Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1898-06-29 / 52. szám

a termelő- legalább feljebb is kényszerhelyzetbe juttatták ket, de a díjtételeket is vármegyénket illetőleg — emelték. Méltán jajdult fel gazdasági egyletünk ezen szomorú való hatása alatt, mert azt az őstermelő osztályt látja ez által ismét sújtva, melyet a kedvezőtlen viszonyok anélkül is a pusztulás szomorú útjára szorították. A mezőgazda helyzete napról-napra súlyosabbá válik; súlyossá teszik azt első sorban a már igen magasra emelkedett állami, törvényhatósági, községi és egyházi adók, melyekek el nem titkolható alapjuk a földbirtok s igy egész súlyúkkal nehezednek a földtulajdonos vállaira s nehezednek kétszeres sulylyal akkor, midőn az Ég az adóalapot képező fekvősóg hozamától áldó kezét elvonja. A direct-adókkal mind a mellett már számot vetett és vet az állam érdekeit szivén viselő mezőgazda és birtokos s igyekszik háztartását akként rendezni be, hogy a maga ós családja létérdekeit lehetőleg megóvhassa. A társadalmi és humanisztikus adók számos nemeit, — melyek oly gyakran veszik igénybe a nemzet-fentartó középosztály áldozatkészségéi, miután ezek egyenesen az illető intelligentiája, nemes érzülete s szabad akaratának megnyilvánulásából származnak, nem is akarjuk ffelemliteni, de a mivel nem s«ámolt s nem számolhatott a minden oldalról szorongatott gazda, az a napról-napra szaporodó cartellek indirekt adóztatása, melyek már tűrhet lenné váltak 1 Az agrár socialistákat s a gyárak és egyéb vállalatok munkásait, kik egyetlen tőkéjük : két kezük munkájával lépnek kartellbí:, szuronynyal verjük le; de a merkantilistákat, a nagy tőkét, a gyáripart dédelgetjük, kedvezményekben részesítjük ; elnézzük, hogy minden téren cartelek köttetnek a fogyasztó avagy termelő közönség kiszipolyozására I Méltán jajdul fel gazdasági egyle tünk, ismételve ezen szomorú való hatása alatt, mert nemcsak a nemzet feníartó földbirtokos és bérlő osztályt látja ezáltal sújtva, de sújtva látja legfőkép azt a szegény munkásosztályt, a melynél az elégedetlenség napról-napra fokoztatik s melynél az az elégedetlenség bizonnyal nem alapnélkül s melyet az ilyen embertelen zsarolásokkal ,ismót és ismét a nyilt kitörés útjára fognak kényszeríteni. A szegény röghöz kötött munkásosztály ezekkel szemben tehetetlen, amennyiben apró szükségleteinek beszerzésénél teljesen kivan szolgáltatva a cartellisták önkényének, pedig épen ez az osztály az, mely legelégedetlenebb, mert légin kább sújtott s mert ennél a fillér is értókszámban megy 1 Hogy ez elébb, vagy utóbb az őstermelők pusztulására fog vezetni, nem nehéz előre látn:, mert minden téren megrontására szövetkeznek. Sokan azt mond ták, hogy szövetkezzenek a gazdák is, ámde a ki ismeri a mezőgazdák helyzetét, körülményeit, viszonyait, s különösen a szövetkezetek iránti ellenszenvet, az tudja, hogy könnyebb ezt tanácsolni, mint végrehajtani; mert a mily könnyű egy községben 4—8 embernek egyöntetű eljárásra jutni, oly nehéz ugyan azt szá zakra vagy épen ezrekre menő termelőt egy eszmének megnyerni. Orvoslását keresve ezen már-már általánossá való visszaéléseknek, — meggyőződésünk szerint ezt másutt nem találhatjuk fel, csak [Nagymóltóságodnál, ki a mezőgazdák érdekeinek bizonnyal leghivatottabb őre, leghivatottabb védője ós — megvagyunk győződve, — legjobb akarója is, s épen ennek tudatában fordulunk ismételve Nagymóltóságodhoz, kérve, hogy méltóztassék módot találni ezen már már minden térre átvitt baj meggátlására, orvoslására, mert méltán aggodalommal szemléljük, hogy a me zőgazdák verejték árán szerzett fillérei bői milliókra menő vagyonokat gyűjtöttek — részben biztosító társulatok, nem elégedve meg az évtizedek óta elért óriási eredményekkel, uj módot honosítanak meg üzletkörükben, hogy a mezőgazdát móg inkább kizsákmányolhassák 1 Nem érezük magunkat hivatottnak ezen, a mezőgazdák érdekeit oly közelről érdeklő ügy miként leendő orvoslása tekintetében véleményt nyilvánítani, mert reméljük, hogy Nagymóltóságod ismert bölcsesóge, s a mezőgazdák érdekei iránt sokszor nyilvánitottt meleg érdeklődése, találni fog alkalmas módot a mezőgazgák érdekeinek megvédésére, de hazafiúi kötelességnek tartottuk a folyton terjedő bajra rámutatni. Csaba két iskolájáról. — Rudolf-gymnasium. — Polgári leányiskola. — A most kifejlesztés alatt álló Rudolfgymnasium ós a polgári leányiskola Csaba kulturális életének két legyagyobb tényezője s minden igaz csabai büszkeségének méltó tárgya. A Rudolf gymna sium most van kifejlesztés alatt. Jövőre hatodik osztálya nyilik meg. Uj épületének most fejtik fundamentumát. Az értesítő első czik ke igen szépen ismerteti a főgymnasium kifejlesztésére törtónt nagyjelentőségű lépéseket, a 16 000 frt állami segély megadását, az építkezésre fölvett 100.000 frtos kölcsön fölvételét és azon közbeeső intézkedéseket, melyek közismertek. Az iskola vagyona 60.799 frt, vagyonszaporulat 3798 frt. Az iskola szellemi .életét is egísz áttekintő módon ismerteti az iskola évi értesőjóben Bukovszky János igazgató. — Ügyes gondolat volt B i e 1 e k Dezsőnek a márczius 15 ón mondott rendek beszédét közreadni. Az értesítőből megtudjuk, hogy az iskola I. osztályában 54, a IL-ban 47, a III. ban 54, a IV.ben 25, az V.-ben 35 tanuló volt, hogy az iskolába fölvétetett 208 tanuló, ebből 199 vizsgálatot tett, hogy az iskolában 151 magyarnak, 37 tótnak, 9 németnek mondotta anyanyelvét, 98 tiszta magyar, 77 magyar-tót nyelvismerettel bir. Van minden tantárgyból jeles tanulója az intézetnek 18, legtöbb az I. osztályban 6. Minden tantárgyból legalább jó 36, általában elégséges 88, egy tárgyból elégtelen 14, két tárgyból 14, háromból 26. Legtöbb ismét az első osztályban nyolc. Csabai volt az iskolában 148, békésmegyei 24, más megyei 27. Magaviseletük • 157 jó, 34 szabályzerü, 6 kevósbbó sza bályszerü. Igazgatói megrovás volt 9, tanárkari megrovás 8 izben. Az iskola legjobb tanulói I. osztály ban : Zsilinszky Gábor, Reisz Elek, Sipos ürpád, Síeinberger Izidor. Grünbaum Vilmos. Gremsperger József. II. osztály : Fehér Károly, Dede Lajos, Kiss Ferencz (mindenből jeles), Medovarszky György, Zsilinszky Endre. III. osztály : Bagyinka Mátyás, Kucsovszky Gyula, L°pény István, Braun Adam, Petrovszky István, Szikora Mihály. IV osztály : Friedmann Lajos (mindenből jeles), Kis László, Pláger Lipót, Szolár Ferencz (mindenből jeles), Korén EmilV. osztály: Donner Gyula, Klein Ignácz,.Ságulv József, Rasovszky Géza, Löwy Ákos, Podsztrelen Gyula. A 8ególyző alapot Majoros József tanár buzgalommal kezelte, bevétele 382 frt, melyből 260 frt tőkepénz kezeltetik. A jövő évben 451 forint 59 kr tőke lesz. Az alap 63 tandijsególyt ós 28 könyvsegélyt, 28 frt tanszer segélyt osztott ki. Ösztöndíjban részesültek: A bányakerület 100 frtnyi adományából Szolár Ferencz, IV. oszt. tanuló 25 frtot; Bagyinka Mátyás, III. oszt. tanuló, 20 frtot; Lepény István, III oszt. tanu'ó 20 frtot; Moravszky András, III. oszt. tanuló 10 frtot; Szikora Mihály, III. oszt. tanuló 20 frtot; Medovarszky György, II. oszt. tanuló 5 forintot. Kazinczy féle alapit ványból: Klein Ignácz V., Friedmann Lajos IV., Kiss László IV., Kucsovszky Gyula III., Kiss Ferencz II., Reisz Elek ós lóth FerenczI oszt. tanulók. ARutkayJancsovics féle alapítványból: Donner Gyula V., 24 frt; Dede Lajos II., 16 frt; Saguly József V., 24 frt; Podsztrelen Gyula V., 16 frtot. A Molnár-féle alapítványból : Fehér Károly II, 20 frt; Sipos András I., 20 frtot. Az Ifjúsági alapítványból : Petrovszky István III., 8 frt. A Haan-fóle alapítványból: Urszinyi Endre IV. 6 frt. A Krcsmárik féle alapítványból: Belanka Adám I., a Kossuth féle alapítványból: Korén Emil IV., a Jókaiféle alapítványból: Kopcsák Gyula II., a Schreyer-fóle alapítványból: Steinberger Izidor I., a Haan Lajos féle alapítványból : Braun Adám III., N. N. ur 2 drb aranyból álló adományából : Zsilinszky Gábor 1, 1 drbot és Zsilinszky Endre II., 1 darabot. Ezenkívül többen könyvjutalmat kaptak. Wallfisch Ferencz orvos „Az egészség megóvása" czimü munkájából 20 darabot osztottak szét. melyet Kiss Lujza tanárnő a „nőképzós"-ről a nőegyesületben felolvasott. Donner Lajos igazgatónak jun. 8 án mondott hazafias beszéde ezután következik ; a következő czikk ismerteti az iskola belső életét. Legjobb tanulói az intézetnek; I. o: Seress Jolán, Horeczky Ida, HaJbrohr Erzsi, Balázs Erzsi. II. o : Szolár Ilona, Laszky Valéria, Teván Gizike. III. o : Kovácsik Gizike, Nómedy Ella. Rasofszky Erzsike, Révész Margit. IV. o : Brózik Erzsi (mindenből kitűnő), Fábry Margit (mindenből kitűnő). Kuthy Erzsike (mind egyes), Kerónyi Erzsi, Gartner Olga, Léwy Adél, Bertók Jolán, (mindenből kitűnő). Az iskolának 116 növendéke volt. A polgári leány iskola értesítőjének vezető czikke az az elmés felolvasás, jához ; ott köv ekből egy házikót raktak maguknak, a melyben összeszorulva és leggugolva csíik alig fértek el, mint a kis madárfiókak a fészekben. A fecskék és a birkák a közeli bozótokban és reteken kóboroltak s csengetyüik hangja felváltva csilingelt e nagy magányosságban a két boldog gyermek vidámabb és hangosabb kaczagásával. A hosszú crák perczenként teltek. Majd apró kosarakat fontak hajlós rekettyéből, majd a fagyalfa bogyóiból kószitett lánczokkal ékesitgették fel magukat. Az üde, úszta levegőben gyakran szakttotta Jelte játékukat az éhség s olyankor mohón haraptak kemény, fekete kenyerükbe, a mi pompásabban Ízlett nekik a nyáron sült szalonkánál, vagy a fogoly-pecsenyénél is. Ez éhségcsillapitó eddegélóseknek nem volt határozott idejük, kivévén azokat a napokat, melyeken Virgina valóságos lakomát kószitett s azt egy darab gesztenyefalevelekkel letakart csillámpalán feltalálta. Olyankor két-három fogás is gyönyörködtette Ínyüket, az évszakok szerint szamóczából, málnából, vagy szederből, vagy pedig áfonyából és gesztényéből, melyet a szikla lábánál! rakott tüz parázséban sütöttek meg. E lakomát kaczagásuk messze csengő zenéje kisérte, mely ilyeukor sokkal vidámabban ésharsányabban hangzott,mint egyébkor. Sőt a vendégük is volt a lakomához, Tisbe, a fehér kecske, amelyiknek fekete csillag volt a homlokán, Virginia kedvencze. Amikor az asztal meg volt terítve, Pali kilépett a házikó ajtajába s a két tenyeréből tülkött formálva, elrikkantotta magát: — Bé, bó hé I Tisbe akármilyen messzi volt is, rögtön megértette, miről van szó s bégetve ugrándozott barataihoz, kik összeölelgetve és csókolgatta repkény levéllel vendégelték meg őt s egy-egy darabka sóval meghintett fekete .üenyeiei is juttatt&k számára. Egyszer a két gyerek egészen mámoros volt, nem bortól, mert ennek a nevét se ismerték, hanem a túláradó paj zán életkedvtől. Jó ebédjük volt, rendkívül fogás is került az asztalra, egy darab sajt, melyet előző napi VECsorájukból tettek félre ez alkalomra. Lakoma után kimentek a szabadba 8 olt hengerőztek a zöld mohán és a fehér zuzmón, beleharaplak a fűbe s igazán bolondos kecskemódra viselked tek Tisbe velük játszót s telt tőgye ott lóbálódzolt füstös fejük felett. — Virgina I Jó volna egy kis tejet szopni I — Te 1 Anyánk üresnek találná a kecske tőgyét s majd kikapnának. Aztán miből csinálnának sajtot ? — Csak egy keveset, csak egy kor tyot. Ide nézz, Virginia 1 S Pali a puha mohaszőnyegen heverve, odabuzta magához Tisbót, mely nem bánta, bármit tesznek is vele s tőgye bimbóját szájába kapta, kedvére szopott. — Elég már Pali, kikapunk anyától I — Jaj, de milyen jó, Virginia. Milyen meleg, milyen édes 1 Virgina nem emlegette többé az anyjukat, nem jutott eszébe, hogy kikap, ő is odaheveredett a kecske alá s tőgye másik bimbóját a szájába kapta. Egymás mellett hevert a két fürtös hajú, piros orczáju szőke fejecske, mi közben Tisbe örömében mekegett, hogy könnyített duzzadó tőgyén. A két gyerek néha-néha egymásra pillantott s bohókás kaczaj csendült aj kaikról: olykor-olykor el kellett ereszteniük a tőgye bimbóját s a kiáradó tej mind a nyakukba gyöngyözött. Szoptak mindaddig, mig cstk torkig nem laktak, akkor Pali tele sziva pofácskáját tejjel, Virgina arczába fecskendezte, ki nagyon megharagudott s illetlen öcs csét jól lehordta. — Ne vesz.legeí d íz Isten sjór.dikát 1 Tisbe tőgye arméTkül is erőien megcsappant s ki tudja, hogyan kikapunk édes anyuskától. — Majd azt hiszi, hogy beteg a szegény pára s azért nincs teje. — Persze I majd elhisz ám ilyen szamár beszédet. — Nem bánom én, akár hogyan lesz is ; gyere ide és szopd tele szádat tejjel, aztán hábotusdit játszunk s lefecskendezzük egymást tejjel. M

eg egyszer emlékeztette Virgina ccscsót az anyuskára ós a kikapásra,de aztán ő is tovább szopott, de azt nem merte tenni, hogy a tejet öcscse arczába fecskendezze. Azt gondolta, hogy a moha és a zuzmó, valamint a többi növények is bizonyosan szomjasok lesznek, sorra járta hát őket s rózsás ajkairól tejcseppeket, hullatott reájuk, magában dünnyögve : — Nesze egy kis tejecske, kedves szamócza, neked is kedves málna I A hamis Palkó azonban nem volt ilyen szánakozó, a meleg fehér folya dékkal folytonosan fecskendezte nénjét. Amig csak egy cseppecske tej volt Tisbe tőgyóben, folytattak pajzán jatékukat 8 a háborúskodást. Midőn néhány nap múlva Pali és Virginia a hosszas szabadság után kedvencz mulató helyüket újra felkeresték, a gesztenyefák alatt egy uj virágot találtak. Amerre csak Virgina a zöld moha ós a fehér zuzmó között a tejcsöppeket elhullatta, gyöngyvirág fakadt, melyeknek karcsú szárán fehér cseppekhez hasonló hófehér, illatos csengetjük hím bálóztak. Azóta nő az alpesi réteken a gesztenyefák árnyékában ez a kedves virág, egy gyönyörű, tavaszi napon születve, a mikor Pál és Virginia még nem csak a könyvekben élt, hanem az emberek átkozódásaitól még be nem mocskolt égboltozat alatt is. Mantegazza. A csabai po^ári leánj iskola és iparosztály növendékei által készített kézimunkák kiállítására kicsinynek bizonyult az idén az átengedett legnagyobb osztályterem. Ezerkétszázon felül van kiállítva gyönyörű kézimunka ismét uj és meglepően szép elrendezésben. A szem alig győz betelni a sok szép tárgygyal, mely ügyesen csoportosított gulaalakban, falon, asztalon van felhalmozva s nem tud a néző elég dicsérő szavakat találni, a tnelylyel az osztály tanítónőjét, Haan Emma kisasszonyt ugy tudásáért, ízléséért és ernyedetlen szorgalmáért csak nómikép is jutalmazza. A növendékek nagyon sokat dolgoztak ós a mit készítettek, azt mind meglepően szépen. Az első osztály növendékei közül, kik a horgolás, merkelós, keresztöltésen kezdik, a színes hímzéssel a tanévet befejezik, — sokan igen szép tehetséggel birnak ós nagy szorgalommal dolgoztak az óv folyamán. Komáromy Olga, kinek asztalfutója hímzett margaréta virággal bájos ós egy harmadik osztályosnak is dicséretére válnék ; továbbá Bukovszky Jolán millieuje. Seres Jolán, Kvasz Viki, Horeczky Ida, Holbrohr Szeréna, Kiiment Z. Ilona és Kovács L Teréz által készített tálczakendők, futók és disztörülközők teljes dicséretet érdemelnek. Az osztály kószitett: 18 pír harisnyát, 17 drb horgolt mintaszalagot 11 dro horgolt gyermek-kabátkát, 78 drb tálczakendőt hímzés ós keresztöltósse), 21 drb futó és mii lieut, 10 drb disztörülközőt, 5 drb kefe és fósütartót, 5 drb állkendőt, 24 mtr. horgolt csipkét, 3 drb kötőt, 3 drb szekrónytakarót. A második osztály növendékei közül meglepően szépek Sohár Dóra monogrammjai, Lepage Ilona posztóra selyemmel hímzett Bzegfüs futója, Szolár Ilona, Laszky Valéria, Lőwy Ilona ós Margit, Weisz Giza, Pleva Teréz selyem reczekivarrásos munkái, Weisz Olga fehér abrosza tiszta, szép hímzéssel. Kószitett az osztály 17 drb hálózott minta ós millieu filetguipure kivarrással, 14 drb hímzett mintakendőt, 132 drb monogrammot zsebkendőkbe, 24 drb futó, millieu és tálczakendő, 2 drb disztörülköző, 1 drb asztalterítő, 6 drb asztalkendővel, 4 drb törülköző ós ujságtartó, 6 méter hímzett csíkot. — Azt hisszük, e számok szépen tanúskodnak a ^növendékek igyekezetéről, de különösen a tanítás eredményes módszeréről. A harmadik osztály növendékei mindegyikét föl kellene sorolnunk, oly szépen dolgoznak; de különösen N é m edy Ella tüllre selyem hímzése, Szamek Giza selyemhimzésü diszpárnája nagyon szép és általánosan tetszett ; Bugyinszky Mari, Hursán Mari, Kovácóik Giza, Révész Margit, Gally Erzsi tehervarrás, fehér varrási mintakendő, Badic9 Giza fehér hímzése mi kívánni valót sem hagynak fenn ; tisztán, szépen vannak kidolgozva. A negyedik osztálybeliek közül a kiállítást K u t h y Erzsi uralja, remek tüfestósü millieuje sok dicséretet aratott; szebben hímezni alig leketsóges. üppen ugy atlaszra hímzett diványpárnája hímzett pipacs, himzóses posztófutója, olyan, mintha virága természetes volna. Igen munkás azsurral hímzett mintakendője. Szépek Brózik Erzsi fehérneműi, azsurmunkája, színes hímzése. Gártn e r Olga posztóra pamut és selyemhímzéssel dou boruan, remeken hímzett stilizált virágokat s e faldisze általánosan tetszett. Nem kevésbé munkás és szépen van himezve T a u b Ilona posztó asztalteritője, melyen bősógszáruból hull a sok szép virág. Szépen van himezve Fábry Margit tablettje, disztörülközője, mig Áchim Mariska, Kocziha Klára, Kiiment Z. Judit smyrnamunkával készítettek diványpárnát. Sok ügyességről ós szorgalomról tanúskodik Bertók Jolán, congréra szépen hímzett mák virágos fu tója, Félix Erzsi smyrnaszőnyege, Áchim Giza congrera hímzett futója. Az iparosztályba járt növendékek munkájukkal, de az öszszes kézimunka igy kiállítva, világkiállításon okvetlen első dijat nyernének. Vargha Giza. Ida, Gyulai Juliska szorgalmukért külön könyvjutalomban részesültek, melyről kiállított munkájokkal szép tanúságot tesznek, mert az öezezes fehérnemű, ruha-