Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-07-15 / 56. szám

sok helyt a gazdák tetemes áldozata árán is, de sikerült a vármegye egész terüle­tén békés uton a munkátadókat és mun­kásokat egyezségre birni, ugy hogy a Mezőhegyesen elhelyezett tartalék mun­kásokból mindöszsze 165 pár vétetett igénybe. A munkások majdnem minde­nütt egyforma jelszavak alatt lépvén föl, arra enged következtetni, hogy szervezve voltak. Törekvésük odairányul, hogy a rész munka helyett fix bért, vagy leg alább is bizonyos biztositékot kapjanak, a mit el is értek; ezen fix bér azután nagy változásokat mutat, némely helyt készpénzben, másutt terményekben álla­píttatván meg, mire vonatkozólag rész­letes adatokat a munkálatok befejezése után igér beterjeszteni. Addig is meg­jegyzi, hogy a munkások hangulata nyu­godt, kérésüket nem követelőleg, hanem tisztességes hangon terjesztvén elő, e te­kintetben vármegyénk munkásai jó pél­dával jártak elől, kérésük a méltányos­ság határát tul nem lépte, a tulkövete­lések legnagyobb részben a csongrád­megyei munkások részéről támasztottak, minek folytán a Lajos szénási és Pálma­téri majorokból el is lettek bocsájtva. Az adófizetés felfüggesztése. K e 1 1 e r Imre az alispáni jelentés kapcsán felszóllal s a balsikeres gazda­sági év következtében az elemi kár sok helyt konstatálható. Hallja mindazonál tal, hogy az illetékes faktorok az adó­leengedést nem fogják indítványba hozni, mert a hivatalos definíció a mostani bal­sikert elemi kárnak nem konstatálhatja. Indítványozza, hogy írjon [föl a bízott ság a pénzügyminiszterhez, miként addig is, mig a kérdés közigazgatási uton le­bonyolittatik, az adófizetést függessze föl, illetőleg az adók befizetését ne szorgal­mazzák. 8 o m o s s y Zsigmond tudtul adja, hogy az elemi kár a belvizek pusztulá­sainál nem, csak gátszakadásnál mon­datik ki és részesül ehhez képest adó­leengedésben a kárt szenvedő. Ahhoz, hogy a kár méreteinek tisztázásáig az adófizetés fölfüggesztessék, nincs észre­vétele. Az ügyhöz még Lukács főispán adott felvilágosításokat s erre a bizottság kimondotta, hogy fölírnak a miniszter­hez az adófizetés felfüggesztése érdeké ben, kérve, hogy mindaddig, mig a károk jellegének hatósági megállapítása folya matban van, az adóvégrehajtás felfüg gesztessék. Apróbb ügyek. Sámson község kérvényéhez képest a közigazgatási bizottság kimondotta, hogy a csatornázást foganatosítania kell, de arra nincs észrevétele, hogy e munkák a községi útadó terhére eszközöltessenek. Dr. Z ö 1 d y János főorvos jelentése szerint a közegészségügy állapota a mult havihoz képest kedvező volt. A roncsoló toroklob egy községben fordult elő, a szamárhurut Csabán több esetben fordult vozott, akkor ötlött iszonyúan eszébe az a kinzó vád, hogy ő mit is tett ? Kap­kodott a levegő után, hazug, káromló s érthetetlen szavakat kiáltott a csendbe. Szegény asszony 1 Te csak egy percre tévedtél meg, egy perezre is, csak szerel­mes szived. A természet rendje szerint, a szived parancsára, ha hallgatnál is, nem lennél te bűnös, nem, szép asszony. Hanem a te hűséged nagy; szerelem nélkül élsz a mely hidd el, nagyobb veszteség néked, mintha a világ a szemedbe vágná : „Ez asszony is ott hagyta az urát." A te urad nem érti ezt meg, felfo­gása az, hogy „az asszony., eszköz a bol­dogtalanság kiforrására. Ördög a házas ságban." Verner Jenő. A kánikula. Kétezer év előtt A nap lebukott az Olimpus mögé. Árnyék borul Athéné utczáira, de azért izzó a levegő. S mégis csodálatos, senki sem panaszkodik a káni­kulára. Miért ? Ennek egyszerűen a divat az oka. A szép Afroditék és Helenák csak áttetsző, lenge fátyol lepelbe voltak burkolva, hókarjuk, keblük szaba­don bujt ki a selymes szövetből. Nem hordottak katlanszerü vállfűzőt, égető lakk topánt, sem tol­las nehéz kalapot és azért természetesen nem is érezték ugy a forróságot. A férfiak is hasonló szabadsággal öltöz­ködtek. Hol van a morál? — kérdik önök. Uraim, hölgyeim, nem a ruha teszi az erköl­csöt ! Akkor kevés volt a ruha és sok az erény, ma megfordítva áll a dolog. Évának csak fügefa­levele volt, mégis 5 a legbecsületesebb asszony a világ teremtése óta. Most. Péter-Pál napján alig vagyunk tul s az hi­hetnök, hogy benne vagyunk az augusztusban, olyan borzalmas a melegség. Déltájban csak né­hány szánalmas alak lézeng az utczákon s a sarki köpködők ugy izzadnak, mint egy-egy Niagara. elő. A hólyagos himlő egy esetben oltás után mutatkozott, Füzesgyarmaton is előfordult a hólyagos himlő némely eset­ben. Ha e helyen még mutatkoznék a betegség, az ujraoltást fogja foganatosít­tatni. Rendőri vizsgálat 32 hullán eszkö­zöltetett. A trachoma három esettel ke vesebb. Szérummal beoltatott 61. — A gyulai közkórházban a félév alatt ápol tak száma 511, ebből 52°/o meggyógyult, meghaltak száma 24. A létszám növeke­dett 24-gyel. A kir. pénzügyigazgatói ügydarabok adóleengedési kérvények voltak, melyek egytől-egyig az előadó által előterjesztett határozati javaslatok elfogadásával nyer­tek elintézést. Doboz községében a pénzügyigazgató egyik kiutazott közege róvta ki a had mentességi adót; az eljáró tisztviselő napidija az adóügyi jegyző terhére íratott R e z e y kir. tanfelügyelő előterjeszti, hogy Orosháza gazdasági ismétlőiskolát létesít, de a kérvényt közvetlenül a mi niszterhez küldik föl; a közig, bizottság fölhívja a községet, hogy a közigazgatási bizottságot ne kerülje el. A közigazgatási bizottság utasítja Szarvas községét a tanyai iskolák építése és fenntartására. A község hét iskolának felállítását kí­vánja. Az építés azért maradt el, mert az egyház az építést megajánlotta az esetre, ha a község 2100 frt segélyt ad. Az egyház azonban — miután a község megtagadta a kérelmet — nem fog épí­teni, igy a községet az iskolák építésére szigorúan utasítani kellett. A tanítói föld jövedelmek ujabb öszszeirásáról szóló munkálat, mely a tanítóknak nyugdíjjo­gosultságát kiterjeszteni van hivatva, elnöki uton fog felküldetni. A bizottság kimondotta, hogy a mezőberényi iskolaszék mandatuma le­telvén, uj választást rendel s felhívja az elöljáróságot, hogy jövőben a mandatum lejártakor azonnal eszközöljék az uj vá­lasztásokat. Nagyszénás községének államsegély iránt való kérelmét pártolólag terjeszti föl a bizottság. Füzesgyarmatot utasítják az óvoda múlhatatlan kiépítésére. H a v i á r Lajos időszaki jelentései beszámoltak az egyes utmunkálatok stá­diumairól. Ezt a jelentést a bizottság helyeslőleg tudomásul vette. A leszakadt hid vitája. A b ó k é s i hid oszlásáról ugyancsak H a v i á r főmérnök a következőket je­lenti : A Kettős-Körösön épült kettős ive­zetü hid leszakadt. A szerencsétlenség az adott körülmények között elég enyhén folyt le. A valószínű ok az, hogy előtte­valő napon 50—60 mázsás gőzgép szál littatott át, nincs kizárva, hogy a tulteher (melynek szállítását be kellett volna je­leteni), renditette meg a gerendákat, a tul­esőzés kimosta a hídfőket. Mindezekhez a tizennégy ökör megvadulása is hozzá­járult, hogy a hid leroskadása bekövet­kezzék. Javaslatot nem nyújt be, jelenti azonban, hogy a hid huszonnégy óra De azért tessék megnézni az emberek öltö­zetét. Az asszonyok viselik a legutolsó divat nyűgét, amely nyakig érő derekat, szoros fűzőt, utczaseprő aljat, izzasztó kalapot kényszerit rájuk A férfiak is teljesen beburkolják minden részüket. Mely asszony merne egyetlen lepelbe bor­kullódva végigsétálni az utczákon ? Melyik férfi tartana korzót fürdőiuhában a Yasut utczán ? — Ugy-e senki ? A kánikula ellen való vé dekezés mindössze jeges italokból áll, ami vajmi kevés enyhet ad. Ha egy gavallér, például, úszónadrágba merne megjelenni törzskávéházában, akkor a rendőrség menten hűvösre tenné. Tegyék meg uraim, legalább hűvösre ke­rülnek. Ezer év múlva. 2897 julius 1-seje. A nap forrón süt. Bliktri föl sem veszik az emberek. A meleget sokféleképpen lehet elhárítani. Imez 1. Arepülőgép. A repülőgépre ráül az ember s a szélcsendes levegőben is olyan lég­áramlatot idéz elő a gyors száguldás, hogy kény­telen felöltött venni magára, 2. Az elektromos jégkészitő a mellényzsebben. Egy pillanat alatt meg­fagyasztja az izzadtságot. 3. A magnetikus cziklón. A test delejességét egy készülékkel a föld mágnessé­gével ellentétes keringésbe lehet hozni, ami a levegőben olyan zavarokat idéz elő, hogy való­ságos cziklón támad. 4. A fénytörő kos. A tüzes napsugara­kat egy üveglapokból konstruált kristálylyal el lehet téríteni útjából, ugy hogy az embert nem érik a veszedelmes nyilak. 5. A töltött lapda. A csepfólyós leve­gővel telt lapda szelepét kinyitva, olyan erősen lehűl a levegő, hogy a lég nedvessége hó alak­jában hull a földre 6. A k a t a r a k t a-s apk a. Két részből áll egyik rész hidrogénnel van tele, a másik oxigén­nel. Egy villamos szikrával, amelyhez külön kis készülékket hord magánál az ember, vízzé egyesül a két elem s egy csap megnyitása után, hideg zuhany szakad az izzadó polgárra. alatt a közlekedésnek újra átadatott. Még azt jelzi, hogy a három hidnál a faszer kezeteket el kell távolítani s a hidakra való emez uj költség két három évre fog beosztatni. F á b r y Sándor dr. alispán jelenti, hogy maga is beszerezte az esetről szóló jelentést és szerinte már most indokolva látja, hogy az államépitészeti hivatal személyzete szaporittassék. A megyében igen sok munka van, épülnek hidak, állami és törvényhatósági utak, ily kö rülmények között indítványozza, hogy írjon föl a bizottság a miniszterhez az államépitészeti hivatal személyszaporitása érdekében. A vármegye oly nagy mérték­ben járul e hivatalokhoz, hogy méltán megkívánhatja a teljes létszámot. (He­lyeslés.) Evek óta nincs meg a gyulai államépitészeti hivatal létszáma. Egyik mérnök a tokaji hidmunkálatokhoz van kirendelve, egy szakerő a transversalis uton van elfoglalva. L a d i c s György kéri, hogy miután tudomása van arról, hogy a Fehér és Feketekörös deltája közötti hidakon tud tával csak legközelebb négy cséplőgép szállíttatik át, — előre rendeltessék el eme hidakon a szakszerű vizsgálat, ne­hogy a birtokosok cséplőgépek nélkül maradjanak. Hajnal István elfogadván előtte szóló indítványát, megtoldja azzal, hoary az összes fahidak vizgáltassanak meg. Ha a minisztérium nem adna szakerőt, meg­bízná a nagyközségekben levő szakerő­ket, hogy a vizsgálatokat ejtsék meg. T « r é n y i Lajost nem nyugtatja meg a főmérnök által előterjesztett jelentós ós azt óhajtja, hogy az összes hidak te­herképességükre szigorúan megvizsgál­tassanak. Szintén a minisztert kérné föl, hogy küldjön ki szakerőt, aki vizsgálja meg a hidakat. A feliratot sürgősen kül­dené föl. Rá a katasztrófának azért van kellemetlen benyomása, mert hiszen hat éves hidnál törtónt a katasztrófa, pedig a fahidak általános életkora 20, sőt még több év. Hajnal István a ma?a részéről meg nyugodnék a H a v i á r Lajos főmérnök által eszközlendő vizsgálatban. Kérdést intéz, hogy a közlekedést a főmérnök mi módon akarja a jelzett hidnál fön­tartani ? H a v i á r Lajos minden felszólalónak tüzetes felvilágosisást ad. A személy sza­porítására vonatkozó indítványt köszö­nettel fogadja. A cséplőgépek átszállí­tása akadálytalanul eszközölhető lesz, kivéve az öcsödi hídon. Ha miniszteri szakértőt kérnek, azt is örömmel veszi, de a közérdek, gyorsaság szempontjából jobb lesz, ha a felelősség a kezóba adatik" F á b r y Sándor egy általa tapasztalt esetből (a gyomai hidon szerzett tapasz­talata) kifolyó'ag indítványozza, hogy a függő szerkezetű hidak tervszerüleg kasz­szíroztassanak. E tekintetben részletes terveket a jövő gyűlésre lehet beterjesz­teni. Ragaszkodik indítványához, hogy a miniszterhez a személyszaporitás ^gyé­ben felterjesztés intéztessék. Számadato­kat sorol föl, hogy mily nagy költséggel tartja föl a vármegye a mérnöki hivatalt, ez a költség czircd 9000 frt ra megy. Mól­tan elvárhatja a vármegye, hogy megfe­jelő személyzet álljon rendelkezésre, mert hisz ez összegen akár megyei teljes számú mérnöki hivatal fenntartható lenne. Kérné a vartnegye főispánját, hogy nagy befo­gásával odahatni méltóztassék, hogy a minis/,ter a teljes szamu szeimlyxetet adja meg. T erényi L íjos kijelenti, hogy őt eppnnséggel nem bizalmatlanság vezette, mint az, hogv a főmérnök a rendszeres irodai teendőktől el ne vonassák, azért indiiványát vissza vonja. A bizottság megbízza a főmérnököt az összes hidak megvizsgálására. Sürgős felterjesztest intéz a miniszterhez a sze­mélyzetkiegészitése véget. Ahidak állandó rendezésére a jövő hóban jelentést vár. E nöklő főispán kijelenti, hogy a bizottság óhajához képest a maga részé­ről is kérni fogja az allamépitészeti hi vatal személyzetének kiegészítését. Külön kamarát Békésmegyének — Mit szól az aradi lap ? — Lapunknak vasárnapi czikkót, mely­ben fölvetjük a külön kamara ügyét, aradi laptarsunk az „Alföld" a következő megjegyzésekkel kiséri: A „Bekésmegyei Közlöny" vasárnapi számában, irja az „Alföld", czikket közöl, melynek czélja mozgalmat indítani az iránt, hogy Békés és Csanádmegyék az aradi kereskedelmi és iparkamaratói el szakittassanak s e két megye részére ön­álló kereskedelmi és iparkamara létesít tessék a kamarai reform alkalmából. Erre a felszólal isra az adta az ötle tet, hogy a mármarosi ruthének külön kamara érdekében mozognak, csakhogy a békésiek azt feledik el, hogy a hely zet egy csöppet se analóg s a mi a fel­vidék szempontjából indokolt, annak Csa­bán vagy Gyulán nem volna semmi ér­telme. Az ország északkeleti részén meg­vannak az iparfejlesztésnek és a keres­kedelem emelésének feltételei, a melyek között egy kamara üdvös tevékenységet fejthet ki az illető viták érdekében, Bé­kés és Csanádmegyék azonban csaknem kizárólag agrikulturális vidékek, melye­ken jóformán egyetlen gyár sincs, a ke­reskedés pedig alárendelt szerepet visz. E vidékek érdekeit az aradi kamarai ke­rületben igen lelkiismeretesen előmozdít­ják, ellenben egy önálló kamara nem is volna fenntartható, vagy ha annak fönn­tartásáért az ottani érdekeltek nagy ál­dozatokat hoznának, okvetlen csalódás érné őket. Kevés szerencsésebb kerületi beosz­tás van, mint az aradi kamaráé, mely­nek székhelye az a központ, a mely ki­egyenlíti a sík, rom ós a bérezés vidékek ellentéteit, harmóniába hozza az ipari termelést, a mezőgazdasági termeléssel, a lüktető, élénk kereskedelmi góczpont se­gélyével. Nem is hisszük, hogy ez az el­szakadási törekvés többjegyen az ötlet­szerüleg keletkezett hírlapi czikknól, leg­alább a bekésmegyei kereskedők és ipa­rosok vajmi kevéssé érdeklődnek a ka­marai ügyek irántarra, hogy ilyen moz­galom az ő intenczióiknak lenne a kife­jezése. Nem tagadjuk, a hírlapi felszólalást nem előzte meg az érdekelt testületek semmi mozgalma, de még ha csak ötlet­szerüleg iniciáltuk is a kérdést, nem mond­hatjuk, hogy nyom nélkül hangzott el. Ugy a kereskedelmi mint különösen ipari körökben nagy érdeklődést támasztott a czikk s nagy érdeklődést támasztott leg­inkább a — gazdák körében. Ugyanis aradi laptársunk csupán a kamara territonalis sérelmét látja ós nem vesz tudomást ama czikkünkben egy nyíl­tan bevallott czélunkról, hogy nevezete­sen éppen a gazdasági uj kérdések ren­dezésre váró hajnalán, gondoskodnunk kellene a gazdák testületéről. Szeretnők ezt a kamarák kebelében, ha lehetséges. Es ha külön mezőgazdasági kamarák nem szerveztetnek, nem tudjuk lehetet­lennek a mezőgazdasági kérdeseknek be­vonását a kereskedelmi és iparkamarákba. Es ez esetben az aradi kamara a hozzá­utalt sok munkát meg nem bírná. A ka­marai terület szétosztása ebben az eset­ben igazán indokolt. Ugy abban a czikkben, mint most, készséggel jelezzük, hogy minket az aradi kamara ellen animozitás nem vezet. Mindenesetre szárazon kell tartanunk a puskaporunkat. Látnunk kell mit hoz az uj kamarai törvény ? A „Békésmegyei Közlöny" táviratai A képviselőházból. Budapest, julius 14. (Saját tud. táv.) A képviselőház mai ülése azzal kezdő­dött, hogy He n tallér Lajos szóvá tette Herczegh Ferencz dolgát, aki B a r t a Miklós kegyelmi kérvényét nem irta alá, Herczegh személyi kérdésben újra felelt A ezukor adó általános vitájában H o c k János vett részt. B á n f f y Dezsőt a folyósón ugyancsak kerülgették, de semmi positiv hir nincs. Állítólag szom­baton indítványozza Banffy a meghossza­bitandó üleseket. Ellenzékiek beszélik, hogy a mai délutáni minisztertanácsra Szilágyi nem hivatott meg, ellenben Láng Lujos meg van hiva. Két lÖTés. — Családi dráma az aratásnál. — Szeghalom, julius 11. Szeghalomról irja tudósítónk, hogy az aratásnál egy hazaspar oly csetepa­téba keverődött, melynek gyilkosság lett a következménye. Pap Lajosnak hívják azt az embert, kit a szenvedélye annyira elragadt, hogy reálött feleségére ós egyik aratótársára is. Az eset motívuma na­gyon is mindennapi. Pap nagyon szerette az italt. Szorgalmas ós munkabíró em­ber volt mindig, de az iszákosság ördö­gének iucsdlkedései elől sohasen tudott kitérni. A felesége, — egy csinos asszony — szintén nem maradt a férjének mö­götte munka dolgában. Szegénykének azonban nagyon keserves volt a sorsa. Férje mindent elvert, a mit keresett. Most azonban jó reménységgel volt, hogy megszerzik kenyerüket télire Szor­galmasan dolgozgattak egy hót óta. El­jött szombat, a fizetés napja. Az asszony remegett a vasárnaptól. Kérte a férjét, könyörgött neki, hogy gondoljon a jövő­re és hagyjon fel szenvedélyével. — Ne félj fiam, rendes ember leszek s ha Isten is megsegít, hazavisszük a keresményünket. Máskép törtónt. Pap nem tudott szen­vedélyének ellenállani és rögtön elverte *

Next

/
Thumbnails
Contents