Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) július-december • 53-96. szám

1898-07-03 / 53. szám

— Á vizbefuit legények. Vasárnap, — mint nekünk Szent-Andrásról jelentik, gyorsan hire futott, hogy ott két fürdőző legény közül az egyik vizbefuit. A falu nép.: hamar talpon volt és kiváncsian leste, kinek a hulláját veti föl a szőke folj ó. Osgyán János 19 éves ifjú még egy társával kiment a szabad folyóra s átakarta úszni a Köröst, a folyó közepe felé még figyelmeztette társa : — Jöjj vissza, jobb a part mentén fürödni. — Ott rossz. Kicsi a viz. 0 s g y á n t aztán elfogta a görcs és segélyért kiabált, de társa rémületében nem tudott segiteni rajta s odaveszett. Édes anyja, mikor hirét vitték fia vizbe­fullásának, elájult s mikor segély mel­lett felocsúdott s a Körös-partra igyeke zett, hogy fiának holttestét lássa, több­ször ájulva esett a földre. Az édes anya mélységes bánala mindenkit meghatott. — A fürdőzésnek egy másik áldozata Szarvason volt. Braun Mihály 19 éves vasúti munkás a vasúti hid melletti kubikgödrökben fürdött s belejutott egy két méternél mélyebb gödörbe, hol, mert úszni nem tudott és segitség sem volt közel, belefúlt. — A szaporított csendőrség. Az egész határon csenő, rend és békesség vagyon, de hogy minden békebontás elfojtassék, az aratás tartamára az orosházi csend őrség 8, a bánfalvai 6 és a tót-komlósi hat csendőrrel megszaporitt-itott. Eddig az aratás békében megy és valószínűleg minden zavar nélkül fog lefolyni. — Csaló a vasúti peronon. Pénteken a csabai állomáson egy nagy szédelgő okozott sokaknak bosszúságot. Az utasok fosztogatója a legjobb helyet foglalta el s ott nagyhangú reklámot övezett a de rekára, hogy ő egy krajczár ellenében egy iskátulya gyujtófát ad. Sokan lépre is mentek a szédelgőnek, akinek a száján kelletett leguritani az egy krajczárt, mire szokás szerint a vas-zsebéből ki kelletett volna szórnia a gyujtófát. De biz abból semmi sem lett ós szidták bár hogyan, a szédelgő arcpirulás nélkül tűrte ós fügét mutatott. Sőt még ha „tettlegesen bán­talmazzák" is a vasútnak ezt a szódel­gőjét, aligha tesznek benne kárt, mert a legény vasból való és a magyar automata gyár állította ki az utazó emberiség bosz­szantására. Felkérjük az állomásfőnököt, dobassa ki ezt a gyufa-automatát, mely csak ígér gyujtófát, bekasszirozza az egy vasat, aztán nem ad semmit. — A néhai krajczár. Még két napja van a régi krajczárnak, aztán kimennek a forgalomból és csak is a két fillérest fogadják el. E naptól a koronaértékre számítás lép előtérbe, nincs tehát kraj­czár és a sarki szegény irgalomvadászó koldus reszkető ejaka sem egy krajczárt fog kérni az irgalomtól, hanem azt fogja kérni: — Kérek két fillérest, fizesse az is­ten vissza ezerszeresen. A két filléres lesz azonban a legkis­sebb váltópénz, mert az egy filléres első öt millió darabjának még hírmondója sincs. A pinczérek, czigányok és egy „borra való" czimén adót szedő ember­társunk tisztára elsikkasztotta őket. Sze­gény embernek sokszor okozott az im­már haldokló krajczár keserűséget. A gazdag előtt meg nem volt a krajczárnak semmi jelentősége. Mégis legyen emléke közöttünk, utódából p&dig a két filléres­ből legyen mindenkinek egész maga­zinnal. — Az uj okmánybélyegek. A magyar korona oreságai területén 1891. évi áp­rilis 1. óta forgalomban levő magyar ok­mány bélyegek helyett 1898. évi julius 1-től kezdve koroDa értékre szóló uj bé­lyegjegyek hozatnak forgalomba külön­féle színekben. A jelenleg forgalomban levő okmány bélyegek jul. 1-je után csak ez évi 8ug. hó 31-ig áiusithatók és hasz­nálhatók, amikor azután forgalmon kí­vül helyeztetnek. Szeptember hó 1-től kezdve tehát csakis az uj bélyegeket szabad használni és eláiusitani. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. A népboldogító. A héten óriási érdeklődés mellett a gjulai kir. löivényszék a magyar tzo czialitták vezérének, Csizmadia Sán­dornak bürjpürét tárgyalta. Azzal volt \idolv8, hogy márczius 18-án az osztály elleni gyülölelet sziló beszédet tartott Puszta-Szent-Tcmyán. — A híres vezér 28—29 éves körüli* jól táplált, jól ruhá­zott alak, kinél ugy látszik, nagyon ki fizeti magát a szoczializmus, mikor beázél, hangja kimért, ünnepélyes. Az egész tárgyaláson nyugodtan viselte magát, csak olykor rándult meg izgatottan arcza, mikor a vádhatóságot képviselő Tóth Ferencz kir. alügyész hatalmas beszédé­nek érvei, mint súlyos kövek gördültek alá. A jogász körökben is feltűnő beszéd­nek részleteit közöljük. Az elhangzott vádbeszédet a ^közönség éljenzéssel fo gadta. I ó t h Ferencz dr. kir. alügyész szép beszédéből következőket közöljük : Te kintetes kir. Törvényszék I Ha végigte­kintünk az emberiség fejlődés történetén, azt tapasztaljuk, hogy annak minden mozzanatán kidomborodó jelenségként tűnik fel az egyenlőség, a jobb anyagi lét utáni törekvés, de azt is tapasztaljuk, hogy mindig voltak egyesek, kik az em­beriség e nemű törekvését arra használták fel, hogy magoknak tőkét kavicsoljanak, anyagi jólétet teremtsenek meg : ezt cse­lekedte terhelt Csizmadia Sándor is! — Magam azt tartom ós helyesnek találom, hiszen minden embernek maga iránti kötelessége, hogy minél jobb anyagi jó­létre törekedjek, s ez méltánylást érde­mel mindaddig, mi? a törvényes korláto kon belül megengedett eszközökkel ós módokkal czéioztatik, azonban midőn az erőszakosság teréra lép át, az már üldö­zendő, s oly egyénekkel szemben szigo­rú megtorlást igényel, — pedig C izmadai Sándor ezt cselekedte, midőn 1898 már tiu3 18-án a Puszta-szt.-!ornyán néhány száz ember jelenlétében megtartott nép gyűlésen ezen szavakat használta : „Hit­vány, ingyenélő a mai uralkodó osztály, kik kizsákmányolják a munkás osztályt és élősködnek a többin". A vádlott ta­gadja, hogy ezen kifejezéseket használta volna, de beismeri, hogy „vannak olyan ingyenélők, kik a munkásosztályt kiakar­ják zsákmányolni" kifejezéseket használ­ta, tekintve azonban Szalai József dr.. Bartha Mátyás, Rácz János és Maruzsa Gergely hit alatti vallomását, igazolva van hogy terhelt Csizmadia Sándor az incri­minált szavakat használta s nyivánvaló, hogy az uralkodó osztály alatt a föld birtokosok ós tőkepénzeseket értette, mi­után pedig a terhelt ezen ténye nagyon is alkalmas arra, hogy a jelen állapotok­ban az agrár socíalistikus mozgalomnak idején a munkás köznépet rendes munka­körétől elvonva, a szenvedélyek felger jesztése mellett a társadalom egyik-má sik osztályú elleni gyűlöletre ós ellen sógeskedésre indítsa, mely következmé­nyeiben nemcsak a közbékét veszélyez­teti, súrlódásokat, összeütközéseket idéz elő, hanem még az állam komoly létét is megtámadja, a gyűlöletet tartalmazó volta miatt, — stb. stb. A beszédet kövelte Csizmadiának minden atomjában szoczializmussal teli tett beszéde. A törvényszék itélethoza talra visszavonult s Csizmadiát 2 heti államfogházra ítélte, mely ellen ugy az ügyész, mint vádlott felebbezett. Az öcsödi sikkasztás. Mindenkor borzadalmas kopasz fa laival, néma csendjével, zöld teritőivel a gyulai törvényszék bünfenyitő terme, hova a bűn viszi kiaszott testet bűn­hődni, de legrémesebb akkor, a midőn egy olyan felett mondanak Ítéletet, ki évek hosszú során át a bünt üldözni, a törvényes rendet fentartani volt hivatva. Győri Imre öc?ödi jegyző ós tár­sainak sikkasztási ü^yét tárgyalta a gyu­lai kir. törvényszék dr N y i s z t o r Ador­ján elnöklete alatt a hétfői napon; a vádhatóságot dr. Tóth Ferencz kir. al­ügyész képviselte. Győri Imre védője K e 11 e r Imre ügyvéd s Dezső Ferencz, Pápai László és a többi vádlott védője pedig dr. Frankó László ügyvéd volt. Azzal vádolták Győri Imrét és társait, hogy Öcsöd község kárára 1150 frtot el­sikkasztottak A., dolog ugy történt, hogy Dezső Ferencz Öcsöd 1 özség fogyasztási adóhivatalának pénztái noka kölcsön kért a közsr'g ől 1150 frtot. A község, hogy g kérelemnek ele­get tehessen, koksön vett kötelezvé­nyekre a gyámpénztárból 1150 frtot s átadta a fogyasztási pénztárnak. Mult az idő, a hetek, hónapok, midőn egyszer Győri beállit a gyámpénztárba és a gyámpénztárnokkal ós ellenőrrel aláirat egy nyugtát, mondván nekik : „írjátok alá, majd erre megkapjátok a fizetése­teket". Győri azenban a nyugtát nem a fizetés felvételére használta fel, hanem azt kitöltötte 1150 frtos nyugtának s be­vitte a fogyasztási pénztárba, mondván : — No, Dezső, itt a nyugta, fizesse vissza az 1150 frtot Dezső az 1150 frtot visszafizette, a pénz azonban soha a gyámpénztárba nem került. Győri egész terjedelmében tagadta a vádat, tagadta hogy a pénzt felvette volna s minden felelőséget reá akar há­rítani Dezsőre, Pápaira és Tóthra. A kir. ügyész nagy terjedelmű és tanulmányra valló vádja után Kel le r Imre, mint Győri védője bizonyítgatta részletes beszédben védencza ártatlansá­gát. Hogy is leh'ít — úgymond — föl­tenni arról a Győriről, hogy sikkasszon 1150 frtot, ki évtizedeken át vezére ós szellemi vezetője volt egy nagyközség életének s kinek múltja mögött becsület és tisztes élet áll. Mivel sincj bizonyítva, hogy a pénzt Dezsőtől felvette volna, igaz usjyan, hogy a nyugtát kezéből kiadta, de ezt azért tette, mert egyszers­mint utasította Dezsőt arra, hogyap^nzt egyenesen fizesse be a gyámpénztárba. A többi vádlottak nevében Frankó ösmertette teljesen más világitásbbn az ügyet s tárta fel azt, hogy azt a bizal­mat, melyet Győri évtizeden át élvezett, épen nem bűnös cselekmények elköve­tésére, hanem a törvényes rend fentar­tására kellett volna fordítani. Minden vádpo: tot, melyetjvédőtársa feltárt,meggyöngíteni iparkodik s védel­mének éle oda irányul, hogy vódenczei artatlanok s a sikkasztó nem mis, mint Győri. — A kir. törvényszék hosszas ta­nácskozás után hirdette ki az Ítéletet, a mely szerint egyedül Győrit mondotta ki a sikkasztás bűntettében bűnösnek s ezért őt két éoi börtönre ós öt évi hivatalvesztésre ítélte. Az Engel-bolt tolvajai. Csabán bizonnyal sokan fognak em­lékezni, hogy a tavaszon kirabolták az Engel-boltot. A gyomai rendőrbiztos nyo­mozta ki a tetteseket Hegyi József ós H e g y i n é személyében, a kiknek Tú­ron valóságos raktári készletük volt a lopott portékákból. Mikor ugyanis hely­zete „tarthatatlanná vált", a ki különben tíz évi fegyházat ült már, elköltözött Sarkadra és itt akadtak az Engel bolt édes pálinkáira ós egyebekre, melyek a 100 frtra becsült árunak ezek szomjait képezték, A tárgyalást a héten tartották meg a gyulai kir. törvényszék előtt. Az asszony tagadott, hasonló erővel a tör vényszéki védelem iránt fogékony Hegyi is, mindazonáltal a férjet három évi, Hegy inét két évi fegyházra ítélték. — A lenyalt bélyeg. Hoffernó Oio házán telekkönyvi kivonatot készít­tetett Szombathy Károly és Szom­batfalvi Bela orosházi Írnokoknál. Hoffernó nem jött a telekönyvért, azért a belyeget Szombathy lenyalta ós az országos központi takarékpénztár által megrendelt lelekönyvi kivonatra áthelyezte a bélyeget. A gyulai törvényszék 8 napi foghazat mért Szombathyra, Szombatlal­vit pedig fölmentette. — A gyomai tolvaj. B e n e László aféle falu rostzája Gyomának, sokszor állt már a bíróság előtt, legutóbb két rud szalámit lopott el egy vendéglőben, ezért 6 hónapi börtönre ítélték, mert már harmadízben ítélték el lopásért. Bűnügyi végtárgyalás julius 4-én. Szoboszlay Lőrincz lopás, orgazda­ság, fogolyszöktetés. Brózik György, Bússal József lopás. Julius 7-én : Ifj. Kocsis István szándékos ember­ölés kisórlete. László Sándor ós társai rablás. Ny fitt ér. (E rovatban közlőitekért a szerkesztőség nem vállal felelősséget.) Nyilatkozat. Alulírott a magam részéről kijelen­tem, hogy a köztem és Szabó Mihály helyettes lelkész ur között felmerült és félreértéseken alapult vitás ügy. az ezen ügyben vizsgálatra kiküldött bizottság előtt, időközi lelkész ur kezdeményezé­sére, békés uton elintéztetett. A midőn ezt nyilvánosságra hozom, kijelentem azt is, hogy előbbi nyílttéri közleményem által sem a lelkészi hivatalt, sem idő­közi lelkész ur személyét sérteni nem akartam és a történtek felett sajnálkozá­somnak adok kifejezést. Mező Berény, 1898. junius 29. Balogh András, gondnok. Urszinyi János köz- és váltó ügyvéd B.-Gsabán irodáját a mai rapon a Vasut-utczán levő Áchim-féle házba (a régi adóhivatali helyiségbe, a „Nádor­ral szemben) := helyezte át. =: dliBltak Csnbftu. Juniua 24-től julius 2-ig. Viezian Mátyás, napszámos, 39 éves, bél­gümőkór. Gálik Mátyás, napszámos fia, 3 éves, tüdőjjümökőr. Painin Ilona, napszámos leánya, 4 éves, bélhurut, Galovicz András, ács fia, 3 éves, tüdőgümőkor. Priskin Istvánné, béres neje, 25 éves, tüdőgümőkór. Kuzsa Jánosné, földműves neje, 23 éves, tüdőgümőkór. Janyik János, béres fia, 1 éves, tüdőhurut. Hrbovszky Pál, napszá­mos fia, 4 hetes, bélhurut. Gálik Pálné, földmű­ves neje, 65 éves, agyguta. Tyetyak Ilona, nap­számos leánya, 4 hónapos, tüdőhurut. Varga Zsófia, földműves lánya, 7 éves, algörcs. Juhász Sándor, tanyás, 85 éves, tüdőlégdag. Kása Mi­hály, dohány kertész, 34 éves, tüdőgümőkor. Özv. Szlávik Jánosné, földműves neje, 79 éves, végelgyengülés. Kolár András, napszámos fia, 8 éves, agyhártyalob. Tóth János, zenész fia 13 hó­napos, hörghurut Novoral Izabella tanitó leánya, 4 hónapos, hörghurut. Krisko Ilona, kocsis leá­nya, 2 éves, kanyaró. Szász János, sirásó fia, 2 éves, kanyaró. Kucsera Mártonná, béres neje, 23 éves, hagymáz. Gajdács András, földműves, 59 éves' tüdőgümőkor. Orvos Jánosné, napszá­mos neje, 60 éves, gyomorrák. Milecz Zsófiia, földműves leánya 7 hónapos, vele született gyen* geség. Svasik Mihály, napszámos 74 éves, guta­ütés. Nyilatkozat. Alulírott, mint a gőrbersdoifi tüdőbetegek klimatikus gyógyintézetének tulajdonosa, segiteni akarván a szenvedő emberiségen, örömmel hozom nyilvánosságra, hogy gyógyintézetemben a (Beregmegye) 1879. óta állandóan a legjobb eredménnyel alkal­mazom a légutak hurutos bántalmainál. A legtisztább lelkiismerettel "ajánlom ezen kiváló gyógyvíz alkalmazását orvostársaimnak és a mell­bajokban szenvedő emberisrgnek is. A gőrbersdorfi gyógyintézet tüdőbetegek számára Dr. Römpler Tódor. ÜOZG AZ I>AS» AU. Gabona árak. B.-Csaba, julius 2. Budapesti gabonapiaezunkon irány­zata daczára az ország minden léptében előfordult nagy elemi csapásoknak, nem­hogy emelkedett volna, hanem határo­zottan hanyatlott. Ezen lanyha irányzatnak pedig ugy magyarázzák azokat,hogy mivelazőszibu­za jelenlegi 9 frtos árában a vetések ez­ideigyenge állása más visszaütköződik, emelkedésre csakis külföldi kedvezőtlen termés kir adhat okot és mindaddig, mig Franczia- és Németország termés hirei kedvezőtlenné nem változnak, ad­dig Budapestről emelkedés nem várható. Csabai hetipiaezunkon a beállott munkaidő miatt kínálat alig volt. Elő­fordult árak : Buza Tengeri nagyszemü. . . „ csinquantin . . ío.-iroo 4.90-5-00 4.60-500 Budapest, julius 2. (Saját tud. táv.) Készbuza 15 krral olcsóbb, őszi buza 8.93/94. Felelős szerkesztő : Vemer László. 14 írt krig méterenként Őökrtó! saját gyáraimból — valamint fekete, fehér és szines Henneberg-selyem 45 krtól 14 frt 65 krig méterenként — sima, csikós, koczkazott, mintázott és damaszt stb. (mintegy 240 különböző fajta és 2000 külön­böző szin ós árnyalatban stb) Ruhák s blousokra a gyárból ! Privát fogyasztóknak póstabér­vámmentesen s házhoz szállítva. Minták postafordultával. Magyar levelezés. Svájozba kétszeres levélbélyeg ragasztandó. Henneberg selyemgyárai, Zürichben (C8. és kir. udvari szállító.

Next

/
Thumbnails
Contents