Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) január-június • 1-52. szám
1899-05-14 / 39. szám
A czikkelyt figyelemmel ós többször elolvastam, de abban néhány ellentmondás mellett, kevés érvett találtam Pedig az ilyen nagy jelentőségű kórdósben, ugy gondolom, hogy inkább a tárgyilagos érvelés, mint az egyéni nézetek és tapasztalatok érdeklik a nagy közönséget. Mert az, hogy egyebütt, például Budapesten — több ós sürgősebb teendő volna ilyes irányban, a bókósvármegyei közegózsőgügyi (gyesületet n«m akadályozhatja abban, hogy — ha nem is a „magánjogba való beavatkozást", de javaslatot tegyen az erre törvényesen illetékes hatóságoknak a közegészségügy, vagy annak részben való javítására. Ezt nem csak a birtokos ós gazdakczönsóg „viselheti el," de mindenki komoly meggondolás tárgyává kell. hogy tegye, aki a közügy iránt érdeklődik, őszinte jóakarattal viseltetik. Hogy honnan merítette az egyesület a béres lakásokra vonatkozó adatokat ? Hát hiszen el volt mondva tüzetesen, hogy a tagjai, a járási orvosok gyűjtötték össze nagy szorgalommal, lelkiismeretséggel ós szakavatottsággal. Látták ós felvették az orvosok az ujabb épületeket is, amelyek sok helyen bizony „las san haladnak". Hogy az összeállított „typusok" nem csak „levegő dolgában jók", azt bizonyítja az élet, mert azok igen sok száz példányban mar felépiték s nem bizonyultak „holt tőkének", hanem hasznos befektetésnek, igaz, hogy csak közvetett haszonnal járónak, ami százalókban alig fejezhető ki. Arra, hogy valamely mérnök szakegyesület kimondja, miszerint a cseléd lakokat milyen képesítéssel biró építő mesterek építhetik fel — nincsen szükség, mert ez iránt már az 1884. évi. XVII. t.-cz. ós több miniszteri rendelet intézkedik, mely intézkedések évek hoszszu sora óta érvényben vannak ; de ugy látszik, hogy szerényen működnek, legalább nem sokan vették észre. Lám az egyesület miként bánik el a gazdaságival, mint czikkiró ur a mérnök-szakegyesülettel, a mennyiben annak meghallgatását javasolja. Hogy pedig az építkezésnél ne csak az „építő-mesternek legyen haszna", illetőleg csak annyi legyen, a mennyit becsületes munkajaval méltán megérdemel, az az épitő feladata, akármilyen foglalkozású ur, vagy akárhány hold földje van is. Ezek tehát se nem érvek, se nem adatok. Az „egy fedél" igaz, viszonylagos kifejezés, de nem kevésbé az ok a gyengébb és „keresztyónlelkületü egyházfi", akarom mondani, „gazda", sőt az „épületek", a melyek „lassan haladnak" sem képeznek kivételt. De térjünk a tárgy érdemére ; ezen pár megjegyzést csak az elviselhstlennek jelzett magánjogi beavatkozás juttatta tollamba, a melyet czikkiró vagül elis meréssel említ fel; meg a „mérnök-szakegyesület", a mely olyanba avatkozik, a mi nincsen rá bizva. Arról van szó, hogy a családos béresek a nagyobb gazdaságokban egészségtelen, szűk lakást kapnak. Nem mindenütt ; de igen sok helyen. Egy szobában lakik 4—6 család, 20—30 taggal, ugy, hogy 2—3 m 3-nól alig jut több le vegő egy egyénre. Ha itt ragályos megbetegedés történik, az egész nemzedék élete kockáztatva van. Hát még az er kölcsi szempontok ? Számos helyen igen czélszerü, teljesen megfelelő, olcsó cselódlakok épültek, ezek közül lettek a minták kiválasztva. A kérdés az, nem lehetne-e a föld birtokosok azon részét is rákényszeríteni hogy fokozatosan megfelelő cselédlakásokat épite8senek, akik ezt nem akarják megtenni. Nem érdemes-e arra lakosságunk ezen részének egészségügyi helyzete és azon kiváló tulajdonsága, hogy a család rendszerint nagy, átlag 5 tagból áll? És miért legyen előny ben a hanyag, vagy kisebb tőkét befektető gazda a szorgalmas és nagyobb koczkázattal dolgo zóval szemben akkor, midőn utóbbi még magasabb szempontokat is kielégít. Lássuk kikről és hányról van szó 1 Békés vármegye területén van 34,103 önálló gazdaság, 600,386 kat. halddal, amiből 100 holdon alóli 33,633 darab 280,748 k. holddal, 100 holdon felüli padig 470 db. 319,638 kat. holddal. A 100 holdon alóli gazdaságok számra tehát 98 62 százalék, területre 46"76 százalékát, a 100 h. felülieké számra 138 százalékát, területre 53'24 százalékát teszik ki az egésznek. A c?elédekre nézve a közép- és nagy gazdaságokat illetőleg a következő ada tok állanak rendelkezésemre : Zöldszám csoport gazdasá- kat. h. férfi összes 10000 gok sz. cseléd kh. esik cseléd 100— 2C0kh. 252 33518 622 902 268 2C0— 500 „ 106 31897 543 685 215 500-1000 „ 46 33941 488 555 164 1000 en felül 66 220282 41 45 4336 197 összesen : 470 319638 5798 6478 Ezek szerint 100 kat. holdon van átlag 2 cseléd, 18 férficseléd ; a csoportok szerint pedig van l-8, l'ó, 14 és 19 férfi cseléd. A javaslat az, hogy minden olyan gazdára legy. jn érvényes a c^elédlakásokra nézve alkotandó szabályrendelet, a kiknek földjén télen át is, tehát állandóan, legalább 2 családos béres lakik küna. Az adatokból látjuk, hogy m4g 100 kat. holdon sincs átlag két családos béres, bár kizárva nincsen, hogy belterjesebb gazdálkodásnál kisebb területen is több van alkalmazva. Ha azonban alapul azt fogadjuk e), hogy a 100 holdon felüli gazdaságokra, tehát a közép ós nagy birtokokra lesz az intézkedés kiterjesztve, a mit alapul az 'rt is veszek, mert a statisztikai adatok ekként vannak csoportosítva: akkor szó van 470 gazdáról, mint 319,638 kat. hold tulajdonosáról, a mely területen alkalmazva van összesen 6478 cseléd, a kik közül 5794 férfi. Minthogy pedig Békés vármegyében a 15-év6n felüli férfiak közül átlag 72 százalék házas, ami a béreseknél legalább 80 százalékra emelkedik ugyan, ez azonban nem lévén pozitív adat — alapul nem vehető : a közép és nagy gazda ságokbah alkalmazva van összesen 4127 családos béres, azaz közel 3000 lélek ; — azaz 100 katasztrális holdanként átlag 1.3 család és igy összesen ott ól mintegy 9 egyén (családtag). A járási orvos urak összeírása szerint ezen családos béresek száma 3190 (két járás adatai hiányosak) ; rószemrői azonban az előbb kitüntetett 4172 helyesebbnek vélem, mivel amazokban tudtommal csak a nagyobb uradalmak adatai foglaltatnak. Mindezek szerint szó van tehát 470 földtulajdonosról, 4172 család, illetőleg mintegy 30.000 lélek erdekébeu, jobban a földbirtoko-ok közül azokró 1, akik eb beli feladatuknak önként nem tettek eleget. Erre nézve azonban meg sdalok nitic enek ós nem is lehetnek rendelkezésre, mert a „feladat" szabatosan megszabva nincsen. Hogy milyen legyen a cselédlakás-, arra nézve volt szerenc ém tüzetes véleményt adni. A 'ul'.ásóktól mindig igyekeztem tsrtózkódni, mindenben ; askor pedig fokozottabb mérvben, amidőn misok megterheléséről van szó. tokakrol egész osztályról, amely osztály ezernyi nehézséggel küzd sze ueiak iáttara éa óriási terheket visel mindnyájunk jóvoltára. Ezen körülmények azonban, eltekintve attól, hogy a küidílem csökkenhetik, a terhek könnyebbedhetnek, nem szolgálhatnak arra, hogy magasabb tz alpontokból humánus intézkedések ne tétessenek más ezereknek, osztályoknak és közvetve a nemzetnek érd> kében, még akkor is, ha ezen osztályok, ezerek nem rös-gát. Az ármentesitő társulatok iránt — mert hogy víz szabályozási terhet nem is fizetek — magam is többször elismeréssel adózom egy-egy sikerült hadicsel alkalmával. Az ember hasmánt felkúszik a gát koronájáig, s úgy „nider "-be szépen czólba veszi az enyelgő gácsért, és puff! . . , megvan. Éppen így tett Takács Sándor is. O ugyan csak egy kékes zománczczal ragyogó gácsér farkat látott... De nem baj! — goüdolta — a farka kőiül kell lenni a gácsémak is Moidéljcs íortéiylyal czéloz ... lő .. és ... a fűzbo korból jajveszékelve ugrik ki — Pepi czigány . . . — Jaj! meghalok . . . belém cespot a ménkű . . . vagy len sgjon is lűttek I — jajveszékelt Pepi. Egy idejüleg ijedt hápogással reb bent tova a megrémült ruczapár. Az ijedtségen kivül nem volt fzoknak kútja bajuk sem. Ellenben Pepi czigány ábrázatját pirosra föstó a — vér ! A mordályos Takács c.-ak azért nem váli; sóbálvánnyá, mert a helyzet nem volt alkalmas a — jegeczedésre. Hirtelen be kellett látnia, hogy ő most kriminális módon bakot lőtt! Vadász tap&sz lata botrányosan cserben hagyta,mert a gácsér farka körül ezúttal egy valódi uraságtól levetett Picbler kalap, a kalap alatt pedig Pepi czigány feje volt. J1 szemközti partról ezt a kalapot vette czélba lakács. S ha a karabín cső-öbe nem amolyan teBtes szalámi méretű :Pepi egy jajszó nélkül, mint holt cigány bukik holt Kőrösbe. Mi, a mai nemzedék, alig vagyunk képesek érteni: mint árthattak Rákóczy kuruezai ilyen mordalylyal a labancnak, mikor Pepi czigaLjnak husz lépésnyiről is csak bőre alá plsntálta vele Takács a seréteket. Az e^yik göbecsigaz fülecimpáját is átfúrta, de olyan alkalmas hej lyen, hogy Pepinek lesz hová akasztani a — fülbevalót. * A putrik lakói között siralmas részvétet keltett a baleset. Magát a sebesültet kivéve, visított ott mindenki. Hiába csitította Pepi a rokonságot, hogy nem esett neki komoly baja, a lüvés csak „pedzette", — általános volt a nézet: — Véged van ! kampesz neked, bedeglesz 1 Hisen a homlokod is átfúrta a golyóbis. A nagy fejvesztetteégben megiat az öreg Juhócs maradt higgadt. Mig Pepi a rostává lőtt „Pichler"-en szemlélte a veszedelmet, a melyben élete forgott, az dádé igy szórta az atya intelmeket: — Mondtam ugy-e bibast, nem kell só a balra a kit te peezőzöl! Most mán kerezsd a bőröd árál, letalább gugyit íhatol a halra. Aló mars! a tervínbel Avval megindult a putri apraja — nagyja a „ketsig bázsba" bírót búsítani. Kiss B. Mihály biró uram a sok czigány láttára azt hitte : megint kiütött a — sertész vész. Mert ilyen szomorú jeles napok a'att egymást éri nála a czigány deputéció. Rendszerint malacz „pompesfunebres"-eknek ajánlkoznak. — Mit akartok? — kérdezte hát kategorikusan. — Mit akarunk! — adta a visszhan got az öreg Juhasz—igasságot akarunk nemzsetes biró Uram ! Meg lüttók, agyon lütték a Pepit! — Hiszen itt áll melletted ni! — Ezt mán csak a lelke, kenyer gem ! — Nem haltam én meg végkép, csókolom a főbiró ur kezseit — vágott közbe Pepi — csak erekes maródinak tettek. — Csitt! — förmedt rá a dádé — te bedeglesz ! hisen karabinbúl ment a golyó fejedbe . . . Csak a panaszütelt mond el, keveteld a temetési kelcsiget, meg a fájdalom dijat! Hosszas érvelés kellett, mig bró uram megértette ve ük, hogy tnas sorja van a dolognak ; meg hogy orvosi lat lelet nélkül egy kenetnyi diak flastrom árát sem itéli meg a törvény. De a min ezt megértették, rohanjak az orvoshoz. A műtő tiszteségre Dr. Nussbaun Károiy járási orvost szorítottak meg f morék. A gyakorlott sebész legott átlátta hogy Pepi sebesülése csak süidő medikusoknak való eset ; a söréteket akái bicska nélkül ki lehet a bőr alól ugiasztani. A fülkagylón van talán egy „jobl képű" seb, de njolez napon belől az i t per prim&m beheged. Csek ugy évfdvt mondta Pepinek : — Moré! ez a serét itt homlokot közepén, íossz helyen kopogtatott ! A szakértői vélemény kihozta Pepi sodrából. Síűkölve köDyörgött az orvosnak : — Cs8k ast azs egyet vágja ki nac? c ágos doktor úr! a tebbit elviselem bi kessigvel. Mert juj I a hal is a fejitűl bi desedik. A dolog visum-repertumos része már nem tartozik ide a yonal alá. Különben fájdalom dijra is nlig, temetési kqltségre meg éppen semmi kilátása nincs Pepi nek. A biró ezen kérdésére: Hát mtj fájlaltai a lövés után legjobban ? — Ő maga ezt mondta Takács nagy örömére: — A gapsirtollas kalapomai! Erre az öreg Juhász villámló szemek kel dörögte : — Kar hogy lüvés előtt le nem v;t ted ! A walesi herczegnek valószínűleg jövőben is lesznek a divat terén majmolói. De hogy a vészlői putrik között, Pepi esete után nem kapnak a gácsértollas kahpon, az már egészen bizonyos. Két—ess. danaszkodmk ; s3t még, ha ezen intézkedés egyelőre ellenükre is van. Mert hogy népünknek ezen része tartósan ellene legyen a maga és családja sorsa javításának, az ki van zárva, az csak addig tarthat, a mig azoknak czélját megérti. És meg fogja érteni mielébb ! Nem csak kenyérrel élünk már manap, ha nem, a mi van ! mzért tegyük meg a lehetőt most, a midőn annak szükségét felismertük ! Hogy mit tegyünk, mennyire menjünk el az igényekkel, főleg pedig, hogy mily határidőket szabjunk megkötelezőleg, ezek a tanácskozások során fognak megállapittatni és bizonynyal el lesz találva az a helyes középu', a mely kívánatos és üdvös. Ugy legyen ! Haviár Lajos. Csaba három milliós főldvétele. — Az eddigi megállapodások. — Méltán feltűnt a híradás arról, hogy Csaba városa megvette aTrautmansdo rf Ferdinánd gróf 11.700 holdas birtokát, mely lenyúlik és illetőleg beékelődik egyrészt a csabai határba; de ki terjed Csorvás, Apáca, Nagyszénas, Orosháza községek felé. Az óriási birtoktestet e.>, ideig Orosházáról adminntrálták, a közvetlen Orosháza alatt levő határré: z házilag kezelték; a legtöbb mint bérteti föld van kezeles alatt. Kétségkívül, hogy az uj gazda kezén nagy változások várhatók. Az uj gazda pedig nem az uj vevő, Csaba városa, m-rt a véíe.ben Csiba varos kópviselőtesiü-ete, m- y c<akugyan hivatása magaslatin állo t, — csak a közvetítő szerepét jit^za ós jóformán az eladóval csak az anyagi szavatosságot vállalja, c-elja pedig önzetlenül kielégíteni ama közozükséget, mely ily óriási birtok has/.no dtá-ia kér désenél evidenter előnyomu 1. Azt kell iudnu k, hogy Orosháza és C'iba m llett még három komoly ma^án vevő volt alk <du ias jau a grófi tu ajdouo.sal ezen fö.d vételere. Miután O 'líházán a szerztdeseket terheseknek u á.ták, (egyik orosházi lapban olvastuk, hogy a föltételek oly szigorú .k — mondják a lap szerint az orosháziak, — hogy azok elfogadása egyértelmű az akasztófa alá állítással, a mely mondás persze a túlzott színezés tartalmatlan tulhajlása) — Csabára hárult a föladat me.ragidoi az alkalmat, hogy a nagy fold erületet a kösülst számára, nehogy magán kézbe essék, megtartsa. E< hogy eme loyalis szánd'kában Orosházán nem fognsk megütközni ós hogy fő eg loyalis szánd kár, nemcsak Oroshaza, ha íem Apaca, Csorvas ie tapasztalni fo^ja, -rrj most c*ak utalunk, i merve azoQ vezérlő gondolatoka", meiyeket u^y Osaoa kspvise'őtestülete, mint főleg a nagy t-jvó kenysóget kifejtő bizotUáí valles köydt. E szerint az óriási birtokra csabai, oroshaz' csorvási ós apioíai fö.dvásár" ''íp" ;selőtesdik a'/t, hogy ma mar tul » , J v .u. azon, hogy a kincstári föld ket örökáron vehessük, hogy kö'gazda-águnk ma van átmenet alatt és szinte bizonyos az, hogy a mi ma még nagy árnak látszik : a 300 frt, az igen kicsiny lesz egy pár óv múlva. Az alföldi magyar föld 30 óv előtt 150 írtjával ment, ma már 300 frt a normális ár, a mi alföldünkön, de kicsiben a 600 frtos földek sem ismeretlenek ós a folytonos népszaporodással, az agrikultura «
