Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) július-december • 53-96. szám

1898-10-02 / 79. szám

S ;günk s valóban az alegkevesebb, mit a szegény néposztálynak adhat a törvényhatóság s ezzel a legna­gyobb szükségben áll segítségére. Soci­alisticus vármegyénkben mindannyiunk nyiltan vallott törekvése : j ó a k a r a t u­lag foglalkozni, törődni a nép­pel; csak természetes tehát, hogy leg­égetőbb szükségében, bajában meg kell neki adni azt a legkevesebbet, mit mól­ián igényelhet: a közápolást — hisz saj­nos, anyagi eszközeink elégtelensége mel­lett ugy is vajmi kevéssé nyujihatunk más segitsóget az arra szorulóknak Ha a kölcsön megszavaztatik, akkor a mai elmebeteg osztály átalakittatik a tüdővészesekosztályává, a je­lenlegi fertőző pavillon 40 beteg elfogadására kép^s lesz. Á kórház mos­tani két szárnya raktárokul, kamaráku! szolgálna; az épület emeletén 28 beteg nyerne elhelyezést ós az lenne a női osztály; a Kápolna utcárater­veztetik egyuj két emeletes épület, a hol 162 beteg volna elhelye­zendő. A korház összesen 257 beteg be fogadására volna képes. Az a'ispáni javaslat annak is kife­jezést ad, hogy ha a jelenlegi vármegyei közkótháznak az összes szükséges kór osztályokkal és a rendszerint jelentkező legnagyobb beteglótszám befogadására való képességgel leendő kiépitóse vegre­hajtatik és s ha e részben a szükség még jelentkezik, több vármegyei köz­kórháznak is létesítését is tervezi, mint az az ország több mpgyejében is van. Kétségtelen — mondja a megokolás — hogy midőn a vármegye közönsége kórházát ilyen kölcsön utján felépiti. indirekt uton önmagát is megadóztatja, (mit nem akarok ellhallgatni) mert hi­szen a felemelt napi ápolási dijakat, saját vagyontalan betegei után, neki is fedeznie kell betegápolasi alapjából. De akkor, a mikor a vármegye közönsége látja, tudja azt, hogy a kórház m-ii tarthatatlan állapotában, a mai fonák viszonyai közt hivatásának, sőt köteles­ségének megfelelni egyáltalán nem tud, a mikor látja és mdja azt, hogy a jelent­kező betegeket befogadni nem képes, sőt, a befogadottakat sem tudja, sem czélszerüen, sero okszerűen elhelyezni és ellátni, bizonynyal nem 7árkózik el a kényszerűség elől, hogy közkórházát a szükségnek megfelelően kibővithesse. S ez a megadóztatás — a lehető módoza­tok közt — a legkisebb, a mivel a vár megyeterhelhető sbizonynyalelenyészően kisebb, mint a direkt pótadókivetós, olyannyira, hogy ateljesitendő kötelesség­gel szemben szamba sem jöhet, annal inkább is, mert kórházunk ápoltjainak nagyobb számát állami ápolást nyerő fertőzöttek, katonák és más töroény­hatóságbeliek képezik. A javaslatot röviden summázva közkorház kibővítése elodázhatatlan. Le­hetne megyei pótadóval is épiteni ; de sokkal helyesebb kölcsönt venni; föl­emelni az ápolási dijakat és a kölcsön törlesztési részletét a kórháznak teher­ként adni, melyet évi bevételeiből (a napi ápolási dijak felemelésével) 50 év alatt maga törleszt le. A mód tehát ugyan az, a melylyel az elmebeteg gyógyintézetet ópitjük: a vár­megye csak garancziát vállal, e kölcsön visszafizetését pedig a kórház bevételéből teljesiti. Ekként csík azon esetben kellenék esetleg a kórház épí­tési segélyéhez a megyének hozzájáru'.uia, ha a kórház bevételeiből nem tudná az építési kölcsön évi annuitását kivonni; de ezt az eshetőséget az il­letókes tényezők kizártnak tartják. Még ebben a helyzetben és ezeket figyelembe véve is, szép áldozatkészség a vármegyétől, hogy rövidesen ujabb százezer forintot szavaz meg a közkor­ház építésére s igy ebben az évben nem kevesebb mint három és fél százezer forintért vállal garancziát Csaba város közgyűléséből. — A költségvetés. — Csütörtökön délután a költségvetést tárgyalta a képviselőtestület. Az egyes tételekhez több hozzászólás történt, föl­bukkant egy-két egészséges javaslat is, de leghosszabb vita az egyházak segé­lyezése tételénél volt. Ugy látszik, ebben a vita minden évben föl fog ujulni. Rész­letes tudósításunk a közgyűlésről a kö­vetkező : M a c z á k L György biró megnyit ván az ülést, előterjesztetett a tanács ja­vaslata a Simay porta vótela ügyében ; miután azonban a képviseleti tagok nem voltak a törvény megkívánta absolut számban, egy tizenöt napra tartandó köz­gyűlésre tüzetett ki ez a tárgy újra. Az előfogatozási szabályrendelet módositá sában a közgyűlés elfogadta azon javas­latot, hogy az egyfogatú kocdk száma négyről hatra szaporittatik s e tekintet ben a vármegyei szabályrendelet módo­sítása kérelmeztetni fog. Most következett a költségvetés, de ennek tárgyalása előtt Be liczey Re­zső azt kérte, hogy jövőben a költség vetés, melynek tárgyalásához fogtak, ne délután, de a délelőtti órákban tűzessék ki. Ehhez az előterjesztéshez a közgyű­lés is hozzájárult. Fejér Béla főpánztárnok ismertette a költségvetési előirányzatot, mely csak a legszükségesebb kiadásokat foglalja magaban s a mult évi csapáson halad. Lapunkban ismételten is bőven volt mél tátva. Az egyes tótelekből a következőket tették szóvá a tárgyalás alatt. B e 1 i e z e y István kérdést intézett, hogy a bútorok felvételére a 450 frt ós most felvett 450 frtból mic<oda bútorok szereztettek be ? Fejér Béla főpánztárnok felvilá­gosításul megjegyzi, hogy a három évi kiadási átlagot vette föl e czimen, amint a szabályrendelet megkívánja. B e 1 i c z e y István : De mire ? F e j é r Béla : Bútorok javítására, vagy pó'lására. Ehhez főjegyző még azt adja elo. hogy a városháza kibővítése foíjtán hat hivatali helyiség bebu oro­zá?a szükséges. A tétel elfogadtatott.! B e 1 i c z e y Razső soknak találja a városi épületek javítására fordított és felvett 6200 frtot. Fejér Béla részletesen felolvassa azon költségelőirányzatot, mely 6200 frtot emészt föl. A hivatalok, városi bérházak, iskolák, kaszárnyák jó karban tartása nyeli el az összeget. A közgyűlés a tételt elfogadta s he lyesléssel fogadta a főjegyző azon felvi­lágosítását, hogy 1899 ben Jaminában egy később megállapítandó helyen Nor­thon kut fog fúratni. S z a 1 a y József azt óhajtja, hogy ha az ártézi kut felesleges vize az al­végre vezettetnék csatornázás utján, a mit a mérnök ajánl, akkor a csatornázás folytattassék s a felesleges viz azutcíák öntözésére használtassák. Indítványozza továbbá, hogy egy vízgyűjtő készülék állíttassák föl a kut mellett, melylyel a vizet,hordóba lehet gyűjteni. Áchim Gusztáv mérnök az indít­vány utóbbi részét elfogadni kéri és 400 frtot kér fölvétetni e készülék vételére. SzeberényiZí. Lijos nem he­lyesli, hogy a felesleges víz csak a Bur­kus házig vezettessék, Nem kell oda el­vezetni. Inkább az ó-szőlőkben állítatna föl kutat. (Helyeslés.) B e 1 i c z e y István nem akarná a kérdést elhamarkodni; majd a jövő költ­ségvetésben felvehetjük, Indítványára e kérdés elodáztatott. A rendőrségi kiadások tételénél fel­szólal Rosenthal Ignácz: Ugy tudja, hogy a rendőrség a városnak 10.000 fo­rintba kerül. Pedig az intézmény nem ér meg 10.000 frtot; sok jogos kifogást támaszthatunk ellene. Prtciz tu ini akarja, mibe kerül a rendőrség. F e j é r B íla feivilágosítást ad, hogy a rendőrség 9300 frtba kerül. Szeberónyi Z*. Lajos ; Csak most értesül, hogy az alrendőrbiztosnak 400 frt fizetése van. Ez nagyon kevés. Hiszen a rendőrség oly sok kísértésnek van kitéve, ne adjunk annak biztos nyo­mort, a ki életünk s vagyon biztonságunk fölött őrködik. Reisz Miksa dr.„szívesen hozzá­járul az indítványhoz. Ő legtöbbet hiva­talból érintkezik az airendőrbíztossal. Méltányolva az ő buzgalmát, személyé hez kötve, 100 frt fizetésjavitást kór meg­szavazni. (Helyeslés.) B e 1 i c z e y István : Nem ragadná ki ez ezt a tételt az általános tárgyalás kapcsán. Tády, hogy a randŐrség elleti sok kifogá>unk van, meg aztán sok ki­adásunk jár vele Egy bizottságot kér küldeni, mely a rendőrség ujjá szervezését szóvá tenni, tanul­mányozná ós az ügyben jelentést adna be. K o r o s y László főjegyző vélemé­nye szerint tisztán a vezetésben látja a hibát. Mig ahhoz értő vezetője volt a rendőrségnek, nem volt panasz ; maga is hozzá járul, hogy a rendőrségről va'ó javaslattételre bizottság küldessék ki. Mert inkább kerüljön többe a rendőr ég, minthogy a mai állapotban ne feleljen meg a c íjának. E ra a rendőrség ü^yéban jív islat­tótelre kiküldetett Be liczey Ltván, Rosenthal Ignác/,, S t e 1 1 e r Ár­pád és S a i 1 e r Gvul i ós az elöljáróság. Azegyhazisegélyezósek cziménól felszólal B a 11 c z e y István s kéri, hogy e segély az egyházaknak is­koh i segély czimén közoktatási czélokra adas«ák. H a a n Béla nem tartja az irányítást törvényben 'evőnek. Da mert e tétel igen konfuzus, ismét megismétli a?on indi'­ványat, hogy e tételt a költségvetésből hagyjuk ki Nam vezeti semmi anrimo­sitás e kérdésben, mert nagyon smesen segélyezi az egyházakat egyes adott ese­tekben ; de nem permanens módon. Szeberónyi Zs. Ltjos kéri, hogy a tétel meghagyassák, a régi jognál, szo­kásnál fogva. Még közterhekkel jobban megterhelt községek is szavaznak meg va'amelyes összeget. Nem birja azt a lo­gikát felfogni, hogy mert a kath. hívek­nek egy tőkében kiadtuk az összeget, mu3t a többi felekezetnek ne adjanak semmit. Igenis állítsuk be a költségve tésbe, már csak a kegyeletnél fogva is B e 1 i c z e y István szintén helyesli, hogy az egyházak a segélye jövőbea a költségvetésből kihagyassek. Meg van győződve, hogy ha az egyes felekezetek kulturális terheiket nem birnák meg, szivein fog akkor — kifejezett kére­lemre —- megfelelő összeget a városi kópvi«elet adományozni. K o r o s y László kéri, hogy a tét< 1 most meghagyaisék. Eljön aun<tk aí ideje, mikor ugy a község, mint az egy­házak befogják látni, hogy ennek a té t lnek a községi költségvetésben szer p lése anomalia. tem, mert ifjúkori emiékek fűztek e vá­roshoz; ugyanis ott töltöttem önkéntesi időmet. Ügyem végeztével siettem Dop­pelmayer restaurácziójába. Nem ez volt ugyan legfényesebb vendéglő, de Ízletes ételeiről s hozzá még olcsóságáról is híres. Elég vegyes publicum'gyült ott egybe ; sokan voltak, alig kaptam helyet, miután egy kissé elkéstem. Mindjárt az ajtónál találtam egy üres helyet, csak egy öreg ur ült ott. Ruhája utan itélvo szegény­nekkelletttartanom ez urat, véleményem­ben megerősített étlapja. Egész ebédje egy pohár sörből és egy pár frankfurter­ből állott; azt hittem, valami nyugalma­zott hivatalnok. Azonban a mint arczál szorosabbra szemügyre vettem, ugy rém­lett előttem, mintha ezt az arczot valahol már láttam volna. Kérdést intéztem tehát hozzá, mint szokás, ha idegen földön jár az ember. — Idevaló születésű az ur? — Oh dehogy vagyok, messsiről való va*y®k én. — Messziről I — gondoltam magam­ban — hisz manapság nincs távolság, még Amerikába is csak ugy járnak most az emberek, mint hajdan a siomszédfalu vásárjára. Éppen azért koczkáitattam e kérdést: „Tan csak nem amerikai"? — Ah dehogy I — felelt az öreg ur mosolyogva. — Szabad tudnom ? — Mért oly kíváncsi? — Igaz valóban kíváncsi vagyok önre uram I mert ugy rémlik előttem, mintha velaha láttam volna. — Engem bizony aligha látott az ur, Jelelt kesernyésen az én szomszédom — Én már éveken át itt töltöm e nya­rat s nem emlékszem, hogy önt valaha láttam volna. — Nem is azt mondom én, hogy itt látta m, hanem máshol; hiszen, ugy vé­lem, egyikünk sem idevaló, legalább én nem. — Hát hová való? kérdezős kcdöt mohón az öreg? — En magyarországi vagyok. — En is, volt az ő válasza, — Én Árpádmegyében születtem. — Én is — Én Hátszegen láttam először a napvilágot. — Én meg Karácsfalván. — No lám nagyságos uram, hogy nem csalódtam, midőn ismerőst véltem nagyságodban felfedezni. — EnPüfök Béla köz-ós váltó-ügy véd vagyok. — Én én . . . — Ne is mondja — szakitám félbe — nagyságos uram, hisz Karácsfalván csak egy ur van és ez nagyságod. — Csak volt 1 — Hát nem a nagyságos uró többé Karáctfalva ? — Bizony már rég idő óta nem az enyém többé. — Hát hogy eshett meg az ? kérdem. — Ne is kérdezze, hisz látta a fe­jedelmi fényt és pompát, melyet a kas­télyban kitejtettem; igaz ugyan, hogy ezt még megbírtam volna ; de a sok uta­zás, a lófuttatás és más nemes passiók a tönk szélére jutattak. — DJ azért még maradt annyia Nagyságodnak, hogy még utazhat is 1 — D a hogy maradt; u'azni utazom, mert muszáj. — Dehogy muszáj, nincs olyan nagy­ságos uram ! — Pedig ugy van 1 Feleségem nyug­díjazott. Mennél távolabbra megyek szü­lőföldemtől, annál több a nyugdijam. Éppen azért télen Szicziliában lakom, hol némi összeget összetakaritgatok, és aztán nyáron idejövök egyrészt azért, hogy még is közelebb vagyok hazám hoz és másrészt, mert ezt a szép vidéket nagyon szeretem. — Hát a nagyságos asszony meg van még ? — Meg, ő is szegényesen ól meg­takarított filléreiből és a gyermekek ne­veltetéséről is gondoskodik. — Es nincs eset rá, hogy kedves neje megbocsátana nagyságodnak ? — Sokszor megtette, de mindany­nyiszor visszaéltem jóságával, a tékozlás ördöge mindannyiszor megszállt, vala­hányszor kényelmes otíhonomban talál­tam magamat. Végre kénytelen vobam belátni, hogy jobb lesz igy. Penzióba me­gyek, nyugalmazott férj leszek. — S hogy tudott ilyen nyomorult helyzethez hozzászokni? — Mindent megszokik az ember, ha muszáj. — Hát ez bizony szomorú történet, nem hittem volna, hogy idegen földön ilyet hallok egy magyarországi nábobról. — Ugy van, szomorú, de hát ón azt bőségen megérdemeltem, tudom, hogy az Isten büntetése ez, mert egyrészt a szegény emberek bérét visszatartottam, másrészt nőm ellen is nagyot vétettem. — Még az a legboldogabb állapot, a mit az Isten kegyelme számomra meg­engedett. A férjek uj kategóriáját alkot tam. Tudtommal, ón vagyok az első nyugalmazott férj, de remélem nem utolsó. — Férjek, vigyázzatok magatokra mondom én. Ibis. T a d a n a y Jánoj szavazással kéri a kérdést eldönteni. Roso nthal Ignácz magszavazza a s'gelyt; d^ meghatározva azzal, hogy az közoktatásügyi czélokra fordittassek. H a a n Bala nem helyesli, ho^y meghatározott czélra adassék a segélye­zési összeg. Beliczey István indítványát, hogy az egyházi segélyeket közoktatásügyi c.ó­lókra adják az egyházaknak, nagy több­séggel elfogadták. S t e 1 1 e r Árpád a Köröshid gya­logjáróval való kiszélesítésre vonatkozó­lag tesz kérdést a hidak és utak tételé­nél. Tudomása szerint két év előtt a közgyűlés elhatározta, hogy a híd kibő­vítése ügyében előterjesztést tesz a vár­megyéhez. Mi lett ennek sorsa? K o r o s y László felvilágosítása után a közgyűlés kimondotta, hogy a Körös hidnak két oldalon gyalogjaróval való kibővítése érdekében a község újból kó ralmet intéz. S z a 1 a y József soknak találja az előre nem láthatókra fölvett czimletet, a 7000 frtot. Fejér Béla felvilágosításul elő­adja, hogy szabályrendeletileg 5°/o for­dítható e czimen, föl van véve 3 7%. Azért vett föl ezidén 7000 frtot, mert a tavalyi 6000 frt kevés volt. A tétel meg­szavaztatott. S t e 11 e r Árpád jövőben azt óhajtja, hogy ne az mutattassák ki, mi volt a mult évi előirányzat; hanem az, hogy mi volt a tényleges bevétel és a kiadás a zárszámadás adatai szerint. Fejér Béla szívesen teljesítené a kifejezett óhajtást; de neki olyan eche­mához kell tartani magát, melyet az al­ispán utasításul adott ki. S t e 1 1 e r Árpád indítványa elfo­gadtatott. — Ezzel a költségvetés rész­leteiben is elfogadtatott. A bevétel 96.029 frt, az összes szükséglet 189,288 frt. Igy pótadóval fizetendő 93^258 frt. A gazdasági hitelszövetkezetnél üz­letrósz jegy zÓ8e kérdésében Szebe­rónyi Lajos ellenző, K o ro s y László pártoló felszólalására egy üzletrész jegy­zése (lhatároztatott. Ezzel a közgyüíés véget ért. A mezei munkások segélyalapja, — A tervezet. — A jövő kedden kezdetét veendő Őszi közgyűlés gazdag Itárgysorozatának 25. pontjául vétetett föl az a fontos tervezet, melylyel a mezei muukások segélyalap­ját megszervezni óhajtják. Humánus, a socialis izgatás megsze­lídítésére célzó javaslat ez, mely bár az

Next

/
Thumbnails
Contents