Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) július-december • 53-96. szám

1898-11-27 / 95. szám

van szükség, amely szakítva a nemzetközi szabad kereskedelmi irányzat min den téren való alkalmazásával, a hazai termelés védelmét, a hazai fogyasztás fejlesztését vallja programmjául. Nem a termények nagy tömegei mozgósításában keresendő egy ország gazdasági ereje, hanem termelő és fo gyasztóképességének nagyságában s azok fokozatos fejlődésében, A munkássztrájk'leküzdóse ós a társadalom békéje helyreállítása szempontjából három csoportba sorolhatók a kormány- ós társadalmi teendők. a) az izgatást ós sztrájkot meggátló és torló intézkedések; b) a gazdasági ós társadalmi válságot megszüntetni czélzó intézkedések; c) a munkás anyagi helyzetének javítására irányuló szocziális intézkedések. Állami teendők. a) Az uj sajtótörvény mielőbb elkészüljön, amely megadná a módot arra, hogy a kormány a törvényhozás külön ós meghatározott időre ós helyre szóló felhatalmazása alapján járhasson el az izgató sajtóval ós izgatókkal szemben. b) Az izgatók eltolonczolása nem elég. Szigorúan kell büntetni a társa dalmi rend ellen izgatókat. c) Amunkássztrájk leküzdésére azonban egyedül a gazdatársadalom szerve zésével számithatunk. A legszigorúbb elbánás sem képes az általános sztrájk ellen feltótlenül biztosítani, csakis a gazdatársadalom hasonló szervezkedése. Kívánatos tehát a mezőgazdasági érdekképviseletnek törvényhozási uton való szervezése azon alapokon, a melyeket az 1895. évi III. országos gazdakongresszus XLIV. hatá rozata lefektetett. Ahol akut a baj s illetve a munkások munkába állani vonakodnak, vagy tulkövetelóseik miatt munkájuk igénybe nem vehető, idegen munkások ós esetleg arató gépek bocsáttassanak rendelkezésre s illetve gondoskodás történjék, hogy ily eshetőségekre kellő számú idegen mun káskéz s aratógép tartassák készletben. d) Ahol segélyre szükség van, ott közmunkával, vagy háziiparral való fog lalkoztatás utján adassék közvetett támogatás s csak ha ezek nem alkalmazhatók, adassék pénzkölcsön, vagy a hol községi takarékmagtár van, termónykölcsön. 1. Biztosítani kell a hazai fogyasztást a hazai termelésnek ; 2. a mezőgazdasági hitelt szervezni, öntözésre ós közlekedésre alkalmas csatornahálózatot létesíteni kell ; 3. a szzövetkezeti eszme felkarolával meg kell szüntetni az uzsorát, olcsóbbá tenni a fogyasztást, szervezni az értékesítést; 4. a börze viszszaélései megszűnte tendők, megfelelő intézkedésekkel kiküszöbölve onnan a közre veszedelmes spekuláczió minden nemét; ajkait. S nézett, erősen nézett a hosszú pillákkal elborított szemekbe. — Gina . . . Edes egyetlen Ginám... Ébredjen . . . Nem teszek többet ilyet soha . . . Ébredjen . . . Nem bánom menjünk /együtt, legyünk nyomorultak 8 talán boldogok . . . Követem mindenhová, dicsőségbe, nyomorúságba . . . Ébredjen, nyissa fel szemeit s bocsássa meg, hogy az ón, magát féltő szivem, azokat a szavakat az ajkamra adta. A lány megmozdult. Lassan felemel kedett Iván karjában s fázósan megreszketett a csapkodó hideg szellőtől. — Bocsásson meg nekem ... Itt hagyok mindent magáért, szülőt, barátot, ismerőst s aztán menjünk együtt . . . A leány összehúzta keblén a csipkekendőt, végig simitotta a homlokára tolakodott fürtöket s erősen megfogta Iván kezét. — Nem, ne jöjjen velem . . . Nem akarom . . . Érti . . . Nem akarom . . . Az elébb bolondokat beszéltem. De a mig ott feküdtem a karjában, addig ki tisztult az én zavaros gondolkozásom . . . Nem, ne jöjjen velem. Zokogása félbeszakította beszédét s megrászkódott. — Gina, ne beszéljen igy, megyek magával ... El a világ végére is . . . De maga fázik, reszket. Menjen be . . . — Nem, nem megyek be . . . Meg akarom mondani, hogy ne jöjjön velem. Ne . . . Elmegyek . . . Megleszek egye dül . . . Elni fogok még jobban a művészetemnek . . . Igaza van, mit is gondolna valaki, ha itt látná Mátrai Ginát, a pajkos, temperamentumos soubrettet, hogy az újságot írják, — este holdvilág mellett ábrándozni Iván Sándorral ;a mi bohém regényünknek legyen vége, mielőtt a katasztrófa bekövetkezne ... Maga marad . . . Jtün megyek . . El fogjuk egymást felejteni . . . Erti, elfelejteni ... Az indulattól kimerült hangon sut togta tovább Ivánnak. — Most pedig jöjjön, öleljen meg, csókoljon meg, először és utoljára . . . 5. minden jövedelmet meg kell adóztatni ; 6. az improduktív elemek bevándorlását s ezzel is közvetve a produktív elemek kivándorlását külön törvénynyel kell meggátolni; 7. az uzsora hivatalból üldözendő; 8. helyes földbirtok politikát foly tatni. A gazdaságilag nem indokolható földelaprózás megakadályozandó. A telepítés, különös tekintettel az alföldi nagyvárosok túlnépesedésére ós egyes községi birtokok nagy kiterjedésére, valamint a még eladatlan állami birtokokra, felkarolandó. 9 A nagyipart deczentralizálni kell ; 10. Oly tarifapolitikát kell követni, amely nem a külföldi áruk szállítását kedvezményezi, hanem számol a hazai termelés és fogyasztás igényeivel, nem csak a külföldre irányuló, de a belföldi forgalmat is megkönnyíti és kedvezményezi. Társadalmi teendők. 1. A nép valláserkölcsi nevelése, a mi nemcsak a templom és iskola fel adata, hanem a müveit társadalomé is. 2. A szépirodalom felkarolása, a nép oktatása, felolvasások ós tanfolyamok utján. Népkönyvtárak felállítása. 3 Ott, a hol a nyugalom helyreál lott, munkás- ós gazdakörök szervezése. 4. Békebiróságok szervezése a gazda ós munkás közötti viták békés uton való elintézésére. 5. Szövetkezetek az italmórési engedélyek kiosztásánál előnyben részesüljenek. 6. Mértékletességi ós erkölcsnevelő egyletek létesítése. 7. Az igazságtalan vagy zsaroló birtokosok társadalmi megbélyegzése. 8. A cseléddijazások felkarolás. A gazdák teendői. 1. Munkásközvetitós szervezése. 2. Uj zsellérbirtokok ós kisbérietek alakítása ott, ahol nagyobb százalék háztalan napszámos ezt ajánlatossá teszi ós pedig közvetítés utján. A zsellórbirtokok, felépített házzal együtt, örökárban, tulajdonul adandók el oly jó magaviseletű napszámosoknak, kik annak törlesztését fizetni hajlandók. 3. Egészséges munkáslakásokjtulajdonul való szerzésének előmozdítása.; 4. Munkás- ós cselédbiztositás a kölcsönösség alapján. 5. Munkásbaleset és betegség esetére való biztosítás. 6. A munkásházak ós kereseti eszközök lefoglalhatlansága. 7. Munkástlázak adómentessége. 8. Közös legelők lótesitósónek előmozdítása a szükséghez képest. 9. Idegen munkások lehető mellőzése a közmunkáknál s a magyar munkások képzése egyes speciális munkákra. 10. Uj cselédtörvény életbeléptetése Dr. Zsilinszky Endre elnök sze rint az emlékirat széles körű; a teendők Azután menjen, menjdn s ne szóljon többet egy szót se . . . Felejtsen el . . . Akarom . . . Iván magához szorította a lány hajlékony termetót, az átölelte nyakát s a két ajak összeforrott az első utolsó forró csókban. Aztán hirtelen megfordult, szó nélkül kilépett a kiskapun s neki indult lassú léptekkel a homálynak . . . A lány odahajlott, két kezét arcához támasztva a kerítéshez. A fehér égre valahonnan tgy fosz lányos szélű fekete felhő húzódott fel. A fehér lepelen, mintha egy idomtalan folt esett volna. A novemberi szellő megsuhogtatta az akáczgalyakat és söpörte a földön heverő száraz leveleket. A köd, mintha megvastagodott volna, eltakarta a lány kerítéshez húzódott alakját. <1 fi Iván pedig lassanlépkedettasötétben. Majd megállt s nekidőlt az egyik akácfának. A szól arczába ós szemébe csapta az akáczleveleket, de mozdulatlan maradt. Ugy állt a leány is a kerítés mellett S mind a keltő, rj.erően tágra nyitott szemekkel bámult bele a kitörő novemberi viharba s a néma sötétségbe . . . * S mikor egy hót múlva Mátrai Gi nának — a mint olt állott végszavát várva az utolsó kulisza mellett — megmutat ták a lapot, a mely Iván Sándor hattyúdalát dicsérte, halálsáppadtan támolygott ki a nyilt szinre. Es játszotta szenvedélylyel. tűzzel a leányt, kit kedvesének el kellett hagynia a kinek azért magreped a szive . . . S mikor áriájának utolsó hangja csendült el a teremben, — szerepe szerint — szivetópő sikolylyal rogyott le a deszkára. A függöny legördült, tomboló tapsvihar 8 tetszés zaj közepett . - . S ez volt Mátrai Ginának utolsó jelenése . . . ily tételes felsorolása nem azt jelenti, hogy azok a legközelebbi jövőben léte sitendők. Leginkább megragadja az ember figyelmét az emlékiratnak azon kijelentése, hogy a socialistnu3 általános jelenség, nem specificus mezőgazdasági baj, azért az orvoslás terheit nem lehet a gazda nyakába varrni. Ezután az emlékiratot tárgyalás alá vette s kimondotta az egyesület, helyeslésével a lefektetett elveknek, melyek azonosak az egylet már ismételten kifejezett véleményével megbízza a kiküldöttekot, hogy igyekezzenek az egylet véleményét győzelemre vezetni. — V id o v s z k y László, Z 1 i n s z k y látván felszólalása után megválasztották a kiküldött bizottsági t 'gokat: G e i s z t Gyu lát, dr. Zsilinszky Endrét, L ó d er e r Rudolfot, Beliczey Gézát ós a itkárt. Az országos gazdasági szövetség kéri a megyei gyümölcsterm 4ők névsorát. A névsorra azért van szükség, mert a köz« pont szállítási kedvezményeket akar kivívni. A kertészeti s?akosztálynak kiosztatott jelentéstétel végett. A kerületi állattenyósztó-i felügyelő azt kéri, hogy az állatvizsgálatok ne márcziusban, hanem deciemberben ejtessenek meg. Kiadatoít az állattenyésztési szakosztálynak. Ismeretes Darányi miniszter szép felhívása, hogv Erzsébet királyné emlékezetére fák ültetendők A kertészeti szakosztálynak kiadatott, hogy a miniszteri leirat értelmében tegyen jelentést, mint lehetne e szép, poétikus ós valóban nemes lélekre valló ideát megvalósítani. Ezután indítványok következtek: Zsilinszky Endre dr. előre bocsájtva azt, hogy a lópatkolással mily sok baja van a gazdának és minő nagy károkat okoznak a kovácsok, a kik a lópatkoláshoz nem értenek, írjon föl a gazdasági egylet a földmivelési miniszterhez, hogy engedélyezzen Csabán lópatkolási tanfolyamot, alkalmat adva kovácsainknak, hogy a patkolást szakszerűen elsajátíthassák. Az indítvány helyeslés mellett elfogadtatott. B a k u c z Tivadar indítványt tesz, hogy a vármegye hatósága hivassék föl az állattenyésztési szabályrendelet egységes ós helyes értelmezésére. Neki speciális sérelmei vannak, mert a főszolgabíró a magyar tájfajtát ugy érte'mezi, hogy a berni faj egyébkent fajtisztán nem tenyészthető. Az indítvány értelmében a vármegye alispánja meg fog kerestetni. Debreczeny Endre pedig arra tesz indítványt helyeslés mellett, hogy kéressék meg a hatóság, miként a gyomai járásban a hesseni légy föllépvén, a tarlónak most, vagy a kora tavaszszal való alászántását rendelje el, mert a terlón nagyban kikelvén az elpergett buza, az megannyi csalogató vetés most, s ha alá nem szántják, a káros rovar nagy mórtékben el fog szaporodni. Az ülésen jelen voltak Z s i 1 i n s z k y Endre dr. elnöklete alatt Wenckheim Dénes gróf, Sztraka György, Beliczey Géza, Haraszti Sándor, Vidovszky László, Banner Béla, Sohár Kálmán, Suk Kálmán, Debreczeny Endre, Kovács Mihály, Bakucz Tivadar, Rosenthal Ignácz és Zlinszky István titkár. Társadalom szive. — Nőegyleteink. — Közeleg az idő, amikor a társadalom sokat ócsárolt szive megnyilatkozik s a szeretet selyemkendőjável törüli le az árvák, az elhagyottak könnyeit, reménvt, erőt adva az elcsüggedt lelkekbe. Es bármilyen ridegnek mondjuk is a kort, a melybe élünk, a szeretet ünnepe alkalmávalmógistisztelettel kell meghajolnunk a társadalom melegen érző szive előtt, a mely poézist vegyit a rideg valóság kö zó s mindenkor megmutatja, hogy az ember nemes teremtménye a világ alkotójának. Alkotmáuyos szabad államokban a törvényhozási működés mellett csaknem egyenlően fontos tekintet, hogy a lár sadalmi működ s miként néz szót eszkö zök után, melyek a humánizmus czéljaihoz vezetnek. Sőt ez még fontosabb, amenynyiben igen sok törvény a végrehajtásban gunynyá változik, de a mit a társadalmi szellem óriás karja ápolásba vesz, az nem papírra irt törvény, melynek nemelyike az élet szükségeiből merített követelése a kornak. A társadalomnak, mely inír a czil vilizáczió gyors vonatára felkapott, te mérdek teendőt kell elvégezni ós azok it ugy intézni, hogy az önzés, balítélet és szerencsétlenség szirtjein hajótörést ne szenvedjenek. Minálunk is talán el maradottságunk ösztönző érzetében hitalmasan kezd, de csak kezd lenni minden téren a cselekvés buzgalmának nyilvánulása. A társulás szellem, mely a helyesen felfogott anyagi érdekek kivívására szólítja a hivatott erőket, az emberi önzésből folyólag terjedni fog a tapasztalt sikerek után mind tágabb körben. Eízel azonban a társadadalom azon rétegének erősödése van elérve, melyet talalóan az állam hátgerinczónek szokás nevezni. Hatalmas motor kétségkívül a nemzeti közvagyonosodásra nézve s mint ilyen, elsőrangú tekintet érdemel ezen materális korban. Hanem az emberszeretet költői zománcza kevéssé csillámlik rajta. Már pedig az a rideg próza, a sziv nemesebb érzelmeink poezisével vegyítve adja meg a társadalomnak azt a tetszetős üde szint, mely a szervezet egészséges vérkeringésére vall. Jótékony egyletek 1 Kell e fejtegetnünk azon fogalmat, melyet e szó kifejez, azt az áldást, melyet a szeretet kiapadhatatlan forrásából árasztanak jotókony kezek a társadalom elhagyottjai számára ? A tapasztalás a szeretet és önfeláldozó ezer csodájára tárja fel az emberi kebelt, milyen szent ós magasztos c .ólok eleresére alkotta. A férfinemek kötelessége világos ; kiképzett értelemmel érvényesíteni a szellemi kincset a haza órdekeben, vagy hős kézzel kardot forgatni. A nő a kapott seb bekötözősável éri el az erény dicsőségét, mert szivsugara széleseb körre nem terülhet. Ami nem azt teszi, hogy a nőnek fájdalom könnyeinek letörlésénél, a kolduló erény vigasztalannal, az éhező

4°yomor enyhítésénél nyílik a társadalomoan — az otthon szentélyéről nem szólva most —• tevékenységi tere. A teremtés legszebb gondolatjának ezen finom szervü lény aiKotásánal ily gyötrő czélja nem lehetett. A tisztult női érzelem ós magasra vivó szenvedély azon magasabb tárgy felé emeli a nöi sziv tiszta lángját, melynek a neve : haza. S mi más a haza, mint a népcsalád összessége, a társadalom. Az élet aranyfatyolából, mely alatt a lelki gyönyörök rejlenek, nem kell kibontakozni a nőnek, hogy a társadalom ujjászületésehez járuljon. Ntmes czélok feltevése, egy kis áldozat készség s nemünkkel a nő egyenjogú faktoráva válik a társadalmi reformnak. A társadalom szikét valóban a nő képezi, az a nemesen, tisztán érző lény, akt találékonysagának egész erejevei szenteli magát annak a czólnak, a melyet ki.űzött maga elé s aki nem ösmer gátol, akadályt olt, ahol az elhagyatoitságnak a szeretet vigasztaló szavara es léte ere van szüksége. Vagy nézzünk körül az életben ; a társadalmi harczot nemesebb, gyöngt'deüb fajtáiban nem miodig az elsőü között taialjuk-e a nőt ? Batrabb, erélyesebb, találékonyabb a férfinál s bizony-bizony nagyon messze állanánk még a humanizmus cselekedeteinek gyakoriásáoun, ha nem állana oldalunk mellett a nő s kérő buzdító szavaival nem sarkalna bennünket, nemes tettekre. Szép hivatás a nőé : a társadalom szivének lenni nem az utolsó feladat. De viszont gondoljuk meg azt is, hogy,' a sziv e legérzékenyebb része a társadalom nagy testének s a többi szervek egyöntetű működése szükséges hozzá, hogy életrevaló legyen az összeség. Ne forduljatok el hát a nőtől, ha a szeretet neveben fordul hozzatoü segítségért, nemesebb dolgot nem cselekedhettek, mintha nagy munkájában támogatjátok. Társulati közgyűlés. — November 22-én. — A körös-tisza-marosi ármentesitŐ és belvizszabályozó társulat kedden, f. hó 22 én tartotta meg H. M. Vásárhelyen, a törvényhatóság közgyűlési termében évi rendes közgyűlését gróf Károlyi Tibor elnöklete alatt, mely nemcsak sima, de egyszersmind gyors lefolyású is volt. A közgyűlésen jelen voltak az elnökön kivül: Garzó Imre alelnök, Reöck Iván királyi főmérnök. Békésin 'gyéből H íviár Dániel, Jurenák Gyula, Dáni József, dr. Dunay Lajos, Nóvák József, Keller Imre, Szókács I-tván, Pikó Béla, Mikolay István, Emperl Ernő, Cs. Szabó Gergely, Kruchió Albert, Kolozsi Endre, Borbula György, Szabó János, Petneházy Ferenc, Ladányi János, Szathmáry Gábor, Mucsi Mihály, Szekeres András, Horvá h János, Beinschrott János, Szél István, Szánthó Dániel, Földvári N.Lajos, Kormos Karoly, Sváb Sándor, Léderer Rudolf. Az elnök, gróf Károlyi Tibor a gyűlést megnyitván, a központi választmány eves jelentése olvastatott fel a társulat állapotáról, mely egyszerűen tudomásul vétetett. A körösmenti töltéseknek 1 méterrel való magositása elhatároztatott. Bt'kósmegye alispánjának megkeresésére a közgyűlés a mezőberényi hid újraépítési költségeire 10,000 frtot megszavazott.