Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-11-18 / 92. szám

tetszés közben beszéltek. A párt ügyeit Kovács Lajos és S z i k e s András elnökök vezetik és magok is beszéltek a nap folyamán. — Most vasárnap Bartha érdekében V á r o s s y Gyula és P o 1 ó n y i Géza jönnek Gyulára. Itt emiitjük meg, bogy az első szavazatszedő küldöttségnél, melynek helyisége a város háza, szavaznak a következő sorrendben : I Beltváros (1-től 198.) házszámig bezárólag ; IV. Újváros 1233 tői 1626. házszámig ; V. Nagyoláhváros 1627—2061 házszámig a külsőségekkel és tanyákkal együtt. A második szavazatszedő küldöttségnél, melynek helyisége.a „Magyar Király" szálloda, pedig szavazni fognak és pedig a következő sorrendben : Nagymagyarváros, oldalkosár, kisváros (194—721) számig, a kisolahváros (772—1231) számig. Az egyházak segélyezése. — Csaba város közgyűléséből. — Régen volt oly izgatott hangulatu ülés a csabai képviselőtestületben, mint kedden, amikor arról vitatkoztak: megadják-e az egyházaknak jövőre is az eddigi segélyt ugy, amint azt már évekig tették, vagy pedig ne segélyezzenek égw^tlen vallásfelekezetet sem. Mig a patronatus függő ügy volt, ez a kérdés nem került szőnyegre soha. Mertei caíionica vivitació alapján, a patron a luS-L terhekkel járt, bár akaratunkon kivül, a róm. kalh. egyháznak 304 frt viselése s évekkel előbb, (lehet 50 éve is) ehhez a 304 frthoz mérten a többi egyházak is akkori népességük szerint segélyeztettek; nem akarván a jjváros, igen helyesen, egy felekezetnek áldozni, hanem miulán mór egynek adtak, ahhoz mérten juttattak a többi felekezeteknek is. Miután azonban a patronatus függő ügye a kiegyezéssel végett ért, a város azon helyzet előtt találta magát, hogy most már a katb. czélokra a prestációk megváltása czimén nem kelletett 304 frt évi hozzájárulást adnia, egyszerűen ki kihagyhatta az egyes felekezetek segélyezési tótelét. A város vezetőit legalább azon szem pont vezette, hogy miután amúgy is progresszív módon emelkednek az évi ter hek, miután a város maga is nagy ki adású kulturterheket vállalt el (gymnasium, polg. leány és községi, tanyai, ipar, ker. iskolák, vonja el az egyházaktól a városi segélyt. De a költségvetés augusztusi tárgyalásokor a többség e segélyek kiosztása kérdésében a status quo fenntartása mellett nyilatkozott. Törtónt azonban, hogy a megszava be, s hogy menynyire későn érkezett a segitség. A felesége pedig egyre hangos sabban zokogott és vádolta önmagát, hogy nem vigyázott eléggé a gyerekre. Megsebesülve, megtörve állott férje előtt Yves néma volt és fehér mint a kréta. Igy állott a kis holtest előtt. Csak az imént mentette meg egy másik gyerek nek az életét, ós nem akadt senki, aki az ő gyermekét megmentette volna. De ez a keserűség csak egy pillanatig fogta el. A keresztény és a bretagnei ön megadással hajolt meg benne a halál előtt. És gondolatai viszatértek a ten gerhez. Száraz hangon kérdezze ? — Hány órakor ? — Öt órakor, mondá valaki. Mint vad ordítás tört ki belőle : — Öt órakor ! Éppen akkor, amidőn ón a vizbe ugrottam. Oh, az a tenger, az a nyomorult I Most már aztáu megértette azt a szelid hizelkedóst, azt a gúnyos mosolyt, amelylyel a tenger az 5 lépteit kisérte. Azalatt, mig ő zsákmányától fosztotta meg, ez elragadta tőle fiát. Oh az a nyomorult, az a nyomorult! Vad ábrázattal fordult a tenger felé. Alattomosan, orvul győzte őt le; még moí-t is gúnyolta és jókedvűen danoiászott és tánczoló hullámain nevetve csillogtatni a nap utolsó sugarait A nap pirosan ál lott a szemhatáron, a viz valósággal elnyelte ; a halász szemeinek fénye véressé vált tőle, mig homlokát, daczosan mutatta örökös ellenségének. Sokáig nézték egymást : az ember, meg a tenger, mint kót birkózó fél. akik lélegzethez akarnak jut ni. Ugy látszott, mintha méregetnék, miniha titokban hadat, üzennének újból egymásnak. A már nagyon alant járó nap hirtelen lebukott. Es az igy elkomorodott tenger mintha visszafelé húzódott, minilia apadt volna és mikor a szél végigüvöltött a pusztaságon, túlharsogva a hullámok távoli moraját, ugy tetszett, mintha a vizek elnémultak volna annak az ember nek gyűlölettől lángoló tekintetétől. zott költségvetést a vármegye alaki okokból visszautasította (uj minta utján kell jövőben a költségvetést elkészíteni) és miután közbevetőleg H a a n Béla megfelebbezte az egyházak segélyezési tételét, a törvényhatóság elrendelte, hogy újra tárgyalván a költségvetést, előbb hozzon ez ügyben érdemi határozatot. Erre az érdemi határozat megho zatalára jött, össze kedden Csaba város képviselőtestülete. Látszott az érdeklődésből, hogy a kérdésen egy kis izgatotsággal leszünk csak tul. Volt is izgatotság, kapacitáció bőven, A íkórdes Két részletben volt erős vita tárgya. Az érdemi vitát megelőzte az alaki, ebben Beliczey Rezső, H a a n Béla azt a felfogást vallották, hogy a kérdést m a megszavazni nem kell. Csupán csak tudomásul venni, hogy a költségvetés rendes tárgyalásakor (tizenöt nap múlva) szó lehet a tétel költségvetési tárgyalásáról is. H a a n Bélának az argumentuma az volt, hogy ha érdemi határozat hozatnék miután a kiadást involváló határozat köz szemlére ki nem tétetik és igy fölszólam lás tárgya nem is lehet, — arra vezetne, hogy újra megsemmisíthető volna, annál inkább, mert megtörténhetnék, hogy oly időben tárgyainók már a költségvetést, mikor a mostani határozat (a felekezetek segélye) jogerőssé vált s igy a mostani elhatarozás preokkupálna a tulaj donkóppeni költségvetési vitának. Viszont Zsilinszky Endre dr. az érdemi tárgyalás mellett nyilatkozott, mert hiszen mi indította a megyét a határozat feloldására ? Nem-e az, hogy csupán a költségvetési tárgyalásnál vették be a tételt, az a tagokkal közölve nem lett. Ha nem határozunk most elvileg, ott vagyunk mint előbb. De világosan kitűnik a megyei határozatból az, hogy a kérdést külön kell érdemi tárgyalás alá venni. Igy szól a megyei határozat. Szeberényi Zs. Lajos, szintén érdemi tárgyalást akar. Igy nem tudván a tormai kérdésben egymást kapacitáló szónokok megegyezni, szavazással dön töttek, tárgyalják-e érdemileg a kérdési, vagyis megszavazzák-e, hogy a jövő évi költségvetésbe fölveszik a felekezeteknek adandó segélyt? Nagytöbbség nyilatkozott, hogy akórdéssel most kivan érdemileg végezni. Igy aztán szóles terjedelmű ós érvek ben gazdag vita folyt, egy kis személyes kedéssel és jó adag közbaszólásokkal. Korosy László szólt először. Is merteti a helyzetet, a miért reális költségvetés érdekében, éppen ez évben hagyták ki a felekezetek segélyezési tételét. Mert megszűnt az a teher, melyet a katb. egyházzal szemben viselt a város, Hiszen eleddig is inkább kényszer helyzet, az egyenjogosság elve vitte a várost a felekezetek segélyezésébe. A segéiyezó seknek „kegyelemből való jellege" volt. Adtuk, mert akartuk. Adtuk, mert e segély a maga ősi formájában terményben (tűzifa, nad stb.) volt adva, mig a város gazdálkodott. De mikor a város kultur terhei is nőnek, akkor a közlakosság adófilléreiből adományokat letenni, bármely üdvös czélra nem lehet. (Helyeslés.) Zsilinszky Endre dr., miután ő tett indítványt, hogy az évtizedek óta behelyezett költségvetésbe vegyék be újólag a felekezetek segélyezését, ő szól hozzá először. A főjegyző érvelése deriválja a kérdést akként, hogy a kath. felekezetnek megszűnvén az évi hozzájárulás, — ne segélyezzünk egyet sem. Őt nem az a szempont vezeti, hanem az: milyen czélokra adjuk az évi segélyt ? Igazság sze rint felelhet: köznevelési czélokra. Erre a czélra pedig szívesen képesíti a felekezeteket. Nem fogadja el az olyan érvelést, mely mumusként azt hozza föl, hogy a jövőben mily nagy mórtékben fognak e városkulturterhei nőni. Hanem birjuk, ott van az állam, mely — nem akarja hinni — hogy a megígért négy elemi osztály felállításával befejezte volna itt kulturális áldozatkészségét. Kéri, vegyék föl a tételt, az egyházak segélyezését. H a a n Béla : Az előttem pzóló végrevalahára nevén nevezte a gyereket. Tehát az egyházak segélyt kérnek. Jól Eddig mindég követelték, a jog, törvény álláspontjára helyezkedtek. Mo3t nár kérnek, legalább Zsilinszky kór, a ki nem tudja, minő megbízatása van rá, felekezete nevében tesz-e nyilatkozatokat (Közbekiáltások : Nem szükséges erre megbízatás. A maga nevében beszólt, helyeseljük.) A mai közterhekben fény űzési célokra nem költhetünk. (Szeberényi : Az egyházak segélyezése nem fényűzés.) Kérnem kell Szeberényi képviselő urat, vegye tudomásul: nem a presbyteriumban vagyunk, hallgassa meg azt, a ki beszél. Igen is fényűzés, megengedem, tiszteletreméltó fényűzés, de még is az, mikor olyan kiadásokat teszünk, melyeket elkerülhetünk. Az okos gazda költségvetésének azon tételét törli, melyet lehet, nem azt, mely kényszerű ós feltótlenül szükséges kiadása. Ha a segélyezéseket a mostani szerint kiterjesztjük, akkor nem teszünk egyebet, mint kétszeresen segélyezzük a katb. egyházat. Mert a prestációkat megváltottuk ós még is se gólyeket szavazunk meg számára. Nem érti, miért segélyezzük a gör. kel. egyházat 48 frttal. melynek három híve van, a zsidókat 8 frttal, pedig azok híveinek száma az ezerhez közel van, Ha a segélyezést foganatba vesszük, az 1868. évi törvónvezikk alapján igazságos kivetés kell. (Helyeslés.) Zsilinszky Eadre dr. személyes kérdésben kijelenti, hogy ő minden fele kezetnek kiadni óhajtotta a segélyt. Ha mégis előtteszóló az ő felszólalását nem igy veszi, az csak elfogultságot mutat. Az elfogultság pedig igazságos nem lehet. Szeberényi Zs. Lajos polemizál az olyan felfogással, mintha a város kegyelmet gyakorolna, midőn az egyházakat segélyezi. Nem kegyelmi tény az, hanem jogos adomány. Örül, hogy oly vallásfelekezetnek tagja, mely a más vallású iránt gyűlöletet nem hirdet; de a maga vallását sem engedi lábbal taposni. A kérdésnek erkölcsi jelentősége van : e városnak keresztény jellegét megőrizni ós megtartani; őseink száz év óta viselik a terhet, hasonló módon kivánja most is Beliczey Rezső elfogadja az egyházak segélyezését, de igazságos alapon, uj, a lakosság száma szerint való kivetésevei, a legtisztább igazság szerint. H a a n Béla második és a kérdés! megvilágító beszédében oda konkludál, hogy az egyházak segélyezését a mostani alapon el nem fogadhatja, de ez nem zárja ki azt, hogy ha az egyházak kul tur'ális ujabb terheikre, teszem egy uj magyar iskola felállítására. (Közbeszólások, zaj.) M a c z á k bíró : Sajnálom, de nem tűrhetem a szónok zavarását. Ha meg nem szűnnek a közbeszólások, az ülést felfüggesztem. II a a n Béla folytatva beszédét azzal végzi, hogy amidőn a város köztanácsában nem egyes felekezet ügyét védi, azért van oly jó hive egyházának, mint azok, kiket most mint városi képviselőket felekezeti szempontok vezetnek. Korén Pál nem akart fölszóllalni, de a vita sorában egy tarthatatlan érv is fölhangzott. Hogy a kulturális teher fényűzés, azt szó nélkül nem hagyhatja. Népnevelési czélokért való anyagi áldó zatokat fényűzésnek tartani nem lehet. Korosy László a mellett argu mentái, hogy az egyenjogosság elvénél fogva az egyházak segélyezési tételei meg nem állhatnak. Változtatni kell azokon. Már ekkor minden vonalon ki volt merítve a kérdés s többen zajos „szavazzunk" felkiáltásokkal vették el a netalán még jelentkezők beszélési kedvét. A szavazás eredménye pedig az lett, hogy 20 szóval 14 ellenében kimondottál}, miként a régi alapon az egyházak segélyezését fölveszik a költségvetésbe. A közgyűlés egy más tárgyóról hírrovatunkban tájékoztatunk. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A király a békéről. Budapest, nov. 17. (Saját tud. táv.) A delegációkat ma fogadta a király, ki válaszolván az elnökök beszédére, meg emlékezett a biztató békekilátásokról. Szilárdan, mint eddig fönnáll a monarchia szövetsége Német és Olaszországgal, Ép e szövetség biztos kilátást nyújt, hogy a béke nem fog megingattatni. E tekintetben hivatkozik a monarchiának az Orosz birodalommal való kitűnő viszonyára. A beszédben feltűnő melegséggel emlékszik meg Vilmos német császár Magyarországon való látogatásáról, a ro mán királynak magyar földön való idozóséről. Örömóra szolgál, hogy a had ügyi budget is ugy volt összeálli'haíó, miként tulkiadás nem merült föl. Elitélt renelőrtanácsos. Budapest, nov. 17. (Saját tud. távirata ) C h u d y Hugó volt államrendőrségi ta nácsost, a ki okmány hamisításokkal 29 ízben vett föl jogtalanul az államrendőrségnél pénzeket, a budapesti törvény szék 6 évi fegyházra és 10 évi hivatalvesztésre Ítélte. Gazdasági egyletünkből. — Küldöttek az orsz. gazd. egylet gyűlésére. — A tenyésztési alap ismertetése. — Indítvány a kendertermeléí szövetkezeti alapon való létesítésére. — Gazdasági egyletünk most vasárnap igazgaló választmányi gyűlést tartott, melyen megválasztották az orsz. gazd. egyletek szövetségének közgyűlésére küldendő képviselőket. Gazdáinkra legna gyobb fontosságú, hogy a mig egyrészről az egylet méltányló figyelemmel ki seri a vármegye érdekeiért kiválóan tevékenykedő főispánunk kezdeményezéseit, a gazdák testülete biztatja, hogy ha a szegedi gyár nem ad kedvező választ, legyen szíves a mozgalmat szövetkezeti alapon elindítani. Ehhez a munkához készségét az egylet szívesen fölajánlja. Az igazgató választmány ülését Beliczey István elnök megnyitván, bejelenti, hogy a gazdasági egyletek országos szövetkezetének e hó 28-án Budapesten közgyűlése lesz, hova egyletünknek joga van öt képviselőt kiküldeni. A tárgy tehát lenne eme képviselőknek megválasztása. Mielőtt azonban a választmány megejtené a választást, egyszers mindenkorra elvihatározatot kellene hoziii a kiküldöttek uti költségei ós napidijat tekintetében, mert nem lehet kívánni, hogy ilyen kiküldetésben a megválasztottak a saját költségükön járjanak el. Megállapítván a napidijakat (napi 5 frtban) egyben a legközelebbi közgyűlésre kópviselőkül kiküldettek : G e i s'z t Gyula alelnök, L e d e r e r Rudolf, dr. Zsilinszky Endre, Beliczey Géza es Z 1 i n s z k y István titkár. Tudomásul vette az igazgató választmány azt a helyes intézkedést, hogy az állami tenyószdékből az eladandó tenyész bikáknak a községek részére kedvezményes áron tartanak föl a szükségelt állategyedeket. Ezzel kapcsolatban arra tekintettel, hogy a közsegek nem igen veszik igénybe az egylet szarvasmarha tenyésztési alapját, elhatározza, hogy ezen alapról, valamint annak rendeltetéséről a községeket alkalmas módon értesíteni fogja. Tudomásul vétetvén az orsz. növénykísérleti állomás mult évi működéséről szóló jelentós, ugy a világ 1897. évi búzatermeléséről szóló kimutatás is — a választmány Zsilinszky Endre dr. indítványát vette tárgyalás alá. Dr. Zsilinszky Endre hivatkozván a mezőgazdaság érdekeit szivén viselő főispán azon intézkedésére, hogy vármegyénk területén a kendertermelést, áztatást és kikészítésnek lendületet kíván adni, mely czólból egy nagy czóggel tárgyalásokba bocsátkozott, ez érdekben egy gazdák és a czég küldöttével ankettet is tartott e hó 9 én, melyet csak is ölömmel üdvözölhet a gazdasági egylet, de azért is, mert kevés reményünk lehet ahhoz, hogy ezen mozgalomnak a kivánt eredménye meglesz, indítványozza, hogy átirat intéztessék Lukács György főispánhoz, melyben örömének adjon kifejezést az egylet a főispán iránt, ennek a közgazdaság fejlesztése körül kifejtett buzgalmáért s egyszersmint biztosítván őt az egylet készseges támogatásáról, fejezze ki abbeli készségét, hogy ha a most felvett fonalon a gyár szükkeblüsége miatt czólt nem érhetne, a mezőgazdák szövetkezése által kisértse meg az ezen érdekben megindított mozgalomnak gya korlati létesítését, a mi annyival üdvösebbnek mutatkozik, mert igy a kendertermelés és kikészítés, kizárólag a gazdaság körében marad s igy a nép a gazdaság körében a télen át is munkát kap. E tevékenységében — ismét hangsúlyozza — hogy a gardasági egylet támogatá-ára bizton számiihat, annál inkább, mert a gazdasági egylet már évekkel előbb mozgalmat indított meg vármegyénkben a kendertermelés felkarolása érdekében. Az indítványt egyhangúlag magáóvé tette a választmány, kimondván, hogy üdvözlésével a főispánnak, ki az ügyet iniciálta, hívja föl az egylet figyelmét, hogy a mennyiben a most megindított mozgalom sikerre nem vezetne, kísértestessék meg a czól : 1. A kisgazdák bevonásával szövetkezeti alapon. 2. Tétessék már eleve lépés a kormánynál, hogy a szövetkezet a kenderáztatók s esetleg kikészítő telep létesítésében anyagilag is támogattassék. Az ülésen jelenvoltak : Beliczey István elnök, Urs/inyi Dezső, Láderer Rudolf, Fejér Bela, Beliczey Rezső. Suk Ká'mán. Szalay József, Reisz Simon, Fábry Károly, Vidovszky László Bogár Dániel, dr. Zsilins/.ky Endre ósZlinszky István titkár. ÚJDONSÁGOK. — Az önálló árvaszék. Csaba város képviselőtestületi közgyűlése kedden tartott ülésén eszközölte az önálló árvaszék ügyében készült szabályzaton azon he lyesbitéseket, melyeket a miniszter kivánt s melyek keresztülvozettetvén, már most mi sem áll útjában, hogy az intéz mény január elsején életbe lépjen. Ezek a helyesbítések lényegben a következők : precizirozandó a szabályrendeletben, hogy az árvákra vonatkozó anyagi és szellemi