Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1898-05-26 / 42. szám

kenyerére kárhoztatta magát : jellemében megtámadták. Meghurczoltak a legnagyobbat, akit az egész müveit világ tisz telt, becsült, bámult és nemzetétől mól tán irigyelt. Es a kit végre halála után nemzete a világ által még soha nem látott óriási részvéttel, soha nem látott módon nyilvánult részvéttel kisórt nyugvó helyére Mondja ki továbbá a közgyűlés, hogy megvetéssel és utállattal fordul el a merénylőktől, becsület rablóktól, akik a nemzeti kegyaietet igy arczul ütni elég aljasok voltak. S arczul ütötték mindazon hazafias városokat, községeket, egyesületeket ós köröket — köztük városunkat ós polgári körünket — amelyek a megrágalmazott Nagyot életében mint díszpolgárukat, illetve tiszteletbeli tagjai kat büszkén vallhatták magukénak. A merénylőket nem csak megveti és nem csak papi állásuktól megfosztandóknak, de az országból kiüldözésre érdemeseknek tartja. Mondja ki a közgyűlés, hogy ezen határozatot, ugy a helyi, valamint a megyei ós fővárosi lapok utján nyilvánosságra hozza. A határozatról Knssuth Ferencz orsz. képviselő, mint a megsértett nagy halott fia, továbbá a kót merénylő illetékes püspökei, mint felettes hatóságát, valamint V a s z a r y Kolozs herczegprimást, mint egyházi hatóságot jegyzőkönyvi kivonattal értesitendi. Végre e .vármegye olvasó egyleteit ós köreit hasonló határozathozatalra felhívja. Az elmebeteg gyógyintézet. — A legfontosabb közgyűlési tárgy. — A holnap kezdődő megyegyülósnek bizonnyal a legfontosabb tárgya azon összegre jelentékeny költségek megszavazása, melyet a vármegye vesz föl, hogy ezzel a közkórház elmebeteg osztályát kiépítse. Tudvalevőleg az öszszeget a vármegye csak nóvszerint szavazza meg 8 vele anyagi terhet nem vállal, mert az építés évi amortizációs költse geit az állam viseli. A vármegye ez intézményt tehát mintegy erkölcsi szavazatával teszi csupán lehetővé. És a kiknek erre nézve netalán ag gályái volnának, azoknak figyelmét felhívjuk a belügyminiszter által csak legutóbb benyújtott „betegápolási költségekről" szóló uj törvényjavaslatra, melynek egyik főintézkedése, hogy a vármegyék eddigi autonom jogát, amelylyel betegápolási költségeiket maguk ^etették ki, azok perczentjót maguk szabták meg, megszünteti, a megyei betegápolási költ ségek megszüntetésével országos betegápolási költséget vet ki, még pedig teljesen egyenlő perczentet, ugy, hogy Békésvármegye ezután ugyanannyi b?tegápolási költséget fog fizetni, mint Árva, Turócz és egyóbb vármegyék, akár ló tesit elmegyógyintézetet és akár bőviti s fejleszti kórházát, akár nem. Megemlítjük, hogy Gyulaváros a közkórház szomszédságában levő 3000 •-öl területü telkét és a rajta épült Erzsébet ápoldát ingyen bocsátja a vár megye tulajdonában s csak az esetben kér a szintén város tulajdonát képező németvárosi bikaakol telkén lótesitendő uj ápolda építési czéljaira tízezer forint kártalanítást, ha az elmegyógyintózeti osztály építési zárszámadása után a háromszázezer forint költségelőirányzattal szemben legalább ily összegre rugó megtakarítás fog mutatkozni, ami az építésre s berendezésekre tartandó árlejtések után bár valószínűnek mutatkozik, de biztosnak nem mondható. Az elmebeteg gyógyintézet építési költségeinek tételei a következők : Építkezési kiadások 222.000 frt. Tel kek ára 6588 frt. Felszerelés 28000 frt. Művezetésre 2000 frt. Bólvegköltségek 2000 frt. Eddigi folyósított kiadások 2000 frt. Összesen 262 000 frt. A felveendő összeg 300 000 frtos kölcsönből az árfolyam külömbség (15000 frt), a biztosítás (3000 frt), a félévi annuitás levonása 7500 frtot tesznek ki, melyhez még az időközi kamatveszteséget is hozzá számítva, összesen mintegy 265 ezer frt áll rendelkezésre, tehát 3000 frt fölösleg mutatkozik. Ehhez jön még az árlejtésnél elérendő engedmény összege, valamint a kincstár által a kórház czéljaira átengedett lovarda anyagának értéke, melynek remélhetőleg olyan tartaléktőkét fognak képezni, hogy nemcsak a pótmunkálatok árát fogja fedezni,hanem valószínűleg Gyula városának kilátásba helyezett 10.000 frt felesleget is megfizetheti annak idején az építési pénztár A közkórházi bizottság a napokban tartott ülésén az elmegyógyintézet árlej tési feltételeinek és szerződósének megállaptására egy albizottságot küldött ki, melynek elnöke dr. Fábry Sándor alispán, tagjai Oláh György vm. tiszti főügyész, Haviár Lajos kir. főmérnök ós dr. Berkes Sándor közk. igazg. főorvos. Itt említjük meg, hogy Gyula városa ingatlanaiknak átengedése érdekében ülést tartván, ellenzéki részről inditvá nyoztak hálás köszönetet dr. Fábry Sándor alispánnak az elmegyógyintézet ló te8itóse s annak akadályai leküzdése körül kifejtett ügybuzgóságáért ós ezen köszönetet sz egész közgyűlés lelkes óljenekkel juttatta kifejezésre. A pénzügyminiszternek leirata is most érkezett le, mely szerint, tekintettel a humánus czélra, hajlandó a minisz ter a kérdéses felépítményeket minden ellenszolgáltatás nélkül Bókésvármegye közönségének vármegyei közkórház czéljaira átengedni az esetre, ha Gyula városa a szóban forgó telek iránt a honvédelmi miniszter úrral kötött bérszerződós felbontásához hozzájárul. Az ügy ily szerencsés ós gyors megoldása L u kács György dr. főispánnak hathatós interveniálásának tulajdonitható. Az építés terveit a közgyűlés után, midőn az ópitós perfektté válik, közölni fogjuk olvasóinkkal. Nincs kétségünk a felől, hogy az emberbaráti intézménynek szükséges öszszeget az állam garancziái mellett készséggel fogja a vármegye törvényhatósága holnapi ülésén megszavazni. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A király kihallgatása. Budapest, május 25. (Saját tud. táv.) Ő felsége ma reggel általános kihallgatást ad, aztán holnap Lipót főherczeg temetésére Bécsbe utazik, A csatahirek konfiskálása. Budapest, május 25. (Saj. tud. táv.) A köztársaság haditengerészeti hivatala az összes csatahireket konfiskálja, a miként azt a Londonból érkezett sürgönyök jelentik, ugy, hogy ma a spanyol-amerikai háborúról konkrét tényeket senki sem tud Európában. A herényiek Mezőhegyesen. — Saját tudósítónktól. — A mezőberényi kisgazdák által a mezőhegyesi ménesbiríok megszemlélése czéljából rendezett tanulmány kirándulás nagy sikerrel járt. Mezőhegyes Magyarország gyöngye, a hol a kisgazda sok szépet lát ós gazdasági ismereteit gyarapíthatja. A kirándulók kilenczven kisgazdá ból álló csoportja Horváth János vezetése alatt, 4 gyomai kisgazda is csatla kozott, reggel" órakor érkezeit Mezőhegyesre. Az állomásnál 111 o s v a y százados intézeti tiszt, valamint a ménesbirtok több gazdatiszte fogadta a kirándulókat ós bevezette a központi szállodába. A szálloda előtt Juhász kir. tanácsos igazgató üdvözölte a kisgazdákat, serkentvén őket arra, hogy igyekezzenek mindent jól megszemlélni, mert nagyon sok olyan dolgot fognak látni, melyeket a kisgazdaságukban is hasznosítani lehet. E után következett a reggeli, mely nek után a kiránduló csoport S z i r m a y ós 111 0 s v a yszázadasok, továbbá W e i»zendo rfer Nándor, Szilágyi ós Kodol á n yi gazdasági intézők vezetése mellett megkezdették a programm szerint megállapított szemlét. Először is a százados szives magyarázgatása mellett mutattatott 10—20 törzs mén. Meglepő a mezőhegyesi anyag, kincse van ott az államnak. A programm szerint azután a központi tehenészet megtekintése követke zett. Be lett mutatva 150-180 fejős tehén ós a gazdasági intéző urak különö sen a kiválóbb és tejelőbb példányokra figyelmeztették a kisgazdákat. A tehe nészet simmenthali ós kuhlandi keverék, azonban már az simmentháli jelleg túlsúlyban van. Ugyan itt lett bemutaíva egy 12 mázsa sulju 4 éves simmentháli tenyészbika. A hizó ökrök megszemlélése következett, minthogy a gazdaság még nem tud megfelelő mennyiségű hizó marhát produkálni, azért Szíriából vásárolja a hizó jószágot. Igy van a gazdaságban 300—400 darab hízó jószág, a melyekből minden héten kerül egy sz llitmány el adásra. Nagy gonddal és szakértelemmel törtónt a hizlalás és ezt bizonyítja azon körülmény is, hogy a produkált hízó jó szág egyenesen Berlinbe szállíttatnak ós 42 frtot tudnak mm. érte elérni. A simmentháli növendék bikák be mutatása következett, mely látvány teljesenlekötötte a gazdák figyelmét. 115—120 ilyen bika gulyát látni, nem mindennapi A téglaégető kőrkemencze is bemutattatott, a hol igen szép és hasznosat tanultak. A ménes külön csapatonként, faj ós korszerént lett bemutatva. Igy a nagy Nónius, anya lovak egy és kót éves csikók, valamint a kót éves mén csikók egyúttal pedig a magyarázgató tisztek elmondták, ugy szólván a kis gazdákat kitanították, hogy különösen mire kell ügyelni a tenyésztőnek, hogy hibátlan ós fokozatosan mindég jobb és jobb csikókat nyerjen. A méncsikók szemlélésével a kirándulók kü'ön csoportba oszlottak és egész elragadtatással jelentették ki, hogy ők a jövő évre legalább egy vagy kót mént fognak innét bérbe venni, mert látják azt, hogy szép lovat nevelni nemcsak büszkesége a gazdának, hanem nagy hasznothajtó lenyósztósi ág. Ezután a Furiózó és Gidrán ménest, ugyancsak 1—2 és 3 éves kancza c4kó lett bemutatva. Ennyi nemes állatnak látása a kisgazdákat egész elragadtatásba hozta, mind szeretett volna magának egyet választani. Sőt tréfásan meg is kérdezték hogy melyiket lesz szabad nekik haza elvinni. Ezen nemes állatoknak bemutatása, hogy milyen hatást keltett a kisgazdákban, azt leirni nem lehet, azt csak látni kellett. A magyar gulya is bemutattatott, még pedig külön a borjas tehenek ós külön a növendék jószág. Ha igy tisztán, ős eredetiségében látja az ember a magyar faj tenyószté sót. ugy nem kívánkozik a nyugoti faj tenyésztés után, mert valóban ez olyan látvány, amit csak Magyarország gyöngyén, Mezőhegyesen lehet látni. Midőn a gulya közelében megállottak a kocsik, melyek a kirándulókat szállították, az egész gulya talpra állott és farkas szemet nézett a látogatókkal. Itt már nem koczkáztatták meg a kisgazdák, hogy szabad-e ebből választani, mert alig hiszem, hogy került volna közöttük olyan bátor, aki közibe inert volna menni. Egy szóval gyönyörű látvány volt ós sokáig fognak erről a berónyi ós az ott volt gyomai kisgazdák beszólni. A kendergyár megszemlélése is igen jó benyomást tett a kirándulókra, küiö nősen midőn számszerűleg kimutatták, hogy milyen hasznos növény a kender és milyen jövedelmet hoz. Ugyanis az 1896-ik évben 1 kat. hold területen 4479 klg. szárított kenderkóró termett; ez métermázsánkónt 2 frt 50 krjával lett értékesítve, egy hold föld nyers bevétele 111 frt 97 kr. Ha most ebből levonjuk az aratási és szállítási költséget 25 frtot, marad tiszta haszon 86 frt 97 kr. Ezenkívül megmarad a gazdaságnak az úgynevezett kender forgács, melyet alom zásra és tüzelésre használ fel. Gondolkozzanak a kisgazdák, hogy nem jó lenne-e ez irányban szövetkezni De mikor mi a saját ügyeinkben annyira indolensek vagyunk. Megtekintették a kisgazdák a 45 holdas kísérleti telepet is, ajjol bemutattak a külömböző növényekkel tett ki sórletezóst. Igy különösen a műtrágyával eszközölt kísérlet keltett föltűnést. Több parczellára van felosztva a telep, egy-egy parezellának fele mütrágyázva van, másik fele nincs. Ebből lehet látni, hogy a mütrágyázott ter.üietán mennyivel jobban díszlik a növény. Lehetett itt látni paprikát, babot, tengerit, zabot, búzát, árpát, fümagvakat, köményt, rozst, egyszóval nagyon sokféle növényekat. Nagyon érdekes és tanulságos ezen ki sérlet, mert ebből lehet látni, hogy milyen magvak azok, melyeket nekünk termelni kell ós hogyan kell azt termelni. Az elevátort is bemutatták. Ez egy óriási épület, melynek rendeltetése, hogy két kerület szemes gabona készletét fo gadja be s 36 ezer mmázsa gabona he lyezendő el beDne

; s naponkint 1200 mm. gabonát lehet megforgatni. Teljesen a budapesti dunaparti közraktár mintájára van épitve. A gabona fel vagy .leszállítását gőzgép eszköz'i. Érdekes látvány. A központi szeszsryár^t is megtekintették a kisgazdák. Ezen szeszgyár a kerületi gyárakba répa fejekből előál litott nyers szeszt dolgozza fel. Ez is ta nulsógos látvány, csak az a kár, hogy a kis gazdák nem szövetkezhetnek mezőgazdasági szeszgyártásra, mivel a törvény csak 1000 holdis gazdának engedi a szesztermelést. Ennyi látványosságután következett a bucsu ebéd, a hol a szives házigazdai szerepet a ménesparancsnokság részéről Szirmay és Illosvay százados, a gazdaság részéről Weiszendorfer, Szilágyi ós Kodolányi intézői teljesítették. A második fogásnál Horváth János emelkedett fel és nagy hatással Magyarország első gazdaját köszöntötte föl, D a rány i Ignác? minisztert, a ki magyar ország gazdatársadalmat megszabadítani akarja a fiskalismus bókóitól. Asztal bontás után J á b e r, intóseti titkár, a ki mükedvelésböl fényképészt megkérte a társaságot, engedje magát levétetni, a mit a kis gazdák teljes ölömmel meg is tettek ós nyomban a központi szálló előtt felvételeket eszközöl, es megígérte, hogy az olvasó egyletek, körök részére egy egy példányt fog juttatni. Ezekután teljes örömtől áthatva, emlékével az ott láttottaknak, a kalauzoló urak szives kísérete mellett a társaság a vasúthoz indult és a vonat elindulásáig az illető urak hasznos ós tanulságos előadásait hallgatta ós köszönte meleg ragaszkodással. A vonat elindulásakor szüoni nem akaró éljenzósek és hálás köszönetek kifejezése mellett vettek bucsut a herényiek Mezőhegyestől, az Alföld gyöngyétől. ÚJDONSÁGOK. — Megyegyülés előtt. A pénteken kezdődő megyegyülés tárgyait az állandó választmány letárgyalta A tisztviselői nyugdijalap megerősödésére irányuló kérvényt 3°/o pótadó kivethetóse iránt pártolólag terjeszti a közgyűlés elé s azt a jövő évtől kezdve ajánlja kirovandónak. A szolgabirák móltányos fizetés emelési kérvényét, amennyiben az a költségvetés megállapitasával kapcsolatos, az al ispánnak javasolja kiadni, hogy erre nézve az őszi közgyűlésre javaslatot terjesszen elő. — A betöltésre kerülő gyu lai főbírói, két ülnöki állásra egyhangúlag az általunk már említett pályázók fognak megválaáztatni. Az árvaszéki jegyzői állásra S i n s z k y Ferencz biharmegyei árvaszéki számvevő az egyedüli pályázó — Szép tett Wenckheim Frigyes gróf közismert jótékonyságának ujabb jelét adta. Uj-Kigyós községének ugyanis 1574 • öles értékes beltelket adományozott azon föltétellel, hogy az értékesítve, a nyert összegből oly alap létesítették, melyből szegénysorsu napszámosok részére zsellértelek vásárlására mérsékelt ós könynyen viszszafizethető kölcsön nyújtandó. A képviselőtestület örömmel fogadta az adományt s azt jegyzőkönyvileg köszönte meg a grófnak. — A békési vándorgyűlés. Békésen nagyban készülnek a közegészségügyi egyesület fogadására, melynek ott nagyórdekü felolvasó délutánja s közgyűlése lesz. Különösen érdeklődik Békés intelligencziája a felolvasások iránt, melyek közérdekű kérdéseket ölelnek föl. A közgyűlés a felolvasások után lesz a bérház nagytermében. A gyűlés tárgysorozata : 1. Einöki jelentós az oeztály működéséről. 2. Pdnztárnoki jelentós a pénztár állapotáról. 3 Számvizsgálók jelentése az osztály pénzkezeléséről. 4. A megyéből való elköltözés folytán megürült alelnöki állás választás utján való betöltése. 5. A választmány újra alakítása. 6. A jövő évre számvizsgálók kiküldése. 7. A volt bókósmegyei orvos ós gyógyszeres egyesület átirata. 8. Előterjesztés a cseléd ós munkás lakások ügyének egészségügyi szempontból való rendezése tárgyaban. 9- A kuruzsolás megakadályozásáról 10 A tüdővósz megyénkben való rendkívüli terjedésének lehető meggátlásáról. 11. Esetleg a közgyűlésen bejelentendő indítványok. — Bizonynyal az összes tagok kellemes emlékű találkozót fognak adni megyénk e magyar, vendégszerető városában. — A Csabán tervezett szövőgyár létesítésének kérdésében, mint jeleztük, a mult hót elején értekezlet volt a kereskedelmi minisztériumban, melyen resztvettek Csaba község ós a gazdasági egylet kiküldöttei : Korossy László, Rosenthal Ignácz, Horváth János, dr. Zsilinszky Endre, Sailer Gyula ós Zlinszky István. Jelen volt az értekezleten dr. Lukács György főispán is. Az értekezlet folyamán megállapították azon részletfel tóteleket, melyek mellett a vállalkozó Tausig czég a gyárat feállitani hajlandó volna. A kereskedelemügyi kormány 50 000 frt segélyt ajánlott meg a felállításhoz, mely összeg a czég által 10 óv alatt lenne visszafizetendő, mig Csaba községnek 120.ÖQQ frttal kell az alapítás költségeihez hozzá járulni. — Előléptetés. Értesülésünk szerint gróf Wenckheim Géza nagybirtokos mágori uradalmának élére az ifjabb gazdatiszti gárda egyik jelesen képzett tagját: M i r g a y Sándort ispáni rangból intézővé léptette elő. Az előléptetéssel egy arra valóban érdemes törekvő hivatalnok lef.t jutalmazva, mert Mirgay szakképzettségével az agrikulturában már is jó nevet vivott ki magának. — Iskolalátogatás. G r ó c z Béla endrődi esperes a szarvasi, szent-andrási, kondorosi róm. kath. jellegű iskolákat, megtekintette ós a tapasztaltak fölött elismerését fejezte ki a tanítói karnak. — Gazdasági tanfolyam Csabán, A földmivelésügyi m kir. miniszter f. évi május hó 4-én kelt rendeletével, a folyó évi nyári szünidőben augu.-ztus hónapban Békés Csabán s ezenkívül Adán, Algyógyon, Csákóváron, Hódmezővásárhelyen, Jászberényben, Kecskeméten. Nagy-Szt Miklóson. Rimaszombatban, Papán, Szt.Imrén, Szabadkán szintén az ottani földmives iskolában 20—20, összesen teh^t 240 néptanító részére 4 heti gazdasági tanfolyamot rendez, a melyre felveendő néptanítók 50 frt átalányban részesülnek, melyből ugy az uti költse g, mint az ellátás és mindennemű költ-