Békésmegyei közlöny, 1897 (24. évfolyam) július-december • 52-104. szám

1897-10-21 / 84. szám

XXIV. évfolyam. P.-Csaba, 1897. Csf.törtök, október hó 21-én84. szám. BEKESMEBTEI KÖZLÖNY Szerkesztőség : Apponyi-utcza 891/

4 sz. (Zzsilinszky-féle ház) hovi a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. POLITIKAI e^ VEGY KSTA IITALMU LAP. Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 6 forint. — Fél évre 3 forint. — Negyed évre 1 frt 50 kr. C.uyHt> «?»nri íjra Is Kr Előfizethetni: helyben a kiadóhivatalban, v déken a poita utiín utalványon. Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Hirdetéseket lapunk számára elfogad bármely jőnevű fővárosi és külfföldi hirdetési iroda. Kiadóhivatal: Apponyi-utcza 801/., sz. (Zsilinszky-féle ház hova a küldemények és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Széttekintés a külföldön. Ausztriában sehogy sem akar tisztulni a helyzet. Beszélnek a képviselőház feloszlatásáról, Badeni lemondá sáról s az obsirukcziónak erőszakos eszközökkel való megtöréséről, de bizonyosat senki sem tud. A császár elhatározására kíváncsi mindenki, mi vei oly nagy bizalommal volt Badenihez. Az obstrukcziós vitában pénteken az ellenzék kierőszakolta, hogy Badeni ott legyen a Házban, amikor ellenfelei vádinditványaikat megokolják. Mintegy a vádlottak padján üljön miniszteri székében, mit a lengyel gróf elfogulatlan könnyűséggel teljesített s vidámnak látszott, noha éppen az ellenkezője volt, mert a helyzet tarthatatlanságát mindenki érezte. A németek fő szónoka Russ volt, a ki Badenit erőszakossággal, igaztalanság gal, a nyugateurópai műveltséget nélkülöző tudatlansággal, galíciai adminisztr;'czióval, szavának s az alkotmányos törvényeknek megszegésével vádolta. Elmondotta, hogy Égerben kiket sebesítettek meg <\ cseh rendőrök : egy főtörvényszéki bírót, egy Zedtvitz grófot és csupa békés polgárokat. Ezzel, ugy mond, megsebezték az osztrák hazafiságot s ha igy f'uly tatja a kormány, az robstrukcziót még egyéb is fogja kü\etni: a uímet nép önvédelme törvénytelen eszközökkel. E foiradalmi beszédet a német ellenzék nagy tetszéssel fogadta. A botrányos jelenetek, melyek Abrahamovits elnök s a balpárt között hoszszu ideig folytak, az ülés megszakítására vezettek. Németországban "is fenyeget a válság. A Berlinből és Németország egyéb nagy vrrosaiból érkező hirek Kétségtelenné teszik, hogy a közvélemény élénken foglalkozik a következményekkel, a melyeket II. Vilmos császár makacskodása vonna maga után, ha mindenáron meg akarná valósítani flotta teroeit Az izgatottság nem ujabb keletű. Három hói ap óta terjedt ez már Berlintől Kölnig, Hamburgtól Drezdáig. Es az izgatottság természetes is. A mi most Német-) országban készül, az tényleg egyik legnagyobb politikai eseményévé fejlődhetik a jelenkori történelemnek. Vagy az általános szavazatjog diadalmaskodik a császár felelt, — vagy pedig a császári tekintély az általános szavazatjog felett. Újból emlegetik Hokenlolie birodalmi kancellár lemondását is s a liberális lapok azt kérdezik, váljon nem Waldersee lesz-e Hoheulohe uióda. Belgrádból jelentik, hogy a kormány, a mint a király október 19-én megérkezik, rögtön hozzálát az alkotmány revíziójának ügyéhez. Először is egy alkotmány-bizottságot neveznek ki, mely az uj alkotmány tervét dol-! gozza ki. A bizottságban hírneves államférfiak és az összes pártokból bizalmi férfiak lesznek beválasztva. — Vájjon már hányadik alkotmány ti fal próbálkoznak meg Szerbiában ? Knnstaiitinánolv i hii'tík szerint a nagyhatalmak többféle könnyítést biztosítottak a görög kormán) uak az esetben, ha a békeszerződés megkötését nem halasztják s ezért remélik, hogy a végleges béke rövid idő alatt létre fog jönni. Liebknecht németországi képuiselő elitéltetését négy hónapra felségsértés miatt a német szabadelvű lapok kedvezőtlenül fogadják. Liebknecht 72 évfs öreg ember s amit a bíróság felségsértésnek minősített, azt különben is csak nehezen lehetett szavaiba beleokoskodni. A császár 1895ben a szociáldemokraták magatartása miatt a sedán-ünnepélylyel szemben erős szavakban kikelt a szociáldemokraták ellen. 1895 okt. 6-án Boroszlóban a szocziáldemokraták nagygyűlésüket tartották, mely alkalommal Liebknecht a császár szavaira célozva azt mondta: „a mai nyilatkozatok a szociáldemokrácia megsértésére bátorítottak, csakhogy ezek a sértések nem érnek fel a szociáldemo kracziáig." Ebben a boroszló törvényszék felségsértést talált, Liebknechtet elitélte négyhavi börtönre, mely Ítéletet a birodalmi főtörvényszék helybenhagyta. - A libeláris lapok megjegyzik, hogy miután a császár gyakori személyes hozzászólása a nyilvánosan tárgyalt kérdésekbe lehetetlenné teszi, hogy a vonatkozások ne :ör.éi!jenek a császárra, maholnap mindenki ki lesz annak téve, hogy fel séirsértéssel vádoltassék. A társadalom közönye. — Igaz, őszinte szavak. —. Csaba okt. 18 Az állam erőinek elégtelensége miatt a társadalmi tevékery.Mgnek sehol sem kell annyira ébren lennie, mint hazánkban. Sajátságos és némely vidéken néha igen élénk nemzetiségi mozgalmak között felszínre került ellentétek kiegyenlítése sokkal könnyebben volna elérhe'ő a művelt társadalom átalakító hatalma, mint a törvények merevsége által. Ha a tár sadalom minden s'/ámottevő tagjában meglenne e hazafias czól által lelkesített s a közös működés által erősített tevékenység, akkor az eredmény sokkal hamarább volna elérhető s rövidebb idő alatt szűnnének meg aiok a nemzetiségi jelenségtk, melyek időközönkint felmeJülnek s közviszonyaink kellemetlen s rosszakaratú elemzésére szolgálnak al kaimul. Igen, de az ilyen czél után törekvő harczban nem szabad 8 legkisebb erőt sem munkakörön kívül hagyni. A magok tevékenysége lelkesili a gyenge ket s a mutatkozó eredmény fokozná mindnyájunk erejét. Ilyen czélból létesi ették hazánkban a közművelődési egyesületekei, melyek a fcumanitmus békés eszközeivel dolgo/.vu terjesztik a nemzeti szellemet s ltp'sről h'p'sre közelitik meg a hazafias c élokat. A közművelődéii egyesülelek iletenek ahpja azonban a magyar tar^adalom bu'gó támogatása ós áldozatkészsége. Fujdalom I Ez az alnp azonban nrgyon ingadozó. A legnagyobb közművelődési egye ület, az EMKE, az erd-lyrészi nemzetiségi viszonyok aggó ),BékésmegyeiKözlöny"tárcá1a. A gyilkos virág. — A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárczája. — A hideg őszi szói rémesen rezgett" az ódon urilak vasrácsos ablakait s a nemezis megfosztiá sárga lombjaitól a kastély parkját. A haldok ó teim'szet, a halál haragja rémesen hirdette az elmúlást. Benn, az eléggé tágas épü'et jobb szárnyának egyik kénvelemmel berendezett kis szobájában hanyagul a pam lagon ülve olvasott, elmélyedve a falu i földesúr egyetlen leánya és szemefénye : Váray Nelli Egy erős szélroham, mely a kastély egyik ablakát lecsavarja, egyszerre fölrezzenti elmélyedéséből s tekintett az előtte álló művészitsen faragott asztalkára vetődött, melyről egy arczkép mosolygott reá. Visszamtsjlyog a képre, melynek köve keztében gyöngysor fogai vetélkedve fehérlenek a hófehér nyakát övedző gyöngy füzérrel. Hátrasimítja előreomló hollófekete hajfürteit s forró csókkal ón tatja a képet, mely egy deli ifjút ábra zol. Majd egész önfeledten kérdi magától : — Mit is kell ínég mi nekem tennem ? Ah igen I A néninek levelet írnom Meg is írom rögtön szegény réninek, hisz ő nem is tud még semmit a tegnap történtek ről. pedig mennyire szeret engem. Leül kis íróasztala mellé s ir. Kedves Nénike ! Ne haragudjék a kedves nénike, hogy csak most tudósítom a nagy eseményről, a mely nálunk történt. Nellikéje tegnap óta menyasszony. Ugy-e bár csodálkozik azon, hogy ilyen hamar történt ? Emlékszik-e kedves néni Ledényi Kázmérra ? Szülei már 18 éves korában elhaltak. Kiskorú lévén, birtokát önmaga nem kezelhette s igy nagykorúságáig idejét különböző iskolákban töltötte. Most, hogy már nagykorú lett, hazajött, hogy át vegye a gazdálkodást. Még ezt át sem vette, gazdasszonyt már is kerített belé. Tudja kedves néni, ugy meg voltam lepve, mikor azt a szép fiút, most már vőlegényemet megláttam. Nem is íj inertem rá, hiszen mikor utoljára láttam, még csak gyermek volt s én is még csak tiz éves kis leány. De nekem már akkor is tetszett s ugy látszik, hogy ő is szeretett, mert emlékszem egyszer, hogy a Nemeres legmagasabb csúcsáról hozott le nekem egy szép virágot. Ez volt az első virág a mit adott, de már akkor is puszival kellett érte fizetnem. Milyen szép, sugár termete, szép bajussza és kék szeme van neki. Jaj nénike, nem látlam én szebb kék szemet, mint az övé. Soha! Soha! Mikor eljött hozzánk, a papa rögtön megismerte, ő is a papát. Engem nem ismert meg s olyan félénken közeledett hozzám. Bevallotta aztán, hogy miért is volt oly félénk, mert meg volt hatva és azt mondja, hogy oly hevesen dobogott a szive, mikor meglátott, szóval, az első perczben megszeretett. Ép ugy, mint én őt. Tegnap este megkérte apától a kezemet s apa szívesen beleegyezett házasságunkba. Nem tudom leírni azt a boldogságot, a mit érzek. Ha a jövő héten szép idő lesz átfogunk menni a nénikéhez mind a hárman. Addig pedig ezerszer csókolja szerető huga Nelli. U. i. Most kint vannak ajjával lovagolni megígérte, hogy majd hoz olyan világot, a milyet kis koromba legelőször adott. Csak már otthon lennének szívesen megadnám az árát. * A levelet elkészítve, az előhivlott szobaleanynak nyújtja át. — Még most setn jöttek haza a lo vaglásról ? — Még eddig nem, válaszol a leány átvéve a levelet s várva az utasítást — Na, csak mondd meg a szakácsnőn k, hogy készen legyen a vacsorával, mert minden percben megérkezhetnek s tudom, hogy kiéheztek. Ezt a levelet pedig add át a kocsisnak, hogy vigye el regge'l a postára a városba. De hí zen már itthon lehetnének, türelmetlenkedik, miután a leány eltávo zot'. Leül a legközelebbi karszékbe s imádottja kópét maga felé fordítva, el-el nézi, hosszan, sokáig. Oly jól esik neki tudni azt, h igy van valaki a kit ő teljes szivéből igazán szeret s ki ezt a szeretetet viszonozza. Eddig szeretete csak az édes jó ap ie volt, ki, mió a edes anyjit a temetőbe kiférték me-gosztá vele örömét és bánatát. Gyengéd szeretettel nevelte őt s ő bálványozta az apát, kinek összes öröme benne telt. Eleje tárul\a tegnapi jeLnet, midőn atvja zokogva ölelte meg őt 0 i ez a zokogás az öröm kitörése s a könyek az öröm könyei voltak, melye ket leánya bo'dogságán való öröme fakasztott ki Merengéséből a künn keletkezett lótás futás zavarta föl. Egyik cse léd zajongva rohan be. — A nagyságos urék itthon vannak ! — No hila Istennek! — s örömrepesve szalad ki a nyitott ajtón. — Fiam az Istenért, nem tudod mily nagy s-z^l van, hogy jöhetsz ilyenkor ki, mondá az atya s gyöngéden megölelve leányát, visszavezeti a szobába. — Még egy kis dolgom van, mondotta izgatott hangon, addig maradj benn s majd visszajövünk. — Az én szobámbi vigyétek, rendelkezik aztán félhalkan az ott álló embereknek, a kik sápadtak ós nagyon m gvannak ijedve. Ket markos hegyipásztor egy erősen kendőkbe kötögetett alakot czipel a mondott helyre, ott lefektették a pamlagra s a gyorsan előhívott orvos feloldá a véres kötelékeket. Ott feküdt összeroncsolt koponyával s lecsüngő, vértől ázott kezében görcsösen tartott egy virágcsomói. . . Ugy törtónt — mondja zokogva a leány megtört atyja, midőn az orvos kij-lentette, hogy a halál azonnal bekövetkezhetett, hogy kimentünk délután lovagolni A Nemeres lábához érve, nem tudtam visszatartani, hogy ne mássza meg. Tűzet gyújtottam, mert már szűr külni kezdett, hogy a levezető irányt el ne tévessze. Egy jó fél óra múlva a Szent Ka a lin barlangfelől lármát hallok. Odanyar galok s ott találom összezúzott fejjel s a pisztorok kötözik be sebeit. Szemei akkor még nyitva voltak s kissé még vonaglott. Egészen tisztán lehetett látni a pásztortűz mellett. Bizonyosan eltévesztette az irányt s azon ment a mely oldilon a szakadék miatt ut. nincs. E ry lépés és negyvenhét méter magasságból hult alá. — Őrület volt ezt látni. Rettenetes arra gondolni ! — C-iöndben legyetek, meg nehtlljt a leányom. Odabent pedig a leány az arcképet csókolgatta — Sokáig — jössz édes, édes. S nesz nélkül kilépett. A hold fölbukkan a tüzvörös felhőkön ós rásütött a nyitott verandára, a hol az orvos nagy tudomány szeretettel magyarázta: — Tessék elhinni, az esés közben kiadta lelkét. A hogy Nelli felsikoltott, azt nem csináljak semmi színpadon. Isszonyat, átok és őrület együtt. Ájultan vitték be. Lázbeteg ajkai beszélték rettenetes lelki kínját. Mikor jobban lett, irt újra a nagynénjének, csak tz volt a levélen: KÁZMÉR ÉS NELLI f Nyugodjanak békében ! * Es ez nem volt fellobbanás. Halottak estéjón megnéztem a gyertya világ mellett fénylő temetőt s két frissen domborult sir mellett egy öreg embert láttam keservesen zokogni. Kérdezősködésemre azt válaszolták, hogy ez az öreg Váray, ki egy hete temette el leánya vőlegényét s tegnap a leányát. M'ghatott az apai keserv, szótlanul távoztam. Buday Lajos A legszebb asszony. Irta : Nagy Endre. A legszebb asszonyi Akiről szó esvén, elhallgat az irigykedós, a birálga'ás; niucs hozzá fogható senki, lázas sóhaj kél lépte nyomán, czéltalan vágy. dás, beteg ábrándozás libegi körül ... a legszebb asszony I . . .