Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1898-01-06 / 2. szám

XXV. évfolyam. B.-Csaba, 1898. Csütörtök, január hó 6-án. 2-ik szám. BEIESMEBY KOZLOKY POLITIKAI es VEGYESTAHTALMU LAP. Szerkesztőség : Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zzsilinszky-féle ház) a hova lap szellemi részét illető közleményen küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre '3 forint. — Negyed évre 1 frt 60 kr. szám ara 3 ur. Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jónevű fővárosi és külffüldi hirdetési iroda. Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/„ sz. (Zsilinszky-féle ház hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő „Nyilttér'-ben egy sor közlési dija 25 kr. Leszereltek. Belátta az ellenzék, hogy nincs vele az ország közvéleménye és bár nem a kellő időben, de mégis leszerelt. Az ország bölcsen igazat adott C s á k y Albin grófnak, a szarvasi követnek: „mi nem ugrálunk a sötétbe." Mert bölcsen megkülönböztetendő, hogy az önálló vámterület nem politikai, hanem tisztán gazdasági kérdés. Szégyen rá, a ki nemzetének dicsőségét, politikai önállóságát, aspirációit nem szolgálja, a kit szolgaszellem, vagy közöny a nemzeti érzés vonalából elriaszt, a kit nem hazája sorsa foglal el, a ki nemzeti nagyságáért küzdene, ha kell, vérét is áldozva. Az ország önállósága dogmája a magyarnak és mint a távol elérendő ideálja él. Mikor a nemzeti aspirációk megvalósításáról van szó, akkor le kell hullani a pártkorlátoknak. A mint le is liulott az ország törvényhozásában történelmi pillanatok alatt vagy kisebb események idején. Hogy kisebb ese ményekre hivatkozzunk, a helységnevekről szóló törvényjavaslat tárgyalásakor, a midőn az egész ház egyet vallott a négy — szász kivételével. A vámterület kérdése azonban nem politikai, hanem gazdasági. Már akár milyen is a magyar ember érzése a német iránt, csak jó néven vt szí, ha az ő búzáját veszi meg és nem az amerikait, melyet olcsóbban megvehetne, ha a magyar buza nem vámmentesen vonulna be Ausztriába. Mi pedig a buzáukkal az amerikai verseny következtében piacz nélkül vagy uuk, ha Ausztriát elveszítjük. Ezt tudták a mi gazdáink, azért nem lehetett Ugronéknak népgyüléseket toborozni és az országot fölrázni. Ez az egyik ! A másik meg az, hogy mindössze öt hónapról van szó, ha olyan nagy áldás rejlik az önálló vámterület (majd igazolni fogja a jövő) akkor az be fog következni, mert Deák Fen ncz bölcs törvénye szerint mi csak az al kotmányos Ausztriával egyezkedhetünk ; pedig hogy öt hónapon belől Ausztria nem lesz alkotmányos, az teljesen bizonyos. Tehát várjunk. Hajó lesz a vámterület, lesz részünk belőle. Ezért nem sikerülhetett az obstrukczió. Nem táplálkozott a közvélemény talajából és elsenyvedt a párt intrikák alatt. Ha hinni lehet a híveknek, az Ugrón barátság megint léket furt a függetlenségi egység hajóján. Nem hiába borzongott föl Kossuth, mindőn Polóuyi a képviselőházi beszédében a Kossuth zászlaja alá állt. Ebből baj lesz ! Lett is ! íme megbontotta a hatvan tagu pártot. Justli és a radikálisok ki akarnak lépni s egy hír szerint arról tanakodnak, miként csapjanak át Ugronékhoz. Csak a jó magyar nép meg ne sokalja ezt a „esalé-hajsz"-ra való, minden ok nélkil i iigetést s ki ne józauodjék belőle. Az ezüst koszorú is elfoglalja a politikai fórumot. Kaas Ivor díszkardja után, a ki Polóuyi főkortesét lepte meg ezzel — most jön a koszorú a politikában. Es Justh még csak azt se tette, a mit Jászay. Nem törte ketté s nem adta felét Kossuthnak. Mint a nemzeti kaszinó koszorújával annak idején a nagy tragika. a ki felét Csikynek, a Sophokles tragédiája fordítójának adta át. A verembe, a mit Bánífyuak ástak, aesophusi tanulsággal önmaguk estek. Nem nagy örömünk telik benne, mindössze azt a pénzt sajnáljuk, a mit az obstrukczióval elvesztegettek. A miniszterelnök uj évkor a hozzá intézett üdvözletre ér 'ekes beszédet mondott. Nem a polémiáját tartjuk érdekesnek, de a programmját íme a beszédből egy rész : Ezelőtt egy esztendővel azt mondottam, hogy a legközel bbi s legfontosabb teendőnk az Ausztriával való kiegyezés. Remélve, hogy ezt megoldásra hozhatván, — Magyarországnak mondhatnám újraalkotásának kérdésével, a közigazgatás reformjának kérdésével fogunk foglalkozhatni. Sajnos, hogy a mit 1897-re reméltem, nem állott be rajtunk kívül álló okoknál fogva, talán érdemül tudhatnánk be magunknak, hogy a feladatot nem tettük könnyűvé, mert az Magyarország érdekeinek feladását jelentette volna. A kormány tehát belenyúl a nagy és régen rebesgetett kérdésbe, a közigazgatás államosításába. Csak engedjük, hogy javaslatait a ház elé terjeszthesse. — A fúzió és Tisza Kálmán, a P. L'

( irja : A szabadelvüpárt újévi szónokainak egyike előre közölte Tisza Kálmánnál beszédének szövegét. E szövegben előfordult egy mondat, melyet a fúzió gondolata ellen lehetett volna magyarázni. Tisza Kálmán e mondat törlését kérte s ezt tette hozzá : „Jl fúzió nemcsak hogy megtörténhetik, de szükséges és hasznos is lehet." — Tanácsadót a népnek! Szabolcsmegye figyelmet érdemlő átiratot küld Békésmegyenek. A fölirat a szociaiizmus elterjedésének főokát azon körülményben latja, hogy a földmives népnek ninsc olyan tanácsadója, a ki aző érdekeit a szivénviselné. A jobbágyrendsztjr idejében a földesúr volt a paraszt védelmezője ; a jobbágyság fölszabadítása után a pap és jegyző. Most azonban mi: daketiőt annyira elfoglalják hivatalos teendői, hogy egyik se fVlelhet meg ennek a hivatásának. A jegyző iránt pedig a népben bizalmatlanságot kelt az is, hogy a kincslári tartozásokat neki kell végrehajtani. Ezen a dolgon csak törvény segíthet ; és ez< rt arra kéri a belügyminisztert, hogy a községek rendezésének küszöbön álló módosításánál ez állami adók kezelése és végrehajtása kivétessék a községi jegyzők hatásköréből. A másik ok az, hogy a nép gyakran jut uzsorások és csalók köze és a perköltségektől való féltében nem keresi ki a maga igazságát. — A gyomai követ szójátéka. Barabás Béla, a gyomai népszerű követ hétfőn mondott obstrukciós beszédet és az ob strukczió előhaladottsága ellenére sok figyelemre méltó, okos dolgot mondott, a pártbeli fegyelem szemüvegén nézve a dolgckat, nem a józan politikai okosság szerint. Legnagyobb hatást keltette a buék ről való tréfája. Elmondotta, hogy Apponyi Albert gróf az évforduló alkalmából egy névjegyet- küldött Bánffynak, a szokásos negy betűvel: 8. u. é. k. Ez azonban ezúttal nem azt jelentette, hogy Boldog uj évet kívánok, hanem azt, hog.v : — Banffy után én következem. Ezt a kis politikai prófécziát nagy derültséggel fogadta az egész Ház. „Békésmegyei Közlöny "tárcái a. „Eleven Újság." — A kaszinói Arany alapítvány javára. — Milyen is volt hát? Nagy várakozások között gördüli föl a függöny s megjelent a szinen Czin n e r n Oiga k. a. harsonával. 0 voU hivatva programmot adni. Szávay Gyula ötletes, pajzán versének minden mondatát, mindig találó színezéssel interpretálta. Mozdulatai pedig oly otthoniasak, oly természetesek és alakításának meg felelőek voltak, hogy nagyon sok hivatásos szinjálszó eljöhetett volna tőle tanulni. Az „Eleven Újság" nagy sikeréből méltán megilleti társtságunk e bájos tag ját az oroszlánrész nemcsak azért, hogy mint előfizetési felhívás csengő hangjával, derült kedélyével és előadói nagy talentumával gyönyörködtetett, hanem azért is, hogy elsőül jővén a színre, nyugodtsága és sikere kedvet, bizalmat töl tött társnőibe, akik a többi rovatokat voltak hivatva előadni. Azután bohókás jelenet következett: a szerkesztőségi élet. Kollegánk M i k 1 ó s Gyula ugyancsak halára kötelezte , a rendezőséget, hogy szíves volt elfogadni a szerkesztő szerepót, majdnem az utolsó órában. Es kellően, nagy játékbeli ügyességgel téjékoztaita a közönséget, micsoda rémeset az a szerkesztőségekben, mikor nincs kézirat és a nyomda kéziralra vár. Itt vonul fel az Express (Faragó Máiyás.) a ki a Oorca Kapuvar és Vidékéből minden czikkei löíollóz és az okszerű disznóhizlalásról szóló czikket föl ajánlja a kéziratokban megszoiult szerkesztőnek. A szerkesztős* gi benfentes hordár szerepét — és valóban nem tulozunk — művésziesen jáiszotta meg. A szerkesztő azonban elájul s felrebben a hátsó függöny, hogy bemutasson egy részletet a menyországból. Az Eleven Újság kedves rovatvezetői állót tuk ugyanis a háttérben, megvilágítva színes fénytől, valamennyiük az elájult szerkesztő felé nyújtva kéziratát, mintegv biztatva, hogy ne féljen. A tablónak nagy sikere volt. Háromszor vonták föl a függönyt u.ánna. De beront Alborák. Es megjelenésével mosolyra gömbölyöduek az arcok Nevet mindenki. Kaczag mindenki ; de egyúttal feltve figyel minden szót, nehogy elszaladjon a füle mellett. Ifj. U r s z in y i János dr. ebben a szerepben valóságos kabinet alak. Minő kár, hogy az ügyvédi iroda nem engedi vendégszerepelni. Mert vinném. Mesés összeget tudnék n> ki fellépési dijakban ajánlani (zárjelben szabad legyen megjegyeznem : ha nekem, is lenne), valóban nagy otthonosság a helyzet inspirációjával igy mulattatni a közönséget, a mely hálás volt a vidám ötletes alakító iránt. Dicsérném szívesen tovább is, de a közönség rá mondaná : „hiszen kölcsönbe megy." A vezérczikket Ondroviczky Lijosné urnő olvasta föl értelmesen, hűen es hatással. Margócsy Miklós dr. a belpoli tikai hírt olvasta föl, a Bánffy Dezső do bozi látogatását. A persiflage zajos derültséget keltett. Az előadót meg tapsolták J u n g Margit kedves egyéniségéhez kiválóan illett a távirati tudósítás, me lyet értelmesen és a táviratok stylusának negfe'elően, szaporasággal olvasott, mint a hogy az ember a láviratot tény leg olvassa. Hogy Gyuléról Berlinen át kapunk sürgönyt, meg hogy a gyulaiak az amerikai tológépekkel átguritják a megyeházat, mirdez zajos derültséget kelten. A hárem gjulai vendég nevetett legjobban. S Ók upsoltak a többiekkel, az egész színházi közönséggel, a távirat bájos előadóját. Rasofszky Emil apró czikket olvasott, miről fognak száz év múlva a lapok irni. A száz év messze perspekti vaja értelmesen előadva, megte'te a hatast. Derülten hallgatták. L e s z i c h Endre ez estén művészi becsű dolgot nyújtott. Rudnyászky Gyula egyik legszebb költeményét szavalta foly ton növekvő hatással. A sziveket gyorsabban megdobogtatta, a szemekbe könynyeket csalt és egyetemes nagy hatást teH aszivekre. Az ő szavallata „A. gyáva", egyik fénypontja volt az estének. J e n e y Linké, a műkedvelői szin játszásnak egy uj és vonzó helyi csillagja, meiész dolgot választott. Olyat, a mivel rutinos szinjálszók szoktak megbirkózni. Alfckotkodnia kelletett szerepében valami njolez feleképpen, a selyp nagynéni, a Goldsteín Számi és az exaltált költő dekleméczkja mind nagy szélsőségek és nagy alakiló erőt kivánnak. Annál in kább megérdemelte a meleg, szívből jövő tapsokat, melyek alakítását kisérték S z a 1 a y Ágnes k. a. táviratot és újdonságot olvasott. Szép organuma, öntudatos hangsúlya és üde megjelenése kedves, vonzó volt és persze szintén melegen kitüntette a telt ház szép közönsége. Kocziszky Iván is három ízben lépett ez estén a világot jelenlő deszkákra, mindég sikeresen, hatással. Rasofszky I'onka k. a. újdonság, közgazdaság és hirdetést adott elő szintén igen értelmesen, hansulylyal és ked desen. A közönség nem is fukarkodott npsaival, Kocziszky Alicze k. 8. az időjárásról szóló elmés versezetet adta (lő teiszés melleit. F u ch s Ilonka tiszta, a h gfir cn tbb modulációkra is hajló hangon, valóban bájosan adta elő rovatait, az újdonságokat és a halálozást. K oc z i s z k y Ella komoly, szép hamvas arcára tapadt aztán a szem, a midőn ama bizony, s „szelíd törések és gyönge hajlásokról" olvasott. Mindvégig megőrzött komolysága nagyban hozzájárult, hogy a hirecske csattanóján hangosan fölkaczagott a közönség. T h u r y Lajos szintén újdonságot olvasott föl. A múltkori szinpadi diadalát szaporította újra. U r s z i n y i Pálon is nehéz feladat nyugodott: Kritikát mondani az előadás ról. És e feladatnak nagy sikerrel felelt meg, közben újdonságot és hirdetést is mondott, szintén értelmesen, ügyesen. Hanem most Múzsám újra téged hívlak. Adj ajakamra ékes jelzőket, minél többet Mert ezt G é c s Jolán k. a., a ki ez estén oly bájosan nótázott, — mind megérdemli. Kiiünően volt dísponáDa. Illésy Gyula, a gyomai dalszerző népdalát, Dankó Pista kakukdalát szívből ós a szivekbe énekelte. Zajos ujrák szólították újra meg újra elő, s a kedves mű kedvelőnő szereteireméJtóan felelt meg e hívásoknak, mint a mező dalos madara, mikor raragyog az azúrkék égről az ifjúság tavasza állt elénkbe a nótás szép műkedvelő fáradhatatlanul énekelvén még helyi kuplékat is. Ezután bepöndörödött a csabai társaság népszerű Jeney Laczija ós már puszta megjelenése jóízű derültséget keltett. A földvári Kneipp-egyesület elitvigalmáról számolt be, a hol a szüncra alatt pattogatott kukoriczát szervíroztak föl. Talán mondanunk sem kell, hogy nagyon tetszett. Farsang után a sport lépett elő tapsok között. B a d i c s Ilona kisasszony képviselte e rovatot jellemző és Síép kosztümben. Nagy figjelem kísérte minden szavát és nagy taps, mikor befejezte. B a d i c s Margit k. a. a Hymen rovatot adta elő. Szintén meleg ovációk kisérték, mikor Hymen rózsalánczával rnegj' ent.