Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-07-29 / 60. szám

XXIV. évfolyam. B.-Csaba, i897. Csütörtök, julius hó 29-én^ W. szám. BÉKÉSMEGTEI KÖZLÖNY POLITIKAI es VEGYESTAHTALMU LAP. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre 3 forint. — Negyed évre 1 frt 50 kr. Egyes szám ara 8 Kr. Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jőnevű fővárosi és külfföldi hirdetési iroda. s igy a bonyodalmak még miudig nincsenek kizárva. Törökország felosztásáról) elent meg e^y londoni lap legutóbbi szá­mában nagy feltűnést keltett cikk. A cikkről azt hiszik, hogy igen előkelő és beavatott ember tollából való. A ke­leti kérdés megoldása — szerinte — nem autonóm államok megállapítása, hanem Törökország felosztása által történhetik meg legcélszerűbben, ami­nek tervezetét 20 év előtt már And­rássy Gyula gróf is kifejtette s amely­nek helyességét Bosznia és Herce­govina okkupációja és fejlődése a leg­fényesebben igazolja. Par év előtt a Revue des deux Moudes közölt egy cikket az aumalesi herceg tollából, a mely kifejtette, hogy a felosztás ne­hézsége az egyes részek megállapítá­sában rejlik. Ma másképp állanak a dol­gok Ausztria-Magyarország és Orosz­ország közt megállapodás létesült, me­lyet Ferenc József császár és király­nak szt-pétervári látogatása megerő­sített. Ausztria Magyarország szabad kezet nyert Szaloniki felé és kultur­missziója vau Albániában és Macedó­niában Anglia felett. Angliának sietve kell Oroszországhoz közeledni és vele megegyezni, hogy Egyptom és Szíria neki jusson, mig K.is-Ázsia és Örmény­ország Oroszországnak maradna. A megegyezés annál. sürgősebb, mert Németország hagyományom politikája, hogy Franciaországgal Anglia ellen egyesüljön. A nagy feltüuést keltő cikk azzal végződik, hogy Viktória királynőnek kellene a személyes köz­vetítés terére lépni. Poroszországban ismét elvetette a képviselőház az egyesületi jog meg­szorítására vonatkozó reakcionárius törvényjavaslatot, melynek éle főleg a szocialisták ellen iráuyult. E . az a hire javaslat, melyből Perczel belügymi­niszter is puskázott, midőn nemrégi­ben aunak szükségét hangoztatta, hogy a kiskorúaknak ne legyen szabad politizálni. Lám, még a poroszoknak sem kellenek ezek a „szabad eszmék," am k a magyar belügyminisztert auy­nyira meghatották. A javaslat csak kemétíy harc utáa esett el 5 szótöbb­séggel, mire a porosz országgyűlést rögtön föl is oszlatták. Uj országgyű­léssel próbál most majd a császár vagyis a porosz király szerencsét. A szerb szkupstina két hét alatt gyorsau őrölte le az elébe terjesztett törvényjavaslatokat. — Főfeladatává tűzte ki egyhangúlag megszavazni 9.360,000 frankot, a hadsereg újjá­szervezésére és teljes fölszereléséra. II. Miklós cár koronázása alkal mából 40 ezer darab fegyvert és 25 millió töltényt ajándékozott Szerbi ának. Az ajáudékot a cár reudeletére, még e hóban ingyen szállítják a tulai fegyvertárból Szerbiába. A Szimics-kor­mány által sokat cáfolt mozgósítás e téiiynyel is megerősítést nyer. Orosz­ország nagylelkűsége ujabbau abbau nyilvánul, hogy Dél-Oroszországból 400 darab lovat ajánlott fel Szerbiának jutányos áron és törlesztésre. A lassú, fokozatos mozgósítást azzal okolják meg, hogy a szomszéd Macedóniában állítólag erőszakoskodásokat követnek el a törökök az ottaui szerb lakos­sággal szemben, a mi ellen Szerbia, Montenegró és Bulgária már óvást tett. Szerkesztőség : Apponyi-utcza 891/ 4 sz. (Zzsilinszky-féle ház) hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Széttekintés a külföldön. Ausztriában még mindig baj van, sőt a kormány helyzete még rosszab­bodott, mert az antiszemiták s Bécs Luegerista városháza is Badeni ellen s a német nemzetiség lurca mellettt nyilatkozott. Az antiszemiták pártér­tekezletet tartván, nyilatkozatot hatá­roztak el, a melyben a leghatározot­tabban rosszalják a szabad vélemény­nyilvánítás megtámadását és korláto zását, különösen a német néppel szemben. Követelik tehát a nyelvren­deletek visszavonása^, a nyelvkérdés örvéuyes megoldását s elvárják min­den becsületes osztrák némettől, hogy ebben a harcban nemzetiségeért ki­tartó lesz, a nélkül, hogy megtévedne. Az utóbbi megjegyzés a nagy Német­országhoz való szitásra vagy pedig a klerikálisoknak a szláv pártokkal való szövetkezésére vonatkozik. A rajkszrát antiszemita pártjának ehhez a meg­nyilatkozásához csatlakozott a Lueger által vezetett városi tanács, a mely egyhangúlag ugyanabban az éltelem­ben megbotránkozásának adott kifeje­zést a kormány törvénytelen eljárásán és a német nép győzelmét reméli. A görög-török béketárgyalások végre a siker reméuyével kecsegtet­nek. A krétai kérdés még valószí­nűleg in hézségeket fog okozni. A tö­rök ugyauis megkezdje Thesszália kiüritését, de 32 századot mindjárt át­rendelt Krétába, hogy ott rendet csi­náljon. A porta eleget engedett, hát a Krétáról való lemondást is követelni tőle, már igazán méltánytalanság. Am a hatalmek ezt mégis meg fogják tenni „BékésmegyeiKözlöny"tárcája. Próba a hűségben. — A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárezája. — Irta : Verner Jenő. Porlándy Elemér gróf ritkán részesí­tette a kis falut abban a szerencsében, hogy azt meglátogassa. Kopott tüdejét Meránban foltozta, habár erősen bosszan­totta. hogy a lateiner elem rontja e főúri fürdő jellegét. Szakított előítéleteivel. Hazajött vá­ratlanul, a nagy udvarházon semmit sem javítottak jöttén. Meglepetést reudezett. A veranda vadszőlővel volt befuttatva. Egy költőt inspirálhat, őt csak bosszantja. Holmi gyermekemiékek férkőztek szivé hez. A arófi család kedvencz tartózkodási helye. Most is együtt vannak Uzsonáz nak. Az asztalt a terítés művészet reme­kével órák hosszáig p^pecseltették. Da maszt teriték, ezüst edényben jég között a puz=gő. Az ifjú grófné gráciával eszik. Érde­mes e nőt nézni, hogyan eszik. Nem testi, anyagi cselekvés ez nála, de stilizált munka. Mintha várna valamire, mély gon dókba merül. A csend idegessé teszi. Egy könyv fekszik előtte, melynek aláhúzott részén mélázik. El van a könyvben : „A házasság bármennyire szerelemből történt, lealázó a nőre. Ledobja a könyvet. Elemér gróf, ki már hozzáedzette magát a büd-szent mihályi unalomhoz, az vizsláját npportirozza. Hozzáfordul: — Mondja, édes Elemer. mit tartott s mii tart Ou a házasságról ? Megálljon, ne feleljen azonnal. Nem azokra a sóha­jaira vagyok kíváncsi, melyekben egy­egy éd^s emlék legényes múltjából tola­kodik föl, hanem azokra az eszmékre, melyeket a sziv mond olykor. Például gondolt e arra, hogy a hűtlen szerelem ostorozandó ; gondolt e arra, hogy van a házasságban sok idegrázó, visszataszító, hogy a házasság voltaképpen buta kon­vonienczia. Elemér a vizsla nyakát ütögette. — Maga édes, beteg. Nincs betegebb dolog, mint filozofálni. Nincs eszeveszet tebb foglalkozás, mint fi'ozófiaí elmélke­déseket olvasni. Főleg önöknek, grófné A hangulatok rabjai, az tan egy fölhaj­szolt problémán tépelődnek. Dobja tűzbe azt a könyvet, grófné. — Lehet, hogy igaza van. Tehát hisz a házasság igazságában s szent előtte a hitvesi hűség. — Bizonnyal, habár nem emlegetem is annyit, mint egy lírai versfaragó. A házasságnak azonban, miként a tenger­nek vannak apályai. Nem szabad föltenni, hogy mert valakinek a kedélye fásult, a szive is elernyedt. Grófné az ön ítélete talán azért oly keserű, mert a házasság­ban tökéletesen a szerelmesek arcázását és játszi enyelgásét szeretné. — Téved. Tudom, hogy a házasság n°m szerelmi társasjáték. Azok a nagy kedély változások önnél, gróf még oka adatolhatok lennének. — Grófné — mondotta a gróf aja­kán iróniával. En nemszoktam filozofálni. En nem megyek a csapdába : nem filo­zofálok I Trilby, aport, aport Trilby ! — szólította vizsláját. A grófnét elbágyasztotta a meleg. Beteg volt. Arcza halovány lett. Egyike a grófi körökben gyakori müelájulás vett erőt a grófnén. A gróf felült a feleségének. Sajnálta a falu^-i unalomban kedélybeteg asszonyt. Mikor már az orvos is megnyugtatta, (egy diplomata nem élhet finomabb nü­anszokkal mint egy gróf orvosa) — oda­ült a felesége ágya mellé. Furcsa a nő. Ha boldog, ha szenved, egyként furcsa. Képzeleg ós erőszakolja a boldogtalanságot. Minden kis gyanú táplálékot 8d. ŰIS aztán elgondolja életét. Van is oka a feleségének filozofálni. Sok­iszor hónapokig nincs hon. A színháznál is fecsegők az emberek. Bijos a kalan­dokat egész végig inkognitóban végezni. A Lolli, a kis Lolli, még évek múlva is a régi hatással van reá. Csak hóna­pokra 1ud, bir köréből menekülni. Egy tekintetet vetett az asszonyra. Az a bo hókás gondolata jött, hogy a feleségével összehasonlítja, melyik a szebb. Nesztelen lépésekkel távozott a szobájába. Ott volt Lolli arczképe a Serpolette kaczkiás jel­mezében az általa ejtett trofeumok, szarvas agancsok között, kivette az arczképet keretéből ós visszament nejéhez. Az még akkor is aludt. Akkor összehasonlította szemét, szá­ját, még a lábait is. Trilby óta nagyon divatos ez az ösFzehasonlitás, ugy látszik a Lolli javára ütött ki, mert a felesége mögött megakarta csókolni. Ebben a kritikus pillanatban emelte föl hamvas burkából nagy ibolya sze­meit. A gróf kezeivel hátradugta az arcz­képet és megcsókolta a — feleségét. Azóta, ha a gróf a Lolli arczképére tekint, a kegyetlen Szerpolett mindég mosolyog, átkozottul mosolyog. Asszonyszépség. Szépséges kisasszony, nagyasszony.,, gondolatnak is fölséges valóság. Moso­lyuk mennybe emel, bánkódásuk pokolba taszít. Aszott lelkű, pápaszemes németjpro­fesszorok vaskos könyvekben magyaráz­gatták, meghatározták, mi az asszony­szépség. Végigkinlódtam német alapos­sággal elkövetett müveiken s azt értem el vele, hogy a mi kis fogalmam volt az asszonyszépségről, az is agyongyötrő­dött, megzavarodott agyamban. Nem le­het azt könyvből megtanulni. Oda állok egy szép asszony elébe, gyönyörködöm látásában, megfürdöm ka­czagásában s üdvözöljük egyetlen kéz­szorításában. Hátha még megölelne, meg­Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/ 4 sz. (Zsilinszky-féleház hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Az ülések meghosszabbítása. Budapest, julius 28. (Saját tud. táv.) A képviselőház végre munkához láthat. Ass ülések meghosszabbítására szóló in di'várn hoz szólásra felírva volt ellenzéki képviselők letöröltették magukat. Erre Bánffy miniszterelnök inditvá nyát a többség felállással megszavazta. Szavazás után megkezdődtek a ezu­koradó törvjavaslat feletti záróbeszédek. Bánffy ischli utja. Budapest, julius 28. (Saját tud. táv ) A képviselőház mai ülése végén Sima Ferencz interpellálta Bánffyt ischli út­jáért, hogy a szólásszabadság megszorí­tására kért-e felhatalmazást? A miniszterelnök nyomban felelt s kijelentette, hogy se nem kért, se nem kapott a parlamenti helyzetre vonatkozó semminemű felhatalmazást. A parlementi béke. Eudapest. julius 28. (Saját tud. táv) Általában a parlamenti béke helyreállta nak tulajdonítják, hogy a képviselőház már ma áttérhetett a ezukoradó-törvény­ja vaslat tárgyalására. A békét hir szerint Szilágyi Dezső, Csáky Albin, Hegedűs Sándor, Szél Kál­mán mozdították elő, kik garantálták az ellenzéknek, hogy az esküdtszékekről szóló 16-ik paragrafus módositatni fog. Andrée halálhíre. Budapest, julius 28. (Saját. tud. táv) Rotterdámba az a hir érkezett, hogy a csókolna ... mi volna akkor? Tudom is én. mi az asszonyszépség: galamb, rózsa, liliomszál, csillag, angyal, tündér, avagy — kisértet köntöse. Beérem azzal, hogy van s hogy nekem tetszik I D^ van e valaki, akinek nem tetszik, a kit hatása meg nem illett ? Bölcsnek böl­csessége, birónak törvénylátása, férfiúnak józansága megrendül, ingadozik, ha szép asszony szépségével hadakozik ellene. Nagy az asszonyszépség hatalma, a föl­diek között ez a legnagyobb hatalom ; mindennapi életünk nyüzsgését ez éleszti szüntelen. Keressük e nyüzsgés eredő okát s ott fogjuk találni az éhező, nél­külöző szép asszonyt, a szépséges hiu asszonyt, az élvezetre vágyó szépséget... idealizmus ós materializmus, művészet és tudomány, rang és vagyon nem czél, hanem valójában eszköz, a melylyel a szépséges aszszonyok kegyét óhajtjuk megnyerni. Csudák csudája-e emigyen, hogy min­den asszony szép akar lenni ? S itt a bökkenő, hogyan legyen széppé, ha asst sem tudja, mi a szépség. Ha ez ugyan bökkenő volna, ha az asszonynak ugyan­is töprengésre volna hajlama; dehogy is filozofál, azt nézi, ki tetszik jobban, kit tartanak szépnek, ós . . . testszinben, formában, ruhában, viselkedésben ahoz hasonlóvá válni törekszik. Rosz nyelvek azt mondják, hogy ez a törekvés főképpen kendőzésben nyil­vánul. Jó, hát ha az, hogy az asszonv kontyba tűzi haját, — bőrének simma ságát, üdesógét fokozza, tiszta, forrná-* ruhát ölt magára : bün, — akkor am i rosz nyelvek birlalói ám járjanak fésü­letlen hajjal, mosdatlan bőrrel és piszkos, rongyos ruhában, mert a fósü, szappan csinos ruha, egytől-egyig kendőző szer, s azzal élni, hogy kifogás ne essék, nekik nem szabad. Puszta igazság, a mit mon­dok, a túlzás nem kenyerem : mindaz, a mivel magunkat embertársaink előtt el fogadhatóbbá, tetszósebbó tesszük, ken dőző szernél nem egyéb, legyen azszap-

Next

/
Thumbnails
Contents