Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1898-01-30 / 9. szám

IVeüéklet a FtVcsirct^ti Kc'ztfry jenár 20-i 9. száirához. vonta magára a közönség -mberbarát figyelmét. Mészáros Károly dr. ma délelőtt hir­telen szivszólhüdésben meghalt. (Mészáros Károly halála Csabán is gyászba borit egy családot. K e t t e r Károly, a „Fiume" szállódásnak neje nagy bátyját gyá-zolja a kiváló férfiúban.) Amerikából. — Egyebek. ÚJDONSÁGOK. Vasárnap. — A gyomai vas-idegzet. — Levél — Az öreg biró a tanácsházban. Leteszem ön előtt bámulatom negyedéves adóját, legedzettebb idegzetű fia Gyomának, Schwarcz Márkus. Ugyanis szemtanuk be­szélik, hogy mikor ön elolvasta a 200,000 koro­náról való nyereség hirét, olyan flegmával vette tudomásul, mint Kner Izidor a rekontrát. Azt is beszélik, hogy ön, mikor a táviratot elolvasta, be­gombolta a kabátját és olyan lassú léptekkel in­dult haza, mint máskor. Kétszázezer koronát nyerni nem utolsó dolog, de a nyereség hirét ilyen flegmával fogadni, bizonnyal első. És mi­után az ember, mikor ilyen mesebeli ternoról ábrándozik, szinte nem tudja elképzelni, hogy mint fogadná a szerencse hirét, nem lapítaná le a kolosszális összeg a anyeföldre, — magam is arra gondolok, mit csináltam volna ennyi tenger pénzzel? Es üssenek agyon, ha tudom. Valámi nagyot, valami lehetetlent tennék, — annyi bizo­nyos. És az is bizonyos : nem irnék többé heti csevegést. (Képzelem, az olvasók azt mondják eme ki­jelentésemre : bárcsak nyerne.) A koljegí^ lefőzött tegnap. Egy elvitorlázott psab.ai levelét közölte tegnapi lapjában. Egy csa­baiét ? Váljon ? Hiszen mi rólunk tudvalevő, hogy akkor vagyunk boldogok, ha a nagy tornyot látjuk. .Vlihelyt kimegyünk a határra ojy messze, hogy a robusztus templom torony nem látszik, t|eteg Je»z a,z igazi csabai ember. Hiszen már gyerek korban, talán az anya-tejjel szivjuk ezt a szűkebb honszerelmet. Igy történhetett meg, hogy mikor a many­országról volt a napokban egy csabai iskolában szó, — a nebuló megszólal. — Tanító ur, látjuk-e a menyországban a psabai tornyot ? — Azt, bajosan. — Akkor nem vágyódom qda. (Ez faktum.) Pe térjünk yjqsza * lefűzésre, Amerikai le­yelpt felüllicitálni csak abban az esetben lehetne, ha egyenesen a más világról adres»zálnának hoz* aánk levelet, De a más világon jó dolguk van HÜ embernek és régi igazság, hogy mikor az em­bernek jó megy dolga, — akkor nem sz eret le~ velet irni. Más lenne, ha azt kérné a barátaitól, hogy a lejárt váltóit rendezzék Akkor bezzeg kapnánk a másvilágról leve­let. De mivel erői szó sincs, nem vagyunk abban kellemes helyzetben, hogy a kollegát lefőzzük. Bizom azonban kiadóm áldozatkészségében, hogy ii lap érdekében az ausztráliai emberevők közzé (azok ugy «e kapnának rajtam, gyönge falat len­nék) küld. Micsoda leveleket fogok önöknek on­nét irni! $ SpkszQr a zöld asztalnál kedélyesebbek az emberek, m't 1 a felfér ^szt^nál. Kiy^t ha a mi silfid termetű birónk jó kedvéhen van. Egy sze­gény megrokkant kis tisztviselőt kelletett a mi­napi .tanácsgyülésen a. csabai kórházban elhe­lyezni, a kiről az orvosi jelentés azt mondja, hogy gyógyithatlan. Megszólal erre az öreg : — Szerecsikát kell neki beadni. (Pedig oly galambszivü a szenior, hogy még egy csirkeölést se nézett meg könnyek nélkül.) — Nem volt maga Jiiger Marinál kurzuson ? — évődnek vele a tanácstagok. De az öreg arczulata azt látszott kifejezni, hogy beszéljenek világosabban : nem érti. — Nem kurizált maga Jáger Marinak, — népszerűsítették meg a fakó értelem számára a kérdést, a mire az öreg selyma kedélyesen mo­solygott ós ponty ögött : — Marinak, Markának, de még másoknak is. (No, no, csak meg ne tudják — odahaza.) . . . Szóval van a tanácsházban kedély. Garantirozott hirek. A békésmegyei orvosok megalakítván az országos orvos-szövetség fiókját, disztaggá válasz­tották Faludi Gábort, nem mint a vígszínház egyik bérlőjét, hanem mint a Hirsch egylet el­nök igazgatóját, mig F r ie d Mórt a gondnoki és ügyvezetői teendőkkel bizták meg. felkérésre sietünk megjegyezni szemben a ízállopgó hírrel, bogy » jaininai olvasókör nem indított táviratot Colához a Dreyfus ügyben, ép­penséggel nem antiszemita velleitások miatt, ha* nem azért, mert a Franciaországba indított sür­gönyök igen drágák, és mióta Jamina képviselője az olvasókörtől a további 25- őket megvonta, nem telik külföldi táviratokra. Helyi érdekű átkok. Válassz te is más mint Erber Zsigmond. A végrehajtó tegye hozzád minél sűrűbben vizitjeidet. írják le az adódat minden skrupulus nélkül. A ládányi iíjségbizott ság vegyen gondozásába Sohase utaz gyoisabb vonaton, mint a le­endő csaba-apáezain — Személyi hirek. A 101 es zászló aljnak nagy vendége volt : B a u e r Haust Félix tábornok, dandárparancs­nok. A szemle végén a tábornok elis mérését fejezte ki a legénység magaiar tása fölött. — Fábry Sándor dr. var­megyei alispán, csütörtökön Csabán hi­vatal vizsgálatot tartott s szemlét ejtvén a kisebb polgári peres ügyeken, igen el­mésnek találta Maros György törvény­kezési jegyző által készített bagatel-pénz naplót. A mintát az egész megyére kötelezőleg elrendelni Ígérte. — A gazdasági egylet igazgató választ inínya ma vasarnap, delelőtt 10 órakor" tartja ülését. — A kultuszminiszter a csabai torna egyletnek C<aba teykeny egyesülete a nyáron tízéves főnallasara jubileumi or szágos tornaversenyt rendez s megkérte a minisztert, hogy állami ércnek adomá­nyozásával a verseny sikerét elősegíteni szive kedjék. A c^ak néhány nap előtt tett kerelem gyors meghallgatást talalt. A mininiszter igtn melegen tartott le­iratban örömmel érte>ül a buzgó torna egyletről, mely a testedzés czéljaiban de­rekas tevékenységet fejt ki s egyben 150 frtot utalványom a tornaverseny czéljaira. A csabai országos toruaverseny ez évben kiváló sikernek ígérkezik. A tarsegy letek nagyban érdeklődnak a Csabin amúgy is miudenkor sikerülni szokott versenv iránt. — Gazdasági felolvasások A népszerű felolvasások írarit hova-tovább nagyobb az érdeklődés. Legutóbb Mezőberényben tartották meg a felolvasást Z l i n s z k y István, a gazd. egylet titkára, egy Me?ő­Berényben igen időszerű kérdésről, a szövetkezetekről beszélve. Horváth János a kendertermelósről olvasott és Verner L^zló a mezőgazdasági szö­vetkezetek alakítására buzdította a mint egy százhatvanra tehető hallgatóságot Az eddigi felolvasások Orosházán, Csor­váson, Szarvason ós Tót Komlóson nagy közön-éget vonzottak. Orosházán Nagy Lajos p i-k. igazgató, Némethy Samu tanár, C orváson Szász József főkertész é* Bros János tanító. Szarvason dr. Zü linszkv Endre, Baba Sándor csaba-csüdi lisztario es Zlinszky István, Tót-Komló son Szíjgyártó Albert, Borsiczky Károly ós Kovács János orosházi tanárok, illet ve tanítók olvastak föl. Lesznek mé^ felol­vasások : Békésen most vasarnap, a köz sóghizan, Gyomán a községházán febr 6 án, Sznahalmon a Casinóban délután 3 órakor, Füíb'-gyarmaton szintén február 20-án d u. 3 órakor, Vésztőn febr. 28 án s végül Gyulán márc. 6 án. Hogy a fel­olvasások iránt mily nagy érdeklődés mutatkozik az is jelzi, hogy pl. Körós­tarcsa ós Körösladányhan, a hol nincs felvéve felolvasási terminus, ilyet az elől jaróság utján kér a község értelmes, tudni vágyó lakossaga es a miniszter hihetőleg oda is kü'd felolvasókat, ha a gazdasági egylet, előterjesztést tesz. — Kinevezések. Szíjgyártó Al­bert orosházi tanár helyere, az orosházi polgári iskolához H o 11 ó s y Bélát nevez tek ki, a moóri polgári iskola egyik tan erőjót. — SÜI á s z József helyébe, kit a földtnivelésügyi miniszter főkertósszó ne­vezett ki s Brassóba helyezte, S z a p á r y Bertalan neveztetett ki az orosházi állami kerthez kertész-tanitóvá. — Lelkészi értekezlet volt a békési evang. esperességben Orosházán, hol a lelkészi kar csaknem teljes számmal egy­begyűlt s a tanácskozás tárgyát — Í^Z egy­ház politika törvényekkel felmerült kü­,qnboz6 jelenségek s az ezekkel szemben való mikénti magatartás képezé. Az ér tekezlei Veres József esperes, valamint egyházmegyei felügyelő Haviár Dániel elnöklete mellett folyt le. Az elnökség meghallgatta a lelkészek előterjesztését és javaslatait s rámutatott az irányra, melyben az átmeneti bajokkal sikerrel lehet megküzdeni. Az értekezlet tagjai az esperes vendégszerető házánál, ugy szinten Harsányi Sándor lelkész barát­ságos lakaban nyertek szives ellátást, — Egy tanító öngyilkossága Szőke Béla sámsoni tanító néhány nappal előbb agytifuszba, e rettenetes fájdalmu be­tegségbe esett. A szörnyű szenvedések köz­ben és hozzátartozói szerint önkívületi állapotban, vadászfegyverrel agyonlőtte magát. A népszerű tanitó tragikus halála széles körökben keltptt nagy részvétet — Eljegyzés B á 1 i n t f f y Jenő kon­dorosi vasútállomási elöljáró eljegyzó itágot hasonló okokból|Ri e g t r Zelma kisasszonyt okleveles tanítónőt, ki Ziegenhalsboi (Porosz Sue­zia) nevelőnőül jött hazánkba. — Békés szt. Andráson mult vasárnap tarlá eljegy zését György János m. kir. postatiszt Brassóban, Ur b a n e k Berta kisasszony nyal. Urbantk Nándor szt.-andrási taka­rékpénztári vezérigazgató bájos és kedves —s. leányával. Ajándék egy kaszinónak. A kondo­rosi kaszinót értékes ajándékkal lepte meg B o rs ó d y József kereskedő, a ki kö­rülbelül 140 kötetnyi szépirodalmi könyv tárát a kaszinónak adta át örök tulajdo nul s igy megvetette alapját a régen óhajtott kaszinói könyvtárnak. A kaszi nói közgyűlés lelkes elismeiést szavazott a szép ajándékért az adományozónak. — A körös ládányi ínség. Illetékes hely­ről vett értesüléseink szerint a körös­ladányi ínség leküzdésére szervezett tár sadalmi akció csupán óvatosságból és nem imminens nyomort tapasztalva, in­dult meg. A bizottság ugyanis azt hiszi, hogy a rossz gazdasági év következtében egyes családok rövidesen ráfognak szo­rulni az emberszeretetre. Nehogy a társa dalmi uton nyújtandó segítség elkéssek, szervezkedtek előre de ma még a szegény ség nem oly fokú, hogy — kivéve néhány szórványos esetet — a jótékony szivek rendszeres gyámolitása igényeltetnék. Egyben azt az értesülést is veszszük, hogy a megalakult bizottság — igen he lyesen — keresni fogja, hogy a megszorult embereknek munkát szereszen. — Vő az apósa ellen. Csabán a leg ritkább esetek közé tartoznak a krimi nális esetek. A nép józan és munkás, a rendőri riporternak keves munkát ad. De most iíyen eset ad'a magát elő. T ó t h C z e p e r Pált indulatos természettel verte meg a végzete. Minden kii körülmény indulatosfá tesz, s felesége azt az öt esztendőt, a mit férje oldalánál töltött, valósággal martiri megadással, nem so rolhatjáa boldog családi élet közzé. Teg napelőtt apósánál szorgoskodott disznó­ölés mellett, ő meg a felesége A munka közben összeszólalkozott feleségével és mint rendesen, most is brutális módon bántalmazni kívánta a szegény asszonyt. Apja azonban nem engedte, erre a ra­biatus T. Czeper Pál pisztolyt rántott elő kétszer lőtt apósára, Szí Györgyre. Az egyik lövés golyója es kora Szik ora száján fúródott be, a másik hom lokán okozott vérző sebet. A kórházba szállították, ahol élethalál között lebeg. A merénylőt a rendőrség letartóztatta — A dijnokok strájkja Egy megyei községünkről van szó, a mely a szarvasi járásban van és lakói a kunok ós kuru cokból valók. Nyakasak és hajthatatla nok, de mint a következendőkből kitet szik : fiükusak is. Ugyanis a képviselő­testületi közgyűlésen kimondották, hogy cótaszó/al czináljuuk : Nyáron nagyon meleg van. Télen nagyon hideg van. Mi következik a természet e szélső ségei alapján ? Az, hogy télen, mikor a köz-ég fájából nyeri a diurnista a mele­get és nem az isten áldásából, továbbá, mikor a község a saját petróleumját gyújtja föl és nem a jótékony égi vilá gosság hint fényt a falu házára, — a község nem adhat olyan ménkű nagy fizetést, mint nyáron. Mindezek alapján kimondatott: hogy a dijnokok napidija a nyári 7 hónap alatt egy forint, télen azonban 80 kr. lészen. A megokolásban pedig elmondták, hogy nem elég jótéte­mény az, hogy a dijnok urak a község­házában ingyen melegedhetnek, meg a téü öt hónap olyan rövid, mint a nyul farka. Alig hogy kilencz felé világosság árad a ködre, már kor* délután este van. Fele annyit se körmöl ilyenkor a dijnok. Meg kell tehát gondolni, hogy a képvi­selőtestület méltányosságból egyenesen e napszámot a felire, 50 krra nem csapja. A dijnokok azonban testületileg elhatá­rozták, hogy tiltakozó körmenetet tarta­nak ós bejelentették a strájkot. A tűn tető körmenetet megtartották a nagy vendéglőig, hol Gambrinus habos italá­ból merítettek erőt a szigorú napokra és az egyik diurnista lemondással szavalta : Nem boldog a magyar. A testületi strájk azonban használt. Néhány napra mozogni se tudtak a restanciától. Akkor maga az elöljáróság kereste fel a strájkolókat egyezkedesi tárgyalásra s Pulszky Guszti „altalánosai" értelmében 1 frtban kiegyez­tek. Igy írják ezt nekünk abból a szarvasi járási nagy községből. — Halálozások. Békésmegyében elő nyösen ismert csabai ácsmester, Z á­m e c s n y i k Ádám hunyt el szerdán élete 57-ik évében boszszas szenvedés után. Az elhunytat nején szül. Filipinyi Karolin, valamint gyermekei: Lajos, Sándor, Linka, Etel, Adám, Ilonka és Judith ; testvérei: Terézia ÓH férje On­droviczky János, János ós neje, Márton és neje s gyermekeivel, Mária férjezet. Horváth Mihálynó s gyermekeivel, özvt Zámecsnyik Károlynó s gyermekein kí­vül nagy rokonság gyászolja. Temetése nagy részvét mellett ment vegbe. — Ugyancsak szerdán hunyt el Csabán Zsigmond György voltberényi ke reskedő élte 65 ik évében. — Orosházán tegnap nagy részvét mellett temették el Tóth Gergely Andrást, a községnek egyik igen tekintélyes gazdáját, ki az orosházi takarékpénztárnál választmányi tag volt s ki a község közügyeiben sze­retettel munkálkodott közre. — Köztisz­teletben álló családot boritott gyászba egy váratlan haláleset Szeghalmon. Özv. Kardos Mihálynó szül. Mészáros Zsó­fia alig néhány napi szenvedés után hir­telen elhunyt, halaiával mély banatba ejtvén hozzátartozóit Temetése óriási részvét mellett a mult héten történt. A gyászszertartást Tatár János lelkész végezte. A szivjóságáról ismert urnő ha lála mely megdöbbenest keltett az egész Sárréten. Kardos Mihály földbirtokos az elhunytban édes anyját gyászolja. — Kinevezés. A belügyminiszter a szarvasi állami anyakönyvi hivatalhoz anyaköny vvezetővó ifj. S a 1 a c z Ferenc tb szolgabírót nevezte ki. E hírrel kap­C;olatosan közöljük, hogy ifj. Salacz Fe­rencz mellett oly impozánsan nyilatko­zott meg a bizalom és a járás kívánsága, hogy a kik a szolgabírói allásra pályázni kívántak volna, — elállottak szándékuk­tól, igy Salacznak szarvasi szolgabiróvá való egyhangú megválasztatása biztosí­tottnak vehető. — Megfutott a boldogsága elöl. K o­v á c s Bálint gyomai lakos, ki csak pár hete nősült, tegnapelőtt, eddigelé isme­retlen okból, az udvaran levő színben felakasztotta magát. Eddig eldöntve nincs, de „beszélik", hogy az elkeseredett em ber nem találta föl a házasságban azt a boldogságot, a mit remélt és ezért vetett véget életének. — A gyulai törvényszéki palota és fog­ház felépítésére, ugy a forróviz fűtés berendezésére vonatkozó szerződések N o v á k törvényszéki elnök és s vállalko­zók általa mult hót folyamán lettek alá­írva és jóváhagyás végett az igazságügyi­miniszterhez felterjesztve. A szerződésben kikötötte, hogy R o b e 11 y Aladár vál lalkozó napszámosok gyanánt kizárólag bekósmegyei munkásokat tartozik alkal mázni. A mint értesülünk, a földmunkák február 12-ig megkezdődnek, s miután a vállalkozónak aránylag rövid időalatt — óriási munkát kell elvégezni, sok munkás­ra lesz szüksége. A gyulai fuvaros embe­rek nagyon bosszúsok az Almássyfóle iparvasutra, mert ez őket úgyszólván exis­tentiájukbantámadja meg. Abbanremény­kedtek, hogy a törvénykezési épülethez szükséges tégla mennyiséget a vállalkozó velők fogja beszállitatni. E végett jártak Nóvák törvényszéki elnöknél és Dutkay polgármesternél is, hogy eszközölnék ki számukra a szállítás elnyerését. Termé­szetesen erre egyik sem vállalkozhatott. Szegények nem versenyezhetnek az ura­dalommal, mert mig ők a paradicsomi téglagyárból a tégla ezrét 3 frt 50 krért szállítanák be, addig az uradalom ugyan ezt a mennyiséget az iparvasut felhasz­nálásával 1 frtert hordja be az épület telkére. Igy tehát egyedül a homok szál­lítására vállalkozhatnak, melyből 5000 köbméternél több lesz az épületnél fel használva. — Petőfi Körös-Ladányban. Petőfi Sándor uti rajzaiban, melyet mai lapunk tárcájában ismertetünk, szót ejt arról is, hogy Körösladányban miként járt, a mi­ből kitetszik, hogy megyénk e kedves községét is megtisztelte Magyarország első poétája látogatásával. Barátjához,. K e r ó n y i Frigyeshez ezeket irja : „Ha az Alföldön utazik az ember, a sáron kívül még a korcsmárosokkal is meggyül a baja. Klasszikus nép a magyar korcsmá­ros, barátom. Fizetned kell, hogy szóljon hozzád egy két szót. Enni pedig fizetésért 6em ád. Nem a. Ha kérsz tőle valamit, azt mondja, hogy nincs, vagy ő biz ezért nem rak tüzet. Igy jártam Okányban ós K ö r ö s-L a d á n y o n. Ettem is, nem is ; azt adtak, a mi nekik tetszett, nem a mit kértem s ezt is ugy tették elém, mintha isten irgalmából adnák. De nem bosszan­kodtam, sőt jól esett, igen jól esett, mert ebből ís láttam, hogy a magyar restel szolgálni, hogy nem termett szolgaságra, az angyalát is 1" Eddig Petőfi. A mai poéták és nem poéták, a kik Ladányba vetődnek, tudni vélik, hogy Petőfi óta sem igen javultak meg a körö-í-ladányi korcs­márosok . . . — Felebbezés. B é z y Balázs oro-< házi adóügyi jegyző megfelebbezte a kép­viselőtestület halárojatát, melylyel ti. a

Next

/
Thumbnails
Contents