Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1898-03-10 / 20. szám

Melléklet a „Békésmegyei Közlöny" márczius 13-ik számához. rendben jobban érvényesítenék, mint intelligens gazdaembereitk a regiben. Nem vagyok én követelő szocialista. Helyes irányban, igen is, támogatom a tarsadalmi kérdés rendezését. Ef magam részéről a legeslegégetőbb feladatnak tar­tom ezt minden tekintetben. Da tessék elhinni, az igazság és igazságosság kedvéért akkor inkább ma­gam is a túlzókhoz csatlakozom. Ha már egykor rendet bontunk, hogy uj épületet, emeljünk, vigyázattal vigyük előre a munkát, nehogy önönmagunkat alá temes­sük. Jaj azoknak, a kik jogos érdekek sérelmével akarnak igazságot, jobb létet teremteni 1 Nem látják-e, milyen elégtelen és milyen méltánytalan eszközt választottak, hogy megfeleljenek a várakozásnak, me­lyet a gazdat rsadalom Önök működé séhez füz ? Nem látják-e, hogy aÖnök által javasolt uj állapot legalább H olyan, ha nem rosszabb lenne, — mint volt a régi ? KőrÖ8sy Endre. A békésmegyei gazdasági egylet kö zelebbi választmányi ülésén e kerdesben dr. H a j n a 1 István a következőket mon dotta : „Nem tudnék e helyről nyugodtan eltávozni, ha a le^határo' ottabban ki nem jelenteném, hogy nem tartom helyesnek a papi javak visszavétele eszméjének fel­vetését s azon határozott meggyőződós ben vagyok, hogy ezen kérdésnek fel­színre hozatala s tárgyalása legkevésbbé sem lehet feladata a gazdasági egyletnek." A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőházi)ó . Budapest, márcz. 12. (Saját tud. táv) A 48 as törvények félszázados ünnepé­lyére vonatkozó törvényjavaslatot most ke?dték tárgyalni. A javaslatot általá nos>ágban elfogadták. A napirend előtt egy ki^ parlamenti vihar volt, mert Láng Lajos előbb adta meg Érdél y Sándor miniszternek a jogot, hogy teleljen Mó­csy interpellációjára, holott a képviselő ház tegnap ugy határozott, hogy előbb a kérvények kerülnek tárgyalásra. A vi­har azonban elcsöndesedett. Ki a nyerő? Budapest, márcz. 12. (Saját tud. táv.) Az osztály sorsjáték négyszázezer koronás főnyereményét az 17158 számú sorsjegy nyerte. Vasárnap. Csütörtökön a városháza nagy termében a következő felszólalásokat jegyeztem le: Szeberényi Zs. Lajos: Tisztelt ház ! Kö­vetkezik az egyenlőség, a testvériség ünnepe. De egyenlők,vagyunk-e ? Dehogy 1 Zsiros András a gazda hatalmas alak. Hursan báosi meg olyan, mint egy összefőtt babszem. Továbbá a geren­dási, vandháti határban nagy birtokok terülnek és e teremben is vannak s kan, a kik földnél­küli Jánosok. (E sorok irója felkiállt : Személyes kérdésben kérek szót.) Hát az adó ? Egyenlően fizetjük-e ? Dehogy ! Az elébb jelzett nagybir­tokok féladot fizetnek és itt meg skvarták után ugyancsak beszedik az adót. Miután pedig a bí­róság nem ítél olyan rögtönösen, kérjük föl azo­kat a nagybirtokosokat, most, az egyenlőség ün­nepe közeledtén, ajánlják föl az egyenlő teher­viselést, mtnt a 48 hagyományait. (Zugó helyeslés.) B e 1 i c z e y István: Azt tetszik talán kép­zelni t. Ház, hogy én a nagytiszteletü urat nem a legnagyobb élvezettel hallgattam. Éppen a szám­ból vette ki a szót ; de megtoldom a kérelmet: ugy tuddm az 1870 évi valamelyik törvény sze­rint a lelkészi jövedelmek sem esnek adó alá. A nagytisztelatü ur sem fizet lelkészi jövedelmei után községi adót. Fölkérem az egyenlő tehervi­selés nevében, ajánlja föl ő is az adó fizetést. (Zugó helyeslés.) B e 1 i c z e y Rezső : Szerződésileg bi ztositott jog ajándékozásáról szól a nagytiszteletü ur, a szabadság derengő hajnalának napján teendő ha­zafias áldozatkészséget kiván tanúsítani, mikor a nagytiszteletü ur még arra az áldozatra sincsen hangolva, hogy e napon magyarul imádkozzék. Tessék teljesíteni azt, a mit hazafiasságára apel­lálva a rendezőség kér, akkor majd meglátom mit tehetek. Mert talán tetszik tudni, mit mond a biblia: kérjetek s megadatik. A mint ez utolsó szót papírra vetettem, Kris­t ó ff y Károly elköhentette magát. Hatalmasan tud Kristóffy köhenteni. Beszélik, hogy 48-ban egész elfáradt hadsereget köhögött föl. Szóval a Kristóffy köhögésére fölébredvén, vettem észre, hogy mindazokat, a miket fentebb megírtam, csak álmodtam * Az irodalom-történet szerint, legrégibb éne­künk „Ponnónia megvételéről szól. Lapunk áldo­zatkész kiadója 1000 korona pályadijat tűzött ki ezen ir odalmi ereklyének a helyi viszonyokhoz illő átdolgozására. Pályázóknak, a mü kül- és beklakját illetőleg, teljes költői szabadságot en­ged! — de a czimban á következő módosítást köti ki : Ének Ponnónia (nyomda) szétmeneteléről." * Salacz Fcrenczet megválasztásakor a szarva­si szép lányok élővirág csokorral lepték meg .. . Az ambiciózus uj szolgabíró elértette a gyengéd czélzást, s biztosította járását, hogy az ő műkö­dése sem lesz — csinált virág, — Helyiérdekű á,tkok. Legyél hosszú életű, mint az — „Alföldi Újság" ! Készítesse meg a portrédat a — rendőr. ség ! Élelmezzen téged az — inségbizottság 1 Szerződjenek veled aratásra a — hesszeni legyek 1 A szarvasi Várkonyi. — Saját tudósítónktól. — Néhány év óta feltűnik Szarvason excentrikus életelveivel egy félig orvos, félig theologus és mindenek fölött a böl­csészeti elmélyedésekben megzavarodott alak : N y i r i Elek. Időszaki folyóiratotszerkeszt, a „Nép­szerű bölcsész" t, meiy. — müvének át tekintése után — merjük mondani, több merészséggel és szemtelenséggel izgat az államrend ellen, mint az utóbbi időben sokat emlegetett Várkonyi. A folyóirat két hónaponként jelenik meg, előfizetési ára egy forint, tehát olcsóságával, de tartalma szerint is — az alsó nép párto­láséra számit, ahol — föltéve, hogy ez az ex»1 tált styluj beférkőzhet — romboló hatása kétségtelen. A szerkesztőnek, a szarva«i bölcsész­nek eredetiséget és alakjának érdekes­ségét nem lehet tagadni. Értesülésem szerint sok pályára ké­szült s mindegyikre félig. Volt theolo­gus, az orvosi egyetemi előadásokat hall­gatta. Most oklevél nélkül mint homeo­pata gjógyit. Eszméi szintén egyedül állók a magok nemében : a gaz társadal­mat, melyet a nemes socialismus fog megváltani. — a húsevés idézte elő. Az emberiségnek, hogy levetkőzze raga dozó hajlamát, szerinte el kell szoknia a husevéetől. Hirdeti, hogy az embernek egészségét nem a gyógyszerek szerzik meg, orvostól szerinte különös vélemény, hanem ha ugy él, mint az állat sza­badban ós pedig állva alszik. Buta­ságnak véli, hogy az ember tagjait ruhák borítják s ha e s z m é i megvalósul­nának, akkora divatlapok legfeljebb azt tárgyalhatnák, hogy a paradicsomi kosz tűmmel milyen luxus űzendő ? Azonban nemcsak a részben extra­vagans, részben mulatságos eszmék fej­tegetésére vállalkozott a „Népszerű böl­csész", hanem a legvadabb izgatást tar­talmazzák az osztályok, állam ói jogrend ellen. Egy czikke azsarnokuralom (III. évf. 4. sz.) még enyhe zephir „a zsarnokság ellen" czimü négy czikkóhez képest. Ebből a szelid czik­kecBkéből való szemelvény: „A jogcíme alatt élődői a népnek, ma már szinte külön kasztot képeznek. Jó ós biztos fi­zetés, nyugdíj, folytonos fizetésemelés stb. nem elég nekik." „Ha nem hízelegsz eléggé, ha lábuk alá nem fekszel, mint a kutya, ők vádlók, birák egy személyben. „Gyönyörű kollegialitás van köztük. Tanúnak, vádlónak, bírónak készen áll egyik a másik mellett." Szövetkezem mindennel, még az ör döggel is kezet fogok, csakhogy e jog­álarczu rablóbandát (az államot érti) szót­ugraszszuk. Nyiri Elek azonban az ő szerte­lenségével inkább egy másik füzetében jelentkezik, habár a föntebbi szemelvé­nyek sem egy ártatlan novella édeskés hangján vannak irva. — A zsarnokság ellen izgat s egyenesen kihívja benne az államügyészt, hogy vonja sajtó­pörbe, ha — meri. Röpiratát négy részre osztja. Az elsőben, a melyet védiratnak nevez, a mai birói „'gazságot" nézi kö­zelebbről. A vádlott megidózósót előve­zettetés terhe alatt szemtelen önkónyke­désnek nevezi. A mai törvényeket hun­ezut törvényeknek tartja. Mire való a biróság ma? — sóhajt föl. „Arra, hogy zaklassa a becsületest." A legborzasztóbb jograblást „jogvédelemnek" nevezik. „Piszkosság, aljas pribéri denunciansi dclvaji, dfc mm Liiói mitpctk" ttrija hogy a vizsgálat gyöngéd, jóakaró, be­hizelgő reszkető hangon igyekszik ki­csalni a vádlottból annak elmentését. Talán kinzó eszközzel akar vallatni a szarvasi bölcsész ? Dehogy : hisz az ellen még jobb in föllázad. Mit akar hát ? „Sze­rinte az igazságnak ismerjük a külső formát". A formákba, a törvény betűibe kapaszkodva teszi tönkre a magyar em ber adójából fenntartott magyar bíróság ós hatóság által a gaz a magyar embert. „Le veled bitor rablóbanda és csinkos fizetettje, kitartott ja (a kiponto zott rész reprodukálhatlan) ki államnak nevezed magad. Ámde mozdulj meg óh tisztességes sajtóbiróság I lm megsértetett a lator bál; v.iny, verd frjb * az igazságot 1 provokálja a bátor bölcsész az ügyészséget. Te szem­telen lény, ki államnak nevezed magadat, ki százféle adóiveddel felkeresel ; de tő­lem elraboltad minden po'itikai jogomat, sőt minden emberi magánjogaimat, ne­kem élnem nem szabad szerénted; hát vessz el, szemtelen álnokságnak rendszere. Aztán megmar minden hivatali te­kintélyt, végre habzó szájjal neki megy a rabszolga, a bálvány imádó czipős pub likumnak, a sukó, alorzás, buta, tökfejű, önző ós hasistenü kanibáloknak, a kik jellemet tanulhatnának a farkcsóváló kutyától is. De talán elég is ebből . . . * Azt hi«s7ük, a ki ilyeneket ir, az inkább való Zöldy János, főorvos, a kiváló phsichiater, mint a kir. ügyész elé. De miután ez egyelőre csak a bíróság előtt konstatálható, a szarvasi „Népszerű bölcsész" szerkesztője ellen, kinek a be tüvetéssel ütött garázdálkodását már nem lehetett lelkének aberaciója terhére irni, megindult az eljárá*. Elég sokáig varakozott az állami ha talom, melyet mégis oly zsarnok intéz­ménynek mond. ÚJDONSÁGOK. Márczius 15. A félszázados ünnep hangulata meg­látszik a közeledő napokra. Mindenütt serény előkészületek történnek. Csabán nemzeti szinü falragaszok ál­lítják meg a járókelőket. Lelkes, hazafias szó hivja az ünnepélyre, a melynek prog­rammja a következő : Délelőtt 8 ós fél órakor a róm. kath. templomban 9 és fél órakor az izr. templomban hálaadó istenitisztelet lesz, az orth. izr. templom­ban a rendes isteni tisztelet után szin tón megtartják a márczius 15-iki hazafias ünnepelyt. Délelőtt 10 órakor ünnepélyes városi közgyűlés, melyen az ünnepi be­szédet Korosy László főjegyző mondja s ezen tesz indítványt Zsilinszky Endre dr. az éves cselédek nyugdijára alapít­vány tétele ügyében. Adélutáni ünnepélyek rendje : Az iparos daloskör énekel, a megnyitó beszédet Varságh Béla, a zárbeszédet Fábry Károly mondja, em­lékbeszédet a vidéki zsurnalisztika egy kiváló alakja dr. Nagy Sándor mond, mig L e s z i c h Endre ós A c h i m Ká­roly szavalni fognak. A rendezőség fel­hívja a háztulajdonosokat, hogy házaikat lobogózzák föl s este világítsák ki. Ugyan­csak fölhívja a rendezőség, hogy az ün nepély kedvei emlékeztetóseül ugy mint 50 évvel, a résztvevők nemzeti kokárdát tűzzenek föl. Az üzletek reggel 9-től este 5 ig zárva lesznek. Ha az idő kedvező lesz, az ünnepély a ligetben, ha nem lesz kedvező, a „Vigadóban" tartatik meg, mely esetben jegyek mérsékelten adat­nak ki és csak jegygyei mehetni az ün­nepélyre. E jegyeket a délelőtt folyamán lapunk kiadóhivatalában vehetni át. A banketre eddig 250-en jelentkeztek. A b.-csabai iparos olvasókör márc. 15 iki emlékünnepélyére vendégül meg­hívta a Csabán lévő összes iparos honvé­deket: nóvszerint Valkó János, Podsztre­len György, Ondroviczky János, Pólya Ferencz ós Nagy Sándort. Nemzetünk újjászületésének s szabad­sógharezunk félszázados évfordulóján a csabai Rudolf gymnasium f. évi már­czius hó 15 én délelőtt 9 órakor az intézet nagy termében iskolai ünnepélyt rendez a következő sorrenddel : 1. Honfidal, énekli az ifjúság. 2. Meg­nyitó, tartja Bielek Dezső tanár. 3. „Talpra magyar" Petőfi Sándortól, sza­valja Miklya Z. András V oszt. tanuló. 4. Ünnepi beszéd, tartja K a b ó s Bálint ,tanár. 5. „A szabadtág napján" Jakab Odöntő', szavalja R i n n e r Márton V. oszt. tanuló 6 Zírö-tzó,tartja B u k o v s z­k v János igazgató-tanár. 7- Hunyadv induló, énekli az ifjúság. Ezen ünnep "lyre a tanügy és a« if­júság barátait tisztelettel meghívja az igazgatóság. 'Békésen és ál alában az egész bé­ké i járásban igr ünnepinek: Hétfőn esie kivilágítás, 15 én istentisztelet va lnmennyi templomban, délelőtt iskol i ünnepélyek, délután két órakor népűn­n pély, melynek szónokául Békésen meg­nyerték M e s k ó Liszló dr., országgyű­lési képviselőt. A népgyűlés után kör menetet tartatnak. Este pedig a bérház­ban bankett. Kétegyházán is nagyszabású ünnep *k lesznek ; de általán nem lesz a megyében község, mely ne lelkesen ünnepelné a népszabadság félszázados fordulatát. — A csabai termény és áruraktár rész­vénytársaság alakuló közgyűlése. A békés csabai takarékpénztár egyesület ós az aradi ipar és népbank által Csabán lé­tesítendő termény és áruraktár részvény társaság alakuló közgyűlését f. hó 10-én tartotta meg a békés-csabai takarékpónz tár helyiségében. Az alapitó két intézet teljes számú igazgatósága jelenlétében V a r j a s s y József az aradi ipar és nép bank elnöke, mint korelnök nyitotta meg a gyűlést. Miután a kibocsátandó 2000 200 koronás részvényeket a két alapitó intézet, s az intézelek igazgatósági és fel­ügyelő bizottsági tagjai egyforma arány ban jegyezték, elnök a részvénytársasá­got megalakultnak jelentette ki, s a rószv. táriaság igazgatóságának ós felügyelő bizottságának választását tűzte napirendre. A békés csabai takarékpénztár ré széről igazgatók le'tek .'Varságh Béla, Lőwiage r Lipót és Vidovszky J inos, felügvelőbizottsági tagok : F á b i y Károly és Róthy Bála. AZ Aradi Ipar ói Népbank részéről igazgatók lettek : Reicher Ferencz, 13 ö h m Adolf és Keresztes Ferencz, felügyelő-bizott­sági tagok : S a i 1 e r Gyula és Ring uszkár. A részvénytársaság, mint érte­sülünk. T.óg az év folyamán megkezdi működését. Az építkezéseket az őszi idény beálltáig okvetlen befejezik, hogy már ez évben rendelkezésére álljon a kereskedő és gazda közönségnek. Ré­szünkről szerencsét kivánunk a két in­tézetnek az életre való eszme sikeres kiviteléhez s reméljük, kogy városunk gazdasági ós kereskedelmi életét ezen intézmény hathatósan fogja előmozdítani és fejleszteni — Főispáni látogatás Orosházán. L u­k á c s György dr., Békésmegye főispánja — mint velünk orosházi levelezőnk tu­datja — G e i s z t Gyula társaságában Orosházára érkezett s mindketten Amb­rus Sándor főszolgabíró társaságában látogatást tettek a Taffler-féle seprügyár­ban, melyet terv ezerint egy megyei kon­zorcium átvenné s még nagyobbszabá­suvá fejlesztené, vagy pedig a tulajdo­nostól az állam megvenné ós állami ke­zelésbe vonná. A gyár eddig is nagyobb forgalommal dolgozott, a külföldre is ez­rével exportálta a jó magyar czirok-söprüt. A főispán tiszteletére az „Alföldben" rögtönzött jellegű bankett folyt le, me­lyen harminezhatan vettek részt. A főis­pán tegnap utazott vissza Gyulára. — A nőegylet délutánjai. A nőegylet mai első felolvasást délutánja, mint az érdeklődésből következtetni leliet, nagy közönség előtt fog ma a színházban dél­után 3 órakor lefolyni. A közreműködők megannyién kiváló élvezetet Ígérnek, részben sokat ígérő noviciusok a műked­velő deszkákon és a felolvasó asztal mellett. A nőegyletnek pedig folytonos kiadásai és mindjobban igénybe vett em­berbaráti szeretete igényli, hogy a falol­vasás iránt a közönség lelkes érdeklő­dése meg ne csappanjon. Meleg szere­tetébe ajánljuk azért közönségünknek a kedves szórakozást nyújtó ez előadást, melyre jegyek 30 krjával két órától kezd­ve a színházi pénztárnál válthatók. — Kinevezés. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter a vidéki malom egyesület képviseletében Rosenthal Ignácz csa­bai gőzmalom tulajdonost a magyar ke­reskedelmi muzeum s a vele kapcsolatos kiviteli kereskedelem irányítására szer­vezett felügyelő bizottság tagjává kine­vezte. — A kigyosi kanonok arany miséje. Ritka szép ünnepélyre készülnek a ki­gyósi róm. katb. hívek. Széchenyi Lajos ujkigyóei plébános-kanonok ekkor tartja meg aranymiséjót, ötven éves papi áldozárságának jubileumát. Az ünnepe lyes szent mise d. e. 10 órakor lesz, mely után a róm. kath. hitközség, a képvi­selőtestület mutatja be tiszteletét. Képvi­selve lesz az ünnepélyen a bíboros p ÍJ­pök is. Az ősz és szivjóságban gazdag 'lelkipásztor örömünnepólyére a grófi pár

Next

/
Thumbnails
Contents