmi fejlődése. Szeberényi Zs. Lajos : Utazásom a külföldön. — Városiasodásunk egyik nyoma, hogy immár néha — mint mo-t is —párjával c abai szellemi termikek jelennek meg. És ez igy lesz fokozattabban jövőre. So­kat várunk magasabb kulturank javára a kifejlődő Rudolf főgymnasiumtól, mely­nek tanári kara kell, hogy minálunk a tudományok népszerűségét szolgálja ós a féle „Szabad Lyczeum" intézményét honosítsa meg. Jól ismerjük közönsé­günket. Nagyon hálás lesz érte, mint a hogy eddigele is — erejéhez mérten — nem hagyta cserben az itteni irodalmi vállalkozasokat sem. A két ujabb csabai termék, két külön­féle temparemnntumnsk különféle alupu megfigyelése. Az egyik az altalán szük­sza\u kiváló paedagógusé,„pompás ideg zettel, jóságos lélekkel. 0 jóformán ut töiő munkát irt, a gy ermekszobában való nugfigyelefőit ; a másik egy merőben ellenteits vérmérséklet, szinte sangvuini­kus, gyois fellogótu,síóiakétz a hevület első pillanatában, tehát debatter és a városháza kö/gyülósein a hírlapíró az ő felszólalásaiból várja azt, a mi csábja : a sze izáczót Nagy theologiai készült­sége rak bilincseket reá „hogy polemi ku-i erejét nem adja ki. Ő most sz ;p és hosszabb utat tett, amint az utazáí nagy szenvedélye és ezt könyvében irja le. Az útleírások hova tovább ismét divatba jönnek .Berzeviczy immár a máso­dik könyvet irja Itáliáról, ugy látszik, o csóbb az utazás, most már az útleírá­sok becse egészen másnemű, mint haj­danta. Most cziczeronne; előbb pedig csöndes butaságunk mécs fölgyujtója. Ma a közlekedési eszközök ekkora ki­fejlődésében ki ne menne, legalább egy­szer életében, Velenczébe. Most is 58 frtért társas kirándulásban vehetünk részt egy hétig Velenczébe ós ez átlag cse kély összegből még jól is tartanak ben­nünket. De térjünk a könyvekre. Donner Lajos, a csabai méltán nagyhírű és ki tünőeu vezetett polgári iskola igazgatója, rendszeres följegyzéseket készített a maga gyermekei körében, és följegyzett min dent, a mi psychologíai szempontból ér­dekes volt. Donner kezdetben nem nyil­vánosságnak dolgozott, csupán apai kedv­telésből, de midőn tapasztalta, hogy a g\ermek-psychologiának mily nagy iro­dalma van a nyugati nemzeteknél: fo gamzott meg agyában, hogy jegyzeteit rendszeres munkában irodalmilag meg örökitj. És így született egy vaskos nyom­dailag is igen ízléses kötet, a „Corvina" kiadása, melynek első fejezete igen érde­kesen a gyermek lelki életének általá­nos jellemzését nyújtja, majd átvezet az értékek fejlődésón. a képzettársítás és fogalomszerzós világán egy rendszeres lélektan tudományos beosztásával; de a tárgy abstract voltát vonzó köntösben és gordolatai eredetiségével teszi érde­kessé minden müveit apára, a kik Don n er könjvét olvasva felkiáltanak: — Ignz 1 Ezt én is igy tapasztaltam 1 Es ez a legnagyobb érdeme a könyv­nek. Megjegyezzük., hogy a szakiroda­lomban — eltekintve a mi fogyatékos kritikai irodalmunkat, — úttörő voltát, szerzője szóles látókörét nagy elismerés­sel méltatták. Örömünk vagyon a könyvben és fő­leg szerzőjében, ki közéleti működésében oly sikereket ért el, ki a produktív tár sadalomnak Csabán oly kiváló tagja. * Szeberényi Zs. Lajost, mint pro­testáns lelkészt, uti benyomásai alatt a protestáns hitélet érdekelte, főleg a mis­siói intézmények. Tizenhat évvel előbb járt ott, a hol a reformáció bölcsője rin gott ós bár csak egy pár odavetett szó­val jellemzi a német politikai egyaég után bekövetkezett nagy gazdasági és ipari fejlődóst, jelzi, mily óriási haladást tett az. Bodenbachtól úgyszólván gyárak sorfala között vágtat a vonat. Drezda az első állomása Itt meglepte a tisztán ev. vállá -u országban a kath. uralkodó ju­bileumi ünnepe. Páratlannak mondja, hogy az evang. honpolgárok mily ben­sőséggel ünnepelték az uralkodót. Ei csak a latherannsoktól telik — mondja, a hol a felsőbbség tiszteletének kultusza igazán ól. A szász példa mutatja — irja tovább Szeberényi — hogy az állami tör­vényeknek a felekezetleneégről való té­teles rendelkezése nem szaporítja a val­lásnélkülieket. 1890-ben volt Szászor­szágban 650; 1895-ben csak 234 feleke­zetnélküli. Meissenről érdekes fejezete van szer­zőnek, a hol a középkorból fönmar dt dómot nézte meg. A vendekről irváu, közli, hogy a budisini vend iskolát m Le­tekintette, hol minden tárgy német ül adatik elő, csak a vallás vendül; de a ki­rályi tanfelügyelő ebből is váltig els^­retne csípni egyetmást. No lám 1 A ha­talmas Németország igy védi, óvja ós neveli államiságát. Pedig a szerző nem 1 is Elzászban, Pomerániában, Slezvig-Hol-

Next

/
Thumbnails
Contents