Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1898-02-20 / 15. szám

érdemesnek ; de eeek közt több ingatlan vagyonnalbir, több pedig erőteljes munkabíró férfi, ugy, hogy ezen számból 186 töröltetett, mint se gólyre nem szoruló A bizottság ezek segélyezésére mintegy 1200 frt értékű ga bonát ós készpénzt gyűjtött, a mely öszszeg a szegény alappal együtt bőven elég lesz arra, hogy a szükségben lévők elegendő segélyben részesittessenek. Sámson községben nem annyira a kereset hiánya, mint inkább az, hogy földet vásároltak s pénzüket erre elköltötték, teremthet nyomasztó helyzetet, melyen az uti bizottság ós a község ál tal adható munkával lehet segiteni. ínségről tehát snnál kevésbé lehet szó, mert részben útépítési, részben viz szabályozási és vasútépítési aiunkakkal a munkabiró emberek, amennyiben jó akarattal birnak — erre munkát kaphat nak, mi czólból az ivánfenóki ós hosszufoki ármentesitő társulatokat, valamint a hollód kötegyáni vasútépítési társaságot megkerestem munkálatainak azonnali megkezdésére. A betegség vagy más okból eredő szegénység pedig minden különösebb hatósági intézkedés nélkül legalább is tűr hetővé tehető A jelentést a bizottság egyhangúlag tudomásul vette. Egy elfogott levél. — Etelka Mariskához. — rad, ott 6k dominálnak. Egy részt nem is sajnál tam. Mert az arany ifjúság ma alig állhat ellen a kinálgatásnak s oly mohon önt föl a garatra, hogy pacsuli illata a legkifogástalanabb összekeverődósben szál felénk egy korcsma gőzével. És én a magam részéről inkább elmegyek egy lazaretumba hólyagos himlős betegeket ápolni, mint egy férfivel polkázni, a ki — spitzes. Engedd meg, hogy ily őszinte vagyok. A ruhák dolgában nem vettem észre, hogy valami nagy lenne az inség, a nyomor. Itt nálunk igen szép toalettek voltak. A kereskedők nem panaszkodhatnak, elég báli ruha árát beírták a — követel lapra. Aztán lesz még 8 mázsás termés, akkor majd csak kiegyenlítjük ezt is, de legszívesebben a kelengyémet szeretné már megvenni ugy a papa mint a mama. Csodálatos, erre nem sajnálnák a költséget. Még a főgymnasim tartja bennük a reményt és kisebb arányban az állami iskola. Uj tanárok, uj tanítók jönnek, s nem lehessen tudni. Benszülött ifjainkban mit bízzam ? A papa erővel be akar jutni a bizottságba, hogy nőtlen egyéneket nyerjen a társadalom. A papának igaza van. Felétek mi újság? Ezerszer cs5kol ETUS. Igaz is az ! Irigyellek titeket, szarvaeiaka'. Micsoda pompás mulatságokat tudtok hevenyészni. írj róluk. írj, különösen a bohócz-estélyről meg másról is. Tudod: Amor és Hymen. Ez érdekel 1 E. latot, mert a nyilvántartó nem hatóság és a belügyminiszteri ügyrend szerint ahhoz az árvaszéknek joga van. Oláh György főügyész azt tartja, hogy az árvaszéki nyilvántartó sokat panaszkodik, de arról is meggyőződött a bizottság, hogy nyilvántartónak mindig igaza van és panasza jogos. Kérdi az elnököt, beiktatják-e a felnyitott leveleket ? Nem I tehát nincs joga az árva széknek azok felbontására. A bizottság a határozatot elfogadta, az árvaszéki elnök pedig felebbezést je lentette be. Egyéb előadm^nyok. Zöldy főorvos havi jelentésében kiemelte, hogy a vörheny Csabára Elek ről lett behurczolva, Tót Komlóson pedig a kanyaró járvány lépett fel erősebben. A megyei közkórház igazgatósága házi gyógytár felállítására kórt engedélyt; az egészségügyi bizottság azonban nyomós okok miatt nem véleményezte azt, mit a bizottság is helyeselt. C 8 á k György pénzügyigazgató je leniette, hogy a mult hóban 186 frttal több adó lett befizetve, mint az előző év hason szakában. Fábry alispán kérdést intézett a pénzügy igazgatóhoz, mily elintézést nyert több község kérvénye azon területek adóelengedése iránt, melyek az esőzés folytán bevetetlen maradtak. Csák György: Az ügy a közigazgatási bíróságnál van. Elhatároztatott, hogy a megye e kór vények soronkivüli elintézését kéri. R e z e y kir. tanfelügyelő havi jelentésében arra utal, hogy túlterhelt irodai teendők miatt csak a gyulai polgári iskolát látogathatta meg. Áz eredmény ott felette jó. A kétegyházi gör. keleti leányiskola ügyében megkereste az aradi püspököt, hogy az iskolát újból nyittassa meg. Erre a püspök nem hajlandó, mert kevés a növendék ; a község azonban 306 tanköteles leánygyermeket mutat, igy a bizottság záros határidő alatt felhívta az iskolafenntartó hatóságot az iskolai oktatás megnyitására. Az ovodakötelezettek összeírása megtörtént, kitűnt, hogy 25% nem jár ovo dába, az iskolakötelesek közül pedig 13 5%. Szarvas és Mezőberóny község oly hanyagul irta össze az ovoda és iskolaköteleseket, hogy tényleg több gyermek jár iskolába, mint A mennyit ők kimutattak. A bizottság felhívja a községeket, hogy az összeírást lelkiismeretesen teljesítsék, mert jövőre az uj összeírás az eljáró közeg költségére ejtetik meg újból. Jantsovi ts Péter, árvaszéki elnök jelentette, hogy a mult évről 1443. feldolgozatlan ügydarab jött át, január ban 1580 ujabb ügy érkezett; ebből négy ülnök és a kisegítő feldolgozott 1453 drbot, a hátrálék 1784. Az irodai mun kálat sem volt, mert kevés a munkaerő, kielégítő. ban, olykor olykor, ha megfigyeletlenül érzik magukat, kételkedve csóválják kopaszodó fejüket, mintha mondani akar nák : nincs segítség Nincs segítség! mily borzasztó ennek tudata. Ep most küzd a szép asszony a kö nyörtelen halállal és — az orvosok jól sejtették — nincs segítség . . . A szalon közepén a ravatalon kite ritve ott fekszik Üszeghy legnagyobb kincsének földi maradványa, szeretett hitvesének merev hullája. A ravatal előtt mozdulatlanul, keresztbe font karokkal áll a fájdalomtól megtört fiatal földbirtokos, száraz szemei mereven bámulják a ravatalt, könnyei már kiapadtak. Ott áll mozdulatlanul, lába mintha gyökereket vert volna a fényes padlón, olyan mint egy szobor, csakis ajkának egy-egy fájdalmas, férfias szép arczvoná sait eltorzító rándulása árulja el élő voltát s a benne duló harczot. Dél van már s még is mindig nem mozdul helyéről. A kisirt szemű szolgák némán, fábujhegyen forgolódnak körülötte, urukat fájdalmában zavarni egynek sincs bátorsága. S ő mit sem hall, mit sem lát, csak a ravatalt s az azon fekvő drága halót tat . . . Szegény Üszeghy ! . . . Az ajtó nesztelenül kinyilik s néhány szomorú arczu parasztember lépi át a küszöböt. A község előjárói megosztani akarják uruk fájdalmát. A biró beszélni kezd: Szeretett nagyságos urunk ! . . . Nem birja tovább, erőt vesz rajta is a fájdalom, társain is. A kérgestenyerü parasztembernek is van érző szive, nem képes visszatartani fájdalma kitörését, könnyei megerednek, a szó elhal ajkain, hangosan zokog s zokognak társai is . . . És Üszeghy, a megtört ember nem E tekintetben megnyugtatta az alispán az elnököt és a bizottságot, hogy az irodai munkálatok gyorsabb elintézésére a törvényhatóságtól két írógép vételére 600 frtot kór. A gróf Almássy féle uradalomnak megengedte a bizottság, hogy a törvényszéki épülethez szükséges téglahordásra a lóvasutnál kisegítő vágányt fektethessen le. A soeialismus s az inségkérdós. — A közigazgatási bizottságban. — Évek óta, mióta csak közhatósági ténykedés nálunk a socialis mozgalom mérvét ellenőrizni, megszoktuk a rendszerinti havi jelentéseket erről a kérdésről, a melyek legbiztosabb támpontjai a társadalomnak is. Ennek mérvéről igazán elszomorító az alispáni jelentés, mind össze azonban vigasztaló az, hogy nálunk Bókósmegyében inség nincs, erről szó sem lehet. Legalább momentán okok nem forognak fönn, a melyek az elkese redést némileg igazolhatnák. A jelentés szabatosan tárja föl erről a helyzet képét. A mezei munkások között a paraszt soeialismus terjedése a legnagyobb mérvben konstatálható az orvosházi, szeghalmi és békési járásokban ; de a többi járások sem mentek a mozgalomtól. Ujabban a szarvasi járásban felmerült jelenségek a mozgalomnak ottani terjedéséről tesznek bizonyságot. A mozgalom külső nyilvánulásában Csorváson mutatkozott, ahol január 23 án földmives munkásgyülós tartatott, a me lyen a socialdemokraták s a független sociálisták mérkőzése akart lenni, azon ban e gyűlésen csupán lapjaikból eltanult frázisok zagyvaléka hangzott el. Az agitatió most legnagyobb részt az uj munkástörvóny ellen foly; külö nősen arra igyekezvén reá birni a munkásnópet, hogy igazolványokat ne váltson s szerződést ne kössön; ha ezen agitatió eredményes lesz, akkor az a jövő aratásra ugy a gaidaközönségre, mint ós leginkább a munkásosztályra beláthatlan következményekkel fog járni. Ehelyütt fel kell említenem, mondja jelentésében az alispán, hogy az egyes lapokban felmerült inséghirekkel szemben a. főszolgabíróktól bekivánt je lentésekkel hivatalosan tájékoztattam magamat a lakosság anyagi helyzetéről s a beérkezet jelentések szerint oly inség ről, mely hatósági beavatkozást igényelne, szó sincs. A mult évi rossz termés következtében nagyobb ugyan a szegénység mint más években, de tényleg segélyre szorulók ellátására a község szegény alapján elegendők. K ö r ö s-L ad á n y b a n felmerült állítólagos inség hirre alakult segély-bizottság házrulházra járva, 314 egyént talált segélyre veszi őket észre, csak áll, áll némán, mozdulatlanul. a derék, urakat imádó emberek egymásra tekintenek s elhagyják a ravatalt Szó nélkül nyújtanak kezet egymásnak s seemlesütve, mintha szégyenlenék fájdalomokozta gyengeségüket, távoznak. Észre sem veszik, nem is köszöntik a mellettük elhaladó lelkészt. Mint mindenki, ő is lábujhegyen, nesztelenül lép a halottas szobába. Az ajtóban megál).. mintha gondol kőznék, felóbressz-e Üszeghyt merengéséből. Közelebb lép : — Nagyságos ur 1. . Semmi válasz. — Nagyságos ur ! mondá ismételten 8 kezét Üszeghy vállára fekteti. Üszeghy hirtelen hátra fordul, szemei vérben úsznak : — Gazember, mit akarsz I ordítja el magát inkább állati, mint emberi hangon ós ráveti a mit sem sejtő meglepett lelkészre, igyekezvóa azt torkán ragadni. Élet-halál tusa keletkezik közöttük, végre sikerül a lelkésznek kibontakozni Üszeghy karjaiból s a szomszéd szobába menekülni, melynek ajtaját magára zárja. Ez utóbbi felesleges volt, nem üldözte senki . . . — Megőrült, mormogja a lelkész magában. Isten, könyörülj rajt* . . . De mi ez, a halottas szobából zörej hallatszik, mintha valaki a bútorzatot ideoda lökdösnó, végre egy tompa zuhanás és minden elcsendesül A lelkész óvatosan nyitja fel a halottas szobába nyiló ajtót s végig tekint rajta. Hideg borzadalom futotta végig. A szoba egyik szögletében ott hever. Üszeghy élettelenül, mellette neje. Szegény Üszeghy, megölte a bánat 1 Frimmel I Kedves Mariska 1 Tudod, mi a legigazabb mondás a földön ? Az a duhaj uj nóta, amelyen annyit andalogtunk lassú csárdásra, a mi nem lesz talán érdektelen, ha megsúgom : egy kath. pap hozott Csabára s mely igy szól: • • • Ugy szokott az lenni, Mindenféle szerelemnek vége szokott lenniÉs miután a beduin nem szeretheti jobban a teve bendSjéből a vizet, színigazgató a zsúfolt házat, mamáék a nősülendő s elfogadható fiatalembereket, papa az emelkedett osztalékot, a pápa a világi hatalmat, egy riporter a véres gyilkosságot : mint amily szerelemmel én csüngtem a farsangon, hát természetesen ennek is vége lett. Ugy szokott . . . Igaz ugyan, hogy a böjtbe is átszoktak plántálni néhány elkésett murit, de olyan az, mint a fagyos krumpli. Édes, de nem ízletes. Aztán azt tartom, hogy a csillárnak az a kába lovagja, aki 54 nap alatt (ugy tudom, ennyi volt most a far. sang) belénk nem kozmásodott, annak a böjt arra való, hogy hamuval hintse le a fejét és citálja a halotti beszédet : „Iza pour és chomu vogmuk." Harap és kétségbeesés fognak el a farsang mesgyéjén. Nemcsak a böjt, hanem öreg leányi (hogy ne mondjam : aggszüzi) állapot fagyos lehellete dermeszt meg. Bizony régen repültünk ki a polgári leányiskolából. Két dologból állapítom meg. Én tökéletesen elfeledtem az algebrát ós a ki rátanitott, az is kezd kopaszodni. Telik az idő. Egy fogamat már is plombirozni kelletett, a papuskám meg oly észrevételt koczkáztatott, hogy az első bálamnak tíz éves megjubilálása se lehet messze. (Milyen kegyetlenek néha a papák mikor szabó kontót olvasnak!) Mi az ok ? Hiszen még a másodfokú egyenletekhez nem is konyítottam, mikor te már elegyengetted hozzám az iskolai padba az Árpád költeményét. Ebben elnevezett engemet Laurának, magát Petrarcának, megénekelte bogár fürteimet, cseresznye ajkaimat, alpesi hótiszta nyakamat, még a kis szemölcsöt is a nyeldeklőmtől jobbra, külön strófa szólott észvesztő szemeim varázsáról. Oh Árpád, bájaimnak első megéneklője, én hiszek neked, hogy mikor ezeket irtad rólam, elment az eszed, mert különben nem csaptad volna földhöz ennyire az ars poétikát. Ugyanis (talán emlékszel) az Árpád egyik verse igy szólott: Temetőben ránézek a sírokra, Könynyem árja kijön velem birokra Huzzuk egymást, rántjuk egymást, Mignem földhöz csapjuk egymást. És még ma is nemcsak numerálok, hanem ponderálok, mint a Emma néni szokta mondani, mikor a zsurokon nagyképűsködik. A helyi lapok báli tudósítói tüntetőleg írdogálnak föl s bosszantó módon beletesznek oda is, a hol meg sem fordultam. Ezeknek a felületes jószágoknak, nagyon a kezükhöz szokott a nevem. Az igaz, hogy írdogálják a nevem egy pár év óta azok közzé, a kik „vígan ropták a tánezot." Milyen bálakban voltál édesem ? A papa az Ínségre tekintettel csak nagyon korlátoltan eresztett az idén mulatságba. De azért voltam az összes kereszt (fehér, vörös) bálakon, itthon és a vidéken (persze a megyében.) Pestre nem vitt föl a papa. Azt mondotta: felesleges. Egy pár piknik is rendeződött. De erre meg én mondom, hogy nem érdemes. A társadalmi versengés idejében, a családi háborúságok idején, családias jellegű batyubálat rendezni, egy nagy társadalmi hazugság És a piknik, az mindég mende-mondákra, szóboszédekre ad okot Ezt nem hívták meg, azt nem hívták meg, amazt miért hivták meg ? És van utánna tracscs. Beszéld le a mamádat, ha a böjt folyamán pikniket akarna rendezni. Nekem különben komolyabb okom van a piknik ellen menydörögni. Először a piknik kötelességet ró mindenki megtánczoltatására és mert a pikniken minden asszony fáT.-komlósi iskolák bezárásához. — Helyreigazítás. — T. szerkesztő ur 1 Becses lapja folyó hó 12-iki számában nagytiszt. Gajdács Pál „a t.-komlósi iskolák bezárása" czimü levelében szigorú bírálat tárgyává tette a hatóságnak az iskolák bezáratására vonatkozó közegészsógi intézkedését. Nem vagyok ugyan azonos felfogásban a nagytiszteletü úrral arra nézve, hogy a netalán kifogásolható halósági intézkedések a nagy közönség előtt tárgyaltassanak, mert a sérelmeknek orvoslása kizárólag hatósági feladat; de ha már a nagytiszteletü ur az orvoslásnak ezt a nem helyeselhető útját választotta ; hivatalos állásomból kifolyó kötelességemnek ismerem, hogy a pana^lott in tézkedósért a nyilvánosság előtt is helyt álljak, annál is inkább mert, az értelmi szerző jó magam vagyok. A czáfolatul szolgáló válaszomnak velejat a nagytiszteletü urnák az a beismerese adja, „hogy az ember fogalmában benne van a tévedhetós fogalma is " Hát bizony tévedett a nagytiszt, ur, mert a tótkomlósi összes iskolákat nem a vörheny, hanem a tömegesen fellépett kanyaró miatt záratta be — javaslatomra — a vármegye alispánja. A kan> aró ellen való védekezés köz•gészségi szabályozásai szerint Jaz iskolák bezarandók, ha az egyes osztályokban 3—4 kanyaró eset merült fel, ujry ha a kanyaró egy hónnpnal tovább árasszál egy községben, mert ké.-őbb, m kor már a tanulók többsége átesett a kanyarón, az iskolák bezáratása fölösleges és nem indokolható. A törvényhatósághoz beérkezett jelentések szériát pedig T. Komlóson egesz január hóban uralkodott a kanyaró, számszerint 92 megbetegedéssel. A helyszínre hivatalosa n kiküldött járási orvos ugy az óvóban, mint valamennyi iskolnbin 204 tanuló távol maradását jelezte. Minthogy ezek közül c^ak 8 ról igazolja a nagytiszteletü ur, hogy lakodalomban voltak; a többi távol maradottról nem tételezhettem föl, hogy szintén lakodalmaztak s igy igaznak, valónak tekintvén a járási orvos jelentését, a betegek tömeges és minden iskolában előforduló száma miatt az összes iskolák bezáratását kellett ja vaslatba hoznom. Be kellett zaratni az iskolákat annál Í3 inkább, mert tapasztalati tény, hogy a kanyaró kizárólagosan iskola betegség ós annak főfészke, terjesztője az iskola. E üt 'ueyanis a kanyaró ragályozása a többi fertőző betegségektől, mert a kanyaró fertő, ő már a lappangási időszakában, tebít már akkor, amidőn még a laikusok által érzékelhető kiütésnek nyoma sioc<. Hogy ilyen kórtani viszonyok között a mi iskoláink ismert zsu foltsága, rossz szellőztetése mellett menynyire kitesszük a tanulókat a fetőzós esélyének, a betegség gyors terjedésének, azt talán fölösleges bővebben megokol nom. De különben se lehet olyan óriási gravamen az iskolák bezáratása, mert a tilalom csak 2—3 hétre terjed ós az iskolák szabályszerű fertőztelenitése után, azok újból megfognak nyittatni. A hatóság mindig gondos figyelmében részesiti az iskoláztatás nagy és fontos követelményeit és gátlóan csupán az esetben lép fel, ha arra nyomós okok folytán kényszerül. Tudnók még eléggé megszívlelhető megjegyzéseket fűzni a nagytiszteletü ur által felemlített tényekhez, melyek a ta-