Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) július-december • 53-96. szám

1898-11-13 / 91. szám

Melléklet a „Elkésniegyei Közlöny

" nov. 13-iki számahoz. a felekezeteket kell megkeresni; ha azok nem állnanak iskolát, csak akkor teheti a város. S z e b e r é n y i Lajos csak a felhozott érvekre tesz megjegyzést. Igaz, hogy csak négy iskola van a jaminában, de közel van hozzá két tanyai iskola. Magyar iskola is van, mert egyikben a valláson kivül magyar a tannyelv. A kérvényt kéri áttenni az egyházhoz. F á b r y Káro<y azt óhajtja, hogy a közgyűlés ós ne a kérvényezők adják az egyházhoz a kérvényt. Südy István többször meglátogatta B jaminai iskolákat és azokat túlzsúfoltnak találta. A magyar iskolára szükség van, hadd magyarosodjon jamina, mert szimpliziter megmossa azt, ki nem tud magyarul. Leggyorsabban ugy lehetne segiteni, ha a közgyűlés állami elemi iskolát kérne. A kérvényt a közgyűlés teszi át az egyházakhoz. Még Adorján Béla fővégrehajtónak adtak 100 frt előleget, a gyep mesteri telepet 291 frttal kibővitik és Ehrenfeld Salamon vétett a települők sorába, — ezzel a közgyűlés délben véget ért. Gazdasági egyletünkből. Gazdasági egyletünk legutóbbi igazgatóválasztmánya több Jközérdekü gaz dasági ügyben folytatott eszmecserét és mondott határozatot. Az ülésről részben e helyen, részben lapunk más rovatában vagyunk híradással. Dr. Zsilinszky Endre iga?gatóelnök az ülést megnyitván, több elnökileg elintézett ügyről tesz jelentést. Ki menti magát, hogy a bécsi millenáris kiállításra történt kiküldetésének nagy elfoglaltsága miatt meg nem felelhetett, egjuttal jelenti, hogy Zlinszky István titkárral részt vett a gazdasági egyletek országosszövetkezeteinek Budapesten tartott igazgató választmányi ülésén. Az elnöki bejelentések tudomásul szolgáltak. Elnök ismerteti a vármegyei főispán intézvényót a mezei munkás jutalmak kiosztása ügyében. A nagyjelentőségű kormányintézkedés rendkívül rokonszenvesen fogadtatott, ez alkalomból az egy let igazg. választmánya csak annak ád kifejezést, hogy máskor az ily eljárásokban a gazdakból álló ezen egylet közreműködése igénybe lett véve (a véleményezés ós kiosztásnál), a kik leginkább ismerik a munkásokat ós cselódeke . Kifejezés adatott annak is, hogy a gazda sági egylet már harmincz év előtt megkísértette a cselédek jutalmazását, de mert arról győződött meg, hogy ez uton inkább árt, mint használ, mert annyi ezer ember közül egy kettőnek kitüntetése inkább irigységet kelt,, hogy sem serkentőleg hatna, — az ilyen jutalmazásokat abban hagyta s inkább óhajtaná az elaggott és önhibáján kivül munkaképtelenné lett munkásoknak segélyezését életbe léptetni. Ezek előrebocsájtásával azonban köszönetet mond a miniszternek a mezőgazdák helyzetének javítását célzó emez intézkedésért, de arra kéri, hogy inkább a létesítés stádiumában levő munkás nyugdijalap gya rapitására fordítani szíveskedjek az erre szánt összeget, egyben pedig kérné, hogy a kiosztást a gazdasági egylet eszközölhesse. A földmivelésügyi miniszter megbízta Kállay Ödönt, mint a c.abai földmives iskola igazgatóját, hogy saját hatá körében járjon el a paraszt minta gazdaság kiszt melóiében. E miniszteri intézkedés igen izgatott pertraktációra adott alkalmat, az egylet ez alkalomból kijelenti, hogy nem tartja magát sem koordinált, még kevésbé alárendelt tes tületnek s feliratban tiszteletteljesen adja tudomásul a miniszternek sérelmét, egyben kijelenti, hogy a mintagazdaság ügyét elejti s abba befolyni nem kíván. A berényi gazdáknak az egylet műtrágyát nem oszt ki, mert már előzőleg arra az álláspontra helyezkedett, hogy az egylet maga fog kísérletezni. A vármegye alispánja véleményes javasiaitétélrd megküldi a gazdasági munkasok és napszámosokról szóló szabályrendeleti tervezetet. Az ügy Zsilinszky Endre elnöklete alatt Beliczey István, Vidovszky László, Szekér Gyula, Dórcy Peter, Rosenthal Ignácz, Szabó János, Ledeier Rudolf, Kocziszky Mihály, Be íiczey Géza, Morvay Mihály, Reisz Sí mon, Urszinyi Dezső és az egylet titkárának adatolt ki, a kik a választmány nak fognak beszámolni. Tudomásul szolgált, hogy Hőgyósz tolnamegyei községnek a földmivelósi miniszter állatvásárt engedélyezett, A kik tehát jól tejelő bonyhádi teheneket venni akarnak, azok figyelmébe ajánltatik az engedélyezett vásár, azt is tudo máiul vettek, hogy a gödöllői korona uradalomban timenthali ós pinszgáui bikák eladók. Jelenvoltak: Dr. Zsilinszky Endre elnöklete alatt Beliczey István, Bajcsy János; Kállay Ödön, Urszinyi Dezső, Sztraka György, Vidovszky László, Kocziszky Mihály, Beliczey Rezső, Beliczey Géza, Beliczey Tibor, Badics Elek, Reisz Simon, Rosenthal Ignácz, Seiler Elek, Fejér Béla, Bajcsy Gusztáv, Suhár Kálmán, Zlinszky István. Békésvármegye közgyűlése. Tegnap délelőtt nagy érdeklődés mellett rendkívüli közgyűlésre gyűlt egybe a törvényhatóság. Azt lehetett az előz menyekből gondolni, hogy nagy tüleke dós lesz abból. Váljon Békés—Csaba felé építsék ki az u'at, vagy a gerlai szakaszt ? De nem forszírozták kapuzárás után az utvitát s inkább abban volt izgatottabb tárgyalás, ami szintén felvétetett a tegnapi közgyűlésre, az obstrukeió elítélésében. Nem szójáték, hanem igazság szerint való, hogy az obslrukcióban egy obstrukeió volt. Izgatott, paprikás beszédek hangzót tak el, de alapjában szép lefolyású volt a közgyűlés 8 mindegyik felszólaló igyekezett érveit szépen csoportosítani és nézeteinek a hallgatóságot megnyerni. A közgyűlésről tudósításunk a következő : Lukács György főispán üdvözli a törvényhatósági bizottság tagjait. Azért fárasztotta be a bizottság tagjait, mert sürgős letárgyalást s határozatot igényel a kereskedelmi miniszternek rendelete a békés ós csabai útnak kikövezése ügyében. Jóllehet — mondja a főispán — alig három hete, hogy a törvényhatóság egybegyűlt, azóta a bizottság két érdemes tagját veszítette el. Almássy Kálmán gróf, a megye első virilistája, úgyszintén Kéry Kálmán megyebizottsági tagok meghaltak. Előbbi tiszta liberális felfogásával mindenkor tisztelt alakja volt a közéletnek, Kéry pedig kiváló egyházi szolgálatai, ugy a megyei közéletben érdemes munkásságot végzett, indítványozza, hogy a megye közgyűlési jegyzőkönyvében fejezze ki a törvényhatóság veszteségének fájdalmát és örökítse meg az elköltözöttek érdemeit. A gyűlést magnyitjn. Az elnöki székből egy-két megjegy zóst tesz a tárgysorozat egy pontjára, nem e dolog érdemére és nem a vita irányítására. A beterjesztett indítvány nélkülöz minden pártpolitikai tendenciát, az tisztán csak egy szempontot tekint, hogy a parlament beteg. Allamjogi szempontok vezetik a határozati javaslatot benyújtó állandó választmányt. Ha igaz az, hogy a municipiumok az alkotmányos élet védbástyái, akkor nem nézhetik közömbösen a harezot, mely parlamentárismusunk beteges tüneteit tárja föl és alkalmassá válik az állam élet megosztására. Erre Bodoky Zoltán felolvassa L ad i c s György indítványát. Ez a következő : Békésvármegye közönsége sajnálattal tapasztalja, hogy most, midőn hazánknak legfontosabb közjogi és gazdasági érdekeit felölelő, — a községek pénzügyeit és az állampolgárok gazdasági helyzetét közvetlenül érintő törvényjavaslatok várnak a képviselőház elintézésére, — hogy most, midőn a képviselőház összes elemeinek egyesülése volna szükséges a végett, hogy a hazánkat ér deklő nagy fontosságú ügyek a kívülről jövő nyomással szemben is nyugodt, a parlament tekintélye és méltóságához illő módon elintéztessenek : akadnak a képviselőháznak oly tagjai, a kik a házszabályok hézagos intézkedéseit fölhasználva,, komoly tanácskozás és a nemzetet megvilágosító vita nélkül, a parlament működését megakasszák, hazánk minden egyes polgárát legközvetlenebbül érdeklő törvényjavaslatoknak tárgyalását megakadályozzák s eljárásukkal az alkotmány ós a parlamentbe he lyezett hizalmat megrendítik. Ennélfogva Békésvármegye közönsége a képviselő házban most folyó obstrukciót alkotmányunk ós hazánkra nézve minden irányban károsnak ós veszélyesnek tekinti, mint ilyet elítéli ós a képviselőházat külön felirattal tiszteletteljesen kóri, hogy tanácskozását az állampolgárok megnyugtatására rendes mederbe tereim méltóztassék. Az indítvány megokolása. L a d i c s György megakarja néhány szóval indokolni indítványát; ő is azt jelenti ki, mit az elnöklő főispán, hogy nem vezették indítványa megtételében párttekintetek és nem a pártbeliség el fogultságával nézi a parlamenti helyzetet. Ő mindég a szabad vélemény nyilvánítás hive volt; de nem volt hive az ob8trukcziónak, mert az obstrukczió veszélye a parlamentitarismusnak, veszélye az alkotmánynak. Nincs parlament, melyben többség, kisebbség ne lenne, a ki sebbség jogait szívesen elismeri, de bátor megjegyezni, hogy nem ismer parlamentet, amelyben a kisebbség intézi az ügyeket. A hol ez lehetséges lenne, az csak obstrukcióval következhetnék be ós az mindenüt a rend fölforgatására vezetne. Az obstrukeió mindenütt veszedelmes, de különösen veszedelmes hazánkra, ahol sarkalatos magyar alkotmány jogokat veszthetünk el e rettenetes fegyver alkalmazásával ; az a veszélye van hogy a kisebbség megtanulja az obstrukczió hatalmát a rend felforgatásában s magyar nemzeti államunkat az alkotmány formái között folytonos zavaroknak tehetné ki. Nem a jelen időben fél ő ettől a helyzettőt, mert elismeri, hogy a mai pír laroent magyar, a milyen nem volt a kiegyezés óta ; a jövőben fél ettől, hogy az obstrukeió a magyar nemzet jogai ellen visel majd háborút. Nem tekintve <z ország állami biztonságát, hanem csak azon pénzügyi bajokra utal, a melyek bekövetkeznek a mai bizonytalanság folytán. Az ellenzéki magatartás követ keztóben az állami krach is bekövetkezhet, mely maga utján fogja vonni az állampolgárok bukását. Hosszasabban fejtegeti, hogy az ellenzéki obstrukeió mily sok pénzébe van az országnak, mire való ez? Azt mondják, hogy a kormány bukjék. De a kisebbségnek nem ismerjük el azon jogát, hogy ők buktassák meg a kormányt, mert az fordított palamenti állapot lenne. Ha a kormány megbuknék, lenne egy uj kormány, de ennek szintén lesz ellenzéke ós legyen is Már most ki áll arról jót, hogy ez nem fog obstruálni? (Igaz, ugy van) Mire fog ez vezetni ? Az alkotmányos életnek ez a zűrzavarra el fog vezetni az absolutizmusig. Ezért gyűlöli az obstrukciót s azért kéri indítványa elfogadását. (Helyeslés, tetszés. Hangok : „Nem fogadluk el I

a) Egy kis obstrukeió tört ki erre az obstrukeió ellen. Jancsovits Emil azon sötét nézetekkel szemban, melyeket indítványozó festett, el kívánja mondani a maga nézeteit is Kijelenti, hogy bármely intencióból vezetik a megye termébe ezt az indítványt, egy régi vendégnek bekö-zönósót látjuk betérni. Békósmegye ellenzéki megye. Volt idő, mikor hat ellenzéki képviselője is volt és mig a legtöbb helyen maguk az ellenzékiek viszik be a megye köztermeibe a pártpolitikát, ők azt száműzték. Annál rosszabbul esik, hogy most nem az ellenzék hozza a politikát a megye termébe, hanem a kormánypárt. Da ha már itt van, számo unk veie. Tudna igen kiváló férfiakra hivatkozni, a kik az obstrukeziót helyeselték. A maga részéről pedig nem csak jogosnak, de kötelességnek tartja, hogy az ellenzék obslruáljon, mert az szükséges és jogos (közbeszólások: de nem jogos!) Igenis jogos, mert a házszabályok keretében folyik a harcz. Hogy szükséges (közbeszólások : de nem szükséges), azt is kifejti. Az országnak önrendelkezési szabadságát az 1867 és 1898. évi t.-cikkek visszaadták ; önállóan berendezkedni le hetne, de a kormány ós a többség ezt nem akarja. (Zsilinszky Endre dr. : de honnét tudja?) A kormány intézkedéseiből, a kormány magatartásából. Mit akar az indítvány ? Az ellenzék diskreditálását. Ezt pedig nem akarja és az indítványt /nem fogadja el. Ismételten nagy ellentmondás mellett fejti ki, hogy az ellenzék áll a jog és törvény alapján s ha az indítványt a megye közgyűlése megszavazza, akkor az erkölcsi alapot dobja el lábai alól. (Nagy ellentmondás.) Kéri az indítványt mellőzni. (Éljenzés, helyeslés más oldalon. Zajos közbekiál tások : nem mellőzzük !) Berényi Ármin dr. nagy szónoki lendülettel ós hatással fejtegeti, hogy íz obstrukeió a parlamentnek halálos seb-, midőn ezt kijelenti, nem az obstrukeió' tenné bűnbakul, hanem mindezt annak tudja be, mert ez a parlament nem a választás tiszta jogán alakult. Elismeri ő, hogy az obstrukczió nem jogos, de a erőszakot erőszakkal visszatorolni régi jog ós éltek vele. A megye ne politizál jon ; de abban a helyzetben, melyben most vagyunk, midőn kardinalis jogoi védelméről van szó, igen is szólaljunk föl és írjunk föl a képviselőházhoz, melj ben kérjük, hogy a tiszta választáso': érdekében hozzon törvényt, hogy a pa;lamentarismusnak lényegét megme ntsük. Ha a tiszta választások törvény e meg hozatik, az ellenzék le fog szerelni, mei t az is tudja a kötelességét. (Tetszes, ellen mondás.) Horváth Károly üdvözli Berónj i beszédének első részét, melyben elitéli a obstrukciót. Tagadja azonban, hogy azo í okok miatt állott volna elő az obstrukci', melyet szónok ezek okaiul nyilvánítót'. Tessék az egyes beteget gyógyítani, d ; ne tessék agyonütni. Nem fogadja el azt a tág keretet, a mit Berényi a bajok ar kánumának kijelölt, mert azt semmi po tentát gyógyítani nem tudná. Az obstrukeió lehet „in theoria" parlamenti jog, de ma speciális helyzet van. Deák Ferenc óta Magyarország válságosabb helyzetben lett volna, mint ma. Ma kell politikai érett' ságünket igazolni. Ma kell megmutatni a mi köztudatban létezik, hogy a monarchia suypontja Magyarország. Nekünk állami intézm ényeink kiépítve nincsenek, nekünk nem leh U koczkázatos játékot űzni. Elfogadja Ladics inditvá nyát. (Tetszés, éljenzés.) G a 1 1 a c z János annak ad kifejezést, hogy nem a kormányt akarja a vármegye megmenteni a bukástól, mert az nem következett be, hanem a parlamentárizmust akarjuk megmenteni betegségéből, bukásából, a mi igenis bekövetkezendőben van. Veres József őszinte akar lenni ós igen is nrnt pártember szólal föl, mert midőn politikus, politikai kérdésben nyilatkozik, nem lehet más mint pártember. Jól fölpaprikázott beszédet mond ezután a választási visszaélésekről. Végül nem fogadja az indítványt. Nagy fölzudálást, óriás izgatottságot keltett az amúgy is tüzes, mérges be szédnek következő passzusa. Olyan a párturalom ma az országban, hogy ha egy jó ismerősömet, baratomat kinevezik összeíró küldöttsógi elnöknek, közhivatalnoknak, vagy főispánnak (zajos fölkiáltások: Mit 'akar mondani? Gyanú sít! Eláll I Vonja vissza szavait, jbilnük csönget.) Főispán: Kívánja szavait kimagyarázni ? Veres József: amennyiben a mondatot nem fejeztem be. (Halljuk 1) Mondom, sajnálkozással vagyunk, hogy már ezek is kilf^zuek téve a hatalom csábításainak. ÉQ nem tudom mi van az ón szavaimban, mely ezt a felháborodást igazolná? (Így semmi, de nem igy kezdte. Horváth: Kár volt oly nagy erővel neki fogni.) Vagül aztán kijelentette,hogy nem fogadja el az indítványt. Beliczey Rezső megkorrigálni kívánná a határozati javaslatot. Azt mondja a javaslat, hogy a házszabályok hézagainak következtében ^támadt a parlamenti betegség. Eit szelídíteni kell, mert ilyen állitás árt a parlament tekintélyének. Végül hosszasabban fejtegeti, hogy az ob strukció régi fegyver, már Tisza Kálmán i* alkalmazta. A napirendről levétetni kívánja az indítványt. László Elek dr. szép beszédben fejti ki, hogy áldatlan vita van szőnyegen a képviselőházban. Mint ellenzéki ember nem áll az obstrukeió hívei közzé, mert olyan emberek vezetik, a kik reakcionáriuiok s legalább is gyanúsak. Erkölcsi ós anyagi ervekkel okolja meg elvi álláspontját, nagy hlyeslós mellett. Veres József után, ki félreértett szavainak kellő értelmezése érdekében állott fel rövid szóra, fölemelkedett dr. Fábry Sándor. Nem szereti a politikai kérdéseket a megye termében, mert ez a közigazgatási életre hátránynyal van. Mégis jegyzi, hogy e terembe a politika ritkán vonul be, alispánsása alatt nem ia, de most a helyzet mis. Nem habozik kifejteni, hogy az obstrukciót ő jo gos fegyvernek tartja; de csak akkor, mikor a magyar állam alkotmánya van vesze delemben. Da most nem ez a helyzet áll. Az obstrukeió ellen való elvi ellentót nem ered politikai okokból, hanem közgazdasági jelentősége van e kérdésnek. Nem akar vitát ..provokálni, de Veres Józsefifel szemben ki kell jelentenie, aki meggyanúsította az összeíró küldöttségeket, mintha i't törvénytelen dolgot tennének, hogy amennyibnn konkrét panaszai vannak, álljon elő velők, meg fogja torolni. Ő politikai kérdésekben §a tisztviselői kart sohasem befolyásolta, mert czélzata, hogy a tisztviselő tegye kötelességót és ne politizáljon. (Helyeslés.) Eí hogy a választási víszszaélé ekben e törvényhatóságot nem vezették párturalmi tendenciák, kitetszik abból, hogy óppan Veres József indítványára irt föl Bókésmegye az országgyűléshez a választási kerületek más módon való beosztása érdekében. (Helyeslés, tetszés.) Zsilinszky Éadre dr. nem akarja a bizottsági tagok türelmét próbára tenni, csak egy pír megjegyzést tesz. Még azt bociájíja előre, hogy nem is nyilatkozik, ha Veres József, a kivel ő a legjobb baráti VÍSZOL VT tartja fönn a vita hevób.n annak nem ad kifejezést, hogy immár olyan parturaluai kötelék van, hogy a kik közügyek szo üálatában közreműködnek a törvényszegésig is elmennek ; ő ezt a leghatározottabban visszautasitj í s tiltakozik az ellen a meggyanásítás ellen, a melyet a Veres a vita hevében jónak látott elmondani. Az obstrukeió felől magáról is volt meg a vita előhaladt stádiumában több figyelemra méltó megjegyzése, különösen midőn erős logikával mutatta ki, hogy pártfárfiak mint Veres,Barónyi, Jancsovits sem órtenjk egyet. Erre a vita kimerittetett. Elnöklő főispán előbb fölteszi a kérdést az állandó választmány javaslatára, aztán majd következik Jancsovits, illetve Berényi Ármin dr. indítványa. Veres a kérdésfeltevésénél azt kérte, hogy a napirendre térés indítványa tó-