Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-08-22 / 67. szám

A főispán válaszában a községben helyezett bizalmának adott kifejezést, mig az egyházat hivatásának teljesítésére buzdította. Délben a főispán tiszteletére 82 terítékű ebéd volt, melyen a község különböző osztályai vettek részt. Az első felköszöntöt a főispán a királyra mondotta, mit a jelenlévők állva hallgattak meg. Azután beszéltek Csermák Kálmán, Gajdács Pál, K a r k u s Sámuel albiró, éltetvén a főispánt. Karkus, az értelmes parasztgazda előkvenciája kedve sen lepte meg a főispánt s gratulált a szónoki sikerében büszke albirónak. Majd Csermák K. éltette Ambrus főszolgabírót és Gajdács poharát dr. Z ö 1 d y r e emelte. A kedélyesen eltöltött ebéd V2 3 órakor ért véget, a mikor is kezdetét vette a községi vizsgálat. A községházánál tartott s az ügy kezelésre vonatkozó vizsgálat után a főispán teljes megelégedését fejezte ki. Majd megtekintette a község tulajdonát képező gőzmalmot és gőzfürdőt, járvány kórházat, vágóhidat, mindenütt megelégedésének adván kifejezést. Legutoljára maradt a községi ovoda bérleti helyiségének megtekintése, honnan aztán egyenesen Orosházára hajtatott. Megjegyezni kívánom még, hogy ugyanez alkalommal a két gyógyszertár is megvizsgáltatott a megyei főorvos közbejöttével. Szabálytalanság nem tapasz taltatott. * Sámsombóla következő tudósítást vesszük : Lukács György dr. főispán A mb r u s Sándor főszolgabíró és Z ö 1 d y dr. megyei főorvos kíséretében, kedden délelőtt 9 óra után váratlanul érkezett Sámson községébe. Megérkezésekor a képviselőtestület és az elöljáróság ólén Lomb a y Géza, jegyző fogadta. Örömmel üdvözölte a főispánt, mint a község igénytelen jegyzője, a képviselőtestület ós az elöljáróság nevében is kis községünk falai között. Nem adhatunk — mondta a szónok — olyan fényes fogadtatást, milyen móltóságodat méltán megilleti, mert ezen kis község túlnyomó részben napszámos elemekből álló szegénv lakossága erre nem képes. Nem emelhettünk tehát diadalkaput azon útra, melyen körünkbe érkezett; de azért legyen maggyőiődve méltóságod, hogy itt mindannyian tiszta szívből fakadó hála érzetünk melegével üdvözöljük, nem azért, mert tudjuk, hogy a vármegyében ez ideig rövid ós már is áldásthozó működése meglepő mérvben észlelhető, hanem azon kiváló egyéni érdemeinél fogva is, melyet ón ezúttal nem is tudom kellőképen és méltó sza vakkal kifejezni. Ezen kiváló egyéni tulajdonsága és páratlan jószívűsége jogosít fel bennünket azon reményre, hogy szegény elhagyatott községünk anyagi ós szellemi érdekét mindenkor hathatós pártfogásába fogja részesíteni. A főispán szintén szívélyes szavak kai köszönte meg a kis község rögtön zött ováczióját s megígérte, hogy ezen község ügyeit, ott a hol hivatalos állá sából folyólag teheti, támogatni fogja Ezután bevonult a tanácsterembe, a hol érdeklődéssel tudakozódott az összes közigazgatási állapotokról. Megtekintette a hivatalos helyiségeket ; különös érdeklődéssel kérdezőködött az anyakönyvi ügymenet felől s ugy az ügyvezetés, mint az anyakönyvi helyiség berendezése felett többszörösen is kifejezte teljes megelégedését. Körülbelől másfél órai időzés után távozni készült, a mikor is Kalmár János plébános köszönte meg a látoga tást, azon reményét fejezve ki, hogy még több alkalommal is szerencséltetni fogja a főispán ezen kis községet látogatásával, amit a főispán már a legközelebbi jövőben kilátásba helyezett. A mezőberényi polgári iskola. — A képviselőtestületben. — E hó 16 án tárgyalta Mezőberény község képviselőtestülete a polgári fiués leányiskolának ügyét. Ifj. Jeszenszky Károly községi iskolaszéki elnök előterjesztette a községi iskolaszék javaslatát az intézet fejlesztésére nézve. E szerint az iskolaszék a;nálatát fejezi ki a felett, hogy a minisz teriumtól érkezett leirat az intézet fejlesztése érdekében kért államsegélyt „fedezet hiányában, ezidöszerint" meg nem adhatónak mondja;mindazáltal nem mond le a reményről, hogy kórelme már a legközelebbi jövőben teljesíttetni fog, annyival ink ibb, mert Zsilinszky Mihály államtitkár, midőn legutóbb M. Berónyben az előtte tisztelgő községi iskolaszéket fogadta, szives volt azon határozott ígéretet tenni, hogyha nem is a legközelebbi, de mindenesetre már az 1898—99 iki tanévre a mezőberényi pol gári iskolát államsególylyel való ellátásra előjegyeztetni fogja. Ezek alapján az iskolaszék már most haladéktalanul uj kérvény felterjesztését határozza el, — egyúttal pedig javasolja, hogy a leányiskola két osztályúnak meghagyatván, a fiúiskolának harmadik osztálya is megnyittssók s e czélból egy uj rendes tanítói állomás szerveztessók. Ezzel kapcsolatban felolvassa az iskolaszék által megállapított költségvetést, melyből kitűnik, hogy az idei megtakarítások felhasználása mellett, az ekként fejlesztett intézet még egy évig, az eddigi községi hozzájárulás felemelése nélkül is fenntartható. H e g e d ü 8 Mihály elfogdja az is kohszék javaslatát, de megtoldatni ki vánja azt annak kimondásával, hogy hi az újból Jelterjesztendő kérvényre sem érkeznék kedvező válasz, a község nem csak hogy tovább nem fogja fejlesz;eni az intézetet, de sőt a legközelebbi tanév végével a már megnyitott osztályokat is beszünteti. E czélból az uj tanítói állomást nem rendes, de segédtanítóval kívánja betöltetni. Kárász Adám abból indul ki, hogy a magyarok őt és az ő pártját, a kik pedig mindég csak a szegény nép érdekében szoktak felszólalni már, két izben rás2edték. Nevezetesen mikor évekkel ezelőtt az óvodák felállításáról volt szó, ők nem akartak egy óvodát sem Most pedig van már három a község nyakán. A magyarok akkor államsegély lyel biztatták őket és azzal ugratták bele a dologba. Pedig az óvodákra azóta sem kértek semmit az államtól. Mikor pedig kót évvel ezelőtt a polgári iskolával akarták megnyomorítani a szegénységet: ő ós az ő pártja akkor is küzdött az ellen. De a ravasz magyarok megint csak azállamsególylyel állottak elő s azt mon . dották, hogy ha nem kapnak államsegélyt, megelégszenek egy osztálylyal is S ihol ni ! a kormány fügét mutatott nel kik, s most mégis már a harmadik osztály megnyitását kívánják. De már abból nem esznek. Neki nem kell se az iskola szék javaslata, se Hegedűs módositványa. Kívánja, hogy a polgári iskola töröltes sék el a föld színéről. A magyarok összenéztek egymásra. A magyar érzésű németek és tótok egymásnak sugdosták : „Biró akar lenni." A komor hallgatást Apostol Ubald törte meg. Azt kérdezte : mit mondanának az urak az olyan gazdáról, a ki házat kezd építeni ós mikor félig felépítette a házat, akkor veszi észre, hogy nincs hozzá való pénze, — s azért abba hagyja a munkát ? nemde kinevetnék őt az emberek ? (Rizugták erre a magyarok ós velük együtt a tótok I biz igaz a ) B r a u n D. Ad ím nyíltan k,jelentette, hogy szógyen volna a községre, ha bevallanók, hogy csak a kormánypénzén tudunk valamit csinálni. K 0 1 0 z s i András felszólalására ez után minden vita nélkül egyhangúlag el lett fogadva Hegedűs módositványa. Kárász Adám ekkor azt kívánta, hogy ha már megnyitják a harmadik osztályt, — legalább emeljék fel a 15 forintnyi tandijat. Továbbá a költsógve tósből a hitoktatók díjazására felvett 140 forintot töröljék, mert ő ugy tudja, hogy a lelkészik kötelesek ingyen adni val lási órákat a különféle iskolákba. Horváth János figyelmezteti Kárászt, hogy ha felemeljük a tandijat, ak kor nem jó szolgálatot teszünk vele éppen a szegényebb sorsú népnek, melynek sorsát pedig Kárász uram igen a szivén látszik hordani. A mi a hitoktatók díjazását illeti, ezt a léteit ő is törlendőnek tartja, mert a vallásoktatásról a hitfelekezetek tartoznak gondoskodni. Ifj. Jeszenszky K iroly k iri a tétel meghigvásá', mert ha a hitfelekezetekre bízzuk a polgári iskolát, növendékek vallásbeli oktatását, akkor ismerve a helyi viszonyokat, a polgári iskola céljtt,, az egységes magyar nemzeti öntudat kiterjesztését koozkáztatjuk vele. N-m is volna méltányos a községtől, hogy midőn községünk a községben levő 16 elemi hitfelekezeti népiskola fentartásához semmivel sem járul, holott a szom szédközségek a hitfeleke:eteket mind tekintélyes összegekkel segelyezik, még a községi polgári iskolába alkalmazott hitoktatók díjazásának terhét is a hitközségekre hárítani akarná. Erre a tétel változatlanul elfogad-1 tatot'. Kapcsolatban ezen kérd^ss-d ifj. Jeszenszky Károly még indítványozta : mondaná ki a képviselőtestület esetleg azt, hogy ha a mező beróny-vésztői ut a vármegyei úthálózatba felvóteti'x és ha a kettős Körösön levő hid építését és fantartását. a vármegye az utadoalap ter hére magára vállalja s akkor a kepvi selőtestület azon teher arányában, melytől az által szabadul, a polgári iskola javára nagyobb mérvű alapítványt fog tenni. Ezt azért indítványozza, mert ez által a vármegyei köröket ós inkább megnyerhetni reményli. hogy községünknek régóta húzódó, igazságos ügye kedvezően inteztessek el, másrészről pedig a polgári iskola államosítására nagyobb kilátás le het, ha minél kedvezőbb ajánlatot tehetünk az államnak. M- Braun József főjegyző azon felvilágosító szavai után, hogy ezen ügy a tárgyalások stádiumában, van s va lószinü, hogy a vármegye a hidat c.-ak is ugy fogja átvenni, ha községünk is nagyo'ib öszszeggel fog annak építési költségeihez hozzájárulni, — az indítványozó javasla át visszavonta. Igy tehát a mezőberényi polgári fiu iskola három és a leányiskola két alsó osztálya a legközelebbi tanóvbea meg fog nyittatni. Hungarus. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Helyzet a keleten. Budapest, aug. 21. (Saját tudós, táv.) Konstantinápolyból jelentik, hogy a hatalmak összes nagykövetei a tiikos bi zottságtól memorandumot kaptak, melyben figyelmeztetve lettek az örmények helyzetére. André léggömbje. Budapest, aug. 21. (Saját tud. táv.) Krisztiánjából jelentik, hogy Telemark ban e hó 15-én egy löggömböt láttak óriási magasságban s azt Andréénak vélik. Munkácsy Mihályról. Budapest, aug. 21. (Saját tudós, táv.) Bonnból érkezik, mindenkit örömmel eltöltő hir, hogy Munkácsy Mihály festőművésznek egészségi állapota any nyira javult, hogy szt. Istvánnapján kisétált a gyógyintézetből. A csehországi népgyűlések. Budapest, aug. 21. (Saját, tud táv) A cseh nyelv-rendelet ellen Csehország ban folytatva tüntetnek. Vasárnapra Aasch, Egerben akartak népgyűlést tar tani, de a hatóság betiltotta. A nép ingatott, ugy hogy a csendőrségen kivül a katonaság is készenlétben van. Ha a gyűlést nem engedik meg, ugy el vaunak tökélve, hogy a népgyűlést Bajorország területén tartják m g. nek, akit később Csáky Albin gróf volt vallás ós közoktatási miniszter vezetett oltár elé. A másik, a fiatalabb tanár, ki történelmet és magyar irodalmat taniotta s megírta Szarvas város történetét is, a a kezdőket tanította, „ő vezette az úgynevezett kis rajzot. 0 is ügyes volt a rajzolásban, de az öreg Lányi művészi kezével ós teremtő szellemével mindamellett nem versenyezhetett. Lányi tanit ványai a felsőbb osztályokból kerültek ki, mig a fiatal tanár tanítványai az algymnázÍ8tákból. En első gymnazista voltam, de már előzetesen tanultam rajzolni Zelinka káplántól. Az öreg Lányi, akit különben „Zuzi"-nak csufoltunk, mielőtt felvett valakit a nagy rajzra, előbb próbát rajzoltatott s csak azután vette fel tanítványai közé. Emlékszem, nekem egy madonnát kellett rajzolnom s az öreg igy szólt: „Pápista vagy, rajzold le, ha nem tudod, eredj a kis rajzra. Kezdő rajzolókkal egy Lányi nem foglalkozik" . . . A rajz sikerülhetett, mert az öreg felvett a nagy rajzra. Büszke is voltam rá ször nyen. Algymnazista egy sem volt ott, csak az öreg „Zuzi" két fia: Gusztáv ós Pál, akik kitűnő rajzolók voltak. A legvásottabb gyerek, mi türós-tagadás benne, én voltam ós csinyre-csinyt halmoztam. Az öreg néha kifakadt a türelemből s mondá: „Te vásott pápista gyerek, ha nem viseled jobban magadat, lecsaplak a kis rajzra." Ez volt a fenyegetésének a netovábbja. Törtónt, hogy egyszer valami nagy csinyt cselekedtem, fürödtünk és az öreg Lányi fiának Gusz tinak bedobtam az egyik csizmáját a Körösbe s az öreg lecsapott a „kis rajz"-ba s csak fólesztendő múlva, mikor valamivel jobb magaviseletet tanúsítottam, fogadott vissza, mondván, hogy a „menyek országában is jobban örülnek egy megtért gonosznak, mint kilenczvenkilencz igaznak." (Lányi egyszersmind ág. evang. lelkész is, magyar hitszónok.) El voltam bájolva s tartózkodtam a hunczutkodástól. A „kis rajz"-nak tanára pedig nem volt más, mint Zsilinszky Mihály államtitkár, országgyűlési képviselő, volt főispán . . , Akkor azonban szebb állása volt, mert fiatal, alig harmincz éves ember lóvén, földbirtokos és özvegy, azonkívül szemre, főre csinos ember, ő volt a szép szarvasi lányok eszményképe . . . Szerelmesem. — Vallomás. — ... De tudlak is én tégedet szeretni: a távolból is rólad álmodom ; — szivembe hordva képed . . . . . . En szép szerelmese n I Hijóaz éjnek altató tündére, 9 bársony kezével pilláim lezárja ; keresztül ragyog álmaimnak álmán, a te bübájod hódító varázsa, csodás fensége — mint egy szent igézet — hogy álmaimban is imádjalak . . . . . . En szép szerelmesem! Hallom suttogásid, titkos csevegésed, gyöngyös fürteidet homlokomon érzem . . . dagadó kebleden — karjaidba zárva — ringa tódzik lelkem, édes álmodassal . . . . . . En szép szerelmesem! Imádva imádlak: minta tüzin»ló a felkelő napot . . . mint buzgó müzülmán Mekkának szent kövét . . . .. . En szép szerelmesem ! Epedlek : mint szomjú virág 3 harmatot . . . mint vándor a lombot, hűs bereknek árnyát, mint a kárhozat az örök üdvösséget , , . . . . En szép szerelmesem ! Titkaid nak titka, — előttem kinyitva : s minden egyes titok, édes dalra válva száll a messze tájra. . . . . . En szép szerelmesem ! Büszke bérezek ormán, — vadvirágos völgyön, — délibábos rónán, — elrejtett ligetben : mindenütt mindenkorszerelmemet hordja a vándorló .szellő, akármerre lebben. . . ...Ei -zép szerelmiem ! Qti 1 bár borub i'nnk lábaid pázsitos, himes pamlag u-a ; hogy öle hetnélek . , . hogy o>óko.halljalak , . , kebled hu.lámáin álmodva, pihenve . . . imádva bűbájod szédítő varázsát, csodás fenyü tükrét, melyben egy menyország csillagsátra fürdik . . . . . . En szép szerelmesem : hullámzó Balaton I Oda: hozzád vágyom . . a te berkeidben fezebben szól az ének . . ragyogóbb a csillag egednek azúrján . . .fZÍllÓ harmatodban : sebek balzsamirja I meg gyógyul az a sziv. a ki egyszer birj i balzsamát a gyöngynek ; a seb : heged tőle . . . s a kin : enyhül, könnyebb . . . s feledve a bánat: mely éles karmával marczangolva támad . . . Iratos yjráijyad tarka pillangói, mint mozgó szivárvány, lebegnek vggig

? a bjbpr alkony árnyán , . , Szférák lantja g-ndül 5 midőn a kelő hold ragyogó palasiját leoldja, ledobja, melyeket aztan apró fpszlápygkra tep szét a haboknak tódra . , , fenyes fona? Iával végig hintve kebled ; s ezüst rojt jainak apró békóiban elcsendesül, a te Z8jgó gerjedelmed . . . Mint a szűz menyasszony első álmadása; oly merengő álma . . . édes szenderóben pajzánkedvü viliik tündér| tánezot járnak . . ki ezt egyszer látja, ki ezt egyszer nézi: rabod lesz örökre ! ez ugy meg igézi . . . S ha jő a hajnal, arany küllőivel szétosztva az éjet: szikláidnak orma, mind megannyi oltár, — ködös fátyolából láugsugárra gyúlva — mered fel az égnek . . . csalogánydal zendül —szerelem. choralja — rigó füttye csattog . . . megmozdul a nádas s bolyhos buzogányát titkos zizegóssel hajtogatva, áldoz . . . Bingó vized felett vitorlák suhannak, mint a remény szárnya : keresve a partot, a kijelölt révet pihenőre szállva . . . Majd, ha felleg borul azúr kárpitodra — s villámokkal vemhes méhében a vihar — megzendíti egetrázó orgonáját s végig dörög;, csapkod sújtó villámival : oh 1 mily szép vagy ekkor: hullám paripádnak megrázva sörényét, mely felágaskodva, tajtékozva vágtat . . . titáni küz delmed, áhítatra készt és megremegnek tőle az eiősek, bátrak . . . S'f'pséges Balaton ! Minden kis virágod, minden bokorágad, — hullámaid öble, — partjaidnak romja, — viharod, — mosolyod, — tün déri regóid, — mind, mind a lelkemmel régi ismerősök, szerető testvérek ; hová — álmaimnak meglebbenő szárnyán yjsszp, yjsszatéfek . . . Szépséges Balaton I Qda: hozzád vágyom ... a sir örök álmát ptt álmodni Végig. . . közeledbep, Pálad ; • ; bol ; szerelmet jieng a berek csalogánya, hol: szerelmet suttog gyöngyöző hullámod ... ón szerelmesem • hullámzó Balaton! S108 Lajos.