Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1899-05-18 / 40. szám

elveknek, melyeket a gyermekek az is kólában hall. — Ne tegyük erőszakossá nagygyá a gyermekeket. Annál jobb, minél tovább marad igazi gyermek, neiv lélekkel, romlatlan sziv ?el. Az erőszakkal növesztett fa nem hosszú életű s ez a gyermek, ki az élet rut oldalát tapasztalatlan szivvel látja — korán megöreg szik 8 mikor leginkább kellene örülnie az életnek, akkor már nem érdekli semmi a világon. Tanitsuk gyermekeinket egyenességre, igazságra, fejlesszük esztétikai érzékét, óvjuk füleit a nem nekik való beszédektől, — neveljük szerényekké, sor Búkkal elégedettekké,engedelmesekké és oltsuk be lelkükbe azt, mely nélkül nincs heljes élet, hogy mindenkinek vannak kötelességei. Szoktassuk a munkára, test edző sportra, amely azanban ne menjen túlságba, szerettessük meg velők a családi kört, nehogy az utczán és idegenek közt keressen szórakozást és léha társaságok után vágyakozzék. Ilyen nevelési elvek mellett a társádalmatfentartó oszlopokat nevelhetünk gyermekeinkből és elérjük azt, hogy már nekik nem lesz okuk aggódni a társa dalom azon betegsége felett, mely ma annak minden rétegében pusztít. Csaba város közgyűlése. Évek óta nem volt olyan nagy hord erejű és jelentőségű közgyűlése Csabánaki mint hétfőn. A képviselőtestületnek majdnem minden tagja egybe gyűlt, hogy a kiküldött bizottság jelentését meghallgassa a gróf Trautmansdorf Ferdinánd békésmegyei birtokának vételéről, osztatlanul és mirdtnki ssivesen üdvözölte a kiküldött bizoltságot, a miért a föld véte lét oly energiával szolgálta, még a különösen Csaba községének nagy anyagi szavatosságáért aggcdó Beliczey Rezső is csupán a 1 eljes és minden olr'a'u fölvi lágosilás mellett kardoskodott, a miben nem fukarkodott a bizottság, a kiknek négy tagja Haan Béla, Koroly Látzló Zsilinszky Endre dr. és Rosenthal Ignácz Dyomós érveikkel mrgnjugtstták a képviselőtestületet. A szövőgyár ügyében [esett tárgya lás sóién Rosenthal Ignácz adott szép szavakban az igazán megérdemelt elismerésnek kifejezést, jegyzőkönyvi köszöne'et tolmácsolt a vérmegye alispánja iránt, a kinek kösiöiheli Csaba városa, hogy a szövőgjár létesül. Az utolsó kspaságást, midőn a sző vőgjár telkét a város megsia^azza, — 30 nap múlva tartja. A gjár ípitése mégj ez évben kezdetét veszi. A közgyűléstől tudósításunk a következő : Zsiros V. Andás megnjitván az ülést, Korosy László főjegyző előterjeszti, hogy a Trautmansdorf Ferdinánd gróf birtokának megvételére kiküldött bizottság nevében terjeszti elő jelentését. A birtok megvételére a szerződós a grófi meghatalmazottjának köibenjöttével Bécsben május 3 án Íratott alá. Is merteti, hogy a városra a vétel akkor lesz kötelező! ha harmincz nap közben jöttével az kétharmad többséggel meg szavaztatik. A várost az a vezérmotivum vezette, hogy a mig a várost a nyerészkedéstől visszatartja, e mellett a város érdekeit megvédi. A birtokon fönálló egy millió 300 ezer fortnyi teher továbbra is fönntartatik, nehogy az uj konvertálás ujabb költségbe legyen. A többi részletei lapunk vasárnapi számában ismertettük. A bizottság készséggel megadja minden esetleg fölvetendő kérdésre a fölvilágosítást. Még c ak azt jelenti, hogy a szerződés megköttetvén, a vevő kon sorczium választja meg azt a szervét, mely ezt a nagy vételt lebonyolítja, lermészetesen a község képviselőtestülete ellenőriztetésével. Jelenti továbbá, hogy a mai képviseleti közgyűlés után a bi zottság Budapestre utazik ós a szerződést végleg megköti. Beliczey R^zső ugy értesül, hogy a kiküldött bizottság ma már véglegesen megakarja kötni a szerződést. Ut a kö telesség vezeti, erkölcsi kötelessége. Ut jó akarat vezeti, de kór teljes ós megnyugtató felvilágosítást. Nem tudja miféle birtoktestekről van szó ós ennek eladási árait miként állapították meg. Továbbá kívánja tudni a fizetés módozatokat és azt, milyen vagyoni ga rancziákat lát azoknál, a kik a földre előjegyeztek. Zsilinszky Endre dr., mint a bizottság tagja kijelenti, hogy a város érdekét mindenekfelett megóvták. Őket a legnagyobb skrupulositás vezette; de teljes nyíltsággal kijelenti, hogy a mit Beliczey Rező kiván, az teljesen jogos és ennek a feltételnek a főjegyző eleget fog tenni. Újra biitositja a képviselő testületet, hogy a legnagyobb körültekintéssel járt el. Csaba városát más in dok nem vezette minthogy Csaba város határa integritását megvédjék ; meggyőződése, hogy a legjobban teljesítették polgári kölelesM güket. (Uj y van Helyeslés.) Szeberényi Lajos : a legnagyobb elismeréssel n)iiatkozik a bizottság el járásáról és köszönetet szavaz. Részletes fölvilágosítást kiván, mert több t-zem, többet lát. Igy ő ezt tudja pl , hogy a biíottság cstk a szántó\al adja el a szénáéi legelőt, pedig a csbbaisknak ezt a legelőt meg keJlene tartenia, hogy az állatíenyésstéínek ragyobb lendület adas sék. A szántót ám adja el a város magánosoknak, főleg ezeknek, mert nem szeretné, ha az úgyis sok nagy birtok még szöpiit és a kis birtoko.-ok szamát akarja szapoiitani. Koros sy László előterjeszti, hogy a 11"700 hold birtok igy oszlik meg ós árát igy csoportosította a bizottság : A gerendáai birtok 3501 hold ára holdk. 300 frt Az orosházi birtok 715 „ „ „ 450 „ Kisapáczai „ 316 „ „ „ 30ü „ A megyeri „ 55 „ „ „ 400 „ A csorvási „ 422 „ „ „ 300 „ A kaszaperi „ 854 „ „ „ 330 „ Kiscsákói „ 5821 „ „ „ 230 „ A mennyire ón visszaemlékszem, az, én családomban még egy sem dolgozott. Épp ón szakítsak e tradiczióval ? I Elhatároztam, hogy megnősülök. Régi tervem vált íme valóvá. Elveszek sok pénzt s ezzel itndbe hozom magamat és továbbra is segíthetlek téged. Készakarva írtam meg mindezt ily szárazon és röviden. Hogy ebből is lásd, mennyire nem érdekel, vagy izgat az egész házasság. Az creg Balajtby rend behozsa a viszonyaimat s eni ek fejében a lakásomban helyt adok a leányának Ennyi az egész. Nos, édesem ? hallod, mily igazságtalan voltál azelőtt, hogy haragudtal reám. Mosolyogj szepen s öleid meg a te siiig hü Tatádat. N. B. Most veszem észre, hogy a mennyasszonyomról nem irtam ; elég esi nos kis libácska, a ki, ugy látszik, szörnyen belém szeretett. Eltintén unalmas lesz ugyan, de később majd elszokik az éizelgéstől, a szegény ke. Jlmiroff Tatjána úrhölgynek, énekművésznő Budapesten. III. Kedves Barátom I Vonatkozással folyó hó 7-én kelt becsesedre, sietek válaszolni, s értésedre adni, hogy Alicze leányom ma tényleg jegyet váltott Ber zétei Alfréd úrral. Igy tehát nincs már okod az aggodalomra, s kúrádat nyugodtan folytathatod. Mert ón lehetőleg mindent helyesen ós okosan elintéztem. Berzótei egész vagyonát az üzletbe fekteti; s azonkívül megígérte, hogy nagybátyja, a kamarás, az alakítandó részvény társaság einökseget elvállalja. Hogy ezzel mit nyerünk, azt fölösleges mondanom. Különben is szeretnem, ha a részvénytársaság mielőbb megala kulna,mert az ilyen üzletmenet mellett ag gódvatekintek az őszi kampagne elé. Igaz, hogy — hir szerint Berzétei vagyona nem csekély s ez — mint remélem, némi uj életet sd üzletünknek. Természetes, hogy nekem is Berzéteinek igérettket kellett tennem. Vájjon beválthatom e ókét, az majd a részvénytársaság megalakulása után dől el. Egyelőre legyen cssk a vőm. A hozományt illetőleg ugyanis némi nézeteltérés merült fel. S készpénzt kélt, mig én évi járadékot ekí rtem neki biztosítani. Végre megegyeztünk. A hozomány felét készpénzben kapja : másik része helyett a megfelelő jaradékot folyósítjuk. A hozomány fedezésére pedig majd épp a Barzótei vagyona szolgai, melyet ő az es küvő után pénztárunknál deponál. Mint látod, az ügyet simán és ügye sen intéztem el. Remélem hogy bele egyezésedet megnyertem, miről postafordulatával ertesits Balajthy István. N. B. Mellesleg megjegyzem, hogy A]ice is boldog, mert Berzótei finom gavallér ember. A Frommer A. F. czég már ismét visszaküldte a bőröket, mert nagyon szárazaknak találta. Az ügyvéddel írattam nekik. Tek. Károm JJlbert urnák a Balajthy és Cie czég társa Rarslbald, J-totíl Sprudel. Továbbá előterjeszti, hogy a birtoknak legnagyobb része eladása már eddigelé is biztosítva van; legkevésbé van biztosítva a nagyszónási földrésznek eladása, mint a mely legmesszebre esik Sz al a y József csak azt kívánja, hogy a gerendáéi birtokra teljesen ugy köttessék meg az illetőkkel a szerződós, hogy ők tudják, miként a föld véglegesen kezükbe jut. Meg is mondja miért, mert az illetők valószínűleg ugy fognak vásárolni, hogy másutt levő földjüket eladják. Sailer Vilmos kérdést intéz, hogv a birtokon van e zálogjogi teh-r, mert ha igen, úgy az baj lesz az egyéni telekkönyvvezetés kérdésében. Tudjuk azt, h°gy a gazdák közül többen fognak földet venni olyanok, a kiknél az ára nincsen kezüknél. Ezek abban a hiszemben men nek a vételbe, hogy majd jelzálogi betáblázásra hitelhez jutnak ós csak később fogják látni, hogy mivel az ingatlan nincs nevükön, erre módjuk nincs. Haan Béla : Szívesen felvilágosítja a kérdezőt. A birtokán egy mii ió 300 ezer frt teher van, a bécsi Aukeroól 4Va százalékkal. E kölcsönt a bizottság fönnt akarja tartani, mert a 2 százalék stornó dijat megakarja takarítani, nemkülönben a konvertálás költségeit. Addig a birtok Csaba város nevén lenne telekkönyvezve 1907-ig, akkor íratnék át a birtokosokra. Beliczey Rezső: Azt nem érti, hogy miután Csaba csak 3501 holdat vett meg, tehát csupán az Vi-ed részój, minek másokért garancziát vállalni f O ezt a maga részéről ós ennek lelkiisme retónek tartozik, meg nem szavazhatja. Haan Béla: Csabának, mint kö;ségnek az volt az érdeke, hogy Gerendást megtarthassa. És ezt csak ugy le hetett megvédeni, ha az egészet megveszi, mert a luiajdonos is igy akrrta és nurt Orosháza főleg Gerendást jegyezte. Azért vettük meg az egészet, jóllehet nekünk a többi földrész Hecuba (Felki áltások : meg kell venni!) Ámbár még sem, mint a hangulatból kiveszi. B e licze y Rezső nem fél Gerendás elszakadásától, mert előtte van Orosháza példája. Orosháza lakói birtokosai a Vá sárhelyhez beosztott orosházi puíiztar sz nek ós nem tudták vissza venni. Gerendás sem szakadhat el Csabától Ez olyan aggodalom, ami be nem következhet. Zsilinszky Endre dr.: A helyzet más itt, mint Orosházán volt. Oro háza egy más, idegen törvényhatóság területét akarta magához csatolni, de nem szabad felejteni, hogy Csaba és Orosháza között könnyen bekövetkezik az elcsatolás. Csabának tehát másként kell megvédenie érdekeit ós meg is fogja védeni. Még tájékozásul a következőket jelenti : Eltekintve attól, hogy a bizottság a legnagyobb rigorozitással jár el, számithat — tekintve azon nagyjelentőségű társadalmi kérdéseket, melyek a vétellel előtolulnak az állam jóakaratú támogatására, figyelmére. És e tekintetben utal ugy a pénzügyminiszternek, valamint a földmivelésügyi miniszternek jóakaratára, mely már eddig is kifejez tetett. S z a 1 a y József nem tudja megérteni, hogy idegen községbeli lakosokért miért vallal garancziat éppen Csaba városa ? Haan Béla : Nem vállal Csaba sen kiért söm garancziat, mert Csaba eladja a földet és mig ezt a földet az ille ő ki nem fizeti, addig nem irat ik nevére a birtok. Kell-e ennél nagyobb garancia? Beliczey István kérdést intézett hogy a vasárlók a tiz perczentet mikor fizetik be ? Szerinte előbb kellene, midőn a vételt a város névszerint megszavazza vagyis 30 n»pon belől be kellene fi,etnie a tiz százalékot, hogy a város valamelyes garancziákkal birjon, mikor szavatosságot vállal, illetőleg mikor megveszi a területet. Rosenthal Ignácz: Véleménye szerint ma a vételre elvi elhatározás nem mondatik ki Elvi határozat a végleges szerződes után fog hozatni. Elfogadja azt a dispozicziót, hogy a névszerinti szavazás csak akkor ejtetik meg, ha a földvételre a 10 százalék befizettetett. De e nélkül nem szavazná meg ő sem a vételt. Korossy László hasonlóképpen ennek „a véleménynek ad kifejezést. A végleges szerződés megkötése után fogja a képviselőtestület a községi törvény 110. §-a alapján a vételt nóvszerint megszavazni. Beliczey István szerint ez a gyűlés nem a földvótelt megszavazó, hanem egyedül tájékoztató gyűlés. Ijy a jegyzőkönyvbe más nem jön, minthogy a képviselőtestület tudomásul veszi a bi zottság jelentését minden kötelezettség nélkül. Viszont a képviselőtestület fenntartja azt a jogot, hogy a névszerinti szavazás kitűzésekor foglalhasson elvi álláspontot a vétel ügyében. A szövőgyár. Dr. Fabry Sándor alispán a szövőgyár ügyében átiratot küld a községhez. A leirat érdemét már ismertettük. A vármegye alispánja elismerést szavaz Csaba képviselőtestületének, a miért felösmerte a kérdés nagy horderejét, a városiasodás e tényezőjót. A gyárosról a kormány kiváló informácziókat szerzett. A kem nitzi gyár minteszerü. Tudtuladja a vármegye alispánja, hogy a szerződós a keresk. kormány ós a gyáros között megköt etett. A vármegye alispánja át ratá nak utolsó passzusa igy hangák : „Midőn ezen ügyet teljesen befejezetten, végrehajtás végett átteszem, lelkemben érzett örömem nyilvánul meg a felett, hogy megyékben a gyáripar meghonosítására s ez által megyém közgazdaságának emelésére irányuló közga/.dasagi törekvésem első aktusát szülő városomban sikerül megvalósítani s kif^j^zest adok ama -zilárd meggyőződ ísemmk, hogy C-aba községe nemes áldozaikézsége, melyet az ügynél kifejtet', dus aldast hozó leend Csaba fejlődssórf, iptrínak kereskedelmének érdeklődése ós népének vagyono'odására nézve" (Éljen/ó*. Tetszés.) Korosy Lisz'o szerint most máifüggő kérdés csupán a telek vétele. Eddig a telekre két ajanlat adatott be. Targyalasok voltak Omaszta Gyula kir. közjegyzővé', a ki azonban az általa el adandó területért • ölenként 5 frtot kívánt, a másik kombináció az hogy a Simay féle 3 holdhoz vétessék meg négy telek ; ez mar befejezett dolog, az ille tőkkel az előleges megálUpodások megtörténtek. Kétségkívüli az, hogy ezt a proposiciót, mely az összes szükségelt teleknek 12.000 frton va'ó megszerzesót (beleertve a Simay portát is) jelenti és csak kényszerű javaslat, eredve abból, hogy egy közhivatalt teljesítő egyén, nem nézve a község érdekét, oly mérhetetlen követelést tamaszt akkor, midőn egy városi közintézmény elhelyezéséről vaa szó, melylyel tz intézmény létesiihetósét megnehezíti. Lehetetlen ennek e helyen kifejezest nem adni (Helyeslés. Rosenthal Ignácz : Három év óta vajúdtak a tárgyalások a szövőgyár létesítésére s csupán Bekes megye alispanjának közbevetesóvel lehetett azt eredményre vezetni. — Kétségkívül mindenki tapasztalhatta mennyit és mily Hkesedtssei faradotc a vármegye alis panja, hogy ez a gyar létesitesaek, — indíttatva ére2Í magát elismerést, jegyzőkönyvi köszönetet szavazni a varmegye haladásat i-ziven viselő alispánnak (tetszés) és erre indítványt tesz. (Helyesles). Mindazon által kifejtzóst ad annak is, hogy a közjegyző ur, midőn a város külső részén levő földjéért • ölenként 5 friot kért, azt abban a tudásban tehette, hogy e terület a város közepén van. Meit bizonyos dolog, hegy a közjegyzői hivatalnak a közerdek szempontjából a város központján kellene lennie, hogy minden ügykereső felnek közelében legyen. Sajualattal megrovását fejezi ki a községi elöljáróság iránt is, hogy e közszüksóget meg nem látta ós eddigelé is nem intézkedett, hogy a közjegyzői irodának a város közepén leendő elhelyezését kérje. Meg van győződve, hogy ez irányú fellépésének foganatja lettvolna. Beliczey R zső: a magán tula j donjogot re-pektálnunk kell, ba az a telek oly kedves a tulajdonosának, ne firtassuk árait, azt jogunk van el nem fogadni, de ezen az incidensen ezzel tuí kell esni. Beliczey István a dolog érdemére egyetért Rosenthallal, nevezetesen, — eltekintve a mostani incidenstől, mely az ügygyei össze nem függ, hogy a közjegyzői irodának a központban keli lennie, véleménye szerint azonban az elöljáróság nem követett el mulasztást, mert a képviselőtestületnek kell ezzel foglalkoznia és legjobb lesz, ha Rosenthal indítványát legközelebb egy más képviselőtestületi üiósen a formákat betartva, — fölveti. R o s e n t h a 1 Ignácz : A felszólla lást ő sem tartotta tárgyaihatónak ós nem tekinti indítványnak. Da ezzel a kérdéssel a közgyűlésnek foglalkoznia kell. retné, ha ezen indítványt is legközelebb formális módon tárgyalni lehetne. Még Áchim Gusztáv ós F á b r y Károly szólaltak föl, a telek megszerzese körüli eljárás módjára tévén javaslatot, erre a közgyűlés kimondotta, hogy a telekvételben ingatlan szerzésiről levén szó, 30 nap múlva nevazerinti megszavazá sára közgyűlést fog tartani. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselő házból. Budapest, május 17. (Saját tud. táv.) A képviselőházban felolvasták az uj ülésszakot megnyitó király kéziratot. A függetlenségi pártból. Budapest, május 17. (Saját tud. táv.) A függetlenfcégi párt egyik értekezletén,