Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1898-05-22 / 41. szám

gyünk a delegátzió konlunitásáról, egyet kétségkívül el kell hinnünk, azt, hogy még ez a delegáczió sem szavazta volna meg — legalább egy kis kelletlenség nélkül — az összeget, ha komoly jelek nem lappangnának a béke jegyében, ^ diplomáciai alakoskodás tehát újból visz­szójáról dolgozik. Vagyis éppen most, midőn a békét emlegetik, akkor lesz egy kis békétlenség. Ha ijesztenék a háború­val, az újra fikció lenne A harmine millió 30%-os régi quotá­ját tehát viseljük. Vagyis kilenc milliócs kát. Hogy az összeg tekintélyes és Krieg­hammerék a magyar állam háztartás pénzügyi egyensúlyát is megzsibbaezthat­ják, azt jelzi azon körülmény is, hogy mikor Lukács László pénzügyminiszte­rünk az ujabb közös teherviselésről hal lott, — menni akart. Annyira megijedt. Bizonnyal fontos érdekek, vagy a magyar nemzet erőforrásaiba vetett komolyabb számítások megtartották e genialis állam­férfíut, a kire most a quota-kiegyezések idején a szokottnál nagyobb szükség van. Lukács szakismeretei, erélye, szívóssága és elveihez (nem állásához) való ragasz­kodása a magyar nemzetnek ma nagyobb biztosítékai, hogy igazságtalan gazdasági kiegyezéshez nem jut, — mint bármi más. De most nem a quotáról van szó. Az uj hadiszerekre való 30 millióról. A szu ronyos békét ugyancsak drágán fizeti meg Európa. Talpig fegyverben ujabb ós ujabb milliók adatnak ki s a Moloch étvágya nő. Szédületes az az összeg, melyet a két ország is úgynevezett nagyhatalmi presztizséjére költ. Mi lesz ennek a vége? Kétségkívül az, mely ellen védekezünk : a háború. A hogy most Európa népei a fegyveres fölszereléssel egymásra Hezitál­nak, ez háború, de az anyagi téren. Lám a leghatalmasabb amerikai Egyesült­Államoknak 18,000 főre menő hadserege volt, anynyi, amenynyi katona nálunk Komáromban tartózkodik s diplomáciailag követelte a háborút. Persze náluk a Montecuculilegfontosabbháborui eszköze: a pénz kéznél volt, még mi anyagilag összezsugorodunk, kulturailag kiépítetle­nek maradunk, mert első a katonaság s a többi pedig csak akkor — ha jut. Evek hosszú sora alatt nő a keserű ség. S Krieghammerék érzéketlenek. Újra fölemelik az ujoncjutalékot, mert szapo­rítják az ezredeket. Fegyverbe állunk s kezeinket dörzsöljük: sikerült a békét fönntartani. A s b ó t h, a ki kénytelen beérni, hogy geniejét néhány lap dicséri csupán, megirigyelte Apponyit és ő is össze­gyűjtötte beszédeit. Hatalmas beszélő­kedve volt neki is. De ugyancsak érdeke­sek lehetnek e beszédek. A politikai párt­változtatás minden határkövénél állott Asbóth s hogy nem soká tart ki a nép­párttal — biztosan feltehető. Biztosabb azonban, hogy az Asbóth beszédei kiadá­sai után sokkal könnyebb lesz — sajt­papiroshoz jutni. Báró Dániel Ernő kereskedelmi miniszter Aradon volt vasárnap a kama­rai székház leleplezésénél és este ment haza Bizonnyal érdekelni fogja a csabaia­kat, hogy miket hallottam ma a képviselő­ház folyosóján. A kegyelmes urnák ugyan­is nagyon jól teritettek az okosan és jól élő aradiak s a salon-kocsiban álmatlanul gyötrődött a vasutak minisztere. Csabán kitekintett a petróleumlámpásoktől kivi­lágított perronra. És látta a rozoga épü­letet, a belőle kiözönlő népet, igy szólt Szalay Péternek : — Ez tarthatatlan. Itt építenünk kell. A vonat tovább robogott. Az emlé­kezet mécsese azonban még világit a „tarthatatlan" helyre. De okos volna most egy csabai deputációnak jelentkezni a kegyelmes urnái, hogy beteljesedjék a bibliai mondás : — Kérjetek és adatik 1 S Gy L Községi pénz és vagyon­kezelés. — Hozzászólás. — Május hó 27-ón ós következő napján tartandó közgyűlésen, tárgyalás alá kerül a községek „pénz és vagyonkezelési sza­bályrendelete", a melynek egyik legfon­tosabb része az adóbaszedés. Miután ezen szabályrendölet minden községnbk véleményezés végett kiadatott, valószínű, hogy legalább a nagyobb köz ségek, különösen az adók kezelésére, megteszik javaslatukat. Békés község képviselő testülete egy bizottságot küldött ki a szabályren­delet tanulmányozására, mely bizottság több rendbeli javaslatokkal terjesztette be emiitett szabályrendeletet a képvise­leti közgyűléshez. Igen nevezetes ós nagy horderejű azon javaslata, mely az adók kezelésére vonatkozik « a melynek ismer­tetésével alulírott megbízatott. A szabályrendelet szerint külön főköny v lesz vezetendő a) állami adókról, b) köz­ségi pótadókról, mely főkönyvbe az elő ő évben megszavazott megyei pótadók is előirandók, c) a törvényhatósági útadó ról, d) a katona beszállásolása pótadóról, e) a községi közmunkáról, f) ármeutesi­tési költségekről. Ugyanennyi beszedési napló lesz ve­zetendő az adószedő által és ellenőri nap­ló az adóellenőri jegyző által, ki egyút­tal minden fizetést nyugtázni tartozik.— Ez ugyan physikai lehetetlenség. Ezzel szemben a bizottság azt java­solja, hogy az ármentesitési költségeken kivül a többi állami, megyei és községi pótadók egy főkönyvben Írattassanak elő és a befizetésekről egy napló vezet tessék. Az első pillanatra ez kivihetetlennek látszik, azonban ha megnézzük más vár­megyéket, találni fognak ilyen kezelést. Igy vagy például Hódmező Vásárhelyen, hol az adókezelás körül multakban oly sok zavarok voltak, mig most, azt his e n, egyike azon városoknak, hol az adók a lehető legnagyobb ellenőrzés mellett és oly módon kezeltetnek, hogy az adózó közönség magát könnyen tájékozhatja ós kevés időt tölt el a befizetés a kalmával. Mult évben alkalmam vo't az ottani adókezelést behatóan megtekintenem, azt hiszem, nem lesz érdektelen annak meg ismertetése. A személyzet következőkből á!l: 1 Birtoknyilvántartó, óvi fizetése 1000 fit 1 Segódnyilvántartó 700 f'ri 2 Segéd számti.zt, á 500 frt . 1000 frt 1 Rovancsnok 1400 fri 1 Fogalmazó 700 fri 1 írnok 500 frt 7 Számtiszt á 600 frt ... . 4«00 fr. 8 Segédszámtiszt á 500 frt . . 4000 frt 4 Napdijas á 1 frt 1460 frt 1 Pénztárnok 1000 fr' 1 Ellenőr 800 frt 8 adóvégrehajtó á 400 frt . . . 3200 frt együtt: 20560 In. ós legtöbbnek van ötödíves 50 frt kor­pótléka, mely 250 frtot m?g ne n halad­hat. Békés községének e czimen ki/.d i-a : 7300 frt. Hu a lap térj delmebm eifórne, szólnék az ottani p>n/tiri könyvek bt­osztásáról is, de igy c ak az adniniszi­rácziót vessem sorra. A város 8 kerületre van felosztva, mindenik kerület é én áll egy számtiszt. Ha tehát valaki adót akar fhetni, adó levelével megjelenik a számtiszt előtt, ki a fizetendő összeget számfejti, a maga nsp'ójába ós az adóévéibe b 'vezeti, ezt aláírja és a félnek kézbesiii, ki ezzel meg­jelenik a pénztárba, átadja az adólevelet a pénztárnoknak, ki azt nap'ójába veze i, aláírja ós a pénzt álve zi. Az ellenőr egy összegben szintén nuplózza és az adóie­velet aláírja. Egy dóle'őtt igy 309—350 féltől szednek ue adót; délután a szám­fejtők közreműködésével egyeztetik >> pénztári napló', azt lezárják és a fizeté­seket bevezetik a főkön v'oe; igv min dennap minden egyes adózó adótartozása nyiiván van tartva. E'. a helyes könyve lési rendszer. A bírtokivek sonzám szeri it kezel­tetnek ugyan, de az adúfőkönyben a ki­vetés házszám szerint történik. A bir­tokivekben a parcelláknál van kitüntetve, hogy a közös birtok a férjnek, nőnek vagy a gyermekeknek külön birtokát képezi, igy tehát külön adólevól c ak az esetben adatik, ha azt valamelyik kí­vánja. No már most nézzüK meg e megye­beli nagyobb községek adóügy kezelését, ezek közül Békés nagyközségét. Egy adószedő szedi az állami adót, egy a községi adó', mely a megyei pót­adóval egy főkönyvben van előírva ós egy adószedő a három ármentesitő tár­sulat kirovását ós a megyei útadót. Eze­ket ellenőrzi egy jegyző, kinek köteles ségéban áll adóellenőri naplót vezetni ós a fizetéseket az adóievólben ellenjegyezni. A mult óvi naplók tételszáma : állami adó 12562 községi adó 11875 községi közmunka váltság . . . 4475 ármentesitési költség 6228 megyei útadó 6552 összesen : 41392, hogy lehessen azt képzelni is, hogy a-/, adóellenőri jegyző mindezen tóteleket az ellenőri naplóba bevezesse és ellenje gyezze. De nézzük a beszedést. Tudvalévő, hogy népünk "legnagyobb része földmi­vesekből áll ; az uj termés értékesilé-e előtt nem igen fizet adót, mert nincs mi bői, hanem azután augusztus hónapban megkezdi az adófizetést, késő őszig oiy torlódás van az adófizetésnél, hogy majd­nem birokra mennek. Nagy nehezen valamelyik nap befi­zeti mindenekelőtt állami adóját, azután eljön a pénztárba többs/ör, bo^y többi adótartozását 1 fizehesse. A/, alatta vég­rehajtók megzálogolják. Hasztalan hozza fel mentségül, hogy fizetett volna, de nem tudott hozzá jutni. Hát nem mé tán ke3eredik-e el az adó*ó ily' n kezelés mellett ? Pedig ennek az adószedők nem okai. hiszen ők kora reggeltől, késő es­tig 7—9 ig hivatalban vannak, csakhogy Kötelességeiknek megfelelhessenek, meg is legtöbb esetben napok mu tan képe -ek a fizetéseket kön\ vélni. Azt hi zen, igv van iz a megye többi nagy kozsé­oiben is. Hu ezen a bajon segíteni ke 1, a kezeiest meg kell könnyíteni és a kellő személyzetet megadni. Hi B)kás köz­sége csak három adókerülőre osztatnék fel és mindenik kerület élén egy szám­fejtő állana, az mindössze 1400—1600 t'rtba kerülne; ez nem oly nagy össszeg, hogy sajnálni lehetne, h i a kellő ellen­őrzést és hilyes kezelést elakarjuk érni. Sajnálom, hogy a megyei je^jZj egyesület nem foglalkozott e szabály­rendelet tervezettel. A tagok még ö-sze­bivbatók lennének a m gvegyülés első nap délutánjára ,és igy alkannuk enne a községi jegyzőknek nézetüket megvi­tatni. Mezey Lajis Vasárnap. Megpróbáltam én is most, mielőtt e levelet megírtam volna, de be kell val­lanom, nem sikerült thómát fognom. Azért ne ijedjen meg, mégis lesz miről írni. Hát elsősorban elmondom, mit lát­tam az utczán valami nevezetest. Egy bicykliző urinőt. Később meg­tudtam róla, hogy egy könyvkereskedő lánya, nagy sportbarát ós emellett első bálkirálynő. Tovább kutatván a dolgot, megtudtam, hogy tud zongorázni, tud francziául beszélni ós igen sok udvarlója van. Ugy gondolom, ezzel már ki is van meritve élettörténete a jelenben, de meg kell mondanom, hogy jelenleg eme kis asszony nem kevesebb, mint huszonnégy éves. Discretió ide, diseretió oda, én most már kimondám és büntetni engem fog a kisasszony és legföljebb nem fogad be az udvarlók gárdájába. A kisasszony jól nézett ki a bicyk­lin. Határozottan jól állott neki a kurta koczkás szoknya és a fekete selyem ha­risnyák diseréten takartak el a pedált nyomogató lábacskákat. Az arcza piros volt és hajába beleakaszkodott a szellő. És ami fő, minden ember megállott ós őt nézte, mint száguld tova a kövezet mellett, noha a kocsiút kellemesebb ut a bicyklinek. Ez pedig kisasszony, egy általános alak ma már nálunk. Nem egyről szólok most, de a tömegről, nem egyet birálok (ha ugyan jogom van hozzá) de egy egész rendszert. Olyan rendszert, melynek láb­rakapása ellen a komoly férfiak meg döbbentően apadó tömege igen erős el lenszerekkel allanak ellen. Nem akarják ugyanis, hogy a nő sport-hölgy legyen, hanem n ő teljes egészében. Hogyan néz ki egy anya, mondjuk, a bicyklin ? Ilyen dolgokra nem gondolnak a lányok, mikor bicyklira felülnek. Maga a felülés módja is nőíetlen Vétek a jó izlós ellen, mert abban a pil­lanatban a nő egyenrangúvá lesz a fér­fival, aki bicyklit ópugy üli, mint ő Mint­hogy padig e/en nem igen lehet segíteni, le kell mondaniok Oaöknek a kereken való száguldozástól. Nem tagadom meg a testedzés szük­ségét, d9 tagadásba veszem, hogy a bi­cykli több hasznot hoz, mint a nagymo­sás. Ha dolgozott ön a mosóteknő mel­lett — és facsarni is segített a kékített ruhát — belátja, hogy ez utóbbiak sok kai hasznosabb ós testedzőbb foglalko­zások, mint a kerékpározás. Az is igaz ugyan, hogy ez utóbbiakhoz nem igen lehet sportcostümot viselni, a min-k csak is a papák örülnek legjobban. A:ok a nők, kik életükben c-iak e*y napig, de egy teljes napot értek, főitek és házi dolgokkal foglalkoztak, nem ülnek soha­sem bicyklire. Mert a főzőkanal után le het zongorázni, regényt olvadni, de nem lehet, nem szabad egy józan nőnek bic k­lizni. A tarhonya dagasztást, nem is em ütve a kenyérsütésnek dagasztás nevü előprocesszusára óhajtom csak felhívni a testet edzeni kívánó női nemet ós hi szem, hogy enemü vágyaikat ki is elé­gítem ezzel. A gépkerék hajtásával pó tolhatni a pedál nyomását ós hihetőleg hasznosabban lehet a gépnél alkalmazni a lábakat, mint a kerókp ira il­Azonban rddig a jó oldalán néztük a kerékpározást. Ha elgondolom, hogj a női nem szintúgy ki van téve a foldd j' való érintkezésnek, mint a férfi,kerék­párosok — ugy eleget mondtam. Éa nem voltam még szemtanú ily lebukási ese menynek, de mindig ós mindenesetben, ha nőt látok bicyklin, arra várok. Ezt u^yan nem illik leírni, d» hit már itt va.i — ós ha majd egyszer azt is meg­él vezem — ugy magánlevélben megírom az „érdekesebb részleteket" önnek. Higyj* el, hogy vannak emberek, kikben nincs érzék az ilyes dolgok iránt, ón azonban szeretem a titokzatos dolgokat, ezt a le bukás által okozott költői avagy nagyon is prózai rendetlenségnek elő ke'l idéznie. Addig padig várjon ós m est talán áttérhetünk az actualis dolgokra. Kíváncsi e, nem-e, leirom, hogy az orgonavirágok is elhervadtak ós hogy a szegfűk bimbéban állanak. Az Akadémia nagyhete elmúlott — és most „Fiume mellett csakugyan cser­des már a tenger". Az amerikai győzel­mekről nem irok — azt hinnék, megiri­gyeltem a vezérczikket és gyönyörei*. Inkább utalok az önök szo nsréd városuk fenyegetően gyors halad isar-i Igaz ugyan ho^y Gyula ringatá az ói bölcsöm is (uevezetesea a bátyám Gyula OÍVÜ volt, a ki ringatott egykor) án mégis csodálom e város mesés fejlődését. Tör­vényszéki palota ós fogház (ez utóbbit egy nagy tömege a gyulaiaknak csabaiak részére óhajtja fentnartani), villamos vi lágitas ós óvasut, Erkel s-zobor. muz B­umí elő d i-'ok ós fehér kereszt sorsjáték. Mi k 1! tiiéü ? Remélem meg van vele n elég d/a ? Iaraza van ha e tá'czát lecsapja ós kimondja a rettenete) szót, mely ledönt mindent: „unalmai" I De kérem el-öbb nézzen sz-et migu körül : ki ir most nyári idényben nem u lalmasan ? Mégis igerhetek egyet, a legközelebbi hémám nem az ablakon át «zed>m, ha nem ... eh, nem áru'om el, nehogy tény­leg kivancsi legjen ra I Meg fog bocsátani a t. olvasóközönség, meg fog bocsátani Francsek István ur is, a csa­bai első ártézi fürdő sokak által irigyelt tulaj­donosa, hogy a hét kiónikáját irván, róla kez­dem a históriámat. Nos hát az egész héten a dalár-alelnököt oly ünnepélyesnek találtam, mint a csabai leendő közraktáit. Mindég feketében volt és a gótai Al­manach volt legkedvesebb olvasmánya. Hétfőn ezt kérdezte tőlem : — A királyi család tagjaival, mint kell le­velezni ? Kedden ezt : — Pajtás I Bizalmasan kérdezem : volt-e már arra példa, hogy fürdőtulajdonosokat kine­vezték, mint a füszerkereskedőket szokás udvari szállítók, illetve udvari fürdetőknek ? Szerdán egyszerűen azt kérdezte ? — Hol van Döbling ? Csütörtökön meg már hunezutkodott : — Te, mi az a minphomania ? Mindezen kérdései nagy szeget ütöttek a fejembe. Mindezeket azonban megfejtette a gyógy­hatású fürdő tulajdonosának Koburg Lujza her­czegnéhez intézett következő levele : Herczegné, majesztőzus Nagysága! Fenséged Döblingbe van internálva. Én ezt fájlalom. Fájlalom annál inkább, mert megvagyok győződve, hogy Fönséged baja ellen nem nyer írt D'ibiingben. Más az, ha az én csabai gyógy­hatású fürdőmbe internálták volna. A hol az összes emberi betegségek ellen gyógyulást talál az ember. És ha — a mit egyébként kötve hi­szek — hogy fenségednek a lapokban jelzett betegsége volna, garantálom, hogy Csabán az el­len is fürdőmben teljes gyógyulás található. Mindezekből következik : legyen kegyes lakó­helyét Döblingből Csabára áttenni, előre ígérve, hogy jó hőnapo3 szobáról gondoskodva lesz. Ki egyébiránt vagyok stb. a csabai gyógyh. ártézi fürd") tulajdonosa. • Csabán ifjú s öreg legé íy Bújja most a ligetet ; Poéta ős tárczairó Ottan keres ibietet. Kártya, klub, sport és kávéház Csabán férfit nem hevít; Börzére, politikára, A kutya se' hederít ! ... A ligetben van csak élet, Legénysziv ott h»vűl, éled, S mi hevíti ? . . . Semmi más : Primadonna kaczagás. Vártalak ! Reszketve vártalak te biztos jövevény, m.-ly oly biztos vagy, mint az adriai öbölben nya­rantszaka megjelenő czápa. Egy délvidéki lap­ban olvastam a következőket : Csodabornyu. Nagy csuda esett Torontál­Vásárhely községében. Kőt tehénnek egymáshoz teljesen hasonló buldog fejű bornyúja lett. A nép csudájára jár és — emberfejünek látja.

Next

/
Thumbnails
Contents