Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-08-19 / 66. szám

XXIV. évfolyam B.-Csaba, 1897. Csütörtök, augusztus hó 19-én. 66. szám. mm BEIESMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI es VEGYESTARTALMU LAP. Szerkesztőség : j Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. | Kiadóhivatal: Appo;.yi-utcza 891/ sz (Zzsilinszkv-féle ház) ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre 3 forint.— Negyed évre 1 frt 50 kr. Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féleház , , * . ' ... _ , .. , , ' töves azam ara'3 kr. hova a küldemények és az előfizetési pénzek hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők küldendők E őfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. ' A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő Kéziratok nem adatnak vissza. I Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jónevű fővárosi és kiilfföldi hirdetési iroda. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Mintagazdaságok. A békésmegyei gazdasági egylethez érdekes leirat érkezett. A* földmivelési miniszter fejti ki benne a gazdákat közelről érdeklő tervét s felhívja az egvletet, mikéut válassza meg azon törekvő gazdag a kit a miniszter segélylyel látna el, hogy gazdaságát fokozatosan minta gazdassággá átváltoztathassa, olyan gazdasággá, a hol a többiek tanulhatnának. A miuiszter minden megyében egy mintagazdaságot akar létesíteni és egyelőre 20-at. Ezek sorában van elsősorban vármegyénk, mely tisztán mezőgazdálkodásból él, a hol a példaadás bizonyos jótékony versengési fog előidézni. A mintagazd*ságok létesítésével uem az a czél, hogy gazdaságilag képzett birtokosoknak nyujtassék a segély, hanem azon osztálynak, a melynek a legtöbb esetben nincs alkalma a haszonhajtó gazdálkodáshoz szükséges ismereteket elméleti utón megszerezui, vagy ha itt-ott hallomás, vagy olvasás után némi elméleti ismereteket szerez is, megfelelő példa hiányában gazdaságának jövedelmezőbbé tételére uem hajlandó a kívánatos átalakítások, beruházások kiadásait viselni. És marad a régiben. Hiába, a népszerű gazdasági felolvasások, ha nem demonstrálható az eredmény a gyakorlatban. Ellenben, ha hosszabb ideig tartó szemlélet után rájönnek a gazdák, hogy de bizony a gazdasági rendszer más alapon jövedelmezőbb : akkor a példákból merített tapasztalatok a legkonservativabb gazdát is arra fogják bírni, hogy az okszerű alapot elfogadja. A miniszter meleg figyelmébe ajánlja gazdasági egyletünknek, hogy a miutag.izdaságokkai elérendő eredmény tisztán az egylet választásán múlik. Ha a kis gazda, kinek birtokán az állami segítséggel végbezviendő miutagazdaság-változtatás megtörténik, nem ért i meg a czélt; ha lelkében nincs meg a haladás vágya, ha nem tud bizalmat kelteni gazdálkodási rendszerével és a nyújtott példát, minél szélesebb rétegben nem tudja közismertté tenni : akkor az állam kidobott egy csomó pénzt s nem ért el vele semmit. A mintagazdaságok alakítását a miniszter még ez év során szervezi, véleményre és kijelölési jogra fölhívott gazdásági egyletek mihamarabb gyűlést fognak tartani, hogy tnegállap tsák, minő gazdasági területen létesítendők e gazdaságok, valamint azt is, hogy ki lenue fölkérendő a mintagazdaság létesítésére. Hogy az érdekelt körökben min den félreértést eloszlassunk, még csak azt akarjuk közölni, hogy nem aféle kísérletező telepekről van szó. A gazdát nem azért akarják segélyezni, hogy eddig nem termelt növényfélék haszonhajtását kipróbálja : ellenkezőleg, csak teljesen kipróbált olyan növények termelése lesz e mintagazdaságokban bjvezetve, melyek a legnagyobb hasznot érték és melyeknek diszlése az illető vidék éghajlati és talajviszonyai közöttalegnagyobb eredménnyel biztat. Az államsegély nem gazdasági épületekre, hanem tisztán a mezőgazdálkodási évi kiadásokra fog engedélyeztetni. Az épületekuek a gazdálkodásban mar meg kell lenni ezeknek a legszükségesebb czélszerűségi körül„Békésmegy ei Közlöny'' t ár cá] a. Stilizált történet. A Fehér-Körös kanyargós gátjain haladok. A bökönyi puszta letarolt földjéről egy fölvert fácán siet a friss szán láson ; majd nagy lármával repül át a Körös siető vizén a túlsó part bozontos füzeseibe, AZ üldöző kutya még néhányat vakkant, aztán mély csönd vau újra. Az Alföld végtelen sikja tekint lustán rám, mint egy hanyattfekvő álmos óriás. Testét redőtlen, fakó öltöny takarja. Az egészet három színfolttal meg lehetne festeni. A hol állok, mint középpont körül, félkörben egy nagy foltot vetnék égősárga keverékéből ; odább, a szemhatár széléig elmosnám ezt valami lágy. határozatlan színnel és tőlem délre, gyengén izzó, bágyadtag kékkel ruegfrfs teném a délibábot. Miiyen föladat lenne a nyári napptól izzó, délibábos Alföldet megfesteni I Szemem belemered hullámtal-.n végtelenségébe, hová a tükrös délibáb terült, egy egy ház veti mosolygó képét ós a pár sudaras jegenye, melynek magját kitudja mikor vetette egy fantóm a délibábok tündéi-kertjébe. A gondolat elringatózik látásán, nyugodtan, mint egv édes álom, mit nem zavar meg semmi. Lenge köd alakok válnak ki a vizee. delibaból ; megfürdött formás alakjaik gyorsan suhannak át a siket térségen. Egyik alak felém tart. Megszólítanom nem szabad, ezt tartja a mese. Hallgattam. — Mit keressz te itt, tündéri birodalmamban ? — szólt hozzám a tündér, ki most, ugy tetszik nekem, inkáb hasonlít egy mesemondó vén asszonyhoz. — A délibábot nézem, — feleltem nekibátorodottan. — A menyasszony fátyolát ? K^rdő tekintetet vetettem rá. — Litom, idegen vagv, mert bámulsz rajtam és beszédemen. Ulj le hát ide mellém és elmesélem a menyasszony fat) ólának történetét. Az öreg mesemondó anyóka (mert most már határozottan annak láttam) beszélni kezdett : — Látod ott a déli szélen azt a kékes púpot, az a gurbai hegy. Körülötte a délibábban szerelmes ifjak és leányok álmodják nappal továbbazokat a szerelmi történeteket, miket este édes ho dvilág fényénél megkezdenek. A leány remegve simúl a legényhez. -—Miért vagy ma édesem oiy nyugtalan ? — kérdi az epsdő legény. — Nem vagyok nyugtalan. — Miét tagadod ? ^rzem, remegsz egész testedben ; a szó pedig ajkadon. A leány homlokát kiveri a verejték. — Ne szeres te engem, — szól a leánykönnyes szemmel. — Elvesznék, ha mm szeretnélek. —Jobb lesz, hakerü'sz.— Én veszve vagyok. — Te beteg vagy. — Az nagy beteg; meg vagyok babonázva. — Látod, hogy láz gyötör. — Elmondom, mi történt velem, folytatta a leány, lázban félrebeszélve. Egy férfiú jár le a hegyoldali kastélyból, akkor, mikor te innen estende elmégy és csal magaval. A legény ismerte azt a férfiút. Sok szép leánytelcsábitottaranyos kastélyába, a vőlegénye mellől. Mesék szóltak ajakrólajakra és átok szólt a férfiúról. Egy pillanatig megborzadt a leány beszédétől, de aztán, hogy érezte izzóforró testét, kissé megvigsztalódott. Hát ha csak nehéz lázában beszél igy a leány. Vigasztalni kezdette. mények szeiint való átalakítása azonban államsegély mellett remélhető. A miniszter tervét és a terv végrehajtására jelzett vezérfonalat helyesen kijelöltnek találjuk. Hisszük, hogy akad a megyében olyau haladni kívánó telkes gazda, ki kellő anyagi segély mellett a maga szorgalmából gazda ságáuak mintává történő átalakítását vállalja s teljesiti. Hiszen — szerencsére — vannak már a gazdaosztálybau is józan hajlamok, elfogadni azon újításokat, melyekkel a föld termőereje fokozható, vagy melyekkel a kis gazdaság is belterjessé válik, csak az eszköz nincs meg hozzá. Egynek megadják ho^zá az eszközöket, hadd boldogulják ; de egyúttal ő rá néz az a kötelesség, liogy gazda-társai tőle tanuljanak korszerű gazdasági módot, berendezést és boldogulást e nehéz gazdasági viszonyokban, mikor a régi rendszerrel múlhatatlanul szakítani kell. Uanovas. — Lukáes György dr. Micsodi ötlet a szonoru sorsú spa ayolminiszterelnököt és Békésmegye főispánját egy hírlapi czikk Ciiméül választani ? Nem mi teszszük 1 A nagyváradi „Szabadság" dr. V. Zs je. ki olyan rapszodikusan, de mes terül kezeli a hírlapírói tollat, mint Bartha Miklós irja, a föntebb reprodukált czimen a „Szabadság" vásárnupi számában a többek között a következőket: „Spanyolországban azonban a vérpad és kinzó kamara, a gályák és börtönök, a száműzés és a rab'ánczok képezik ama történeti hagyományokat, melyekkel a nagy nemzeti kérdések meg oldattak. És több jelentés van róla, hogy — Beteg va^y te,- édas. — M-nj be szobádba és feküdj le. — Hallod a férfiú énekét ? A legény nem hallott semmit. Mikor elváltak, egy fa alá húzta magát, hogy lássa hazamenő kedvesét Kis vártatva c< ikugym énekhangok ütötték meg fülét. A kastélyból lekanyargó úton a kastély ifjú ura jött le. Mira a kert ajtaja hoz ért, rémülve látta a legény, hogy kedvese már ott várja. Párszor megforgat'a a fokosát a kezében, de a meglepetéstől egy tapodat sem tudott előre m inni. Látta, amint az ifjú és kedvese egymást derékon á:füzvo, haladtak fölfelé a kastélyhoz. A legény nesztelenül, szivdobogva osont utánuk. Litta, amint azok hosszan, édesen csókoloztak. — Tudja uram — szólt most hozzám az anyóka, annak a férfinak bűvös hatalma volt a vidék minden asszonya fölött. Minden rózsát leszakasztott mar, csak még ez az egy, a legény kedvese, volt leszakasztatlan. Pedig, de gyönyörű menyaszszonya volt neki is, kin másnap kötötte volna be a fejét. Látja ott a gurbai hegytetőn azt a romot, (ugy vé lem, láttam valamit) ott lakott a menyaszszonya. De hogy ott folytassam, ahol elhagytam, a legénynek mindenféle, borzaztóbbnál borzasztóbb gondolatai támadtak. Először bánatában magát akarta elemészteni, majd az hogy azután a szerelmeseket veri agyon, végre bosxujában fölrohant a Gurbára, hol a várkisasszonyt látta sétálni a méla holdvilágnál. A leány alakja édes volt, mint egy mosoly. Bizonyosan a deli vőlegényével mulatott szines képzelete. Bizonyosan sóhajtozott a késedelmező után ós a röpke holdsugárra bízta elszálló sóhaját. A menyasszonyt álmodozásából a legény szava riasztotta fel. . Spanyolország ugy bánt. az anarchistákkal, mint ezelőtt az eretnekekkel . . . Ez pedig a legbiztosabb ut a politikai tévtanok elterjesztésére, az ujitók fanatizálására ós egy nemzet tönkretételére. Ennek köszönheti Spanyolország, hogy neki van a legtöbb ós a legmórgesebb anarchistája, a spanyol nemzet van az európai népek közt legjobban a hanyatlás lejtőjén ós hogy egy bizonynyal jóakaratú nemes férfiú évszázadok hibás rendszerének fájdalmas eredménye gyanánt oly megdöbbentő módon jutott a gyászos ravatalra . . . * Mindezeket pedig azért adtuk elő, hogy törhetlen bizalommal nemzetünk vérének ós

fpoliukai életünknek igaz szabadelvüsége iránt, kifejezést adjunk ama hitünknek,óhajunknak és reményünknek, hogy a magyar socziális kérdés megoldását nem fogják üldözéssel megkísérteni sem. Es elismerésünknek adunk kifejezést a békési főispán ily szellemű eljárásán, amelylyel a szocziális gyűléseknek kimondottan megengedését kérelmezi. Gyorsan számitolja le a reményeket, melyeket ismerősei kinevezésekor hozzá fűztek, midőn nyi.tan kimondja, hogy megakarván gyógyítani egy panaszt, meg kell ongednie a panaszkodást. Bizhatik benne, hogy a társadalom nagy zöngő szekrény s a szót, melyet a szocziáüsták vagy legalább azok politikai szabadságjogai mellett a miniszternél kimondott, meg fogj ik hallani egészen alant, a kunyhók ós munkásházak szegényes odúiban. Békésmegye virilistái. — 1898. évre. — Itt mutatjuk be Békésmegye legtöbb adófizetőinek névjegyzékét. E névjegyzék— Kisasszony, jó estét mondanék I A leány ijedten nézett alá a bástyafokról. — Ki vagy te vakmerő, hogy ide bátorkodol ? — Az, aki te: megcsalt szerelmes. Mint egy viharbömbölés zúgott a legény szava A leány azonban nem értette mindjárt. — Nézz le a magasból, szólt a le gény, és lásd, mit csinál a vőlegényed. — A leány kihajolt. Gyönyörű szép volt. Haja arany, benne drágakövek. Arca szőke, szelíd, tojásdad és benne, a fehér tóban, két szempár ragyogott, mint éjjeli csillag a tótükrében. Odalent a vőlegénye szerelmeskedett. A mennyasszony reszkető hangon kérdezte : — Ki az az alávaló, ki vőlegényem elcsábítja ? — N:m alávaló az, mert az én kedvesom. A vőlegényed az alávaló, ki minden aszszonyt elcsábított már a vidéken — Ne merészelj róla semmit mondani I — Jó, nem szólok, csak nyisd ki szemed és lásd hűtlenségét. A szim nem csal. A várkisasszony jól látta vőlegénye hűtlenségét. Egy pár nehéz könycsepp hullott alá szeméből, aztán nehezen vonszolva testét, bement a kastélyba. Egy kis idő múlva visszajött, a menyasszonyi fátyolát, mint egy zás-zlót lengetve a holdsugaras éjben. — Férfiú, kit én nem ismerek, szólt a legényhez, tudd még, hogy én a tündérkirály lánya vagyok. A világon minden h talmat birok, csak egyet nem : a szerelem fölött való hatalmat. A szerelem maga felüláll minden tündórin : ő maga az élet. Aki a szerelmet elvesztette, elvesztette életét. Azért jobb lesz, ha mi most megsemmisülünk. Légy átkozott, ki megmutattad vesztésem I Legyenek azok is ott lent átkozottak.