Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) július-december • 53-96. szám

1898-07-07 / 54. szám

Ezután kezdődött a közgyűlés. Az elnöki asztalnál helyet foglaltak : Zsilinszky Mihály esperessógi fel­ügyelő, Korén Pál esperes, a közgyü lós elnökei, mint jegyzők ifj. Jeszenszky Károly, Szeberónyi Zs. Lajos, Zsilinszky Endre dr., Fábry Sándor dr. gyámintó­zeti elnök. Zsilinszky Mihály felügyelő szép megnyitó beszédet mondott, mely­nek rövid foglalatja hevenyészett feljegy­zések szerint a következő : A megnyitó. Szives örömmel üdvözli a lelkésze­ket, tanítókat, felügyelőket, egyházi el­küldötteket, akik az egyház ós az is­kolaügy szeretetében eljöttek. Üdvözli mindazokat, akik át vannak hatva an­nak tudatától, hogy egy test, egy l<ílek vagyunk a protestáns konstitucióban. Én, folytatja a felügyelő, minden egyes alka lommal, ha szavamat e diszes testületben felemelem, az egyháznak inkább társa­dalmi vonatkozású kérdéseit veszem szem­ügyre s ejtek róla szót, bizonyos esz­mei magaslatról nézve a kérdést az ide­álizmus és protestantizmus iránti nagy szeretetemben. De most leszáll az elvek magas lépcsőjéről és napi kérdést tárgya], olyan kérdést, mely mind jobban elóto­lul s ez az a n y a g i. Szépen fejtegeti, milyen nagy kitartást tanúsított a pro­testáns hivő a vallásüldözós alatt, mily nagy áldozatkészséget tanúsítottak az ősök. Ma már nem veszik el templomain­kat, inkább magunk adjuk oda, mond­ja szónok. Ma, mintha bizalmunkat veszítettük volna el, egyházi életünkben nagyon nagy az ellentmondás, a tótová zás ós az ellentót is s hogy mily külön­féle eszmekörben mozog a protestáns hivő, kitetszik most is a lelkészi fizetések állami kiegészítése kérdésében, amikor valahány beszól róla, az meganynyi más-más esz­mekörben mozog. Közmondásszerü az ág. ev. egyház szegénysége, mikor évek óta feliratoz a püspöki kar az állam se­gítségéért, amihez joga is van, mert az állam kulturfeladatait oly lelkesen ós oly odaadással egy felekezet sem szolgálta, mint a protestáns s mikor aztán sok zörgetésután az állam segítőkezet nyújtja, akkor — sajnálkozással látja — még ebben az esperessógben is akadt felszó­lalás, mely az állam segitő kezét vissza­utasítja. Szerinte meglehetős cinismus kell ahhoz, hogy mikor az erre rászo­rultnak kenyeret kívánnak, ahelyett arra biztassuk őket, hogy elvekkel legyenek megelégedve. Az arad békési esperesség­ben hála istennek, nem valami nagyon kell ez a segély, mert a mi egyházaink szeretnek és tudnak egyházunk érdekei­ért áldozni; de mégis vannak filiák, sze­génységben levő egyházak, szétszórt hívek, a kiket egyesíteni kell. Beszéde további során nagy figyelem mellett fej­tegeti, hogy mindjobban tapasztalja min­denki, hogy az egyházak szeretnek is koláikon túladni, hogy a terhektől meg­szabaduljanak. Pedig a népnek a logi Újra másfelé indult el s most már a konyhára kiabált ki. — Naca 1 Gyere gyújtsál be! Mikor visszajövet poros holmit látott, kedvetlenül elfordult s rászólott a cselédre. — Szép rend van itt. Szégyelheted magad. A lányok után a padlóra folyt le a hosszú nagy ruha, de már nem fáztak. A kályhában pattogni kezdtek a nagy száraz hasábok s az ebédlőből Tary átki­áltott hozzájuk: — Készen van a tea 1 A tante pedig busmogott a fülökbe : — Legyetek komolyan. Mindenből komédiát csináltok I Erre csak még jobb kedvük lett. Tary szertartásos akart lenni. Komolyan és ügyetlenül töltötte meg a csészéket. Az egyik kis lány kikaczagta s a nénje után kiabált, — Ugyan Petykó vedd el tőle. A két furcsa arcz ingerelte őket s mert a testvérük nagyon komoly volt, hozzá se mertem szóllani. Taryt fogták közre s körül tánczolták vele a nagy asztalt. A férfi nedves szemmel kaczagott rajtuk. — De hóbortosok vagytok. Annyi köny gyűlt a szemébe, hogy egyszerre elöntötte az arczát is a víz. — Belőletek nem válik majd harag­tartó asszony ... Ti jók lesztek, egy kis rosszaságért nem hagyjátok az ura­tokat ilyen egyedül. Egyszerre csönd lett. A leányok komo­lyan, nagyon megilletődve bámultak össze. — Nini, sir a Pista. Az asszonytestvórükre néztek, h.^y ő mit szól ehhez a dologhoz. A kis leány hozzászaladt s mikor lefejtette az arczá­rói a kezeit, melyekkel eltakarta a sze­meit, kaczagva kiáltott: — Petykó is I Arra aztán összetaszigálták őket, na­gyokat paskolva a hátukra. — No, pityeregjetek együtt, két bolond . . . kája az: előbb az iskola, aztán a tem plom. Ragaszkodnunk kell iskoláinkhoz. Rendeznünk kell a papi, tanítói fizetése­ket, a stólának sokhelyt avult formáit Alapítványokat kell összehoznunk, min­denképpen azon kell lennünk, hogy a hitélet emeltessék. A felsorolt dolgokban nem kiván határozatot provokálni; de fölkéri a gyülekezetet, foglalkozzanak vele otthon ós tegyenek meg mindent hatáskörükben. — A gyűlést megnyitja. (Éljenzés.) Jeszenszky Károly indítványára az esperesi megnyitó a jegyzőkönyvbe kerül. Esperesi jelentés. Ezután Korén Pál esperes olvasta fel évi jelentését. A jelentés sajogva em liti föl, hogy az egyházak lelkészi fize­téseinél az ág. ev. egyház van legmosto­hábban részesítve; de talán fognak ezen változtatni. A gyomai, csabai, apatelki egyház iskolákat, lelkószlakokat épitett. Az adakozási kedv föllendült, AZ espe­rességben az egyházi adományok összege 35,000 forintra rug. Éljenzés mellett je­lenti be a csabai Rudolf-gymnasium léte­sítését, melynek építéséért köszönetet fejez ki az esperesi felügyelő iránt, háláját tolmácsolja a kormánynak. Az egyházi vagyon kezelési szabályrendeletek elké­szítését flürgős szükségnek jelzi. A con­firmációról is hosszasabban jelent, ha az iskola jól teljesiti feladatait, akkor az V., Vl-ik osztályból nyerhetjük a konfirman­dusokat, de ez nem mindenütt van igy. Meleg szeretettel kéri lelkósztársait és a tanítókat, hogy az iskolaügy emelése ér­dekében tegyenek meg mindent. Panasz­szal emliti a jelentós, hogy több egyház a kathekizációt nem veszi komolyan, mert a növendékeknek csak 10°/o-a részesült ez évben hitoktatásban, Ezután feltűnő melegséggel áldoz Nicodem János, Nóvák Dániel, Hegedűs Mihály elhunytak emlé­kének, érdemeik jegyzőkönyvbe foglalá sát kérve. Az egyházmegyében született 1976, meghalt 1205. Eskettetett 458, nem vette az egyházi áldást föl 7 mátkapár. Kilé­pett az egyházból 27, 115-tel kevesebb, mint tavaly. Az esperes évi jelentésére L i n d e r Károly, Osepreghy György ós dr. Zsilinszky Endre tettek megjegyzé­seket, mire az esperes jelentésd tudomá­sul vétetett. Választások. Erre aztán egyes megüresedett állá­sok töltettek be ós pedig esperessógi jegyző lett S t e 11 e r Árpád, egyházi törvény­széki biró Institorisz Kálmán, gyám­pénztári ügyész dr. S a i 1 e r Vilmos, számvevők Kemény Károly, Gally Gyula, iskolaszéki tag D o n n e r Lajos, pénztárvizsgáló-biz. tagja Povázsay Máté, tankönyvbiráló-biz. tagja U h r i n Károly. Szeberónyi Zs. Lajos egyházi jegyző lemondván, helyébe Frint Lajos (Arad) választatott. Szeberónyi az espe­resség bizalmáért, Frint a megválasztásért köszönetet mondott. Frint Lajos az esküt azonnal letette. Az egyházmegyei pénztárak kezelé­sére készítendő szabályzatok beterjeszté­sére Szeberónyi Lajos Zs., Fábry Sándor dr, K o r o s y László, Gally Gyula kéretett föl. Jelentés az iskolákról. Ezután Láng Gusztáv iskolaszéki jegyző olvasta föl az iskolaszóki jegyző­könyvet. A jelentós erős és tanulságos summázata az iskolák belső munkájának ; néhol kritikai megjegyzésekkel, általános ságban pedig örömmel jelenti, hogy a magyar nyelvi eredmény kiváló. A mező­berényi iskolák tanszernélküliek, az apa­telki iskolák fejletlenek, a csaba-jaminai iskolák egy részénél visszaesés tapasztal­tatott. A jelentós indítványozza, hogy az egyes tantárgyak mód.-zeres feldolgozá­sára bizottság küldessék ki. A Zsedónyi jutalomra jövőben első helyen W a 1 1 n e r Jánost, második helyen B r ó z i k Károlyt, harmadik helyen Benczúr Györgyöt ajánlja a bizottság. E jelentésről a határozati javaslatot Zsilinszky Endre dr. mutatta be, előterjesztve, hogy ha a gyermekek a tanév elején nem ve­zettetnek az iskolába, s e körül a lelké­szek mulasztottak, akkor a lelkészek fegyelmi kereset alá vonassanak. Ajánlja a javaslat W e n i c h Károly csabai, 50 évig becsülettel működő tanító nyugdíjaztatását. Szeberónyi Zs. Lajos a határo­zati javaslattal szemben fejti ki nézetét. A nópoktatásügyi törvény szellemét tart suk be ; de ne tulszigoruan járjunk el. mert ezzel elidegenitjűk a híveket. Ha­sonló értelemben szólt Bajcsy János, azt óhajtván, hogy ne„ legyen az egyház a kormány zsandárja. O is, mint Szeberé­nyi, Wenich tanitó ellen enyhén ós a helyzetet figyelembe véve, hajtaná végre a nyugdíjazást. G á 1 i k Mátyás (Apatelek) igazolá­sul elmoDdja, hogy hétszer hirdetlek Apatelken pályázatot és hetedikszer végre örömmel üdvözölték az első és egyetlen pályázót; de ez az egy pályázó is 73 éves volt, a kit azonnal „nyugalosaba is lehetett volna küldeni. (3 tanított tanitó helyett. Elviseli a gáncsot, mert olyan 8 gyereke volt, a kit még Wlassics ő excellenciája se tudott volna megtanítani (Derültség). — Az esperesség helyezzen nekik tanítót, ők szívesen fogadják. A bemutatott határozati javaslatok elfogadtattak. Az esperesség a részletes módszer­tan elkészítése végett Korén Pál es­peres elnöklete alatt bizottság küldetett ki Zsilinszky Endre dr., Németh Lajos, Láng Gusztáv, Kemény Pa), Wallner János, Gally János, Tyehlar Károly ta­gokból, akik kötelesek munkálatukat a jövő ülésen bemutatni. A szarvasi főgymnasium ós tanító­képzőről szóló jelentés tudomásul véte­tett. Ezzel kapcsolatosan előterjesztetett a csabai ev. egyház indítványa, mely szerint az arad-kékési esparességnek van Csabán gymnasiuma s erre megvan adóz­tatva, ez esperesség egyházai mentesse­nek fel a szarvasi gymnasium föntartási költségei viseletétől, — A közgyűlés, (Szeberónyi Lajos, ki azt óhaj'otta. hogy a főgymnasiumot vegye át a ke­rület, H a a s z Sándor hozzászólásai után) elfogadta azon határozati javaslatot, mely szerint felhivivja a gymnasiumot fentartó testületet, hogy keressen módot az adó zás megszüntetésére, vagy legalább is mérséklésére. Vagy fordítsa, amennyiben a tanárok most már állami nyugdijat fognak élvezni, az egyházak nyugdíj hozzájárulásait a fentartási költsegekre. A csabai gymnasiumról szóló jelen­tést, hogyíiz kifejlesztés alatt áll, örven­detes tudomásul vette. A számvevőszók jelentése az egyes egyházak számadásairól több nyomós mulasztást sorolt fel. Igy .apatelek szám­adásai nem lettek aláirva, Mezőberény II. egyháza nem vezeti a számadásokat az esperesseg által elfogadott minta sze­rint, a mult évi adóhátrálókot csak talá­lomra határozta meg, Szemlakon még mindég pozsonyi mérő szerint szedik a hívektől a gabonát. A közgyűlés az es­perest a legerélyesebb eljárásra hívta fel e mulasztásokkal szemben. A költségelőirányzatot az egyházak két példányban november 15-ig tartóz nak az espereshez benyújtani. A s z e m 1 a k i híveknek felebbezé­sét az istentiszteletek nyelve ügyében tárgyalta ezután a közgyűlés, mely a fel­lebbezést nem fogadja el és visszaadja. A csabai negyedik lelkészi állás A csabai ág. ev. egyházközség ha­tározatát a negyedik lelkészi állás szer­vezésére ifj. Jeszenszky Károly is­mertette illetőleg előadta, hogy a negye­dik lelkészi állásra vonatkozólag a csa­bai presbitériumban határozat hozható nem volt, mert a hivek határozat nélkül oszlottak szét. A határozati javaslat fel­hivandónak találja a csabai ág. ev. egy­házat, hogy adjon felvilágosítást, miként kivánja a gyakorlatban megvalósítani a zsinati törvények rendelkezését, a kerüle­tekre való beosztást ? Felhívja az egy­házat, hogy nyilatkozzék, mikor akarja a lelkészi állást létesíteni? Zsilinszky Endre dr. a határo­zati javaslattal szemben más ós helyes léssel fogadott indítványt tesz : neveze­tesen indítványozza, hogy felelő-ség terhe mellett utasittassók a csabai egyház, hogy a IV-ik lelkészi állást szervezze ós mint teljesen elintézett dolgot jelentse be a legközelebbi közgyűlésen. Bőven ismer­teti a hat éves huzavonát, melynek leg­nagyobb viszássága az, hogy ha a kis egyházak látják, mint lehet a zsinati törvények rendelkezéseit nagy egyház nak kijátszani, ez anarchiára vezet. Szeberónyi Zs. Lajos nem kiván megtorló intézkedéseket, legjobbnak látná a türelmet, mert ma a lelkészi állás csak adóemeléssel oldható meg, ez pedig re­cenzust keltene, attól megakarna kímélni az egyházat. Bajcsy Já os hasonló szellemben szólal föl. Kegyelemdöfés lenne ma az adóemelés; lennének papjaink, de nem lennének hivek. Fábry Sándor szintén a zsinati törvények minden vonalon való gyakor­lati érvényeért tör lándzsát s azért hoz zájárul Zsilinszky Endre indítványához, de a felelősséget s a megrovást kihagyná. Kocziszky Mihály, G á 1 i k Má tyás, Jeszenszky Károly szólaltak még föl, elnök tapintatosan összegezte a vitát s végül kimondotta, hogy a csa­bai egyház utasittatik a lelké­szi állás felállítására. Zsilins zky Endre dr. ismerteti a csa­bai ev. egyház község határozatát, mely ál­lást óhajt foglalnija csekély lelkészi fizetó sek kiegészítéséről szóló törvény ellen, mely Rérti az egyházak autonómiáját és arra tesz indítványt, hogy az esperesség papjai ne vegyék igénybe az országos állami segedelmet. Ézzel szemben a ha­téiczati javaslat napirendre térést indít­ványoz, mert a törvénnyel az autonomia sértve nincs, ámbár kifejezést ad annak is. miként az országos törvénnyel az 1848. évi XXII. t.-cz szelleme kifejezve, megoldva nincs. A határozati javaslattal szemben Szeberónyi Zs. Lajos fejtette ki egyéni álláspontját, jóllehet tudja, hogy kisebbségben van ; de felszólal azért, nehogy könnyelmű indítványnak lássók, a mit a csabai egyház bemutatott. Oppo­nálni lehet, mert hiszen a törvény is emberi munka és igy lehet tökéletlen. E',zel szemben az elnöklő felügyelő tette meg észrevételeit, melyet vázla'o­san föntebb feltüntettünk sezzel e kissé politikai izű indítvány a napirendről egy­hangú akarattal levétetett. Abray Lajos előterjesztéséhez ké­pest kimondatott, hogy egy kölcsönös prot. biztosító intézet létesíttetik. Az em­lékiratot Abray írja meg, mely ki is fog nyomattatni. A többi ügyek jelentéktelenebbek voltak A közgyűlés egy órakor véget ért. Bankett. Ezt követte a Fiúméban igen jó han­gulatban lefolyt bankét. A pecsenye fo­gásnál falemelkaddtt Z s i 1 i n s z k y Mihály és az összes magyarországi fe­lekezetek legfőbb inspektorara, a király egészségére üriti poharát. R:adó éljenzés felelt a szép felköszöntőre. Fábry Sándor dr. alispán igen szép eszmegazdag beszédben élteti az egyéni ki/áló érdemei után fölemelkedett Zsi­linszky Mihilyt, ugy is, mint a köz­oktatásügyi kormányzat vezérét, ugy is, mint e kerület felügyelőjót. Nagy tet­szés zárta be ezt a lendületes hévvel előadott beszédet. Korén Pál az espereségnek és az egyháznak jó barátjaira mond áldomást Fabry Sándorra ós Haász Sándorra. Haas z Sándor: Mi szívesen veszünk részt az egyházi életben, mert vonzó erő az esperessógben a barátság, ezt az erőt az esperes mozgatja, irányítja. Őt élteti. Igen szép beszédet mondott ifj. Je­szenszky Karoly, majd Korén Pal a két Z-<i!inszkyre, Mihalyra es Endrere, kinél nagyobb lokálpatriótái Csabának nincsennek és kiknek közéleti múltjából, jelenéből annyi siker sarjadzott. B e n k a Gyulában is felébredt a bölcsődal, a szülőföld szeretete Csaba iránt, élteti a gymnasium tanári karát. Bukovszky János viszont az igazgatók mintaképét látja Bankában, őt és a szarvasi tanárokat élteti. G á 1 i k Mátyás a lelkészi és taní­tói kar egyetértéseórt üriti poharát. Végül Korén Pál mondott nagy figyelem mellett szép beszédet. Ha semmivel se tűnik fel Csaba, de abban tündököl, hogy tanítói kara olyan, hogy a 31 között jelenleg kivetni való egy sincs, lelkiismeretes munkások ők ós a 31 között van egy, a kit talán ta­nítói minőségében utoljára üdvözlünk most. Németh Lajos igazgató egészsé­gére emeli poharát ós kivánja, hogy még sokáig jó egészségnek örvendjen. Nagy tetszést keltett ez a szép pohárköszöntő is. Ezzel asztalbontás következett. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Az autonom vámtarifffa. Budapest, julius 6. (Saját tud. táv.) Még mult óv deczemberben indítványozta Enyedi Lukács képviselő, hogy a kor­mány az autonom vámtariflfa tervezetet dolgozza s azt a ház elfogadta. Ma jelent meg az erről szóló hatal­mas könyv s annak tartalma szenzációt kelt. A tervezet megvitatására a keres­kedelmi miniszter julíu9 14-re tanácsko­zást tűzött ki a városháza közgyűlés termébe. Nem alkusznak. Budapest, julius 6. (Saját tud.' táv.) Madridból jelentik : A spanyol miniszter­tanács a harcztéri helyzettel foglalkozva, kimondotta, hogy az amerikaiakkal nem alkuszik, hanem folytatja a liarczot, mig csak egy katonája lesz Spanyolországnak. A panama botrány hőse. Budapest, julius 6. (Saj. tud. táv.) Párisból sürgönyzik, hogy II e r c z Cor­nél, a Panama botrány főhőse ma meghalt. Száz gyomai gazda Mező­hegyesen. — A tanulmányi kirándulás. — R o h o s k a Mihály főszolgabíró ve­zetése és H á z y Imre főjegyző szerve­zésével a gyomaiak is meglátogatták a szép mezőhegyesi pusztát. Megérkezés után Szila sy Pál

Next

/
Thumbnails
Contents