Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1898-03-10 / 20. szám

legánk, Miklós Gyula szintén erősen mozgósítja majd a nevető idegeket egy humoros felolvasással, végül a kiváló előadó, Áchim Károly szavallata gaz­dagítja a műsort. A felolvasást ezúttal a Vigadó nagytermében most vasárnap tartják meg délután 3 órakor ; belépti díj 30 kr. A nőegylet még két felolvasást rendez a böjt folyamán. — A csabai ipartestület vasárnap dél­után tartja évi közgyűlését s a mennyi ben az elnökség, elöljáróságon kivül az ipartestületi jegyzői állás is választás alá esik, óhajtandó, hogy a tagok minél na gyobb számban jelenjenek meg. Ugy halljuk, hogy egy frakció az eddigi tes tületi jegyző Áchim Jánossal szemben ellenjelöltet állit, már pedig, aki Áchim avatottságát, arravalóságát az ipartestü­leti ügyekben ismeri, az tudja, hogy ke­resve sem találhatnának szakavatottabb erőt, a ki a csabai ipartestületnek nem egysser nevet szerzett, mert alegbonyo lultabb szakügyek előadását végezte az ipartestületi üléseken. Valóban ni ies benne méltányosság, ha testületi eliunszenv bői — mert más okok fönn neoa forog­nak — egy olyan férfiút akarnak helyé­ről eltolni, a ki oda való ós a ki szinte pótolhatatlan. — Ünnepélyes istentisztelet. A b.-csa bai izr. hitk. képviselő testülete határo­zatából kifolyólag kadden márc.ius 15-én délelőtt 9 órakor a templomban, szó­noklattal egybekötött ünnepélyes isten­tisztelet fog tartatni. — Eljegyzések. K é r y Elek, dobozi elsőjegyző szeretetreméltó bájos leányát Margitot szombaton jegyezte el Nagy Lajos békési ev. ref. gymn. tanár- — Gally László, a m. áll. vasutak gép­gyári tisztviselője, Budapesten eljegyezte Geduly miniszteri tisztviselő szép és kedves leányát Vilma kisasszonyt. — Csabán özv. G o 1 d s t e i n Ignáczné szép szép ós kedves leányát, Jankr. í.i z­szonyt tegnap jegyezte elFriedmann Márkus aradi kereskedő. — Dr. Laukó Dezső szarvasi pénzügyi fogalmazó a napokban jegyezte el L^cse város tiszti főorvosának Lioder Adolfnak bájos ós nagyműveltségű leányát, Irma kisasz Bzonyt. — Bankett az alügyész tiszteletére A Gyuláról eltávozó s ott n'.ka népszerü­ségü alügyésznek N ó m e t h y József­nek Szatmárra való távozása alkalmából bankettet rendeztek tiszteletére a gyulai kaszinóban. Mintegy nyo!czvanan jöttek össze tisztelői és barátai. Az első pohár köszöntőt Jancsovics kaszinói elnök mondotta, aki sajnálja a becsvágyó igaz gatót, e társaságnak ugyszólv, n le két. Nyisztor Adorján dr. törvényszéki biró kollegiális érzelmektől áthatott me­leg szavakban vett bucsut, mig Gyula­város polgárainak érzelmét Ko h n Dávid tolmácsolta. A bankett vidám hangulat­ban messze benyulott az éjszakába. — Betegsegélyző-egylet. A b. csabai első betegsegélyző ós temetkezési agylet fbr. 28-án tartotta évi rendes közgyűlését. A választás alkalmával egyhangúlag Décs e y József elnöknek, Cs e r m á k Dániel alelnöknek, T é v á n Géza pénz­táros, Zelenák János alapgondnok választattak. Választmányi tagokul : Stei­ner Mór,Sali Alajos, Subaeicz M , Fischer Mór, Spiczer H. Snóbel János Parecz Lipót, Ritter Jakab, Krausz Mór, Löwy Mór, Fuchs Mór. — Uj presbiterek. A szarvasi ág hitv. ev. egyháznál a presbitérium egyik felé nek (64) a megválasztására az elmúlt hé­ten folyt le a szavazás. Leszavazott állí­tólag 1243 egyháztag, a szavazatok össze­állításánál azonban 1250 szavazólapot ta­lált és fogadott el a bizottság. Mint ér tesülünk, az újonnan választott presbiter tagjai, egy néhány kivételével mind uj emberek, a kik az egyház igazgatásában nem igen vettek részt s fölös, hogy lát­szólagos határozottságuk mellett tapasz­talatlanságuk ós járatlanságuk nem hogy hasznára, de hátrányára lehet az egyház­nak. Egyáltalán nem irigylendő az elnök­ség helyzete, hogy oly fontos ügyekben, mint a minők a szarvasi egyháznál meg oldásra várnak, ily noviciusokkal lesz kénytelen targyalni és határozni. Az es kütótel tizenöt nap múlva megy majd végbe, ha addig nagy részük le nem kö szön, mint a hogy azt egynehányan már meg is tették — Gyulaváros vagyona A belügymi­niszternek a városokról szóló statisztikája fzerint Gyulának 611.781 frt vagyona van ; mindazonáltal egyike a legdrágáb­ban adminisztrált rendezett tanácsú vá­rosoknak, mert a pótadó a 80% hoz jár közel. Érdekes tudni, hogy a leggazda­gabb város Brassó 6'6 millió tiszta va­gyonnal s a legszegenyebb Csik-Szereda, melynek mindössze 32 586 frt vagyona van. A legtöbb város 30—50% pótadó val adminisztrál. A t. h. városok keze ben levő alapok és alapítványok pénz­beli értéke kerekszám 289 millió. — A chewra közgyűlése. A csabai chewra kadischa márczius 1-ón tartotta évi rendes közgyűlését, melyen az elöl­járóság és ? választmány a lefolyt évi működésével beszámolt. A tisztújítás al­kalmával a közgyűlés a választás három évi tartamra ejtette meg. Megválasztat tak : közfelkiáltással P 1 e s c h M. I el­nöknek, gondnokká • L ö w v Mór, C z i­n e r József, S p i t z e r Hermann ós G r ü n w a 1 d Kálmán. Választmányi ta gok Weinberger Mór, Cziner Gusztáv, Fuchs Mór, Weisz Jakab, Fonféder Sá­muel, Fischer M, H , Kulpin L. B., Fried József. Schwarcz Jónás, Lamberger Ja­kab. Reisz Simon, Reisz Mór, Schönber ger G., Reisz Miksa, Goldfinger Jakab, Braun Hermann, Rasofszky Fülöp, Fried mann Mór, Weisz Bernát, Tevan Adolf, Deutsch Antal és Grünbaum Károly. — Egy főispán! helytartó h Jála. Bony­hádon a napokban halt el P e r c el Gyula kamarás, a Bach-korszakban Békésmegye főispáni helytartója. Az öreg ur 81 évet ólt s az egész Bach-regimét nálunk Bé­késben szolgálta. E rendszernek nagy hive volt s a német hivatali szellem eré lyes átvételével itt a hazafias közönség gel nem tudott kontaktusban működni Mikor aztán a rendszer megbukott, ő is elhagyta a közhivatalt s azóta gazdái kodott. Percei Dezső miniszter roko nát gyászolja. — Az orosházi takarékpénztár, a megye első intézete, mely huszonhat éves fej­lődése alatt bámulatos eredményt produ­kált — most tartotta évi közgyűlését. A közgyűlést László Elek igazgatósági el­nök vezette s D é g h y Gyula vezérigaz­gató előterjesztette az üzletév nevezete sebb adatait. A forgalom 672 381 frttal emelkedett, az összbetétek álladékaszin tén 427'832 frttal emelkedett. Emelkedett a jelzálog tárca s ma közel három mil­liót tüntet föl. A takarékpénztár az al föld minden megyéjében folyósított jel­zálog kölcsönöket, a nélkül, hogy saját tőkéinek mobilitása szenvedett volna, mert a magyar takarékpénztárak köz­ponti jelzálogbankjával áll viszonyban AZ üzletév tiszta nyeresége 47 832 frt 25 kr., ebből 22 000 frt osztalékra esik s igy minden részvényre 40 frt osztalék jut. A külön tartalékalapot 8000 frttal dotálták. A részvénytőke ma összesen 569 500 frt. Természetes,hogy aj»lentés minden adata érthető lelkesedéit keltett s az igazgató­ságnak köszönetet szivaztak. Végül meg­választották H a r s á n y i Sándort a fel­ügyelő bizottság elnökének s tagjainak Z i 1 a h y Lászlót ós K o h n Gyulát. — Életmentés lovagi harczczal. Nem utolsó dolog történt Csabán. Szabó Sándor gyulai illetőségű legény a 101-es gyalogezred egyik cselédi körökben nép­szerű daliája, a kit az ártézi kút körül csak a Laczika populáris nevével tisztel­nek meg. Szabó Sándor ebben a szürke böjtben egy görbe napot akarván eltöl­teni, elzálogosította a zsebóráját és az­tán cselekedett is egy olyan körbe na pot, hogy a mámora között azt határozta, hogy neki nem is érdemes ezzel a bajjal, küzdelemmel teli életben élni s revolvert vásárolván, a Manlicher szuronnyal szí­jastul felköröket irt a levegőbe s nóta szóval indult a másvilági ut felé, mely az Előviz-ceatorna mellett jVezet. A harmadik zsilipnél aztán hirtelen a csatornába vetette magát, de L u k u c z Mojsza, a ki tanúja volt a katona kísér leteinek, utánna ugrott s valahogy partra segítette. Hanem még az elázott ürgének, azaz Szabónak állott feljebb, vadul rik­kantott rá: — Hogy mert maga engem meg­menteni ? Aztán nagy verekedésbe kezdett s 8 visszásán forduló költői igazságszolgál­tatás szerint még a Lukucz Mojsza ka­pott sebeket. Végre is a rendőrség vette rövid gondjaiba s átadta a katonai őrjá ratnak. Szabó most az egyesben gub­baszkodik s gondol a „görbe napra" s az ártézi kút körül meg sajnálgatják a baka Laczikát . . . — Elnök választás. A gyomai ipartes­tület, mint onnan velünk tudatják, most vasárnap tartotta elnökválasztó közgyű­lését. N á d u d v a rdi Péter lemondásá­val Geschmey Mór választatott meg egyhangúlag ipartestületi elnökké. — Felolvasás. A szarvasi „Szabadelvű Polgári kör" gazdasági bizottságának egyik régebbi határozata értelmében jövő vasárnap márcz. 13-án délután a kör he­lyiségében felolvasás lesz. Felolvasók : Neumann Jenő főgym. tanár „A soci­alismusról" ós Bodnár József tanitó „Az elemi technikai nevelésről". — A szégyenérzet miatt gyilkos ! Meg ható eset szól arról, hogy a tiltott, a bű­nös szerelem mily áldozatot követel, mily bűnbe sodor. B a r to 1 á k Ilona, a ge­rendási Apponyi uradalom egyik kerté­szének 22 evez leánya szerelmi viszonyt folytatott, mely nem maradt minden követ­kezmény nélkül. A leánya eltudt tit­kolni szülei előtt azt, a mi oly sok köny­nyet okozott, majd az anyai érzés kö­zeledtével senkivel sem közölte állapo­tát s mikor gyermekének éltet adott, elég lelketlen volt minden emberi érzést meg­tagadva, azt megfojtani ós szüleinek ka marájába rejteni a gyermekhullát. A bűn, egyike a legocsmányabbnak, azonban nap­fényre került, a rendőrség már ki is hall­gatta a szívtelen némbert s átadta a bíró­ságnak, a hol súlyosan fognak ítélni fö­lötte, azért a gaztettért, a mely még az állatoknál sem fordul elő, mert még azok­nál is életével védi az anya ivadékát, nem hogy maga irtsa ki. — A szeghalmi templom-pince. Nincs benne egy szemernyi komolyság sem, a mit egy pihent elme a Sárréten kitalált. Szól ez arról, hogy a szeghalmi socialis­ták a róm. kath. templom pincéjébe zárják el a nadrágos embereket s ott éheztetós­sel fogják a socialista tanokra megtaní­tani őket. Csak mint kuriozumot említjük meg ezt, melyről a Sárréten is mosolyogva beszélnek. Itt közöljük, hogy Pogány Jánost a szeghalmi socialista lázítót az ügyészség kíbocsájtotta A szeghalmi hívek nagyobb küldöttjébe akart rá várni a vasútnál ; de Pogány nem jött. Mert előbb néhány látogatást tesz a vidéken. Munkásaink pedig szorgalmiran váltják az igazolványokat, most már az orosházi járásban is tömegesebben s a 20 000 pél dányban való első készlet fogytán van. — Értekezlet. A szarvasi tanitó-egye sülét jövő vasárnap márcz. 13-án d. u. 4 órakor a róm. kath leány iskolában tartja rendes értekezletét. Előadók Blon der Salamon, Brusznyiczky Pál, Molnár János ós Szabó József. Az egyesület e tanévben mógegyszer tart értekezletet májusban. Ugy értesülünk, hogy ez utolsó értekezlet napjáa majálist is rendez az egyesület. — A gyomai műkedvelők jótékony­czólu műkedvelői előadásra készülnek a népkertben felállítandó nyáripavillon épí­tési költségeire s e czélból a „Korona" szálló termében szombaton márczius hó 12-én Liliomfit, Szigligeti e régi jó víg­játékát adják elő. Az előadást Urmónyínó Czakó Júlia rendezi. Személyzet: ^irüfi 1 színészek Kálmán Gyula özellemn,) Gonczy Lajos Camilla, nevelőnő Ürményiné, Cz. J. Mariska, árva, növeltje Máday Gizella Szilvái,professzor Pap János Svarcz, pesti fogadói Barabás Liviusz Adolf fia Pap Endre Kányái, telegdi vendéglős ... Schwarzenbergl. Erzsike, leánya... * Beczkoyné urnő Gyuri, pinczér Beczkoy Miklós Szomszédasszony Diószegi Mariska Juliska, szolgáló Holler Berta Vendeg Hajdú János A darabot megelőzi : „Néhány férfi" nó gyeskar, ezt előadják : Beczkoy Miklós, Bodor Ernő, Ríthy Ferencz, Stattkievics Adolf, Kálmán Gyula és Gönczy Lajos urak. Záradékul pedig magyar népdalo kat zenekisérlet mellett hegedűn előad­ják : Gönczy Kajos ós Bodor Ernő. Elő­adás után táncz. — Esküdt választás. Szarvason le mondás folytán megürült községi esküdt állás választás utján mult vasárnap lett betöltve. Megválasztatott S o n k o 1 vi Pá', a szarvasi „Gazdák ós iparosok" szövetkezetének vezérigazgatója. — Férj és feleség halála. Csabán nagy részvétet keltett egy család tragédiája. Ugyanis évek óta boldog családi házas­ságot éltek Keller András és neje. Hogy mennyire szerették egymást, azt meghatóan tanúsította a halaluk is, mert alig terítették ki a férjét, felesége is másnap reggel kiszenvedett. Közös sír­ban temették el őket, hadd álmodják meg életük boldogságát, hadd várják együtt a feltámadást, a miben bízó hit­tel meghaltak. Temetésükön nagy rész­vét nyilatkozott meg. hiszen oly ritka az, hogy a hitvesi hűség még az ásón és kapán is tul terjedve, halált hozzon a bánat, mikor annak hűlt ki a szive, a kit szeretett. — Elgázolás. Matusiklstváa>zarvasi szabó iparost a gyomai vásáron egy meg bokrosodott fogat lábáról leütötte, keresz tülgázolt rajta s két fogát kiütve s több súlyos sebet ejtett rajta. Az elgázolás, illetve a lovak megbokrosodása gondat lanságnak a következménye. — Balesetek. Szerencsétlenüljárt Márta János mezőberényi illetőségű vésztői la­kos. Szecskavágással volt elfoglalva ós a gép-etetésnél vigyázatlansága folytán jobb keze-feje s alkarja a gép kései közé került, mely keze fejőt, alkarját annyira összeroncsolta, hogy a megyei közkór­házban, hová gyógykezelés czóljából be­szállittatott, jobb alsó karját amputálni kellett. — Ugyanide hozták be a mult héten Baji Gábor dobozi lakost, kit fa­vágás közben ért a baleset. Komája, ki segítségére volt a dobozi erdőn a fair­tásban, véletlenül balkeze fejét hasította teljesen ketté a fa helyett. A sérült kezét sikerült megtartani, s ma már mindakót beteg a gyógyulás utján van. — Szoczialistafalragas?. Egyik szarvasi lapban olvassuk a következőket: Közön­ség tudtára I czimü, Beregszászi Lajos mezőtúri lakoB által aláirt, s nagyon is szoczialis izü és hatgu falragaszok voltak ma egyhete a piacztér házain kiragasztva. E falragaszokon a „mezőtúri mezei mun­kások megállapodása az aratási ós csép­lési szerződések megkötésére nézve" 11 pontban van összefoglalva, e pontok kö­zül 10 tisztán csak az aratás cs^plósi szerződéseknek mily hányad melletti meg­köttetósót tartalmazza. A 11 pont szóról szóra igy hangzik : „Kukoriczát kapálni C3ak feléből, de robót nélkül, de a gazda a feles részét köteles hazaszallitani, har­mados kapálást nem ösmerünk" —• Sok olvasója akadt e falragaszoknak, s a munkás nép között egész délután — vagy tán még most is — óléak vita tárgyát képezte a fentebb említett „tudtul adás". — Az 1896. évi országos kiállítás területén volt összes zongora alig képezte negyedrészét azon készletnek, mint a melyet a Keresztély Sándor mintazongoratelepe Budapesten, Váczi körút 21-ik sz. (az Iparudvarban) tár elénk. Mi­nekután itt a saját gyártmányok a leghirnevesebb zongorákkal, mint: Ibach Ehrbar, Paine stb hasonlíthatók össze, nagyon természetes, hogy azokról helyesebb képeket szerezhetünk magunk­nak, mint az említett kiállítás területén, a hol a külföldi gyártmányok nem voltak képvisellve; miért is a Budapestre rándulok figyelmét külö­nösen felhívjuk országunk ezen első gyári tele­pére. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Az indulatos ember. —'A gyulai tárgyalókir. törvényszékterméből. — Kovalcsik István b.-csabai napszá­mos a mult évben többed magával ara­tási munkát vállalt a Wenckheim grófok csorvási uradalmában. Mint legügyeseb­bet, társai őt hizták meg a szerződési feltételek megállapításával s annak meg­kötésével. Kovalcsik ennek eleget is tett. Mikor a munka megkezdődött, meg­választották csoport gazdának s tisztéhez tartozott minden egyes munkás kon ven­czióját az uradalomtól átvenni ós azt szót osztani. Eljárása a legnagyobb megelégedést keltette egész a legutolsó részlet szétosz­tásáig. Ekkor Koválcsik ugy okoskodott: eleget fáradt társai érdekében, tehát meg­érdemel tőlük némi kis jutalmat. U»y egyezett meg aztán velők, hogy buzarószletüket nála hagyják s e helyett megelégesznek egy szakajtó tiszta liszttel. Egyik munkás: Harsányi Sándor azonban nem voltjelen az egyezség alkal­mával s igy ő társai megállapodásáról mit sem tudott. Mikor a munkát befejezték, mind­nyájan haza mentek Csabára. Harsányi többször megfordult Kovalcsiknál s kö­velte tőle a buza részét, mit azonban ez vonakodott neki kiadni. Ezért Harsányi megharagudott, bement Kovalcsik kam­rájába, ott felkapott egy zsák árpát, s vállára emelve, elvitte. Kovalcsikot nagyon meglepte Har­sányi erélyes eljárása s miután nem akart hatalmaskodni, felszaladt a város­házára tanácsot kérni. Itt azt az útba­igazítást kapta: — Menjen a bírósághoz, ott majd tesznek a bajáról. Nem volt ugyan megelégedve a ta­nácscsal, hanem azért türtőztette magát. Szerencsétlenségére visszamenet összeta­lálkozott az utczán Harsányival, ki a tőle elvitt árpát ekkor már egy kis tar­gonczán tolta maga előtt. Kovalcsik na­gyon felháborodott, indulatosan rászólt Harsányira : — Hozd vissza azt az árpát. Ez azonban rá se hederített. Erre Kovalcsik felfordította a targonczát s a zsák a földre esett. Haragtól reszkető orrczimpákkal állott szembe egymással a két ember s csakhamar tettlegességre került köztük a dolog. Kovalcsik torkon ragadta ellenfelét, derekasan megtépázta, majd a földhöz vágta és később egy kővel ugy fejbe ütötte, hogy abból a vér azonnal kibugy­gyant. Harsányi már éppen tápászkodni kezdett, mikor Kovalcsik a targonczát a földről felkapta s azzal búcsúképpen jól hátba teremtette. Szegény ember 17 napig nyomta az ágyat, mig ismét talpra álhatott. A vég­tárgyaláson megpróbálta ugyan magát Kovalcsik megtegetni, azonban védeke­zése nem sokat használt. Balogh Samu tanácselnök kimondotta rá a törvényszék szentencziáját, hogy az általa elkövetett súlyos testisértós vétsége miatt 14 napi fogházra ós 5 frt pénzbüntetésre lett el­ítélve. A zsarolás vétsége alól fazonban felmentették, mert nem lett beigazolva, hogy Harsányit lelövéssel ós meggyil­kolással fenyegette volna, ha az árpát vissza nem viszi. H rstellt! Kovács József, orosházi mezőőr nyu­godt lélekkel hallgatott a felügyelete alá adott határrész egyik dűlő utján, mikor véletlenül összetalálkozott Szakáll András orosházi lakossal.

Next

/
Thumbnails
Contents