Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-08-29 / 69. szám

XXIV. évfolyam. 8,-Csaba, 1 897. Vasárnap, augusztus hó 29-én. 69. szám BÉEÉSHE&TEI KÖZLÖNY POLITIKAI es VBGYESTARTALMU LAP. Megjelenik lietenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI Dl J: Egész évre 6 forint. — Fél évre 3 forint. — Negyed évre 1 frt 50 kr. tgyes sz«m ara 8 ut. Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jónevfi fővárosi és külfföldi hirdetési iroda. Ez a íranczia szeretetreméltóság megy a nyers erő' klasszikus földére, Oroszországba, hogy szövetséget sze rezzen, melylyel aztán a revanchet megoldani véli. A franczia elpuhultság vitézi tüzének szerfölött kedvezne az a tudat, hogy a szent-birodalom vitéz kozákjai együtt bajvivuak vele és a minden oroszok cárja liaviil a porosz hadidicsőség pozdorjává aprításáért. Csakhogy — orrod tőle foghagy­más. Nem olyan ma a diplomácia, miut volt Katalin alftt, mikor egy fehér csipkekendőért és neli'iny kiontott asszonyi könnycseppért hadirendbe álljanak a nemzetek ármádiái és akár egy negyedórácskára háború legyen belőle. Szigorú számadatok mozgósít­ják ma a hadtesteket; a legszigorúbb üzleti számitások szerint. Mit lehet nyerni, avagy veszteni ? S nem kell hozzá valami nagy külpolitikai tudo­mány, hogy belássuk, miként Orosz­ország keleti politikája miatt egyéb szövetséget Franciaországgal nem köt­het, mint a mit IL Miklós cár a Po­thuua födélzetén ki is fejezett: „a világbéke fenntartása, a jog és méltá­nyosság szellemében." S akárhogy ujong a franczia sajtó, a diadal voltaképpen hosszji orr, a melylyel Faure távozik a barátságos muszkáktól. Gondoljunk csak arra, hogy a franciák milyen tüntető lár­mával készítették ezt a diplomáciai utat, mint a jól scenirozott drámában zengte kórusban a francia sajtó : „ez az ut a revauche eszméjét szolgálja. Minden elő vau készítve. Reszkess porosz !" És az eredmény az, hogy közös megegyezéssel Faure urnák, valamint a czárnak szolid nyilatkozatokat kell tenni a világbéke föutarsásáért. A fran­czia „Radical" újság találja el a dol­got, midőn igy ir : „Nem minden czélzatosság nélkül proklamálták teguap először a szövet­séget ; csakhogy a szövetség nagyon tartozkodó és minden illúziónkat szét­oszlatja. Mia revauche szövet­ségről álmodtuukés abéke szövetséget kaptuk meg." Csakugyan azt kapták : egy ide­ális szövetséget, mely nekik semmi, mert ezt minden orosz barátkozás nél­kül a német, osztrák magyar és olasz szövetség, a mi nekik fájdalmas, biz­tosította eleddig is. Hiszen ha a fran­czia békét akarna, arra velünk is szö­vetkezhetnék. De mit várhat a Fran cziaország a békétől ? Elzászt soha ! Pedig neki ez kell. Vau a pohárköszöntőnek egy ag­gályt keltő diplomacziai vonatkozása ; ugy a czár, miut az eluök egyetértő­leg hangsúlyozzák a béke szándékait a jog, a méltányosság szellemében. Vagyis: míg ezek megengedik. És itt a a képzelgő fraucziák fölvetik : De nem esik-e Francziaország és hatalmas szövetsége szempontjából a jog és méltányosság tekintetén kivül Elzász- Lotariugiának német birtoklása ? S nem követeli e — Faure szavai sze­rint — a czivilizáczió, jog és igaz­ság, hogy e két tartomány Franczia­országnak visszaadassék ? Csupán az orosznak keleti politi­kája miatt kelletett a hármas szövet­séget a jog és méltányosságra való Szerkesztőség : Apponyi-utcza 891/ 4 sz. (Zzsilinszky-féle ház) hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. A franczia-orosz barátság. Faure Félix, Francziaoiszág köz­társasági elnöke oroszországi útjával nagy diadalt aratott; egész Páris ugy nyilatkozik, hogy az ő diadala kapcso­latos a tizenkilencedik század legna­gyobb diplomáciái alkotásával. Hogy miben áll ez a diplomáciai alkotás, — elmondjuk. Mióta Francziaország Elzász-Lo­tharingiát elvesztette és olyan szörnyű hadisarcot fizetett a győztes poroszok­nak, állandó bosszuvágygyal vau el­telve és a visszatorlás eszméje állandó lázban tartja őket. Meg is lett volna a revanche régen, ha a francziáknak kezdeményezési bátorságuk lenne, de e nemzetnek dicsősége, életereje foly­tonosan sülyed. Nekünk, a kik szer­telenül utánozzuk a franciát, viseletet, Ízlést, irodalmi irányokat és erkölcs­telenséget, a gloár-nemzet törpe utó­daitól : nekünk talán nem is szabadna elismerni a franczia életerő kimerülé­sét ? Pedig nincs különben ! A statisz­tika kérlelhetlen és elpalástolhatatlan adatai szerint a francziák folytonosan kevesbeduek ; a uépmozgalom vissza eső, a fajerőt állami prémiumok védik ; a léhaság és erkölcstelenségnek a köz­társaság nem tud sorompókat állítani. A franczia extravagaus s hirtelen vál­tozó hangulatai az öntudatos nemzeti nagygyátétel, de még a következetesen érzett bosszúvágy politikáját sem tud­ják táplálni. Egyedül szeretetreméltó­sága a régi és ezen tulajdouságával tudták a Bourbonok hazánkat is be­csapni; tudjuk, hogy Rákóczytis hogy vezették az orránál fogva: ígértek aranyhegyet és adtak fügét. „ Békésmegyei Kőzlöny^tárcája. A Röngten X sugarai. — A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárczája. — A Trencsénben éppen mo't lefolyt orvosok és természettudósok XXIX. ván­dorgyűlésén kétség kivül a legérdekesebb volt, a demonstrálással jóformán szenzá czióssá tett népszerű előadás a Röngten­Lénárd X. sugarainak mai állásáról. A felolvasástmagaa Röngten-sugarak hazai speczialistája, Kiss Károly dr. laborato­riumigazgató tartotta, kinek a tudomány az átlátszó, Röngten lampával kombinált bonezoló asztalt fogja legközelebb kö­szöni. A tisztelt vándor Mukányik, akik között feles számmal helyet foglaltak az ország orvosi karának legrosszabb viccelői (Bárdos Arthur dr. eiffeli magaslattal emelkedett ki ólez ós jókedv dolgában közülök), mondották is egymás közt: — Elviszem az összes pénzemet, ne hogy az orvos a zsebeim tartalmát le fényképezvén, megrontsa a hitelemet. Hanem aztán az ő vicces ajakára is a fagyos nyugalom vonult, mikor a kicsi Kiss Károly beszédes ajka meg szólalt, aki paradoxon nélkül szólván, nagygyá lesz az előadás alatt. Szabato­san kezeli a tárgyát, nem is képzelnők, mily természetes eszközökkel éri el a figyelem, érdeklődés legnagyobb fokát. A hallgató arcza lázas lesz ; én a misz tikus előadás alatt ugy éreztem maga mat, mintha meg lennék hipnotizálva. Pardon ! Nem is az előadás misztikus, a mely szabatos, mint maga az archimedesi tantótel, hanem a tárgy : az emberi csont­vázról folyó és demonstrácziókkal érde­ket keltő előadás. Az ember Tuszkainak érezte magát, ki ott tapogat az antropo logiai vicsori koponyák között és az a koponya történetesen az — övé. Szédü letes tudomány, a mely megmutatta ne­kem, milyen lesz becses agy velőm burka, ha majd a férgek félszázados munkája nem hagyott egyebet, mint a csontokat. Megkísértem az érdekes előadás ki­vonatosan ismertetni: Kiss Károly azon kezdte, hogy a találmány magyar földben fogamzott. Az első felfedező Lénárd volt, a ki külföl dön jutott kísérletezési alkalomhoz, mert fajdalom, nálunk a kísérletezés alkalma­tossága fölöttébb gyórecske még Miért nevezzük mégis Röngten su garaknak ? Megfejtés : mert Lénárd ma gyar volt, Röngten német ós ügyes. Mirt nevezzük X sugárnak ? — ami általánosabb elnevezés. Mert voltaképpen az a titok, hogy miképpen lehet három ujjnyi deszkakon át egyes tárgyakat lefényképezni, a tu dománynak ma is titka még. A tudósok X-nek nevezték e sugárt, mint ismeretlen, három hipothozis magyarázza lényegét, de miután nem arogálom, hogy szak­czikket irok, de hipotézisek leírása sen kit tudóssá nem tesz és senkit föl nem világosit, mellőzöm. Maga a titokzatos Röngten-sugár már csak azért is titok zatos, mert még a tudósok sem tudják, hogy voltaképen mi az ? Az bizonyos, hogy az villanyos tulaj­donságú. Mert a Röngten lámpa csak erős villanyárammal összeköttetésben műkö­dik. A tudós tanárnak 20 Volta erejű gépe van s hogy mily erős, demonstrálta helyiérdekű istennyilákkal, melyeket ki­csalt a gépéből a trencséni szép lányok nagy meglibabőrösödésére. A 20 Volta­erejű telep azonban nagyon is bagatell dolog, ha a Rumpor féle szikra indítóval az áram erejét 30.000-re föl nem fokoz­tuk. Az áram ekként oly erős, hogy a kabáton keresztül megérezzük, érintésére ledobna. Bemutatta, hogy ennek a fel­fokozott áramnak milyen ereje van a különböző fémekre. Egy légüres térben elhelyezett gömbalaku üvegben a platina, alamunium tükrök, ha a gép forgásba hozza, csodálatos zöld fényben égnek, ez az elektród, nem szinesfónypamatot nyújt, de majdnem egységesen megoszlott fényt. Tulajdonképpen ez a légüres gömb, pla­tina és alumínium lemezzel, a Röngten lámpa. Hatása megfejthetlen. Ha letakar­ják fekete kendővel, jelen van. Ezt a tanár mind demonstrálta. A Röngten­sugár kémiai anyagokat képes villanyo­zásra birni, különbözik a fénysugártól, hogy törése más. Hiszen a napsugár, mint akadály előtt kapitulál, nem jut sze­münkbe, az X sugár előtt nincs akadály. Demonstrálta üveg, alumínium, réz, ólom és három ujnyi deszkán, mint hatol át a Röngten fény, különbség van azonban a fény íntenzivitásában a tárgyak fajsúlya szerint, a melyen áthatol. A tárgyak faj­súlya szerint az áttört fény erősebb volt a deszkán, mint pl. az ólom, vaslemezen. Lesz a találmanynak praktikus haszna. A tanár tényleg nem látja messze az időt, midőn a franczia vámhivatalakban megkísértett Röngten demonstrácziók a vám alá tartozó tárgy k kipuhatolására általánosak lesznek. Nem fogják felbon tani a ládákat, hanem felbontás nélkül az X sugár hatalmával megmondják, mi van a ládában Es ekkor a tanár fölemelt a lámpa elé egy kellően leszögezett fa­ládát. A lámpa előtt egészen világosan állott tartalma: egy kalapács ós egy harapófogó. De nagy jelentősége lesz az X su­garaknak az orvosi gyakorlatban, midőn valamely szervezeti elváltozásokat kell konstalálni. Csonttörésről, vagy ficamról van szó az egy pillanat müve lesz, pedig nagyon sok ficamot csonttörésként gyó gyitottak, a mi a nyomorékok számát növelte. Idegbetegsógnól is tapasztalták a Röngten sugár gyógyerejót ós hatását, ta­pasztalták szívbetegségeknél is. Hanem feltűnő az X sugár hatása a bőrre. Bizo­nyos diskrécióval, mely nem volt humor nélkül, elbeszélte, hogy egy nőnek — talán tévedésből — a gondviselés gyö­nyörű fekete bajuszt ós porosz szakált növesztett a csókolni való ajak és állra. Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/ 4 sz. (Zsilinszky-féleház hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. utalással megfenyegetni és lám mit olvasnak belőle a fraucziák. Szó sem lehet erről! A békés-bánáti egyházmegyei közgyűlés. A békés-bánáti ev. ref. egyházmegye most tartotta meg nyári rendes közgyű­lését H. M.-Vásárhelyen Szabó János vásárhelyi ref. lelkész, békés bánáti es­peres és dr. Hajnal István egyház­megyei tanácsbiró elnöklete alatt. A nagy kiterjedésű egyházmegye közgyűlése iránt nagy volt az érdeklő dés s a békésmegyeiek névsorából az alábbiakat sikerült feljegyeznünk: dr. Hajnal István, dr. Szegedi Kálmán, Szől­lősi János, Garzó Gyula, Kun Béla, Asz­talos Sándor, Dombi Lajos, Gerőcz Lajos Tatár János, Oláh Gvörgy. Szilágyi Már­ton, Pánczól József, Darabos Sándor, Oláh Antal, Kardos Gergely, Nagy La­jos, Forgách Lajos, Osváth Ferencz, Szabó Antal, Kovács Antal. Kódi Már­ton, Szabó János ós Nagy Károly. A közgyűlést megelőzőleg, kedden reggel 7 órakor a ref. ó-temploniban ün­nepélyes istentisztelet volt, a hol S z e­remley Sámuel mondott emelkedett hangú imát. Pont 9 óra volt, midőn az elnöki emelvényen felemelkedett Szabó János esperes s egy buzgó ós áhítatos imában kérte Isten segedelmét a közgyűlés mun­kálkodására. Ennek végeztével megnyi­totta a közgyűlést s egy nagyhatású be­széd keretében fejtegette a mai kor vál­ságos egyházi viszonyait, a hitélet lazu­lásának erkölcsi következményeit, reá mutatva a lelkészek kötelességeire, kik ezekben a nehéz időkben élhetnek csak igazán hivatásuknak s végezhetik el köz­megnyugvásra azon kötelességeket, me­lyeknek végzését az egyház reájuk ru­házta. Sajnálattal emlékezik meg beszéde folyamán arról, hogy az egyházmegye nagyérdemű világi gondnoka, Ráday A hölgy bdkötött szemekkel a Röngten­lampa elé ült tiz órán át (szünetekkel), a vége az lett, hogy arczának bőre gyu­ladásba jutott, de bajuszát és szakkál­lát elvesztette. A felolvasó tanár keser­ves jövőt jósol a borbélyoknak. Hanem a szenvedő emberiség érde­kében már csak az ő rövid gyakorlata alatt is igen sokszor használták föl, mi­dőn a gyomorban lévő tűt, a medencze csontba íürodott golyót kelletett a test­ből eltávolítani. A Röngten sugarak ha­tározottan megjelölték azt a fixpontot, a hol az operácziót foganatosítani kelle­tett. Meggyőződése, hogy a nyilvános kórházak a Röngten-apparátust 'nem is nélkülözhetik, különösen, ha az ő celoidon lemezből készített ós a Röngten-lámpá­val kombinált bonezoló asztala, mely a befejezéshez közel áll, — beválik. Az orvos az arczára húzott kamara obskurán át teljes nappali világosságban operálhat ós kezemunkája irányát pontosan jelzi a lámpa. Az apparatus az asztal alatt van és a beteget nem molesztálja. Végűi minden hallgatónak, a nép­párt előtt gyűlöletes Szalavsíky főispán nak, Chyzer miniszteri tanácsos szép le­ányának (a kit Aradra vissznek férjhez) meg a többek között nekem is levette a csontvázamat a misztikus lámpa. Egyi­künk se csábító alak ilyen — dekoltáltan. Láttunk valami hatvan kéz ós lábfőt, szabálytalan medenczét. A Bánffy kabi­net minden markos miniszterének csont­váza itt borzongot. A Fejórváry hatalmas csontjairól nemcsak Ugrón konstatálhatja, hogy tudhat ütni. Csodálatos, hogy éppen a mameluk vezérek voltak kíváncsiak, hogy mivé leszünk, mikor „isa pour ós homu leszünk." De a mameluknék is. Bánffy Dezsőnó gyűrűs, Wlassics Gyu­lánó karpereces kacsói, Feny vessy Fran­cziról konstatálandó, hogy nemcsak nagy­képű, de nagykezü is . . . V. L. lapunk mai számához egy iv melléklet vau csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents