Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) július-december • 53-96. szám

1898-12-01 / 96. szám

XXV. évfolyam B-.Csaba, 1898. Csütörtök, deezember hó 1-án. 96. szám. BEKESME6Y EOZLONT POLITIKAI es V KG Y EST A RT A L M U LAP. Szerkesztőségi Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. Apponyi-utcza 891/, sz. (Zsilinszky-féle ház) a ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint.^-.Félévre 3 forint. - Negyed évre 1 frt 50 kr. hova lap szellemi részét illető közlemények * küldendők Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikoi lehet, évnegyeden belül is. Kéziratok nem adatnak vissza. Hirdetéseket lapunk számára tlfogad bármely jónevű fővárosi és külföldi hirdetési iroda. Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féle hál hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetend „Nyílttériben egy sor közlési dija 25 kr. Mi történik a külföldön? Dreyfus feleségének táviratot küldött : testileg és lelkileg jól érzi magát, örül a Francziaországban beállott fordulatnak, mert valóban nagy fordulat állott be. A semmitőszék szuverén perdöntő jogát a kormány a képviselőházban e ismerte ; ez azt jelenti, hogy a katonaság mesterkedéseire, — a Piquart ügyre is kiterjeszti a semmitőszék Ítéletét. A kormány, a mint kijelentette, szigorúan ragaszkodik ahhoz az elvhez, amelyet programmjában is kifejtett, hogy a politikai hatalomnak nem szabad beleavatkozni a birói hatalom hatáskörébe. Dupuy szerint a jeleu esetben erre nincs is szükség ; a semmitőszék ugyanis, ha indokoltnak látja a haditörvényszék tárgyalásának az elhalasztását, könnyen elérheti ezt, ha elkéri a haditörvényszéktől a Piquart-ügyre vonatkozó összes okmányokat. A kormány gondoskodnék róla

; hogy a semmitőszéknek ilyen kívánsága haladéktalanul teljesíttessék. A semmitőszéken fordul meg tehát, hogy a haditörvényszék tárgyalása elhalasztassék vagy n m. A képviselőház óriási többséggel, 437 szóval 73 ellen hozzájárult helyeslésével a miniszterelnök fölfogásához. Ezek szerint megvan a módja annak, hogy a semmitőszék útját állja a katonai hatalom esetleges visszaélésének. Nemcsak Dreyfus, hanem Piquart sorsa is a semmitőszék kezében van. És szerencsésen el volt kerülhető, hogy képviselőházi hatá rozatok döntsenek olyan emberek &orsa fölött, akik biróság előtt állanak, vagy biróság elé tartoznak. Dupuy miniszterelnök huszonnyolc év óta látja a hadsereg és polgári társadalom ellenkezését. A hadsereg és polgári társadalom pedig megférnek egymás mellett, habár más el veket vallanak. A hadsereg hagyományainak föntartása megfenyegetése a szabadságnak, — de hiszi,^ hogy Francziaország ebből a válságból győzedelmesen fog kikerülui. Meg van a spanyol-amerikai béke. A spanyol békebizottság tagjai Párisban kijelentették, hogy elfogadják az amerikaiak föltételeit és husz millió dollárért lemondanak a Fülöp-szigetekről és a Szulu-szigetekről. A spanyol békebiztosok már a minap utasitásokat kaptak erre nézve Madridból s a spanyol kormány valóban nem tehetett mást, minthogy elfogadja az amerikaiak által felajánlott kárpótlást, hisz a Fülöp-szigeteket már ugy sem tudta volua többé fentartani. Spanyolország szegény, az állam kaszszája üres, a pénz tehát nagyon is kell Spanyolországnak. Minthogy Spanyolország az amerikaiak békeföltételeit elfogadta, intézkedéseket tesznek 30 - 40,000 ember elbocsátására. A Filippi-szigeteken levő haderő számát most nem szállítják le. Károly román király a minap nyitotta meg e román kamara uj ülésszakát trónbeszéddel. Általánosan feltűnt azonban, hogy a király egy árva szóval sem emlékezett meg Ferdinánd bolgár fejedelem kétszeri látogatásáról. Okát a dolognak a bolgár fejedelem politikájában keresik, mert Ferdinánd rendbontó politikát folytat. A hatalmak kíváncsian tekintenek Kréta felé, a hova György berezeg néhány nap múlva megérkezik. Altalános az érdeklődés a fiatal görög berezeg iránt s csak az a k rdés, hogy képes lesz-e nehéz föladatának megfelelni. György herczeg proklamációval lép Kréta földjére, E proklamációban megígéri, hogy valláskülönbség és nemzetiségre való tekintet nélkül biztosítani fogja a sziget minden lakosának polgári és politikai jogait és szabadságát. Az anarchisták elleni konferenczia kedden ismét folytatta munkáját. Az „Italia" azt mondja, hogy az értekezlet valószínűleg el fogja határozni azt, hogy a különböző országok rendőri hatóságai felhatalmaztassanak egyenesen a külügyminisztériumok elkerülésével egymással érintkezni és levelezéseket folytatni oly ügyekben, a melyekben anarchisták is szerepelnek. — Deczember 2 ika. Királyunk holnapjubileumot ünnepel. De nekünk nem a jubileumi ünnephez van közünk. A pragmatica sanctió-ból nem következik, hogy mi az osztrák császári ház uralkodójának osztrák uralkodása évfordulóit megünnepeljük. Am talán megtettük volna, ha az osztrákok nem szoktatnak rá, hogy mindenben a „Gesammt-Monarchia" kultuszát ápolják s oly közhitet bírtak századokon át Európában széthinteni, melyből nemcsak üogy nem domborodott ki Magyarország külön államisága, de mint hűbéres tartományt kebeleztek be a német tankönyvekbe és köztudatba is. Már csak ezért sem lehet a mai napon jubileumot ünnepelni, de nem lehet nagyobb történelmi igazságok miatt is. Am a magyarok szereteti királya, ez a nagy király, kinek méltán megadja a történelem a nagy nevet, méltán Jelvárhatja tőlünk, hogy örömében, melybe úgyis anynyi fájdalom vegyül, részt vegyünk. 1898. dccz. 2-ikát holnap kegyelettel megünnepelhetjük, de 1848. decz. 2 ában nincs részünk és mi magyarok jubileumi határkőnek nem tartjuk. E'.t ki kell fejezni teljes nyíltsággal, de a magyar királynak minden örömteli nnpjában — igy a holnapiban is — részt kell venni teljes loyalitásunkkal, melyet szent István koronájával fölkent bölcs királyunk anynyira megérdemel. Társaséletünk pestise. Csaba, november 30. Miután legjobbjaink a 40-as évek ben olyan levegőn növekedtek s a miről 50 évvel azelőtt állami ós társadalmi átalakulásaink napjaiban azt hitték, hogy az örök időkre megvalósult, a magyar demokrata szellem ugyan mivé lett egy félszázad alatt? Széchenyi, a legnagyobb magyar reformátor azért hozta lángba lángszavával, az elernyedést nem ismerő izga tásaival a kaszinók intézményét, hogy a magyar társadalom különböző rétegei között fönnállott elkülönítő mesgyét, mely néhol oly széles volt, hogy egymással a két szomszédos osztály nem érintkezhetett, lehetőleg megszüntesse. Es meg is szüntette. Igazán mondotta Jókai a Széchenyi R quieme hatátos költeményében, hogy akkor oly közel állott minden sziv és fő ; a polgár szivnemes s a nemes honpolgár volt, hogy mindegyik közös oltár előtt, „BékésmegyeiKozlönylárcája. Konstanezia. — A „Bókésmegyei Közlöny" eredeti tárczája. — Konstanezia levelet olvas. Szülei áhítattal hallgatják. Az „Erdély" szer ke-ztője irja, hogy a novellát, a melyet neki Konstanezia küldölt, mihamar közölni fogja. Engedelmet kér, hogy it -ott bátorságot vett magának az irályt ki javitani.. A mi az elbeszélés meséjét illeti, a végét meg kell változtatni; a hősnő halála nem elég indokolt, azért jónak látta azt életben hagyni . . . Biztosítja továbbá, habár első kísérlet, de azért az elbeszélés tetszeni fog ... A korhű jelenet, a hol a hős örökre elválik, a legsikerültebb része az egész elbeszélésnek. A szerzőnőnek, megvalva az igazat, kissé rosszul esett a szerkesztő lulságos jósága. Az elbeszélés sokkal hatásosabb lett vo'na, ha a hősnő meghal. Da utó végre az mellékes; fődolog az, hogy az elbeszélés nyomtatásban lásson napvilágot. Konstanezia nagyon boldog volt. Elolvasta a levelet kétszer is, atyja is át futotta a t, anyja pedig a betűket vizsgálta meg ; az általánosan elfogadott vélemény azonban az volt, hogy Váry urnák, az ,,Erdély-' szerkosztőjének na gyon tanult embernek kell lennie. S mig Konstanezia az Írásról akarta megítélni a szerkesztő jellemét, addig szülei vitatkozni kezdtek egymással. Az apa, Németh ur azt vitatta, hogy nem kellett volna a lányt annyit iskoláztatni. Most néhány ezer forinttal több hozományt adhatna neki. Az anyja azonban avval argumentált, hogy mit ér a pénz, mikor tudományrol van szó . . . ? H

r ra lett volna akkor a mai öröm, mig mb

f

e sok más, mert hisz leán}uk bizo nyára ^em áll meg az első lépcsőnél. E fontos érvvel legyőztetett az apa. Konstanezia félbeszakította őket. Magyarázgatta szüleinek, hogyan lehet az embert még írásáról is megítélni. Például Váry ur apró betűkkel sürüen ir, a mi azt mutatja, hogy magasra törő ünnepalt férfi lesz. Az egyes betűket az unalmasságig kiczifrázza, a mi kézzel fogható bizonyítéka annak, hogy szereti C3inosságot. Konstanezia szavainak igazat adtak a szülők. Nézeteltérések csak akkor keletkeztek, mikor Konstanezia azt mondta, hogy a szerkf sztőnek azonnal fog válaszolni. Végre még is a mama nézete fogadtatott el, mely szerint akkor fog válaszolni, mikor a novella nyomtatásban már megjelent. Ezután Németh ur házában C3ak Konstanezia novellájáról beszéltek. Még a szolgák is tudták, mily nagy dolgot vitt véghez Konstanezia kisasszony. Az az egy hót, mig az elbeszélés megjelent, egész örökkévalóságnak tünt fel. D9 legalabb megérdem;lte a váronkozást. A második helyre volt téve s miután a jelenlevő vendégeknek felolvastatott, mindannyian gra'uliltak a szerző nőnek. C ak a mama jegyezte meg, hogy nagyon is sokat változtatott a szerkesztő, * de mindezek daczára az elbeszélés semmit sem vesz ett erodeiiségéből. Kétségkívül el kellett ismernie, hogy leánya írónő. Pompásan kifaragott mahagóni Íróasztalt vett számára, nem ellenőrizte mily könyveket rondel meg, nem keltette fel oly korán mint eddig, hisz az Íróknak több pihenésre van szükségük, sőt még leveleit sem olvasta el. Maga is romántikusnak találta, hogy tavaszszal Konstanezia Íróasztalát a mimóza bokrok közé kitegye s hogv a szép mezökön egyedül sétáljon . . . Csak igy jönnek az eszmék, csak igy tudhat irodalmi becsű munkát teremteni. Konstanezia maga is komolyan vette irodalmi munkássága'. Hízelgett neki, hogy barátnői közül csak az őneve jelent meg nyomtatáfb in. Egész ideális világot teremtett magának, a melynek középpontja természetesen Váry ut volt, gyakran irtak egymásnak. A szerkesztő tanácsokat ado t neki, mely könyveket olvasson, milyen irányban munkálkodjék Konstanezia pedig. Erdély minden egyes száma részére kii dött be ujabb mnnkát, nem feledkezven meg hozzájuk mellekelni hosszú leveleket, telve gondolatokkal ós benyomásokkal. Tette ezt annyival is inkább, mert nem volt, mivel mulassa magit. Folyton nőtt Váry ur iránti érdeklődése, annyival is inkább, mivel személyesen nem ismerte. Egyik levelében kifejezte, hogy szeretne vele beszólni irodalmi ügyében, utánna kilenezvenkllencz kérdő és felkiáltó jelet tett. Illik ez ? Miért nem ? végre is ő nem olyan mint a többi, ő szerkesztő s neki barátja. Ennek a révén még fényképet is küldött neki . . . A szerkesztő melegen megköszönte a fényképet, da a magáét nem küldte, Konstanezia szemére akarta ezt hányni levében, de Ur/éről lemondott. Majd személyesen fogja megfedni, hisz előbbutóbb találkozniok kell. Az alkalom hamarabb eljött, mint réme t . A vidéki hírlap rók X. váio-iban tartottak mag rendes gyűlésüket. Kons aiC/it annyival is inkább rávette szüleit, hogy vigyék e a gyüló.-re, mivel a programmból kivette, hogy utána hangverseny lesz. A nevezett napon elmentek sétálni, utánna pedig az ismerkedő terembe, hol a vendégek összegyűltek. Da hiába várt, hiába rezzent össze, valahányszor lép teket hallott a folyóson, nem jött a várvavárt vendég. Találkozott sok barátjával ismerős ifjakkal. De nem fórt meg fejé ben, hogy mórt beszélnek mindannyian a mulatságról. Mintha nem is egy irodalmi egyesület nagy gyűlésére jöttek volna össze. Az idősebb férfiak politizál takós toasztoztak . . . Váryt pedig senki sem ismerte C-ak a holnapi nap, a hangverseny és tánc'.mulatság tartották vissza, hogy nem sirt. * Szegény Váry pedig, mióta Konstanezia fényképét . megkapta, folyton róla gondolkozott. Ép az ismerkedési estén Konstancziának egy uj novelláját korrigálta, da sehogy sem sikerült. Olvasott ós megint olvasott a nélkül, hogy értette volna. Neha-nóha lopva kinyitotta asztalfiókját s bámulta ázott levő fényképet, ugy hogy anyja észre ne vegye. A virágok a kertből kellemes illatot árasztottak a szobában. Da sem a munka, sem a büs esti szellő nem tartotta őt otthon... Mily örömmel állt volna ő is a meleg ós füsttel telt teremben. De,hogy menjen oda? — Ő — a sánta. És hogy menjen oda most, mikor biztosan találkoznék Konstancziával ySokat szenvedett az életben e fogyatkozása miatt. Mennyi szánalmas tekintet éri, mikor végig megy az utczán. De mindent türt. Csak azt az egyet nem tudná tűrni, hogy Konstanezia szánalommal nézzen rá. Kót nap óta, mióta az állomáson meglátta, — mart ő is ott volt a tömeg ban, ő is elment, bogy meglássa Konstancziát, — szerencsétlensége még nehezebbnek tünt föl. Nem marószelt az utczára menni, hogy vele találkozzék. Otthon ült, átszenvedte mindazon fájdalmakat, rnelyaket eddig átélt. Meg húzta magát a pamlag egyik szögletében. Eszébe jutottak a boldogtalan iskolai napok, a mikor sírva panaszkodott anyjának ; az pedig könnyezve vigasztalá. És az tetézte még szenved iseit, mert tudta, hogy anyja is érzi, mi megy most véghez le kében. íme, most még dolgoz: i sem tud! Csak ária gondol, milyem semmi ő Konstancziához . . . Felállt, hogy kinyissa az ablakot, annyira foj'otta a szoba levegője. — Nem jobb volna, ha lefeküdnél ? kórdó anyja szelíden.