Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1898-05-05 / 36. szám

Békésmegye ipari és kereskedelmi viszonyai. — A kamarai jelentés nyomán. — Mindenki, a ki a köedolgok megítélésében, a közviszonyainak irányításában a statisztika segédeszközét fontosnak tartja: nagy érdeklődéssel fordul a kamarai jelentések felé, melyekből megyénkre érdekes és fontos adatokat tudhatunk meg. Igy a többek között a telekkönyv mindig hü tükre a gazdasági állapotoknak. Az ingatlanok forgalmi ós teherviszonyainak alakulásából reá lehet mutatni arra: kedvező vagy pedig kedvezőtlen volt e valamely esztendő. Azok az adatok, melyeket a kerületünkben levő telekkönyvi hatóságoktól beszerzett kimutatásokból állítottunk össze, egyáltalán nem mosolygók, ellenkezőleg ezek sok tekintetben megerősítik azt az állításunkat, mit a lefolyt óv kedvezőtlen voltáról, visszaesésnek mondható jellegéről nyilvánítunk. Bókósmegyében birtokváltozás volt 1896 ban 4162 esetben, 6,092,383 forint értékben, 1897-ben 5073 esetben 5,934,045 frt értékben. Végrehajtás utján gazdát cserélt 1896-ban Békésben 127 birtok, 203602 frt értékben, 1897-ben 131 esbtben 312045 frt értékkel. Haláleset következtében 1055 esetben 2,642 204 frt értékben. Uj telekkönyvi teher keletkezett 3541 esetben 5,043,321 frt értékben, ellenben a terhektől való szabadulás megyénkben 2546 esetben, mely 3 millió értéknek felel meg, de ezen a téren visszaesés, az adósság terén pedig növekedés tapasz talható. Beállott ez részint a termési viszonyokban, részint egyéb mezőgazdasági bajokból. Nevezetesen a sertóstenyésitós nagy visszaesést mutatott. Négy óv óta uralkodik immár az egész alföldön a sertósvész s az, mondhatni, az egész sertésállományt elpusztította. Termóssetes, hogy ilyen aggasztó körülmények között senki se mer ujabb befektetéseket tenni s igy ha csak a vész meg nem szűnik és a tenyésztés nagy akadálya el nem hárul, félni lehet, hogy az egykor oly jövedelmező sertéstenyésztés egészen kivész a kerületben. Az állat felhajtás vásáraikon következő volt: ló ökör Békésen 2491 771 B.-Csabán 1860 1200 Gyulán 12500 6300 Berényben 1385 576 Bzarvas 1108 550 Az állattenyésztés esést mutat, csupán a méhtenyésztés emelkedik. A kaptárak ós méhkasok leginkább Bókósmegyében szaporodtak, a hol a méhtenyésztés örvendetesen terjed, még pedig igen nagy arányokban. Mily nagy jelentősége van ennek e földművelő vármegyében, eléggé igezolja az a körülmény, hogv mig 1894-ben csak 6463 frtot 1895 ben 8849 frtot vett be a lakosság méhészeti terményekből, addig e czimen az utolsó két évben huszonötezer frtnál több volt a bevétele. tehén borjú sertéu 1025 678 180 1576 1300 910 4456 2225 — 695 495 79 1114 1379 — általában visszaMa Békésmegye 28 községében van 7619 méhkas (2100 több, mint előző óv ben) a termelt méz 7629 métermázsa, öszszes jövedelem mézben és viasíbaa 25886 frt. A aelyemtermelós 17 közságben üíetik. A tenyésztők száma 122. Mindenesetre édes kevés. Termeltetett 1436 klg gubó, az összes kereset, mely a megyei lakosoknak jutott 3287 frt. At ipartestületek életéből megemlíti a jelentós, hogy a b. csabai ipartestület egy ipari áru raktárszövetkezet létrehozásán fáradozott, megalakította a csabai iparosok segély ós hitelszövetkezetét, mely rövid idő alatt nem várt lendületet vett. — A békési ipartestület 1896 ban házat vett, tavaly pedig alapot létesített elaggott és elszegényedett iparosok segélyeié ére. — Az ö c s ö d i ipartestület szintén zászlót kóizittetett a millennium emlékére ; könyvtárral vetette meg alapját ós iparos temetkezési egyletet alakított. Ipartestület van a megyében : Békésen, Csabán Ladányban, Berényben, Öcsödön, Szarvason, Tótkomlóson. A legnagyobb költségvetése a csabainak van 2352 frt, a legkisebb a ladányinak 287. Hogy van az, hogy a szeghalmi ós endrődi ipartestület ntass a kamaránál nyilvántartva ? A csabai betegsegályző pénztárnak van 830 férfi, 16 nőtagja. A betegedési esetek száma 446 volt, Ssarvason a tagok száma 408. Békésen 232. Bókómegyében iparos 5157 ; kereskedő 1947 van. Kereskedő tanoncziakolák Szarvason és Csabán vannak csak a megyében. Ipariskolák: Békésen (795 frt fentartási költség), Csabán (3123 frt), Gyoma (1600 frt), Gyula (2227 frt), Ladány (271 frt), Mezőberény (787 frt), Orosháza (1950 frt), Szarvas (1180 frt). Sseghalom (397 frt), Tótkomlós (470 frt). legszomorúbb voltáról adnak hirt. Az ország a forradalom szélén áll, Madridban véres tüntetések folynak le a dinasztia és a kormány ellen. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Vihar a Házban. Budapest, május 4. (Saját tud. táv.) A képviselőházban ma P erezel bel ügyminiszter felelt Molnár néppárti képviselő interpellácziójára. Molnár a választ nem vette tu domásul, sőt azt a hazafiatlan kijelentést tette, hogy a róm. kath. papok a polgári házasságot sohasem fogják törvényes házasságnak elismerni. Ez a kijelentés óriási vihart keltett a Házban. Jobb és baloldal zúgta : Menjen a Vatikánba 1 Dobjátok ki! Miért engedi az elnöki Hogy mer igy beszólni a Zimándy-klikk ! Szilágyi elnök alig bírta, lecsen desiteni a házat, melyben hétfőig nem lesz ülés, akkor a szövetkezetekről szóló törvényjavaslat kerül tárgyalásra. Spanyolország a forradalom szélén. Budapest, május 4. (Saj. tud. táv.) Madridból érkező sürgönyök a helyzet Nehogy Csabát megdicsérjék. Egyáltalában nem kenyerünk a hírlapi polemizálás, a más háza előtt való söpörgetés. Sokszor, jóllehet gyulai laptársunk, a „Békés", a legérzékenyebb módon kihiv a polémiára, — kiszoktunk térni előle. Kitérnénk most is, midőn az „Orszá gos Hirlap" vezércikkét „méltató" nagyképű észrevételeit bölcs laptársunk megteszi, ha Csaba igazságtalanul nem lenne ez észrevételekkel megtámadva. A „Békés" ugyanis tagadja, hogy Csaba közintézményeihez nem ugy jutott volna, hogy azokat maga létesítette. Tagadja, hogy Csaba a főgymnasiumá ra 100.000 frttot volna meg, szerin'e Csaba nem adja) csak előlegezi az épitósi költségekre a 100.000 frtot, melynek évi amortizációiát az állam fedezi. Ezzel az insinuacióval szemben, melynek más czélja nem lehet, mint megtéveszteni a közönget ós kicsinyíteni Csabát, határozottan kijelentjük, esetleg a közgyűlési határozat számát ós szövegét is közölhetjük, hogy Csaba képvi előtestülete a millennáris diszgyülés alkalmával Beliczey István indítványára 100,000 frtot szavazott meg a főgymnasiumra s ennek kamatait folyóvá is tette. Minek ezek szerint azt állítani, — ha csak nem anthipatia, vagy kicsinyesség indít — hogy a város közintézményeiremit sem költött ? A főgymnaf-iumhoz az egyház adja mintegy 70.000 frtos alapjait, a polgárok magánadakozásaiból begyült mintegy 32.000 frt, a város ad százezer frtot, melynek egyelőre kamatait is biztosította. A földmives iskola nem-e Ceabs részben való áldozatkészségéből épült, a gubó beváltónak nem adott-e a város építési anyagot, helyet? éppen ugy, mint minden állami jellegű más intézménynek? Ezt tagadni semmi rabulisztikával nem lehet. Aminapi czikketegy aszom szódnak keserű és igy igazságtalan érzés suggerálta, az : nehogy Csabát megdicsérjék. Nem lenne nehéz feladatunk, hogy amit a „Békés" Csabára vonatkozólag érvekkel kikényszerit, ezt sokkal inkább alkalmazzuk Gyulával szemben, hol aztán már minden közintézmény igen is megyei és részben állami, a város hozzájárulása pedig — szóra sem érdemes. rangról beszélt, bizonyára segíteni fog egy pár évig rajtam, a mig helyre jövök. Csak ezt ne mondta volna Szalka bácsi. Habár rajongásig szerette a leány Rajkayt, móg is rosszul esett néki, hogy ő szegényül megy hozzá. Nem lesz méltó arra, hogy őt dúsgazdag férje szeresse. Nem, mert ő ugy adta, mintha Rajkay hoz illene I . . El volt készülve a katasztrófára. De még is bátran vallotta meg a szerelmet valló Rajkaynak, hogy ő szegény. Benne bízik. Rajkay talán abbeli gondolatában, hogy 8 is szegény és hogy gróf soha sem lesz, megkérte e leányt, gondolva, ez nem tehet néki szemrehányást, ugy is nagy áldozat, ha elveszi. Es neje lett a baba A házas életük* ben az asszony soha sem emlegeti a grófi rangot, de a férj mikor a fizetéséből nem telik mindenre, sokszor durva . . . Verner Jenő. italpanama Jaminában. — Kaszinói élet a kültelken. — Kaján irigységgel tekintenek a jaminai olvasókör tagjai a szűkebb hazájukban élő Epieurra, a ki hogy kültelki kifejezéssel éljünk — tudja, „mitől döglik a légy". Történelmileg hires az 5 fünfzehn Tropfenja, a mit Gambrinus nedűjéből szervíroznak elébe. Epikurjól tudja, hogy a szárazon és vízivel mulató körtagok nagy irigységének tárgya ő az öntözési tervek módszeres kivitelekor és azért, mikor a habzó Gabrinus folyadékot magasra emeli, büszkén sandit a tagok felé — Hiába ! A ki ur, az a pokolban is ur — és az öntözési folyamatott elkezdi becses gyomrába. Történt azonban, hogy a kör bérlő nélkül maradt. Hir szerint Atzél Béla hívta föl a bérlőt egyenesen a park-klubba. A napi fogyasztásra szükséges nedűt nem lehetett hozatni. Jamina Epikuorján kifogni nem lehet: beállott en grossistának. és egyszerre több üveg sört hozatott és azt beraktározta a kör egyik rejtett zugában, hol a boldogság lakik. Aztán, hogy a köri tagokat még jobban izgassa (amúgy is hallotta szegről-végről, hogy a tagok örülnek a bérlő eltávozásán és illetőleg az ő sörbeli kényszer helyzetén) három üveg sört rakott föl egyszerre az asztalra. — Pukkadjanak meg! — sóhajtott egyet. Felbont egy üveget és az izgatás okából, a mi a kültelki kaszinókban nem ismeretlen „könyv nélkül" felöntette az üveg tartalmat, alkalmas gégéjén olyan fancsali ábrázatot öltve utánna, mint a ki a földi életében négyszer nősült és a más világon a négy anyósával egyszerre találkozik. És elkezdte Mokávny Bertalant szavalni: — Ezer farb.&ba változott a szömöm. Mikor odahaza egyszer tévedésből betaláltam gurítani az öreg anyámnak pálinkáját, a kivel a köszvényes lábait kenegette, az semmi sem volt ehhez a huncut folyadékhoz képest. Önteném azokba, a kik — a sörömet megitták ! . . . És bontogatni kezdi lázasan a többi üveget is. — Habakuk, Kleofás, Ézsaiás Mózsiás ! Megitták mind a sörömet — s tépte a haját. . . . Ugyanis a vérig bosszantott köri tagok egy vigasz estélyt rendeztek Epikur távollétében az ő beraktározott söreiből és mikor a nervorus Epikur ezért mód felett toporzékolt, olyan ünnepélyes arezot vágtíik hozzá, mint egy amerikai hadihajó. A sörkárosult azóta is buzgón szimatol a hallatlan merénylet elkövetője után, hogy tettéhez méltó büntetést szabjon reá, de az imposztort minden fáradozás mellett is nem sikerült mindekkoráig sem kinyomozni. ÚJDONSÁGOK. — A m?jusi megyegyiiléí. A vármegye tavaszi közgyűlésének napja még nincsen végérvényesen megállapítva, valószínű azonban, hogy az május hó végső napjaiban, nevezetesen pünkösd ünnepet megelőző vagy követő napon lesz. Egész kis fiókrestauráció fog ezen a közgyűlésen megejtetni. Kövér László gyulai főszolgabírónak ugyanis letelt szabadság ideje s miután egészségi állapotában sajnálattal, nem esett változás, — beadja nyugdijiránti kérvényét. Alláea még a májusi közgyűlésen hihetőleg betöltésre kerül s állasára minden bizonyossággal Lukács Endre tb. főjegyző, az állást általános megelégedést helyettesítő kiváló megyei tisztviselő fog megválasztatni Igy a megyei első aljegy.ői állás megüresedik,melynek jogos várományosa mint kitűnő helyettessé, D e i m e 1 Sándor árvaszéki ülnök, a kinek aljegyzővé választásával egy ülnöki és az újonnan szervezett ülnöki állással együtt két ülnöki állás üresedik meg. Miután pedig a fokozatos előléptetés elvét követni semmi ck fönn nem ferog, igy újra a megyei árva széki jegyzői állás is megüresedik. Mindezek szerint egész sereg tisztviselői állás fog betöltésre várni. A májusi közgyüló sen előterjesztésre kerülnek azok a nagyértékű tervek, az elmebeteg gyógyintézet ügye bizonyosan, melyek a közkórház kibővítésével kapc olatosak és melyeket lapunk mult vasárnap bőven ismertetett. — Villanyviláglás^Gyulán W a 11 fi s c h Mór csabai Jakos és larsai ajánlatot adtak be Gjula városánsk, hogy hajlandók a villfcijyós világítást berendezni és a közvilágítást 4500 frt évi átalány összegen ellátni. Az ajánlat szerint Gyulán 306 lámpa állíttatnék föl, egyenként 16 gyertya erejű fénnyel. Ebből 150 éjfélig, másik 150 reggelig ég. Ötven év múlva a telep a város tulajdonába megy. A magánfogyasztás lámpánkónt és egy órára 2V2 krczarnál több nem lesz Az ajánlatot a képviselőtestület elfogadhatónak találta s fölkérte Wsllfischt, nevezze meg társait, a polgármestert pedig utasította, hogy hatvan napon belől a szerződóst Wallfisch és társaival kösse meg. — Uj betét szerkesztő. Pokorny László kunszentmártoni vizsgáló albirónak, ezelőtt B.-Csabán, Orosházán ós a gyulai kir. törvényszéknél is működő aljegyző a telekkönyvi betét szerkesztő albirák létszámába saját kérelmére leendő áthelyezését a király megengedte. — Miért 'nem teijesülhet a vósztőiek óhajtása ? Lapunk mulH számában ismertettük a vésztőieknek az Ihráz káptala ni puszta bérletére való óhajót s ezzel szemben a káptalan rideg magatartását. A sajtó közleményre a nagyváradi „Tiszántúl" a következő megjegyzést teszi: „Az Ihráz puszta bérlet ügye már jó idő óta szőnyegen van. Ezelőtt 11 évvel, mikor a káptalan a2700kat.holdas birtokot, mely a kaptalan legszebb pusztája Kohnernek bérbe adta, már akkor az a czél volt a káptalan tagjai előtt, hogy a 12 óvi bérlet leteltével minden körülmények között házi kezelés alá veszi az Ihráz pusztát. Ez okból kötötte ki, hogy a pusztát érintse a vasútvonal, sőt megálló hely legyen; továbbá a bérlő köteles nagyszabású gazdasági épületeket emelni. Az ihráz puszta Kornádi határában fekszik s déli része határos Okány községgel, de másra megyebeli Vésztő távolabb is esik a pusztától, mint Okány. Tény, hogy a vésztőiek kérték az egész 2700 k. hold. pusztát 3—4 holdas paicoliakban, azonban ez keresztül sem vihatő, mert akkor a 40—50 ezer fríot képviselő gazdasági épületek nem lennének hasz notilhatók. De meggondolandó még az is, hogy éppen most az úgyis földosztást hirdető szocziáiisták agitaciiójanak előmozdítására helyes volna-e ily nagy terület szétdarabolása. Vésztő község lakosai különben is elkéstek a kérelmükkel. Okét megelőzte, sokkal jogosabb kérelemmel, apusz'ával szomszédos bihar megyei Okany község, a honnét a biró ós tiszteletes személyesen jártak Nagyváradon s bármily csekély részt kérlek a pusztából haszonbórba a ssegény lakosság részére. De ha káptalan erre se lenne hajlandó, legalább azt kérték, hogy a káptalan házilag kezeltesse a birokot. A kaptalan méltányosnak találta okányiak kérelmét, a pusztából az Okány községgel határos 700 hold térületet kiparczellázva szegény okányi lakosoknak adja ki bérbe." Jancsovics Pálne A vmegye haló poraban is kegyelettel és szeretettel emlegetett néhai a

;i pánjának J a n c s 0 vits Pálnak özvegye, szül. Wassner Ida báróaő szombaton örök álomra hunyta le szemeit, hosszú é? súlyos szenvedés után. A megbo'dogult urnő 68 éves volt s példanyképe volt a magyar nagyaszszonyoknak. Ferjónek szerető otthont szerzett s nagy lélekerővel viselte a sors csapásait, melyet gyermekeinek, József fianak. Ida és Leona leányának nagy korban való elhunyta anyai szivén ütött. Az orvul fellepő gyilkos kór is, mely másokkal pár hó alatt végez, a magas korú s gyönge szervezetű nő', féléven tul kinozta, mig életerejét fölemésztette. Gyermekei hónapok óta tudták, hogy édes anyjukat sem a tudomány, sem a legodaadóbb gondozás ós ápolás nem tudják az életnek megmenteni s tanúi voltak ama roppant kínoknak, leirhatlan I fájdalmaknak, melyeket a nagy beteg legkisebb panasz ós zúgolódás nélkül szenvedett el, hős férfiúnál is bámulatba ejtő erős lelkülettel ós energiával. Halála hírére a vármegye erkélyére felvonták a gyászt hirdető fekete zászlót. A megyei tisztikar Bodoky Zjltán főjegyző vezetése alatt küldöttségileg tette le a megye kék és fehér színeiből összeállított sza!lagos babárkoszoiuját. A megboldogult temetése hétfőn délután volt óriási részvéttel. Erckoporsóját huszonöt szebbnélszebb koszorú borította. A beszentelést G r 0 ó apát teljes segédlettel végezte s egy ezem sem marad szárazon, mikor a circundederunt megható gyászdalát intonálta. A legjobb anya, a magyar c-aládanyak mintaképe, nyugodjék bókével. — A tornaegylet közgyűlése. A „B 'késCsabai Tornaegylet" május hó 8 án, vasárnap délután 4 órakor tartja a tornacsarnokban 10-ik évi közgyűlését, a következő tárgysorozattal : 1 Elnöki megnyitó. 2. Titkár évi jelentése, 3 1897 ik óvi zárszámadás. 4. 1898 ik évi költség előirányzat. 5. Indítvány a d cennium megünneplésével kapcsojatban országos lorna-, athleiikai- ós kerékpárverseny rendezése tárgyában. 6. Esetleges egyéb indítványok. 7. Tisztújítás.