Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) július-december • 53-96. szám

1898-11-17 / 92. szám

/ÖTgy bizottsági tagok, Zlinszky Imre, íőadó. 'sivá/iegnyittatván, felolvastatik az ndes havi jelentése, melyből a alifüket közöljük : A kőzbiztonsá­kci; lopási esetek zavarták. Feltűnő gcn fordultak elő lopási esetek a ^járásban, minek oka, hogy a csend­ízám sohasem teljes. A létszám ki­zitésére megtették az intézkedéseket, .eset 10 esetben, öngyilkosság 5 volt. közegészségügy állapota nem mutat­jzik kedvezőnek. A vörheny 93, a ka­lyaró 323 esetben lépett fel. Járványos betegségekben meghalt 27 (difteritisz, vörheny és kanyaróban) Hasihagymáz 116 esetben mutatkozott, melyből 12 egyén meghalt. A trachoma 10 esettel szaporodott. De a mult havihoz a he­venyfertőző bajok nem emelkedtek. AZ állategósz8ég kedvezőbb volt. Csorváson a takonykór] mutatkozik. A gyomai járásban a hesszeni légy fellép­tét konstatáltak. A munkások nyugodtak s munkájok van. *A közpánztárak rend ben voltak. — A jelentés tudomásul vétetett. Hrabovszky Mihály csabai lakosnak kivételes nősülósi engedély meg nem adatott, Ondris Pál berényi lakói ha­sonló kérelmével szintén elutasittatott. Csák György kir. pénzügyigazgató jelenti, hogy az eredmény egyenes adó­ban 12.653 frttal kedvezőtlenebb, mint a mult óv hasonló havában. Az adókeze lós a községekben rendben folyik. A b.­csabai adóhivatal vezetője, Stefano­vics adótárnok ós az ellenőr Csabáról, mint segédtisztek áthelyeztettek, Noránt gyulai tárnok fogja a helyettesítést esz­közölni, mig Stefanovics állása betölte­tik. Gyöngyössy Sándor i^nok Szeg­halmon, a közig, végrehajtói teendőkkel megbízatott. M 1899, 1900. és 1901-re vonatkozó adókivetések elrendeltettek. Andor István békési lakói egy pár kasza és kaszanyelet faragott, ezt házi iparrá minősítették ós 5 frt adóval tujtották. Az illető felebbez ós azt mondja, hogy „kára szegény embernek születni." A felebbezést erősen megszívlelte a bi­zottság s többen hozzászóltak, Hajnal István dr., K e 11 e r Imre, a kik azt hang­súlyozták, hogy a háziipart inkább tá­mogatni kell, mint adóval visszariasztani. Zsilinszky Eadre szerint jólle het bizonyos rendszerváltozást lát a pónz­ügyigazgatóság azon eljárásában, hogy a mellékesen űzött foglalkozásokat, miat alkuszokat, ló- és marhakereskedőket, nem sújtja oly nagy adóval, mint eddig; de még ebbentett, a koncessióban sem nyugodthat meg, főleg midőn azt tapasz­talja, hogy a háziipart ekként megadóz­tatja. Ő azt hiszi, szemben azzal a pénz­ügyi előnnyel, a mit igy elérnek, nagyobb ós súlyosabb a becézendő foglalkozás visszariasztása. A pénzügyi közegeket ne az ily jelentéktelen adók kinyomozása sarkalja, hanem az, midőn eltagadott nagyobb jövedelmeket kellene megadóz­tatni. melyek ezrekre mennek. Csák György pénzügyigazgató fel­fogja azokat az elveket, melyeket a fel­szólalók hangsúlyoztak. De egyes kon­krét eseteknél bajos az adót ki nem fi­zetni, mert pénzügyi döntvónynyel le hetne igazolni, hgy egyes eseteknél a háziipart igen is megadóztatják. Ha a bizottság a felmentés tekintetében hatá­rozott, ő kénytelen azt megfelebbezni. Ladics György nem minősiti az illető munkáját háziipari, hanem nap­számos munkának. — A bizottság is erre az álláspontra helyezkedett s az adó felebbezósnek helyt adott. Rezey királyi tanfelügyelőjelenti, hogy az elmúlt hónapban több tantermet látogatott meg, főleg Gyulán ós Csabán. A tanitók kielégitő eredmónynyel mű­ködnek, különösen Székely Lajos gyulai tanítóról kell nagy elismeréssel nyilat­koznia; de nagy kifogása van az egyes tantermek ellen, különösen agyulai refom iskolánál; az ovodánál közveszélyes az óvónő lakása, már most bejelenti, hogy a gyulai reform, iskolák megintézesét, ha intézkedés nem történik, javasolni fogja. Jelenti, hogy személyes tárgyalásának sikerült addig is, mig a csabai áll. isko­lánál tanterem épül, a gazdasági ismétlő tanitók számára, — a kinevezett tanitó az egyházi iskoláknál fogja a növendó kek ismétlő iskolai tanitasát teljesiteni. Igy a kinevezett. Jakab András tanitó a rom. kath. ós evang. egyházak iskoláiban fog tanítani. Zsilinszky Endre dr. azt kéri a tanfelügyelőtől, hogy a gazdasági ismétlő iskolák tanitóinak megfelelő instrukció­kat adjon, mert ezek némely része egye­temi katedrára kiván ülni ós kompro­mittálhatják azt az üdvös eszmét, melyet ez iskolákkal elérni kivántak. E tekin­tetben kir. tanfelügyelő megnyugtató ki jelentést tesz. A csabait is ellátta utasí­tással s hiszi, hogy a kinevezett tanitó sikert fog fölmutatni. Fábry Sándor dr. egyelőre tudo­másul ve^zia jelentest, de kijelenti, hogy ha a gyulai ref. iskoláknál illetőleg in­tézkedések nem történnének, erélyes in­tézkedésekre van szükség, mert ott a pince tetején szaladgáló gyermekek vol­taképpen az életükkel játszanak. A jelentés tudomásul vétetik, a bi zottság azonban fölhivja a kir. tanfelü­gyelőt, hogy a mennyiben a gyulai reí. egyháznál az iskolákat illetőleg intézke­déseket nem tapasztalna, tegyen erről jelentést. Wenckheim Béla báró és a be­rényi nagybirtokosok eddig nem fizettek a berényi róm. kath. iskolák fenntartá­sára iskolai adót. Most már a bizottság kimondotta, hogy az iskolák fenntartá sához tartoznak hozzájárulni, mert kegyurt terheik nem bizonyultak be, meri ez is­kolában az ő birtokukról járnak be a gyermekek az iskolába. Ez a határozat azonban vitát keltett. Keller Imre azt vitatta, hogy a határozat ellent mondott a közokt. mi­niszter rendeletének, a mely szerint a birtokos csak ott fiiét iskolai adót, a hol lakik. Oláh György ellenben a határoza­tot fogadja el azon az alapon, mert a mezőberényi egyházhoz tartoznak egyhá­zilag amapuszták,melyek után adózni kell Rezey Sylvius szintén azt mutatja ki, hogy a ha'ározat egyházjogi törvé nyeken nyugszik, mely szerint a filialis az anyaegyház terheit viselni tartoznak. A gyomai ref. egyház megtagadta az ott működő tanitóknak a korpótlókot. Rezey tanfelügyelő indítványozza, hogy hivassók föl az egyház, miszerint a ta nitóknak 50—50 frt korpótlókot 8 nap alatt fizessen ki, a mennyiben ez meg nem történnék, a főszolgabíró a végrehajtáí eszközlésére hivassók föl. Hajnal István dr. autonomikus jogokat lát sértve, mely a határozati ja­vaslatban lefektetve van. Egyházi kérdé­sekben szolgabírói uton beavatkozni nem lehet; kóri, hogy az ügy az egyházke­rületi főhatósághoz terjesztessék. Egyben jelenti, hogy a korpótlékok kérdésében az egyházmegye fölirt a miniszterhez, kóri, hogy semmiféle végrehajtás az egy­ház ellen ne vezetessék mindaddig, mig a kérvény sorsa el nem intéztetik. R e z e y Sylviu^z kir. tanfelügyelő kóri ezt a javaslatot mellőzni, mert az egyház a panasz szerint megtagadta a fizetést. Hajnal: De nem tagadta meg. Rezey: DJ igan is magtagadta. Itt van a panasz, a tanitók panasza. Fábry Sándor dr, Elhiszi a tani­tók állítását. Da mégis meghallgatni kí­vánja az egyház községet is. Hát ha nem tagadta meg, csak haladókot kért. Audi­atur et altéra pars alapján kérné az ügyet elintézni. Keller: alperessel szemben nin csen Ítélet. Meg kell hallgatni a másik felet. Zsilinszky Endre dr. : a hatá­rozati javaslaslatot fogadná el, mert előtte tisztán áll, hogy az egyházközség meg­tagadta a fizetést. Hiszen, ha meg nem tagadta volna, akkor ki lenne fizetve a korpótlók. A törvény világos értelmezése mellett más eljárás nem lehet. Hajnal István dr. : Nem tagadta meg az egjyház a korpótlékok kifizeté sót, csak függőben hagyatta. Erélyesen szól föl az egyház sérő autonomikus jog ellen. Az -egyház ellen egyenesen a főszolgabíró végrehajtást nem vezet het. (Felkiáltások : Dehogy is nem !) Végül is kimondották, hogy az egy­házat fölhívják, hajlandó e a korpótlé­kot megadni s a beérkezett nyilatkozat­hoz képest fog a bizottság határozni. Povázsay Mihályt Tótkomlóson a községi választói jogosultságától meg­fosztották azon alapon, mert nem fizet adót. A bizottság a tiszti ügyész javasla tóhoz képest a névjegyzékbe fölvette, mert mint nyudijazott jegyzőnek válasz­tási jogosultsága van. D o b a y Sándor, csabai kántor meg felebbezte a község azon határozatát, mely szerint őt a községi adófizetők alá Csaba községe fölvette O, mint énekta nitó, kóri az adómentességet, de a bizott­ság nem akczeptálta. H a v í á r Lajos főmérnök jelenti, hogy a békés—csabai ut kikövezéséra az előmunkálatok magkezdődtek, a kö­rőstarcsai uj vashíd a forgalomnak át­adatott. Több apróbb ügy letárgyalása után az ülés véget ért. Apró históriák. — A közigazgatási bizottságból. ­Néha-néha még a legkomolyabb gyűlésben is el-elhulajtanak egy kis magot a liumor virág­magjából (nagyon ritka mag az, meg kell becsülni) a mit fel-szedeget a riporter, mert hátha a fantá­ziája segélyével hímes mezőt is szaporíthat belőle. A humornak egy-két magja a hétfői köz­igazgatási ülésen is elhullott. Nem telik ki ugyan belőle hímes mező, de egy kis betűszaporitó czilskecskt még is pöndör ülhet belőle. I A canonica vizitáció. A Wenckheim Viktor báró egyházi iskolai adóját tárgyalták. Nagy melegséggel ós ifiju tűzzel állt szembe Keller Imre a Iiezey Silvius kir. tanfel­ügyelő határozati javaslatával. Mikor legjobban érvelt a mellett, hogy a közoktatásügyi miniszter körrendelete neki ad igazat, — valaki azt találta beléböfögni : — Hát a canonica vizitáció ? — Micsoda canonica vizitáció ? — tört ki Keller nagy indignációval. Kérem, canonica vizi­tációra még a legöregebb emberek sem emlékez­nek. Tagadom egyáltalában, hogy canonica vizi­táció lenne. Csak cannonia van ós én szeretnék benne ülni. De vizitáció nincs, csak a katonaság­nál. Canonica vizitáció nem létezik. Az emberek fölkapták, mert szépen hangzik, mint a hogy divatba jött a fekete bársonyos redingott, a piros bélésű frakk és a fehér kamásli. .... És tényleg nem akadt ember, a ki emlékezett volna canonica vizitációra. II. A dédapáink csizmasarkának poráról. A gyulai református elemi iskoláról volt szó. Ha ezt egy német arheologus hallgatta vjlna. Ugyanis mikor Herculanum ős Pompejit kiásták, negyven évig eldöntetlen kérdés volt, hogy egy esztendőben minő földréteg borult az eltemetett városra, szóval, mióta van a két ócska­ság a föld alatt ? Keller Imre azt mondotta, hogy a gyulai ref. iskolánál azon kedélyes állapotok vannak, hogy még a dédunoka is arra a sárra lép, a mit a dédapja vitt iskolás korában a csizmája sarkán az iskolába. Ha ez igaz, mit csinálna a német arheologus ? Egyszerűen megmérné a gyulai ref. iskola sár­rétegét, a mit három generáció összehordott és deduktív módon eljutna Herkulanum és Pompeji földalatti korára. De hát német tudósok nem jönnek el a köz­igazgatási biz ottsági ülésekre. Ellenben kegyelet ide, kegyelet oda ! A gyulai ref. egyház már egyszer kisöpörtethetné az iskolát. A dédapa sarával hadd czipekedjék csak a dédunoka . .. III. Mióta nincs igazság ? Hiába : a hány ház, annyi szokás. Biztosra lehet venni, hogy Rémi Róbert, Hűvös József és D r ó h e r Antal urak ott fönn, szeretett hazánk fővárosában állandóan azon imádkoznak, hogy csak egv kis szabályozást adna a jó Isten a fő­városban. Orosházán meg a Nád-utcza szabályo­zása a legéktelenebb fölgerjedésre ösztökélte az érdekeiben sértett egyén — fiskálisát. És ha egy fiskális megharagszik, megnyomja a tollat, A Richelieu diplomáciái-, a vágyó asz­szony szerelmes levelei fordított arányban álla­nak azon érdes hanggal, a mit ilyenkor az „el­járó közegekének el kell nyelni. Az orosházi haragos fiskális is megnyomta a tollat s igy csur­rant ki a tollából a kövelkező szentencia. — Mióta B a r t ó k y József dr. elment a megyéből, nincs itt igazság. Bizonnyal maga B a r t ó k y József dr. is, a kit kedves humorral áldott tneg az Isten, mo­solyogni fog, ha az orosházi pörvesztő keserű kifakadását olvássa és el fogja mondani: — Minden véletlenség ezen a világon. Lám, ha én szabályozom, mint orosházi főszolgabíró a „Nád"-utczát, — szegényebb lennék ezzel a bókkal . . . Puck. k „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Ismét vihar a Házban. Budapest, nov. 16. (Saját tud. táv.) A képviselőházban Barabáson kivül azon ellenzéki képviselők, kik határo­zati javasla'ot nyújtottak be, lemondot­tak a zártzóró!. Erre szólásra emelkedett Bánffy miniszterelnök ós beszéde folyamáa fi­gyelmeztette az ellenzéket, hogy az el­lene indított személyes harcz az a 1 k o t mányt is veszélyezteti. Az ellenzéken tomboló vihar kelet­kezett: hazudik, áruló, gazember mond jon lel pusztuljon! Az elnök Bolgárt, Ivánkát rendreutasította, de a vihar l'oly ton tartott, mig csak BáDfíy be nem fe­jezte beszédjót. Holnap szavaznak a napirend vita fölött. Hamis borok. Budapest, nov. 16. (Saját tud. táv.) A pécsi borhamisító borkereskedők ügye már a képviselő házat is foglalkoztatja Ugyanis a pécsi viz rendkívülien alkal­mas a hamis bor gyártására s egyik na­gyobb pécsi borkereskedő czég nagyban űzött bor hamisítást; a rendőrség felfe­dezte, de egyik budipisti kerületi kapi­tányság, hova az ügyet áttették, az el­járást beszüntette. Ez ügyben interpel­lálta a mÍDÍsztert Bolgár és Boda. Darányi miniszter a borhamis'tók ügyében a legnagyobb szigorral fog el­járni, ezt felelte az interpelláczióra. Esperességi gyűlés. Az arad-békési esperesség kedden délelőtt Csabán ülést tartott, melyen je­len voltak : Korén Pál esperes, Haász Sándor h. felügyelő, Jeszenszky Károly, Frint Laios egyházi, d". Zsilinszky Endre, S'eller Árpád világi learvzők, Ciepreghy György, L ff a János. ifj. Zsilirn'/k v Eidre, D x György, továbbá báró Solymossy Lijo j, Urszinyi János, Varságh Béla, Bajcsy Jano«, S :akmary Arisztid, Tych lár Károly s még néhány egyházi ki küldött. Korén Pál esperes üdvözölve a meg­jelenteket. előterje.-zti, hogy az ülés egye dü'i tárgya Z s i 1 i n s z ky Mihály egyház­megyei felügyelő lemondása s annak kö­vetkeztében szükségessé vált in'ézke­dések. Felolvastatott erre Zsilinszky Mihály­nak az esperessághez írott szép lemondó levele, mely a jelenvalókat bensőséges hangjával bgészen meghatotta. Áz esp-ressegi ülés a lemondást, mely kerületi felügyelővé történt tneg választása folytán következettbe, a hely­zet kényszerűsége folytán sajnálattal el­fogadta, az espere-sóg és az ev. egyház ügyében kifejtett mnnkásságáért jegy­zőkönyvi köszönetet szavazott, egyben Frint Lajos esp. egyházi jegyzői meg­bízták, hogy az esperességnek volt fel­ügyelőjéhez való szeretetét és bizalmát fejezze ki emlékiratban. Kimondotta azután a gyűlés, hogy az uj választást az esperességi felügyelőre elrendeli s határidőül deczem bor 15-két, a s^avaiatok felbontására pjdig deczember 20-át állapította meg. A sza­vazatok felbontásával Korén Pal es­peres ós dr. Zsilinszky Endre el­nökletével a következőket bizta meg az esperesség: Steller Árpád, Szeberónyi Z8. Lajos, Linder Károly, Urszinyi Já­nos, Varságh Béla és Németh Lajost. A zsinati törvények értelmében tehát decz 15-éig az arad-békési esperessóghee tartozó ev. egyházak generális gyűlést tartanak s azon a hivek szavaznak az uj felügyelőre; minden egyház annyi kétszeresen számított szavazattal bir, a hány rendes lelkészi állása van Aszarvasi és csabai gymnasium tanári kara egy szavazattal blr. Kimondotta az esperesség, hogy az esperesség uj felügyelőjének beiktatását ünnepélyessé teendő, annak beigtatását az 1899 évi rende3 egyházi gyűlésig el­halasztja s addig a zsinati törvények sze­rint a felügyelői teendőket az esperesség legrégebbi egyházi jegyzője : dr. Z s i­linszky Endre látja el. m Végül a Hegedűs Mihály halálával megüresedett jegyzői tisztre megválasz tott uj esperességi jegyző, Steller Árpád letette az esküt. Lényegtelen, apró ü^yek elintézése után az ülés véget ért. ÚJDONSÁGOK. — Személyi hir. Ná t a f a 1 u sy Cor­nel, tankerületi főigazgató hétfőn délben Csabára érkezett, hogy a Rudolf gym násiumban hivatalos szemlót ejtsen, A tanulók előmenetele fölött megelégedé sét fejezte ki s gratulált a becsvágyó ta nári karnak. Innen Békésre utazott. — C sá ky Albin gróf, Szarvas országgyű­lési képviselője hosszabb ott tartózko dásra Szarvasra érkezett. — Képviseleti gyűlés. Csaba kiveselő­testülete ma délelőtt 9 órakor az algym­nazium vétele, Brhlik György és Galló János vételi ügyének harmadszori meg­szavazása táigyában ülést tart.—• Az ág. ev. egyház presbitériuma az algymnasium eladására vonatkozó átiratára a község­nek, mely az épületet az állami elemi iskola czóljaira óhajtja megvenni, azt felelte, hogy az épületet 25 ezer frtért átengedni hajlandó. — Remélhetőleg nem utolsó szava ez ezen ügyben az egyháznak, mert engedve az összegből, a város olcsobban jutt az elemi iskola épületéhez, az egyház pedig a főgym­nazium felszerelésére a szertár fejleszté­sére kap ez által szép összeget. — Főszolgabíróból egyetemi tanár.Piitka kitüntetés éri Krecsmarik János drt, a szarv8si járás főszolgabíróját, mely fényt vet Békésmegye tisztviselői karára, a honnét az ország szellemi és közélete ismételten oly kiváló kapaczitásokat nyer. Arról értesülünk, hogy Krecsmarik János drt, a szarvasi járás népszerű lő­szolgabiráját a király legközelebb a tu­domány egyetemre a keleti nyelvek ren­des tanárául, Vámbóry Ármin he­lyére kinevezi. Krecsmarik János dr. már hetek óta próbaelőadáEOkat tart az egyetemen s nagy tudása, kiváló nyelv-

Next

/
Thumbnails
Contents