Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1899-04-06 / 28. szám

XXVI. évfolya

m. B-Csab

a, 1899. Csütörtök, április hó 6-án

. 28. szám. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI es VEGYESTAHTALMU LAf Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre 8 forint. — Negyed évre I frt 50 kr. Eoyüa xzain ára 8 Kr. Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jónevü fővárosi és külföldi hirdetési iroda. ről lészen szó. Helyes is, hogy a modern gazdasági élet kérclései kerülnek tárgyalásra, a régi elvi hánytorgatások és sérelmi kérdések helyett és különösen ideje, hogy az országgyűlés a komoly munka alapján álljon. Jlth énben a kormány beadta lemondását. Az ok az, hogy a kormány a legutóbbi választásoknál kisebbségben maradt. Sőt petícióval támadván meg, még a ministerelnök mandátumát, Zaimiszét, őt a verifikáló bizottság nem igazolta, A parlamenti zavarok oly nagyok, hogy nem akad ember, a ki a mostani viszonyok között elvállalná a miniszterelnöki tárcát. A pápát nem hívják meg a béke konferenciára, mert az olasz kormány azzal fenyegetőzött, hogy akkor ő nem küld képviselőt. Azzal motiválják a meg nem hívást, hogy csak azon hatalmakat hívhatják meg, melyeknek hadseregük van Az Abdul Hamid sulfcán elleni összeesküvés aligha nem komoly, mert ujabban elfogták Tevfik ezredest, a kinek lakásán nagyon sok kompromittáló iratot találtak. Khina orosz cs angol erővel való anektálása már befejezett A két hatalom már szerencsésen meg is egyezett a mennyei birodalmon. A németek elfoglalták Icsaut, mert nem oltalmazhatták meg a kínaiak kalózkodása következtében a német területeken élő lakosok élete biztosságát. A Figaró senzatiós leleplezést közöl a Dreyfuss ügyről. Minisztereknek a semmitő-szék előtt tett vallomásait ismerteti a Figaró. A rendőrség a kéziratot leakarta foglalni, de nem juthatott hozzá. Egyébként valami lényegesen nem fordítanak a Dreyfuss ügyön, mely világ-utjára egészen eliszaposodik és az ördögszigeti fogoly csak remél és egyre remél . . . Az orosházi ipar kiállítás. Az április eleji szeszélyes időjárás megemberelte ma<át az orosháziak ünnepére. Derülten mosolygott a nap ós játszi szellő lengette a trikolorokat Delet elütötte már, a mikor a Gyu'áról földi uzitett különvonat, mely a kiállítás mun kában ia első emberét, a kiállítás védnökét Lukács György dr. főispint hozta, a ki a vármegye alispánjának Fábrv Sándor dr. nak társságában jött. Gyuláról Popovics Jusztin főjegyző vezette a tiz tagból álló küldöttséget, Csabán a pesti vend-geket vette föl a zász'ókkal díszített vonat. Itt szai lot'ak föl a vonatra: Sz:erényi Jóasef osztályia ihc-o-a, a k«r-*skedel"ii ninisterium kópvise őj , N á m e i h J >z9íf min. fogalmazóvá', Som bor y L íjos cs. ki. kam irá* főnödül ui tag. nagy birtokos, az ipariig) e< t'naoh itatlan k»>p VisVőj', Gellert M >r, az ipireg,let ijjazgaója, Soltész Ado^f dr. tiitear. A c abai küldöí'sé ; élé i S z t r * k \ György főszo'oabiróval, a bekésíek küldött-étre Szatmárv Gábor főjigy/.fvel, a hírlapok képvi-elői, ugy bog/ külön vonat megtelt egészen közön éggel 0-őrháza kitüntetéssel íogadjtt vendége Zsilinszky Mihály közoktatásügyi államtitkár Síeged felől már megérk zett. Szerkesztőség : Apponyi-utcza 891 sz. (Zsilinszky-féle ház) a hova lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Ünnep után. Megyénkben az orosházi kiállítás absorbeálja a figyelmet. Szervezkednek mindenfelé a kiállítás megtekintésére, mert az hangzik, hogy azt megtekinteni igen érdemes; ott voltak a húsvéti ünnepek során a vármegye irányadó emberei; fölmerült a gazdasági érdekképviseletnek két figyelmet keltő ténye. Ezekről máshelyen szólunk. A belpolitikai életben figyelmet kelt az országgyűlésnek újból való megnyitása, a melyben kérdéseink gerincze: a földmivelésügyi budget kerül beható tárgyalás alá. A lezajlott földmives socialista gyűlés újra a fölperzsent zsarátnokról ad hirt és a földmivelésügyi tárcza budget-tárgyalásán fontos socialis kérdés merül föl: a munkásbíztositás, mely socialistáink vesszőparipája s tegyük hozzá, jogos követelése volt. Mert jogos az, hogy a kinek akár szellemi, akár testi munkaerejét a köz- vagy magánérérdekre kihasználják, azoknak a rokkantság ugy is nehéz, tespedt napjaira adják meg a betevő falatot, miután olyan keresetet nem nyújthattak, mely az öregség derűs napjait megaranyozta volna. A földmivelésügyi tárcza az ő gazdasági vonatkozásaiban ismét eltereli a törvényhozás figyelmét az úgynevezett gravamínalís politikától és egyelőre a képviselőházba beválasztott Ugronról azt jelentik, hogy nem is fog részt venni a ház vitáiban, hanem erejét arra tartogatja, mikor a gazdasági kiegyezésünek is . . . Elveszté 1 ek tehát, a remény is kihalt, Ölelhetni téged, csókolni ajkidat. Sóhajtok utánad, fáj a szív keblemben, Minek is van szív, s a szívben szerelem! — Emlékezz csak vissza a boldog perczekre, A midőn szív*sziven, ajk-ajkon pibene S előtted térdelve, zokogva rebegtem, Minek is van » szív s a szívben Bzerelem ! — Feleletként — angyal, szemeimbe néztél — S felhevülve szívem kőt szemed tüzénél, Más nem jött ajkamra, újra azt kérdeztem, Minek is van a szivem, • a szívben szerelem! Keserves magányban, sok csalódás után, Órák hosszán töröm lelkem e problémán ; Ha már igy kell lenni, mért adott a végzet Szívet, s mi több, e tört szívbe hő szerelmet. Katona Ferencz. Egy korszerű thémáröl Szabadon előadta Pávik József a csabai nőegy» let délutánján. Évának és Ádámnak, hogy hivatalos nyelven fejezzem ki magamnat, a paradicsomból valókiüzetes terhe alatt megtiltotta az ur Isten a tiltott fa gyümölcsének élvezésé', természetes tehát, hogy Eva anyánk a tiltott almát a többinél jobbrak, samatosabbnuk, f desebbnekkép zelte, eveit is belőle, megetette Ádámmal is és ugyan melyik Éva nem tudna az ő Ádámjavai akarmit is megtétetni? és igy őt szüleink kiparadicsombólittattak, amely esetnek egyik következmenye lett az is, hogy most a b, csabai nőegyletnek szegény, elhagyott gyermekek felruhuzica s egyebb nyomoiuságok eny bitese végett ertekeiíésfck, feíolvaeá-ok stb. meghallgatására kell a csabai publikumot össíetoporzani, mert hisz, ha ma is a paradicsomban lehetnénk, nem vol nának szegény gyermekek, nem lenne nyomorúság, nem volna szükség a csabai nőegyleire. Miután pedig ón, tisztelt hölgyeim és uraim, mai szereplésemet ily formán Éva almaevésének Köszönhetem, megengedik, na mintegy hálából Eva utód»iról, a nőkről, ilbtve a nőknek attól a fataiis almaevéstől a társadalomban elfoglalt hely zötéről szólok. Szinte hiu törekvésnek fog az első pillanatban igyekezetem látszani, mert a történelem Csupán nagy férfiakról, államalkotó, ellenségverő daliákról beszél, a nőkről hallgat, azok leánykorukban a gyerekszoba homályába tűntek el s ha férjhez mentek, . , . nos akkor alig egy évre rá u ra a syermekszoba homályában tűntek el. Legnagyobb dicsőség az volt a nőről a múltban a ha azt mond hafták rá: „ut'hon üldögél, fonogatl" No de ennek a sötét kornak ma már hála Istennek, vége fogja önök közül valaki mondani. Elavultak már azok a penészes fogalmak, mikor azt mondták, nem kell a nőnek több tudomány, a bibliánál, ós a szakácskönyvnél több ismeret, minthogy megtudja mondani, mikor forr a viz, mikor kell a beteg gyermeknek herbateát, a férjnek borlevest főzni. Ma már uj, friss lógáramlatt lengi át társadalmunkat. A nő nemsokára megszűnik a férfi kénykedvótől függő rabszolga lenni. A tudományok és ismeretek csarnokai lassan lassan megnyílnak előttük, azt a nőt pedig, aki egyenlő tudással, egyenlő szorgalommal veszi fel az élet küzdelmében a harczot a férfiakkal, a tarsadalmi és politikai téren férfiakkal egyenlő jogok illetik. A jelenkor dicső eszméje : a nőemanczipáciió teremteni fog a jövő század számára ügyvéd-, tanár-, orvo3 , képviselő-, hivatalnok stb. nőket, nem lesz ekkor többé a nő elzárt rabszolga, hanem szabidon cselekvő, szabadon mozgó egyéniség, akinek jövő ie nem egy könnyelmű férj kezébe, hanem uijá' erős akaratára lesz bízva, Is!eneml mioodi ideális világ islesz ez ! Oh I micsodi bo'do?sig is lesz az, ha majd rozsáíujju, bársonyos szemű hölgyek fogják az ember fájós fogát kihuini , ha maj gyöngéd érzésű nők könuyes szemekkel liczitáltatják el kis gyermekeink feje alól a vánkost, ha majd a 24—25 éve3 iruló piruló ifjú elé az emanc ipáit ügyvédnő, vagy tanárnő oda lép a igy szól hozzá: „Uram I én a nagy ligeti tőgymnasium rendes tanárnője vagyok 1500 frt fizetéssel, szabad lakással, jövőjet u»y hiszen eléggé biztosithatom van szerencsém megkérni az ön ke;ét,

u ekkor szemlesütve rebegi majd a göndör hajú ifjú: „beszéljen kérem az édes papaval I" De félre a tréfával. Nem modnom ón, hogy nem fog adni a nőemanczi páczió kenyeret a nőnek, nem mondom, hogy a nők majd nem lesznek képesek a küzdelem porondján kiállani a versenyt a férfiakkal, de kétségbe ejt az a gondolat, hogy a mindennapi élet ezer gondja között elveszti a nő legnagyobb kincsét, a nőiesség zomanczát. Mert nem bir szemeim előtt varázs zsal az a nő, aki nem maga énekli gyermekének bölcsője mellett azt az édes álomba ringató dalt, hanem a Kata, vagy Julis; akinek ruhájába gügyögő kicsikeje többé nem csimpaszkodhatik bele, hisz a kicsike összegyűri, bepisz kitja azt 8 hogyan fogadhatná ekkor a „nagyságos ügyvéd vagy doktornő" ven dógeit, klienseit; akihez férje nem szól hat egy édes bizalmas szót, meit hisz' komolyabb dolgokkal, a közügyet érdeklő eszmékkel van az asszony elfoglalva. Ne emlegessék hát, tisztelt hölgyeim ábránd gyanánt annak a szebb jövőnekhajnalát, amikor a társadalom kormány zá-ában, vezetesében önöknek is része lesz, ha eljön ez a kor, önök csak vesziteKiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-félehá? hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Orosháza ez alatt, bátian elmondhatjuk — a varakozás irgató peront élte. A tavas i napsugár kicsalt minden épkézláb emb-Tt a pesii útra. Ezrek állottak az indóház előtti téren s már elöljárójába gram'á'nunk kellSzalayJó zsef tb. főszolgabirórak, a rende?őbizottság agilis férfiárak, a ki riika körül tekintesse! oldotta meg nehéz fe'ada'á! es paratlanu! ügyesen lendezte az ünnepélyt. Zajos éljenzés, a Rákóczy hangjai között szállott ki a szelőn kocsiból Lukács György dr. főispán és kísérete. A községi elöljáróság és képviselőtestület élén Ambrus Sándor járási főszolgabíró mondott formás és melegségtől áthatott beszédet, kifejezést adván annak, hogy kétszeres az öröm, melyet most érez, mert a munka diadalnapján azé a főérdem, a kit üdvözöl és a kire büszke Bekésvarmegye, hogy az öve. Lukács György dr. fői«pán hasonló melegséggel válasíolt s erre a bevonuló következett. A bevonuló. Megnyitotta ennek sorát Oroshá?a köz-eg fogatán V a n g y e 1 Szilárd főjegyző Jankó Gvörgv bíróval, aztán a köv-tkező fogatokon A m b r u « S níior. J'OBJÁN Laltu- G'örg/ fői p HI, maj 1 S z i e r * n y i JiU-hI, F i b r y Smdirdr. "1 a öbbiek H a fogatok i*iőtt lépődéit 72 délceg c up \ tüz is c upa • er, yyönyörü ménen a m pies band i um Oro-ház < ifju

jaga árvaiauvhijá-< ka-ap pal, egyforma lósz^rs/á nma'. gyönyörű látványt képezve, őket követte »'/, ipar tes'ü et es egyletek zászlói sorfala, a gyalogjárón ezrekre menő nép élj-mz itt, melv m gujuit. mikor a menet a diadal knpu elébe ert, a hol a bánderisuis sorfalat állottak. Kendőket lengettek, minden, tbiodea ablakból kikandikált, a miben Oro-háza olyan gazdag, a szép leányok, asszonyok bajos orczája Öröm a szivekben, mosoly, derű az arczokon. Nem hiába környeze t nrk, mert hisz'eddig önök kormányoztaták egészen a világot, a jövőben az uralmat meg kell osztani a férfiakkal. A családbai elfoglalt állása a nőnek hatalmat ad az egész világ kormányzá sára. A gyermekszobából kerülnek ki a nemzetek, ahonnan önök, tisztelt hölgyeim, akik a gyermekek járezalagját tartják kezükben, aligha nagyobb hata lommal nem rendelkeznek, mint azok, akik az államigazgatas gyeplőjót kor mányozzák. A csecsemő, aki egy új világ kapujánál szendereg, aki a legelső behatásokat, a legelső eszméket egy nemesen érző édes anya csókjával szívta magába, ezeket az eszméket soha sem felejti el, a lelkébe gyermekkorában felvett képeket az élet későbbi szaka szaiban is visszasugározza. Sirni tudnók az olyan gyermek látásakor, akit nem az anya, hanem a cselédek nevelnek. Eszembe jut ilyenkor a régi görög bölcs mondása: „ha rabszolga neveli a gyermekedet, egy helyett két rabszolgád lesz"; az a gyermek, aki első benyomásait a cselédektől szerzi, fennkölt gondolkozású, emelkedett szellemű férfiúvá soha sem lehet. Hanyag, rendetlen, üresszivü, léha gyermeket, vagy férfiút ha látok, meg vagyok győződve, hogy nem az édes anyja nevelte ; bátor, nyiltképü, egyenesszivü férfi látásakor pedig mindig szeretném megcsókolni annak az anyának kezét, aki őt nevelte. Tekintsenek csak tisztelt hölgyeim a nagy királynóra, Mária Teréziára, aki szorongattatása zavaros napjaiban nem az ékesszólás fegyverével, nem szépsé gének varázsával, hanem anyai szerete tének melegével, kis gyermekével karján gyuj'ja lángra Magyarország rendéit. A hatalmas királyné félreteszi hatalmat, mint anya jelenik meg a rendek előtt s gyermekéért aggódó szivének halálos szorongása között, kimondott azon szavai: hogy gyermekét mentve meg, vérbe,