Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) július-december • 53-96. szám

1898-08-18 / 66. szám

XXV. évfolyam. B.-Csaba, 1898. Csütörtök, auausztus hó 18-án. f 66-ik szám. BEKESMEGY EOZLONT POLITIKAI es VEGYESTARTALMÖ LAP. Szerkesztőség^: Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap éa csütörtökön Apponyi-utcza 891/„ BZ. (Zsilinszky-féle ház) a ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre 3 forint. - Neg d évr

0 j ffí 5

Q ^ """ i-— —' — iii-.ff i-•-• i í &QVQ8 S28ÜÍ 3 4 8 Kr, ' hova lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon.™-,, .... lehet, évnegyeden belül is. ^fizetni bármikor Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jónevü fővárosi és külföldi hiix ^ irod

a Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/

t sz. (ZsiJinszky-féle ház hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési díj készpénzzel helyben fizetendő »Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Mi van a kiegyezéssel ? Megfelelhet-e e kérdésre a sajtónak ez az organuma, mikor a politikai közélet nagyobb organumai is jóformáu a mellénygombjaikon találgatják s e babonás bizonytalanságok szeri >t iruak a „helyzetről." Az olvasó közönség a legteljesebb módon nyugodt lehet. A lapok kolumnás tudósításai merő tapogatózások s a miket egy napon a melléuygombjaik suggerálnak, azt lerombolja a másnap. Azért vannak a legellentétesebb értesülések. A magyar lapok egy része a „magyar álláspont" győzelméről ir. Ellenben a legfrissebb Magyarország ezt a leghatározottabban megczáfolja. Azt mondja, a magyar törvényes álláspont teljesen elveszett. Ez bizonyos és kétségbevonhatatlan. Merészen és félreérthetetlenül van ez mondva ; de azért még sem szabad készpénzül fogadni. Mert akkora merészséggel írják az osztrák lapok is, hogy Ausztriának vége, ime a magyarok rést törnek a nagyhatalmi álláson, a törvény védelmében erőszakolják ki érdekeiket: az önálló vámterületet. Melyiknek van igaza ? Talán egyiknek sem. Döntés nem történt sem ide, sem oda. S nem is fog 24-ike előtt történni. Valószínű, hogy az osztrák parlamenttel méj egy kísérlet fog történni, szeptember elején öszszeliivják, hogy talán a veszélyes helyzetben az osztrák németek hazafiasságára apelláljanak. Vagy — mert bizonyos adatok hiányában csak e fajta vagylagos modorban lehet beszélnünk, — »ár történt döntés, melyről eleddig csak Ő Felsége, Tliun és Bántfy tudnak. Ez a döntés valami módon áthidalása a kérdésnek. Talán, ugy, hogy vámszövetség létesülne szerződés formájában. Eddig annyi szivárgott ki, hogy Báijtfy miniszterelnök szándéka szerződést kötni Auszlriával, amit az önálló rendelkezésre fönntartott kétségtelen jogunknál fogva bármikor megtehetünk. Jogunk van, sőt a törvény rendelkezésénél fogva köteles ségüuk, ha az osztrák népképviselettel megegyezés nem jöhet létre, fölbontani a két állam eddigi vámegységét és gozdasági életüuket külön berendezni, ami azonban csak közbeeső vámsorompó utján lehetséges. Bécsi liirek szerint Magyarország csak forma szerint érvényesiti jogát, a megkötendő szerződés a jelenlegi állapotot meg nem változtatja. E sze rint beterjesztenék a kiegyezési javaslatokat s ha az osztrák parlamentben nem volna törvényerőre emelhető, a magyar országgyűlés azt mondaná ki : mig az osztrákok a vám kérdéseiben viszonosságot gyakorolnak, az önnálló vámterület kijelentése mellett, — felfüggesztjük Ausztriával szembeu a vámszövetséget. Kétségtelen, hogy ha ez az értesülés igaz lenne, akkor nem jelentene ez egyebet, mint a provizóriumnak öt évre való kiterjesztését. Még talán ez lenne a legjobb. Az az áldatlan küzdelem,, amit most megvívunk, nem sok hasznot hoz sem nekünk, sem az osztrákoknak Tekintettel a fennálló kereskedelmi szerző désekre, az önálló vámterületnek nagy értelme és jelentősége nincs t • • nyugodtan várhatnók a dolgot s au

; ° de hü megőrzésével a magyar ér<?' keknek, — készülhetnénk vagy egy szerűen a számitások eszközlésével a? önálló vámterületre, vagy valamely biztos normativun.mal a kiegyezésnek nem tiz, hanem hosszabb időre való megkötésére. A politika semmi egyéb, mint színjáték. Számtalan a politikai kulissza, a hova nem lehet vizsgaszemuek tapadni, a mi pedig előttünk lefolyik, már csak szin és színváltozás. Ezért nem látjuk mi sem, hogy mi is lesz a mai nagy káosz közepette. Csaba város közgyűlése. Csekély érdeklődés mellett nagyon álmosan indult a kedden délelőtt tartott közgyűlés és ha a mérnök magánmunkáiatairól készített szabályzat nincs napirenden, akkor az egész tárgysorozat csakhamar lemorzsoltatott volna. E tárgynál azonb.m Kovács Mátyás oly irányban szólalt fel, hogy van a városnak fizetett mérnöke, miérl fizessenek még külön is? Felvilágosították a felszólalót, hogy e díjszabályzat a mérnöknek hiványilag biztosított magánmunkálataira vonatkozik és éppen a közönség érdekében hozatott Adakozó kedvben is volt íi közgyűlés, mert a magánóvó tulajdonosoknak a jövő tanévtől 400 frt helyett évi 600 frtot juttatott, a végrehajtóknak, ha eredményesen működnek, — nem fizetésemelést, de jutalmat helyezett kilátásba. Az ülésről tudósításunk a következő : A biró megnyitva a közgyűlést, felolvastattak a havi jelentések az adóbehajtásról, mely kielégítő, a pénztárvizsgalatról, hogy a pénztárak tételről-tételre, okmányok ós kötvények egyenkint át^egáltattak, mindent rendben találtak. ój e£

h®

zban 1

6 egyént gyógykezeltek egyént J

r

t 30 kr, a szegényházban 30 £0 kr kiadl

al

í és ez egy hóban 138 frt A pénztíftkozott a városnak, terjesztetett, hoggálatból kifolyólag elő1860-ik évtől kezű árvatári pénztárban van, mely a mostamsok oly kötvény fogalmazásunak nem fepónyben előirt nak ujakkal való kicseróleeg s azokA közgyűlés ennek es»közlésizüksóges. Béla város ügyészt bizta meg. H a á n Bodoc ki Antal zené-z illető mert 38 frt kórházi költséget kelíf, fizetni érte, sem Csaba, sem Gyula neu akarja elismerni. Bodoczki bár Csabán született, de szülei nem voltak lakositva, gyermekkora óta Gyulán lakik, most majd a miniszter dönt ez illetőségi ügyben. A csabai mészárosok kérelmére az alispán megengedte, bogy a vágóhídon naplemente u'án is vághassanak. A tanács javaslatára az állatorvosnak mint biztosi dijat kis marha után 50 kr, nagy marháért 1 frtban állapított nng. Az alföldi gazdasagi vasút igazgatóságába 3 évi megbízással a közgyűlés H a a n Béla ügyészt küldötte ki. A Csabán épülő dohánykisérleti állomás lótesithetósét a közgyűlés építési anyagok adásával segítette elő. Most a kir. mérnök 150.000 drb téglát és 250 kubikmóter homokot kór ós ezt a közgyűlés utalványozta. A katonai barak esetleges építését, a mennyiben a tanscs kimutatta, hogy a kincstár négy év alatt eszállá^o ás czimén Csabán 15,000 frtot fizetett ki, — elvben elhatározta. A kanálisi szőlők helyén léle?ü.ő uj városrész tervét mutatták be, mely általános tetszésben részesült. A közgyűlés „BékésmegyeiK8zlony"tárcája. Legyünk gyógyszerészek I — A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárczája, — Előljáró beszéd. Ugy vagyok én evvel a folytatással, mint az a bizony o* ánglius, a ki egy alkalommal az inasával krumpliföldön lo vagolt keresztül. Egyszer^ visszafordul az ur inasához: — John I szereted a krumplit? — Yes, mylord. Husz esztendő múlva megint erre lovagolnak. Hátra szól az ur. — John ! Mivel ? — Vajjal. Én is elke díetn ezt a históriát, de én már azt sem tudom, mi volt a czime. A ki elolvasta az elejét, ha el nem felejtette, emlékezni fog rá; a ki nem olvasta, nem veszített semmit. Tekintettel arra, hogy multkorában elcselekedett irka firkámnak ígért folytatását szerkesztő ur egyhangúlag óhajtotta, nem tudok a uiegnyila kozott közóhajnak ellenállani s egy patyikus 24 órójaból elmondott 12 órát, folytatom a 13-ikka

1. Mindazonáltal, saját közvéleményem oda irányul, hogy a mennyiben az olvasó közön-ég azt találja mondani, hogy ugyan miért méltóztatott okvetetlenkedni evvel a hiábavalósággal ? Hat ezeknek tartsa a hátát a szerkesztő u-, mint a ki egyedüli oka annak, hogy most ismét elrablók jobb ügyre érdemes 10 perczet az olvasótól. Ha jól emlékezem, az ebédtől állottunk föl. Következne az ebéd után comotió. — Ho-hó 1 a munkatárs urnák ne legyenek effele igényei. Örüljön ha kettőt jót szippanthatott a ozigarettájából, a többit, a helyes munka felosztás elve szerint, majd elvégzi a princzipális ur, a kinek a mindenféle csalhatatlan arcamok ára fejében behordott piczulák, édes álmokat vásárolnak pihenésben fáradt pilláira. A munkatárs ur csak menjen ki a patikába, mert Tóth Nagy Istvánné ifjasszony nagy hangon követeli, hogy aszongya: — Adja vissza azt a reczét, a kit a délelőtt igy hagytam. — Nem hagyta itt lelkem, hanem elvitte a mediczinával együtt. — De biz itthagytam, replikázik a megbőszült matróna, — mert nincs nálam. Na evvel e

!dbcurálhat;egy jó negyedóráig, a vége mégis az, hogy Tóthné aszszonyom nem hiszi, hogy elvitte a reczát s azt valahol a sok pletykazásban el vesztette, hanem hiszi azt, a mi jobban quadral a gusztusához, hogy t. i. a pa tvikus ur, az isten tudja miféle okbó

1, megtartotta a riczét magának. Mond is — kifelé m-nve morogva valami olyanfélé', hogy hat jó volna, ha valami irást adn i, nehogy még egyszer megvegyék az or vosság árát. Eddig a vén asszonyok járták a patikát, most jönnek a kisdedek és a csecsemők. Egy kis lányka, mig a harmadik utczából idejutott, öiszeszedte minden barátnéját, beállítanak négyen. — Az egyik egy kis szutykos ezédulát nyújtogat: — Olvassa el, oszt agyik olyat. A papírszeletre csakugyan van valami karmolva, de ezek olyan hyeroglifák, hogy aztuiyan semmiféle archeológus ki nem oetüzi. — No kis lányom,eredjetek haza s kérjetek egy S'.ebb ezédulát, mert ezt nem lehet elolvasni. Egy darabig még ők is nézegetik, forga ják a ezédulát, végre elmennek. Kis lány Nro 2- Iszonyú nagy ban gon fortissimo: azt izente ides néném, hogy agyik háromir .... deczescendó : — háromir . . piano : háromir Nos ? Pianissimo: romir . . . (már a „há"-t nem is mondja.) — Elfelejtetted kis lányom ? Hát mire kellene az az •rvosság ? — Nem tum 1 — Milyen formán mondták, gondol kozz egy kicsit. Nem gondolkozik a kis kedves egy cseppet se, hanem elkezd keservesen sírni, csak ugy hullnak a könnyei. Alighanem telepaticus sejtelmei vannak, miszerint ha orvosság nélkül megy haza, ides néném megdeklinálja. Ezt már most meg kell nyugtatni, hogy menjen szépen haza s kérdezze meg még egyszer. — Mivel pedig, hogy meg se moczczan, adunk neki még egy kis ezukrot is. csakhogy menjen. így aztán a ezukornak örülve, de a következményektől félve, nagy busán elballag. A csecsemők, oh a drága kis ártatlanok 1 Ezek n°m kérnek semmit, hanem a mint bejönnek a kedves mamájukkal, éktelen orditásban törnek ki. Igen, mert épp most kioozta meg a doktor bácn Ez egy hétig, ha nadrágos embert lát, rögtön ordít, mert mindeniket doktornak nézi. Ezt azután a mamája, hogy elhallgattassa, oda hozza a dolgozó asztalhoz, hol kis reservoirban halak ós hattyúk úszkálnak, ezeket mu togatja. Bámulja is egy kis ideig, azután okvetlen bele akar a vizbe nyúlni, mi vei pedig a mamája nem engedi, most már azért ordít. Örd t addig, mig elnem mennek. Mehetnek már, fellármázott még két aranyos babát. Ezek már kantusban sivalkodnak. El-el hallgatnak egy minu táig, hogy annál erősebben törjenek ki — a csapkán db. A j^mákat nem nagyon konfun dálja a dolog, hozzá vannak szokva. El kezdenek az egyik le, a másik fel a patikába promenádlizni, ütögetvén tenyereikkel a kis ártatlannak mindkét he miazferáját, a mi ugy látszik jól esik nekik, mert el-el hallgatnak. A sarokban ülő tanyai ember is fel áll, hogy : már csak megnézem ezeket a jószágokat (mármint a halakat.) Mikor jól megnézegette, megszóllal : — No hát szép portékák 1 Ugyan kérem szeretettel, hat hogy csakugyan élnének ezek ? A patyikus praxi, ki roppant szereti a rosz viczczeket, kap az alkalmon s ő válaszol: élnek bizony, hisz látja, hogy úszkálnak. — Oszt mivel élnek? Hát ki micsodá?, tódítja a szót Aeskulap bűvös mesterségének jövendőbeli támasza, az a fekete, látja? No hát az megiszik minden nap egy fél liter fekete kávét czukorral ; do az a sárga, csak sárga dinynyét eszik ugorka salátáv; 1. Nagyot néz a magyar. Látszik az ábrázatján, hogy nem hiszi, de azért cmk ráhagyja. No szip tud lenni. Eitelik a délután, az este is. Többkevesebb variáczióval ismétlődnek a dolgok. A délutánból sem hiányzanak a vénasszonyok, mert hát ezekből mindig és mindenütt kell lenni. Elpanaszolgatják egymásnak bajai kat. Igen érdekes lehet a discurzus, mert suttognak, az egyik csak a fejét lógatja, hol hátulról előre, hol jobbról balra, közbe-közbe a nyelvével csudálkozik. * Lefeküdni készülnek. — A napi fáradalmak után megérkezik a principális ur is. Össze számítja az álomhozó piczulákat. Jó ójszakat kíván és megy. Jó éjszakát neki, de nem a munkatárs urnák, — reá még várnak éjjeli gyönyörűségek is. Elhozzák a receptet — a mit még délelőtt irt az orvos, éjjel 11 órakor! — Ugy czélo tunk, hogy majd csak jobban lesz, dehát már tovább nem akar-