Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1898-04-28 / 34. szám

Mert, hogy a legnagyobb magyarral szóljak : „valamint egyetlenegy kiképzett emberi velőben több magához vonzó, több magába olvasztó erő van, mint ezer üres és zagyvateli főben, éppen ugy terjesztheti a nemzetiséget is egyedül az értelmi felsőbbség és semmi egyéb." Ebben áll a nemzeti kérdés filozófiája, mely megfejti a nagy kórdóst, mért nőttek és enyésztek el nemzetek a múltban ós mért fognak nőni ós veszni jövőben is. Gazdasági egyletünkből. — Kis gazdák szerződés-mintái. — A gazdák tanulmányútja. — A pünkösdi lóverseny — Folyó ügyek. — Vasárnap délelőtt a bókésmegyei gazdasági egylet igazgató-választmánya gyűlést tartott, melyen megszövegezte, illetőleg megállapította a kisgazdák ós munkások közötti sz< ődés mintát és eligazította a pür'" stti láverseny ügyét. Geifit Gyula egyleti alelnök akadályozva lóvén a megjelenésben, felkórée-ro dr. Hajnal István elnökölt s Z 1 i n s z k y István egyleti titkár felolvasta a kisgazdákra vonatkozó aratási szerződési mintát. A szerződési minta tárgyalása élénk eszmecserét keltett, melyben Beliczey István, R e i s z Simon, Zsilinszky Endre dr., Beliczey Géza, S z a 1 a y József vettek részt. Közbeesőleg B a k u c z Tivadar bemutatta a nála már 10 óv óta fennálló és jónak bizonyult szerződésformulát, mely egész terjedelmében fölolvastatott. A szerződési minták a községeknek, valamint az egyleti tagoknak meg küldettek már. (Itt megjegyezzük, hogy aratási és cséplósi szerződések, kis- és nagybirtoko sok részére a „Corvina" könyvkereskedéstől Csabán megrendelhetők.) Ezután a földmivelésügyi kormánynak leirata a kisgazdák érdekében tervezett ós engedélyezett kirándulások ügye tárgyaltatott. Mindenekelőtt felolvastatott a leirat, melyet lapunkben annak idején ismertettünk. Arról van szó, hogy a miniszter a kisgazdáknak lehetővé teszi az állambirtokok megtekintését. Felhívja a gazdasági egyletet, szervezze községenként a mezőhegyesi mónesbirtok megtekintését kivánó társaskirándulásokat, előlegezze a költségeket, melyet a föld mivelésügyi kormány visel. Dr. Zsilinszky Endre örömmel veszi tudomásul a miniszter intézkedését. Egyik ujabb jel ez is, hogy a kormány súlyt helyez a gazdák elméleti és gya korlati kiképzésére. Az eszme, melyet a miniszter kivitelre érlelt, nálunk nem ismeretlen Evek óta dívott az egyletben egyes birtokszemlék, A mi gazdáink szívesen mennek meszszebb eső birtokok megtekintésére, éppen azért íeliratilag kérné a minisztert, engedélyezze azt, hogy a békésmegyei egylet a fogarasi, lasztanák a másiktól, de azért'egyesülésük természetellenes. Mikor ütött két sziv fölött a végzet órája ? Hogyha mindig egymással beszélgetnek, valahányszor távol vannak egymástól, és elnémulnak, valahányszor együtt vannak. * Öreg asszonyokkal ellenséges lábon állani sokkal kevésbbé veszedelmes, fiatal asszonyokkal baráti viszonyban lenni. * Az embert nem szaretetreméltó tulajdonságai teszik érdekessé, hanem értékes tulajdonságai teszik szeretetreméltóvá. * A barátság bizonyos tekintetben éppen olyan exkluzív természetű mint a házasság. Sok barátot keresni, a soknejűség bizonyos nei*e. * A hiúság ébresztője és dajkája a kulturának. * Jákob előbb hét évig szolgált, mig megházasodhatott. Boldog pátriárka! Mi bezzeg csak a házasság után kezdjük meg a szolgálást. * Ádám bizonyára nagyon örült neki, hogy a teremtő mind a huszonnégy boidájából nem teremtett asszonyt. * Az anyakönyvezetők sokkal gyakrabban kötnek össze tévesen, mint a — telefonkisasszony. * Sok férfi csak azért nem mer a feleségével összeveszni, mert attól fél, hogy a kibékülés majd nagyon is sokba kerül. * Mennyire örülnének bakáink, ha borjujokban nem viselnének egyebet, mint a — marsallbotot. * A csiga is bizonyára gyorsabban haladna lőre, hanem születnék a saját házával a hátán. kisbéri és bábolnai ménesbirtokokat megtekinthesse. Hajnal István dr. közbeesőleg azt indítványozza, hogy a földmivelésügyi kormánynak feliratban köszönet mondássók az intézkedésért s egyben a Zsilinszky Endre dr. indítványához képest a többi ménesbirtokok megtekinthe tóse kóressék. Az elnöki előterjesztés határozatba is ment. Horváth János bejelenti a mező berónyi gazdakör tagjainak a kirándu lásra való szervezkedését. A kirándulás május 19-ón ejtetnék meg. Az igazgató választmány örömmel vette a bejelentést s ugy ezen, mint a kirándulások szer vezetét eszközlő bizottságba Beliczey István tlnöklete alatt Zsilinszky Endre dr., K á 11 a y Ódön, Horváth János, Sailer Gyula, Kocziszky Mihály választatott. Ezután kimondotta a választmány, hogy pünkösd másodnapján, május 30-án lóversenyt rendez. A verseny rendezésére bizottságot küldött ki, melynek tagjai Sztraka György, Beliczey Géza, Sailer Gyula, Ghicy Albert honvéd-huszár ka pitány (Gyula), Beliczey Tibor, fejér Béla ós Zlinszky István titkár. A versenyen lesz: mezei gazdák (egyleti ta gok) lovainak versenye, bármely gazda lova, urlovasok sikversenye, nyertes lovak versenye, ügető verseny, vadász verseny és vigasz verseny. Zlinszky István titkár megbízatott, hogy Békésmegye hö'gyeit fölkérje, legyenek kegyesek az urlovasok versenyén a nyertesnek emléktárgyához a maguk körében gyűjtést rendezni. A s b o t h Gyula emlékiratot mutat be a farm-rendszerről. „Jelentós tételre föl kéretett K á 11 ay Ödön gazd. igazgató. Végül néplapok támogatása mondatott ki. Zsilinszky Endre bejelentette rendes tagokul : Zsilinszky Mihályt, az aradi ipar ós népbankot, Keresztes Ferenczet, Maross Györgyöt. Ezzel az ülés véget ért. Jelenvoltak : dr. Hajnal István, Beliczey István és Géza, dr. Zsilinszky Endre, Bajcsy Gusztáv, Bakucz Tivadar, Haraszty Sándor, Szalay József, Seiler Elek, Reisz Simon, Sohár Kálmán, Sto janovits Gyula, Vidovszky Károly ós László, Sohár Kálmán, Kocziszky Mihály, Horváth János, Kraft Viktor, Kiss László, Szilágyi József, Banner Béla, Zlinszky István. Apró történetek. I. Nóta az osztálysorsjátékról. „Nem boldog a magyar"! — sóhajt Lutris Sára — Nagyot emelkedett a riscontó ára ! Kis lutriba, kis pénz elég volt betétre, Piczulán is adtak ándungot egy hétre. Most, félesztendeig kunéroz a húzás, Veszett nagy a betét, — valóságos nyúzás ! De leginkább azért hull két szemem könnye : Osztálysorsjátéknak nincsen álmoskönyve ! II. A tolvaj. Egy csinos fiatal özvegy panaszt tett a bíróság előtt. A vádlott csinos, de félénk fiatal ember. Lesüti szemeit, a mint a járásbiró kérdéseire felel : — Igaz, — kérdé a biró — hogy napestig Ő nagysága ablakai előtt szokott leselkedni ? — Igaz, — hangzik a töredelmes vallomás. — Igaz, hogy ön ma délelőtt ő nagysága szobájába lopódzott, s midőn a cselédek észrevették és zajt ütöttek, elmenekült ? — Ez is igaz, mondja a félénk fiatal ember. — És mi célból leselkedett az ablakok alatt és mi czélból hatolt a lakásba ? — Lopási czélból , . . A járásbiró elkomorkodik, a szép fiatal özvegy elsápad. — És lopott ? — kérdi a biró rövid szünet után. — Első esetben időt loptam, mert ő nagysága nem jelent meg az ablakban ; a másik esetben pedig csókot akartam lopni, de elzavartak. — Lári-fári — mondja a biró s aztán a panaszoshoz fordul: — Nagyságos asszonyom, fentartja-e vádját, mely szerint ez a fiatal ember lopni akart? A fiatal asszony elpirul s zavartan feleli: — Majd ha tetten érem. III. Kondorosi csárda. Kondorosi-csárda körül Megváltozott a világ . . , Gulya, ménes legelőrül Parkba szorul a virág. Századvége a csaplárnét Kassir-frajlává teszi. Öreg bojtárnak szerepét A gigerli átveszi. . . . Ejh ! Ki gondolna most rátok, Ti vén, magyar ócskaságok! ? Kondoros sem oly dőre : Hogy ne menjen előre! l^ét—ess. IV. Szerelmi vallomás. Ott ült a hintaszékben. Hátra vetette magát s kényelmesen hajtotta a széket. Szép két szeme folyton csüngött az Elenlér arczán, piczin kis ajkai mosolyogva fogadták azt a kedves be*édet, amit ő hozzá tartott. Irén szebb volt igy, mint valaha. Játszott, tréfálkozott, nevetett s mindezt piczi kis szK-éből, a mely hevesebben dobogott, erősebben vert e boldog, e kedves pillanatban. Elemér beszólt az időről, aztán az állásáról, később jövedelméről s legutoljára a házasságról. Meg fog nősülni. — Hát szerelmes ? — Ugy találja édes Irén, hogy a házassághoz szerelem is kell ? — Ha a házasságban boldogságot, a boldogságban tartós örömet óhajt, megnyerheti-e azt szerelem nélkül ? Elemér sietett válaszolni: — Azt hiszem, hogy nem. De hát én is szerelmes vagyok. Irén felkaczagott. — Kinevet ? Ezért is kinevet ? Hát maguk kis leányok mit várhatnak többet a férfitől, ha nem szeretetet, forró szerelmet . . . Ezért is kinevet. Látja ez engem mélyen, nagyon bánt. Ugyan, ugyan-hát mit tenne akkor, ha most meg állítanám a hintaszéket, megragadnám hófehér picziny kezét s megcsókolnám azokat a nevető, kaczagó ajkakat ? — Ön ezt merészelné ? — Azt kérdeztem, hogy mit tenne ? Irén e pillanatban felugrott a hintaszékről és sértett önérzettel csaknem haragos hangon válaszolta : — A mamáért kiáltanék ! Elemér elkedvetlenedett, kalapjáért nyúlt s a lemondás nehéz sóhaja tört ki kebeléből. — Isten vele drága kisasszony ! Irén merően néz s aztán elkaczagja magát. — Bohó férfi ön Elemér, hiszen nincs itthon a mama, Ismét a szövetkezetekről, — Hozzászólás. — A nyilvánossá? minden organuma őszinte örömmel fogadta a törvényjavaslatot. Most, a mikor már mindnyájan gyönyörködhetünk annak teljességében, joguk és kötelességük mindazoknak, a kik az üggyel már hosszabb idők óta foglalkoznak, hogy a javaslatnak esetleg sok vitára alkalmat nyújtó paragrafusait megvilágítsák és megmagyarázzák. Ezzel a kötelességemmel élek és ez alkalommal a 15-ik és 53-ik §§-okkal fogok foglalkozni, melyek a következő képpen szólnak : „15. §. A tag a szövetkezet kötelezettségeiért üzletrésze névértékének ötszörös összegéig felelős." „53. §. A rendes tagok a központi hitelszövetkezet tartozásaiért üzletrészeik névértékének ötszörös összegéig felelősek." E két szakaszt sokan fogják megtámadni ; pedig méltatlanul, mert én még tovább mentem volna, a korlátlan egyetemleges felelősséget mondottam volna ki és akkor sem tartottam volna a ve szólytől, hogy abból egyes jóhiszemüekre kár háramlik. A ma meglevő szövetkezeteknek egy jó része már többször fokozta a felelős ség súlyát ugy, hogy tízszeres egyetemleges felelősséget is vállaltak sok szövetkezetnél ; de nem kivétel az sem, hogy korlátlan egyetemleges fizetési kötelezettséget vállaltak, melylyel elérték azt, hogy a hitelt olcsóbban nyerték, de koczkázatuk nem nagyobbodott; mert mindig a közgyűlés állapítja meg ós adja a megbízást az igazgatóságnak arra, hogy a legközelebbi közgyűlésig az igazgatóság milyen maximális összeg erejéig köthet ügyleteket ós ezen ügyletek lebonyolítására takarékbetét ós más hitelforrások felhasználásával fedezetet vegyen igénybe. Mármost: akár egyszeres, akár tiz szeres, akár pedig korlátlan a felelősség, ezen igy egyhangúlag elhatározott üzletekért a hitelszövetkezet minden tagja egyetemlegesen felelős. Ha a korlátlan felelősség, vagy ötszörös felelősség -mellett is — az illető hitelszövetkezet összes tagjai csakis egy szeres felelősséget akarnak vállalni, ugy a közgyűlés a meghívást az igazgatóságnak c^ak üzletrészek egyszereséig fogja megadni. Igy fogja legtöbb szövetkezet kez deni, de ha ennek a megbzásnak keretén belül az igénybe vett hitelt legtöbbször már egy hónap alatt kimerítette ós azt teljes biztonsággal elhelyezte, látja, hogy ebből reájuk veszély nem hárul, legtöbbször már egy hónap múlva uj közgyűlés lesz összehívandó, malyen most már — okulva a multakon — a hitelt és az üzletkört a jegyzett üzletrószok hiromszorosáig fogják megállapítani; ós ha há rom-négy hónap múlva ez is teljesen ki lesz merítve, jövedelmező beruházásokra fordítva, ismét előáll a közgyűlés szüksége, melyen a hitelt a törvény szerinti maximális összegig fogják felemelni ós egy fól év alatt a legtöbb hitelszövetke zet ott lesz, hogy ujabb üzletrészek jegyzése váljk szükségessé, hogy a hitel mérve fokoztassók ós a szövetkezeti tagok hiteligényei fennakadás nélkül kielégíttessenek. Veszély csak akkor merülhetne fel, ha az egész igazgatóság, felügyelő-bizottság, könyvvivő, pénztáros és a központ által a felügyelettel s betanítással megbízott könyvvivő, valamenynyien, mind, kivétel nélkül elesett, jellemtelen gazemberek volnának. Ezt még gondolatban sem szabad feltenni. Azért van meg a hitelszövetkezeteknek autonómiájuk, azért van meg a központnak esetleges veto-joga, hogy maguk közül mindig a legjobbat válaszszák ki. Minden faluban van pap, tanitó, jóindulatú birtokos, közigazgatási közeg és becsületes földmives, kikre az igazgatás ós felügyelet teljes biztonsággal á'ruházható; és ha ezek egyike esetleg felre is lépne: az ügykezelésnek (mint a javaslatból is látszik) teljesen nyilvános volta miatt, már a második kísérletnél körmére lehet az illetőnek koppantani. A vezetők ellenőrzik, hogy a hitel a bejelentett és szükséges beruházásra, konverzióra fordittatik-e ? Ha nem, ugy az azonnal felmondottnak fog tekintetni ós a 76. §. értelmében, minden pör nélkül, kielógitési végrehajtás utján behajtatni. A 23. ós 64. §§-ok még különös jogokat biztosítanak a hitelszövetkezeteknek, a mikor az adós ingó vagyonára elsőbbségi zálogjogot nyernek. Az 53. §. csakis a hitelszövetkezetekre — mint tagokra — szól, csak ezek a rendes tagok a központi hitelszövetkezeteknél. Csak ezek tartoznak ötszörös felelősséggel a jegyzett üzletrészek után ; minden más tag alapító ós csak alapítványi üzletrészei erejéig felelős. No már ón abban semmi koczkázatot ós igazságtalanságot nem látok, ha egy községi hitelszövetkezet az általa jegyzett 100 forintos üzletrész után 500 forintig felelős, ha ezzel a jegyzéssel a törvényben körülirt nagy horderejű összes kedvezményeket élvezni akarja és azon felül a kibocsátandó kötvényekután befolyandó előnyös hitel egy bizonyos hányadaban is részesülni akar. Ne féljen senki, mert a törvónynyel nem ujabb terheket, de előnyöket akar a kis emberek részére a kormány biztosítani ; tálezán nyújtja a jót, behunyt szemmel elfogadhatnók. Ha egyebet nem is érnénk el a törvónynyel, mint azt, hogy az üzletrészek gyűjtése által a szegény ember némi ingó vagyonra is tesz szert, már az is szép volna. De sokkal nagyobbak lesznek az eredmények, sokkal szebbek a gyümölcsök, mint azt azok látják ma, a kik még a hitelszövetkezetekkel ugy, mint mi, belterjesen egyáltalán nem foglalkoztak. Dr Gidófalvy István. ÚJDONSÁGOK. Az aradi szintársulat Csabán. Szombathoz egy hétre megnyílik a csabai színház s nagy sikerű diadaloknak — reméljük arányban lesz vele az anyagi siker is, — lesz tanuja. Kilünő reportoár, a nagyhírű aradi szintársulat, teljes zenekar bizonnyal be fogják hívni a csabaiakat a színházba, hiszen a közönség jóformán ki van böjtöltetve és áhitja a szellemi élvezetet. Az előadásra kitűzött színdarabok a következők : Coulisset ur, Folt a mely tisztit, Katonadolog, Diplomás kisasszonyok, Nőszabó, Kukta kisasszony,Taimi herexegnő, Kék asszony, Parasztbecsület, Bibliás embsr, Nebáncsvirág, Becstelenek, 1848. hadak utja, Aranylakadalom, Hofftnann m«séi, Keresd a szived, Bányamester, Ördög mátkája, Virágcsata, Kikapós patikárius, Trilbyk, Ninette, Mária bá yja, Brigitta, Borús szerelem, Troubadour. Van tehát operától kezdve a látványos szinmüvig minden faj t aj a a zenedráma ós drámai irodalomnak. Ilyen gazdag repertoár még nem volt Cjabán s hogy nem puszta ígéret marad, erről szavatol L e s z k a y András, a vidék leggavallérabb igazgatója. Az előadó személyzet is kiváló s jelesei a magyar szí p idoknuk. Hölgyek : Bácsnó-Maár Júlia, Biró Anna. Gvörgy Ilona, Galyassy Paula, Horvá'h Paula, Lubrincz Júlia, Mészáros Gizella, Rontai Boriska, Szlama Vilma, P. Sz p Oíga, Tolnaynó Hermin és 12 kardalo.-i.ő Urak: Bács Károly, D -ri Janő, Hagyessí Gyula, Kesztler Ede, Polgár Sándor, Polgár Károly, Molnár Gyula, Nádassy József, Pintér Imre, Szendrey Mihály ós 12 kardalo?. A müvezetősóg ólén áll Loszkay igazgatóval, Szendrey titkár, Bács Károly, Polgár Sándor, Pintér Imre rendezőkből. Karnagy M ü 1 1 e r Qttó, ki ambíciójának a mult szezonban is oly sokszor adta jelét. A műsor csupa újdonságokból áll. Húsz bérletre nyitnak előjegyzést: pá-