Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) július-december • 53-96. szám

1898-10-06 / 80. szám

Az alsó-fehér-körösi ármentesitő társulatból. — Rendes közgyűlés. — Az alsó-fehér-körösi ármentesitő társulat most tartotta meg közgyűlését L ad i c s György elnöklete alatt. A legfontosabb tárgy a belvízrendezés, mely Csabát, Békést, Gyulát, 20—20 ezer forint kiadással fenyegeti, ha ugyan a mostani határozat megáll. Elnök megható szavakkal emlékezett meg a királynéról. Emlékét jegyzőkönyvben örökítik m«g. Erkel Rezső főmérnök jelenti, hogy a védelmi vonalon az árviz által vaió rongálások kijavíttassanak. A folyammérnöki hivatal által vezetett me der kotrás novemberre befejezést fog nyerni. A nagy péli nádor csatornái duzzasztó befejezés előtt áll. Gyula város csatornázási tervét a társulat nem észre vételezte. A mérnöki jelentós tudomásul szolgál. A költségvetést változatlanul elfogadták. E szerint az öszszes szükséglet 314 850 korona. Bevétel 557.034 korona. Maradvány 242.183 korona. Tárgyaltatott ezután a földmivelési miniszternek a módosított társulati alap szabályt jóváhagyó rendeletének előterjesztése s a további intézkedések meg tétele. A közgyűlés elfogadta a következő előterjesztéseket: Azon tagok, kik szavazati joggal bírnak, külön értesitendők. Azok, kik önálló szavazattal nem birnak. felhivandók a községek utján, hogy ala kuljanak csoportokká. E csoportosulásnak czélja: megbízottnak küldésére a társulatba. Gyűléseken résztvótel okáért a megbízottak 'bejelentendők. Határidő folyó óv vége. Az uj alapszabályok 500 példányban kinyomatva szét fognak kül detni. A meghatalmazottak megbízásának előzetes megbirálására 3 tagú bizottság küldetett ki és pedig: Haan Bála, D u t k a y Béla, Hoffmann Mihály. Tárgyalták az aradmegyei társulat belvízrendezési költségeihez való hozzá járulás tárgyában egyezkedés megkísérlése czéjjából kiküldött bizottsági értekezletéről felvet jegyzökönyvet. E jegy zőkönyvbt felvették Erdőhegyen Gal'aez János, Dutkay Béla, Haan Béla, Králitz, Kokas kiküldött bizottság vette föl. A megállapodás, hogy a 900.000 frtos belvizszabalyozási költségben 90 ezer frItal felvett szivattyú telep költségeihez a két társulat fele részben járuljon hozzá. Ezan tárgy a szervezkedő uj társulati közgyűlésnek tartandó fenn az előterjesztés szerint. A közgyűlés azonban érdemleges tárgyalás alá vette és 45 ezer frt hozzájárulás szótöbbséggel megszavaztatott. A közgyűlés elfogadta Erkel Rezső főmérnöknek a belvízrendezésre vonatkozó tervét, hogy az élövizcsatorna alsó torkánál felállítandó 2 drb 120 lóerejü centrifugai szivattyúval állítandó föl körülbelül 120 000 frt költséggel. A költséget felében Csaba, Gyu'a Békés ós a vármegye viselné.Ezenkívül c a'ornázásra kell circa 90.000 frt. Ez tehát nagy terv. Lesz még róla szó. Tudomásul vették, hogy a Wenckheim uradalom Hegedűs jogtanácsosa el halálozásával báró D r e c h s e 1 Bélát drt küldötte megbízottul a társulat köz gyűléseire. Jelen voltak : Ladics György elnök, Haan Béla alelnök. Csausz Lajos igazg,, Gallacz János, Keller Imre, Hajnal István dr., báró Drechsel Gyula, Szarvassy Arzén, Szathmáry Gábor, Hoffmann Mihály, Szekér Gyula, Z. Nagy Ferencz. Aszalay Gyula, Áchim Gusztáv. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A főrendiházból. Budapest, okt.' 5 (Saját tud. táv.) A főrendiház ma tartott ülésében elfogadta a királyné emlékét megörökítő törvényjavaslatot. Károlyi gróf elnök bejelentette a király köszönetét a főrendek részvétéért. A főrendiház tagjai eddig a királyné szobrára 30,000 frtot adakoztak. A király előtt. Budapest, október 5. (Saját tud. táv.) Bécsből jelentik telefonon : Ma fogadta a kirájy a

z osztrák képviselőház és urak háza tagjainak részvét-tolmácsoló küldöttségét. A Dreyfus-ügyhöz. Budapest, okt. 5. (Saját tud. táv.) Párisból sürgönyzik : M a n a u főállamügyósz egy képviselő kérdésére kijelentette, miszerint meggyőződése, hogy a semmitőszék a Dreyfus-pör revíziója mellett fog dönteni. A gyomai vasúti sikkasztó. — A gyulai kir. törv. tárgyaló terméből. — A kiben sziv van, az csak a legnagyobb részvéttel tekintett hétfőn a gyulai kir. törvényszék tárgyaló termében Beczkói r a, a volt gyomai vasúti pénztárnokra. Becstelen ügyben állt a birák előtt: sikkasztott, hamisított. Da nagy bűnére számos az enyhítő körülmény: édes anyját ápoltatja, a ki színésznő s e közben sülyed az adóságba. Régi axióma pedig: hogy könnyű a gazdagnak becsű letesnek maradni. Bíróilag foglalják, fizetését levonják ; aztán a hitelezők fenyegetéseire, akik feljelentéssel rémítik, hozzányúl a hivatalos pénzhez és harminczhárom éves korában, legszebb korában fegyházba kerül. Ez bizony tragédia S a moralistának, ha csak nagyképű nem akar lenni, alig van ez esetben túlságosan megtorló szava ; az emberbarát pedig azzal a szánalommal néz szerint. Az egyik csak premierre jár, a másik c»ak akkor, ha az ő kedvencze lép föl. A harmadik operettért, a negyedik csak színműért rajong. (Nebszinmü nem divatos már) A peszimista részt akar a hatás előmozdításában, az optimista bevárja a hatást, O nem publikum, a ki néz és lát, ő az egyed, aki feletnal vagy lesújt : — ez a premier közönség 1 Ez az a közönség, mely áhítozva várt nemtője s retteget félelme az írónak és az — igazgatónak. Ez a színházi nagyhatalom I Ez itól. Ez öl, ez éleszt. Hasonlíthatnám egy családhoz, mely szép számú családtaggal van megáldva. Nem étkezik ugyan egy tálból, de a színházban családtagja szomszédjának ! Nem érintkezik egymással, még a bemutató előadáson sem — de azért egyet gondol szomszédurammal 1 Sujt ós büntet, lelkesedik és dicsér, szavazás nélkül, elnök nélkül. S bámulatos — mindig egy a gondolata a szomszédjával. Vagy közösen buktatnak el egy darabot, vagy közösen segitik diadalra. Fel munkát nem csinálnak Szakszerűen dolgoznak — s ezért, állnak becsben a külvilág előtt. Külvilág pedig az a közönség, mely csak másnapi közönség. A premieren csak birák ülnek, a közönség csak másnap tudja mag, hogy mikép hangzott el az Ítélet. Ha kedvező, ugy másnap megy el tanúskodni. Véle ménj e nem jön jegyzőkönyvbe — a lapok reggeli bírálata — mert ő nem biró, ő csak közönséges közönség, mely jön és lát, de nincs mit s min győznie. Ha a birák Ítélete (premier publikum) kedvezőtlen, ugy némán viseli, hallgat, tűr, félrevonul s belenyugszik az Ítéletbe— pedig hát nem is őt ítélték el 1 C^ak a szerzőt és szerezményét. Ha a bírák enyhén ítéltek, ugy ebbe is beletörődik, csendes rezignáczióval osztozik az előtte szóió véleményével. Pax vobiscum 1 S ezzel vagy eltemette a darabot, vagy megmentette a késő utókor számara. Ne higyjük azonban, hogy a premier-publikum rószrehajlatlan. Oh nem ! Nem oly biró ez a közenség, mely fogadalmat tett volna a törvény szigorú be tartasára. Egyszerűen megfordítja Justitia szobrát s átváltozik elfogult bíróvá. Ez az átváltozás azonban — s ez a csodálatos — nem történik szemünk előtt! Nem tanácskozik a másik bíróval (mert mindenik biró), hogy mely szakaszát alkalmazza a fenyítésnek, de azért mindig találkozik véleménye a másikéval. S mennyi mellékkörülmény befolyásolja a premier-közönség Ítéletet. A külső behatások tán seholsem annyira szembeötlők, mint ép a bemutató előadáson. Gyakran jókedvű a család sekkor elnéző, többször lehangolt s ekkor túllő a czélon. Reményteljes gyökereket elpusztít, csenevész ültetvényeket táplál s beczéz. Egyszóval igaztalan. Szerencse, hogy csak nagy ritkán. Jól tudja, hogy hivatása nugasJatán kell allerna, hogy el ne veszítse lőlényét. Jól tudja, hogy tőle függ mÍEden, méltónak kell lennie hivatásához. Saját jól felfogott. érdeke, hogy szigoiu, de mégis lelkiismeretes legyen. S ezért gyakrabban elneiő, mint sujió, gyakrabban buzdít, mint gáncsol. ítélkezik a „lenni vagy nem lenni" fölött, de méltányosan! És ilyen a budapesti fényes premierközönség fotografiaja, a híres premier közönségé, a rettegett s magasztalt kö zönségó. Isten áldása „n unkáira". Lenkei Zsigmond. reá, mint a váczi püspök a megtévelyedett csongrádi papra. — Ha Becíkói a a maga szenvedélyei kielégítésére sikkaszt, elfordulna tőle mindenki, de mert bűnének nemtelen rugója nem volt, szánalommal kell lennünk sorsa iránt. Ha esküdtszék itélt volna fölötte, talán föl is mentik. A biró elborult szívvel itélt ; de a biró nem szivére hallgat, hanem a §§ ok szerint dönt. A megtorló igazságszolgáltatás megvédte a jogrendet ; a kaján sors pedig fölkaczag. Az érdekes végtárgyalá-ról az alábbi tudósítást adjuk : A bíróság igy alakult. Elnök : Nyi s zt o r Adorján, szavazó birák : dr. T h o 1 d ésL e h ó c z k y. Jegyző B u day. Ügyész: Liszy Viktor dr. A vádlott védője dr. B o r ó n y i Ármin. Az államvasutak jogi képviseletében jelen volt Wagner Rezső dr. Mindenekelőtt felolvastatott a vádhatározat. Be c z k ó i Miklós 2002 frt 40 krt .sikkasztott s ugy palástolja el tettét, hogy a bevett jövedelmeket nem vezette be a gyomai állomáson levő számadásaiba, mikor pedig nem palástolhatta sikkasztásait, felutazott Budapestre ós az igazgatóságnál a tételeket a már rovancsolt naplókban kiigazította. Mikor Budapestre utazott, Gyotnán hiánya 1200 frt volt; de ő kétezer frttal javította kisebbre a számvevőségileg rovancsolt tóteleket; igy, hogy szamadasai egyez zenek, — a pénztárból 800 frtot kelletett kivennie. Lényegileg a vádlevél ezeket tartalmazza. Az ügyészi indítvány kéri, hogy sikkasztás és okirathamisitásban mondassék ki bűnösnek a 162 §. alap ján s ítéltessék a 463. §. alapjan, mely tudvalevőleg öt évtől tíz évre terjedhető fegyházbüntetésről szól. A vádlevól felolvasása után Beczkói Miklós az általános kérdésekre előadja, hogy Kolozsvárott született, 34 éves rk. vallású, nős, gyermektelen, vasúti szolgálatban van 1884 óv óta, Kereskedelmi akadémiát végzett, büntetve nem volt. Elnök felhívja vádlottat enyhítsen sorsán s valja be töredelmesen tettét. Beczkói erre töredelmes vallomást tesz : sok oldalról szoritgatták hitelezői; adóságai voltak s ezek kónyszeritették a sikkasztásra. Január hó foiyamán sikkasztotta az első tételt 84 frtot. Az igazgatóságnak küldött számadásban mindig helyesen terhelte magát, da az egyen légből kihagyta azon tóteleket, melyeket elsikkasztott. Elnök: Az állomásfőnök nem nézi a számadásokat ? Vádlott: Csak az egyenleget. Elnök ! Tartozott összeadni az egyes tételeket ? V.: Nem. Csak azt, hogy egyezik-e a pénztár a számadással ? A tételeket s naplókat a rovatlapokkal nem kötelessége összeegyeztetni. Elnök : nagy apparatussa! teszi föl a kezelési kérdéseket, melyekből kitűnik, hogy Beczkói a teher- és gyorsáru pénztárt kezelte. Ezekről havonként küldött az igazgatóságnak számadásokat, ezek helyesek voltak, da a lentVezetett számadások nem voltak helyesek. jE.: Minő czélokra fordította a 80 frtot, melyet először sikkasztott. V : 21 frtot tulfizettem, ezt pótob tam; a többivel losoncá adoságaimat fizettem ki E.: Mi czélja volt a sikkasztással, tudta, hogy rájönnek ? V.: Nem voltam én normális körülmények között. Hiszen nálunk sikkasz tani nem lehet. E.: Bevezette az első elsikkasztott tételt? V. : Ezt még igen, a többit nem vezettem be. E.: De ön másként is fedezte a hiányt. V.: Kevesebbet tüntettem ki a számadásokban, mintha helytelenül lett volna összeadva ; de nagy részben nem vezet tem be a tóteleket. E.: Es az előbbi módot nem vette észre a főnök ? V.: Nem. Aira a főnök nincs is kö telezve, hogy ö^szeadogasson. E.: Januárban mennyit sikkasztott ? V. : 800 frtot. E. : Febiuárban ? V.: Nem ludom. Az a könyvekből kitűnik. E. : Volt önnek már pénztári vizsgálata is? V.: Volt. Ápril 12 én. Ekkor é?zrevették, hogy bárom hónappal később vételeztem be a 84 frtot, melyet elősiör elsikkasztottam. Ezért, mint kezelési hibáért 100 frttal lefokoztak. E.\ Miéit nem vették észre az ön 1200 frtos sikkísztását Wagner Rezső államvasuti ig. ti'kár, aki az államvasuti igazgatóságot képviselj, felvilágosításul előadja, hogy ez síért volt, mert az állomásnál letett példányban Becíkói oly egyenleget csinált, a melyben sikkasztásai nem tűntek ki. Az igazgatósághoz felküldött számadások csak három hónap múlva jönnek le, ebből megállapíthatták a hiányt, mert ezekben helyesen terhelte meg Beczkói magát, hogy ez helyes volt, annak az a magyarázata, mert ha ez is hamis, akkor a sikkasztásokat eddig sem lehetett volna leplezni. E: Miért ment föl ön junius 3-án Budapestre ? V: Nagyon zavart voltam, A baj fe nyegetett. Bementem az igazgatósághoz. Vasárnap volt. M«gtalálta,m a jfőszámadásaimat, s kijavítottam. És ez volt vesz temre. Mert erről vették észre. E: Hogy bírta ön azt magától megtalálni. Nem segédkezett senkt? V: Nem, senki. A számadások az asztalon voltak. Nem ezt kerestem én. hanem az áprilisi számadásomat. Az fenyegetett, azt kelletett volna kijavítanom. E: Mennyit sikkasztott már ekkor? V: 1200 frtot. E: De ön 2000 forintot helyesbített Budapesten. Miért tette ezt? V: Nem tudom. Ennek nem volt értelme. 'Dr. 7hold szavazóbíró : Nem azért irt kétezer forintot, hogy még 800 frtot elsikkaszthasson ? V: Nem. Annak nem volt értelme. Az egész javítás rendszertelen ; zavart agyam munkája. Ebből tudták meg a sikkasztásaimat. E: A számfejtett tóteleket javította ? V: Igen. Ami a piros tentás számbetükön jávitás, azt ón cselekedtem. E: Vörös tintát maga vitt. V: Dehogy vittem, volt ott az asztalon. E: A többi számadásokat nem hamisította ? V: Nem. E: Meddig dolgozott a hivatalban? V: Estig.! E: Es eddig nyitva hagyták önre az ajtót ? V: Nyitva. Mert egy másik hivatalnok dolgozott, aki kérte a portást, hogy hagyja nyitva az ajtót. E: Mikor hazajött Budapestről, mit csinált ? V: Újra rosszul adtam össze a tételeket. 800 frtot kivettem, Dr. 7hold: Kevesebbet irt be, hogy a 800 frt többletet igy megapassza ? V: Igen. E: A p 'nztári könyvekben is ns gyon sok javítás van. Az a vád, hogy aznap ön jól adta össze a gyomai köny vekben is, mert különben a főnök figyelmét nem kerülte volna el a sok javított szám, hanem aztán napok múlva igazította ki. Vádlott erre nem tud felvilágosítás adni. Utólag nem hamisított soha. E: Az önnél talált 700 frtot mikor vette ki a pénz'árból ? V: Az utolsó napokban. E: De ön akkor 800 frtot vett ki. A 100 frtot hova tette ? V: Kiadtam. De nem tékozlásra. Szerényen éltem. Hiányomat vissza akartam fizetni; hiszen két, oldalról is meg volt indítva kölcsönöm. Elnök : Elfogadja azt a számítást, hogy 2002 frt 49 kr a hiány, V : Elfogadom. E.: Ebből vissza lett fizetve 850 frt, voltaK pénztári feleslegek is s igy a tényleges hiány 1132 frt. V.: Elfogadom, igy volt. E. : A végzetes pénztárvizsgálat hogyan törtónt ? V.: Julius 19-én kijöttek a gyorsvo nattal. A pesti javítás valóságos őrültség volt. Hiszen erről jöttek rá. E. : Mi volt az oka, hogy ön sikkasztott ? V.: Sok pénztári hiányom volt. Sokszor tulfizettem, ezenfelül édes anyám beteg volt öt évig, magam is könnyelmű voltam, E : A háztartása nem volt költséges ? V.: Nem. Nagyon szerényen éltünk. E.: Meg akarta ön téríteni a sikkasztását ? V : Meg. Már meg volt indítva a kölcsön eljárás. Vesztemre jött a vizsgá lat, mely sorsomat megpecsételte. Dr. 7hold\ Szekrényben őrzik az okmányokat Budapesten? Wagner-. Nem. Nincs arra ok. E>/zel vissiaélni nem lehet. Ha meg is kisér tik, mint Boczkéi, rajtavesztenek. Lehetett volna a dolgot eltusolni, ha a számfejtő osztály kimutatása már nem lett volna az igazgatóságnak; de az áprilisi rovancsolás megterheltetése nyomán ugy is felfedezték volna a hiányt. Liszy kir. ügyész : Mi baja volt az e'des anyjának? V : Beteg volt. Ügyész-. Mi volt az ön könnyelműsége ? V.: Mint a fiatalemberekéi. Anyám betegsége került többe. Dr. Berényi Ármin védő: Széttépte ön a rovatlapokat ?