Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-11-04 / 88. szám

XXIV. évfolyam B.-Csaba, 1897. Csütörtök, november hó 4-én- 88. szám. BEKESME6YEI KÖZLÖNY POLITIKAI es VEGYESTAHTALMU LAP. Szerkesztőség : Megjelenik heteukint kétszer: vasárnap és csütörtökön. Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 891/ sz (Zzsilinszkv-féle ház) ELŐ FIZ E TÉSI Dl J: Egész évre 6 forint. — Fél évre 3 forint. — Negyed évre 1 frt 50 kr. Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zsilinszky-féle há . , .. , .. , , ! E-flyes szám ara 8 Kr, hova a küldemények és az előfizetési pénze hova a lap szellemi részét illető közlemények : kiildandSk küldendők Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, vidéken a posta utján utalványon. Előfizetni bármikor u uouuu . lehet, évnegyeden belül is. _ A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő Kéziratok nem adatnak vissza. ' Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jónevfi fővárosi és külfföldi hirdetési iroda. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Itthon és a kaUöldon. Itthon a politikábau mindeu csőn (les. „A heten vagyunk, uram heten" politikai párt cmiál egy kis zenebonát Sima, az Ugronpárt és a parlament Lecherje kilépett a pártból, párbajozik, veszekszik, marakszik és sprengolja a pártot. A Kossuth párt különben rettenetesen megijedt, még ez a Sima betalál hozzájok - ké redzkedni. Az autonomiai kongresszust e hó 11-ikére hivták össze. Mindenki teljesen resiguált. A kath. önkormányzat rendezésére talán soha sem volt oly alkalmatlan idő, mint most. Nemcsak a kiélesitett politikai harcz vallásügyi kérdésekért, de gör. kel, és gör. kath. püspökségek tiltakozásai miatt is. Meddőséget lát előre mindenki. Es nem sok kedve van hozzá. Bizony kár volt azt a mostani időben Wlassicsnak összehivatni. Az országgyűlés még mindég formális üléseket tart, ezekről pedig csakugyan nincs mit írni. A fiumei liberális párt vezére Dall' Asta arra a kérdésre, hogy jó magyar hazafiak-e általában a fiumeiek ? — igy felel: — A fiumeiek nagy többsége mindig jó magyar hazafiak voltak, most is azok, á jövőben is azok leszuek és a magyar sajtónak az a része, a mely a fiumeiek hazafiságát kétségbe vonja, nagy tévedésben van. Arra a kérdésre, reméli-e a békés kiegyezés lehetőségét, igy felelt: Remélem, hogy az ankétnél minden tekintetben egyetértésben leszünk a magyarokkal és hogy mindenki azt a meggyőződést fogja nyerni, hogy Magyarország Fiumét még mindig a magyar korona gyöngyének tekinti, hacsak meg uem hiusítja ezt a mostani rappreseutanza, a mely kiszámíthatatlan elemekből áll, a melyet azonban ez esetben, a város és az állam érdekében, közvetlenül fel kellene oszlatni. Ausztria-Magyarország elfoglalandó keleti politikája és az erről folyó vitát Krcsmárik János dr. szarvasi főszolgabíró tette aktualissá. A „Budapesti Szemlé"-ben, Gyulai Pál előkelő Revue-jében „Keleti benyomások" czimeu török politikát ajánl a külügyminiszternek elfogadásra, politikai összes közoktatásügyi attribútumaival. A kiváló cikket szerző kikérendő engedelmével, lapunkban is reprodukálni fogjuk. Van a királynak dolga. Egymás után hivatja a minisztereket, legelőször Bádenit, a ki egy óra hosszáig beszélt hozzá terveiről. Bécsben lemondásának híre terjedt el, de rögtön meg is czátbiták. A mi azonban ma koholmány, holnap lehet valóság. Gautsch, a közoktatási miniszter, ment utána audenc/.iára, a kit sokszor emlegettek Baiieni utódjául, de a kit most csak azért hivatott az uralkodó, hogy nyilatkozzék a klerikális Ebenhoch iskola-törvény-javaslatáról, mert ennek föltételéhez kötötte a katholikus nép párt a provizórium és a Badeui-kormány támogatását Hozzájárul-e Grautsch az állami népiskoláknak az egyházak kezéhez való visszabocsátásához, a mitől idáig vonakodott ? Azután Kállay volt kihallgatáson, nyilván a delegá cziók ügyében és Sterneck admirális, a tengerészeti osztályfőnök. Mindez bizonyítja, hogy Bánffy nem hiába készül a delegácziókat megválasztatui e héten, hogy Bécsbe menjenek a jövő héten ; az osztrák kormáuy te hát bízik, hogy a provizóriumot odáig keresztül hajtja. Vájjon fog-e neki sikerülni ? A külügyi kérdés a másik fontos mozzanat a bécsi politikábau. Golubovszki Galicziából és Szögyéuy Berlinből érkezik Bécsbe, tanakodni, mielőtt külügyminiszterünk Monzába in dul Umberto királyhoz. Megdrótozni a repedt hármasszövetséget lesz föladata. Természetesen Németország közbenjárása mellett. Az olasz király nov. 6-ra Rudmi miuiszterelncköt és Visconti Venosta külügyminisztert is magához hivatta s ez mutatja, hogy Goiuhovszki látogatása nem pusztáu udvariasság, hanem komoly politikai czélokat követ. Olaszországban nehezteltek a hármas-szövetségre, euuek keleti politikája miatt s méltán kérdezték, hogy mi haszna Olaszországnak a hármas-szövetségből. Ha tehát most a két udvar közt való félreértések elhárítására és az Ausztria és Olaszország közt való ellenszenvek és bizalmatlanság eloszlatására Goíuhovszki Monzába megy, a hármasszövetséguek positiv tartalmat fognak keresni a tanácskozó államférfiak. Ellenben Szerbiában egy mukkanás se volt, a mikor Sándor király és atyja, Milán a Szimics-kormányt elcsapta, a radikálisokat elkergette s a Gyorgyevics-minisztériumot saját tetszése szerint megalakította. Most pedig a király ünnepli minisztereit proklamációkban, udvari ebédeken, pohárköszöntőkben és a külföldi képviselőkhöz intézett körjegyzékben. Mindezek a tüntetések csak arra valók, hogy a kormányt hatalmasnak, erősnak és szilárdnak véljék az emberek i s elhigyjék, hogy Szerbiában állandó és rendezett viszonyok fognak ezentúl uralkodni. De nem hiszi senki! Gazdasági egyletünkből. — Népies felolvasások. — Bizottsági jelentések. — Miniszteri leiratok. — A tájfajta tenyésztés. — Gazdasági egyletünk vasárnap igazgatóválasztmányi ülést tartott, melyet a választmány tagjai szépen látogattak. Elnök mindenekelőtt bemutatta a földmivelésügyi miniszter leiratát a megyében rendezendő népies felolvasások ügyeben, mely miniszteri iratot lapunk bő kivonatban közölte már. A választmány helyeslőleg véve a miniszter intencióit, készséggel elfogadja a gazdasági ismeretek terjesztésére tett ajánlatot, az előadásokat rendezi ós Zlinszky titkár alaposan megokolt javaslata szerint fölkéri a tavaly közreműködő erőket, továbbá Szász József, Nagy Lajos, ifjabb D ó r c z y Péter, Bodnár Imre, B ró s z János, B a 1 1 a Sándor közgazdasági erőket, egyébként pedig eme felolvasások rendezésével Beliczey István elnöklete alatt G e i s z t Gyula, U r s z i n y i Dezső, V a r s á g h Bela és Zlinszky István titkárból álló bizottság küldetett ki. A bizottság részletes működési programmot fog kidolgozni, melyet annak idején ismertetni fogunk. Zlinszky István bemutatja a kiküldött bizottság jelentését a Kalmár Zsigmond turkevei gépész rostáiról. A gépész öt darab rostát és kombinált gabona-tisztító rostát mutatott be. Ez a rosta az összes dudvát, legyen az ördögbocskor, konkoly vagy bármi, — kitiszti ja. A czélra igen jó anyag állt rendelkezésre, a melyben legkevesebb volt a buza. demonstrálták. Ara 150 frt. Kezeléséhez három munkás szükséges, ebből kettő növendékmunkás is lehet. A jelen„üékésmegyeiKözlöny"tarcala. Kemenes Jolánról. — Egy kis történet. — Hirtelen csendes lett a Kemenesék háza. A/.eiőtt a jó kedv s vigs^g lakott benne, mert nóia hangzott szüntelen a Kemenes Jolán piros ajkairól, mosoly golt a szeme, nevetett az ajka s ez a jó kedv aranyos derűt árasztott a házra. Egyszerre minden megváltozott . . . Bolegen feküdi a szép leány hófehér agyauan, láz gyölörte les!ót, arcza égett a nagy forrosagtól . . . ajka folytonosan álmokat beszeli. Kibeszelte ifju lelke édes almait . . . szive minden vágyát s azuián egy remos sikoltá-i azt mondotta el, hogy szétfoszlott az alom, hogy reményéi széttéptek kegyetlen kezek . . * vege mindennek . , . Sokáig tario't igy. Edes apa s anya imádkozva álltak < des szép hányuk be teg agja melleti ; visszaimadkoztak bele az életet. A leány meggjógyult ... de arcza bálvány maradt, szemeiből kihalt a mosolyt valami fajdaimas néz elő Oelőlök, édes ajkairól nem hangzik már nota . . . Beieg ez a leánv . . . azért oly CI-endes a Kemenesék háza . . . * Fehérre meszelt házuk ott állt a nyiri püsztán százados fák között, me lyeken boldog madaikák feszkeloek, a ház n.cgóit zöldelő rét terül el messze távolságban, a retet patak szeli ketté... 1 a patak pariján ezernyi nefelejts ingatja kis fejét. A haz előtt ott reng ezernyi holdon az arany kalász s erre fehérlik a buztföldik kózt elvonuló országút. Ide néznek a haz ablakai ; ezekből lesik az országút kavargó porát a ház lakói s abból lalaJgatjak, ki lesz ma a vendég?... O.t szokott állni naponkint Kemenes JOLUÍ is, onnét leste az ut porát . . s boldogan mosolygott, mikor ezt meglatt , megsúgta a szive, hogy most jön, a kii ő vár. Al a valaki Bórdy Paü gróf volt, — a du^ga'dig idősb Berdy Pálnak egye;len fia, egy kedves, jókedvű fiu . . . Mire? bekanyarodott a haz udvarara, már ott vária a lany, ki mikor meglátla, hogy lova c upa tajték, megfeddtte érte, méri jar oly sebesen. — Bizony még baj éri ! — Soh^ sa félts ui, édes, nem ér engem semmi, s aztán hazafelé rnijd lassan megyek, akkor nem lesz sietős az utam. — Ei most sietős volt? — Persze siető-i volt, hiszjn régen nem láttam magát. Ilyenkor már kezében tartotta azt a feddő kis kezet s rája csókot nyomott szá zat. Igy volt ez minden nap Együtt jártak az árnyas fák alatt, hol kis ma iar dalolt ; együtt jártak el a kis patak partjára s nefelejtset szedtek, a lány az ifjúnak, ez meg a lánynak, és az az a kis virág elmondotta, a mit lel kük gondolt : nem feledlek soha ! Öreg Kemenesek gyönyörködve nézték : milyen szép pár lesz ez 1 Egyszer ott a fák közt Pali szólni kezdett : — Jolánom, szeretlek, nálad nélkül nem kívánok élni, — légy a feleségem 1 A lsány ráborult, igy hallgatta szavát. — Szeretsz-e

9 — Sz-rétiek? s édesen mosolygott Ezen esie történt, hogy odaborult a lány anyja kebelére, s könyek közt mondotta : — Anyám, nagyon boldog vagyok 1 A boldogságról álmodott ez éjjel ő ott a Kemenesék fehér házában, — Pali meg a Bórdyek ősi kastélyában. De más volt az álma öreg Bérdy Pálnak. — Olyan paraszt leány a Bórdi kastélyban nem lesz asszony soha ! Hiába volt fiának minden könyörgése, minden csengése, a büszke főúr megmaradt első, kegyetlen szava mellett, s még u leánynak is irt: — Fiamról mondjon le, mert a mit ő könyelmüen tervezett, abba én bele nem egyezem I — ez volt levelében. Szegény kis lány, hogy megtört e szóra 1 Pali vigasztalta : majd enged az öreg s mi boldogok lesiünk, mert ón mást szeretni, mást oltárhoz vezetni soha sem fogok. Hitt a leány ; föléledt e szóra; az ifju még eljárt a Kemenesék fehér hajlékába, s még mindig tajtékzott a lova, mikor megérkezett. Edes volt a remény, sötét felhők után jó volt e napsugár .. . hiszen a sziveik egymáséi voltak . .. igy hitte a leány . . . Hej, pedig nem igy volt . . . i Az ifju lassankint elmaradt, — hiába leste Kemenes Jolán az országút porát . . . a kire ő várt, nem jött az el többé, csak a hire jött meg : — Ma van esküvője apja szándé-: kára. Lecsapott a villám 1 Kemenes Jolán ágyba került, szegény . . .; láz gyötörte testét . . . lázában elkezdett beszólni : — Ugy e, hogv szeretsz ? ugy-e hogy nem hagysz el ? Majd eljárunk együtt nefelejtset szedni s ott lesz a boldogság, a hol mi lakunk 1 . . . — Nem, nem igazi nem esküszik másnak I Mily fényes az oltár ? Nézzétek násznép jön I Ez . . . ez ő 1 . . . Szivéhez kapott, rémes sikoltással hanyatlott sima fehér párnájára s aztán újra kezdé : ugy-e szeretsz, ugy-e az enyém vagy ? . . . Szegény apja, szegény anyja sirva álltak ágya mellett, sirva imádkoztak. Lassankint meggyógyult, de aerza nagyon halovány, édes ajkairól nem hallatszik nóla . . . szemeiben nincsen már mosoly. Néha-néha ott áll ablakában s nézi a fehérlő országút porát s könnyet töröl el szemében. Alom volt . . . vége mindennek. jnzért oly csendes a Kemenesék háza, mert ennek a leánynak beteg a szive. Nem mesét mondottam, magam láttam ezt a történetet s ha rája gondolok, szégyenlem a férfi gyengeségét s tisztelettel hajlom meg a lány hűsége előtt. Demeter. A kegyelet. — A sirok ünnepe alkalmából. — Irta : Lakatos Nándor. Nekem is vannak halottaim künn a temetőben. Hullámzó embertömegben járok a sirok közt, sűrő köd fekszik, zölden elhalt falevél hullik, JJezernyi mécses tünedező világát hinti rá az útra, melyen — tudom — nemsokára el fog jönni ide örök álmot aludni, a mi nekem legkedvesebb ós tudom, hogy nem lesz szabad majd mécsest gyújtanom a sirja fölött soha. Tudjátok ennek a szónak az értelmét : soha ? Se ezen, se a másik világon. Mikor utoljára szemébe nézünk annak, a kit szeretünk, utoljára rebegik el ajkunk az Isten hozzádot, akkor mintha rászakadna mellére a mennybolt, világ, csillagok, — de hát ha a szivétől válik meg az ember, ha szerelmét tagadja meg, mert kell, akkor mit érez ? Mije