Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) július-december • 53-96. szám

1898-10-02 / 79. szám

S

;günk s valóban az alegkevesebb, mit a szegény néposztálynak adhat a törvényhatóság s ezzel a legnagyobb szükségben áll segítségére. Socialisticus vármegyénkben mindannyiunk nyiltan vallott törekvése : j ó a k a r a t ulag foglalkozni, törődni a néppel; csak természetes tehát, hogy legégetőbb szükségében, bajában meg kell neki adni azt a legkevesebbet, mit mólián igényelhet: a közápolást — hisz sajnos, anyagi eszközeink elégtelensége mellett ugy is vajmi kevéssé nyujihatunk más segitsóget az arra szorulóknak Ha a kölcsön megszavaztatik, akkor a mai elmebeteg osztály átalakittatik a tüdővészesekosztályává, a jelenlegi fertőző pavillon 40 beteg elfogadására kép^s lesz. Á kórház mostani két szárnya raktárokul, kamaráku! szolgálna; az épület emeletén 28 beteg nyerne elhelyezést ós az lenne a női osztály; a Kápolna utcáraterveztetik egyuj két emeletes épület, a hol 162 beteg volna elhelyezendő. A korház összesen 257 beteg be fogadására volna képes. Az a'ispáni javaslat annak is kifejezést ad, hogy ha a jelenlegi vármegyei közkótháznak az összes szükséges kór osztályokkal és a rendszerint jelentkező legnagyobb beteglótszám befogadására való képességgel leendő kiépitóse vegrehajtatik és s ha e részben a szükség még jelentkezik, több vármegyei közkórháznak is létesítését is tervezi, mint az az ország több mpgyejében is van. Kétségtelen — mondja a megokolás — hogy midőn a vármegye közönsége kórházát ilyen kölcsön utján felépiti. indirekt uton önmagát is megadóztatja, (mit nem akarok ellhallgatni) mert hiszen a felemelt napi ápolási dijakat, saját vagyontalan betegei után, neki is fedeznie kell betegápolasi alapjából. De akkor, a mikor a vármegye közönsége látja, tudja azt, hogy a kórház m-ii tarthatatlan állapotában, a mai fonák viszonyai közt hivatásának, sőt kötelességének megfelelni egyáltalán nem tud, a mikor látja és mdja azt, hogy a jelentkező betegeket befogadni nem képes, sőt, a befogadottakat sem tudja, sem czélszerüen, sero okszerűen elhelyezni és ellátni, bizonynyal nem 7árkózik el a kényszerűség elől, hogy közkórházát a szükségnek megfelelően kibővithesse. S ez a megadóztatás — a lehető módozatok közt — a legkisebb, a mivel a vár megyeterhelhető sbizonynyalelenyészően kisebb, mint a direkt pótadókivetós, olyannyira, hogy ateljesitendő kötelességgel szemben szamba sem jöhet, annal inkább is, mert kórházunk ápoltjainak nagyobb számát állami ápolást nyerő fertőzöttek, katonák és más töroényhatóságbeliek képezik. A javaslatot röviden summázva közkorház kibővítése elodázhatatlan. Lehetne megyei pótadóval is épiteni ; de sokkal helyesebb kölcsönt venni; fölemelni az ápolási dijakat és a kölcsön törlesztési részletét a kórháznak teherként adni, melyet évi bevételeiből (a napi ápolási dijak felemelésével) 50 év alatt maga törleszt le. A mód tehát ugyan az, a melylyel az elmebeteg gyógyintézetet ópitjük: a vármegye csak garancziát vállal, e kölcsön visszafizetését pedig a kórház bevételéből teljesiti. Ekként csík azon esetben kellenék esetleg a kórház építési segélyéhez a megyének hozzájáru'.uia, ha a kórház bevételeiből nem tudná az építési kölcsön évi annuitását kivonni; de ezt az eshetőséget az illetókes tényezők kizártnak tartják. Még ebben a helyzetben és ezeket figyelembe véve is, szép áldozatkészség a vármegyétől, hogy rövidesen ujabb százezer forintot szavaz meg a közkorház építésére s igy ebben az évben nem kevesebb mint három és fél százezer forintért vállal garancziát Csaba város közgyűléséből. — A költségvetés. — Csütörtökön délután a költségvetést tárgyalta a képviselőtestület. Az egyes tételekhez több hozzászólás történt, fölbukkant egy-két egészséges javaslat is, de leghosszabb vita az egyházak segélyezése tételénél volt. Ugy látszik, ebben a vita minden évben föl fog ujulni. Részletes tudósításunk a közgyűlésről a következő : M a c z á k L György biró megnyit ván az ülést, előterjesztetett a tanács javaslata a Simay porta vótela ügyében ; miután azonban a képviseleti tagok nem voltak a törvény megkívánta absolut számban, egy tizenöt napra tartandó közgyűlésre tüzetett ki ez a tárgy újra. Az előfogatozási szabályrendelet módositá sában a közgyűlés elfogadta azon javaslatot, hogy az egyfogatú kocdk száma négyről hatra szaporittatik s e tekintet ben a vármegyei szabályrendelet módosítása kérelmeztetni fog. Most következett a költségvetés, de ennek tárgyalása előtt Be liczey Rezső azt kérte, hogy jövőben a költség vetés, melynek tárgyalásához fogtak, ne délután, de a délelőtti órákban tűzessék ki. Ehhez az előterjesztéshez a közgyűlés is hozzájárult. Fejér Béla főpánztárnok ismertette a költségvetési előirányzatot, mely csak a legszükségesebb kiadásokat foglalja magaban s a mult évi csapáson halad. Lapunkban ismételten is bőven volt mél tátva. Az egyes tótelekből a következőket tették szóvá a tárgyalás alatt. B e 1 i e z e y István kérdést intézett, hogy a bútorok felvételére a 450 frt ós most felvett 450 frtból mic<oda bútorok szereztettek be ? Fejér Béla főpánztárnok felvilágosításul megjegyzi, hogy a három évi kiadási átlagot vette föl e czimen, amint a szabályrendelet megkívánja. B e 1 i c z e y István : De mire ? F e j é r Béla : Bútorok javítására, vagy pó'lására. Ehhez főjegyző még azt adja elo. hogy a városháza kibővítése foíjtán hat hivatali helyiség bebu orozá?a szükséges. A tétel elfogadtatott.! B e 1 i c z e y Razső soknak találja a városi épületek javítására fordított és felvett 6200 frtot. Fejér Béla részletesen felolvassa azon költségelőirányzatot, mely 6200 frtot emészt föl. A hivatalok, városi bérházak, iskolák, kaszárnyák jó karban tartása nyeli el az összeget. A közgyűlés a tételt elfogadta s he lyesléssel fogadta a főjegyző azon felvilágosítását, hogy 1899 ben Jaminában egy később megállapítandó helyen Northon kut fog fúratni. S z a 1 a y József azt óhajtja, hogy ha az ártézi kut felesleges vize az alvégre vezettetnék csatornázás utján, a mit a mérnök ajánl, akkor a csatornázás folytattassék s a felesleges viz azutcíák öntözésére használtassák. Indítványozza továbbá, hogy egy vízgyűjtő készülék állíttassák föl a kut mellett, melylyel a vizet,hordóba lehet gyűjteni. Áchim Gusztáv mérnök az indítvány utóbbi részét elfogadni kéri és 400 frtot kér fölvétetni e készülék vételére. SzeberényiZí. Lijos nem helyesli, hogy a felesleges víz csak a Burkus házig vezettessék, Nem kell oda elvezetni. Inkább az ó-szőlőkben állítatna föl kutat. (Helyeslés.) B e 1 i c z e y István nem akarná a kérdést elhamarkodni; majd a jövő költségvetésben felvehetjük, Indítványára e kérdés elodáztatott. A rendőrségi kiadások tételénél felszólal Rosenthal Ignácz: Ugy tudja, hogy a rendőrség a városnak 10.000 forintba kerül. Pedig az intézmény nem ér meg 10.000 frtot; sok jogos kifogást támaszthatunk ellene. Prtciz tu ini akarja, mibe kerül a rendőrség. F e j é r B íla feivilágosítást ad, hogy a rendőrség 9300 frtba kerül. Szeberónyi Z*. Lajos ; Csak most értesül, hogy az alrendőrbiztosnak 400 frt fizetése van. Ez nagyon kevés. Hiszen a rendőrség oly sok kísértésnek van kitéve, ne adjunk annak biztos nyomort, a ki életünk s vagyon biztonságunk fölött őrködik. Reisz Miksa dr.„szívesen hozzájárul az indítványhoz. Ő legtöbbet hivatalból érintkezik az airendőrbíztossal. Méltányolva az ő buzgalmát, személyé hez kötve, 100 frt fizetésjavitást kór megszavazni. (Helyeslés.) B e 1 i c z e y István : Nem ragadná ki ez ezt a tételt az általános tárgyalás kapcsán. Tády, hogy a randŐrség elleti sok kifogá>unk van, meg aztán sok kiadásunk jár vele Egy bizottságot kér küldeni, mely a rendőrség ujjá szervezését szóvá tenni, tanulmányozná ós az ügyben jelentést adna be. K o r o s y László főjegyző véleménye szerint tisztán a vezetésben látja a hibát. Mig ahhoz értő vezetője volt a rendőrségnek, nem volt panasz ; maga is hozzá járul, hogy a rendőrségről va'ó javaslattételre bizottság küldessék ki. Mert inkább kerüljön többe a rendőr ég, minthogy a mai állapotban ne feleljen meg a c íjának. E ra a rendőrség ü^yéban jív islattótelre kiküldetett Be liczey Ltván, Rosenthal Ignác/,, S t e 1 1 e r Árpád és S a i 1 e r Gvul i ós az elöljáróság. Azegyhazisegélyezósek cziménól felszólal B a 11 c z e y István s kéri, hogy e segély az egyházaknak iskoh i segély czimén közoktatási czélokra adas«ák. H a a n Béla nem tartja az irányítást törvényben 'evőnek. Da mert e tétel igen konfuzus, ismét megismétli a?on indi'ványat, hogy e tételt a költségvetésből hagyjuk ki Nam vezeti semmi anrimositás e kérdésben, mert nagyon smesen segélyezi az egyházakat egyes adott esetekben ; de nem permanens módon. Szeberónyi Zs. Ltjos kéri, hogy a tétel meghagyassák, a régi jognál, szokásnál fogva. Még közterhekkel jobban megterhelt községek is szavaznak meg va'amelyes összeget. Nem birja azt a logikát felfogni, hogy mert a kath. híveknek egy tőkében kiadtuk az összeget, mu3t a többi felekezetnek ne adjanak semmit. Igenis állítsuk be a költségve tésbe, már csak a kegyeletnél fogva is B e 1 i c z e y István szintén helyesli, hogy az egyházak a segélye jövőbea a költségvetésből kihagyassek. Meg van győződve, hogy ha az egyes felekezetek kulturális terheiket nem birnák meg, szivein fog akkor — kifejezett kérelemre —- megfelelő összeget a városi kópvi«elet adományozni. K o r o s y László kéri, hogy a tét< 1 most meghagyaisék. Eljön aun<tk aí ideje, mikor ugy a község, mint az egyházak befogják látni, hogy ennek a té t lnek a községi költségvetésben szer p lése anomalia. tem, mert ifjúkori emiékek fűztek e városhoz; ugyanis ott töltöttem önkéntesi időmet. Ügyem végeztével siettem Doppelmayer restaurácziójába. Nem ez volt ugyan legfényesebb vendéglő, de Ízletes ételeiről s hozzá még olcsóságáról is híres. Elég vegyes publicum'gyült ott egybe ; sokan voltak, alig kaptam helyet, miután egy kissé elkéstem. Mindjárt az ajtónál találtam egy üres helyet, csak egy öreg ur ült ott. Ruhája utan itélvo szegénynekkelletttartanom ez urat, véleményemben megerősített étlapja. Egész ebédje egy pohár sörből és egy pár frankfurterből állott; azt hittem, valami nyugalmazott hivatalnok. Azonban a mint arczál szorosabbra szemügyre vettem, ugy rémlett előttem, mintha ezt az arczot valahol már láttam volna. Kérdést intéztem tehát hozzá, mint szokás, ha idegen földön jár az ember. — Idevaló születésű az ur? — Oh dehogy vagyok, messsiről való va*y®k én. — Messziről I — gondoltam magamban — hisz manapság nincs távolság, még Amerikába is csak ugy járnak most az emberek, mint hajdan a siomszédfalu vásárjára. Éppen azért koczkáitattam e kérdést: „Tan csak nem amerikai"? — Ah dehogy I — felelt az öreg ur mosolyogva. — Szabad tudnom ? — Mért oly kíváncsi? — Igaz valóban kíváncsi vagyok önre uram I mert ugy rémlik előttem, mintha velaha láttam volna. — Engem bizony aligha látott az ur, Jelelt kesernyésen az én szomszédom — Én már éveken át itt töltöm e nyarat s nem emlékszem, hogy önt valaha láttam volna. — Nem is azt mondom én, hogy itt látta m, hanem máshol; hiszen, ugy vélem, egyikünk sem idevaló, legalább én nem. — Hát hová való? kérdezős kcdöt mohón az öreg? — En magyarországi vagyok. — En is, volt az ő válasza, — Én Árpádmegyében születtem. — Én is — Én Hátszegen láttam először a napvilágot. — Én meg Karácsfalván. — No lám nagyságos uram, hogy nem csalódtam, midőn ismerőst véltem nagyságodban felfedezni. — EnPüfök Béla köz-ós váltó-ügy véd vagyok. — Én én . . . — Ne is mondja — szakitám félbe — nagyságos uram, hisz Karácsfalván csak egy ur van és ez nagyságod. — Csak volt 1 — Hát nem a nagyságos uró többé Karáctfalva ? — Bizony már rég idő óta nem az enyém többé. — Hát hogy eshett meg az ? kérdem. — Ne is kérdezze, hisz látta a fejedelmi fényt és pompát, melyet a kastélyban kitejtettem; igaz ugyan, hogy ezt még megbírtam volna ; de a sok utazás, a lófuttatás és más nemes passiók a tönk szélére jutattak. — DJ azért még maradt annyia Nagyságodnak, hogy még utazhat is 1 — D a hogy maradt; u'azni utazom, mert muszáj. — Dehogy muszáj, nincs olyan nagyságos uram ! — Pedig ugy van 1 Feleségem nyugdíjazott. Mennél távolabbra megyek szülőföldemtől, annál több a nyugdijam. Éppen azért télen Szicziliában lakom, hol némi összeget összetakaritgatok, és aztán nyáron idejövök egyrészt azért, hogy még is közelebb vagyok hazám hoz és másrészt, mert ezt a szép vidéket nagyon szeretem. — Hát a nagyságos asszony meg van még ? — Meg, ő is szegényesen ól megtakarított filléreiből és a gyermekek neveltetéséről is gondoskodik. — Es nincs eset rá, hogy kedves neje megbocsátana nagyságodnak ? — Sokszor megtette, de mindanynyiszor visszaéltem jóságával, a tékozlás ördöge mindannyiszor megszállt, valahányszor kényelmes otíhonomban találtam magamat. Végre kénytelen vobam belátni, hogy jobb lesz igy. Penzióba megyek, nyugalmazott férj leszek. — S hogy tudott ilyen nyomorult helyzethez hozzászokni? — Mindent megszokik az ember, ha muszáj. — Hát ez bizony szomorú történet, nem hittem volna, hogy idegen földön ilyet hallok egy magyarországi nábobról. — Ugy van, szomorú, de hát ón azt bőségen megérdemeltem, tudom, hogy az Isten büntetése ez, mert egyrészt a szegény emberek bérét visszatartottam, másrészt nőm ellen is nagyot vétettem. — Még az a legboldogabb állapot, a mit az Isten kegyelme számomra megengedett. A férjek uj kategóriáját alkot tam. Tudtommal, ón vagyok az első nyugalmazott férj, de remélem nem utolsó. — Férjek, vigyázzatok magatokra mondom én. Ibis. T a d a n a y Jánoj szavazással kéri a kérdést eldönteni. Roso nthal Ignácz magszavazza a s'gelyt; d^ meghatározva azzal, hogy az közoktatásügyi czélokra fordittassek. H a a n Bala nem helyesli, ho^y meghatározott czélra adassék a segélyezési összeg. Beliczey István indítványát, hogy az egyházi segélyeket közoktatásügyi c.ólókra adják az egyházaknak, nagy többséggel elfogadták. S t e 1 1 e r Árpád a Köröshid gyalogjáróval való kiszélesítésre vonatkozólag tesz kérdést a hidak és utak tételénél. Tudomása szerint két év előtt a közgyűlés elhatározta, hogy a híd kibővítése ügyében előterjesztést tesz a vármegyéhez. Mi lett ennek sorsa? K o r o s y László felvilágosítása után a közgyűlés kimondotta, hogy a Körös hidnak két oldalon gyalogjaróval való kibővítése érdekében a község újból kó ralmet intéz. S z a 1 a y József soknak találja az előre nem láthatókra fölvett czimletet, a 7000 frtot. Fejér Béla felvilágosításul előadja, hogy szabályrendeletileg 5°/o fordítható e czimen, föl van véve 3 7%. Azért vett föl ezidén 7000 frtot, mert a tavalyi 6000 frt kevés volt. A tétel megszavaztatott. S t e 11 e r Árpád jövőben azt óhajtja, hogy ne az mutattassák ki, mi volt a mult évi előirányzat; hanem az, hogy mi volt a tényleges bevétel és a kiadás a zárszámadás adatai szerint. Fejér Béla szívesen teljesítené a kifejezett óhajtást; de neki olyan echemához kell tartani magát, melyet az alispán utasításul adott ki. S t e 1 1 e r Árpád indítványa elfogadtatott. — Ezzel a költségvetés részleteiben is elfogadtatott. A bevétel 96.029 frt, az összes szükséglet 189,288 frt. Igy pótadóval fizetendő 93^258 frt. A gazdasági hitelszövetkezetnél üzletrósz jegy zÓ8e kérdésében Szeberónyi Lajos ellenző, K o ro s y László pártoló felszólalására egy üzletrész jegyzése (lhatároztatott. Ezzel a közgyüíés véget ért. A mezei munkások segélyalapja, — A tervezet. — A jövő kedden kezdetét veendő Őszi közgyűlés gazdag Itárgysorozatának 25. pontjául vétetett föl az a fontos tervezet, melylyel a mezei muukások segélyalapját megszervezni óhajtják. Humánus, a socialis izgatás megszelídítésére célzó javaslat ez, mely bár az