Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-11-14 / 91. szám

Melleklet a Bekesmegyei Koziony novemuer i^-iki ai. síawamu. lezte, már csirájában megölheti.,A tárgyalás azonban ezen az alapon alig lehetséges, fölvetem tehát ultima rációként, hogy miután a gyár mit sem ad, míg üzemköltségei után is kamatot szed tőlünk, induljunk meg más uton s igyekezzünk a kendetkikészitő telpp

st szö vetkezeti alapon megcsinálni. (Helyeslés.) De ezt mint ultima rácziót hozom föl, hozom föl, ha a gyár csakugyan ugy a 15 évi kötelezettségből nem engedne, az üzem költségeket nem maga viselné és az átlagárat feljebb nem rúgtatná. M e z e y Lajos: üdvös és jó lenne a kis gazdákra a termelés. Minél több ne hézséget teszünk, annál nehezebben megy a kis gazda a termelésbe, O azt hiszi, hogy az egységi árt, a megajánlott menynyiségre, még el lehetne fogadni; de az időt találja soknak. A 15 év igen sok, 5 év e:ég, a mig a teleppel szerződést kell kötnünk. Vidovszky Lászlónak csak az a megjegyzése, hogy miután három évig termelt a szegedi kendergyárnak ós az 2 frt 20 krért vette át, óhajtja a 2 frt 20 kros egységárat. A tizenöt évet so kalja. A magot ne oktrojálja a gyár a termelőre, mely ugy is drágábban adja, mint a hogy a termelők azt más forrásból beszerezhetik. G e r ő igazgató kijelenti, hogy a magot a termelők bárhol beszerezhetik, de szükséges, hogy az olasz kendermag legyen. * Erre a főispán a vita anyagát igy foglalta össze : Az értekezlet elvileg belemegy a termelés megajánlásába, de kivánja a szegedi gyártól, hogy : 1. Az idő, melyet a gazda a terme lésre a gyárral köt, a 15 évnél sokkal kevesebb legyen. 2. A kivánt befektetéseket a gyár létesitse a magáéból. 3. Az átlagos árat helyesli, de kiván mmként 2 frt 20 krt. 4. Vitás esetekben a gyár és termelők választott bírósága dönt. 5. A magot ott szerzik be a termelők, a hol legolcsóbban kapják. A társulat képviselője kijelentette, hogy a gyár végső válaszát írásban közli Békésmegye a királyhoz. — A hódoló fölirat. — Bodoky Zjltán dr.. megyei főjegyző tollát dicséri az alábbi hódoló fölirat, a királyhoz intézvén köszönő szót történelmi tónyeért, a magyar nemzet iránt való elismeróseért. Az irat helyesen, szabatosan és lelkesen formázza azt a hűséget, melyet a legelső magyar ember iránt érzünk. Igy hangzik : Császári és apostoli királyi Felség 1 Legkegyelmesebb Urunk ! Békésvármegye törvényhatósági bi zottsága lelkesedéssé fokozódott hálával fogadta Felséges Urunk és királyunk. szomjazott, ételt adtak neki, ha éhezett s mindenegy szavuk visztalás volt. Ah, Polla jobb szerette volna, ha szidják, hs korholják, megtagadják ; ez az odaadás, ez a gyöngédség halálra sebezte. Egy nap azt mondta az aszszony az urának: — Menjen el kend a doktor úrért, talán az megfordíthatja a betegségét. S mig az ember odajárt ós mig a leány szunnyadozott, az öreg asszony végignézte Pollának a fogasra akasztott czifra ruháit. Könnyebb volt a lelkének, ha egyet ránthatott azokon. — Miattatok veszett el, rongyért... És elfordult. Ott hagyta a ruhákat összegubanczolva és sietett az almáriomhoz, hogy végigjárja szemeivel az egyszerű kis kartonszoknyácskákat: — Jaj Istenem, nem gyűrődtek-e meg ? Hiába volt a doktor, hiába volt a mediczina. Hajnal Palotta az ősz utolsó rózsájával maga is elvirult. Egy reggel már nem kért vizet, nem hánykolódott. Apja odament hozzá, megfogta a kezét. Hideg volt az. mint a jég. — Meghalt a Pollánk, mondta görcsös hangon az asszonynak. — Meghalt a Pollánk, — ismételte az asszony. Égtek, lobogtak a gyertyák a ravatal törül s Hajnalné csendesen olvasta az igéket az imádságos könyvből, melynek belső tábláján ezek a sorok állottak : „Polla leányom, szemem fénye meghalt .16 esztendős korában." Öt évvel ezelőtt irta be e szavakat az imádságos könyv bekő lápjára Hajnalné. azon nagylelkű elhatározását, hogy tör ténelmi multunk kiválóbb alakjainak emlékét, a kik a nemzeti élet külömböző terein kitűntek, székes fővárosunk közhelyén márványban örökitteti meg. A legmagasztosabb méltánylása ez, annak a rajongó szeretetnek, melylyel a magyar nemzet királyát környezi. Történelmi multunk tzebb emlékei tárulnak szemeink elé s e történelmi multunknak megfelelő fényes nemzeti jövő megvalósulását érezzük, midőn látjuk, hogy a magyar nemzet legnagyobb erényét — a haza nagy fiai érdemeinek elösmerésót — a koronás fő a nemzet érzelmeivel egybeolvadva gyakorolja. Felséged uralkodói, erényei és atyai jóindulata folytán, feltárul előttünk a dicső és gyászos emlékekben oly gazdag multunk képe s nemzeti fejlődésünk, önállóságunk ós szabadságunk s az ennek alapját képező kereszténység úttörőinek ott ragyogó fényes alakjait még ragvo góbbá, még fényesebbé teszi a koronáról reájuk sugárzó dicsfény s e nagy honfiak királyi nagylelkűséggel emelendő emlék szobrainak mindegyike maradandóan fogja hirdetni, hogy a király és a királyi ház iránt alattvalói "hódolattal és törhetetlen hűséggel viseltető nemzet nemcsak szeretetben, de érzelmekben is egyesülve van ; s királyi szó és tett erősiti meg, az elődeink által is már követett meggyő ződés helyességét, hogy hazánk felvirágzása és boldogsága a hazaszeretet, az uralkodó ház iránti hűség és a szabadság elvein alapszik. Hazafiúi örömmel és lelkesedéssel borulunk le Felséged dicső trónjának zsámolyánál hazánk jővő nemzeti fejlődésére oly nagy kihatású elhatározása előtt — s midőn a haza minden egyes hü Fiával együtt az Eg áldását könyörög jük Felségedre és királyi csaladjára, alattvalói hódolattal kérjük, hogy Felséged és az uralkodó ház iránt mindég érzett törhetetlen ragaszkodásunk ós lelkesült szeretetünk ez alkalommal való megnyilatkozását is kegyesen fogadni méltóztassék. Békósvármegye közönsége nevében Gyulán, stb. stb. Állami népiskola Mezőberényben. A községi iskolaszék f. hó 7-én tárgyalta az állami népiskolák ügyét. 01 vastatott a községi elöljáróság átirata, melyben az iskolaszéket az állam által Mezőberónyben felállítani szándékolt két állami népiskola tárgyában a képviselőtestület ele terjesztendő javaslattételre hívja föl. Felolvastatott a kir. tanfelügyelőnek erre vonatkozó ren delete, melyben a községet nyilatkozatra hívja fel arra nézve, hajlandó-e a község 1. megfelelő iskolai helyiségről, 2 annak ientartásáról, fűtéséről s az iskola tisztogatásáról gondoskodni, 8, a tanitó nyugdíjintézetbe fizetendő 12 forintnyi, illetve minden tanuló csekély 15 krnyi járulékát évi átalányba biztosítani, 4 az 5% perczentes iskolai pótadónak azon lakosokra, a kik hitfelekeze'i iskolák fen tartásához semmivel sem járulnák, kive tósót megajánlani. Ifj Jeszenszky Károly elnök előterjesztése után megindult a vita, melynek mindjárt kezdetén látható volt, hogy ezen kérdéskörül igen mélyreható elvi ellentétek fognak felmerülni s azok áthidalására lesz szükség. A vitát Apostol Ubald nyitotta meg Szerinte állami népiskolára nincs szükség, mert a hitfelekezetek elegendő számú népiskolákat tartanak fjn, a köz ség pedig ujabb áldozatokat nem hozhat, mert eJóg terhet ró rá a polgári iskola fentartása. D a x György kivihetetlennek tartja az állami népiskolának Mezőberónyben akként való felállítását, hogy minden érdeket kielégítsen. Az iskolákat czél szerübben nem lehet beosztani, mint a hogy jelenleg vannak beosztva. Ellene van az állami iskolának. Erre ifj. Jeszenszky Károly a tanácskozás irányításául a következő határozati javaslatot terjeszti elő : Tekintve, hogy a községünkben fenn álló 6 hitközség 16 hitfelekezeti népiskolát tart fenn, melyek közül 8 a községnek első és szintén 8 ennek második kerületében van elhelyezve. Tekintve, hogy a második kerület beli ág. h. ev. egyház négy alsó osztályú népiskolájának bizonyos feltótelek mel lett állami kezelés alá való bocsátását már elhatározta s ez irányban a maga képviseletével lelkeszét megbizta. Tekintve, hogy községünk polgári fiu és leányiskolájának — államsegély mellett — négy osztályúvá való fejlesz tését kimondta s ez irányban évi hozzájárulápi czimen 2000 forintnyi össszegig anyagi kötelezettséget vállalt. Tekintve, hogy községünkben az állami népiskolák csakúgy teljesíthetik fontos nemzeti missiójukat, h-i azok az államosítani kivánt hitfelekezeti népiskolákkal szervi összeköttetésbe és a népiskolák két felsőbb osztályával parallel irányú s azokat részben pótolni hivatott polgári iskola két alsó osztályával őszhangzásba hozatnak. Tekintve, hogy a vármegyei törvényhatósági közgyűlés azon határozatát, mely szerint a mezőberény-vósztői útvonalba eső körösi hidnak, a vármegye által való felépítése kimondatott, a minisztérium még nem erősité meg s igy nem bizonyos, hogy e czimen a községre nem fog-e nagyobb mérvű megterheltetós háramlam ; tekintve végül, hogy a kilátásba helyezett két állami népiskolának községünk II ik kerületében való felállítása mutatkozik legsürgősebbnek,mint a melynek lakosai legjobban elvannak szigetelve a magyarságtól, a legszegényebbek a kiknek legkevésbé van alkalmuk a magyar nyelvet tökéletesen elsajátítani, mindezeknél fogva az iskolaszók a köz ségi képviselő testület elé a következő javaslatot terjeszti: 1. Fejezze ki a képviselőtestület örö mét a felett, hogy a vallás és közoktatásügyi miniszter községünkben két állami népiskolának felállítását veette czélba és szavazón neki, valamint az ez ügyben eljáró kir. tanfelügyelőnek köszönetet. 2. L Jelentse ki a képviselőtestület, hogy addig is, nig községünk kedvezőbq anyagi körülmények közé juthatna, a Zrínyi kisdedóvó mellett levő községi üres teiket s egy más, szintén alkalmas helyen vásárlandó telket, az építéshez szükséges téglát és fuvart az állami iskola czóljaira felajánlja s a kir. tanfelügyelő átiratában 2. 3. és 4-ik pontok alatt foglalt összes feltételeket elfogadja. 3. Mondja ki a képviselő testület, hogy azon esetre, ha a mezőberény-vésztői hidnak, a község megterheltetóse nélkül, a vármegye által való felépítését a minisztérium helybenhagyja ós ha a községi polgári fiu és leányiskolát az állam átveszi, akkor községünk ugy a két állami népiskola, valamint a polgári iskola számára olyan épületeket fog emel tetni, a minőket az állam kiván. 4. Jelentse ki a képviselőtestület ós hozzon kötelező határozatot arra nézve, hogy a közös legelőből kihasított és népkerttül kiszemelt 20 holdnyi területet az | állami népiskola számára oltványos kert tül, illetve gazdasági kísérleti települ, — ! már most örök időkre felajánlja. K r a j s z Adám, hallatlannak mondja azt, a mit az elnök javasol. Sehol a szom széd községekben olyan dolgokat nem mivelnek, mint nálunk. Hát muszáj ne künk olyat tennünk, a mit a szomszéd községektől senki sem kíván? Hivatkozik az ovodákra. Hát muszáj volt azokat felállítani ? hát adott arra az állam va lamit ? Es most megint előre ígérjünk az államnak, holott nem tudjuk, ád-e nekünk az álla TI valamit. Először építtesse fel a kormány a vármegye által a körösi hidat ós államosítsa a polgári iskolát: ak kor majd Ígérhet a község is valamit az allami népiskolára. Ha szükségesek uj népiskolák, építsék ós tartsák fel azokat az egyházak saját erejükből. Van hozzá módjuk — és elég gazdagok arra. Hogy pedig a népkertnek kijelölt területet az állami népiskolának ajánljuk fel oltványos kerttül, — abba ő bele nem egyezik. Hanem használja azt maga a város ugy, a hogy legjobban tudja. A tanfel ügyelő által megjelölt feltóteleket el nem fogadja és az elnök javaslatát vissza utasítja. Ifj. Jeszenszky Károly elnök, Krajsznek válaszolva, megjegyzi, hogy az ő javaslatát méltányosan nem lehet „hallatlan" nak nevezni. A dolog ugy áll, hogy ha most nem ragadjuk meg a kínálkozó alkalmat, midőn a miniszter a lehető legelőnyösebb feltótelek mellett a községnek két állami népiskolát ajánl, akkor majd várhatunk, mikor fog ez az alkalom még egyszer visszatérni. A mi niszter egyszerűen más községben fogja felépíteni a nekünk most felajánlott két iskolát. Száz ós száz község boldognak érezné magát, ha a miniszter azzal ki nálná meg, a mit most nekünk fölajánl. Az elnöki javaslat elfogadása igenis kedvezően hangolhatja az illető minisztériumokat a tekintetben, hogy a hídépítésre hozott megyei határozat helybenhagyassék ós a polgári iskola államosittassák ; de ha a Krajszfóle felfogás fog érvényesülni a képviselőtestületben, akkor előre látható, hogy a miniszterek nem valami jó véleménnyel lesznek Me zőberény felől. És akkor se a hídépítés bői, se a polgári iskola államosításából nem lesz semmi. Ezt pedig az apák fog ják előidézni, de az unokák fogjak megkeserülni. Különben, látva a hangulatot, nem ragaszkodik javaslatának teljes szövegéhez. Kegyeskedjék az iskolaszók belőle magáévá tenni azt, a mit a fenforgó körülmények közt legczóliránynyosabbnak talál. A maga részéről ugy látja, hogy a község kerületében az állami iskola eszméje.nem számithat rokonszenvre. Nincs is rá szükségük, Kraj s z bevallása szerint. Azért ajánlja, hogy az iskolaszók csak egy telket, nevezetesen a Il-ik kenületben levő Zrínyi kisdedóvó mellett levő üres telket ajánlja fel az államnak, az építéshez szükséges téglaanyaggal és fuvarral együtt. Dobozy János annyival inkább elfogadhatónak tartja az elnök javaslatát, mert a községnek van már határozata arra, hogy az említett telket másra, mint állami iskolára, nem is szabad felhasználni. Horváth János elfogadja az elnök javaslatát, a Zrínyi-féle telket, téglát és fuvart ajánl az államnak, de a népkertül kiszemelt területet iskolai oltványos kerttül vagy gazdasági kísérleti települ való felajánlásához hozzá nem járul. Mert az csak eredeti rendeltetésének megfelelőleg hásználható. Braun J. Adám kijelenti, hogy az állam által tett ajánlatot nem lehet egész ridegen visszautasítani. Azért a Zrinyifóle telket ő is felajánlja az állami iskola számára, de a téglát és fuvart nem. D a x György ugy látja, hogy itt kót ellentétes indítványról van szó. Az egyik egy telek, tégla ós fuvarról szól, a másik egy telekről, ez utóbbi járulókok nélkül. u egyeztetni kivánja a kettőt. Azt javasolja, ajánljon a község két telket, de tégla ós fuvar nélkül. Az igazság azt hozza magával, hogy ha már a tótok által lakott első kerület kap állami népiskolát, jusson abból a németek által lakott második kerületnek is. Beinsclirott Márton hozzájárul Dax indítványához. Erre elnök szavazásra bocsátja a felmerült indítványokat, A többség Dax György indítványa mellett nyilatkozott, mire elnök kimondja a határozatot, mely szerint az iskolaszék a kót állami népiskola számára két üres telket ajánl felde semmi egyébbel nem járul a két állami iskola létesítéséhez. A határozat kimondása után Dax felszólal, hogy ő indítványát ugy értette, miszerint a község a két üres telket csak azon esetben ajánlja fel az államnak, ha az állam előbb a hidat felépítteti a vármegye által és a polgári iskolát államosítja. Ifj. Jeszenszky Károly azt válaszolja, hogy a kérdést elég világosan tette fel- Az elnöki javaslat szerint a község az állami népiskola és polgári is kólának az állam kívánsága szerint való felépítését ígérné ellenértékül azzal szemben, ha az állam a felszólaló által említett feltételeket teljesítené. A község hozzájárult az elnök magyarázatához ós a kimondott határozatot helybenhagyta. Erre ifj. Jeszenszky Károly kijelenti, hogy a tárgysorozat 2-ik pontja alatt foglalt azon indítványát, „mely szerint a községi iskolaszók Wlassics Gyula miniszternek azon alkalomból, hogy Békósvármegye területén 20 állami népiskola felállítását határozta el s ezek közül kettőt Mezőberónynek kivánt juttatói, üdvözlő és köszönő feliratot intézzen, visszavonja azért, mert az iskolaszéki ülésen nyilvánult közhangulatra való tekintettel, azt nem tudná mivel megindokolni. Igy tehát az állami népiskola ügye meglehetős kétes auspiciumok közt kerül a legközelebbi képviselő testületi közgyűlés elé. Magyar ember. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Az autonomiai kongressusból. Budapest, nov. 13. (Saját tud. táv.) A kath. autonomiai kongresszus ma délelőtt tartott ülésén S z a p á r y Gyulát világi elnökké választották. Érdekes, hogy a választásban a néppárt lisztája győzött, Apponyiék kisebbségben maradtak. A kongresszus a pápához, a király hoz hódoló táviratot küldött. Választási mozgalmak Gyulán. Á friss novemberi szellő vígan len geti a gyulai függetlenségi párt jelöltjének Bartha Miklósnak lobogóit. Csütörtökön délután a Pavillon nagytermében megtartott pártértekezlet lelkes egyhangúsággal jelölte őt s az ellenzék meggyőződése szerint ő lesz Gyula város országos képviselője. Jelöltségének támogatására a központbói Holló Lajos, Pap János és L o v á s z y Márton leutaztak Gyulára, a vasúti indóháznál Kovács Lajos gyulai pártelnök fogadta őket. A választók nagy tömege a délutáni órákban sűrű rajokban hullámzott a nép kert elhagyatott utjain ós jócskán megtöltötte a vigadó nagy termét, hol ho?szu