Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) július-december • 53-96. szám

1898-09-08 / 72. szám

XXV. évfolyam. B.-Csaba, 1898. Csütörtök, szeptember hó 8-án. 72. szám. KÖZLÖNY POLITIKAI es VEGYESTARTALMU LAP. Szerkesztöségj: Apponyi-utcza 891/

4 az. (Zsilinszky-féle házi a hova lap szellemi részét illető közleményeit küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenkint kétszer; vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre 3 forint. — Negyed évre 1 frt 50 kr. Egyes szám á a 8 kr. Előfizethetni: hely bűn a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor lehat, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jónevű fővárosi és külföldi hirdetési iroda. Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/, sz. (Zsilinszky-féleház hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. A kiegyezés. Az ellenzék azt hiszi, hogy a kormány az engedékenység kátyújába rekedt, mikor kilátásba helyezte az önálló rendezkedést és azt törvénykönyvbe iktatta a képviselőház. A törvény szerint, ha május hó elsejéig nem voltak a kéj, viselőház asztalára letéve a kiegyezési javaslatok, akkor a kormány utasittatik az önáíló berendezkedések megtételére javaslatokat benyújtani. Az ellenzék pedig, amely kormány buktatási czélból még az osztrák ház szabályokat is olvassa, azt a magyarázatot adja a dolgoknak, hogy mivel az osztrák képviselőház elnapoltatott, ott a Badeni kiegyezési javaslatok benyújtva nincsenek, mert az osztrák képviselőház szabályai szerint, ha egy törvéuyt a ház berekesztés előtt le nem tárgyal, az semmis, azt újra be kell nyújtani. Az ellenzék tehát azt vitatja, hogy nincs benyújtva s igy a magyar kormánynak niucs más választása, mint az önálló berendezkedés. Csakhogy ez az ultima ráció. És a kormány eddigi magatartásából kitűnik, hogy a véletlen körülményeit nem használja föl Ausztria ellen. Az a fiskális politikája és Bánffy szofizmának bélyegezte ezt a magyarázatot — hogy mert az osztrák házszabály szerint a kiegyezési törvényjavaslatokat az ottani kormánynak újra be kell nyújtania, hát nem is volt májusban benyújtva. Be volt biz az. A fix terminust a benyújtásra ők betartották. Ez — gondoljuk — azért volt, hogy a kiegyezési kérdéseket tegyék Ausztriában a politikai kérdések gerinczévé, az áldatlan faj és nyelvi harczok helyett. Magyar szempont szerint pedig mi kívántuk a fix időpontot, hogy föltétlenül biztosak legyünk arról, hogy a kiegyezés határidőre elkészül. De hát ki biztosit arról, hogy el nem készül? Bánffyt kecsegteti a remény, hogy az osztrákok eszökre térnek. Hiszen elvégre is az osztrákok többet koczkáztatuak, mint a magyarok. Hinni lehet, hogy mégis megcsinálják a kiegyezést, melyet a koimáuy „a törvény határai között és az ország gazdasági érdekeinek figyelembe vételével akar.

u De a politikában a „kec^egtetés" nem tényező. Hiába kecsegteti magát Bánffy az osztrák parlamentbe vetett reményével, ha az be nem válik. Mi lesz akkor? Erre is megfelelt Bánffy ; az lesz, hogy érvényesülni fog az 1898. I. t.-c. 3. § áuak rendelkezése, vagyis a magyar kormány benyújtja az önálló intézkedésekre vonatkozó javaslatokat. Milyenek lesznek azok? Erre akarta a képviselőház harcziláztól égő ellenzéke Báuffyt rászorítani, azi kivánva, hogy mondja meg, mik lesznek, minők lesznek ez*k az önálló rendelkezések? A kormányelnök azonban kitért a válaszadás e részéről. Bizonyosau súlyos okok következtében. Iudokolása az, hogy egy talán bekövetkezhető esetleges kérdésre programmot adnia időlopás lenne, de azt semminemű parlamenti szabály nem követeli. Azok az okok, a melyek Bánffy szájára lakatot tesznek, aztán erősen megindítják az ellenzéki fantáziát. Miért hallgat Bánffy? ^ Egy ellenzéki publicista szerint azért, mert nem lesznek azok önálló rendelkezések, csak ismétlése (rosszabb kiadásban) az 1867-iki kiegyezésnek és törvénybe iktatja, tekintet nélkül Ausztriára. Ebből aztán az fog következni, hogy az osztrákok, ha a 14-ik §-ból fölszabadittatnak, visszafogják a kiegyezést dobni. Nini, az ellenzék még fél ettől, pedig az ő elvei szerint örülnie kellene, ha ez — megtörténik De persze, nem történik meg. Mi a válaszadás módjából arra az eshetőségre kombinálunk, hogy az 1898. I. t. cz. 3. §. szakában kívánt önálló rendelkezések a ház elé, ha szükség lesz rá, a törvényjavaslat be fog nyújtatni, melyben a vámkérdés minden vonalon elintézést nyer. A végrehajtás. záradékban azonbaii utasíttatni fog a kormány, hogy Ausztriával szemben milyen cautálékkal s meddig ne alkalmazza a törvényjavaslatot; a viszonosság minden tételeiben világosan fog precziziroztatui. Ez egyéni vélekedésünk, mely per sze teljeseu szétbomlik, ha az osztrákok e l/ó 26-án eszükre térnek és megcsinálják a kiegyezést. — A csaba-apáczai vasút törvényjavas" latát kedden mutatia be Bántfv D z ő miniszterelnök a távollevő Diniéi mi níszter fölkérósórp. A vas-ut engedélyezéséről szóló törvényjavaslatnak kinyo matását és szétosztását a Ház elhatározta s előzetes tárgyalás végett a közlekedésügyi bizottsághoz utasnja — Puszta-Szt-Tornya a képviselőházban. Justh Gyula az országgyűlés keddi ülésén terjesztette be a puszta-szt. tornyai lakosok kérelmét a község önálló jellegének további fenntartása érdekében. A kérvény a kérvónyi bizottsághoz utasíttatott. Mint jó forrásból halljuk, ha a a kórvény sokáig fog a kérvényi bizottság retortáján átmenni ós P. Szt.-Tornya önálló jellegenek határideje letellőben le-z, akkor maga JuUh önálló interpelíáczió alakjaban hozza a képviselőház elé a község megszüntetés ügyét. Gazdasági egyletünkből. — Szikjavitás. — Műtrágyázás. — Kiállítás Bécsben, Szegeden. — Szemle Szolnokon. — Az éneklőmadarak védelme. — Folyó ügyek. — Elmúlt a nyári szünet. Iskolák, törvényház, egyleteink körében újra megkezdődik a munka. Gazdasági egyletünk vasárnap tartotta a nyári szünet után első ülését ós mint az alábbi tudósításból kitetszik, — sok üdvös dolgot intéztek, vitattak meg. Sikert kívánunk ebben a dolgos esztendőben, biztosítva az egyletet, hogy e mezőgazdálkodási megyében ismerjük kötelességünket mely a sajtóra vár, ós az egyesületi tevékenység nemcsak infor máczió részében lesz lapunkban teljesen hűen megírva, de a közgazdasági kérdéseket magunk is állandó figyelemmel fogjuk kisérni. Az ülésről tudósításunk a következő : Z - i 1 i n s z k y Endre dr., igazgató elnök bevezetve beszédét, hogy a nyári szünet után bizonynyal élénk tevékenység fog az egyesületi életben megindulni. általános, a gazdaság minden ágára kiterjedő eszmegazdag beszéddel nyitja meg az ülést; beszédének foglalatja, hogy a sikeres munkásság megHogyan kerültem én Menyházára ? — A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárczája. — Szép őszi nap volt. Vasárnap délután nagy tömegekben hullámzott a nép a váradi utczákon és setatereken. Az óriási vörös plakátok vastag betűkkel hirdették, hogy a szomszéd Bálintfürdőben nagy látványosság leend. Maga a világh rü B ondin mutatja be hajmeresztő légugrásait. A nagy pibczról induló vonatokon tele vagonokkai siettek a kirándulók a Bálintfürdőbe. Jegyet váltottam tehát én is s 10 perez múlva már a kies fürdőben voltam. Annyi nép ritkán gyül egybe a Bá lintfürdőben is 1 Boldog volt, a ki a százados fak árnyában helyet kapott. Sokáig szaladgáltam erre arra, mig végre helyet kaptam. Éppen h végső asztalnál volt egy üres hely. Hirman ültek az asztalnál: egy öreg nr leányával é§ egy idegen, Kérdésemre, el van^-e foglalva a hely, azt a íüle.-eDgő választ nyertem, hogv m-m. Rögtön helyet foglaltam, azaz foglaltam volna, ha nem kellett volna magamat bemutatnom : Rétesfalvi Tuhu um vagyok, AZ öreg ur is motyogott valamit, miből azt következtettem, hogy a nevét mondja és aztán a ki-asszonyra mutatva érthetően mondá: „Elvira le ányom". E szóra : „Eivira" fejembe szököü a ver, mert eszembe jutottak mind azon jeles tárcza czikkek, melyek e név hor dobóinak, jó es rosz tulajdonságait Ráfael ecsetéhez méltóan ecsetelték. Es ha időm, illetőleg pennáin ós tentám lett volna, azaz ha költői vena lakott volna keblem b*n, hirtelen ömlöngő dalt zengtem volna az én Elvirámról, száz: pardon! c->ak asztaltársnőmről. Akkor még nem is sejtettem, hogy jövendőbeli oldalbordám mellett ültem. Pedig ugy lett. A jó bor és lelkesitő zene mellett ugy megbarátkoztunk az öreg Himmelfeszttel és mondhatom a leányával is, hogy azóta mindennapi vendégük lettem. Minden vasárnap ugyanazon asz tálnál, — a hol Elvira kisasszonnyal megemelkedtem — ültünk rendesen, midőn a Balintfürdőbe kirándultunk. Néhány hónapi ismeretség után. mely idő o y kellemesen telt el, boldog vőlegény lettem. Elvira enyém lett, odaköltöztem apósom házába. Oh ki Írhatná le, — mily boldog fészek volt ez a miénk 1 ValahányszorElvirára esett szemem, mindannyiszor ujabb kellemet, ujabb bájt fedeztem fel benne ; egy egy mosolya, kaczagása, dala ujabb meg ujabb varázserőt kölcsönzött neki; pedig már ekkor teljesen ismertem, azaz : gondoltam, hogy ismerem. Kevesen jártak hoszánk ós mi sem ig n mentünk máshová. Egymást — ugy látszik — teljesen kielégítettük. A boldogsig azonban olyan, mint a feített fazék, htmar lekopik róla a festék, ugy történt nálunk is. Ap'tsom hirtelen meghalt. Gyász boíult kicsiny csaladunkra. E váratlan esemény feleségemet ugy lesújtotta, hogy ágyban fekvő beteg lett; midőn némileg felépült, orjosi tanácsra eladván városi házunkat, Acsfalvára költöztünk. Ott feleségem c-akhamar magához jött; a falusi levegő, meg a kellemes társaság jót tett neki; ott volt az uradalmi intéző, a gyógyszerész, több földesúr családja ós az orvos ur kedves személye ; azért mandom személye, mert nem volt csaladja. A mily nagy volt örömem, hogy feleségem t nagy csapást, mely őt ?pja elvesztéval érte, hanqar kiheverte; épp oly nagy vqlt bosszúságom, midőn észrevettem, hogy Elvira nem a régi többé Ugy tetszett, mintha nem is az orvosság, hanem az orvos ur kedves személye gyógyította volna meg; mert, a kedvesen látott orvos ur akkor is tapogatta feleségem üterét mikor már nem is volt beteg; aztán oly gyakran járt a házhoz, hogy ha minden látogatását meg kellett volna fizetni, egész vagyonúik nem lett volna elég az orvos ur tárczája folytonossági hiányainak eltüntetésére. Sőt némelyek már szarvakat is véltek felfedezni mindinkább nagyobbodó homlokomon 1 No, ez nem jól van igy, Tuhutum 1 mondám magamban midőn kint a mezőn az ökrök u án jártam. Itt valami; tenni kell és pedig mennél előbb ! Most az egyszer ón állok be orvosnak. Mind a kettőt ki kell gyógyítanom nyavalyá jókból Tudom már, mit tegyek s biztos vagyok benne, hogy orvosságom sikeresen fog hatni. Szinleliem az idegest, adtam a haragost. Néha-néh<\ törtem-zuztam, ami kezem ügyébe esett. Felesegemet szidtam, mint rossz ós hűtlen asz szonyt. Előre láttam, hogy ez igy nem tarthat sokáig. Csakugyan feleségem és az orvos kezdtek sugdotódni; elhatározták, hogy tébolydába visznek. Egyik hü cselédem hiven értesített róla, hogy mit vó geztek a hadi, illetőleg orvosi tanácsban. Egy szép napon — miről előre értesítve voltam, — feleségem utánam jött a kertbe s szokatlanul barátságosan, sőt mondhatni, hízelegve simult hozzám és azt a tanácsot adta, menjek Menyházára ótt talán — úgymond — újra visszanyered régi jó kedvedet. — Óh nagyon szívesen szóltam én — ha azzal.kedvedre tehetek. Ki nem hallgatna a kedves feleség tanácsára? — Igen, — kórlek —, menj el egy kát hónapra, (mért nem egész évre?) az jót fog neked tenni — igy folytatta a kedves. Az orvos ur megígérte, hogy elkísér, nehogy az uton valami baj érjen. Ahá értem már 1 A terv tehát készen állt ; bevisszük az öreget — mint már t. i. engem — a bolondokházába és akkor nem zavarhat bennünket senki emberfia ós a világ sem tehet szemrehányást, mert hisz mindenki tudja, hogy az öreg elméje meghibbant. Hanem ez terv éppen az én malmomra hajtotta a vizet. Én is kész voltam a tervemmel. A mint az angyalföldi hires ház elé értünk, hirtelen leugrottam a kocsiról ós beszaladtam a házba s bejelentettem, hogy egy veszélyes bolondot hoztam, ki orvosnak képzeli magát, pe dig csak kopott földesúr. A mikor az orvos ur u ánam odaért, már két markos legény várakozott rá, hogy megfogja és a megfigyelő zárkába vigye. Hiába tiltakozott az orvos ur, a legények nem is hederítettek rá, hisz tapasztalatból tudták, hogy minden odakerülő bolond azt kiabálja, hogy ő nem bolond. Én pedig siettem Menyházára, mint a ki dolgát jól végezte, hogy kedves feleségem tanácsára használjam a fürdőt; hasznait is. nem csak nekem, hanem a feleségemnek is. Ibi& Hogyan ápoljuk arezunk szépségét. Irta : Hódító Asszony. — Mi a szépség? Harmónia. Maga az arcz szépsége természetes az azt takaró bőr állapotától függ. Szép ez a bőr, ha normális, ha egészségből üde, ha sima és ha fénytelen Hogy valaki szőke-e, vagy barna; az függ a rosszaktól. Európában több a barna mint a szőke. Minél északra lakik az európa. annál fehérebb. A skandinor vérerei meglátszanak. Azért nem is fehér már, de rózsaszínű piros.. A bőr szine függ a digment (ver festény) mennyiségétől, mely a bőr rétegébe van j rakódva. A bőr akkor a legszebb, ha hamvas máskép matt. Hamvassá teszik a bőrt & faggyumirigyek. Ha ezen mirigyeknek sok a váladéka, akkor az arcz veritókes zsiros, ha pedig keveset akkor az arcz pergamenszerü. Persze oda van a szépség, ha bibircs