Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) július-december • 53-96. szám

1898-10-13 / 82. szám

Béggel szólalt föl az ut kiépitése érdekében, kimutatván, minő közgazdasági érdekek kívánják e vasút kiépiótését. Vangyel Szilárd ellenben az orosházi nagyszénási ut érdekében tör lándzsát. Kijelenti, hogy a törvényhatósás Ígérete előbb keli a kiépítés kérdésében az ő u'jokra, mint a tarosaira. F á b r y Sándor dr. kijelenti, hogy a törvényha

1 ósng nem szokott igéretekei leini, hanem határozatokat ho'ni. Programmunk van, melynek meghozatalakor megjelölhettük a két, most szóban forgo ut. kiépítését is, ha a költség futja Elvi okok vezették őt arra, hogy a földvári ut kiépítését kérje, mert ott nincs vasút. Veres József szintén kimutatja, hogy az orosházi járásban három községben Földvár, Bánfaivá, Simsonban nincs semmi kőut; ellenben Tárcsán, Ladányban vannak kőutak ós hidak építésénél is a közúti adót az ő terhökre igénybevettük. Szerelné, ha Csanádmegye tovább építené az utat az apáczai állomásig. Kérni kellene a szom^ed törvényhatóságot, hogy épitse tovább az utat. Bulla Sándor az eddigi diskussziók hoz szólott s azt kérte, hogy ha lehetséges, a régi keretben, vagyis 7% os útadóval építsünk. '— Erre F á b r y Sándor dr. alispán kijelentette, hogy az nem lehetséges. — Horváth János zárszavában azt kéri, hogy legalább elvi határozatot hozzon a vármegye, hogy jövőben a tarcsa ládányi ut építtessék ki. Még Kovács Alajos (K-Ladány), dr. Ilaj n a 1 István, K e 1 1 e r Imre, dr. Berényi Ármin szólaltak föl pro ós kontra, végül H a v i á r Lajos kir. főmérnök tett fontosabb kijelentéseket. Nem annyit akar ő, mmt amit a ladánytarcsaiak kérnek, akarják az alispánnal az útnak a fehértemplomi útba való betorkolását, tehát ezen útvonalnak Szeghalomtól Vésztőig való kiépítését, de most az anyagi eszközök mellett, még az is akadálya e tervnek, hogy a Körösökön a hidak kiépittetienek, kéri az állandó választmány javaslatát elfogadni, mert nem lehetetlen, hogy már legközelebb messzebbmenő javsslat fog előterjesztetni. Erre kimondatott az orosházapuszta-földvári ut kiépítése. A kórház kibővítése. A legnagyobb ós helylyel-közzel izgatottvita a gyulai köíkórház kibővítése kérdésében volt. B o d o k y Zoltán dr. főjegyző ismerteti az alispáni előterjesztést, as állandó választmányi javaslatot, mely a betegápolási dijak emelésével kívánja a kórház kibővítésével előálló 100.000 frt fedezését. Az állandó választmányi javaslatot zajos „elfogadjuk", „nem fogadjuk el" felkiáltásokkal fogadták. Erre felemelkedik B e 1 i c z e y István, akit az építeni kívánókéi akartak fojtani szavában, de a szónok nem hagyta, hogy felszólalás nélkül tulmenjenek e kérdésben Beszédének rövid foglalatja az : hogy ha nem kerül semmi pénzbe a kórház, epit sünk mindjárt hármat: Szarvason, Szeghalmon és Orosházán Ká nézve nem megnyugtató az, hogy a miniszter a betegápolási dijak fölemelését megígérte, mert a miniszter utódja nem szokla elődje intézkedését respektálni. (Oláh György: Miben, tessék esetet fölsorolni) Nos hát fölsorolok. Baross megszüntette a ked vezmónye8 jegyeket s most a hivatalnokuk fél jegygyei utaznak. Neki ez önérzetét sértené s bár joga van, nem utazik féljegygyei. Miniszteri biztatásra^ építették a gyulaiak a huszárkaszárnyát, egyszer eszébe jut a miniszternek, hogy a lovak Váradon szebben paradiroznak s elviszi Gyuláról a huszárokat. Síónok a miniszteri ígéreteket nem hajlandó kész pénznek venni éppen az ilyenekért. Elnöklő főispán sajnálattal kénytelen elnöki megjegyzést tenni éppen annak beszédjére, ki az államnak e helyen 13 évig bizalmasa volt; de kötelessége kijelenteni, hogy a miriisz terek ígéreteinek komolyságában kételkedni felszólalónak joga s alapja ninc-\ egyébként pedig törvényből olvassa ki, hogy a mik az előterjesztésben foglalvák, azok nem miniszteri ígéretek, hanem a törvény, az 1899 év január elsején életbe lépő betegápolási törvényre vannak alapítva. Beliczey István nem fogadja el az elnöki megrovást, mely ha nem is kifejezetten, de mégis ő olybá veszi, mert azzal nem szolgált rá. Még a főis páni állásában is opponált a kormány számos tervei ellen, meggyőződésót most sem adja föl. De a Beliczey István felszólalásából még egy incidenst kelletett elintézni, mert Kéry Gyula fölkérte Beliczey Istvánt, hogy magyarázza meg azon szavait, hogy miért sértené valakinek §öéfzetét, ha a féláru vasúti jegy kedvezményét igénybe veszi. A' szegény embernek féltékenyen kell védenie önérzetét s mondhatja az ő önérz ete intakt, pedig e kedvezménynyel él. 50 ezer ember önérzetét sérteni nem lejfcet, nem szabad. Erre Beliczey István kijelenti, hogy mint argumentumot, melyre provokálták, használta azt, sértő szándék nélkül. Z ö 1 d y János dr. hosszabb beszédben derítette föl a helyzetet. Kilencz éve — usjvmond — a vármegyének 3»/o pót adójából bővíttetett ki a közkórház s ma ismét túlterhelt; ez azt bizonyitja, hogy a köi-.kórház életképes intézmény. A törvényhatóságnak első sorban az a feladata megvizsgálni, kell-e a kibővitó®, ha igen, akkor kötelessége a kibővítés. Ha ez a kórház ki lesz bővítve, termé szetes, hogy semmi sem áil útjában an nak, hogy közkórházakat a megye más helyein is létesíteni kell. Statisztikai adatokkal mutatja ki, hogy a közkórház betegforgalma évek óta növekedik ; az ápoltak között békésmegyei egy harmad, egy harmad idegen és körülbelül egy harmad gyulai. A mai népesség, a mi dőn egy ágyban ketten is fekszenek, valóságos botrány. Példákkal illusztrálja, hogy az elkülönítés hiánya következtében minő tragikus körülmények állanak elő. A higiénia 60 köbméter levegőt ki ván, a mi közkórházunkban a levegő mennyiség 18 köbméter. Megvilágítja az érem más oldalát is. Ha ojj súlyos okok nem forognánaK fönn, akk or a belügyi kormány nem járult volna elvileg a közkórház létesítéséhez. Az uj betegápolási törvény szerint jövőben 3% ot kell fizetnünk akár épilünk, akár nem építünk. Nem fog előallani az időpont, hogy valaha a közkórházra pótadókat kelljen kivetni, a közkórbázak természetszerű fejlődésé mellett. Beszedóben nagy szónoki emelkedettséggel fordul a közgyü léshez, azt a reményét fejezi ki, hogy nem fog üres jelszavak után indulni s megszavazza a közkórházat. Beszédét helyeslés kísérte. Berényi Ármin dr. a kórházak decentra izációja ellen foglal állást, azzal érvelvén, hogy a kórháznak fejlett műszerek kellenek, tehát háromszorosát kellene nagy mértékben adózni, men különben a tervezett kórházak félszeger, csonkák maradnak. Belíczjy István nem lakott Gyulán mikor főispán volt, mégis be tudott jönni Gyulára, mikor kelletett, jelenti azt, hogy Gyula nem oly megközelíthetetlen. Beliczey István erre is nyomban megfelelt azzal, hogy a hasonlat sze rencsétlen, mert Beliczey egészséges ember volt, vagyonos volt, jó lovai voltak s azért jöhetett, mikor akart Gyulára. Hajnal István dr. szerint csak a humanizmus szempontjából lehet ezt a kérdést tekinteni. A közkórház mai helyzetében meg nem felelhet. Az inficiálásra alkalmas betegeket el kell különiteni, a betegeknek elegendő levegőt kell adni. Eismeréssel szól a közkórház sikereiről; de milyen lenne az, ha minden tényezőt megadunk neki. ü. kis kórházak nem sokat érnek. Ismeri a csabait is, azzal nincs mit dicsekedni. Elfogadásra ajánlja a javaslatot. Beliczey Rszső: Az alispáni jelentés tiszta bort önt a pohárba. Az alispán ezeket mondja: kórházunk ápoltjainak nagyobb számát állami ápolást nyerő fertőzöttek, katonák ós más törvényhatóságb e 1 i e k képezik. Zöldi főorvos pedig mondja, hogy megyei lakosok legtöbbje, a kit Gyulán ápolunk. Ellentmondást lát a főorvos és az alispán sza vai között. Bizonyítja, hogy az előterjesztésben apótadó föl van tóte1 ez ve. Ma nem szavazza meg, vegyük le a napirendről; talán egy két év múlva inkább lesz abban a helyzetben a törvényhatóság, hogy megszavazza. Veres József fejtette ki érveit, melyek miatt nem fogadta el a javaslatot. A decentralizáczió mellett van, mert a min egy ország jóvoltát nem az biztosítja, ha az országnak 2—3 dusgaz dag ura kezében van a vagyon; — hanem aminél több kézben van az elhe lyezve, ugy egy fejlett közegészséget nem egy cziffa kórház csinál, hanem az, hogy minél több kórház legyen a megyében. Ervei között persze az is. előfordult, hogy a beteg a nehezen meg közelithető Gyulára nehezen tud eljutni. Beszédének elmés kövt- ' eztetóse volt az : Csaba, Szarvas kórhazakat tartanak fönn. Gyula nem tart. Ha tartana, miután Vs részben növelik betegei a gyulai közkórház betegforgalmát, nem kel lene építeni, mert nem lenne tulzsufojt ság a megyei közkórházban. Dombi Lajos elfogadásra ajánlja a javaslatot, szeiietetlenség, kicsinyesség ne vezéreljen bennünket. Zsilinszky Endre dr. nem szólana föl, ha hajnal Istvánnak nincs egy Megjegyzése, mely kicsinylés. Azt lehet mondani, hogy Csaba kórháza nincs jól felszerelve, de azt nem lehet mondani, hogy nincs ós az Csabának pénzébe kerül. Békés, Gyula a magánkórház terhekit nem viseli. Az alispáni javaslatból kétségtelenül kflünik, hogypótadó emeléssel jár a bő^fíés. (Helyeslés, ellentmondás ) Kimutatja, hogy a tervezet is feltételezi, miként esetleg pótadóból fog az fönntartatni. Benne van a határozati javaslatban is. Nem szavazza meg a javaslatot. — Horváth Károly rövid beszéd kapcsán, a helyzetre tekin tettel, megszavazza a kórházra szükséges összege*. — Hasonló értelemben nvi latkozo't László E ek is Beszédébe a egy fejlett kórház közszüksógót fejtegeti. Nem barátja a kórházi deczentraliiácziónak, mert a viczinális kórház nem szerelhető föl modern eszközökkel. — Sall József polemikus beszédet mond, mely sűrűn provokált ellentmondást, majd hívei részéről helyeslést. Természetesen építeni akar. F á b r y Sándor dr., midőn programmul tűzte ki a kórház megbővitését, azt hitte, csak örömet hoz a törvényhozás termebe ós üdvözlik a tervet, most sajnálattal látja, hogy viszályt, egyenetlenséget teremt az ő jó szándéka. Igy nagyon áldatlan a közügyeket szolgálni. Elmondja az ügy közbeeső fázisait. Mikor alispánná lett, azt látta, a kórházat megvizsgálván, hogy ott egy-egy ágyban két beteg van. Hát ez tűrhetetlen. Igy ment ő a bel ügyminiszteriumba. Szerencsére az ügy kedvező elintézében olyan lelkes és be folyásos férfiú fáradozott nagy szeretet tel e czól érdekében mint főispánunk, kinek odaadó támogatását a hála ós köszönet illetti, ugy a felterjesztések adatainak készítőjét, Z ö 1 d y főorvost. Berkes kórházi orvost munkájukért a legteljesebb elismerósilleti. Azelmebeteg gyógyintézet közbeeső expediens volt. Már midőn azt létesítettük, czélunk a közkór ház kibővítése volt. A kórház nem függ össze a székhely kérdésével. Nem habozik kijelenteni, hogy adminisztratív szempontból helyesnek tartja Csabán a székhelyet ; de az, hogy a közkórház Var sándon, vagy Füzesgyarmaton legyen, — az mellékes, ez nem szókhelykérdós, ez a betegek kérdése, lokális szempontok nem lehetnek mérvadók ebben a dologban. Lendülettel a humanismus nevében kéri elfogadni az állandó vál. javaslatát. Erre megindult a szavazás. Igennel szavaztak 72 en, nemmel 31-en. A közgyűlés ezt a tárgyat délutáni három órakor fejezte be. Tehát az egyes ügyekben olyan eszmecsere volt, hogy nyolcz közgyűlési tárgya 6 órai vitával ért véget. Egy statisztikus mindjárt kiszámította, hogy ha hasonló arányban tárgyalnók a többi ügyeket, hat órai munka napot véve alapul ,tizennyolcz nap múlva, vagyis december elsejére érne végett a közgyűlés. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A kvóta-bizottság ülése. Budapest, október 12. (Saját tud. táv.) A magyar kvóta-bizottság mai ülésén Széli Kálmán elnök bejelentette, hogy az osztrákok a magyar bizottság tavalyi számításait mindenfélekép redukálván, állapították meg a magyar kvótát. Most javaslatot adtak az össses direct és indirect adók nettó eredménye alapján és pedig ilyen aránynyal: magyar kvóta 38, osztrák 62. — Az osztrákok komplikált számítására a bizottság csak kó sőbb felel, igy az osttrákok visszautaztak Bécsbe. Egy takarékpénztár bukása. Arad, okt. 12. (Saját tudósítónk táv.) Az aradi polgári takarékpénztárt, mely tiz év előtt alakult, kezdetben szépen prosperált, majd, pedig szerencsétlen ós koczkázatos vállalatai folytán elvesztette a bizalmat, a Krivány sikkasztásai óta válságba jutott. Zavart ügyeit az aradi pénzintézetekkel egyetemben a budapesti két takarékpénztár igyekezett rendezni s azt most rendezik is. Ugyanis a polgári takarékpénztár vizsgálatából kitűnt, hogy minden hitelező követelése fedezve van, csak a részvényesek veszítik tőkéjük felét. Az intézet felszámolása elhatároztatott s va lószfoüleg simán, moratórium nélkül tör ténik meg. A jelzálogos követeléseket a budapesti intézetek készpénzért átveszik, összes zálogleveleket sorsolás mellőzésével 3, éven belül visszaváltják s a forgalomból kizárják. mellett az emlékező szónok kiváló egyénisége nagy közönséget gyűjtött egybe. Szépen volt díszítve a nagy terem; a bejaróval átellenben a királyné arcképe gyászfátyollal övezve, mellette azok a haragos zöld délszaki növények, melyeknek igazi hazájában a királyné bánatos lelke egykor hiába keresett enyhületet. Z s í 1 i n s z k y MLhaly államtitkárt beléptekor a szeretet üdvözlései, a személyének szóló elismerés ós elragadtatás eljene hangzott a női ajkakon. Az elnöki asztalnál kívüle helyet foglaltak : Beji czey Rezsőnó balján ós Beliczey Istvannó jobbján, mellette Zsilinszky Mihályné, Omaszta Gyuláné, Lőwy Lajos drnó, Rosenthal Mártonnó, özv. Reök Istvánne. Beliczey Rezsőnó urnő rövid szavakkal megnyitotta a gyűlést s azután Zsilinszky Mihály a jótékonyságról valóban szépen, emelkedett gondolatú, a sziv melegével átérezve gyönyörűen elmélkedett. Nagyon szép volt azon része a beszédnek, melyben az egyes emberbaráti intézeteket ismertette, különösen a hallei árvaházat, a Franké Ágost Hermán csodás alkotását, melyet szintén nyolczszáz tallér véletlen adományból létesítettek. Mikor elmondotta, hogy mig sorsüldözöttek lesznek, kik szeretteik elvesztését a jóltevósben kívánják feledni, — addig mindég számithatni a jótékonyságra. Mikor buzdította a hallgatóságot, hogy buzgólkodjók az Erzsébet királyasszony nevét viselő szeretetház érdekében, mert ilyen nemes emberbaráti célra házalni nem szógyen, hanem a női szívnek önfeláldozó erénye. Szép bessédót meleg szavakkal köszönte meg Beliczey Rezsőnó, s az államtitkár felhivásának^oly foganatja lett, hogy azonnal a hallgatóság nagy része bejelentette, hogy gyűjteni kész ezen célra. Szívesen közöltük volna az oly nagy erkölcsi sikert elért gyönyörű beszédet, ha a nőegyesület az alap érdekebén másként nem kívánná aat értékesíteni. A jótékony czél sikerét pedig nem akarjuk koczkáztatni. Az ülés után, mely mindvégig lelkes volt ós nagy fordulatot, sikert igér adni a nőegyesület akcziójának, Zsilinszky Mihálynak küldöttségileg köszönték meg a hölgyek, hogy nemes szivétől inditatva, oly készséggel teljesítette a nőegylet kérését. Az akczió a jövő hétfőn meg fog indulni. A nőegylet kéri mindazon hölgyeket, kik a szeretetházra gyűjteni vállalkoztak, hogy vasárnap délután 3 órára a városháza nagytermében megjelenni szíveskedjenek. ÚJDONSÁGOK. A csabai nők gyűlése. Mélyen megindító, érzésben nemes, a női szivek melegségét dicsérve, arányaiban igazi nagy női gyűlés tartatott vasárnap a csabai városházán. Ott láttuk társadalmunknak minden rétegét szépen képviselve. A ritka nagy alkalom — Tisztelgés a bányakerületi felügyelőnél. Zsilinszky Mihály államtitkár vasárnap a nőegylet fölhívására Csabán időzött. Ez alkalomból az aradbékési egyházmegye nagyszámú küldöttsége tisztelgett eddigi felügyelőjénél, az egyházkerület bizalmából immár bány* • kerületi felügyelőnél, hogy szerencsét kívánjon uj, diszes állásához. A küldöttség szónoka Korén Pál esperes volt, a kinek beszédére az államtitkár válaszolván, megköszönte az esperességnek ragaszkodását, szeretetét, melyet szive teljes értéke szerint átórez. — A megye alispánja a gyáriparért. Fá bry Sándor jelentésében a gyáriparnak megyénkben való létesítéséről a következőket mondotta: Azon tudatból kiindulva, hogy a külföld ipari behozatalá val mindaddig nem vehetjük fel a versenyt, mig magunk is nem fejlesztjük gyáriparunkat: idei külföldi utamnak egyik törekvése volt külföldi gyáriparosokat megnyerni annak, hogy hazánkban, s specialiter megyénkben gyár telepeket létesitsenek. Három gyárossal folytattam a tárgyalásokat egy gladbachi (bajor) pamutfonó gyárral, mily gyár csak egy van eddig hazánkban, egy chemnitzi bútorszövet gyárral, a mily gyár még egyáltalában nem működik az országban, és egy genti (belgiumi) szövő gyárral. A chemnitzi (szászország) gyár tulajdonosa már személyesen is lenn járt megyénkben, a szükséges informatiókat beszerezte, s legközelebb megteszi ajánlatát, mely alapon a tárgyalások felve hetők lesznek. — Népkönyvtárakat. Lukács György dr. főispán, a küemivelődési egyletünk elnöke, az egyesület vasárnapi választmányi ülésén nagy helyesléssel fogadott eszmét vetett föl és tett indítványt, nevezetesen azt, hogy ez az egyesület vegye kezébe a népkönyvtárak szervezésének ügyét az egész vármegyében a tanítók s a községi elöljárók bevonásával legyen ez a szervezés egységes. Állitassanak föl ezen könyvtárak még ez év őszén. Főispánunk a földmivelésügyi kormánynyal előzőleg tárgyalván e kérdésben, biztos kilátásunk van arra, hogy a kormány nagyobb figyelemben részesiti az egyesületet. Az irányítás, a felügyelet, szóval maga a szervezés kötelezettsége lenne az egyesület feladata. A választmány köszönetet szavazót az