Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1898-06-09 / 46. szám

lesz s nem lehet mindenki váradi püspök. Ezeket a populáris szentenciákat jóizü, hatalmas derültség fogadta és aztán Ba rabás áttért a közjogi fejtegetésekre, kárhoztatta a delegációk prédaságát, a nevetséges, nagyhatelmu törekvéseket, mely fixa idea kizsákmányol bennünket anyagilag. Az idők méhében pedig megfogan talik a jövő olyan helyzete, mely a birodalom súlypontját ide, Magyarországba hozzánk teszi. Vajha megértené a di nasztia az idők járását, talán nem hiába épitik a királyi kastélyt Budán három szor akkorára. Elszomorító különben a magyar társadalom közönye, hogy a legjobbak letérnek a közelet pályájáról. Kívánja titkos választással az ált. szavazati jogot, melyet a magyar nyelv tudásához és nagykorúsághoz köt csupán; kívánja a titkos választásnak a községi és megyei életben való érvényesítését. Beszélt a helyi bajokról. Kívánja, hogy a kis gazdáknak is adják meg a szeszfőzós jogát, mert úgymond, jobb szereti, na egy millió embernek van egy-egy forinttal több jövedelme, mintha egy embernek van egymilliója. A munkáskérdésben a békés kiegyenlítés híve, ugy ezen mint többi fejtegetései nagy lelkesedést keltettek. A beszámoló után látogatást tett, a herényi körökben. Este a gazdák táncmulatsága folyt le a „Magyar királyban", hol szín tén a megjelenő képviselőt ovációkkal fogadták. Bankszabadalom és mezőgazdaság. — Egy megyei iró könyvéről. — (Dr. S. Gy.) Megemlékeztünk már röviden arról a nagy feltűnést keltett műről, mely a fenti czim alatt nem rég hagyta el a sajtót Nagy László közgazdasági iró, a b. szt. anarási takarékpénztár főkönyvelőjének avatott tollából. Minthogy ezen jeles munka a mi szűkebb „pátriánk" on, a földművelő Békósmegyóben született, ugy a mü tárgyá nál, mint származásánál fogva közön sógünk iránt tartozó kötelességet vélünk teljesíteni, midőn azt tüzetesebb ismertetésben tárjuk olvasóink elé, s rá nem csak mini elismert jeles szakmunkára, hanem mint a laikusra nézve is érdekes, élvezeti s és tanulságos olvasmányra fel hívjuk a figyelmet. A mü a pót czimében : „gyakorlati agrm- politika a mezőgazdasági válság gyökeie« orvoslására" kijelentett czóljához képest a végre, hogy az olvasót a czólra vezető eszközök megválasztásának helyes volta felől meggyőzhesse, széles alapokból indul ki, felkutatja a létező bajok gyökereit, hogy ott alkalmazza a gyógyszert, kinyomozza a betegség okait, hogy azok eltávolításával az okozat is eltüntethető legyen. A bevezető első fejezetben emelke dett látkörből, plastikus vonásokban ecseteli a szerző azt a nagyszabású átalaku lást, melyen Magyarország az alkotmányos éra utolsó 3 évtizede alatt „az élet minden nyilvánulási terén" átesett s a mely nagyszerű átalakulásból jelentős és szomoiu mozzanalként csúcsosodik ki a De nem akarom, hogy a tisztelt közönség érzékenyebb szívű része még soká hullassa a szánalom könnyeit két hősöm sorsa felelt. Sietek befejezni történetemet I Elérkezett a végzetes nap . . .Mind két fél egyenesen, — akár csak ha egyegy karót nyeltek volna le — kimérten állt helyén. Meghalok ... de szilárdan állok végig, mint a bérezi 'ölgy, — gondolta magáhan Kákás, de utoljára is az ő nevét fogja számból hallani, hadd lássa, hogy azt ölte meg, ki — ugy szerette leányát. . . . Mikor a segédek kezeikbe adták azokat az éles szerszámokat, csaknem egyszerre mindkét fél ajkán sóhajtásszerüen hangzott: Ella I Hájas mosolyogni kezdett, Kákás szintén . . . Hájas elhajította kardját, Kákás szintén . . . Másnap az összes lapok nyiltteróben ez állott: KÁKÁS BENJÁMIN és HÁJAS ELLA jegyesek. Hátrább azonban a hirdetések kö zött azt is megtudhatta a kíváncsi ol vasó, hogy igazi, hajnövesztő balzsamkenőcs csakis a Hájas ós Kákás czógnól kapható. mezőgazdasági válság kifejtése s a birtokos mezőgazdák tömeges elbukása. Ezen szomorú jelenségek okait fürkészve, a következő fejezetben sympati kus képét rajzolja meg a 30 év előtti magyar birtokos mezőgazdánál, seihikai ós gazdasági szempomtokból világítva meg az erőteljesen elősegített modern átalakulásból a mezőgazdaságra háruló veszedelmeket, melyek ellen az államhatalomtól nem nyert oltalmazást, kimutatja, hogy a vis/.onyok kényszere mi ként hajtotta belé nemzetünk ezen derék osztályát az uzsora karjaiba. A válság csiráit az uzsorában fedszvón fel, a gazda hitel szervezetlen voltára vezeti a vál ságot vissza, a miért első sorban a szabadalmazott jegybankot teszi felelőssé Ezután egy magas színvonalon álló értekezés következik a hitelnek és a jegybankoknak a közgazdasági életben be töltött irányadó szerepéről s kimutatja, hogy a mezőgazdaság pangása és züllése onnét ered, hogy jegybankunkat — aköz gazdasági organismus szivét — a külföldi minták szolgai utánzása következ tében tőle elrekesztette. Az ezután következő negyedik feje zetben, a mü legterjedelmesebb ós leg magvasabb részében — a mely külön lenyomatban is megjelent egy előkelő szakfolyóirat hasábjain — a szigorú logika meggyőző erejével bizonyítja be jegybank politikánk tévedéseit. A szerző itt csillogtatja legfényesebben kritikai tehetségét s midőn ellentétbe helyezkedik a jegybankpolitika világszerte ural kodó akadémikus elveivel, ragyogó tollával szinte ellenálhatlanul ragadja magával az olvasót; fejtegetései általános igazságát a világtörténetből merített példákkal igazolja, midőn bizonyítja, hogy a merkantil jegybank még a legiparosabb és legkommercziálisabb államokban sem állja meg a válság sikerét s exklu siv merkantil elveit mindenkor felfüg geszteni kényszerült, valahányszor beborult a közgazdasági láthatár. Természetes tehát a szerző következtetése, hogy egy ilyen jegybanknak a földmivelő Magyarországon nincsen joga s ezen exklusiv merkantil elvet szerint vezetve, nem lehet működése áldást hozó. Követeli tehát, hogy az újonnan szabadalmazandó jegybankba nyerjen bebocsátást a mezőgazdaság hitelszükséglete és pedig ne csak propter-formán, a miként az ma történik, hanem a tényleg létező reális szükségletet teljesen kielégitő módon. Visszatérve a mezőgazdák helyzetér^ a „Takarékpénztárak" czimü következő fejezetben világot vet azokra a viszo nyokra, melyek ezen speciálisan magyar hitelintézeteket életre hivtak, élénk színekkel keletkezésük körülményeit s fellépésük közvetlen hatánit. Mijd szembe száll a túlzó agráriusok azon — szerinte méltatlan és igaztalan vádjaival, melyek-'' kel ezen testületet a kellő ügyismeret hiánya folytán elhalmozzák s oly polémiába keveredik E m ő d i József, tavaly megjelent brosürjével, hogy a gazdahitel kérdése csakis általuk oldható meg, miért is nem észszerű dolog megrontásukra törni, h fnem javitásukrakeiltörekednünk. Ez pedig a banklörvónyben lenne eszközlendő. A hatodik fejezet a szövetkezetekkel foglalkozik. A külföldi, nyugati közgazdasági viszonyoknak a hazaikkal való érdekelt összehasonlitásaval iga/olja, hogy a szövetkezés nálunk nem vehet oly arányokat, mint a minőket amott vett, mert nincsenek meg ugyanoly előfeltételei. Eles bírálattal fejtegeti a tőlük várható eredményeket és statistikai adatokkal igyekszik bizonyítani, hogy czéljuk a kiemberek hitelének szolgálatában kell, hogy kimondja, miért is azoktól a gaz dahitel megoldását csak azok az ultrák remélhetik, akik keservesen fognak csa iódni ezen hiu ábrándokban. Ennek folytán eleve óvást tesz a létesítendő szövetkezeti törvény oly megalkotása ellen, mely egy igaztalan verseny támasztásával megronthatná a takarékpénztári intézményt s vele a gazdák amúgy is orvoslást kivánó bitelügyeit. A befejező hetedik czimben meleg szeretettel összegezvén a nemzetünknek kenyerét adó mezőgazdaságra tornyosuló veszedelmeit s az azok elhárítására ajánlott módozatokat bebizonyítja, hogy sem a szélső nemzetközi agrár programm, sem a Tisza István tavaly proklamált agrar vámjai nem elengedők a mezőgazdaság megmentésére. A termelési költségek leszállításával versenyképessé tenni a magyar mezőgizdát a tengeren tuli versenynyel, ez a szerző programmja. E végből követeli a földadók in rsóklésót s a földre nehezedő kaaia'teh r radikális enyhítését. Számítása szerint a magyar mezőgazdaság életképességének biztosítására elegendő, ha minden métermázsa buza termelesi költségein 2 frt megtakarítás éretnék el. Ezt pedig a földadó reform, de különösen a jegybank újra alkotandó törvénye könnyen elérhetik. E végre a szabadalom ára fejében a mezőgazdaság számára 100 — 150 millió forintnyi contingen'alt bankjegy forgalmat követel, a mi teljesen eredeti, még soha és senkitől sem hangoztatott eszméje a szerzőnek. Ezen contingentált jegyforgalmat a vidéki takarókpénztári hálózat utján akarja szerző a gazdákhoz vezetni, természetesen kellő törvényes vinkulumok mellett Ha pedig a mercantil elvek hivei ezt nem tartanák megengedhetőnek, az aka demikus elvekkel ellenkező volta miatt, akkor külön mezőgazd ísági jegybankot követel, kényszer forgalmú jegyekkel, a minthogy ma is olyanokkal elünk ós ha ladunk. A mezőgazdaság forró szeretete, aggódó hazafias gond s a dolgok mélyére ható éles látás vezették a szerző tollát, mely lelkesedik tárgyáért s vas logikával bizonyítja be állításait. Valóban kívánatos lenne, hogy ezen érdemes munkával behatóan foglalkozzék a magyar gazdaközönsóg s a szerző eszméit — saját üdvére — diadalra segítse. A munkát, melyet az egész sajtó ki tüntető elismeréssel fogadott, zamatos gördülékeny, írót, a gondolatok szigora logikai rendes stílusbeli előkelőség ós választékosság oly szembeötlő módon jellomzik, hogy azt minden bírálója, ellenfelei is, szükségesnek tartották elismeréssel kiemelni. A magunk részéről örömmel kívánunk a tehe séges fiatal szerzőnek munkáságához tejes sikert, a mi arra össztönözze, hogy tudásával és vonzó tollával hasj nos szolgálatokat tegyen hazájának. Tanítók gyűlése, vizsgák, iskolai ünnepély. Közeledik az iskolai óv vége Az iskolák beszámolnak egy óvi, a járvány által sok helyen megzavartmüködesükről. A tanítók egyleti élete is megnyilatkozik, alább a szarvasi tanítók gyűlését istetjük. Csabin is kis-rlet történik, nem lehetne-e a szarvasi tanítókéhoz hason lóan önálló tanitói egyesületet szervezni ? E tekintetben a felhívást a napokban küldik szót. Az iskolák most a koronázási emlékünnepeket is tartják. Ide foglaljuk az erről való tudósításokat. A szarvasi helyi tanitó egyesület mult vasárnap, délután 5 órakor rendkívüli közgyűlést tartott. Az összetartásnak és együttérzetnek szép tanúbizonyságot adták a nagy számmal megjelent tagok, a kik az egyesült ügyei iránt folyton nagyobbodó érdeklődéssel viseltetnek. A közgyűlés a szarvasi takarókpénztár 50 koronás jutalmára ez évre L a u k ó Má tyás, Moravcsik József és C s e rm á k János tagokat ajánlta. Nagy tetszéssel és he yesléssel fogadta a közgyűlés Molnár Jánosnak azt a bejelentését, hogy a közgyűlésnek utólagos jóvá hagyása reményében, az egyesületnek állandó helyiség szerzése iránt lépést tett Dincs Béla, a községi főjegyzőjénél, kérve őt arra, engedtessék meg az egyesületnek, hogy az újonnan felállított ipariskolai épület tanitói termét olvasó teremnek s a tantermek egyikét pedig gyülá-ei hilyóül használh ssa. A főjegyző elismerését fejezve ki a szarvasi helyi tanitó-o^yesület elénk tevékenysége s a tanügy erdikeben kifejtett munkássága iránt, 1 giaivesabb készséggel tett eleget a kórelemoek, biztosítva az egyesülete' az iránt is, hogy a községi elöljáróság tőle telhető legnagyobb kézséggel meg tesz mindent az egyesület érdekeinek előmozdítására. Állandó helyisége lévén az egyesületnek, indítvány folytán határozatilag kimon datott a tanitó-agye sületi könyvtár gyarapítása, még pedig oly módon, hogy az összes magyar nyelven akár forditá-í, akár eredeti — megjelent pedagógiai munkák beszarzése czéljából a nyár folyamán egy nagyobbszabásu s táncícza egybekötött hangversenyt rendez, a tankönyvek beszerzését illetőleg pjdig Elkéretnek az összes tankönyv kiadók, miszerint ismertetés czéljából szíveskednék az egyesület könyvtárának kiadványaikból egy egy példányt megküldeni. A hangverseny rendezéssel R i d e g h János elnöklet:) mellett megbízattak B r ó z i k Lajos, Benczúr Mihály, Bodnár József, P a u 1 e n d a János, Brusznyiczky Pál egyesületi tagok. Az esyesüllet pénztárosa bejelen etta, hogy 1898 jan. 1-től jun. 5-ig a pénztár bevétele 471 frt 70 kr. kiadási 347 frt 56 kr, készpénz maradványa 123 frt 84 kr, melyhez hozzáadva a folyó év első felére járó 14 frt s a hátralókból 21 frt nyugta követelést, az egyesületnek ez idő szerint 158 frt 84 krajezar a vagyoni állapota. Az „Eötvös-ulap"-ra az egyesület ez évben már eddig 144 frtot küldött. A szarvasi népiskolák igényeinek megfelelő tankönyv szerkesztését és kiadását illetőleg abban állapodott meg a közgyűlés, hogy bevárja az ág. ev. egyház igazgató-lelkészének ide vonatkozó intézked ísét. Egyesek részéről bejelentetvén azon körülmény, miszerint jun. 11-én a tanítóképző javára hangverseny tartatik, a pénztáros megbízatott, hogy az esetben a jelzett czólra az egyesület nevében 10 frtot adományozon. Egy idejüleg felhívattak íz egyesület tagjai is, hogy a rendezendő hangversenyen lehetőleg teljes számban jelenjenek meg. * A csabai ág. hitv. ev. Ttudolf-gymnasium 1897 — 98 évi nyilvános osztaiyvizsgálatai a rendes tanórákon következő rendben lesznek: Junius 11. délután 5 órakor torna és énekvizsga a tornacsarnok udvarán, melynek sorrendje a következő : 1. felvonulás és szabadgya- 8. füzér rövid bottal, korlatok. (I—V.) 9. távolugrás (111 -IV.) 2. €nek- 10. Csapattomázás nyuj3. Sulydobás távolra (1V-V.) tóq (111-IV.) 4. £gyrudas füzér. 11. piscus-dobás (V.) 5. Magasugrás (IV -V.) 12. l^étrudas füzér. 6. Csapattomázás alacsony 13. jjirkózás (IV—V.) korláton (11-111) 14. felállás oszlopokba s 7. Sík/utás (1—III.) díjkiosztás, Junius 13. : d. e. I. latin, III. term. földrajz, V. mennyiségtan ; d. u I. latin (folytatólag), II vallás, IV. migy&r. Junius 14. d e. I. vallás, 111. történelem, V. latin; d. u. II. magyar, IV. rajz, mértan ós számtan. Junius 15. : d, e. I. földrajz, II. latin, IV. vallás; d. u. II. latin (folytatólag), III. rajz, mórtan, V. görög; Junius 10.: d. e. I magyar, IV. latin, V. történelem ; d. u^ll. mennj iségtan, III. vallás. Junius 17.: d. e. III. mennyiségtan, IT. természetrajz, V. nemet ; d. u. II. földrajz, Junius 18 : d. e. J. rajz, mértan, III. latin; d, u. magánvizsgálatok. Junius 20 : d. e. I. mennyiségtan, III. német, V. magyar; d. u. I. mennyiségtan (folytatólag), IV. német ; Junius 21.: d. e. II. rajz. mértan, III. magyar, V. vallás; d. u. IV. történelem, V. természetrajz. Junius 22. az elmeneti bizonyítványok elkészítése. Junius 23. délelőtt 8 órakor az elmeneti bizonyítványok es össztöndijak kiszolgáltatása. Ezen nyilvános osztalyvizsgálatokra a gymnazium iránt érdeklődő közönséget tisztelettel meghívja az igazgatóság. A b. csabai áll. segélyezett községi polgári leányiskolában tegnap dólu ári 3 órakor az iskola nagytermében a koro názás évfordulója alkalmából hazafias ünnepélyt rendezett az intézet tanári kara. Az ünnepély műsora igen sikerülten volt összeállítva s a nagyszámú közönség többször adott tetszésének kifejezést: 1. Szózatot Egressy B.-től, előadta az énekkar. 2. Ezután D o n n e r Lajos, az iskola kiváló igazgatója nagy történelmi tárgyismerettel hatásos alkalmi beszédet mondott, mely véges-végig lekötötte hallgatóinak figyelmét. 3 Honfidalt Sz. Nagy J.-től, előadta az énekkar. 4 Hazafias eszmény,Dalmady Gy -:ől,szépen szavalta Áchim Mari IV. oszt. 5. A vezér búcsúja. Bajzaj-tői, érzéssel szavalta Singer Ilona III. oszt. 6. Mindent hazám, te ér ted I Schubert F. tői, előadta az énekkar. 7. Honszeretet. Vörösmarty M. tói, hatászavalta Brózik Erzsi IV. oszt. 8. Hymnus Erkel F. tői, előadta az énekkar s ennek szép éneke Fábry Géza tanár szakavatott vezetését dicsérve. Békésen a polgári leányiskola hazafias érzésű tanárkara is ritka sikerű ünnepélyt rendezett a koronázási évforduló alkalmából. Az ünnepély nagy és diszes közönság előtt karénekkel vette kezdetét, melyet ritka precizitással G1 od e á k Jolán ós Udvardy Margit tanítónők szabatosan tanítottak be. Ezután Jákay K roly igazgató mondott nagyerejü beszédet, végén lelkesen éljenezve a jóságos nagy királyt, a melyet viharos éljennel követett a lelkes közönség. — M e z e v Elvira „Magyar zászló", Pásztor Piroska „A magyarok istene", Benedikty Mariska „A hazáról", Untervóger Margit „A rab", Buchwald Gizella „Rikóczyne", L a v a t k a Erzsike „Magyar név" cimü költeményeket szavalták lelkesen, mindnyája a kitűnően vezetett iskola becsvágyát bizonyítva. A közönsóg zajos tapsokkal adózott az élvezetes dólelőttért, melyet az iskola tanári kara a borházban rendezett. ÚJDONSÁGOK. — Épül az uj főgymnasium. Lapunk hirdetési rovatában ma teszi közzé a gymnasiumi bizottság a Rudolf főgymnasium építésére való árlejtósi hirdetményt. Az uj épület 96.023 frt 88 krral van költségelve. A terveket Alpár Ignácz tervezte s az uj középület dísze lesz Csabának. A Csarejs-fóle iskolát és a mellette megvett telket már egyengetik