Békésmegyei közlöny, 1898 (25. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1898-03-06 / 19. szám

maradvárny összegéből javasolta a vármegye az útépítés költségeit egyszer s mindenkorra fedezni.; A Csabán felállítani szándékolt 6 osztályú állami elemi iskola felállítását kimondó képviselő testületi határozatot a vármegye jóváhagyta, a végleges s a vallás és közoktatásügyi minister végleges jóváhagyásának kinyerése végett kiadta a községnek. A dobozi körgát építési költségeihez a vármegye egyszersmindenkorra 10,000 frttal járul hozzá. C s o r v á s község kérelme, hogy a csorvási indóházi kőut meghosszabbíttassák, miután a kiépítés iránt az általános útépítési programmban történt intézkedés, ezúttal határozat hozatalt nem prokonált. A tótkomlósi ós csorvási községi orvosok javadalma ós látogatási dijjai a község által megállápitott összeg ben hagyattak jóvá, a tótkomlósi községi rendőrök fizetésének felemelése szintén elfogadtatott. Jóváhagyattak Gyulavárosnak, Szí lágyi András ós nejével kötött adásvételi szerződése. Orosháza, Tótkomlós községek adásvételi ügyei. A szarvasi ismétlő iskolai tanyai tanítók tiszteletdíjának 50 frtról 75 frtra leendő felemeléséhez a vármegye hozzájárult. Nem teljesiti a vármegye Békés községnek kórelmét, hogy a békési megye bizottsági tagok száma az ujabb népszámlálási adatoknak megfelelően szaporittassók, miután a belügyi kormány ez irányban más törvényhatóságok által megkisérlett felterjesztésekre a bizottsági tagok szaporításának kérdését minden egyes alkalommal elvetette, azt adva okul, hogy ezen kérdés a közigazgatás általá nos reformálásával lóvén szoros összefüggésben, annak rendezése a törvényhozás által fog majd egyidejűleg megoldatni. Jóváhagyásával látta el a törvényhatóság Békés, Vésztő, Gyulavári, Mező Berény,Körös-Tarcsa, Szeghalom, Gyoma és Bánfáivá községek adásvétel tárgyá ban kelt határozatait. A személyi ügyeknél Hajnal Béla tb. szolgabírónak helyetesitése idejére 100 frt jutalom dij szavaztatott meg, özv Praznovszky Ferencznó, a szarvasi járás elhunyt szolgabirája özvegyének temetési járulók czimén 3 havi fizetést utal ki, Szilágyi László, központi járási Írnokot 30 frt segélyben részesiti s végül a központi hivatal szolgák 25—25 frt drágasági pótlékot kaptak. L ö w y Miksa szabad-szent-tornyai gyámpénztári adós ügyében a vármegyei árvaszék által elfogadott szerződóst a törvényhatóság megerősítette. Az egyes községek közköltség elő irányzata s gyámpónztári számadásai ap róbb észrevételekkel elfogadtattak. A póttárgysorozatból megemlitendők a vármegye alispánjának előterjesztése a gyulai s orosházi vámos utakon sze dendő vámdijtételek további 8 évre leendő meghosszabbítása iráat azzal a módosítással, hogy a vámdijtételeket a határoA osztály-sorsjegyek minden húzásakor — külön egyeség szerint—akondo rosi Jelzálogbank által ezt táviratoztatja magának: — Szerencséjéhez gratulálunk 1 Nyereményét szolid felszámítás mellet folyósítjuk . . . Barátom persze a távirat vételekor nincs tisztában, hogy annak tartalma valódi-e vagy apokrif? Mire ezzel tisztába jön, már szerencsésen el is bliccelte a nagy örömmel járó guta simítást. Az idegedzós e módjával már annyira ment, hogy a Kondorosról érkező sürgönyöket rendszerint — fel sem bontja 1 Ugyanezen barátom állítása szerint Fortuna a könnyű, — a guta pedig in kább a nehéz vérű férfiakhoz vonzódik. A szeszélyes istenasszony után bo londuló férfiú vóralkatát ehhez képest oly módon asszimilálja, hogy még a spriccert is Hunyadi, r— Rákóczy — és Petőfiről nevezett ásványvizekkel issza. Nyaka e kúra alatt persze szépen megnyúlt, ádámcsutkája meg vetekedik egy szépen megtermett dobozi vereshagymával. Ilyen nyakat a guta kétségkívül messzire elkerül ; de hogy egy szép aszszony mi vonzót találhat rajta — igazán nem értem. Polgártárs I Önnek Fortuna és a guta Ízlését illetőleg közvetlenebb tapasztalatai lehetnek, mint e téren még kezdő barátomnak. A lutrizó emberisógnak tenne Ön kedves szolgálatot, ha memoirejait közre bocsájtani szíveskednék. Ha tán erre Polgártársnak kedve és ideje nem volna, — erre vonatkozó anyag szives átengedése után, a kertmegi Ínségesek javára, készséggel sajtó ala rendezné azokat, önnek bámulója Két—ess. zatba szószerinti kitétellel bevétettek, elfogadtatott. Előterjesztést tett továbbá a vár megye alispánja a várm. árvaszék részére 2 Írógép beszerzésére, a beszerzés iránt tett alispáni intézkedést a törvényhatóság jóváhagyta. Gyula városa azzal a kéremével, ho*y a vármegye által elrendelt csatornázási munkálatokat az általános kövezési munkálatok befejezéséig a város elhalasztotta, a törvényhatóság azzal az indokolással, hogy a csatornázás épen az utczák kö vezóseker vihető keresztül a leggczéiszerübben s legkevesebb költséggel, elutasította. Szeghalom község képviselő testüle tének a községi vendéglő építésére vonatkozó határozatától a jóváhagyást megtagadja a törvényhatóság, mivel a m. kir. államépitószeti hivatal a bemutatott terveket, a költség előirányzatot nem találta a község anyagi viszonyaihoz^mérten elfogadhatónak. Kiadatott az ügy ujabb határozat hozatal végeit a községnek. Végül Szók ács István megyebi zottsági tag, II a v i á r Lajos kir. főmérnök felszólalásai után, valamint a vérmegye alispánjának felvilágosítása alapján gróf Wenckheim Ferencz és társai által a csorvási birtokukon létesíteni szándékolt mezei vasúthoz a törvényhatósági úttest egyrészének átengedésére vonatkozólag a törvényhatóság akként határozott, hogy az úttest átengedéséhez elvben hozzájárul, azonban a feltételeket s a később megejtendő közig bejárás során felmerülő kérdéseket annak idején még tárgyalás alá veszi. Ezzel az első rendes tavaszi közgyűlés még az első nap délelőttjén vég't ért. Másnap délelőtt törtónt az előző napi közgyűlési határozatok hitelesítése ós ezzel, harcsak valami rendkívüli körülmény nem fogja kívánni, a legközelebbi, májusi közgyűlésig a vármegye bizottsága nyugodtan folytathatja rendes minden napi teendőit. Megtagadott istenitisztelet. — jVíárczius 15-ére. — Csabán a márcziusi népszabadság ünnepe alkalmából a hitfelekezet templomaiban hálaadó istenitiszteletekkel ki vánta a rendezőség az ünnep magasztosságát emelni. Ennek minden hitfelekezet szíves készséggel engedett, nem ugy Szeberónyi Z>. L íjos ág. ev. lelkész, aki ez évben igazgató lelkész ós kit e szerint mint amúgy is soros lel készt, megilletett az elhatározás joga. Szeberónyi levélben közölte, hogy a rendezőség felkéresének eleget nem t e h e t s kifejti, hogy márezius 15-ike nem lóvén egyházi vonatkozású nap, nemzeti ünnepek megünneplései pedig nem lehetvén az sgyházak feladatai, annak ellent mond. Miután azonban az egyház a koronás királyért, az országért ós a harezban elesettekért ugy is imád kőzik, meghívja márezius 15-én, mint másnap is megtartatni szokott rendes (tegyük hozzá : tótnyelvü) istenitiszteletekreg mindazokat, kik lelki szükséget éreznek Istenhez fordulni. A bizottság körében nagy megütközést keltett ez a levél, mert dissonans hangot találnak az ünnepben s tekintettel ép a csabai egyháznak Kossuth, Széchenyi, millenniumi ünnepeire, az írásbeli választ'nem találhatja egyébnek, mint egyszerű kibúvásnak A nagytiszteletü urak rendkívül érzékenyek arra, hogy hazafiságukat kétségbe ne vonjuk ; de ha igy ellentétbe kerülnek a hazafias közvéleménnyel, akkor ne csodálkozzanak, ha érzelmeiket gáncs éri s a városban — pedig egész komoly férfiak — a legnagyobb felháborodással nyilatkoznak ezen eljáráon. A rendezőség kereste a módokat, hogy az egyház vezetőségét legalább arra birja, hogy egy rövid magyar imát mondjanak a hazáért; de épp azt a választ nyertük, a mit tavaly a millennium ünnepén a csabai gör. keleti lelkész ré szóről is fölhangzott és a miről akkor a legnagyobb felháborodással beszéltünk, hogy egyházi felsőbbségeiktől nem kaptak erre rendelkezést se nélkül nem tehetnek mit sem. Ugyan ? rendelkezés kell nekik, midőn arról van szó, hogy Isten templomát megnyissák azoknak, a kik hálaimát akarnak az úrhoz rebegni"? Persze, a mikor ilyen választ kapunk, ők azt kivánn ák, ho^y térjünk olyan csűrés-csavarás fölött napirendre, mely utal Ugyan arra, hogy e napon is lesz rendes istenitisztelet hanem, — tótul. A rendelkezés igen kedves. De ki fogadna el ilyen conczessiót? . . . Ám jó ! Hát nem lesz az evang. egyházban isteni tisztelet. De hazafias ünnepünknek félszázados fordulója most már kétszeresen kell, hogy tanúsítsa, miként a népszabadság ünnepe egy hazafias város közönségét találta Csabán s az egyházi sánezok mögé elbújni lehet, de az ünnepély fényét elrontani nem ! A Kreuehelügy, Nagy Károly, nyugalmazott árvaszéki elnök az alábbi sorok közlésére kért föl. Az esetleges félreértések kikerülése végett megjegyezzük, hogy Nagy Károly, ny. elnök sorai tulajdonképpen a törvényszéki végzéssel és illetőleg az ügyészi indítvánnyal polemizálnak, mert mi egy jottát sem tettünk azokhoz, a mik a jelzett írásokban voltak, ellenkezőleg — e 1r e 11 ü n k belőlök. vasirn ipi sziiniólet, regény Becses lapja mult ban „• 1 h i b a z o 11 bü nügyi aktából" czim alatt köz lött czikksorozat. a tényállással ellenkező s csak az olvasóközönséget az árvaszék irányába sértőleg félrevezető valótlan állításokat tartalmazván, én, mint az ár vaszéknek e czikk sorozatban megneve zett akkori elnöke, kötelességemnek tartom a gyanúsításokkal vádolt árvaszéket igazolni; ezért tisztelettel kérem, hogy felvilágosító soraimat lapjába felvenni szíveskedjék. Ezen egész czikksorozat vádaskodá sának alapja két pontba sorozható. Az első igy szól: „Kreuehel Gyula elmájé nek fokozottabb eltompultsága arra bírták Bakacs magángyámot, hogy a köz gyámmal együttesen előterjesztéssel ól jen Kreuehel kiskorúságának meghosszabbítása iránt: az árvaszék ezt el is rendelte." Előre bocsátásával annak, hogy az 1877. XX t. cz. 9 dik §-a szerint a kiskorúság meghosszabbítását a bíróság rendeli el, az árvaszék csak a bírósághoz tehet e véget előterjesztést, a hozzá ez erdembe beadott kérelem áttételével, ezért is ezen regéjót Veress feladó irnok ur a vizsgálat során nem tudta igazolni, sem végzéssel, sem a Bakacs abbeli jelentésével, ezenfelül a vizsgálati iratok igazolják az ellenkezőt, jelesen azt, hogy az árvaszék 3640/889. számú végzésével utasította a köz- és magángyámot, hogy a jelentéseik szerint rószagségbe merült kiskorú ellen az 1877. XX. t. cz. 4 és 9 §-ai alapján, mint jogosultak kérjék a kiskorúság meghosszabbítását. Továbbá igazoltatott, hogy midőn az árvaszék ezen végzésére a gyá mok együttesen beadott jelentősökbe nem ezt, de Kreuchelnek a katonaság aluli felmentését kérték eszközölni, az árvaszók ezt azonnal felterjesztette a nagyváradi katonai parancsnoksághoz s midőn onnan azon katona orvosi jelentés érkezett az árvaszókhez, hogy Kreuehel több izben tett orvosi megfigyelés sze rint elmegyengesógben nem szenved, csak iszákosság ós feslett élete miatt eler kölcstelenedett ifjú, az árvaszék ezen 2570/890. iktató számú orvosi látleletet ismét Nagy Károly elnöklete alatt hozott általa aláirt ezen végzéssel közlött a köz es magángyámokkai, hogy ennek alapján is a kiskorúság meghosszabbi tását most már kérelmezzék, erre azonban Bakacs gyám 3198/90 szám alatt iktatott jelentésében azt válaszolta, hogy Kreuehel, miót» hazajött a katonaságtól, jobban viselkedik, gondja van reá s hogy ha ismét iszákossagba keverednék, azonnal fogja kérelmezni a kiskorúság meghosszabbítását. E jelentés után többé semmiféle jelentós nem jött az arvaszékhez Kreuehel rosz vagy jó viselkedése iránt az 1892 dik évi február 2 ig, a mikor Kreuehel élete 24 dik óvót betöltve, teljes korúvá lett. Ezek szerint igazoltam : 1. hogy az árvaszék nem háíralta, ellenkezőleg sürgette az elnökkel együtt a Kreuehel kis koruságának meghoszszabbitása iránti jelentést, 2. hogy azt Bakacs nem kérte, ellenkezőleg azt jelentette, hogy jobban viselkedik, majd kéri, ha annak szükségét látja, 3. hogy az árvaszók a kiskorúság meghosszabbítását a törvény világos rendelete szerint nem is tehette; a bírósághoz pedig feljelentés hiányába e vé- este. gett előterjesztést nem tehetett; de ennek hiányában a 9-ik §. végpontjára támaszkodva, Kreuehel teljeskoruvá váltának kimondását se függeszthette fel. Második vádalapja az, hogy az árvaszók Kreuchelt (Nagy Károly elnök regeszerüleg elmesélt, de egy végzéssel vagy ténnyel sem igazolt furfangos eljárásával Bakacs és Pákozdi gyámokat is megnyerve s az előadót is kicserélve, hogy 3000 forint potomáron a gyulai 10 hold földet megvehesse) nagykorúsította. Ezt se tudta Veres az iratok szerint igazolni; mert arra nézve, hogy valaki nagykorusittassék, szükséges kérelmet beadni, mit sem talált, mint nem találta meg a vád alapjául vett nagykorúsító végzést se/] Ellenkezőleg igazolva van a vizsgálati iratokból, hogy Bakacsnak fent jelzett 3198/890. sz. jelentése után Kreuehel ügyébe semmi végzés nem hozatott 1892. február 2-án betöltött 24 éves koráig ; a mikor a törvény 286. sz. rendelete szerint február 6-án meghozta a gyámhatóság alul lett felszabadulását tar talmazó végzését; de ugyanezen végzésbe nem utalványozta ki a gyá ni pénztárba kezelt mintegy 23 ezer frtját, hanem a gyámpénztárnoknak már előzőleg beadott kérelméhez képest utasította az elöljáróságot, hogv a már nagykorú ságot ért Kreuehel Gyula ós megnevezendő bizalmi emberti, a magángyám és a Vésztőn lakó rokonok közbejöttével vegyék számszerűleg öszsze Kreuehel pénzmennyiségét és p^nzértókü illetőségeit, s az erről felvett könyvet aláir.isokbal ellátva, terjesszék az árvaszékhe?; s csak miu án ez beérkezett, a biró aláirá .-ávai is eilatva, melybe Kreuehel saját kezéhez kérte pénze kiutalás its az ellen a jegyzőkönyv aláírói semmi kifogást nem tettek, utalta ki az árvaszék Kreuehel kezéhez illető pénzét s pénzértékét 1892. év márezius havába 894/92. számú végzésével ; igy ismét egy egész hónapjuk volt az illető jogosultaknak, köztük Veres vádlómnak is a kiskorúság meghosszabbítását vagy a gondnokság alá helyezést kérni az 1847. XX. 9. § szerint, ha Kreuchelt oly félkegyelmünek ösmertek, mint e cikkben állítják, mely esetben az árvaszék bizonyos, hogy felfüggesztette volna a pénz kiutalását az 1877. XX. 9. §. rendelete szerint. Ezekkel igazolván, hogy az árvaszék Nagy Károly elnökkel sem a kiskorúság meghosszabbítását, sem az elnökileg Bakacs ós Pakozdi bevonásával e színezett nagykorusitást .nem rendelte el, sőt hogy ezek nem is lettek senki által kérelmezve, csak azt tmlitem meg, hogy az ón kigúnyolt jóhiszemű 1000 frtos ajánlatom a gondnok ur által el nem fogadtatván, mert szerintük a kis 10 hold föld 6 -7000 frtot is megér e czikk szerint is, ne .j kértem Janc ovics urnák az iratok közt levő bizonyítványa szerint a földet gondnok urnák a vételi 3000 frtot visszakínálni, hogy a kip.'.sság vádja ne érjen, de ő ezt is vissza utasította, mi azt igazolja, hogy nem tartotta nyereségesnek az ón ajánlatomat. Befejezésül szabad legyen a ciikkiró ellenébe nyilvánítanom, hogy az itt igazoltak szerint a t. kir. törvényszék mint fenyítő bíróság, valamint ezt előzőleg a mult évben a nagyméltóságú minisztérium, mint legfőbb fegyelmi ható ság, hová Veres ur előzői sg e rege szerű fsljelentásét tette, nem azért utasították el panaszát s ő nem azért nem ludta vádját igazolni, mert ez ügyben szereplő egyének érdekegysége időközben sok nyomot elsöpört, melyek a valóság megismerésére vezethettek volna, mert az ily törvényszerű eljárás nyomai a kiselejtezésig el nem törülhetők, mint azt igazolják az általam egyenkint csatolt végzések ós intézkedések, hanem azért bukott el, mert vádjait igazolni nem volt képes ós igy azok c^ak bünügyi regényeknek találtattak. Ecek szerint az árvaszók ós illetve elleuem, mint akkori elnök ellen a Bakacs ós Pákozdi bevonásával a Glück major potom ároni megvétele végett rám fogott nagykorusitási vádnak válótlanságát is igazolván: a többi e czikk soro zatban Kreuehel gyermekkoréró

1, házassági tervei, második eljegyzéséről ós a többi Írottakra nézve, mint az árvaszék hatáskörén kivül eső cselekményeket tartalmaznak, csak azt mondhatom, mit a czikkiró maga beösmer a „vádak nem bizonyíthatók" fejezetbeu, hogy gyanúsító fantáziákul egy rosszakarat felvehető, be nem bizonyítható, nagy részben valótlan mesubeazédeket, a törvényszék azonban, mely nem a gyanuokok halmazából, de a bizon^ itott tóayekből itól, azokat figyelembe nem vehette. Nagy Károly. Gyilkossági kísérlet. — Saját tudósítónktól. — Gyulán véres eset törtónt csütörtökön G y o v a i János gyulai mükertósz az utóbbi időkben nagyon eladósodott, sűrűn megfordult nála a bír. végrehajtó. Neh )z anyagi helyzetében nem tudott más menekvést, mint különbőző pénzintézetek-