Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-12-09 / 98. szám

XXVI. évfolyam B.-Csaba, 1897. Csütörtök, deezember hó 9-én. 98-ik szám. BEKESME&YEI KOZLONT POLITIKAI es VEGYESTARTALMU LAP. Szerkesztőség : Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. Kiadóhivatal: ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre 3 forint. — Negyed évre 1 frt 60 kr. Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féleház Egyes szám ara 8 kr. 1 hova a küldemények és az előfizetési pénzek Appouyi-utcza 891/

4 sz. (Zzsilinszky-féle ház) a hova lap szellemi részét illető közleményei küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. küldendők, észpénzzel h Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jónevű fővárosi és külfföldi hirdetési iroda. | „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő Itthon és a külföldön. Mi lesz a kiegyezési másodvirágzásu javaslattal ? — elmondja fővárosi levelezőnk. Itt nemzeti örvendezéssel jelentjük, bogy jövő évi költségvetésünkkel elértük a nagy nemzetek háztartását. Ha a koronaérték számitása érvényben lenne, egy milliárd (ezer millió) koronára lehet tenni egyenkint a bevételeket és kiadásokat, ami nagy nemzeti vivmáiiy : a közoktatásügyi tárcza tízszer nagyobb ma, mint 1867-ben. bő dotációi képessé teszik, hogy közelebb vállalt kulturterheit, a békési és, csabai gymnasiumot államositsa, nemzetiségi szempontból óhajtandó a mezőherényi polgári iskola államosítása is. Gautscb bárónak nem sikerült a belső válságot megoldani, a nyelvrendeletek ügyében módosítást mutatott be, de ezt a pártok elvetették. A baloldali klubbok kedden öszszejöttek, hogy a kormány javaslatáról döntsenek s azt egyhangúlag elvetették. A kormány javaslatainak elvetése senkit sem lep meg; ezek a javaslatok kirivó ellentétben voltak azzal az állásponttal, amelyet a németek húsvét óta elfoglaltak és a melyet az obsírukczió idejében oly elemi erővel megvédelmeztek. A német haladópárt és német néppárt kedden délelőtt ülést tartott s egyhangúlag elvetették a kormány javaslatát A keresztény-szoczialístapírt tagnap tartott ülésén meghatalmazta két megbízottját, hogy a csehországi német képviselők követeléseit támogassa ; a párt szolidaritást vall velük, de egyúttal kijelenti, hogy a uémet nép előtt a határozat következményeiért való felelősséget a csehországi uémet képviselőkre hárítja; a párt végül azt is kijelentette, hogy a Magyarországgal való kiegyezést minden rendelkezésire álló eszközzel ellenezni fogja. Pedig már remélték, hogy kiegyeznek, mert a többség az elnök- és házszabály kérdésben engedett, föltéve, hogy a uyelvreudeletek kérdésében a németek uem követelik azok visszavonását, hanem beérik azoknak módosításával, addig is, mig enuek az alkuuak az alapján törvényt hoznának. A Grautsch-féle módosító javaslat különben a következő : A hivatalos nyelv tisztáu cseh kerületben a cseh legyen ; német kerületekben német; vegyesuyelvü kerü letekbeu vegyes. Vegyeseknek oly kerülfetek tekintendők, a melyben a lakosságnak legalább 27 százaléka más nemzetiségű, tiszta cseh vagy német az a kerület, a melynek más nemzeti.-ége legfolebb 20 százalék. Az államhivataluokok Csehországban mindkét nyelvet kötelesek érteni, de a másik nyelv megtanulására engedélyezhető időtartam öt esztendőről 15 re emeltetik. Ezt a győztes németek visszautasították, mivel ez Csehország állarajogi különállásának elismerését foglalná magában s a német hivatalnokokat a cseh nyelv megtanulására kényszerítené. A Politik követeli, hogy a városi tanács kezdeményezéséből hívják össze a cseh nép minden rétegének képviselőit a főnemességtől kezdve a rnuukás osztályig, hogy gyűlést tartsanak és oly memorandumot szerkeszszenek, a mely a cseh kisebbség szenvedéseinek történetét tartalmazza, hogy azt a királynak küldöttség utján felterjeszszék, A memorandum a prágai eseményekre és azok okaira is kiterjedne . A kereskedelem Prágában teljesen pang. Egy kereskedő, a kinek bevétele szombatonkint reudesen ezekre szokott menni, a mult szombaton bar mincz krajczárt vett be. Több gyáros, ki Prágában gyárat vagy fiókot akart felállítani, szándékától elállott. Csehországban lázadási (antiszemita) tünetek mutatkoznak Pribram, Tábor, Chrudim, Hirschberg és Juugbuuzlauban. Az olasz miniszterválság komolyodik. A mikor Pelloux hadügyminisztert leszavazták az előléptetési törvény részletes tárgyalásán, nem hitték, hogy ebből nagy politikai válság lesz. Ő azouban ragaszkodott lemondásához a kamarával szemben s magával rántotta a Rudini-minisztériumot szolidaritása révén. A király újra megbízta Rudinit, a ki kedvét vesztve, időt kért a gondolkozásra és Zanardellivel tárgyalt, hogy belépésével a szélsőbal támogatását megnyerhesse. Zanardelli megtagadtaaminisztériumba való belépést, tehát nehéz lesz uj kormányt és biztos többséget alakiani. A zsidóüldözés Bukarestben s Galacba n európaszerte izgalmat okoz. A zsidók katonai szolgálatának kérdéséből támadt a zavargás. Idáig a zsidókat is besorozták, de most a Sturza-kormány törvényjavaslatot terjesztett be, hogy a katonai szolgálatból kizárassanak s e helyett hadmentességi adót fizessenek. Ez ellen a zsidók óvást tettek s az egyetemi tanulókkal összevesztek, össze is verekedtek. Ebből származott a zendülés, a zsinagóga megrohanása, a zsidó boltok föltörése és elpusztítása. A rendet nagy nehezen helyreállították, de még ezutáu következett a másik sérelem, hogy a liberális belügyminiszter, Fereszkide a képviselőház ülésén a zsidókat okozta, hogy ők idézték elő a zavargást, mert két oláht megvertek s a kamara többsége a kormány felfogását és eljárását helyeselte. A zsidóellenes törvényjavaslat abból indul ki, hogy Romániában az ott lakó mintegy 500.000 zsidónak honossági joga uincs s ezért uem szolgálhat a hadseregben. = A gyulai mandátum, A képviselőház ájlandó igazolási bizottsága K u b i n y i Árpád elnöklése alatt tartott keddi ülésén vizsgálat alá vette Bartha Miklós Gyulán megválasztott országgyűlési képviselő megbízó levelét. A megbízó levélül szolgáló választási jegyzőkönyv ugy tartalmára, mint kiállítására nézve megfelelvén a törvény és a házszabályok ren delkezóseinek, a bizottság Bartha Miklóst a kérvényezhetésre megszabott 30 nap fentartásával igazolt képviselőnek jelentette ki ós jelentésének a Ház elé terjesztésével P s i k Lajost bízta meg. Az obstrukeió szele. — A „Békésm. Közlöny" fővárosi tudósitójától. — Budapest, decz. 8. Komjáthy és Eötvös még ez ideig ki-<ebb*égben vannak. Ugroné k ),BékésiiiegyeiKözlöny

,'tárcája. Asszonyhistöria Irta : Tóth Dezső. Eger Istvánné ifiasszonyt az a csapás érte. bogy az élete párja hirtelen meghall. Mas ifiasszonj t is ér ilyen csapás, de más nem veszi annyira a szivérp, mint Eger. Mert becsülte az emberét, elleste a kívánságát. s ritkán adott okot reá, hogy ballábbal keljen föl az ágyból az ura. Férfi volt a talpán Eger István, de megvolt írva a sors könyvében, hogy fiatal fejjel hagyja magára itt az élet rögös utjain az asszonyt, kit bizony már erősen őszbe csavarodott legény létére vezetett az oltárhoz. Ugy történt, hogy az ásványi malom ba ment őrletni. Jól fizetett az élet, nehogy megszűküljenek télviz idején. A molnárnál mihamar megegyezett a gazda s valamelyes kis áldomást is ittak. Szóbeszéd közben hirtelen szárnya támad az időnek s hamar ráteriti a bi vökre az öreg estét. Egy ideig világítottak a csillagok, de aztán egyszerre csak meggabalyodolt az idő s a haragosabbik képét mutogatta. — Indulnom kéne, — szaporázot Eger István. — Oda se neki! Majd eszére tér az idő, aztán meg ismerős ezen a tájon gazdaurarr, csak nem téveszti el az utat! — Nem ám 1 De mit szól majd az asszony, ha a késő éjfél vet haza ? — Szokják hozza az ilyesmihe, ki tudja, mikor kerül sorra meginti A molnármester ott sűrített körülötte s erősen noszogatta az ivásra. — No, még egy hajtásnyit, Eger uram. Elég hajtásnyi lesz nékem ide Gelse, még utóbb kihámoz a rossz sorom a ko csiból. E^y kevéskét mátos volt már ; érezte a bor elejét, félre lökte maga elől a poharat. — Nem iszom többit. Fölkantározta a két vesderest, aztán beletemetkezett a kocsi ülésbe. — Gyí lovam, gyi! — máig meg se álljunk hazáig. Girbe-görbe uton csak ugy ugrált egyik kerékvágásból a másikba a fat«n gelyes kocsi. Sötét volt, mint a szurok : Eger István eltévesztette a csapást s a patkányos határban leléptek a lovai a töltésről a kis Dunába. Hirtelen sodra volt ott a viznek, elkapta az embert, a kocsit, a lovakat. Nem volt menekülés. Eger István harmadnapra került meg — holtan. Az asszony szép temetést rendezett neki, dupla stólát fizetet a papnak, csakhogy minél szomorúbb búcsúztatót mondjon a halott fölött. Es azóta vigasztalhatatlan volt az özvegy; mindig azt hajtogatta : — Csak legalább beteg lett volna, hogy ápolhattam volna. S a gazdálkodás gondja aztán az ő gyenge vállaira nehezkedett. Egypár hónap telt el azóta, hogy Eger Isiváu oly szerencsétlenül véget ért, mikor nem épen épületes dolgokat lehetett hallani faluszerte az Istenben megboldogultról. Hogy uem is olyan talpig ember volt ő kelme, mint ahogyan mutatta Hogy a fiatal asszonynak kötve tartotta a szemét s szívesen bogarászott a más tilosában is. — Ejnye adta vén embere, tüzelt az ifiasszony, én pedig azt gondoltam, hogy kettőig se tud olvasni. No azért érdemes volt annyira tartani a virtuson I S akit egyszer a pletykába mártanak, ugy jár az, mint aki a sürü őszi ködbe keveredik. A távolállók meg se látják a sötétségtől, a közel levők pedig csak azt látják, hogy a sötétségben tip láb. Igy lörtónt, hogy Eger Istvánné lelkében mindjobban elhomályosodott az ura emléke s az asszony szentül meg volt győződve róla, hogy a szegény ember nem szolgált v alami nagyon az ő becsű lésére. Pedig a jó viselet a fő. H n, majd példát mutat a többi kii'ugós fehérnépnek gondolta, s még inkább tirannuskodott a cselédségével. Itt kezdődik azután a fordulat özvegy Éger Istvánné életében, ki elég gyönge volt ahhoz, hogy a pletyka megmarhassa boldog emlékezetű ura emlékét, akárcsak a rozsda a vasat. Egy ízben beállított hozzá Magda, az ő hűséges szolgáló leánya, aki mára városban is szolgált. A Magda eddigelé mindig mosolvgott, de most savauyu volt az arca, minthaj'vackorba harapott volna. — Miért itatod az egereket ? kérdezte tőle az asszony. — Szent Györgykor jöttem, de akár ma is elmehetek. — Aztán miért? Nincs fölöstőkömöd, nincs ebéd, nincs vacsorád? Nem magad vetheted meg az ágyad gyönge puhára? Mi a fityfene ütött hozzád egyszerre ? Volt már jobb asszonyod is mint ón ? — Volt bizony, erősködött Magda. — Ugyan ugye ? Talán többet vert ? Talán almáriomba zárta előled a kenyeret ? — Nem a I — Hát? — Hát kérem ifiasszony, az megen gedte, hogy szerdán, meg szombaton este eljöjjön hozzám a Pista egy pár szóváltásra a gádorba. A menyecskének hirtelen tűzbe bo rult az arcza; az apró ökleit már ütésre emelte de aztán megcsendesedett. — Jól van, mondta lassan, de csak egypár szóváltásra. Az ezután következett éjszaka nem arra való volt, hogy álomra hunyja a szemét özvegy Eger Istvánné. Hogy a Pislát, ezt a daliás szép szál legényt eddig meg se látta ő. Im, ennek az éretlen Magdának jobb szeme van, mint neki. Hánykolódott a tornyos nyoszolyán ; beletúrta a lázas fejét a süppedő vánkosokba, de azért mégis hallotta tz édes suttogást, melyet onnét a gádorból ringatott be hozzá a félig nyitott ablakon át a levegő. — El kellett volna kergetni ezt a leányt, — mondogatta. — Hová lesz a virtus, istenem hová lesz ? Hogy róbuszokban beszéljünk, a dolog vége ez lett: A Magda volt a czirmos, a Pista volt a jól megpirult gesztenye, mit az ügyefogyott Magda tudtán kivül kikapart a parázsból másnak, — mert . . . Nos, igen 1 Magda észrevette, hogy a Pista egyszer keddi napokon is ott csoízogot a gádorban. — Mi keresni valód van itt? — kérdezte minden legkisebb megindulás nélkül — Mi ? Ilm I — fanyalgott Pista. Ej Magda, mégis csak fáin egy lélek az a te asszonyod. — Bizony 1 mert engedelmet adott rá, hogy szerdán, meg szombaton ide nézhess. — Az ám, aztán nem idegenkedik az ilyen magamszőrü szegénylegénytől sem. Ha a Magda most uri dáma lett volna, e szavakkal eltaszítja magától a Pistát s azt mondja: — Vége köztünk mindennek I De mivel a Magda csak mezitlábos parasztleány volt, a Pista beszédére ezeket mondja : — Dejszen, nem is mástól kérte ám kölcsön a gusztusát 1 Kirándulás a Niagarához. irta : Harsányi Sándor. Az elmúlt hó egy derült reggelén, verőfényesnek ígérkező nap korai óráiban, vidám csapat kelt útra a clevelandi magyarság előkelő társadalmából, hogy elzarándokoljon a világhírű Niagara zuhataghoz. A kirándulás tervszerűen praeparált s nem amolyan frissen nyélbe ütött volt A tervszerűség alatt értem azt, hogy a döntő elhatározás pillanatától kezdve minden törekvésünk elemózsiák, ételital neműek összehozására, a tár: