Békésmegyei közlöny, 1899 (26. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1899-03-23 / 24. szám

ÚJDONSÁGOK. A csók alkonya, New-York állam tö rvény hozása elé L i n d 1 e y asz­szony, mint egy nőegye­sülét elnöke azt az indít­ványt terjesztette, hogy a törvényhozás hozzon törvényt a csóknak mint erkölcstelen és egészség­telen szokásnak betiltása ellen. Elégiát szeretnék irni, Siralmas, fájó bucsu-dalt, Siratni sok elszálló ssépet, Mely már mitőlünk messze tart, Siratni sok ragyogó álmot S az álmot üdvözlö valót, De a bánat elfojtja könyem, Haldoklik, meghal már a csók, Haldoklik, meghal már a csók. A földi üdv, az égi mámor Elűzve, nem kell senkinek, A »ziv kihűlt, hevülni nem tud, Fagyos kifosztott, jéghideg. A csókok édes mámorában Nem súgnak édes, balga szók, A csők nem ad már boldog üdvöt, Haldoklik, meghal már a csók, Haldoklik, meghal már a csók. Az ifjúság, poézis elszáll, Nem irok én dalt már soha Dalolnék, de miről daloljak? Ez a kor nem a dal kora. Edei kincs, szerelmi nóták Nekünk többé már nem valók, — Elmerül a nóták világa, Haldoklik, meghal már a csók, Haldoklik, meghal már a csők. Bandi. — A nőegylet első délutánja. Most va­sárnap lartotta a városbaza nagytermé­ben a csabai nőegyletnek első tavaszi felolvasó délutánját. Nem tu ságos nagy, de előkelő közönség gyűlt egybe, hogy a változatosan összeállitott programmban gyönyörködjék. A felolvasó asztaloknak mindég szivesen látott alakja Rell Lajos dr. tanár lépett tapsok mel.ett a hálás közönsége elé és Petőfiről igen szép költeményét o;vasta föl. Meleg han­gulat, szép gondolatok, választékos for ma teszik széppé a közleményt, melyet egész lerjedelmeben húsvéti számunkban fogunk bemutatni. Fried Mórné, a ki érzelmes szavalatával annyiszor keltett igaz gyönyörűséget, most is kiváló há­tassal, szép orgánumának és színező ta­lentumának téljek kiaknázása mellett, a közönség lelkes tetszése közben szavalta Kiss József Gedővár asszonyát. Kiss József rapszodikus költészetének aligha van oly interpretátora, mint a kiváló mű­kedvelő, a ki az érzelmek kimerithetlen skálájára oly finom modulációkra hajló hanganyaggal bir ós a ki a lélek ver gődő állapotát oly meghatóan tudja fes­teni. Zajos, szűnni nem akaró tapsok között lépett le a pódiumról ós újra egy szép babérlevéllel gyarapította diadalait, melyet az emberszeretet szolgálatában művészetére szerzett. Faragó Má tyásban, a milliók kérlelhetetlen szám fejtőjóben, a takarékpénztár főkönyve­lőjében sóm képzeltünk ennyi szuny­nyadó, de most életre kelt p o e z i s t. Derűs, gyöngédséggel ós a humor arany­szállaival telt felolvasása nagy megfigyelő tehetségről szól. Egy kis gyermek zsar­nokságát festi a család felett, tehát a legszubtilisebb irodalmi vállfajboz, a jel lemrajzhoz nyúlt ós hogy tárgyát szere­tetremóltóan oldotta meg, tanúságot tettek a rokonszenves tapsok, az elismerés, mely neki is osztályrészül kijutott. Löt y Janka k. a czimbalomjátéka, a muszka berezeg, a ki Influenza nóveh ismert és rettegett, — kegyetlensége folytán ez izben elmaradt. A kedves műkedvelő azonban legközelebb bemutatja művésze tót a speciális hangszeren : a czimbalmon. Az első sikerült felolvasást követi húsvét hétfőjén a második, melynek bizonnyal, az első délután szellemi sikere után, még nagyobb közönsége lesz. — Síremlék egy jérásbirónak. A csabai Széchenyi-liget melletti temetőben ke gyeletes ünnepély folyt le vasárnap. A csabai birói kar, társulva az ügyvédek­kel, a járásbíróság elte java korában meghalt vtzetőjének, Petrovszky Józsefnek síremléket állítottak, melynek ünnepélyes fölavatása vasárnap folyt le. Az ünnepélyre testületileg megjelent a psabai jaiásbiróság, ügyvédi kar, a család minden tagja, küldöttségileg az elöljáró­ság és igen sokan a megboldogult lisz­telői ós barátai sorából. A siremle^igen szép fphtr jróivíny piramis. Fabry Károly az ügyvédi kar bánatos érzelmeit tolmact ölte. Szeretetét hozta ide az ügy­védi ktr, mert a mtgboido£uit az igtz­6é£fcioJfe.8iifcifcttfciJ ű urfc&u rssiyi tekin­tette az ügyvédi kart és következetesen ápolta azt a szeretetteljes viszonyt, mely az elhunytat az ügyvédi karral egybe fűzte. Osönde3 álmokat, boldog föltárna dást kivánt a polgári becsületesség és az igaz bíró csöndesen nyugvó porhüve lyének. S t e 1 1 e r Árpad, a megboldo­gult utóda emlékezett meg néhány szív bői jött, megható szóval a bánatról,mely fölujul, hogy halottnak tudják a kiváló kartársat. A család köszönetét igen tar­talmasan és szépen az elhunyt fia, P e t­rovszky Kálmán fejezte ki. — Az orosházi lelkész temetése. Hét­főn délelőtt temették el a nagyváradi egyházmegyének egyik legjelesebb tag­ját; L e h ó c z k y József orosházi plé­bánost, az országosan ismert Fráter Josephust. — A temetés a papság és a közönség óriási részvétele alatt ment végbe s egyik tisztelője B a r t h a István apác ai lelkész, — a ki a boldogultnak „Egyházi beszéde"-it ki is nyomattatta, — könnyekig megindító gyászbeszéde után tették le a sirba. — Kinevezés. W e i n m a n n Viktor vármegyei tb. aljegyzőt az igazságügy ­miniszter a gyulai kir. törvényszékhez joggyakornokka nevezte ki. Weinmann elmenetelét a vármegyénél, melynek te hetséges, buzgó hivatalnoka volt, sokan sajnálják. Hisszük, hogy Justiciánál szép jövője lesz. — A postások bálja. A jó bornak nem kell ezógór, a csabai postások báljának nem kell .reklám. A rég múltból nagy renuméja van a postás bálnak s egyik­másik alkalommal ssinte kicsi volt a csabai vigadó nagy terme. Mivel abban a meggyőződésben vagyunk, hogy a pos­tások báljának az újságban való zajütéa nem kell, hogy elégthivogató, csalogató az magában, ha a postások trombitás vignet­tájával díszített meghívója szétmegy azok között, a kiket illet és a kiknek emieke föl­ébred a/égebbi po^tásbálak iránt, melyek­nek most is szájban van az ize, azok min den külünöíebb biztatás nélkül szivesen fognak elmenni a mulatságra, ha még azt tudomáf ul veszik, hogy ezzel jótékony nemes czólt, a postás altisztek és szol­gák özvegyeit ós árváit segítő egyesüle­tet támogatják, a hova a tbzta jövedel­met fogják fordítani. A nulateág ípril 3-án húsvét héifőjén lesz. Személyjegy 80 kr , családjegy 1 frt 60 kr. Jegyek a meghívó előmutatása mellett a posta és táv rdahivatalnél, valamint a közön­ség es és pénze slevélhordóknál és este a pénztárnál kaphatók. Újra nagysikerű mulatság lesz az, a minek erkölcsi és anyagi sikerét a közönség szolgálatában álló derék postások bízvást megérdemlik. — Márczius! ünnepélyek. Két izben is irtunk már a megyében megtartott már­cziusi ünnepélyekről. E tudositássink ki­egószitesre szolgálnak: Tót-Komlóeon a körök a Komlóban együtt ünnepeltek. Hazafias beszédeket mondottak : 0 s e r­m á k Kálmán, Gajdács Pál, Hor­váth Pá). Körős-Ladányban ünnepélyes istentisztelőt volt a ref. templomban, a midőn a 48 as honvédek közül az elnök Nagy Gusztáv vezetése alatt testületi­leg jelentek meg. Este a polgári olvasó­egyletben Tóth József, Kovács Albert, Chilkó László mondottak az egyes kö­rökben beszédeket. Dobozon is volt isten­tisztelet, melyen Nagy Lajos beszólt a híveknek. Beszédet tartottak Aszalay Gyuia, Bay István, Puskás János. Nagy­Szénáson igen szép ünnep volt. A pol­gári körben KI ár Béla méltatta a sza­badságharcai eseményeket. Gyulaváriban istentisztelet volt, melyen Bay József mondott imát. A délutáni ünnepély is igen szépen sikerült. — Esküvő. Niederhauser Gyula, gyulai kastélybeli gazdatiszt vezette oltár­hoz a napokban bájos aráját, í rok ay Mária Leontint. Az esküvőn fényes nász­nép vett részt. — Halálozás. Egy szép ifjú leánynak kora hervadásáról veszünk hirt Buda­pestről. Kálmán Júlia, gyulai urnő műveltségei és szép ifjúsággal megáldott leányát Blankát ragadta el a kérlel­hetlen halál, vigasztalhatlan sebet ütvén szereltei szivén, kikhez élte végéig ideá­lis gyermeki szeretettel ragaszkodott, a kiknek tiszta nemes életét szentelte. Ha­lálát tüdőgyuiadás okozta. Temetése nagy részvét mellett törtónt Budapesten. — Orosháza földvétele, AZ orosházi kt pvif előtestület folyó hó 7-én tartott közgyűlésében elvileg kimondta, hogy az összes Trauttmannsdoiff-féle birtoko­kat megvenni óhajtja, részben a lakos- ; ság, részben a község számára. Jly irány-j ban ajánlatot tes? a grófnak oly érte-1 lemben, hogy a vételár és összes felté­1 telek gailapiibatésa czéljából tegyen a községgel ezembe 3 hóra terjedő kö­telező kijelentést. Ezen kedvezmény ki­eszközlésére és a részletes eladási felté­telek megbeszélésére Jankó György biró, Yangyel Szilárd első jegyző. Veres Jó zsef, Horváth Károly ós dr. Haasz Soma képviselőkből álló bizottság küldetett ki. A képviselőtestület továbbá elhatározta, hogy az összes adásvételi ügyek ellá'á sára, ugy mint a p.-földvári vételnél tör­tónt, egy 12-ős bizottságot alakit. A mult héten Budapesten járt Orosháza község megbízásából Veres József, dr. Bi kádi Antal ós dr. Haasz Soma, a czélból, hogy azon esetre, ha a község megvásárolná a gróf Trauttmans­d'o r ff féle 11.700 hold birtokot, kaphat­na-e a község olcsó és előnyös törlesz­tésű kölcsönt. A bankok elég kedvező ajánlatokat tettek s igy van rá kilátás, hogy a földvásárlásból lehetne valami. — Népkönyvtár kezelők, Dr. L u k á c s György főispán, mint a vármegye köz­művelődési egyesületének elnöke, a köz­ségi népkönyvtárak kezelésére folytató lagosan kinevezte Bánfalván Kőiben hayer Kálmán néptanítót. Tót-Komló­son Bukovinszky István ág. ev. nép­tanítót, Uj-Kigyóson M á n á s y Bélát, a ka h. kör könyvtárosát. — Szolgálati érmek a hűségért. Negy­ven esztendőkig hűséggel ós beesülettel szolgálták Háromházy Ignácz köz­ponti hivatalszolga a vármegyét, továbbá Csík Péter ós P a 1 i c s Márton] ura­dalmi cselédek is a gazdáikat, — ezek a negyven évet meghaladó időkig egy folytában tartó hü szolgálatukkal érde­melték ki a kitüntetés jelvényét. — Ügyvédek és ügyvéd-jelöltek válto« zása. Az aradi ügyvédi kamara közzé teszi, hogy M á z o r Elemér dr. Szarvas­ról Mezőberónybe tette át lakóhelyét. Bródy Ernő az ügyvéd-jelöltek lajstro­mába folytatólag felvétetett. — Gyula Seprős barakonyi h. ó. vasút vonalvezetésének felülvizsgálatát e hó 14 én kezdette meg a kereskedelmi mi­nisterium képviselője Nóvák Dániel felügyelő, kíséretében Környei Lajos mérnök mint engedélyes társ és tervező mérnök volt. A tényleges vonalvezetés­ben kifogást nem találván, a felülvizs­gálatot 19-én bevégezte ós a vasút köz igazgatási bejárásának megkezdését jövő hó 17-re tűzte ki, melyre vármegyénk, Gyula város és az érdekelt községek, valamint az uradalmak meg lesznek hiva. A közigazgatási bejárást mintegy nyolez hetie az engedélyezési tárgyalás fogja követni, ennek bevégeztével engedélye­sek u végleges építési .'tervezetet nyújt­ják be a kereskedelmi ministerhez. A vasúihoz ez ideig 450.000 frtot szereztek be (ngtdélyesek, a hiányzó 200.000 frtot a még nem szavazott Miske, Apáti, Ba­rakony községek valamint Aradmegye kell, hogy adják. Igaz ugyan, hogy Arad­megyét a Krivány-féle sikkasztás érzé­kenyen érinté, mégis lehetetlennek tart­juk, hogy a megye ezen vasút által érin­tett tiz virágzó községét egyszerűen el­hanyagolja és ne vegye tudomásul, hogy az uti alaphoz ezeknek is van joguk annyi, mint a többi azon szerencsés köz­ségeknek, melyek Krivány eset eJőtt kaptak vasutat. — Az őszi szezonra a szarvasi szin­ügyi bizottíág több pályázó közül M i c s e y György kecskeméti színigazgató­nak adta ki őszre a színkört. — Nemesszivü földmives pár. A mai anyagias korban, melyben az utilitárius eszmék főleg jobb módú földmiveseink körében terjednek, sajnos, ritka alkal­munk van jótékonyságról irni, éppen azért kétszeres ürömmel ragadjuk meg az al­kalmat, hogy nyilvános elismeréssel pél­daként bemutassuk. Pántos György ós neje Molnár Perszida, gyulai lakó sok tényét, kik a Körösön tuíi egy zsel­lér földjöket, melynek értéke mintegy 800—90Ö forint, a gyulai magyarvárosi gör. kel. egyháznak adományozták tem p'.om fentartási czélra s eme zsellérföldet nemcsak átíratták az egyházra, hanem annak haszonélvezetéről is lemondtak a czól javára. — A tanító községi adója. A közigaz­gatási biróság nemrég érdekes határoza tot hozott a felelekozeti és egyesületi ta­nítók érdekében. Tóth biró előadása alapjan ugyanis kimondotta, hogy a nép­tanítónak nem kell községi adót fizetnie Az elvi 'jelentőségű határozat törtenete a következő : A községi adó fizetése alól tudvalevőleg a legutóbbi időkig, az állam hivatalnokain kivül többek közt a nép­tanítók is fel voltak mentve. Ujabban azonban legyes községek a tanítóra is kivetették a községi adót, mert ugy okoskodtak, hogy a felekezeti ós társu­lati tanítókat kedvezós nem illeti meg. Igy a. többek között M. fővárosi igazga­tón is megvették a községi adót, Az | igazgató meg volt győződve a követelés törvénytelenségéről és ezért a tanács ós a közigazgatási bizottság elutasító vég­1 zései után panaszával a közigazgatási bírósághoz fordult, mely 2753. számú íté­letével az 1875. évi XXIX. ós az 1886. évi XXII. törvénycikkek alapján kimon­dotta, hogy a néptanítók föltétlenül, va­gyis nem tekintve azt,, hogy állami, köz­ségi. felekezeti, társulati vagy magánis­kolánál működnek-e, a községi adó alól mentesek, mely mentességtől nem fosztja meg őket sem az 1872. XXXVI. törvény­cikk, sem a közigazgatási bíróságnak a mult évben hozott 3 számú döntvénye. Ez alapon Csaba képviselőtestületi köz­gyűlése a csabai polgári iskola tanitó karát a pótadó fizetés kötelezetsóge alól egy szó többségei fölmentette. — A békési iparos önképző kör, mely nem régen alakult, első fellépésénél él­vezetes szép estólyt rendezett a mult va­sárnap. Jámbor Lajos tanitó „Sziv ós ész" czimü hangulatos költeménye volt az első pont, Jámbor .Lajosnó „Ne ölj" czimü novelláját olvasta föl nagy hatás­sal. Farkas István szép szavalattal gyö­nyörködtette a publikumot. Tyihi József ügyes monológgal, Kis Béla „Kefekötő mint költő" czimü humoros monológgal keltett nagy derültséget. — Nyugdíjazás. Dózsa Andor szar­vasi ármentesitő szakaszigazgató beteg­sége következtében nyugdíjaztatott; he­lyébe Pap István mérnök neveztetett ki. — Halálozás. Özv. E c s e d y Jánosné Sümeghy Johanna, Gyulán, f. hó 14-én 75 óve« korában, hosszas ós sulyoa be­tegség után meghalt. A boldogult matró­na, fenkölt szellemű, köztiszteletben álló derék urnő volt, a kinek a halála nem­csak a rajta bálványozásig csüggő kiter­jedt nagy családban, hanem minden ös­merősóben őszinte fájdalmat ós részvétet keltett. Temetése csütörtökön volt nagy közönség részvételével. Ravatalát szebb­nél szebb koszorúk halmozták el, a gyász istentisztelet a gyulai ref, templomban volt. Onnan Gyulaváriba szállították el, a boldogult derék nő végtisztosségóre, a ki majdnem négy évtizeden át mint köztiszteletben álló lelkósznó lakott, elébe jött a falu apraja nagyja, s könnyek kö­zött kísérte ki a ref. sírkertbe — Apfel Jezukiel tragédiája. Ezen kü­lönös hangzású név hallatára a kegyet­len muszka czárra gondolunk, ki a fe­hér-ország összes izraelita vallású lakóit kiparancsolta. Pedig Apfel Jezukiel nem Varsó táján, a Fehér Lengyelország­ban látta meg a mosolygó napot. Nagy­Váradon született ós itt nyert polgár­jogot. A nagyváradi Katona-város ortho­dox elveit azonban szigorúan tartja, kaf­tánt hord (egy kissé viseltes is már a habitus) ós olyan tincsei lógnak a füle mellett, hogy csak az ötvenes évek fő­rangú báljain láttak csak apáink olyan kifogástalan loknikat. Apfel viseltes kaf­tánjával és kifogástalan tincseivel, meg bizonynyal nagy reménységgel Nagyvá­radról Csabára zónázott s itt óhajtott polgárjogot nyerni. A kópviselelőtestület csütörtöki ülésében tárgyalta az ő lako­sitás iránt való kérelmét. Jezukielnek rendben volt az adókönyve, az erkölcsi állapota, de mi haszna —ha nincs rend­ben a kaftánja I Felszólalás történt, hogy bár nem tétetik különbség polgár ós pol­gár között, de az orthodoxiának az a merev exeluzivitása Csabán nincs rendén és vagy vágja le tincseit Jezukiel, vagy vonja le a konzekvenciát és menjen olyan helyre, ahol a ruházati szubtilitá­sok iránt nincs olyan érzéke azoknak, a kik a polgárjogot ós lakositást osztani hivatottak. Igy Apfel Jezukiel olyan ké­nyes dilemma előtt áll, a milyenben tud­tunkkal még egy Jezukiel sem volt. Vagy tincseiről, vagy Csabáról kell lemondania. Jezukiel ismerősei azt tartják, hogy föl­tétlenül az utóbbi következik be, habár Jezukielnek szépen ment dolga, hogy uton volt az Apfel milliók felé. Ez Apfel Jezukiel tragédiája. — Az árvák. Haláleset fölvétel véget jött be a minap egy jaminai asszony a hagyatéki jegy­ző, Maros György elébe. — Négyen maradtunk árvák, tekintetes uram, panaszkodik. — Négyen ? — Az ám, — Hány esztendős maga ? — A hatvannyolezadikat tiprom ? — Szép idő — folytatja az asszony, de van, közöttünk egy legkisebbik árva is' — Hát ez hány esztendős ? — Bizony ötvenkettő lesz az idén Szentmi­hálykor, kérem. Az élemedet árvák nevét aztán szép egy­másután bevezették a protokolumba. — Tüz Békésen. Tüz volt Békésen a „Roszerdő" nevezetű külső városrészen, Makai Jánosnak gyújtották fel vasárnap reggel egy nagy kazal szalmáját. A nagy szélben meggyuladt tőle több szénabog­lya takarmány, disznóólja s beleógett két disznója is. A bosszúból törtónt gyújto­gatás elkövetőjót nyomozzák.

Next

/
Thumbnails
Contents