Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) július-december • 53-96. szám

1898-08-28 / 69. szám

Melléklet a „Békésmgyei Közlöny* aug. 28-iki számához. mát hevenyészett a vasúti vendéglőben, melyre meghivta a komissió összes tagjait. Már a harmadik csöngetésre teljes gőzzel robogott a jókedv és nagyon csöngették már a harmadikat, hogy tessék kiszállni, a mikor K ü p r i mérnök ezeket mondotta : Már hogy mi menjünk. Már hogy mi nem vagyunk függetlenek. Tagadom 1 Mi oda megyünk, a hova küldenek ; s azt t e s z s z ü k, a mit parancsolnak! Pajor Emiliát ismeri Békésmegyében mindenki, a ki 25 év óta színházba jár. Pajor Emilia kiváló primadonna és a színháznál ugy hívják örökifjú. Történt, hogy Szathmáry Károly jeles vidéki bonvivant-szinész elvette Pajor Emilia primadonnát s igy együttesen sokáig szedték a művészi babérokat. Történt azonban az is, hogy ráuntunk a dicsőségre s Lippára vonulva — fűszeres boltot nyitottak, mely immár kitűnően prosperál. Legalább igy irják ezt Lippáról, a hol valósággal lelkesednek az uj boltospárért, borsáért, cukráért, kávéjáért, kulimászáért petróleumáért, stb. Egy kis „jó borsót", meg jutalomjátéki attikai sót is lehet kapni nálok. • Hát az a Eubos gyerek már meg mit csinált j Mert azt mondotta neki a mennyasszonya: — Szégyeld magad Árpi, megint lumpoltál ? a szivének irányozta a pisztolyt s megakart halni. Ilyenek ezek a szerelmes színészek 1 Az egyik grájzlerájt nyit. A másik a halálba rohan! És ezt mind a szerelem tevé, — énekli ha felépül a Rubos és énekli a kedves Pajor Emilia, mikor leméri a — szalámit. * Történt a héten egyik lakatos műhelyben, hogy a lustaságáról ismert inas egy félnápig eldevernyált valahol. Kollációzott a piaczon s a gazda nem győzte eleget várni. Elkeseredve szólal meg a gazda : — Te, szerencsétlen! Te még a csaba-apáczai vonatról is le fogsz késni. Mit csinálsz akkor, ha aztán három napig kell a másik vonat indításra várni ? * Egy vidéki lap „A két megcsalt" czimen tárcát közöl. Ebben a következők is foglaltatnak : „Szorosan megállt a szénakazal mellett." „Nem bírt tovább menni, megállt, mert megkellett. Balladaynak hívják a hőst. Talán azért oly marad oly balladai homályban, hogy miért „kellett" Balladaynak szorosan megállani a szalmakazal mellett ? A virágnak megtiltani nem lehet. Bucsa község szervezése. Hirül adiuk már, hogy F.-Gyarmat község képviselőtestülete egyhangúlag elhatarozta, hogy a bucsaiak jogos ki vanságat teJjesni. Szervezi mindazon allásokat, meiyek Bucsa községi jel legenek megalkotásához szükségesek. Csak dicseret és eiismeres illeti meg a derek község képviselőtestületét, hogy nem zarkózva el szukkeblüen a pecuniaris érdekek saiczai közé, hallgatott az ész szerüseg, az emberszeretet ób méltányos ság szavaira s igaz magyar jóindulattal hoz áldozatot polgártársai javanak elő mozdítására. Mert tényleg tarthatatlanok voltak az eddigi állapotok. — Hisz hallatlan az, hogy egy jogallamban megtörténhessek olyan dolog, hogy együtt éljen egy ember csoport, mely ezreket fizet allami, megyei, községi, vízszabályozási ós egyéb adók czimén s ezért úgyszólván semmi viszon8Zolgaltatásban se részesüljön. A bucsaiak podigelmondhatják, hogy eddig nemcsak a magyar államnak, de még a vármegyének is mostoha gyer ménéi voltak. Mert a törvényeket ugyanoly szigorral alkalmazták rájuk, mint azokra, kik az alladalom terheinek vi Béléséért annak oltalmában és kedvezóseiben is részesültek; — azonban ők — messze esve minden város és községtől, elszigelten élve egy nagy pusztaságon, csak zaklatásairól es az adófizetés köte lezettségéről tudták, hogy létezik egy nagy hatalom, az állam, mely kérlelhetetlen pontossággal szedi be rajtok a kivetett adókat. Méltányos ós igazságos tehát, hogy végre-valahára értök is tegyenek valamit 8 F .-Gyarmat község csak egy olyan kötelesseget teljesit, melyet már a magyarság és a humanizmus érdekében is meg kellett tennie, mikor a bucsaiak jogos kívánságainak létesitéseért anyagi áldozatot hoz. A képviselőtestület határozata alapján egy bizottság megy ki Bucsára, hogy az ottani telepen egy alkalmas épületet keressen, mely községháza ós jegyzői lak gyanánt lenne használható. A községre nézve egy kész ház megvétele mindenesetre előnyösebb lesz. A bucsai telepen több csinos épület található, meiyek mind nagyon alkalmasok arra, hogy községháza gyanánt szolgáljanak. Uj épület emelésére most már sem elegendő idő nincsen, sem az építéshez ezükeeges anyagok beszerezve nincsenek. Fej ér László, köZBégi főjegyző mar beterjesztette a képvise'Őtestület határozatát 0 s á n k y Jenő főszolgabíróhoz, hogy az a törvényhatóság jóváhagyását kieszközölje. A főszolgabíró egyúttal előterjesztést tett a vármegye alispánjához, hogy a bucsai jegyzői állásnak — anyakönyvi ügyekben hatásköri joggal leendő felruházása iránt felterjesztés tétessék a belügyminiszterhez. Ennek sürgős kieszközlésére már azért is szükség van, hogy a szegény pusztai nép megkíméltessék attól a sok lótásfutástól, melynek az uj anyakönyvi törvény életbeléptetése óta van kitéve. A pusztán lakó emberre nézve min denképen terhes a törvény betartása. Akár ha gyermeke születik, akár ha valamelyik hozzátartozója elhal. — Ha az anyakönyvvezetőnól nem jelenti be a kellő időben a családjában beállott változást, ugy halálos bizonyosságra veheti, hogy mint kihágót megbüntetik. Télvíz idején, mikor az utak járha tatlanok, úgyszólván lehetetlenség a törvény által előirt kötelességeknek eleget tenni. Megtörtént tény, hogy a szegény, pusztaságon lakó paraszt halottját kénytelen volt a padlásra feltenni s csikorgó télben két napig is ott tartani, mig a 22 kilométer távolságban lakó halottkém nek. anyakönyvvezetőnek ós a papnak bejelentette, hogy nála hálozás történt és a temetésre az engedélyt kinyerte. Azonban a halálesett bejelentéssel csak akkor gyűlik meg még igazán a baja, ha valamelyik hozzátartozója ragályos betegségben halt el s az orvos azonnali eltemetósét rendeli. A törvény értelmeben az anyakönyvvezető nem fogadhatja el a temetés után történő bejelentest, hanem köteles utasítani a felet, hogy a bejegyzés teljesítésére a főszolgabírótól eszközöljön ki engedélyt. Nem lehet rá panasz, a szeghalmi szolgabiróságnál az engedély megadása érdekében gyorsan intézkednek. Rendszerint telefonon szólítják fel az anya könyvvezetőt jelentésenek bekütdasere. Azonban a legjobb indulat és a legnagyobb gyorsaság mellett is nem egyszer megtörténik, hogy a megszomorodott ember csak negyednapra juthat vissza csa ládja körébe. Hogyne volna hát keserű a pusztaságban lakó paraszt. Hogy ne válnék szocialistává. Arról nincs fogalma, hogy ezt a sok körülményességgel biró elja rást a törvény rendeli. Ő csak azt latja és tudja, hogy neki Poncziustól-Pilátushoz kell futkosnia, a doktornak, sirásónak, papnak, kántornak fizetnie kell s hogy meg ne büntessék, napokig kell tarisznyából élni s egyik hivataltól a másikhoz vándorolni. Egész odyssea, mire családja körébe visszakerülhet. Természetes tehát, ha elégedetlen s ha szomszédjával összekerül, szidják az urakat, mert ugy okoskodnak, azért talalták ki ezt a sok vexaturat, hogy a szegény embereket boszzantsak. Szivéből gyűlöli tehát a kabátos embert s hacsak teheti, messze elkerüli, mert abban nem lát egyebet, mint az ő zaklatóját. Azért szocziál-politikai szempontból is Bzükséges, hogy a bucsaiak jogos érdekei mielőbb kielégítést nyerjenek. Bízunk tehát a vármegye törvényhatóságának jóindulatában, hogy a legköze lebbi megyegyűlésen elfogadja és jóvá hagyja F.-Gyarmat képviselőtestületének határozatát s Bucsának megadja a községi jelleget. Luk ács György főispán már eddig is mindent megtett, hogy a fenforgó akadályokat elhárítsa. A községi szervezetmegalkotása után még egy postahivatal felállítása volna kivanatos. A főszolgabíró ugy véli, hogy a hivatal vezetésével a telepen levő egyik tanitó lenne megbízható. A postahivatalra már azért is szűk ség lesz, mert a f.-gyarmati képviselőtestület határozata alapjáa a bucsai anyakönyvi kerület a következő pusztákat foglalná magában : Nagy ós Kis-Bucsa, Nagy és Kis-Kirittó, Görbesziget, Ra konczás, Kertóssziget, Nagy-Sárrét, Di vikizug, Monostor ós Kis-Halas. Ezen, a megye egész észak-keleti csúcsát el foglaló mintegy 14000 cat. holdnyi területen körülbelül 2000 ember ól. Már a jó közigazgatás szempontjából is igen kívánatos, hogy a szolgabírói és egyéb hatósági rendeletek közvetlenül s ne az anya-község utján kézbesittes senek a bucsai jegyzői hivatalhoz. A postajárat fentartása a posta kincstárra épen nem róna valami nagy terhet, mert a kisujszállás-dóvaványai vasút mentén, a szomszéd Jászkun-Szolnok megyében fekvőPuszta-ecsegipo8ta állomásosak 7—8 kilométer távolsagra esik Bucsától, tehát egy carriol-postajarat fentartása elég olcsón lenne eszközölhető. Ha a postahivatal felállítása mellőztetnék, ugy a mostani nehézkes állapotok továbbra is fenmaradnának s az összeköttetés fentarthatása czóljából F.-Gyar mat községnek állandóan egy lovas küldönczöt kellenék alkalmaznia, már pedig iótartás és az alkalmazott díjazása majdnem annyiba kerülne, mint a menynyibe egy harmadrendű postahivatal fentartása. A bucsai telepen divó építkezési rendszer tovább nem tartható fenn, mert a házak meglehetős rendetlen vonalakban épültek, az utczák nagyon szűkek. A telek tulajdonosok csak azon iparkodtak, hogy minél nagyobb belterületet foglalhassanak el, a mi tűzbiztonsági szem pontból is kifogás alá esik. Szükséges tehát, hogy a vármegye építkezési szabályrendelete Bucsára is kiterjesztessók s uj épületek emelése csak is a politikai hatóság tudtával ós jóváhagyásával történhessék, mert csakis igy lehet remélni, hogy a szépészeti kívánalmak figyelembe vétetnek. ÚJDONSÁGOK. — Városi közgyűlés. Csaba képviselőtestülete hétfőn delelőtt 9 órafcor rendkívüli közgyűlést tart a községi fővógrebajtói, adótiszti ós jaminai adószedői állásnak választás utján való betöltésére. Stefkovics György ós társai telekeladási ós a Simay féle por a vételi ügy megszavazása ós a községi évi vizsgálathoz bizalmi férfiak kinevezési tárgyában. — A vármegyei legtöbb adot fizetők névjegyzéke. A varmegye igazoló választmánya folyó hó 19-én tartott ülésében a legtöbb adót fizetők ideiglenes névjegv zekét az

t1899 ik évre egybeallitotta, amely a vármegye alispánja által még e h^t folyaman közszemlere fog kitétetni. — A névsorban . elsőnek 78 350 frt 30 kr. egyenesen államadójavai gr Wenckheim Frigyes, mig u'olsónak — 213. szám ala't — T. Veres György békési birtokos, 338 frt 85 kr. allami aduvai van felveve. Mimhogy a legtöbb adót fizetők között többen vannak olyanok akik nem laknak a varmegye területén s tagsagi jogukat mar az előző években sem gyakoroltak Bekésmegyében, ennélfogva am^nnviben ezek a hozzájuk intézet felhívásra kije lentik, hogy a tagsagi jogukat nem e vármegyében kívánják gyakorolni, az esetben a névjegyzék végleges összeál litása alkalmával, helyettük a névsorban következő legtöbb adót fizető egyének fognak felvétetni. — Orvosok gyűlése. Az „orsz. orvosi szövetség bekósvarmegyei fiókszövétségé" dr. Zöldy János főorvos elnöklete alatt e hó 30 án, délután 3 órakor Csabán, a városháza nagytermeben tartja rendes évi közgyűlését, malyen az alapszabályok módosítására kíKüldött bizotuág tesz je- j leniest, könyvtárnokot választanak ós esetleges indítványokat tárgyalnak. — Hivatalvesztésre. A vármegye alispánja O m a z t a Elemér Csaba községi volt közgyámot hivatalvesztésre itólte. A súlyos ítéletre az adott okot, hogy Omazta a magángyámoktól átvett péazeket nem szállította be a pénztárba, AZ elsőfokú fegyelmi Ítélet még két fokon megfelebbezbető, a közigazgatási bizottság fegyelmi hatósága ós a belügyminiszter elé. Addig az állás véglegesen be nem tölthető. — Békésmegye központi választmánya szeptember hó 2-án ülést tart, hogy döntsön azon felszólamlások ügyében, melyet a képviselőválasztásra jogosultak névjegyzéke ellen beadtak. Mindössze hárman kérik felvételüket a névjegyzékbe. — Csaba város az alumnaumnak. Csaba város tanácsa előterjesztést tesz a legközelebbi közgyűlésnek, hogy a Csabán létesítendő főgimnáziumi tápintézet részére fjándókozza oda alapítványul azon mintegy 2000 frtra menő összeget, mely a körösi ármentesitő pénztárban mint föl nem vett összeg maradt. Ezen gazdátlan kétezer forint a város tulajdonába ez óv végén megy s ha a közgyűlés — a miben nem kételkedünk — megszavazza a Rudolf-tápintézetnek az összeget, akkor az első nagyobb alapítvány fog rendelkezésre állani, mert eddig — sajnálattal kell megjegyeznünk — az adakozási kedv állandó alapítványok tételében nem igen mutatkozott. A tanács ülésen kimondották még, hogy mivel az aratási és csóplósi munkálatok befejeztettek, — a házankónti gyűjtés meg fog indíttatni s mindegyik kerület részére kijelöltetett az esküdt, a ki ezen gyűjtést foganatosítani fogja. Bizunk benne, hogy Csaba társadalmának emberszeretete e széles vonalon megindított gyűjtés során fényesen fog megnyilatkozni. — Országos tornaverseny. Nagyarányú lesz a csabai országos tornaverseny, me lyet a csabai egylet tíz éves jubileumára rendeznek. A verseny védnökéüel B e r z e v i c z y Albert, a képviselőház alelnöke, Zsilinszky Mihály közokta tásügyi államtitkár ós Csaba képviselője, Beliczey István, az egyesület tiszteletbeli elnöke kárettek fel. Az országos szövetségbe tartozó társegyletek részvétele biztosítva van ós a 14 versenyszámból álló műsorra tömeges nevezés remélhető. A tornaverseny nagy rends zősége ma, vasárnap délután 5 órakor a tornacsarnokban ülést tart; a tárgy fontosságát tekintve, a tagok teljes számmal való megjelenése óhajtandó. — A kardinális Békésmegyében. Már tavaly nagy ünnepet jeleztek Endrődről, a hol a tudós főpapod S c h 1 a u c h Lőrincz drt várták a bérmálás szentségének kiosztására. De akkor az ünnep a balsikeres esztendő miatt elmaradt. Most vesszük hirül, hogy a bíboros főpap a jövő hó folyamán Lndrődre érkezik, a hol a hivek nagy fénnyel fogják fogadni. A püspök G r ó c z Béla címzetes prépost vendége lesz. — A törvénykezési szünat vége. Hónapok óta törvényszéki rovatunk elárvult, mert a gyulai törvényszéknél a bűnügyek végtárgyalása szünetelt. Most hetfütöl kezdve a végtárgyalások hétfőn és csütörtökön kezdeteiket vesz k s akkor ismét megtelik a törvényszéki rovat az ő szomorúan érdekes hireivei. — Tűzoltó-parancsnok választás. A rimaszombati önkéntes tűzoltó-egylet M i c h n ay Gyula lőgymnasiumi tornatanárt főparancsnokul választotta s e tisztség elfogadására küldöttség kérte fel. — Az égés és az ijedtség halottja. Békésről jelentik ezt a megható esetet. Barna Sandornó békési asszony, a férjének dólebédat fő'.ött. Megrakta a nyilt tüzet s azt mondta a kis leanyanak, Ziófiuak : — Zs fikóm, vigyázz a tűzre, mig zöldséget hozok a kertből. A kis Z'ófi aztán a tűz körül sertepertélt, de szoknyája tüzet fogott s vesztére a kis leány elkezdett szaladni. Ettől még jobban lángra kapott a ruha s a mint egész lángtengerben állott a leány az utczán, ijedtség közben elesett. Mikor a szomszédok oda értek, a kis hat éves Zíófika kiadta lelkét. — Egyháztagok összeirasa. A kondorosi evang. egyházközség tagainak száma a legutóbb megejtett összeírása szerint 2217. Az egyház alapításakor, 1887-ik évben. 1611 volt a lélekszám. — A város kenyere Csaba városánál három állas van üresedósben. A fővógrehejtói, egy számtiszti és a jaminai adószedői állás. A fővógrehajtói állásra,jóllehet még ma ós holnap délig adhatók be kérvények, 30 pályázó adta be kérelmét. A jaminai adószedői állásra egyhangúlag Riesler Károly fog megválasztatni. — Még egy vonatot kérnek a kondorosiak, mely a Bpest felől Szarvasra este 6 órától érkező vonathoz csatlakozzék s Orosházáig közlekedne. — Öngyilkosság a hitvese mellett. Ro mantikus módon igazolta be Szőllőssy Sándor, békési lakos, hogy ő a felesége mellett akar meghalni. Szőllőssy elválva élt a feleségétől, e miatt nagyon elbusulta magát. Tegnapelőtt éjjel belopódzott a felesége lakószobájába s mikor észrevette, hogy a felesége elalszik, kötelet vett elő és felkötötte magát a mestergerendárá. Hajnalban felesége rémülve vette észre, hogy a mestergerendán egy megkékült ember teste lóg, annál nagyobb rémület szállotta meg, mikor a holttestben férjét ismerte meg. Szőllőssy egyébként már megette kenyere javát. 65 éves ember volt s kissé jobban szerette az alkoholt, mintsem kellett volna. — A zöld asztal mellől. Csaba város tanácsa pénteki ülésén a következőket tárgyalta: Saskó Kálmán kérelmére azt javasolja a közgyűlésnek, hogy végkielégítésképpen részére 100 frt utalványoztassék. — A csőszök, lovasrendőrök fizetésemelést kérő Írásaikkal elutasittatnak. — Javasolja a tanác

a, hogy a községi adóösszeirást a kültelken végző számtisztek részére 1 frt 50 kr napi élelmezési költség utalványoztassók. — A tornaegyesület országos versenyére a tanács a pálya létesítését megszavazta. — Indítványt tesz a közgyűléshez Jaminában 952 frton tüzfecskendő beszerzésére. — Két kérelmet, melyben az érdekelt házak tulajdonosai azt kérték, hogy náddal fedhessenek, a tanács elutasította; de egyben a tett ajánlatokra, hogy a város vegye meg a Lestyan József és Zsibrita Pál házait, a tanács megszabta azok házainak árát, melyet hajlandó pár tolólag ajánlani a kozgyülésnak. — Hirtelen halálozások. Békésen nagy részvétet keltett Zilahi Józsefnek, egy riika becsületességü aggastyánnak elhalálozása. Zilahi 82 éves volt s hosszabb ideig mint községi pénztárnok