Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) július-december • 53-96. szám

1898-09-25 / 77. szám

Melleidet a „Wlíósireryei Közlöny" szept. 25-iki számához. A Katona-városon fórposztokat állítottak. S a i­1 e r Dezső a Katonavárosi champs elyseen állt, mintha a katonavárosi tubarózsákban gyönyör­ködnék, a kik földi gráciával libegtek az anya­városba, vagy a bakavilági ártézi kúthoz. Dezső, a kedves Dezső dehogy ezeket nézte! Dehogy! Südyt leste, minő hangulatban jön ki a patiká­jából Két Salvator pilulát vett be. Sietni akar. A második őr Varga Koritár volt a póstánál. Ő ugy is detekliv. A rendőrségi osztálynál van. Az időjelző állomást nézte, de minek nézte ? Hi­szen ő nem rendez szüreti ünnepélyt! Minek neki a jó idő ? Rossz időket élünk, rossz csilla­gok járnak, S ü d y jött derrél-dúrral és az újság­író tésurral, a kinek nagyban magyarázta, hogy •ohase fenyöházzázon ő, hanem jöjjön a pormen­tes Katonavároara, ide a legkitűnőbb klimatikus gyógyhelyre. És Südy mintha nem lenne tudatában rette­gett személyének, mindenekelőtt a tűzoltó fő­parancsnokkal fogott a városházán kezet, majd a városi főpennával kedélyeskedett. Az oroszlán cicázik, mielőtt cikkázik ! — mondotta T a d a n a y albiró, a ki szereti a szellemes szójátékokat. A Megnyílt a gyűlés és az egész elnöki meg­nyitó alatt Südyre pillantott a bíró. E pillantás ezt fejezte ki. — Könyörülj rajtunk ! Minden szem Südyre meredt.^És a szivek­ről mázsás kövek hengeredtek le. Szinte hallotta a mázsás kövek zaját a mázsáló esküdt. Südy nem interpellál. A jelenvolt tudósító nyom­ban megtelegrafálta a Newyork Heraldnak. De korán volt még az öröm. Az egyik Ka­touavárosi, a másiknak nem hagyja az ügyét, S z a 1 a y József a tűzoltó szerek vételénél felszólalt: — Én csak azt óhajtom, hogy máskur ne a szomszédasszonyok rongyaival dugdossák be tűz­nél a lyukat? Zsíros András közbeszól. Micsoda lyukat ? — A tűzoltófecskendő megrepedt tömlőjét, A szomszédokból hordtak össze minden rongyot, hogy tüzet olthassanak. A tűzoltó parancsnok közbeszól: Ez hecc­nek jó | Südy Istsán (a főjegyző feléj Édes Lacikám ! (Zajos derültség!) A főjegyző ; Óvást emelek az utcákról ide­hordott „azt mondják* féle argi}menti}mpk ellen. Közben pedig az asztal elején szítják ; lent oltják a tüzet. Takaros heoc keletkezik. Végre i« Beliczey Rezső vállalkozik a hullámok Uli*eséül ós tapintatos felszólalásával, véget vet a rongy, vitának. Az ülés végén Südy az egész tanácsot meg­hívja a Katonavárosi klimatikus gyógyhelyre I (Mentin gyomorcsöppel azonban nem szol­gálhatott a diszes társaságnak, mert azzal oltotta el a minapi tüzet.) A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Gyászmise a királynéért. Budapest, szept 24. (Saját tud. táv.) A királyné lelkiüdveért ma délelőtt a Mátyástemplomban Vaszary herozegpri­más Hornig és Csá tka püspökkel gyász istentisztelet celebrált, melyen az összes miniszterek BánffVval, & képviselők, tő­rendek, mágnás hölgyek, miniszterek fe­leségei, a diplomácziai kar, jelen volt. A revízió felé* Budapest, szept. 24. (Saját tud. táv.) Párisból sürgönyzik : A Dreyfus revizió bizottság ma ülésezett s azon Sarien jelentést tett az akták tanulmányozásá­ról, kijelentve, hogy a szerencsét­len kapitány pőrének reví­ziója okvetlen szükséges. Piquard ezredest, kit most ka­tonai fogságban tartanak, Páris egyik választó kerületében legközelebb képvi­selőnek léptetik föl. ^szólani, melyről azt tartjuk, ho<*y fon­tosabbat, időszerűbbet aligha tárgyalt a varmegye. Palota forradalom Khinában. Budapest, szept. 24. (Saját tud. táv.) Pekingből tegnap azt táviratozták világgá, hogy az özvegy hhinai császárné a fiatal császárt, inert rtformokra gondolt, meg­gyilkoltatta Most a császárné párlja el­rendelte a fiatal Kong-Jumei császár volt főtanácsosának elfogatását és kivégzését. Az angolokez ellentiltakoznak,mertorosz befolyásra akarják kivégezni, Angolok csapatokat rendeltek partra szállítani. A pekingi palotaforradalommal az orosz politika győzedelmeskedett az angol fölött ÚJDONSÁGOK. az ugrásra készülő vad. — Rövid volt a jelenet. A fejsze l'C-apott a az a másik legény néma lett . . . » Eíy női alak bojong a té i éjszaká­ban. Ruhája rongy arc/a ránczos, tagjai roskadozók, csak a két leesett czempár Csillogása árulja el, hogy a nő valamikor szép volt.; az a csillogás az egyedüli, ami megmaradt emlékeztetőül annak, aki mí g­rezzen a látásra. A nő bekéredzkedik a pusztai csárda ivójába, hol marczona alakok átkozzák az Istent, sz ;rják a péna 8 vad dőzsölósbe vannak elmerülve D<? ezek közül egy megrázkódik, amint a belépőt megpillantja s egy halk sóhaj szál el a bűnös ajakról: „Ilusl" — A lány bambán tekint a dőzsölő csoportra, aztán a czimbalom hangjai mellett vadul felkaczag s tánczra perdül. — Majd egy ismerős nótát játszik a czimbtlmos és a leány ütána énekli azt. az a nóta sí­rásra fákasztja a harmadik vezérét, hiszen ő fújta azt nem is olyan régen a Sen­nyey pusztán bojtár korába. Az őrült lány pedig tánczol, mig össze nem roskad. Az ájultat nincs aki élessze, de a^betyár­aziv érez s a legény maga veszi ölébe, maga éleszti e szavakkal : „Iluakám! Iluekám!" A felocsúdott leány bpmlott agyában qgy perczre világosság támad, föleszmél' s elhaló hangon suttogja! „M|ska! . .". u S mig a legény átadj* magát fájó emlékének, nem is velzi észré, jiogy társái egymásután ugrálnák ki ajtón — és ablakon a csendőrök elől, akik őt kötöz ék meg legelőbb s hurezolták a törvényszékre, * A szegény őrültnek utolsó éjszakája volt ez. Oít halt meg a csárda füstős ivójában Es az a nehéz rab, ott a mély tömlöcz fenekén, nem a m«ga nagy ba jávai van ejlfoglalva, han't^ azzal a sge­rencsé len teremtéssel, akit ott hagyott a csárda ivőjában haldokolva . . . O'aváth Andor. Gazdasági munkások segély­alapja, Békésmegye kormányzata okosan ós előrelátóan tartja a szoczialis mozgalmak ütőerein a kesét. Az a kezdeményezés, mely azt czélozza, hogy a munkásoknak, akik önhibájuk nélkül munka ós kere­set nélkül maradtak, segélyalap terem­tessék, mind oki rokansgenvére számit hat.Szoczialis szükségesség,véleményünk szerint elsőrendű gyógyszer, sőt a tár sadalmi bajok gyógyitása. Nem markol sokat, lisztán azon keretben mozog, me lyet az 1898 évi II. t.-c kontemplál, de ebben elsőül lép föl tervezetével. Okos a szervezet abban, hogy a sze­gényebb és erőtlenebb községeket nem hagyja magára, hanem a vármegye e czélra megszavazandó pótadója segít­ségre áll. Ha a megye e czélra bizonyo* ideig csak egy százalékos megyei pót adót fog kivetni, akkor olyan ^laptők*­fog rendelkezésre á^lqni, melylyel a jobbára mezei munkásokból álló Bán falvát, ösorvást, Szt.-Tornyát, N*g.y S'.e naat, Dobozt, hogy többet ne emliuünk segíteni lehet. A községek pótadói is te kintólyes összeget fognak e Óiéira jut­tatni s a kérdést a tervezett alapon oko­san megoldani lehet. A hivatalos híradás, melylyel a var­megye közvólemónyóneK ezt a kezdeme­nvező tervezet készítését tudatjak, a következő: Az 1898-ik évi ÍJ. t.-cz. §-a ér telmóben alkotapdó mU^kas segély a a­pok szervezésé tárgyában a f, hó 21-én délután tanácskozóit a megyeházán a?, alispán elnöklete alatt egy bizottság, mely az előterjesztett szabályrendeleti tervezet alapján megállapította a szer vezós alapvonalait. E szerint minden községben létesítendő segély-alap, mely­nek czálja az önhibájukon kívül munka ós kereset nélkül levő segélyre szorult ós arra érdemes gazdasági munkások nak, napszamosoknak és cBalád tagjaik­nak segélyezése, továbbá a mu,akáso 1k által alakítandó munkás segély-egyletek ós szövetkezete^ támogatása. Az alapok jövedelmének főforrasát a községek ál­tal túlnyomó mérvben a föld adóra ki vetett pótadó képezné s az egyes köz aégi alapoknak a mezei munkások nagy ízámából előállható aránytalanságai me­gyei adománynyal egyenlittetnónelj ki. A szabályrcndeleti tervezel, első fejezete tk segélyalapok létesítését es rendeitetó ?ét tárgyazza, a második fejezet 14. §-ában a segélyezés módját határozz^ meg. mig a harmadik fejezetben az ügykezelés módja ^an körülírva. A szabályrendelet* tervezet az öszí közgyűlésen fag érdem­ben tárgyaltatni, A tejjveze^t már a héten a vár megye alWpánja által összehívott érte­kezlet, melynek tagjai voltak : B e 1 i­3 z e y litván, S z é k á c a István, Hor­váth Károly, Z 1 i n s ?. k y István, Hajnal István dr, K r a f f t Viktor. — tárgyaltak is, azon több irányú mó­dosítást ejtettek, Mint, a hivatalos jeLn, téa ís j Iqnti, a közvéleménynek is mó­^ot adnak, hogy a tervezettel foglalkoz­nék 8 azért az érdemi tárgyalás elő ^ közzé teszik. E szerint módunkban lesz még a szabályiendelpti tervezethez hoz­— A vármegye őszi közgyűlése A köz­gyűlés határideje október 14-re van ki­tűzve. Ezen bemutatják a vármegye jövő évi költségelőirányzatát, melyet lapunk más helyén ismertetünk. A közgyűlés nek ünnepélyes momentuma lesz a vár­megye székháza számára rendelt két arcz­képnek, a Széchenyi István ós a Kossuth Lajos nagy művészi tudás­sal megfestett arcképének leleplezése. A közgyűlés tárgysorozata végleg még nincs megállapítva, de már itt is jelezzük, hogy százon felüli tárgy vár elintézésre. A közgyűlési agydarabok előkészítésére hi­vatott állandó választmány már e hó 21-ón tartott ülést, amelyen a jövő évi házi pénztári költségvetésen kivül a követ­kező közérdekű ügyekben állapította meg a közgyűlés elé terjesztendő javaslatait : Trencsónvármegye átiratát az 1898. II. t. cz. 72. §-ának módosítása iránt tudo­másul venni javasolja. Hasonló a javas­lat Mosonvármegyének a tagositási ugy országos rendezése tárgyában kelt átira­tára. - Baja városnak a közép Duna áthidalása és a baja báttaszóki vasúti összeköttetés létesítése iránt a kormány hoz intézett feliratát hasonló szellemű fel­irattal támogatni javasolja. — A gyula­barokonyi vasútra kilométerenként 8000, összesen 24000 frt segélyt javasol meg­szavazni. — A doboziak ügye. A dobozi körgát építésére a vármegye által megszavazott 10000 frt kifizetését a kereskedelemügyi miniszter nem engedélyezte, illetve a vár­megye határozatától a jóváhagyást meg­tagadta. — Vármegyénk a képzőművészetért. Bé­késvármegye egy-két év óta tehetsége szerint támogatja a magyar képzőművé­szetet. Eltekintve a gyulai Erkel-szobor ról, melynek alakot a^vármegyei kezelés adott, — a vármegyei szókház ritka szép képekkel gazdagodott. Kossuth és Szé­chenyi képei most vannak leleplezés előtt, S t e 11 k a Gyula műtermében most ké­szül T e r ó n y i Lajos, Biókésmegye volt főispánjának, az ó^te delén elhalt kiváló közóletü férfiúnak arcképe s Bókésmegye {csak a legközelebb hozott határozatot, ! hogy a királyné jóságos alakját meg­fejteti a megyei székház közgyűlési terme számára. A vármegye alispánjának az a szándéka, hogy előterjesztést fog tenni a közgyűlésnek, mely szerint a hódmező­vásárhelyi uj városházán a Bencmr fes­tette királyné, mely (a Bftneur mesteri ecsetjének kiváló a\ko,tása, másolatban szereztessék meg és a lefestásrs ugyan­csak a kiválj mester kéressék föl. Igy ujabban négy sziug^zdag képpel gazdag­szik majq a varmegye közgyűlési terme, -%ép ékességeül a teremnek, tanúsításául hálánknak és kegyeletünknek I — Nyugalomba vonult vezérigazgató. Csaba társadalmi óletenek egyik legro­konszenvesebb alakja vált meg a leg­közelebbi napokban hivatalos működési körétől. Vidovszky Jáno^ a jftnevü, virágzó b.-csabai takarékpénztárnak ke letkezósétől fogva vezérigazgatója, meg rendült egészégi; állapotára való tekin tétből telj,éa odaadó buzgósággal min denei$ megelégedésére viselt állásáról lemondott és nyugalomba vonult. A meg üresedett állásnak méltó utóddal való betöltése ügyében az igazgatóság kebe lében a tárgyalások folyamatban vannak­— A nagy h^ofó gyásza. Még mindég megindító, tüneteit mu,tatja a magyar nemzet azon őszinte gyászának, melyet i nagy nemzeti kií&lyné iránt érez. — Dsütörtökön a csabai izr, templomban délelőtt 11 órakor gyászistentisztelet volt, melyen részt vettek a községi elöljáróság, i helyben állomásozó tisztikar, az összes aivatft\ok ós testületek, a nőegylet ós a vereskereszt egylet csabai fiókja elnök­nőik vezetése mellett küldöttségileg je­entek meg. K o h n E. H. főrabbi szép ÍS tartalmas gyászbeszédet mondott, meg latottan ecsetelve a nemzet veszteségót. najd a királyné nagyságát SZPI -tettel és lüsé-rgel méltatta. Ezután a nyitott frigy­izekrény előtt megható imát mondott. A íozönség zsúfolásig megtöltötte a szép emplomot, mely külöa&sen Ízléssel, szép /olt a templom gvász-dekorácziója, a rigyazekréw fekete drapériája, oszlopai 'eke^a szalaggal, a karzatok fekete szö­vettel bevonva, a gyertyák gyász-szal­aggal övezve. Különösen meghatotta a közönséget a Rosenthal Mór k»n­tor által betanított kvartett, egy busongc szép magyar gyász-ének és a kántornak gyönyörű héber-zsoltárai, melyek szöveg nélkül, zenei világosságukkal nagy ha tást tettek a közönségre s nem volt, a ki megindulás nélkül hallgatta volna. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy a csabai chewra-kadischa elöljárósága a királyné lelkiüdveért 30 napon keresztül a főrabbi által imát mondat s ugyancsak 30 napon át az emlékeztető láng ég. — Az istentisztelet ideje alatt az összes üz­letek zárva voltak. Kótegyházán a felséges ki­rályné temetése napján a gör. kel. róm. templomban is rendes gyászmise volt, melyet A r d e 1 e a n János lelkész B e­1 e s Vazul plébánossal celebrált. Az is­teni tiszteleten a községi elöljáróság egyes tagjai is testületileg .megjelentek. A beszédet A r d e 1 e a n János lelkész tartotta, méltatva a királynénak törté­nelmi nagyságát ós kiválóbb erényeit. A gyulai izr. hitközség Ő Felsege Erzsébet királyné elhunyta alkalmából e hó 19-ón szintén tartott a megfelelően,feldíszített templomban gyász­istentiszteletet. 23-án pedig rendkívüli választmányi gyűlést, melyen dr. B e­r ó n y i Ármin hitk. elnök emlékezett meg meghatóan a mindnyájunkat ért fájdalmas veszteségről és azt indítvá­nyozta, hogy fejezze ki a hitközség jegy­zőkönyvileg is mélyen érzett bánatát és részvétét, továbbá, hogy tegyen a hit község egy alapítványt, mely Erzsébet királyné alapítvány czimén kezeltessék ós melynek kamatai óvenkint a felséges asszony elhunytának évfordulóján sze­génysorsu nő, esetleg férfi segélyezésére fordíttassanak. Ezen indítványok egy­hangúlag elfogadtatván, a gyűlés ezzal véget ért. — Kinevezések. A vármegye főispánja Szabó Béla I. oszt. dijnokot közigaz­gatási írnokká, H u s z k a Dénest II. oszt. dijnokot I. oszt. dijnokká és Gyön­gyössy Dezsőt II. oszt. dijnokká ne­vezte ki. — A vésztői gabona-uzsora. A gyulai kir. törvényszók meghozta vádinditványát Grósz Lajos és társai vésztői keres­kedő ós társai ellen. Grósz az uzsorás­kodásnak ama módjával szolgált a bírói megtorló lépésekre, melyet gabona uzso­rának ismerünk. Ugyanis megszorult fe­leknek kölcsön gabonát adott s ennek fölhajtott értékét követelte, a mi tavaly 7—8 frtot különbözetet tett ki mázsán ként, A tárgyalás iránt jogászi körökben nagy az érdeklődés, mert a Grósz buza­üzletei oly természetűek, hogy tisztán a biró törvény-distingciótól függ, megálla pitható-e az a bűntett, mely ellen a ta­vaszon két miniszter is jónak látta a köz­igazgatási hatóságok figyelmét, a meg­'orlók intézkedések megindítása iránt, fölhívni. - Választások. A belügyminiszter hiva­talvesztésre Ítélvén a kétegyházi második jegyzőt, A r sits Jenőt,állására a pályázat kihirdettetett, mely október 3-án fog betöltetni. Jelek szerint Popovit s Aurél, a szépképzettaégü derék helyet­tes jegyzőt valasztták meg. — Körös­Ladány községében e hó 29-én irnokvá­lasztás lesz. — Későn. H a g y 6 Mihály, endrődi legény oly bacstelen tettet müveit egy ifjú leány bec»ülete ellen, melyet rész­leteiben annak kényes volta miatt nem ismertethetünk. A törvény megengedi» hogy a ki a becstelenséget elkövette, az jóvátehesse erkölcsi megtóvelyedésót az­zal, hogy a leányt feleségül veszi. Csak­hogy ennek a satisfakciónak sokkal előbb kell bekövetkezni, mig az ügy bűnügyi végtárgyalása nem következik. Hagyó azonban gyáva volt annak a leánynak, kinek beesületét ő czégóreztette, azt Ivisszaadni s meg is tartották a végtár­gyalást, a melyen Hagyót a gyulai tör­vényszék három évi fegyházra itólte. Hagyó az itólet kihirdetése után jelentkezett, hogy jóvá akarja tenni hi báját 8 elveszi azt a mélyen sértett leányt feleségül, ki az elégtétel-adás e módját hajadoni szendesóggel vállalta is. Ámde a törvény szerint, itólet mondatván ki, a Hagyó kijelentése megkésett. Jogászi vélemény szerint Hagyónak meg kell kezdeni fegyházbüntetését, mindaddig nem válthatja be becsületes elhatározá­sát, mig a kúria megsemmisítő végzésé­vel pőrének revíziója meg nem kez­detnék. — Egy megyei gyógyszerész öngyilkos­sága. Vasarnap reggel riasztó hírt hozott a táviró Csorvásra. Azt a kezdetben hi­hetetlennek hangzó hirt, hogy az ottani gyógyszerész Kolozsváron egy vendégfo gadóban öngyilkosságot követett el. A hir valónak bizonyult. J á n o s y János, csorvási gyógyszerész pénteken utazott oi n - - ­anmo o* r»1 IÁ

Next

/
Thumbnails
Contents