Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1898-05-12 / 38. szám

Csák György pénziigyígazgatő, Steinacker, Ha­viár főmérnökök, Liszy kir. ügyész, Oláh György főügyész, Jancsovics Péter árvaszéki elnök, Jan­csovios Emil, Keller Imre, Almássy Dénes gróf, Varságh Béla, Vidovszky János, dr. Zsilinszky Endre, Haviár Dániel bizottsági tagok, Zlinszky István közg. előadó. Az alispáni jelentós, mely felöleli a mult hónap eseményeit, a munkásügyek részleteinél azt jelenti, hogy Gyulán és Gyulaváriból, amonnan 40, eminnen 70 munkás jelentkezett, kik munkát kértek, mire őket az ecsedi lápon folyó mun­kákra ós a szeghalmi vasuttöltési mun­kákhoz utasította s elhelyezte és mely a munkások békés viselkedéséről jelent, tudomásul szolgál. Az alispáni jelentéshez szót kért Keller Imre és kiindulva a múltban szerzett tapasztalatból, hogy az élőviz csstorna mellett levő városoknak éppen 8kkor nincs vizök, mikor a nyár folya mán legjobban kellene, már előzőleg megkeresendőnek találja a folyamszabá­lyozási társulatokat, hogy az ólővizcsa­torna vize bizonyos lehetőszerü időkö­zökben akadálytalanul levezettessék és amennyiben a Körös tulmagas vizállása következtében a zsilipek megnyitása nem lehetséges, alkalmaztassák szivattyú te­lep, melynek üzemével az ólővizcsatorna, még a magas vízállások idején is föl frissithető lesz. Ezt az indítványt a köz­igazgatási bizottság elfogadta. Kívánatos, hogy az érdekelt társulat pedig kövesse. Ezután a következő adóleirásokat esz­közölték : B. Horváth Andrásnak (Oros­háza) ált. jöv. pótadóját, leszállították Sziegfried Miksa csabai lakos IV. osz tályu adóját. Törültek Szeberónyi Zs. Lajos IV. oszt. adójából tizenkét frtot. Hajas József b.-szent-andrási lakosnak, fizetési halasztást adtak. Elutasították Durkó László békési lakost, hadmentes­ségi, Berente Antal szeghalmi, Fekete Gábor gyomai, ViskovicsIgnácz endrődi lakosnak adóügyében beadott felebbe­zéseit. Sámson kérelmére a pénzügy­igazgatóság javaslatával szemben, amely szerint egyes adózóknak külön minden adott esetben kell folyamodniok, kímon dotta a bizottság, hogy az adóbehajtásra a halasztást az aratás utánig, mig a sze­génynép pénzhez jut, megadja. Érdekes volt a megyei utkaparók adóügye, kiket a pónzügyigazgatóság fi zetett közegeknek gerált s adót rovott rájuk. A bizottság kimondotta, hogy a megyei utkaparók a megyei szabályren delet értelmében napszámosok és igy kere­seti adóval nem róvhatók meg. S z i r o t k a Elek, mezőberényi fel­függesztett jegy. ő fizetésének 50 frt adó tartozás miatii lefoghatatlanságát, mert havi fizetés csak 30 frt, a bizottság ki mondotta. R e z e y Sylviusz jelentésében be számol látogatásairól, az állami iskolák felállítása ügyében folytatott tárgyalások eredményéről, továbbá, hogy a tanítók jutalommal való kitüntetése érdekében a szemlék megkezdődtek, A rendszerinti jelentés ludomasul vétetett. A tanköteles gyermekek összeírását a bizottság elrendeli. A nagy-szénási határban lévő zug iskola ügyében az orosházi főszolgabíró utasíttatott az iskola bezárására. Szent-Andrást utasítani kívánták, hogy közvágóhidat teljesítsen, de mert a községben egy évben sem vágtak le 150 darab szarvasmarhát, azon fölterjesz­tés, melyet a felállítás ügyében adtak be, mellőztetik. Egy főmérnök öngyilkossága. — Saját tudósítónktól. — Békés, május 11. Kinos feltűnést és nagy szenzácziót kelt itt a hosszufoki ármentesitő társu lat főmérnökének, Kikinday Caesarnak öngyilkossága. Rejtély marad ez az öngyil­kosság oka is. Kiváló munkaerő, pedáns és hajszálig pontos hivatalos és mágán­iigyeiben, feleségével boldog családi éle­tet élt, három okos gyermek várta bol­dog otthonában. Rámosolygott az élet; nem kínozta betegség, ereje javában, férfikorának legszebb idején a halálba szalad. Mi űzte oda? Nem lehet más magyarázata : a lelke, amely beteg volt és egy sötét pillanatában kezébe adta szolgálati fegyverét. Kikinday Caesaron legelőbb a mun­kásai vették észre, hogy valami nehéz banat ült a lelkére. Az ezelőtt tréfás főnök egészen megváltozott. Mogorva lett. Napokig szavát sem tudták venni. Hétfőn reggel az őrházhoz jött ki, a hol egy kis irodai helyisége volt. Egész nap busán járt-kelt a munkások között. Sok szor mondották azok egymás között : — De nagy bánata van a Kikinday urnák 1 Kedden reggel a megállapodások szerint 8 órakor a gátvédelmi munkála­toknál találkoznia kelletett Halka István mérnökkel. A máskor oly pontos Kikin­day nem jött el. A vonalon várt rá Halka, majd az őrházhoz ment, hogy utánajár jon, mi lelte hivataltársát? Ott az őr kopogtatott a Kikinday |kis szobája ab­j lakán. Semmi nesz. Erre a társulati igaz | gatóhoz telefonozott, hogy mit legyen teendő? Kikinday magára zárkózott, a függönyöket leeresztette, i Zachariás, az igazgató, uta3Ította a gátőrt arra, hogy törjön föl egy ablakot s nézzen be, mi van a főmérnök úrral ? A gátőr a parancs szerint járt el. De valósággal majd halálra rémült. Vérbe borulna feküdt a főmérnök az agyán, átlőtt halantékán sebéből még szivár­gott a vér s egész vértócsa volt körülte. A hírre Popovits főszolgabíró, a gyu­lai csendőrhadnagy, Henzelmann járási orvos kihajtattak a partőrüázhoz, a hol konstatálták, hogy Kikinday a katonai szolgálati fegyverével lőtte magat agyon, a jobb halántékához tartotta a csövet s a golyó a baloldalon kijött és a falba fúródott. Az asztalon négy levelet találtak: egyet Zacharidshoz, a társulat igazgató­jához intézett, egyet Hegedűs elnökhöz, irt levelet nejének és édes atyjának. Ed­dig csak a Zachariáshoz intézett levél tartalma ismeretes, ünnak foglalatja az, hogy azért keresi a halált, mert szellemi tehetségei oly annyira fogyatékosak, hogy a társulatot hiven nem szolgál­hatja. Nyilvánvaló, hogy e levél csak az igaz ok leplezéséül szolgál. Kikindayt vagy ez a fixa idea kergette őrüietbe s aztán a halaiba, vagy elakarja öngyil kossági igaz okát fedni. Mindenki nem­csak kötelességtudó, hanem kitűnő kó­szültségü szakembernek ismerte. Beszélik, hogy a miatt keseredett el, mert betonzsilipjei nem sikerültek, a be­ton nem állott össze, megrepedt s ő ter­vével blamirozta magát. De ez épp oly kevéssé bir alappal, mint az, mely boldog­talannak házaseletből magyarázza a sö­tét elhatározást. Kikinday boldog családi életet élt, nején, Igaz Erzsikén rajongó szeretettel csüngött, három kedves gyer­mekét Lászlót, Irént ós Elzát imádásig szerette. Kikinday Caesar halálát neje, három gyermeke, testvérei: Ferencz, Aladár, Gyula. Győző, Lenke, Béla, Irma gyá­szolják, valamint ezek családjai. Igaz Pál sógorát gyászolja. A Jung család egyik rokonát gyászolja. Kikinday napok óta készült a ha Iáira, erre vall, hogy a rábízott hivatali ügyekről pontos jegyzéket készített, ne­hogy ilyen irányban meggyanúsítani le hessen Kifizette előfogatosat május 8-án, hololt azt máskor minden hó elsejen szokta tenni, minden a békési boltokban fönálló tartozását kifizette. Igy egyenlítette ki minden kötelezettségét, végül magával számolt le. Temetése ma délutón öt órakor ment végbe óriási részvéttel. K n y esperes végezte a temetési szertartast. Családja megtörve, hivataltársai könnyezve állták körül a boldogtalan ember ravatalát. A csabai tornaegylet közgyűlése. Ez évben volt tiz éve, hogy a csa­bai tornaegyletet megalakították, első sorban még pedig azért, hogy a gymna­sium ifjúságának a kötelező tornatanitást lehetővé tegyék, másodsorban követve, hogy csak egészséges testben lakhatik egészséges lélek, A tornaegylet mint két czél éraekében sokat tett s ezért küzdött tiz éven keresztül, az állandó tornacsar­nok építése, annak megfelelő berendezése folytán, anyagi gondokkal. Még most is 1500 frt a tartozása. Ezt leapasztandó, a vasárnap tartott közgyűlés határozatából lótesit az egylet a tornacsarnok udvarán lawn-tennis játékteret, augusztus 20 ós 21-én pedig a liz éves jubileum megülé­sére országos kerékpár ós tornaversenyt rendez. Erre nézve minden intézkedést az uj választmány tesz majd meg. Tudósításunk a közgyűlés lefolyásá­ról a következő : K o r o s y László elnök megnyitván a közgyűlést, szívélyesen üdvözölte a ta­gokat, Maros György titkár előterjesz­tette az évi jelentést. A tornaegyletnek van 13 alapító, 24 pártoló és 90 rendes tagja, az előző évhez 4 taggal kevesebb. A tornázás és kerékpársport nagy len­dületet vett. Á fennálló tartozásból 319 frt lett a mult évben törlesztve, tagdijak­ból 366 frt folyt be, az összes bevétp) 1456 frt 53 kr, mig a kiadás 1428 frt 51 kr , igy maradvány 28 frt 02 kr. AZ ez évi költségelőirányzat 1222 írtban ál­lapíttatott meg. Ugy »z évi jelentést, mint a pénz­tárnok és számvizsgáló bizottság jelen­tésót a közgyűlés tudomásul vette. Ki­mondotta, hogy a 99 frt tagdijhátrálék lefizetésére két heti haladékot ad, a nem fizető perlendő. A jubiláris verseny megtartására nézve tett most a választmány előterjesz­tést. Ugyanis a fővárosi öszszas torna­egyletek a legnagyobb örömmel ígérték meg támogatásukat s kilátásba helyezték, hogy az országos turnaszövetsóg is részt vesz azon. A verseny rendezési költsé­geire a közoktatásügyi kormány 150 frtot utalványozott ki. A közgyűlés kimondotta, hogy megkeresi a várost, a megyét, pénz­intézeteket, hogy a nagyszabású ünne pély költségeihez segélyt nyújtsanak. A közgyűlés elhatározta, hogy az ün­nepély védnökéül felkéri Zsilinszky Mihály államtitkárt, Csaba képviselőjét, tiszteletbeli elnökökül Berzeviczy Albertet, B e 1 i c z e y Istvánt, Lukács György főispánt. A nagyszerű programmal biró ünne pély két napon tartatik ; augusztus 20-án kerékpárverseny, délben bankett, este tánczvigalom, másnap tornaverseny. — Vitát keltett, hogy hol tartassék a ban kett és tánczvigalom, de e kérdés eldön­tése a végrehajtó-bizottságra mely az uj választmányból á 1 ruház'aott. Indítványozta a valasz'.m íny, hagy a tornacsarnok udvarán law í-tenni-i já­téktér rendeztessék be. Az a^pszabáiyo­kat olykép módosítják, hogy hö'gyek is tagjai lehetnek az egyletnek. A közgyű­lés, amennyiben ezzel is az egyleti élet és jövedelem gyarapítását reméli, az in­dítványt elfogadta ós a költségeket utal­ványozta. A tisztujitásnál egyhangúlag meg választattak: elnök Korosy László, alelnök Láng Gusztáv, titkár Maros György, pénztárnok F r i e d Lipót, el lenőr Faragó Mátyás, művezető Áchim Károly, menetcsapat parancsnok : F i­a c h e r Salamon, ügyész U r s z i n y i János dr., orvos S z a m e k Ignácz, elő­tornász S t a r k Ferencz. Választmányi tagok : Décsey József, Gally János, Rosenthal Adoll, Fábry Károly, Wallerstein Soma, Kovács L. Mibáiy, Sailer Gyula, dr. Margócsy Mik­lós, Rasot'szky Emil, Wilim István, Ver­ner László, Bayer Lajos, Uhrin Károly; póttagok : Kun Ede, Filipinyi Soma, Vas Sándor, Szathfaáry Endre, Mázán János. — Számvizsgálók : Gally Mihály, Gencsy József, Jeney László. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A delegáczió tagjai a király előtt. Budapest, május 11. (Saját tud. táv.) Széli elnök a delegáczió nevében üd­vözölve a királyt, ki válaszában hangsú­lyozta a monarchiának a hatalmakhoz való jó viszonyt. Mély sajnálattal emlé­kezik meg a király a spanyol-amerikai háborúról, melyet sem a pápa, sem a katalmak, sem Spanyolország messze­menő előzékenysége meg nem gátolha­tott. A semlegességet, monarchiánk fen tartja. Végül áldást kért a delegátusok működésére. Meggyiíkolt tengernagy. Budapest, május 11. (Saj. tud. táv.) Londonba érkezett távirat szerint Mon toyó tengernagyot, ki Cavitenél a tönk­retett spanyol hajóhadat vezényelte, meg­gyilkolták. Rablógyilkosság T.-Komlóson. — Saját tudósítónktól, — Tót-Komlós, május 10. Községünk lakóit borzalmas gyilkos­ság tartja izgatottságban. Egy bestiális ember, a pénzvágytól elvakítva, szörnyű módon ós lelketlenül végezte ki kenyér­adó gazdáját ós ennek feleségét, aztán zárt tört és 625 frtot elrabolt. Mindezt a néma éjszakában, rettenetes eltökólóssel ós kegyetlenséggel végrehatjván, meg­mosta áldozataitól véres kezeit s a ba­rátaihoz ment látogatóba. Azok előtt még ő adta a kárvallottat s nagy színező te­hetséggel beszelte el, mint fekszik élet­telenül két holttest, torkuk eles késsel átmetszve. A gazember őt is megra­bolta 0 is meg van könnyítve egy frt hatvan krajcárral, melyet a párnája alól vittek el a rabjók. Minden gazember előadásában, bár mily genialitassal hárítja el magától a gyilkosság vádját, — van egy kis pont, melyen fölépül a vád ós a le gtöbb eset­ben kipattan a bűnösség : igy volt ez ebben az esetben is. A véreskezű kettős gyilkos éppen azzal a ralfineriájával, hogy már előre tisztázta magáról a bűn vádját, — felköltötte a gyanút ellene és előadásának egy homályos pontján, mi­kor felé zavarták, eltévelyedett az élel­föntartó állatösztön : a gazember meg­semmisülve vallotta meg tettét, mely bor­zalmával, végrehajtása bestialitásával méltó a Pitaval rémes esetei közzé és az ujabb kriminálistika legszenzációsabb fejezetei egyikéihöz hasonlítható. A rémes kettős gyilkosság részletei a következő : Vasárnap reggel fuió tűzként ment a sötét hir, hogy Szenteczky János tót­komlós i szabót és nejét meggyilkolták. A csendőrsógazonnalmegállapitotta, hogy a bűntényt rablás czéljából hajtották végre. Felvolt törve a kamra ajtó, a láda, melyben az iparkodó iparos pénzecskéjét tartotta. A csendőrség megállapította, hogy a gyilkosságot az éj közepén ejtették. Kót áldozat feküdt a hálószobában. Szen­teczky k\hii[l teste ágyban, vérbe bontva az ágyneműt, rémes helyzetet mutatva a megcsonkított, az eléktelenedett hulla. Felesege a pitvarajtóhoz közel a szoba küszöbe előtt feküdt. Torka föl volt metszve. A szobában erős dulakodás jelei látszottak. A gyilkos tehát egyedül volt, mert az evidens volt a csendőrség előtt, hogy ha többen vannak, akkor az asz­szonnyal könnyen elbántak volna. Az volt föltehető, hogy a lérjjel előbb vég­zet a gonosztevő, a nő pedig ezt ószre­vevón, menekülésre gondolt. Hamar föl­vették a helyszinirajzot s a csendőrség adatai szerint a gyilkosságot a helyi szo­kásokat ismert egyénnek kelletett elkö­vetni. A nyomozás ilyen irányban indult meg s nagyon föltűnt nekik, hogy Stró­ber István, kun-szent-már!oni illetőségű szabólegény, a ki Szenteczkyék műhe­lyében dolgozott, nagyon erélyesen akar elhárítani minden gyanút ós olyanokat mesél, mely egy csöppet sem valószínű. Mert, hogy lehessen azt föltenni, hogy a gonosztevő miután két áldozatot ós tegyük hozzá minden irgalom nélkül kiirtott a leg­nagyobb kegyetlenséggel, a házban élő harmadiknak megkegyelmezzen, a kit megrabol ? Es föltehető-e, hogy a gyilkos, miután 625 frtot két ember meggyilko­lásával szerzett, pályázzék a szabólegény néhány garasára. A csendőrség tbhát gyanút vetett erre az emberre s csakhamar keresztkór­dóseivel a legnagyobb ellentmondásokba keveredett, majd aztán körülményesen bevallotta, hogy a rablógyilkosságot ő követte el. Az ő előadása szerint előre készült a gyilkosságra. Tudta, hogy hol tartja a házaspár pénzét. Elhatározta, hogy meg­öli őket s aztán rabol. Megvárta mig mindaketten elalszanak. A nő mély alvó volt, azért határozta el, hogy előbb a fórjet végzi ki s arra számított, hogy a nő nem ébred föl. Kifent késsel lopódzott tehát Szen­teczky ágyához s az volt a czélja, hogy rövidesen végez vele ós a torkát elmetszi, de az áldozat óriásit hörgött, mikor neki kezein keresztül futoU az áldozat torká­ból ömlő vére, oly ,'nagyon, hogy a mély alvó házastársa fölriadt álmából. Ekkor a mellének esett és a kifent késsel néhányszor megadta a kegyelemdöfést. Kegyetlen halált szánt a gazdájának. Ha tiz élete lett volna is, mind megölte volna ezt a lélek nélkül való gonosztevő. A gyilkos előadása szerint az asz szony eleinte az iszonyattól nem tudott szólni, de mikor fa 1 éjo mentem, mondja vallomásában a gyilkos, az asszony éle­tót megmentendő minden erejét össze­szedte s félóráig birkóztunk, a miy vé­gezni bírtam vele is. Ez bizony szörnyű harcz lehetett. A szoba nagy rendetlensége mutatja az éle­tót megmenteni, 8karó nő ritka erélyű és kitartó védelmét. Eldöntött székek, ru­hák mindenfelé, véres.foltok a falon, bor­zalmas volt a szoba, melyben a rémes bűn lefolyt. Az ajtóig elfutott az óleteért küzdő

Next

/
Thumbnails
Contents