Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) július-december • 53-96. szám

1898-10-16 / 83. szám

len indított fegyelmi vizsgálat ügyében leérkezett belügyminiszteri leiratot. A fegyelmi vizsgálatot az illetők megfeleb­bezték, mit a miniszter elkésós czimén visszavetett; a folyamatba tett vizsgálat kiterjesztendő — a belügyminiszteri ren­delet szerint — Jancsovits Péter vaszóki elnök, akkori ülnökre is, a ki a fegyelmi vizsgálatra okot adott szava­zással folyt be. Az eset, mely ma vizs­gálat tárgyát képezi, 1888-ból való. Tarján György kétegyházi lakosnak kérvényét kivételes nősülés iránt nem terjesztik föl t mert a kérelem ninc3 in­dokolva. Z ö 1 d y János főorvos jelentése sze rint az elmúlt hóban a közegészségi ál­lapotok kedvezőtlenek voltak, a fertőző bajok szaporodtak. Az emésztési zavarok következtében történő megbetegedések voltak tulnyomóak. A kanyaró 57 eset ben, a vörheny 86 esetben mutatkozott. Szarvason a vörheny apadóban van, hasihagymázban 8-an haltak meg. Leg inkább a békési és szeghalmi járásokban mutatkoznak betegedések. El­rendeltetett a járásokban a Körös vizé­nek felforralás után való felhasználása. A köztisztaság általában kielégítő volt. A jelentós tudomásul szolgált. Csák György pónzügyigazgató je­lentése szerint, adó e hóban 29.349 frt 58 krral kevesebb folyt be, mint a mult év hasonló havában. Az állami adók kezelését sz orosházi járásban községen­ként megvizsgálta a pénzügyigazgatóság s azok kezelése ellen semmi kifogása nincs. Ugyancsak a pénzügyigazgató tesz indítványt, hogy miután Öcsödön na­gyon felszaporodott az adótartozás, az adóbehajtók ellen a felelőség kimondas­sák. A bizottság tizenöt napi határidőt adott, hogy a 9000 frtnál nagyobb adó­bői 5000 frt befizettessék, mi ha meg nem történnék, az adóbehajtás állami közegekkel és az illetők költségén fog foganatosíttatni. Rezey Sylvius kir. tanfelügyelő jelentése szerint a vármegyei Hanitók is kifejezést adván a lesújtó gyásznak, mely a nemzetet érte a királyné elhalálozásá­val, a megye összes tanitói és óvónői részvétfeliratot küldöttek meg ő Felsé­gének. Helyeslő tudomásul szolgált. Bagó Aranka m. berenyi polg. isk. tanítónő, Dömény Juliska szarvasi óvónő, Schidek József dobozmegyeri tanitó állá­saikban megerősíttettek. Paulina Márton, Bukovszky Pál, Makusz János szarvasi tanyai tanitók szintén megerősíttettek. H a v i á r Lajos kir. főmérnök tesz jelentést az útépítésről, mely tudomásul szolgált. Kocziszky Mihály csabai lakos megfelebbezi az alispánnak építkezési ügyben hozott határozatát. Két egybe­hangzó Ítélet ellen felebbezésének helye nem lévén, a felebbezés elutasittatott. A kereskedelmi miniszter azt kívánja Körös-Tárcsától, hogy a körös tarosai vasúti állomás hozzájárulási költségét egyszerre fizessék le. A község kijelenti, hogy e feltételt nem teljesítheti, hanem az építési költséget 320 frtos évi részié Az ember szép lassan elballagott. A szomszéd kapujan kopogtatott illedel mesen, azon a kapun, melynek homlok­zatán fényes lángbetükkel ragyogott ez a szó : „Pokol". A házmester kijött s nagy álmosan kérdezte. — Mit akar? Be akarok menni, válaszolt a jövevény. — Kicsoda maga? — Egy házas ember! — Akkor már maga átszenvedtde minden poklok kinját. Menjen a dolgára. A humorista. Mózes hetek ! Sokan ugy tartják, hogy inkább he­tek, mint mézesek. Külömben a mézeshetek különfélék­Mások Londonban ós mások Katona, városon. A hány ház, annyi szokás, a hány mézes hét, annyiféle. Láttam mézesheteket lezajlani ugy, hogy az aszszony verte az urát, viszony lattam olyanokat is, bogy a férj nád­pálczázta meg a feleségét, végül láttam olyanokat, hol kölcsönösen elpáholták egymást a házasfelek. A férjek és a fiatal asszonyok ugy vannak a mózeshetekkel, mint a czigány­bőgős a suviszkkal. Aszszonyok, férfiak nem beszélnek róla rosszat, hadd pró bálkozzék meg vele, azt karja tudni, hogy milyen. A bőgős czigány is azt mondta a prímásnak : — Ha tudni akarod, milyen a suviszk, kóstold meg te is. tekben fizeti le. Ezt a részletfizetési aján­latot a bizottság pártolólag ter­jeszti fel. R e g d o n Ferencz békési állator­vost a takonykór ügyében való mulasz­tásokért az alispán fegyelmi vizsgálat alá vonta. A bizottság Hajnal István dr. felszólalása után, aki azt kérte, hogy ne egyszerre a fegyelmi vizsgálatot ren­deljék el, hanem szelídebb expedienst, a bizottság kimondotta, hogy a fegyelmi vizsgálat elrendeltetik. Csaba községének a vasúti ártézi kútnál emelt kifogása a miniszter részé­ről el nem fogadtatott. — Tudomásul szolgált. Z ö 1 d y Géza gyulai tiszti ügyész­nek érdekes konfliktusa akadt a makói árvaszókkel. Ez egy váltót küldött perlés végett, de a váltó még csak egy hónap­pal későbben járt le. Az ügyész nem fo­ganatosította ezt a megkeresést, ám a válaszért bizonyos 1 frt 25 kr dijat szá­mított föl. A makói árvaszék, amíg egy­részt kifogásolja a támasztott követelést, az ügyész leveléből sértést olvasott ki s a közigazgatási bizottsághoz feljelentés sel él. AZ ügy az árvaügyi feljebbviteli küldöttséghez tartozik, mely letárgyalja. A fogházban jletartóztatva volt 64 férfi, 18 nő i elitéit, az öszszes foglyok száma 98 volt. Tudomásul szolgált. Ezzel az ülés véget ért. A közmivelődési egyesület programmja. Lapunk mult számában röviden is­mertettük a közmivelődési egyesületnek fontos akcióját a népkönyvtárak ügyében. De az egyesület jelentős programmja felől, főleg az egyesület elnökének, dr. Lukács György főispánnak, a minapi ünnepélyes ^felolvasó ülésen elmondott beszéde tájékoztat. Ez a következő: Hölgyeim és Uraim I Egyesületünk felvette a múltban el ejtett fonalat. Fűzni fogja ezt tovább. Szorgalmasan fogjuk vármegyénk elő­kelő községeiben előadásainkat, felolva sásainkat tartani, épen ugy, mint — hogy bureaucraticus kifejezéssel éljek — hiva tali elődünk, a bókésmegyei közműve­lődési ós rógó8zettörtónetiegyesület annak idején tette volt. Előadásaink sorozatát ebben a terem­ben kezdettük meg a tavasszal. Akkor egyletünk egy kiváló vendége volt szi­ves szórakoztatni Gyula város müveit közönségét Amerikában szerzett tapasz talatainak előadásával, illetőleg azoknak hazai viszonyainkra vonatkoztatásából levont eredményeknek taglalásával. Ma tén megnyugvást találhat. Ez a tartalék harmónia a lelki életben. Ezt a harmóniát pedig fejleszti a széppel, az aesthetikussal való folytonos foglalkozás. Amint látni méltóztatnak, nem cse kélyek a czélok, melyekre törekszünk. Arányaikban óriásilag meghaladják azt a csekély szellemi izomerőt, melylyel rendelkezünk. Azonban mi küzdünk ós bizva bizunk, mert küzdelmünknek és bizalmunknak szilárd támasza van : a mi kedves közönségünk igen becses érdek­lődése, közismeretü jó izlése, előszeretete a szép, az aesthetikus iránt. Es, ha a franczia irodalom egyik legújabb költői termékében*) azt olva som, hogy a csók az a rózsaszínű pont, melyet a szeretni ige i betűjére teszünk : legyen az önök érdeklődése az a lehelet, melytől közművelődésünk zsenge növénye virágzásra fakad, mint csóktól a szereiemi Ajánlom egyesületünket kegyessé­gükbe. A törvényhatóság őszi köz­gyűlése. Második nap. A második napra maradt a rendes tárgysorozaton 127 ügy. Ezeket azonban szaporán elfogadták, jobbára az állandó választmány véleményeihez képest. Vita mindössze a békési ügyekben volt, ahol Kecskeméthy Ferencz fejtette ki vétóját s Hajnal István helyezte a kérdést megfelelő világításba. Hosszú vita volt a gyula-barakonyi vasút engedélye­zése kérdésében, amelynél D u t t k a y Béla változatlanul elfogadni kérte a vá­ros határozatát, melyről Gyula városa is tudja, hogy az terhes, de meghozza Gyula jövő fejlődése érdekében ezt az áldoza­tot. K é r y Gyula szép, nagystylü be­szédet mondott az ügyben s ily meleg pártolás melldtt a vasúthoz való 100 090 frtnyi városi hozzájárulás megszavazta­tott. A vármegye ugyanezen vasutat, szemben a kifejtett kérelemmel, 48 ezer forint helyett 24 ezerrel segélyezi. Az egyes tárgyak következőleg in­téztettek el. ismét kedves gyulai közönségünknek igyekeznénk időtöltéssel szolgálni. Vár­megyénk többi községei nem fogják rossz néven venni, hogy második előadásunkat is Gyulán tartjuk. Tartozunk ezzel Gyula müveit társadalmának azért az igazán lekötelező érdeklődésért, melyet első elő­adásunkkal szemben tanúsítani kegyes volt. Előadásaink nem fognak szorosan megbatározott programm keretében mo­zogni. Mert mi működésünket a művelő­dés egész terére akarjuk kiterjeszteni Már pedig a közművelődés egyletünk czége oly széleskörű fogalom, hogy an annak birodalmában akár el is tévedtünk. Működésűnk tág terén speciális fal­adatokkal is fogunk foglalkozni. Olya­nokkal, amelyek vármegyénk különleges viszonyaiból mintegy önként folynak Fel fogjuk ölelni a socialismus ügyét is te­vékenységünkben. A nép felvilágosítása, művelődés érdemes és méltó feladat, mely elői nem térünk ki. Igy például mai vá­lasztmányi ülésünkben is lesz szerencsém előterjesztést tenni az iránt, hogy a nép­könyvtáraknak üdvös eszméjét várme­gyénkben a társadalom ós ennek közege gyanánt egyesületünk karolja fel, az in­tézményt szervezze ós valósítsa meg gyakorlatilag. Eltekintve ezen speciális felada­tok ápolásától, előadójaink programm­ja lesz általábn, hogy irodalmilag mű­veljünk mindent, ami szép ós tanulsá­gos ; irodalmi munkálkodásunkkal ne mes szórakozást nyujtsunk vármegyénk társadalmának. A szellemi színvonal fej­lesztése, az irodalom iránti érdeklődés felkeltése ós ébren tartás, a szép érzék ápolása, az izlós nemesítése: íme ezek a törekvésünk tárgyai. Arra törekszünk, hogy a léleknek oly kiművelését segítsük elő, mely ké pessó teszi azt frisessége, elevensége, ér deklődóse megőrzésére. Arra törekszünk, hogy megóvjuk a lelket az elfásulástól, az érzéketlenné válástól ; hogy olyanná formáljuk azt, hogy ha még annyi csaló­dáson ment is keresztül, ha még annyi reménye foszlott is szét, ha még annyi szor tapasztalta is, hogy az életben mind­járt a rózsák mellett „dieDornen stehen", — még akkor is megőrizze azt a tarta­lékot, melyből nehéz időkben vigaszt meríthet, melyben megpróbáltatás ok ese­Miniszteri i *téz vények, át­iratok. A belügyminiszter felhívására a köz­ségi és pénztárkezelésre vonatkozó sza­bályrendeleti módosítások, ugy a köz­egészségügyi szabályrendelet módosítása, keresztül vitetett. A kereskedelmi miniszter leiratára Csaba és Békés község belterületein át­vonuló útszakaszoknak kiépítése vámos utak gyanánt való kezelese, nemkülönben — ezzel kapcsolatosan Békés község jelentésót^hogy Wenckheim Erigyes gróf­nak a vasúti pótdij szedésről lemondot, tárgyalták s kimondották, hógy a Békés Csaba község területén átvonuló 1018. m. és Bekós község belterületén átvonuló 1800 m. hosszú törvényhatósági útszaka­szokat vámos-ut gyanánt koczkaburko­lattal kiépítteti a vármegye. A pénzügyminiszter felhívására el­határozta a közgyűlés, hogy a központi hitelintézet alapító tagjai sorába belép és abban a vármegye közúti tartalék alapjának az óv vó^én mutatkozó állaga, mintegy 20—22 ezer forint erejéig rész­vényeket jegyez. Aközsígijövedelmak fokozását czélzó törvényhatósági bizottság annak idején tervbe vette, hogy a községek regale kártalanítási kötvényeinek értékéből k ö z­sógi takarékpénztárak léte­sítését j avasolja a községeknek ós az e czélból kidolgozott szabályren­delettervezetet előzetes nyilatkozat végett felterjesztette a belügyminiszterhez. A belügyminiszter válaszában kijelenti, hogy a bemutatott terveket a hitelszövetkeze tekről szóló törvény következtében elő­állottváltozott viszonyok folytán ós azok­nak némely intézkedését tekintve, nem találta olyanoknak, hogy azokat a köz ségeknek megvalósításra ajánlhatná. Igy tehát a községekre hárul azon feladat, hogy helyi viszonyaik mérlegelésével gon­doskodjanak közjövodelmeik fokozásáról ós ezzel a minden czólra igénybe vett és túlterhelt adózó polgárok felette súlyos terheinek könnyítéséről. A vármegyénél e czólra végzett tanulmányok a kivitel­nél alapul szolgálnak a községeknek ós reméljük, hogy a képviselőtestületek ala­pos körültekintéssel meg is fogják találni a módot, hogy a meglevő közvagyont jobban jövedelmeztessók. A rendelet tu­domásul vetetett. A törvényhatósági átiratok sorá­ból megemlitjük Ba,ja város megkeresése folytán a törvényhatóság a Dunának Buja —Báttaszék között leendő áthidalása iránt a kormányhoz feliratot intéz. *) Edmond Rostám: „Cyrano de Bergerac." A munkás segélyalapokról szóló szabályrendelet tervezetét vélemé­nyezés végett megkü'döttók a vármegyei gazdasági egyesületnek. A gyomai második gyógyszertár fel­állítása iránt a belügyministerhez pártoló előterjesztést tesz a közgyűlés. Liptóvármegye körlevelét, melyben felhívja az öszszes törvényhatóságokat, hogy Kossuth Lajos megtámadóival szemben foglaljon állast. Kimondja a vármegye, hogy Kossuth oly nagy tisz­teletben áll a vármegye előtt, hogy em­lékét sértené, ha a szennyes irat szerzői­nek valami jelentőséget tulajdonítanának ós azokkal foglalkoznának. Kisebb ügyek. Ezután a törvényhatóság egyhangú határozattal mondotta ki, hogy a központi és gyámpónztárak pénzkészlete jövőben felerészben a bókésmegyei, felerészben a gyulavárosi takarékpénztárakban fognak elhelyeztetni. Néhai báró Wodianer Albert hagyo­mányainak átvételével a tiszti főügyészt bízták meg. A csongrád—szentes—orosházi vasút engedményeinek a segély megszavazása­kor kikötött határidőket megbosszabbi tották. A gyu'a—barakonyi vasútra 24,000 forint segélyt szavazott meg a közgyűlés ós jóváhagyta Gyulavárosnak 100,000 frt segély megszavazás' kimondó határozatát. Gyula városnak a kövezésnél felme­rült tu.kiadások fedezésére, a csatorná­zás létesítésére vonatkozó határozatait ós a házalókereskedés eltiltása tárgyában alkotott szabályrendeletét, valamint B.­Csaba község hasonló tárgyú szabály­rendeletét jóváhagyták. Néhai Osváth Andor és Dászkál Endre temetkezési költségére azoknak három havi járandóságát utalványozták. Kovács Albart ós Petneházy Ferencz jegyzőknek a nyugdijszabályrendelet mó­dosítására irányuló kórelmét a közgyűlés nem teljesítette. Doboz községnek szervezési ós ügy kezelési, Kondoros községnek rendőr.-égi szabályrendeletét jóváhagyták. Jóváhagyta a közgyűlés némi módo­sítással Gyulavárosnak az országos és hetivásárok tartására vonatkozó szabály­rendeletét Békési dolgok. Békési dolog négy is volt. Mind­egyikben Kecjkemóthy Ferencz ellenző ós Hajnal István dr. pártoló felszólalá­saikkal világíttatván meg a kérdés Bá­kés ugyanis állami iskola létesítését ha­tározta el s e czólra 20.000 frtot szava­zott meg. Kecskeméthy kerte, tagadják meg e határozattól a jóváhagyást, mert az teher a községre. De a közgyűlés nem osztotta Kecskeméthy felfogását. Az ügyészi állást nem tóltötták be véglegesen Békésen, csak helyettessel az óv végéig, ez is búsít egyeseket, de a felebbezés ebben is elutasittatott, Közárdekübb az, hogy Mezey Lajos nyugdíjaztatván, a község képviselőtes­tülete emalte a jegyzői fizetést; de csak látszólag, mert a mit készpénzben öreg­bített, azt terményben kicsinyített. A köz­gyűlés visszaadja a határozatot, hogy tegye még egyszer tanácskozás tárgyává. Adjon a jegyzőnek 1200 frt fhetést és 400 frt lakáspénzt. Igy megfelelő erőt kaphat. Végül az emelendő uj városháza kór­dósében bemutatott határozatot vissza­adják a községnek, hogy e kórdóst ve­gyék újra tárgyalás alá. Jóváhagyások. Füzesgyarmat irnok választása, Kon­doros orvosi lak épitóse, Endrődnek a sertés legelőre hozott határozatai, Bucsa rendezése, Sámson, P.-Földvár, Vésztő, Nagy-Szénás takarékmagtára, Békés­Csabának Gencsy József, Silberstein Ignácz, Csanády János ós Rosenthal Ignácznéval fikötött szerződése, Körös­Ladánynak Northon kut fúrása, szeg­halmi második ártékut, Nagy Szónásnak jegyzői fizetés nagyobbitására, Csorvás 6000 frt kölcsöne, Füzesgyarmat második orvosi állása, több községnek szervezési szabályzata jóváhagyatott. Felebbezések. Tótkomlós képviselőtestületének két gőzmalom ós gőzfürdő kezelésére Németh főjegyző felebbezést adott be, ennek helyt adtak. Ugyancsak e község éjjeli őr szer­vezésére föl hivatott. — Glasner Károly p. földvári orvosnak fi/.etése 600 frtra emeltetett. Füzesgyarmat elutasittatott azon kérelmével, hogy második vasúti állomásánál is építsen neki kőutat a megve. O^váth Andornó kegydij kérésével, Tö­rök Gábor segély utalványozása iránti kórelmeikkel elutasittattak. Vegyesek. A csabai torna egylet segély kérel­mét a közmiv. egylethez tették át. — Taffler Jakab orosházi seprügyárost föl-

Next

/
Thumbnails
Contents